Magyar Nemzet, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

% követelményekre a feod­eren­­cia előkészítéséval kapcsolat­ban. Az idő megérett a konferen­­cua összehívására, s a felesleges késlekedés növeli az európai békére és biztonságra leselke­dő veszélyeket. Éppen ezért a konferenciára vonatkozó ter­vek gondos és alapos egyezte­tése érdekében növelni kell a kormányközi tárgyalásokat a különböző rendszerű európai országok között — hangsú­lyozza Péter János külügymi­niszter az Izvesztyija szerdai számában megjelent nyilatko­zatában. A négy nagyhatalom EN­SZ-képviselői január 6-án tanácskoznak újból a Közel-keletről Haifába érkezett az öt hajó Szerda délelőtt nyugati hír­ügynökségek tengerészeti szakértőkre hivatkozva je­lentették, hogy a Cherbourg­­ból megszökött öt hadihajó megérkezett valamelyik iz­raeli kikötőbe. A hírt azon­ban az izraeli rádió cáfolta, hangoztatva, hogy „a hajók a sötétség beállta előtt nem futnak be izraeli kikötőbe”. Az AFP ezt azzal magyaráz­ta, hogy az izraeli hatóságok valószínűleg nem akarták, hogy az­ öt hadihajó a fran­ca minisztertanács ülésének befejezése előtt már hivata­losan izraeli kikötőkben tar­tózkodjék. Tel-Aviv a lehető legnagyobb mértékben el akarta kerülni a francia kor­mánnyal fennálló kapcsolatok megromlását. Lényegében így is zajlottak le az eseményeik. A francia minisztertanács szerda dél­után fél négy órakor ült ösz­­sze Pompidou köztársasági el­nök vezetésével, hogy megha­tározza a kormány álláspont­ját a cherbourgi kikötőből el­távozott öt ágyúnaszád ügyé­ben. A nyugati hírügynöksé­gek ,­ akiknek képviselői, fil­mesek, újságírók az egész nap folyamán a taaifai kikötőben tartózkodtak­­ délután, va­lamivel a francia miniszterta­nács ülésének megkezdése után jelentették, hogy az öt ágyúnaszád befutott a kikötő­ A négy nagyhatalom ENSZ- küldöttségeinek vezetői ked­den a szovjet delegáció rezi­denciáján tartották meg 22, két és negyedórás tanácskozá­sukat a közel-keleti békefor­­mula kidolgozására irányuló folytatólagos erőfeszítéseik keretében Az ülésén Malik szovjet nagykövet, F­NSZ-fő­­delegátus elnökölt. Bejelentet­ték, hogy legközelebb január 13-án ülnek is­mét össze. Egy­idejűleg közölték azt is, hogy január 6-án a négy nagyha­talom ENSZ-delegációinak he­lyettesei tanácskoznak, még­pedig ugyancsak a szovjet re­zidencián. Megfigyelőik jelen­tőségteljesnek tulajdonítják a január 6-ra összehívott ta­nácskozást, mivel lehetséges­nek tartják, hogy ekkor dol­gozzák majd ki a nagyköve­tek elé terjesztendő terveze­teket Diplomáciai körökből szár­mazó értesülések szerint a négy nagyhatalom ENSZ-kép­­vi­selőinek keddi tanácskozá­sán nem került szóba a „cher­­bou­rgi hajók” ügye. A közel-keleti hírügynökség khartoumi jelentése szerint N­umdiri tábornok szudáni ve­zető kijelentette, hogy január harmadik hetében megtartják az EAK, Líbia és Szudán má­sodik „kis csúcsa"-értekezletét. Mint a hírügynökség jelenti, Nuroeiri kijelentette, hogy az újabb tanácskozás célja a­ há­rom ország politikájának egy­behangolása. A XIPI Tripoliból keltezett jelentése szerint Arafat, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet elnöke szerdán cáfolta azokat a híreket, hogy a ra­­bati arab csúcsértekezlet „nagy összegeket ajánlott vol­na fel” a Palesztinai ellenállá­si mozgalom céljaira Arafat közölte, hogy Rabai­ban mindössze egyetlen érde­mi intézkedés született: fel­szólították őt, hogy külön-kü­­lön keresse fel az egyes arab országokat, és tárgyaljon a Palesztinai ellenállási mozga­lom céljaira szánt hozzájáru­lás m­ennyiségén.A Líbia volt az egyetlen — mondotta Ara­fót —,­­ amely a Palesztinai Felszabadítási Szervezet által kért, 16 millió fontos összeg egynegyedét azonnal felaján­lotta KIUSIN­C fél évvel azelőtt a rekkenő bőségtől izzó Lagosban hall­gattam Johnson ezredes, ka­tonai kormányzó magyaráza­tát, amint hatalmas térképen igen részletesen megvilágí­totte a nigériai hadihely­zetet, a biafrai szakadárok egyre re­­jrénytetennebbnak tűró pozí­cióit és kifejezésre juttatta azt, a véleményét, hogy a­ szövete­ségi hadsereg már a közelj­ö­­vőben­ megtalálja, a módját a polgárháború befejezésének, Nigéria állami egysége vissza­­ámításának. Azóta kereken hat­ hónap telt el, s a küzdelem változatlan hevességgel folyta­tódik, a­ mind szűkebb terü­letre beszorított szakad­árak — nyugati segítséggel — még tartják magukat és egyetlen tegttámaszpoo­t­inkat. Nigéria kétségtelenül a mai Afrika legsúlyosabb problémája, amely egész­ sor, egymással szorosan összefüggő kérdést hoz felszínre és drámai módot? (reflektorfénybe állítja azok­­nak az óriási erőknek a har­cát, amelyek­­ eghatározzák napjainkban .­ „fekete konti­nens” arculatát, kü­lön­böző or­szágok és államcsoportok té­­pekvéseit. Az ezredes, akinek a né­met kórságon kívül semmi köze láp,­és Lyndon Johnson volt amerikai elnökhöz, természe­tesen katonai szemszögből ki­indulva igyekezett, minél telje­­sebb tájékoztatást nyújtani, a szövetségi kormány több tag­ja, így Arin­ke külügyminisz­ter és a különleges diplomá­ciai küldetéseke­t teljesítő, ki­váló felkészültségű Zn­ihoro tájékoztatási miniszter ■viszont a politikai, gazdaság, törté­nelmi és földrajzi körülmé­nyek figyel­embe­vételével az egész nigériai lakosságot érin­tő és érdeklő fejleményekre és teendőkre mutatott rá Vala­mennyiem elsőrendű mondani­valóként azt dombon tárták ki, a szakadárok elen a küzdelem jelentősége messze túlnő Nigé­ria határain, hiszen nem csu­pán egyetlen ország speciális nehézségeiről van szó, hanem a központi hatóságokat foglal­­kozható gondok tulajdon­kép­pen megtalálhatók szinte min­den afrikai állam ételében. Amennyiben nem gátolnák meg Nigéria szétszakadását — ki tudja hány önálló országra —, akkor a törzsek szerinti felbomlás amúgy ost fenyegető veszedelme a felismerhetet­­lenségig felszabdalná Afrikát, s 3­ 7, egyes államokat életkép­telenné téve még inkább ki­szolgáltatná őket. a neo­koló­niái tété baterinatthatc a törzsi szétesés veszélyével száll szembe Immár több, mint két­ és fél esztendeje a lagosi kormány, s ezzel egyidejűleg kénytelen megküzdeni a széles körű­ nyugati propaganda -had­járattal is, amely hamis meg­­világításba igyekszik helyezni a­ nigériai egység híveit Nem kétséges, hogy a polgárhábo­rúnak rengeteg ártatlan áldo­zata va­i, s az éhség is szünte­­■len tizedeli a biafraigk­at, de mindezért, a felelősséget, alig­ha lehet áthárítani azokra, akik már többször tennjelét adták békülért szándékuknak, az igazságos rendezésre irá­nyuló elgornyőlésfilmn­k. A történelmi hűség kedvéért érdemes idézni Malcolm Mug­­geridge-n­ak, az egyik legis­mertebb és legnépszerűbb an­gol publicistának, tévé-kom­­mentátornak az Observer ha­sábjain a hatvanas é­vtized összefoglalójában feltűnően ki­emelt megállapítását: „Afrikai területek, amelyeknek határait a térképen minden etnikai, gazdasági, vagy földrajzi meg­fontolás tekintetbe vétele nél­kül jelölték ki, — független öt lamnk­ká váltak..” A brit köz­író azt már nem teszi hozzá, hogy kik felelősek mindezért. Természetesen azok az ekkori gyarmattartók, akik eleve úgy alakították k­i mesterségesen az afrikai államudaiék­okat, hogy a fü­ggetítemtség kényszerű megadásával egyi­dejűleg el­hintették a későbbi viszályok és széthúzás magvá­.­ Ezek előrebocsátása után — ú­gy ér­zem — teljesen indokolt, hogy hazánk és a többi szocialista ország rokon­szen­ve, sokol­dalú támogatása mindenütt azoknak a küzdelmét kíséri, akik Nigéria egységét védel­mezik. Nigéria példája nem az egyet­len, amely a maga tragikus valóságában elénk vetíti az afrikai állam­férf­iaka­t és né­peket, foglalkoztató problémá­kat Az egykori brit fennha­­tóságiú „mintaállam” nehézsé­gei arra késztették a­z Afrikai Égréteg Szervezet létrehozóit, jelenlegi vezetőit és valameny­­nyi tagját, hogy’ közvetítőként próbálják szorgalmazni a ki­­bontakozást, először a te,gám er­­nyugt’te megteremtését, majd a békekötést. Mailé pzet Asszid etióp császár, a történelm­i ta­­pasztalatokban minden hol­­nonn­yal leggazdagabb afrikai államfő személyesen vette ked'­zébe a polgárhá­ború megszün­tetésének ügy­ét — mindeddig az­onban sikertelenül Leg­utóbb a szakadárok m­ár el­küldték megbízottaikat Addisz Abebábl, hogy a többször ku­darcot, vallott tárgyalások fo­nalát felvén találkozzanak a szö­vetségi kormány kép-lse- jével. Ojuktov ezredes, a biaf­­rai lázadók vezére azonban lá­tnat irreális feltételeket, tá­masztott,: csak abban az eset­ben enged­é­lyyeztté­ válna a ta­nácskozások megkezdését, ha azok nem az Afrikai Egység­szervezet égisze — hanem ki­­járéteg Hajié Szelasszié,­ mint etióp rrtástes­tőz­ndnoksége alatt — folyn­ának. Ez elfogad­hatatlan az AESZ te­vék­eny­­ségét támogató afrikai fulamok többsége és Gowon tábornok kormánya számára egyaránt A biafrai delegáció tehát dol­­gavégezetlenül újra repülő­gépre szállt és eltávozott az etióp fővárosból... Az értel­metlen és kilátástalan küzdel­met a túlerővel szemben, s az afrikai közvélemény döntő többségének elitélő magatar­tása dacára — ki tudja még meddig — folytatni kívánják. Az Afrikai Egység Szarvaiér­s hatvanas évtizedben igen nagy munkát végzett, s hatékonyan hozzájárult a kontinens álla­mai, kormányai és népei ös­­­­szeforrottságábna­k, együvé tar­tozásának megteremtéséhez. Persze, min­t minden szerve­zetinek — amelynek különböző tradíciókkal, fejlettségi fokkal, eltérő érdekekkel és törekvé­sekkel felruházott, országok a tagjai — szembe kell nézni szü­letésétől fogl’a a komoly nehézségekkel fgy’ volt, és van ez afrikai vonatkozásban is. Nem lérom valamiféle föld­rajzi '"a­gy* történelmi oknyo­mozásba betette«nyolód!?!, de egyetlen pillantás a térképre elegendő annak felismerésé­hez miért annyira összetett, az afrikai egység szószólóinak feladaté Ssen­ki sem követheti el a leegyszerűsí­tésnek azt a rendkívül súlyos hibáját hogy sommásan egy kalap alá ve­heték az­ afrikai országokat Még teg-,­­ ázte­tosabban az árnyalatokra ás sokrétű kü­lönbségekre tekintet nélkül­­e — négy főcsoportját sorolhat­juk fel az afrikai államoknak: az ászaid ö­vezetben található arab államokat, magát az úgy­nevezett igazi, „fekete zónát”, a dél afrikai te­rhedéstél fe­­lte fajvédők irányítása alatt álló területeket, s a még min­dig gyarmati elnyomás alatt sínylődő ítenekek Bármely csoportot vágyunk azonban kö­zelebbről szem­ügyre és kezd­jük elemezni a benne helyet foglalókat, nyomban rájövünk­ az egyes, „kategóriákon" belül is — kivéve a fehér fajvédők összefogását — komoly nézet­eltéréseket , ezernyi különb­séget láthatunk. Egyetlen cikk, vagy még oly­­ hosszú tanul­mány keretében reménytelen vállalkozás volna megkísérelni mindezek puszta felsorolását, elégedjünk meg most azzal, hog­’ a főbb politikai tenden­ciákat, a mozgás irányvonalait felvázoljuk, a tény­leges frontvonalak vagy a képzeletbeliek tulajdonkép­pen világosan felrajzolhatók és mindenütt a függetlenségü­ket már kivívott önállóságu­kért most küzdő és a hódítá­saikhoz makacsul ragaszkodó gyarmatosítók, a hátsó ajtón visszatért, vagy soha el sem távozott neokolonialisták kö­zött húzódnak. K­órunkban ez a legdöntőbb „alap” -adottság, amivel számolnunk kell Afri­kai konttammnak mindmáig egyik legelgondolkoztatóbb ta­pasztalata az volt: a titokolo­­ni­ni­­zmus sokkal „kézzelfogha­tóbb”, az egyes országok éle­tében sokkal nagyobb befo­lyással rendelkező hatalom — jelentkezzék franca, brit amerikai, belga, olasz, vagy egyéb színekben — mintsem ezt a távolból feltételezhet­nénk. Ehhez szorosan kapcso­lódik napjaink másik döntő ténye: különböző formák te keretek között, mindenütt gya­rapodnak, fejlődnek, izmosod­nak azok az erők, amelyek sa­ját országik te egész Afrika !Számára szeretnék id harcolni a valóságot -- s nem csu­pán névleges, formális­­ függet­lenséget, teljes politikai, gaz­dasági cselekv­ési szabadságot Eltekintve a portugál expedí­ciót hadsereg ellen fegyverrel küzdő gerilláktól, a nemzeti felszabadítási mozgalmak har­cosaitól, a Csádban kibontako­zó eseményektől, s néhány ha­­sosíló fejleménytől, az afrikai népek többsége kénytelen hosszú távú, rengeteg erőfe­szítést igénylő, nagy türelmet és odaadást, követelő politikai te gazdasági hadjáratosba be­rendezkedni, s lépésről lépésre haladva érinti céljait A robbanásveszély viszont mindazokon a területeken fennáll, ahol a dél-afrikai, rhodesiai és portugál feh­ér faj­védők, gyarmatosítók, eszkö­zökben egyáltalán nem váloga­tós, szen­tszövetségének elnyo­mása már tűrhetetlenné válik. Afrika sok sebtől vérzik, ezer­nyi megpróbáltatástól szenved, az egész kontinensre érvényes „receptet”, gyógyírt mégsem írhat fel senki. Elég, ha egyet­len jelenséget analizálunk: hét év leforgása alatt kifejezetten a „fekete övezetekben” tizen­nyolc katonai államcsínyt, haj­tottak végre, mégsem lehet a hatalomra került katonatisztek csoportjait azonosan megítél­ni, hiszen legalább akkora a különbség gyakorlati működé­sükben, mint­ egyéb téren az afrikai kormányok között. Szinte vég nélkül folytathat­­­nám a sort és elmélkedhet­nék a különbségek és hasonló­ságok felett, a m­el­.­ek a mai Afrikában megtalál­hatók. Az. év végi napokban, a sü­ni hóesésben gyakran élgon­­doskoncxro­l forró, sokszor majdnem él­isélhetetlenül ége­tő nyári hetekben szerzett él­mérveken, tapasztalatokon, s macimnak is felteszem a kér­dést vajon nem túlságosan Európa-centrikus a mi egész tájékoztatásunk és téjékozódá­sun­k . Bizonyára az, s ebben rem­­es semmi iövetői való mindenkit legjobban a köz­­vetlenül érintő dolgok érde­kelnek. Úgy vélem azonban, hogy önmagunknak és bará­tainknak egyaránt sokat hasz­nálhatnánk, lényegesen köze­lebb kerülhetnénk — a nagy földrajzi távolságok ellenére is —, ha a jövőben komo­­lya­bb gondot fordítanánk egy­más alaposabb megismerésére, gondjaink, munkánk, süke­­teink, eredményeink forrásai­nak elméleyültebb és szélesebb körű tanulmányozására az el­következő „hetvenes évtized­ben”. Matolcsy Károly ■ ■ 9 Téli gondolatok a nyári Afrikáról 111 Mám Nemzet Az újévi tűzszü­net ellenére is kisebb csatározások Dél-Vietnamban Ignis ellátogat Saigonba a Saigonból jelenti a Reuter. A DNFF újévi tűzszünetének életbe lépését követő 24 órá­ban kilenc jelentősebb össze­csapásról számoltak be a hír­­ügynökségek a felszabadító erők és az amerikai csapatok között. Mint ismeretes, az amerikai és saigoni csapatok — az úgynevezett „szövetsége­sek” — a DNFF háromnapos tűzszüneti felhívását elutasí­tották, s a mindössze 24 órára tervezett tűzszünetüket csak szerdán kezdték meg. A DNFF rádiója felhívást intézett a saigoni csapatok ka­tonához: tagadják meg felet­teseik parancsát, és ne fogja­nak fegyvert a DNFF által meghirdetett 72 órás tűzszünet idején. A dél-vietnami nemzetgyű­lés szerdai ülésén „kommu­nista kapcsolatok” vádjával bűnösnek mondták ki a nem­zetgyűlés három képviselőjét. Mint a hírügynökségi jelenté­sek rámutatnak, az ítélet meg­lehetősen formális jellegű, és sovány győzelmet hozott a bábkormány feltétlen hívei­nek, mivel az ellenzék sza­vazatai megakadályozták, hogy felfüggesszék a három képviselő mentelmi jogát Pham Truc , aki tavasz óta önszámkivetésben Japánban él — a vád szerint egy Tokióban tartot, sajtóértekezletén köve­telte az amerikai csapatok ki­vonását Dél Vietnamból Ezt­ a tettét hazaárulásnak minősí­tették. A másik két­ képviselő tettei a vád szerint a „kom­munisták malmára hajtották a vizet”. Ugyanakkor az ellen­zék győzelmeként könyvelhető el, hogy képviselői mandátu­mukat mindhárman megtart­hatják; a hatósá­gaik csak maj­dani újraválasztásukkal szem­ben támaszthatnak nehézsége­ket. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Agnew amerikai alelnök, aki jelenleg ázsiai és csendes-óceáni körútja során a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tartózkodik, jól ér­tesült források szerint mégis ellátogat Dél-Vietnamba. Bár a hivatalos amerikai szóvivők ■ nyilvánvalóan biz­tonsági okokból, semmit sem közöltje­k az­­­áléinak tervéről, az említett források szerint Agnew Nivon elnök júliusi államlátogatásához hasonlóan útja során - érinteni kívánja Dél-Vietnamot, a­ho­l a rezsim vezetőivel folytatnia rövid megbeszélést, s feltehetően meglátogatja a harcoló ameri­kai alakulatok egyikét is. Agnew a feltételezések sze­rint az új év első napjának reggeli óráiban érkezik Sai­gonba, bár hivatalosan útjá­nak következő állomása Taj­van. A Reuter washingtoni je­lentése szerint az amerikai hadsereg szóvivője közölte, hogy a dél-vietnami My Lai­­ban 1964 március 16-án elkö­vetett vérengzéssel kapcsolat­ban bíróság elé állítják David Mitchell őrmestert Az őrmes­ter abban az amerikai egy­ségben szolgált, amelynek parancsnoka, William Calley hadnagy My Laiban a „tisz­togató akciót” elrendelte. Mitchell a második ameri­kai katona, akit My Lai miatt bíróság elé állítanak Az első Calley hadnagy, akinek ügyét a Georgia állambeli Fort Ben­­ningben tárgyalja majd egy hadbíróság.­­­ (Párizs, AFP) Giscard D'Estaing francia gazdaság- és pénzügyminiszter január má­sodik felében Romániába lá­togat. Részt vesz a francia— román kormányközi vegyes bizottság ülésén, amelynek be­fejeztével ötéves kereskedelmi szerződést írnak alá.­­ (Santiago, Reuter) A chi­lei kongresszus alkotmányos reformokat hagyott jóvá. 21 évről 18 évre szállította le a választójogi korhatárt Az el­nök a jövőben fontos kérdé­sekben népszavazást tarthat, ha a kongresszus nem fogad­­ja el javaslatát.­­ (New York, VPI) A Chrysler-autógyár detroiti ösz­­szeszerelő üzemének 38 ezer munkása január első felében egyhetes fizetés nélküli kény­szerszabadságot kap. Az intéz­kedést az autók iránt megnyil­vánuló kereslet csökkenése váltotta ki. A General Motors 12 összeszerelő üzemében szin­té­n kétszer lesz termelésleál­lítás januárban, amely 64 ezer munkást érint­­­ (Washington, TASZSZ.) Nixon — kéthetes szabadságátá­nak­ megkezdése előtt — aláír­ta a majdnem 70 milliárd dol­lárt kitevő katonai költségve­tési tervet Csütörtök, 1976. Január . Magyar államférfiak üdvözlő távirata a kubai vezetőkhöz Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­­sonczi Pál, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke az alábbi táv­iratot intézte dr. Fidel Castro Ruzhoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökéhez­és dr. Oswaldo Dorticos Ter­­radóhoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez: fias Népfront és a Nőtanács ugyancsak küldött üdvözlő táviratot kubai testvérszerve­­zetének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt korr­ány és az egész magyar nép nevében köszöntjük önöket és a kubai népet a forradalom győzelmé­nek 11. évfordulója alkalm­ából A magyar nép őszinte tisztelettel adózik a testvéri kubai népnek, amely hősi harcokban vívta ki függetlenségét, önfel­áldozó munkával felszámolta a múlt feudális örökségeit, védte szabadságát az imperialista agresszorokkal szemben, s jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalmi rend kialakítása felé vezető úton. A Kubai Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális sikerei méltó hozzájárulást jelentenek a világ népei­nek közös antiimperialista harcához. Meggyőződésünk, hogy a népeink között kialakult testvéri barátság és sokoldalú együttműködés a jövőben is tovább fej­lődik, s hozzájárul a szocialista közösség egységének erősí­téséhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén minden jót, további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri kubai népek a szo­cializmus felépítéséért végzett áldozatos munkájukban, a ha­zájuk függetlenségének biztosításáért folytatott bátor harcuk­ban. * Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táv­iratban üdvözölte dr. Raul Kon Garcia kubai külügyminisz­tert. A SZOT, a KISZ, a Haza­ Hermann Matern­ a két német állam közötti tárgyalásokról Berlinből jelenti a TASZSZ. Hermann Matern, a Német Szocialista Egységpárt KJB po­litikai bizottsági tagja, kije­lentette, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság kész tárgyalásokat folytatni a nyu­gatnémet kormánnyal. Matern, a Horizont című hetilapnak adott nyilatkozata során rá-­­mutatott, hogy az NDK a két német állam békés együttélé­se mellett foglal állást. Ehhez nemzetközi jogi érvényű szer­ződésekre van szükség, olya­nokra, amelyek rendezik a kölcsönös kapcsolatokat, kizár­ják az erőszak alkalmazását és a másik állam jegyeibe való beavatkozást. Brazzavite-Kongó és nevei Kongói N­épi Köztársaság valamint, két zöld pálma és 3 Brazzavie-ből jelenti az AP. Brazzavilte -­Kongó szer­dán a Kongói Népi Köztársa­ság nevet vette fel. Az új nemzeti lobogó vörös szinti, köz­epén sarló és kalapács van. A bal, felső sarokban egy sárga­­csillag. Az ország nem­zeti himnusza az Internacionál lesz.

Next