Magyar Nemzet, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
4 YtC ■ Magyar Nemzet: ............. ................................IH** !^Ii^n ^J|,fB „1^Ii^nt ii MBHIlHliniMBWmÍiJLW ....................... I llllll............. ll fí^lÉ&iB |IH? Egy szimfónia két tétele A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megvitatta az ifjúságpolitika néhány kérdését és a nők helyzetét. E két téma viszonyát egy szimfónia két tételéhez hasonlíthatjuk. A szimfónia pedig igen alkalmas arra, hogy felszabadulásunk 25. évfordulóján eljátsszák. Mert az, hogy mit fejlődött egy ország, nemcsak repülőgépről készített fényképekkel illusztrálható — a kis parcellák nyugtalan tarkaságát felváltó méltóságteljes nagy táblákkal, a gyárkémények felkiáltójeleivel —, s nemcsak a termelésről, a művelődésről szóló imponáló statisztikai adatokkal bizonyítható, hanem emberek változásán is megmérhető. Megmérhető a nőkén, akik huszonöt esztendő „rövidített tanfolyamán” évezredeket vettek át, megmérhető a fiatalokén, akik már az új társadalmi rend gyerekei, neveltjei. A női egyenjogúság megvalósulása igen sok vonatkozásban összefügg az ifjúság helyzetével. A KB-ülésről kiadott közlemény megállapítja: ,„..a magyar ifjúság becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását nagyobb részt a szocializmus eszméi formálják.” Ma már magától értetődő, hogy e megtisztelő értékelés a lányokra is vonatkozik, holott huszonöt esztendővel ezelőtt az ifjúság fogalmán jobbára a fiúkat értették. A fiatalok társadalmi helytállásában a családnak is része van, az anyának, aki gazdag tapasztalataival, műveltségével, nagyobb látókörével megértőbb, hivatottabb nevelője gyermekének. S ha az ifjúság egyes rétegeiben téves nézetek vernek tanyát, ha néhányan elítélendő magatartást tanúsítanak, akkor megint csak felötlik a nőkérdés: mivelhogy közismert, nemcsak a családban, hanem az iskolában is a nevelők többsége nő. A család átalakulóban van. Demokratikusabbá vált, döntéseiben az anyának és a gyereknek is szava van. Közismert tény az is, hogy funkciói is változnak, de a szocializálás feladatában, hogy a gyerekből társadalmi lény váljon, ma is elsőrendű a szerepe. Továbbra is rendeltetése, hogy a gyerek magatartását kialakítsa és ellenőrizze. Mivel azonban a keresőképes nők kétharmada vállalt munkát, a nevelésre, a kontrollra is — mint anynyi másra az elfoglaltságok tengerében — a szülők nagy részének kevesebb ideje jut. Vajh’ az „időalap” elosztásakor volnának bőkezűbbek a gyerekeikkel és szűkmarkúbbak, amikor túlzott kívánságaikat teljesítik. A társadalom, az oktatási és gyerekintézmények révén mind nagyobb részt vállal a szocializálás feladatából, de ezek még képtelenek pótolni mindazt, amit a szülői ház nem tudott nyújtani, képtelenek közömbösíteni olykor az otthon, olykor a rossz társaság káros hatását. Így fejlődésünk egyik kulcskérdése, akár a nők helyzetéről, akár az ifjúság neveléséről, helyes pályairányításáról és érvényesüléséről van szó, a gyermek- és oktatási intézmények nevelőmunkájának javítása, korszerűsítése és hálózatának kiterjesztése. A nőkérdés és az ifjúság problémája másutt is találkozik. Közös sérelmük például, hogy egyenlő munkáért nem mindig kapnak egyenlő bért, vagy előléptetésüknek fiatal koruk, illetve nemük az akadálya. De a régi előítéletekhez csatlakozó új téves megítélés fékezi leginkább a fejlődés sebességét: nevezetesen, mind az ifjúság-, mind a nőpolitikát reszortfeladatként a KISZ, illetve a Magyar Nők Országos Tanácsa hatáskörébe utalták. A minap szenvedélyes hangú vitairatot olvastam, amely szerint társadalmi összefogásra, erőfeszítésre van szükség, hogy a mostani 15 ezrelékes születési arány nagyobb mértékben növekedjék. Talán elégedjünk meg szerényebb növekedéssel, de neveljük jobban a gyerekeinket. Mint a közlemény kimondja: „A felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje, milyen utódokat nevel” Abban kell hát összefognunk, hogy „legyen minden magyar utód / különb ember, mint apja volt.” Nem arra szövetkezünk, hogy a fiatalok ezentúl több szólamban hallgathassák ugyanazokat az intelmeket, hanem i s arja, hogy a társadalom különböző szervezetei és intézményei a párt irányításával és összehangolásával megosszák a munkát a KISZ-szel, az ifjúság életútjának a segítésében és terepet, lehetőséget adjanak erőpróbáihoz. „A nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalkotásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpolitikánkban. A nők kettős elfoglaltságával régebbi és újabb keletű gondjaival is jobban kell számolni” — hangoztatja a közlemény. (Ez is előfeltétele az olyannyira áhított nagyobb születési aránynak.) A Központi Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a nők helyzetének további javítása egész társadalmunk ügye. Igen fontos azonban, hogy miként értelmezzük ezt a kitételt: az egész társadalom ügye. Ez korántsem egyértelmű az országos irányítószervek döntéseivel, bár azok isengedhetetlenek, hanem annyit is jelent, hogy ott, ahol a problémák jelentkeznek, munkahelyen, lakóhelyen, közös erővel kell megtalálni a megoldást. Az egész társadalom feladatából a Hazafias Népfront is részt vállal. IV. kongresszusa igen alaposan kimunkálta az ifjúság körében végzendő teendőit — elgondolásait most a Központi Bizottság határozata alapján továbbfejlesztheti —, s bizonyára ugyanilyen elmélyülten dolgozza majd ki „nőprogramját” is. Kovács Judit A lengyel államelnök az európai biztonságról Péter János szófiai sajtóértekezlete A külpolitikai helyzet A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTERT szófiai látogatása alkalmából pénteken, fogadta Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. Péter János pénteki programjának másik kiemelkedő eseménye a nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezlet volt. A bolgár sajtó továbbra is jelentős helyet szentel a magyar külügyminiszter látogatása eseményeinek. Valamennyi pénteki lap az első oldalon ismertette Péter Jánosnak a magyar—bolgár kapcsolatokról és az európai biztonságról csütörtökön tartott előadását. Az Otecsesztyen Front kiemeli a beszéd azon megállapításait, amelyek szerint az európai biztonsági értekezlet előkészületei már annyira előrehaladottak, hogy a tanácskozást a kudarc veszélye nélkül össze lehetne hívni. Kontinensünk eseményei közül továbbra is a két német állam kapcsolatainak normalizálására tett NDK-javaslat áll. Adlers nyugatnémet kormányszóvivő Bonnban közölte, hogy üzenetet kapott Kohl NDK-államtitkártól, amelyben már gyakorlati javaslatokat tesznek Stoph és Brandt találkozójának előkészítésére. A telexüzenetban az NDK kijelölte képviselőjét az előzetes megbeszélésre, amelyet március 2-án tartanának Berlinben a minisztertanács épületében. Adlers hozzáfűzte, hogy a bonni kormány az időpontot elfogadja és szintén kinevezte megbízottját Az NSZK kormánya és az ellenzék között továbbra sincs nézetazonosság a Brandt—Stoph találkozót illetően. Mint ahogy az MTI tudósítója jelenti, a CDU—CSU, amely két nappal ezelőtt még támogatta a közvetlen megbeszéléseket, pénteken részleges „visszavonulót” fújt Az uniópártok egyik szóvivője ugyanis közölte, hogy „nem vállalnak semmiféle felelősséget” a tárgyalások eredményéért, mint ahogy a moszkvai tárgyalásokat is egyedül és kizárólag a kormány folytatja. Pompidou francia elnök, aki hétfőn érkezik az Egyesült Államokba, hogy megbeszéléseket folytasson Nixon elnökkel és más vezető amerikai politikusokkal, nyilatkozott a CBS amerikai televíziónak. Elsősorban a Líbiának szállított repülőgépek problémájára tért ki, s utalt arra, hogy a szerződés értelmében Kadhafi államfő nem adhatja tovább a Mirage-okat harmadik országnak. Véleménye szerint Izrael azzal, hogy kifogást emel a francia—líbiai megállapodás miatt, tulajdonképpen csak érvet akar kovácsolni újabb amerikai repülőgépek megszerzésére. Az Egyesült Államok és Izrael félre nem érthető kapcsolatait kommentálja Heikal, az Al Ahram főszerkesztője. Az 50 újabb Phantom mintájú gép és a beígért nagy összegű gazdasági segély világossá teszi — írja —, hogy a két ország viszonya olyan ponthoz érkezett, amikor a washingtoni politika már nem függetlenítheti magát Tel Aviv akaratától. A négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei egyébként New Yorkban újabb ülést tartottak, amelyről a hírügynökségek nem közöltek részleteket. Diplomáciai források viszont nem tartják valószínűnek, hogy közös megegyezés létrejött volna az U Thant által is javasolt tűzszüneti fonalak helyreállítása ügyében. Varsóban pénteken megtartották a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások 136. ülését. Az egyórás megbeszélés az eddigiekhez hasonlóan most is zárt ajtók mögött, szigorú titoktartás mellett zajlott le. A mostani találkozóra egyhónapos szünet után került sor. Todor Zsivkov fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter sajtóértekezlete Szófiából jelenti az MTI. Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke péntek délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminisztert. A megbeszélésen részt vett Ivan Basev bolgár külügyminiszter, Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti és Roska István, Magyarország szófiai nagykövete. Péter János külügyminiszter pénteken délután nagy sikerű sajtófogadást tartott, amelyen a központi bolgár lapok, a bolgár rádió és televízió, a BTA képviselői, valamint a Szófiában akkreditált külföldi hírügynökségi és laptudósítóik vettek részt Péter János egyebek között rámutatott: azzal a megbízatással érkezett Szófiába, hogy a tárgyalások során tanulmányozzák a magyar—bolgár kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét, valamint, hogy fokozzák a két ország nemzetközi politikai együttműködését. A tárgyalások mindkét vonatkozásban sikeresek voltak, mint ahogy sikeres volt a Todor Zsovkoval és a Georgi Trajkovtal folytatott megbeszélés is. A két ország gazdasági együttműködésével kapcsolatban az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a külügyminiszter kijelentette: „Főleg az ipari kooperáció területén vannak kiaknázatlan lehetőségei együttműködésünknek. Továbbá a szakosítás, a tudományosműszaki együttműködés területén mutatkoznak új lehetőségek, a kultúra széles területén és a kölcsönös turizmus vonatkozásában. Kapcsolataink valóban nagyon jól fejlődnek, mégsem lehetünk elégedettek, tovább kell lépni. Az európai biztonsági értekezlet témakörébe tartozó különböző kérdésekre válaszolva a külügyminiszter hangsúlyozta: „A Varsói Szerződés tagállamai jó, alkalmas időpontban határozták el a budapesti felhívás kibocsátását. Kezdetben sokfelé volt idegenkedés és kétkedés a javaslattal szemben. A különböző kétoldalú tárgyalások során ez nagymértékben enyhült, az értekezleten való részvétel készsége egyre erősebb és általánosabb lett.” Az NDK sajtótudósítóinak kérdésére adott válaszában Péter János rámutatott: A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatás az NDK kormányának az ország nemzetközi jogi elismerésére irányuló igényét. Ez erőteljes kifejezést nyert a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség nemrégiben lezajlott berlini látogatása idején is. Üdvözöljük azt is — mondotta Péter János —, hogy az NDK kormánya tárgyalások megindítását kezdeményezi az NSZK-val. A béke és a biztonság szempontjából jelentős lépésnek tartanánk Wali Stoph miniszterelnök és Brandt kancellár találkozását. Természetesen ez a találkozás csak akkor segítheti elő a biztonságot, ha nem illúziók között jön létre és nem okoz csalódást. Ez pedig akkor következik be, ha az NSZK képviselője azzal megy a tárgyalásokra, hogy kész elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot. Sajtókonferenciája befejező részében Péter János arról szólott, hogy milyen nagy jelentősége lehet a Duna völgyében élő népek összefogásának az európai béke és biztonság szempontjából. Majd végül a magyar kormány nevében üdvözölte a Bolgár Népköztársaság kormányának a balkáni jószomszédság érdekeiben, kifejtett sikeres erőfeszítéseit. Roska István, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete pénteken este fogadást adott Péter János hivatalos bulgáriai látogatása alkalmából. A fogadáson bolgár részről megjelent Iván Popov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a tudományos-műszaki fejlesztési bizottság elnöke, Iván Basev külügy-, Dora Belcseva könnyűipari, Szvetla Daszkalova igazságügyminiszter és Sztojan Toncsev, a Bolgár Népi Földműves Szövetkezet titkára, Georgi Dimitrov- Goskin, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke, valamint a magyar— bolgár külügyminiszteri tárgyaláson részt vett személyiségek. Megjelentek a fogadáson Péter János kíséretének tagjai, és a „Budapest Hét” alkalmából Szófiában tartózkodó fővárosi küldöttek is. A fogadás — Péter János szófiai látogatásának utolsó hivatalos rendezvénye — rendkívül meleg, jó hangulatban zajlott le. Marian Spychalski beszéde a Lengyel Nemzeti Egységfront ülésén Márkus Gyula, az MTI Varsói tudósítója jelenti: Varsóban pénteken összeült a Lengyel Nemzeti Egységfront országos bizottságának bővített teljes ülése, amelyen Marian Spychalski elnökölt. A tanácskozáson részt vettek a politikai pártok vezetői, élükön Wladyslaw Gomulkával, a LEMP KB első titkárával. Marian Spychalski, a Lengyel Nemzeti Egységfront elnöke beszédében foglalkozott az európai biztonság alapvető kérdéseivel. „Országunk a Német Demokratikus Köztársasággal 1950-ben aláírta az Odera— Neisse-határ véglegességét rögzítő görlitzi egyezményt. Az NDK, mint szocialista állam, most Lengyelország eszmei, politikai és katonai szövetségese.” Lengyelország és az NDK viszonyának alakulása azt bizonyítja, hogy a lengyel és a német nép kiegyezése lehetséges és reális dolog. Az NSZK revansista körei azonban 25 éven át nem akartak tudomást venni a harmadik birodalom feltétel nélküli kapitulációjának következményeiről. Mindlez állandó veszélyt jelentett az európai biztonságra. Az Odera—Neissehatár végleges Spychalski a továbbiakban emlékeztetett Wladyslaw Gomulka 1969. május 17-i javaslatára. Idézte szavait: „Nincs jogi természetű akadálya annak, hogy az NSZK véglegesnek ismerje el a nyugati lengyel határokat. Mi készek vagyunk az NSZK-val ilyen államközi szerződés aláírására, ahogy ezt 19 esztendővel ezelőtt az NDK-val megtettük.” Lengyelország már előzőleg is tett hasonló javaslatokat — húzta alá Spychalski. — Mi mindig készek voltunk és vagyunk arra, hogy közös tárgyalóasztalhoz üljünk az NSZK kormányának képviselőivel, ha tanácskozásaink az Odera— Neisse-határ elismerésével végződnek. Az NSZK előző kormányai semmi készséget sem mutattak arra, hogy tárgyaljanak az Odera—Neisse-határ véglegességéről. Sőt, kül- és belpolitikájuk egyik fő célkitűzéseként jelölték meg a fasiszta Németország veresége következményeinek felszámolását, az európai államhatárok, köztük a nyugati lengyel határ megváltoztatását. A német nacionalista erők reményei azonban nem váltak valóra. A szocialista országok mindig számoltak azzal, hogy az NSZK társadalmában szóhoz juthatnak olyan erők, amelyek reálisabban gondolkodnak — folytatta a szónok. — A tavaly május 17-i lengyel javaslat azokat a nyugatnémet erőket akarja segíteni, amelyek valóban előre óhajtanak lépni az európai realitások irányába. Márciusban újabb lengyel—NSZK ▼élemény csere — A lengyel kormány világosan kifejtette, hogy az NSZK kormányával folytatott tárgyalásokon nem szerepelhet az Odera—Neisse-határ kérdése. A határt 25 évvel ezelőtt a nagyhatalmak potsdami szerződése véglegesnek rögzítette. A tárgyalások az Odera —Neisse-határ nyugatnémet részről történő sérthetetlen és végleges jellegének elismeréséről folynak. A két kormány képviselőinek első politikai véleménycseréjére Varsóban február elején került sor. A következő találkozó időpontját március második hetére tűzték ki. Bizonyos, hogy a lengyel—nyugatnémet viszony normalizálása nemcsak a két ország népének érdeke, hanem az egész európai földrész népei biztonságának is. Az NSZK kormányának egyszer s mindenkorra le kell mondania mondán területi követeléséről, véglegesnek kell elismernie a jelenlegi európai határokat, nemzetközi jogilag el kell ismernie a Német Demokratikus Köztársaságot, kezdettől fogva érvénytelennek kell nyilvánítania a müncheni egyezményeiket, el kell ismernie Nyugat-Berlin különpolitikai státusát és ratifikálnia kell az atomsorompó-szerződést — hangsúlyozta végül Marian Spychalski