Magyar Nemzet, 1969. október (25. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-18 / 243. szám
* Magn Nom/d —i * A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A szocialista brigádok tolmácsai Széchenyi István szavait idézte a tapasztalt mérnökközgazdász. „A here szánakozásra méltó. Irigységet egyedül a dolgos méh gerjeszthet. Kinek dolga nincs, annak kín az élet — és talpraesetten mondja a magyar —, hogy csak az örvendhet, akinek jó a dolga!” Figyelmesen hallgatják a nagy vállalat dolgozói kollégájukat, aki részletesen ecsetelte, mit kíván tenni brigádjával a jubileumi szocialista munkaverseny,ben és az ország felszabadulása negyedszázados ünnepére. A műszaki szocialista brigád felajánlása ennek a vállalatnak a többi brigádját is ,,mozgásba hozta”, egymás után jegyeztem fel a kollektívák okos elhatározásait, az ország gyarapítására irányuló szép terveit. Sok helyen idézték az elmúlt napokban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös felhívását a felszabadulás 25. évfordulójának megünneplésére. Részt vettem országos megbeszélésen, szakszervezeti nagyaktíván, vállalati szocialista brigádvezetők találkozóján. Minden felszólaló: munkás, mérnök, közgazdász, adminisztrációs dolgozó szavaiból az a szándék csendült ki, hogy tudásukkal, szorgalmukkal, fegyelmezettebb munkájukkal akarják az ország, a gyár, a vállalat ügyét szolgálni, hogy az 1969-es év eredményes lezárásával jó érzésekkel, nyugodt lelkiismerettel kezdhessék el az 1970-es esztendőt, a harmadik ötéves tervidőszak befejező szakaszát. Szocialista társadalmunkban azonos a munkás, a paraszt, az értelmiség érdeke, a szocialista építőmunkában egy cél felé haladunk: a tízmillió magyar boldogabb hazát akar, és mindannyian tudjuk, hogy a fejlődés meggyorsítása nagyobb erőkifejtést, előrelátást, körültekintést, a fogyatékosságok, hibák ellen következetesebb, szívósabb munkát, összefogást. Az eddigi tanácskozásokon sok szó esett ezekről a teendőkről. A tanácskozások formai része is hozott újat. A vasasszakszervezet mérnök és közgazdász nagyaktívája is érdekes kezdeményezésnek bizonyult. Hasonlóan az Építőgépgyártó Vállalat szocialista brigád-találkozója Balatonszemesen. A nagyvállalat kilenc gyárából száz szocialista brigád képviselői, gazdasági vezetők, pártos szakszervezeti munkások tartottak kétnapos megbeszélést, két szekcióban. A szocialista brigádok külön, és külön a gazdasági vezetők. Közös témáról vitatkoztak, a szocialista brigádok önálló kezdeményezéseinek lehetőségeiről és ehhez kapcsolódó feladatokról. Az első napon a szocialista brigádok vezetői őszintén, kendőzetlenül tárták fel problémáikat, gondjaikat a felső gazdasági vezetőknek. Ugyanekkor a gazdasági vezetők a szocialista brigádok javára teendő komplex feladataikról vitatkoztak. Valaki találóan az érem két oldalának nevezte a két szekcióban lefolyt tartalmas vitát, és általános volt a megállapítás, hogy a kétszekciós megbeszélés eredményesebbnek bizonyult a korábbi évek öszszevont vitájánál. A balatonszemesi megbeszélésen két építőipari gépújdonságról is értesültem. A brigádvezetők nem kevés büszkeséggel szóltak a nyugati licenc alapján készülő betonkeverőgépről és a magasházak építésének egyik kiemelkedően fontos eszközéről, a kúszódaruról. Mindkettőt nagyon várja az építőipar és a szocialista brigádok ígéretet tettek, mindkettőt nagy gonddal készítik, hogy kifogástalanul működjék. A Magyar Nemzet vitafórumán szereplő Duna Intercontinental Hotelről is szó esett a minap. A szállodát építő kőművesek, kubikusok a szocialista brigádvezetői tanácskozáson elmondották : a szálloda építése túlnő a Középületépítő Vállalat érdekein, az egész magyar építőipar ügye, vizsgatétele. Ezért a brigádok úgy dolgoznak, hogy a szálloda az év utolsó hónapjában már üzemeljen. „Decemberben megnyitják a Duna Intercontinental Hotelt” — ígérték a vállalat szocialista brigádjai. Még egy figyelemre méltó vitatémát említenék a szocialista brigádvezetők eddigi tanácskozásairól. Elemi erővel jelentkezett az az igény, hogy a szocialista brigádok és a felső-, valamint középvezetők között intenzívebbé kell tenni a kapcsolatokat. A brigádok bírálatként elmondották: a felső vezetés, de olykor a középvezetés nem tart velük kontaktust. A szocialista brigádok kérése, javaslata, észrevétele, gondja sok nagy vállalatnál nem jut el a vezetőkhöz. Változatlanul gond az is, hogy a művezetők terhelése adminisztratív munkával nem enyhül. „Ki vigye a stafétabotot, ki törődjék a szocialista brigádok gondjaival?” — így hangzott el a kérdés az egyik tanácskozáson. Javaslatot is feljegyeztem: a versenyfelelős, a műhelyeket járó, a szocialista brigádokkal intenzív kapcsolatot tartó, legtöbbször tapasztalt dolgozó, akire a legtöbb helyen öt-hat féle egyéb munkakört „pakoltak”. A versenyfelelős, intéző, ha úgy tetszik, a szocialista brigádok tolmácsai, megérdemelnék, hogy egyéb, nem fontos teendő alól felmentést kapjanak és hivatásuknak megfelelően a brigádok ügyeinek intézői legyenek és méghozzá úgy, hogy az igazgató közvetlen környezetéhez tartozzanak, hogy a vezetők közvetlenül értesüljenek a brigádok „életéről”. A vállalati, gyári új szervezeti munkában rájuk nem kevés teendő hárul. , ••:_»] Víg István A moszkvai „francia hét” nyomán jelentős fejlődés a szovjet-francia kapcsolatokban Befejezte magyarországi látogatását a dél-vietnami szabadságharcosok delegációja A külpolitikai helyzet A FRANCIA—SZOVJET VEGYES BIZOTTSÁG pénteken Moszkvában befejezte munkáját. A „nagybizottság” immár negyedik ülése, amelyen francia részről Schumann külügyminiszter és Giscard d'Estaing gazdasági és pénzügyminiszter is részt vett, eredményes tudományos és gazdasági együttműködés mérlegét vonta meg, egyszersmind kijelölte: a kapcsolatok további fejlesztésének ütemét. Elegendő utalni arra, hogy az 1970—74-es hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműködésről most aláírt megállapodás a két ország áruforgalmának megkétszereződését irányozza elő. A magas szintű megbeszéléseknek természetesen politikai jelentőségük is van — mint ahogy a Figaro megállapította —, külpolitikai tekintetben igazolták, hogy a francia politika „folyamatossága” de Gaulle távozása óta messze felülmúlja a „nyitást”. Az európai egyensúly szempontjából ebben a vonatkozásban nagy fontosságú, hogy most Moszkvában megállapodtak Pompidou miniszterelnök szovjetunióbeli, illetve Brezsnyev, Koszigin és Podgornij későbbi párizsi látogatásában. Az európai biztonság szempontjából a francia külpolitika folyamatosságának kérdése mellett jelenleg az együk nagy figyelemmel követett probléma, hogyan alakul majd az új nyugatnémet kormány viszonya a szocialista országokkal. Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter a nyugatnémet televízióban sugárzott nyilatkozatában tulajdonképpen ezt a kérdést tette fel, amikor hangoztatta: „Az NSZK valóban új keleti politikájának próbaköve csak Európa mostani politikai térképének az elismerése lehet.” Varsó és Bonn kapcsolatait elejátszve utalt Gomulka májusi javaslatára, hogy az NSZK és Lengyelország kössön államközi egyezményt az Odera—Neisse-határ végleges elismeréséről. Jedrychowski hangsúlyozta, ha a bonni kormány tekintetbe veszi a realitásokat, lengyel részről semmiféle akadálya sincs a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának, fejlesztésének, a békés együttműködésnek. Ezzel összefüggésben foglalkozott a gazdasági együttműködés lehetőségeivel, s szerinte ennek eredményes fejlődése előmozdítaná a kedvezőbb légkör kialakítását, ami viszont megkönnyíti más problémák megoldását. Ahlers, a bonni kormány helyettes szóvivője pénteken közölte, hogy a rövidesen megalakuló szociáldemokrata-szabaddemokrata kabinet kormánynyilatkozatban válaszol majd a lengyel külügyminiszter felvetette kérdésekre. A szocialista országok, valamint a közel-keleti és észak-afrikai független államok ellen irányuló lépésként kommentálta a Szófiában megjelenő Narodna Armija az október 17—26-ig tartó, a NATO déli szárnyán tervezett nagyszabású szárazföldi és tengerészeti hadgyakorlatot. A hadgyakorlattal egyidejűen ülésezik Brüsszelben az északatlanti közgyűlés , a NATO parlamentje. Az AP jelentése szerint a képviselők a katonai kérdéseken kívül olyan határozati javaslatot vitatnak meg, amely sürgeti Anglia és a többi EFTA-ország mielőbbi csatlakozását a Közös Piachoz. Ugyancsak az Európai Gazdasági Közösség kibővítésének kérdésével foglalkozott a Luxemburgban pénteken összeült közös piaci külügyminiszteri értekezlet, de Anglia felvételi kérelme ügyében nem történt előrehaladás. Elutazott hazánkból a DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége Pénteken este elutazott hazánkból a DNFF központi bizottságának és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának küldöttsége, amely Tran Buu Kleinnek, a DNFF KB elnökségi tagjának, az ideiglenes forradalmi kormány államminiszterének vezetésével, az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Magyarországon tartózkodott. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Harmati Sándor, a magyar szolidaritási bizottság elnöke. Ott volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság és Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete. A dél-vietnami küldöttség sajtótájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége pénteken a delegáció elutazása előtt a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció benyomásait a Magyarországon látottakról. — A szocialista építőmunka nagy eredményein, az ország szépségén túl a legmegragadóbb élményt számunkra a magyar nép szolidaritása és barátsága jelentette, amellyel szinte minden lépésünkben találkoztunk — mondotta. — Ez a szolidaritás a forrásban nak az értékes politikai és gazdasági támogatásnak, amelyet a magyar nép és kormánya nyújt a dél-vietnami nép harcához. Az újságírók megkérdezték Tran Buu Kiemet, hogy véleménye szerint a jelenleg Amerikában zajló tüntetések milyen befolyással lehetnek a Niaron-adminisztráció döntéseire. Bár az Egyesült Államok és a hasonló kormányzati rendszerű országok kormányai semmibe veszik a közvélemény állásfoglalását, látniuk kell, hogy egyre erősödik az állás politikájukkal szemben. Ha ez az áramlat tovább erősödik, előbb-utóbb befolyással lesz a hivatalos amerikai külpolitikára is — állapította meg. A küldöttség magyarországi tárgyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy teljes egyetértés alakult ki a magyar vezetőkkel a dél-vietnami helyzet értékelésében és a Nixon-kormány magatartásának megítélésében.* Péter János külügyminiszter pénteken délelőtt hivatalában fogadta Hoang Bich Sont, az ideiglenes forradalmi kormány külügyminiszter-helyettesét. A szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésen jelen volt Dinh Ba Thi, a Délvietnami Köztársaság budapesti nagykövete is. A szovjet— francia vegyes bizottság befejezte munkáját Moszkvából jelenti a TASZSZ. Pénteken Moszkvában befejezte munkáját a tudományos-technikai és gazdasági együttműködés kérdésével foglalkozó francia—szovjet vegyes bizottság 4. ülésszaka. Az ülésszak elnöke Vlagyimir Kirillin, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese volt. A francia küldöttséget Maurice Schumann francia külügyminiszter és Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyi miniszter vezette. Az ülésszakon megvitatták a két ország közül tudományos, technikai, gazdasági, kereskedelmi, valamint az atomenergiára, űrkutatásra, színes televízióra vontakozó együttműködés kérdéseit, és a francia—szovjet kereskedelmi kamara tevékenységét. A Kirillin és Giscard d’Estaing által aláírt jegyzőkönyv megállapítja, hogy 1969-ben a két ország tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatai sikeresen fejlődtek. Élénk tapasztalatcserét folytattak tudományos téren, valamint az építészet, gépipar, olajipar, repülőgépipar, kohászat és más iparágak területén. A jegyzőkönyv kiemeli az 1965—69-es hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás sikeres teljesítését, és megelégedéssel nyugtázza az 1970— 74-es hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírását. A megállapodás előirányozza a két ország közti áruforgalom megkétszereződését , Franciaország további könynyítéseket eszközöl a szovjet áruk behozatalát illetően, a francia fél kifejezte, hogy egy sor újabb szovjet áru vásárlásában érdekelt. Az 1970— 1974-es kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény fontos szerepet szán nagy ipari komplexumok együttes létesítésének a Szovjetunióban. A közleményben megelégedéssel állapítják meg: a közeli napokban megkezdődnek az illetékes szovjet és francia szervek közvetlen tárgyalásai arról, hogy a Szovjetunió földgázt szállít Franciaországnak és Franciaország hitelben csöveket és egyéb berendezést küld a szovjet gázipar számára. A két küldöttség vezetői közös sajtóértekezleten, tájékoztatták a szovjet és a francia újságírókat. Giscard d’Estaing kijelentette: Az ülésszak lehetővé tette, hogy a francia kormány megerősítse: rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a francia—szovjet kapcsolatok fejlesztésének. Megjegyezte azt is, hogy a két ország együttműködése kedvező befolyást gyakorol az európai poltikai helyzetre. Giscard d’Estaing pénteken repülőgépen hazautazott Moszkvából. Nixon az infláció lefékezését sürgeti Washingtonból jelenti az AP. Nixon elnök péntek este rádióbeszédben szólította fel az amerikaiakat az infláció elleni harcra. „A nemzet jó úton halad ahhoz, hogy az ugrásszerű áremelkedés betegségéből felgyógyuljon” — mondotta, majd hozzáfűzte: a létfenntartási költségek állandó emelkedését még nem sikerült megfékezni, de tény, hogy kormányának 9 hónapos hivatali ideje alatt sikerült lelassítani a folyamatot. Az amerikai kormány nem tervezi az árak és a bérek ellenőrzését — mondotta, majd felszólította az üzletembereket, hogy fékezzék az áremelkedéseket, a munkásokat pedig arra kérte: ne sürgessenek nagyobb arányú béremeléseket. Laird bejelentése: A háború után is maradnak amerikai katonák Dél-Vietnamban Washingtonból jelenti az AFP és a Reuter. Laird amerikai hadügyminiszter csütörtökön a Pentagonban egy rögtönzött sajtóértekezleten kijelentette, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a harcok befejeztével is néhány ezer amerikai katonát akar állomásoztatni Vietnamban. Hozzátette, hogy a szóbanforgó kontingens valamivel nagyobb létszámú