Magyar Nemzet, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Cskortek, im január 1 ------------------------------------Madar Nemzet------------------------------------------------------- A 197. évtizedA távozó évtized utolsó tizenkét hónapjának eseményeiből lehet-e valamilyen politikai extrapoláció segítségével következtetni a most beköszöntött esztendő és évtized várható jellegére? Aligha hihető, hogy erre, akár az elismert futurológusok is igennel mernének válaszolni. Az ötvenes évtized például reményteljes jelekkel zárult. A szocialista országok vezetőinek megjelenése és felszólalása a New York-i ENSZ- palotában, az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatának beterjesztése, a sokat emlegetett Camp David-i szellem, az a tény, hogy 1980- ra kitűzték a nagyhatalmak kormányfőinek csúcstalálkozóját, s az űrben keringtek már a szovjet szputnyikok, nagy, szinte túlzott várakozással töltötték el a nemzetközi közvéleményt. És az eredmény? Enyhén szólva vegyesnek, de sokkal inkább rendkívül ellentmondásosnak bizonyult, a feszültségek lázgörbéje az U—2-es kémrepülő ügye következtében hirtelen magasra szökött, a csúcstalálkozóhoz fűzött remények szertefoszlottak. 1961 januárjában John F. Kennedy személyében új elnök költözött a Fehér Házba s vele együtt az új amerikai generáció tárgyilagosabb, realisztikusabb szelleme lengedezett a Capitólium márványcsarnokaiban, sőt McNamara, a Ford-művek elnöki székéből meghívott hadügyminiszteren keresztül a computerizált racionalizmus megvetette lábát a Pentagonban is. Akkortájt még kevesen figyeltek fel a lelépő Eisenhower búcsúüzenetének komor csengésű megfogalmazására, „félelmetesen növekszik az ipari-katonai komplexum hatalma országunkban”. E tétel helyessége rövidesen beigazolódott. Ez a hatalmi csoportosulás a Disznóöbölben megkísérelt partraszállással erőszakkal próbálta megdönteni a kubai forradalmi rendszert, ami a feszültségek újabb folyamatátindította el. 1962 októberében a karib-tengeri válság a két szuperhatalom közvetlen konfrontációja a rakéta-termonukleáris háború szakadékának szélére taszította a világot. De nem célunk a 60-as évtized főbb eseményeinek felidézése, inkább csak arra akartunk utalni, hogy az 50-es évtized végének jeleiből milyen bizonytalanul lehetett következtetni a jövőre. Micsoda képzelőerő kellett volna a részleges atomcsönd, atomsorompó-egyezmény, a szédítő űrkutatási eredmények, vagy a vietnami inváziós háború, a dallasi, a memphisi és Los Angeles-i gyilkosság, a közelkeleti háború megálmodásához. E tanulságok alapján helyénvaló tehát mellőzni a bennünk szunnyadó auguri hajlamokat s így az évtized fordulóján legfeljebb a növekvő intenzitással jelentkező trendekre, a kirajzolódó főirányzatokra és folyamatokra összpontosíthatjuk figyelmünket. Mérlegre téve az 1969-es esztendőt, a tárgyilagos vizsgálat nem mondhat mást, mint hogy a világ különféle térségeiben és kérdéseiben előtérbe került a tárgyalásos megoldások keresése. Januárban kezdődtek meg a párizsi Kleber sugárúton a VDK, a DNFF, az Egyesült Államok és a saigoni rezsim képviselőinek megbeszélései a vietnami fegyvernyugvás létrehozására, majd a háború megszüntetésére. Jóllehet az eredmény tizenkét hónap után még milliméterekkel sem mérhető, a tény mégis az, hogy a felek továbbra is a tárgyalóasztalnál ülnek. Tanácskozási szakaszba lépett a szovjet—kínai határkonfliktusok kérdése, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, ha szabad így mondani, legközvetlenebb ügye, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozását. Többször és több szinten megbeszélések folytak a közel-keleti válságról a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, illetve csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. A széles körű nemzetközi megbeszélések közül a legnagyobb jelentőségű a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása volt, amelyen jelentős előrelépés történt a nézetek tisztázására, az antiimperialista akcióegység gyakorlati megteremtésére. A közös küzdelem frontjának kiszélesítése tekintetében jó munkát végzett 101 ország és 54 nemzetközi szervezet küldötteinek részvételével a berlini Békevilágtalálkozó. A trendeket említve külön kell szólni Európáról. Korántsem azonos nézőpontról vagy alapról, de a helyzet felvetette tényezők miatt mindkét szövetségi rendszer fokozott figyelmet tanúsít az európai kontinens megoldatlan kérdései iránt. Kronologikusan a sort Nixon európai látogatása nyitotta meg februárban s az új elnök ezzel mintegy hangsúlyozni kívánta, hogy a johnsoni Ázsia felé fordulás után az Egyesült Államok ismét Európát helyezi nemzetközi politikájárnak tengelyébe. Persze, nem valami összeurópai koncepciót kalapált össze nagyhirtelen Henry Kissinger, hanem éppen ellenkezőleg az amerikai politika immár meglehetősen rozsdamarta NATO-tengelyéhez igyekezett szorosabban hozzákapcsolni a katonai szövetség európai tagjait, így a látogatás udvariassági gesztus maradt csupán s a nemzetközi politikában nem is maradtak mélyebb nyomai. Pedig a társadalmak radioaktivitását jelző Geiger-műszer már kimutatta volna a felszín alatt érlelődő változások jeleit, amelyek később drámai fordulathoz vezettek Franciaországban és érdekes folyamatot indítottak meg Nyugat-Európában. Az idők jelzéseit és egy konstruktív európai politika szükségességét és lehetőségét a szocialista országok ismerték fel. A Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének márciusi budapesti ülésén jelentős kezdeményezés született, amely az év hátralevő hónapjaiban mindinkább felgyorsította az európai eseményeket. A budapesti felhívás felszólította Európa államait: térjenek át a tettekre, szervezzék meg az európai értekezletet és találják meg közösen az utakat és módokat, amelyek elvezethetnek a katonai csoportosulások feloszlatásához és az európai államok békés együttműködéséhez. Gyakorlati síkon az európai értekezlet megvalósítása határozottabb kereteket öltött a finn kormány meghívásában. A szocialista országok elgondolásai részletesebben kifejezést nyertek az október végi prágai külügyminiszteri találkozón, majd pedig hét európai szocialista ország vezetőinek decemberi moszkvai megbeszélésein. E kezdeményezések álltak a NATO brüsszeli tanácskozásának középpontjában, nem született azonban egyértelmű, pozitív válasz. A magyar diplomácia aktivitását — csak a legfőbbeket említve — Kádár János bulgáriai, NDK-beli és prágai, Fock Jenő ausztriai, Losonczi Pál indiai és iráni, Péter János legutóbbi moszkvai, valamint Kekkonen finn elnök budapesti megbeszélései jellemezték. Politikailag előrevetítve a tárgyalási folyamat várhatóan négy csomópont körül sűrűsödik majd össze, nevezetesen a szovjet—kínai, a szovjet— amerikai, a valószínűsíthető amerikai—kínai és a széles körű európai eszmecserék egymást befolyásolva és gyakran összefonódva érvényesítik hatásukat a nagy nemzetközi politikában. Józanabb amerikai elemzések szerint a politikában az Egyesült Államok Európát illetően a status quo plus-ból visszalép a status quo szintjére, Ázsiát tekintve pedig a status quo-ból a status quo minus lépcsőfokára, ami beletörődést jelent a kialakult európai helyzetbe és fokozatosan visszahúzódást Ázsiában. Jóval megbízhatóbb előrejelzésekkel dolgozik a tudomány. Megállapítja az energiaszükséglet megkétszereződését, az ellenőrzött termonukleáris robbanás ipari hasznosítását, a népkomputerek elterjedését (50 000—100 000 forintért már megvásárolhatók lesznek), a kvarkok szerepének tisztázását az univerzumban, a habszivacs építőanyaggá változását, a megapoliszok kialakulását. A bizonytalan tényező, mint mindig, most is az ember. Egy harvardi politológus szerint a nukleáris katasztrófa veszélye évente két százalékkal nő. Az ember által elviselhető legnagyobb sebességet 1840-ben 40 órakilométerben jelölték meg. A 60-as évtizedben az űrhajók 40 000 kilométeres sebességgel száguldottak és a 197. évtized végére a Mars-rakéták elérik a 120 000 kilométeres sebességet. A feladat nem kisebb, minthogy meg kell szüntetni a katasztrófa apokaliptikus két százalékát és a földi viszonyok rendezésében, a változó világ megértésében alkalmazkodni kell az új kozmikus sebességekhez. Pethő Tibor Minden kedves vásárlójának BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat Budapest, IX., Nagyvásártelep Átadták az ország legnagyobb lakóházát az óbudai új városrészben A 43-as építőipari vállalat dolgozói szerdán, Szilveszter napján átadták az óbudai lakótelep második épületét, az ország legnagyobb lakóházát, amelynek 472 lakásában 1600 —1800 ember kap új otthont. Úgyszólván rekordidő alatt építették fel, hiszen csak augusztusban kezdték a panelek szerelését. Hagyományos módon általában tizenhat napig tart egy lakás építése, de ennél a háznál 1,8 nap volt az átlag. Az épület lábakon áll, s az oszlopok között üzleteket rendeznek be. Egyébként az óbudai új városrész valamennyi lakóházát lábakra állítják, s így arra is lehetőség nyílik, hogy a római kori emlékeket, romokat szabadtéri „cölöpmúzeumban” mutassák be. Budapest új gyöngyszeme Megnyílt a Hotel Duna Inter-Continental 1969 szilveszterét emlékezetes dátumként jegyzik majd fel a magyar idegenforgalom és vendéglátás történetében. E napon avatták fel és adták át rendeltetésének — a szakemberek egyöntetű kifejezésével élve — Budapest új építészeti gyöngyszemét, a Hotel Duna Inter-Continentalt. Történelmi esemény is ez fővárosunk fejlődésében, mert e reprezentatív létesítmény elkészültével megindult az elpusztult szállodasor helyén a pesti Duna-part újjászületése. Remény, ígéret van rá, hogy ezt az első gyönyörű új szállodát hamarosan követik mellette a többiek. Szerdán reggel 9 órától a késő esti óráikig meghívott vendégek több száz főnyi csoportjának mutatták be a szálloda alkotói és üzemeltetői idegenforgalmunk új büszkeségét. Korán délelőtt rendezték a sajtóbemutatót, amelyen Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója és Rózsa Miklós, a HUNGARHOTELS vezérigazgatója ismertették a szálloda létrejöttének körülményeit és hangsúlyozták, hogy a most bemutatott létesítmény a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltető vállalat szoros együttműködésének eredménye. Már most megállapították a szakembereit és az Inter-Continental vállalat igényes vezetői, hogy az új budapesti Duna-parti szálloda a világ egyik legszebb hotelje és az Inter-Continental szállodahálózatának is egyik legkiemelkedőbb reprezentánsa. Az új szálló, amely Finta József Ybl-díjas és Kovácsy László Munkácsy-díjas LAKÓTERV építészek tervei alapján jött létre, 540 millió forintos beruházást igényelt. A legnemesebb anyagokat építették be az épületbe és a kivitelezés minősége is elsőrendű. A 349 szobás, 700 ágyas szállodában 39 lakosztály van, valamennyi szoba a Dunára néz. Ezen a téli napon gyönyörű panorámát nyújtottak a szálloda ablakaiból kitekintve a hófedte pesti és budai háztetők. Pillanatok alatt röpítik a hangtalan liftek a vendégeket a szálló emeleteire, tetőteraszára. Három konyha látja el az éttermeket, a bárokat A legnagyobb a Rendez-Vous étterem, a Bellevue étterem, a Csárda étterem, a Budavárterem. A különböző szinteken négy bárhelyiség szórakoztatja a vendégeket A bárterem ezer személyt fogad be, ugyanitt rendezhetők kongresszusok, tanácskozások. Ez azért is fontos, mert az új Duna-parti szálloda üzembelépésével azt remélik, hogy Budapest a nemzetközi kongresszusok városa lesz, és a világ minden tájáról érkező tudósok, művészek, szakemberek itt rendezik majd, ebben a gyönyörű környezetben tanácskozásaikat Máris egész sor előjegyzés történt ilyen rendezvényekre és a Hotel Duna Inter-Continental teljes foglaltsága 1970-re már biztosítva van. A szálloda épületét, helyiségeit művészi dekorációk díszítik. Kiváló művészek alkotásait helyezték el a hallban, a termekben, a lépcsőházakban. A Duna látképét ábrázoló 70 négyzetméteres gobelin, amely Bán István munkája, a földszinti hallt díszíti. Ugyanitt helyezték el Engels József magyar népmeséi motívumokkal cizellált bronz lámpáját. A Rendez- Vous étteremben látható Rékássy Csaba falra festett kompozíciója a dunai halászok életéről. A teraszon Soltész János bronz plasztikáival burkolták a pilléreket. A kongresszusi teremhez vezető lépcső ajtajára került Gyulai Liviusz munkája, amely Budapest fürdőtémáit dolgozta fel. A kongresszusi terem előterét Cságoly Klára hatalmas méretű kézicsomózású szőnyege borítja. Cigány népművészeti ornamentikák feldolgozásával készültek Szenes Zsuzsa textilalkotásai, amelyeket a Gipsy Cockta's bárban helyeztek el. Az eszpresszót Grósz Arnold pestbudai történeteket ábrázoló olajfestménye borítja. Gulás Zsuzsa festménye került a Cocktail bár mennyezetére. Faliszőnyegeket készített a szálloda számára Pécsi László. Az elnöki lakosztályt Bán István történelmi jeleneteket ábrázoló művészi gobelinje díszíti. A Csárda étteremben művészi kovácsoltvas készítmények láthatók. A népi dekorációt Pécsi Sándor színművész gyűjtötte és helyezte el. A Budavár teremben Kondor Béla három szkrafittóját helyezték el. Az üvegajtókat Nagy József és Bokor Nelli munkái díszítik. A szálloda megnyitásának nemzetközi fényét emelték a külföldről érkezett vendégek. Közöttük van a Hotel Inter- Continental konszern néhány vezetője, s több európai és amerikai szállodaigazgató. A Hotel Duna Inter-Continental első vendégei között van Cyrus Eaton ismert amerikai közéleti személyiség is, aki családjával együtt érkezett fővárosunkba. Olaszországból, Ausztriából nagy létszámú turistacsoportok szálltak meg a hotelban, amelynek szinte valamennyi szobája már az első nap foglalt volt. Este nemzetközi bált rendeztek a vendégek részvételével és ennek keretében nagy sikerű divatbemutató színhelye is volt a szálloda nagyterme. G. J. Eltemették dr. Szalay Józsefet Mély részvéttel kísérték szerdán utolsó útjára az újpesti temetőben dr. Szalay Józsefet, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökét A családtagokon, rokonokon kívül nagy számmal vettek részt a végső tisztességadáson volt munkatársai, barátai, a magyar jogi élet, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ravatalánál díszőrséget állt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. A ravatalnál dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese búcsúbeszédében méltatta dr. Szalay József sikerekben, gazdag életútját, dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes az Igazságügyminisztérium dolgozói nevében búcsúzott, a sírnál a Magyar Jogász Szövetség elnöksége és a magyar jogászok nevében dr. Prandler Árpád, a szövetség főtitkára mondott búcsúbeszédet Ismét támad a tél A Meteorológiai Intézet jelentése szerint lassan ismét erőre kap a tél. Csütörtökre a szerdainál egy-két fokkal erősebb hideget várnak, de a következő napokban sokfelé már havazásra és a feltámadó szél hatására újabb hófúvásokra is számítani kell. Az utóbbi huszonnégy órában kevés hó esett az országban, általában három-négy centiméteres friss réteg takarta be a régit. A keleti megyékben, főleg Borsodban, a szél 50—80 centiméteres hótorlaszokat emelt. A Dunántúlon viszont javult a helyzet, sikerült a járhatatlan főútvonalakat felszabadítani, most már ezen a vidéken csak néhány bekötő- és összekötő út járhatatlan. A Duna alsó szakaszán a bajai hídnál megakadt négy- kilométeres jégmező ellen szerdán három jégtörő hajó lendült támadásba. Előreláthatólag az új év első napját álló jégmező nélkül fogadja a Duna. Tovább csökkennek a termékforgalom kötöttségei Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki a termékforgalmazás 1970. évi rendjéről. Az elmúlt két év tapasztalatai kedvezőek, ezért a hatósági előírásokat 1970-ben tovább csökkentik. A központi gazdálkodás alá vont cikkek száma már 1969-ben kettőre szűkült, most a kenyérgabona forgalmát is felszabadítják. 1970-ben már csupán a hús vállalatok közötti elosztását írják elő központilag. Jövőre lényegesen kevesebb cikkre írják elő, hogy miből, mennyit használhatnak fel a népgazdaságban termelési célokra. A kontingentálás alól kivonnak több színesfém alapanyagot, viszont továbbra is megszabják a réz félgyártmányok felhasználásának mennyiségét. Ezzel arra ösztönzik a vállalatokat, hogy több alapanyagot és kevesebb félkész gyártmányt szerezzenek be. A belkereskedelem számára tíz cikknek a kontingensét írták elő, ez kettővel több, mint az 1969. évi, ez azonban a lakosság számára kedvező, mert a kontingentált termékek nagy részénél éppen a felhasználás alsó határát szabják meg. Előírják, hogy cementből s más jelenleg nehezen beszerezhető építőanyagokból minimálisan milyen mennyiséget köteles forgalomba hozni a kereskedelem. Azt is előírják, hogy személygépkocsiból a kereskedelem maximálisan mennyit adhat át a közületeknek, ez az intézkedés ugyancsak a lakosság érdekeit szolgálja. Tovább gyengülnek 1970-ben a beszerzési és értékesítési monopolhelyzetek is. Az 1969. évi húsz helyett 1970-ben már csak 11 termék kizárólagos beszerzési, illetve értékesítési jogát engedélyezik. 1 Megszűnt a vízumkényszer a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszüntetése tárgyában Budapesten 1969. október 1-én aláírt egyezmény csütörtökön lép hatályba. Az egyezménynek megfelelően 1970. január 1- től érvényes úti okmány birtokában vízum nélkül utaz, hatnak a magyar állampolgárok a Finn Köztársaságba, illetve a finn állampolgárok a Magyar Népköztársaság területére.1..................... .... 3 . Január 1-én lép életbe az új távbeszélő szabályzat Mint ismeretes, a közteke-, dés- és postaügyi miniszternek nyáron kiadott rendelke-. zése szerint 1970. január 1-én lép életbe az új távbeszélő, szabályzat. Eszerint ha a különvonalú telefont a postahi- vatalból ikresíti , hogy új állomást adhasson az igénylőknek —, akkor megtéríti a régi különvonalú állomás szerelési költségének — amennyiben ez az összeg meghaladja a 200 forintot — 40 százalékát. Az új szabályzat megtiltja az ikertársaknak a telefon használatának akadályozását. Tilos a kagylót a készülék mellé tenni, s ezzel szándékosan, vagy feledékenységből meghiúsíthatni az ikertárs telefonálását vagy felhívását. Az új távbeszélő szav’”l.Titka bármi betekinthet a postahivataloknál, s aki igényt tart rá, megvásárolhatja a Buda-pest 72-es számú postahivatalban.