Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
MN A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A szakma becsülete A téma kissé kényes, de két újságközlemény és az egyre inkább terjedő közhit nyomán mégis beszélnünk kell róla. A két cikknek látszólag semmi köze egymáshoz. De csak látszólag. Az első — a Magyar Nemzet részletesen beszámolt róla — a Munkaügyi Minisztérium ifjúsági és pályaválasztási osztályának körkérdésfélését ismertette. Azt, hogy a fiatal szakmunkások miképpen ítélik meg az egyes munkaterületek erkölcsi-anyagi helyzetét, feltételeit, kilátásait. A vendéglátóiparról ezeket mondták: „Sok a szakképzetlen felszolgáló és ezek valamilyen okból bekerülnek a jó helyekre és a szakképzett férfiakat elnyomják. Kereset szempontjából majdnem többet érnek el azok, akik nem tanulták ezt a szakmát.” Ezek a fiatalok valóban fejéin találták a szöget. Felvetettek olyan problémát, amely az érdekelteket már régen foglalkoztatja. Miután a vendéglátó szakmáról van szó, ezek az érdekeltek mi mindnyájan vagyunk: felszolgálók és vendégek, üzletvezetők és beosztottai. És tulajdonképpen mindenki érdekelt ebben a kérdésben, aki súlyt helyez a tanulásra, a továbbképzésre, a több tudás jobb díjazására. Ebben a vonatkozásban az utóbbi időkben egyre több a panasz. Mind gyakrabban fordul elő, hogy vállalatközponti „beutalással” megjelenik egy-egy munkahelyen valamilyen ismeretlen, akiről csakhamar kiderül, hogy szakmai gyakorlata nincsen, az előírt iskolát nem végezte el. Fellépése annál határozottabb. Néhány nap múlva sűrűsödnek körülötte a bajok: a szabályokat nem ismeri, de mint-ha nem is akarná megismerni, a vezetőkkel és munkatársaival fölényes, a vendégekkel udvariatlan. A panaszkönyvi bejegyzések nagy része az efajta elemekhez fűződik. Restellkednek miattuk a régi dolgozók, de tehetetlenek. Rejtélyes az eset. Végső soron — mondjuk ki egyenesen —, az egykor híres és messze földön ismert szakma tekintélyét ezek ássák alá. És most ugorjunk át a másik újsághírre. Olvastuk, hogy letartóztattak egy büfévezetőt, aki az egyik szálloda vitrinjéből harmincezer forint értéket lopott el és orgazdák útján értékesítette. Büfévezető, aki lop? Kiderült róla, hogy 1965- ben disszidált. 1970-ben hazatért, ült, majd amnesztiát kapott. És alig néhány héttel a sok kaland után már rábízták egy nagy forgalmú büfé vezetését. Nem akadt erre a posztra alkalmasabb, értelmesebb? Aligha hihető. Hát akkor hogyan került oda éppen ez a megbízhatónak egyáltalában nem nevezhető ember? Rejtélyes ez az eset is. Aminthogy a közvélemény számára rendkívül titokzatosaknak és gyanúsaknak tűnnek mindazok az ügyek, amelyekben árdrágító, súlycsonkító és más bűncselekményt elkövető vereséglátóüzemi dolgozók lepleződnek le, és a tudósításokból kiderül, hogy az illetőknek nem ez az első ilyen esete. Ne legyen félreértés. Senki sem kíván életfogytiglani megtorlást az ellen, aki egyszer megfeledkezik magáról. Az azonban mégis felháborít minden tisztességesen gondolkodó embert, ha az ilyent „büntetésből” egyszerűen áthelyezik — méghozzá több jövedelemmel járó állásba, mint amennyit ott kapott, ahol a visszaélést elkövette. Márpedig — sajnos — erre is akad példa. Nem is kevés. Persze nem lehet egyenlőségi jelet tenni a szakképzetlen protekciós és a nem tiszta kezű protekciós működése közé. A két eset más és más. Egy ponton azonban találkoznak egymással, és jó lenne, ha ezt a pontot az eddiginél sokkal nyomatékosabban vésnék azok figyelmébe, akik a szakmán, vagy a vállalaton belül az egyes munkaerők elhelyezéséről döntenek. A felelősségről van szó. Nem folytatható tovább az a vendéglátóiparban terjedő gyakorlat, amely a szakismeretre és a rátermettségre való tekintet nélkül állít anyagi és erkölcsi felelősséggel járó helyekre olyanokat, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Nem lehet a munkaerőhiányra hivatkozni, ahol jó a kereset, ott akad jelentkező is. Becsületes, megbízható jelentkező. És — ismételjük — van ennek az egész problémának olyan elágazása is, amely a szakma területét messzire átlépi. Ez pedig a képzettség megfelelő megbecsülése. Hogyan kívánhatjuk meg a fiataloktól, hogy elvégezzék a különböző közép- és felsőfokú iskolákat, technikumokat, ha azt látják, hogy minden végzettség nélküliek eléjük kerülnek — fizetésben, megbecsülésben, hatáskörben és egyebekben? A közvélemény nagyon helyesnek tartja, ha az ellenőrzések során keményen lecsapnak a visszaélőkre, a társadalmi tulajdon megkárosítóira. De semmiképpen sem érthet egyet azzal, hogy ezek az ellenőrzések és a nyomukban járó következmények egyoldalúan csak azokat sújtsák — ha ugyan sújtják —, akik a kifogásolt cselekményeket elkövették. Nem, ilyenkor szélesebb körben kell felvetni a felelősség kérdését, alaposan megvizsgálva: a törvényes előírások betartásával került-e a bűnös arra a helyre, ahol dolgozik, vagy esetleg ezeknek az előírásoknak és a szükséges körültekintésnek figyelmen kívül hagyásával. És ha az utóbbi a helyzet, akkor felelnie kell annak is, aki ezt a körültekintést elmulasztotta. A szakma tekintélye csak ilyen módon állítható helyre. És csak így szüntethetők meg azok a sokszor alaptalan sugdolódzások, gyanúsítgatások, amelyek szerint egy-egy oda nem való embert azért kellett alkalmazni, mert „valakiknek valakije.”. Kemény István Megújították Jarring közel-keleti küldetését (jall) középbal kormány kísérletezik Olaszországban A külpolitikai helyzet A VÁRAKOZÁSOK NAPJA volt csütörtök, jóformán a világpolitika valamennyi fontos kérdésében: erre a napra várták az olasz kormány megalakulását, a tripoli ötös arab találkozó eredményeit, így tekintettek a megfigyelők a párizsi értekezleten debütáló új amerikai küldöttségvezetőre, aki első megnyilatkozásában nem felelt meg a várakozásoknak. Moszkvában hír szerint zárószakaszukba érkeztek a szovjet—nyugatnémet tanácskozások az erőszak kizárásáról szóló egyezményről. A Colombo-kormány megalakításával foglalkozó kommentárok a koalíciós partnerek közötti mélyre ható ellentétek változatlanságát említik első helyen. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy végül is a kijelölt miniszterelnök politikai rutinja és diplomáciai tapintata tette lehetővé a háború óta harminckettedik olasz kormány létrejöttét. Hétfőn ül össze a római parlament, hogy vitát folytasson az új középbal kormány programnyilatkozatáról. A csütörtöki Unitában interjú jelent meg Berlinguerrel, az OKP főtitkárhelyettesével. Berlinguer a most lezajlott kormányválság befejeztével két dolgot állapít meg: a szociáldemokratáknak és a Kereszténydemokrata Párt legreakciósabb elemeinek nem sikerült megvalósítaniuk elképzeléseiket; másrészt ezek az erők olyan ártalmas kompromisszumot kötöttek, amely negatív hatással lesz a kormány politikájára és újabb veszélyeket rejt magában a demokratikus intézményekre. Bruce bemutatkozása alkalmából a párizsi lapok elemzik a tárgyalások állását. A Les Echos szerint pedig eleddig csak egyetlen dolog vált teljesen nyilvánvalóvá: a Thieu-kormányt nem tekintik tárgyalópartnernek azok, akik fegyverrel harcolnak ellene. Egyre inkább nyilvánvaló — írja a tekintélyes lap —, hogy a Thieu-csoport ugyan ellenőrzi a hadsereget, de túl csekély politikai bázissal rendelkezik és ennek következtében akadályozza a tárgyalásokat. Nem lenne-e már szükséges magának a „vietnamizálásnak” a nevében is új megoldást találni? — veti fel az amerikai vezetésnek a kérdést a lap. A Figaro washingtoni tudósítója szerint a kulcsszó a koalíció. A tudósító kombinációkat fűz Nixon kijelentésének lapunkban korábban ismertetett szóvivői helyesbítéséhez. A Figaro szerint a korrigált szövegből közvetett módon az olvasható ki, hogy Washington beleegyezne egy olyan „koalícióba”, amelynek megalakítását a Thieu-kormánnyal tárgyalnák meg. Más kérdés, hogy ezt a lehetőséget mind Thieu, mind az ő személyét elvető CIFK kategorikusan kizárja. Éppen ezért a lap nem reméli Bruce érkezésétől a tárgyalások fellendülését, kivéve, ha Nixon titkos instrukciókkal látta el megbízottját. A közel-keleti ENSZ-megbízott tevékenységének a négy nagyhatalom által kért felújítása és a napokon belül várt tűzszünet meghirdetése még inkább reflektorfénybe helyezte az arab táborban jelentkező széthúzást. A varsói Zycie Warszawy arról ír, hogy „Irak politikája nemcsak érthetetlen, hanem káros is”. Reménykeltőnek tartja viszont a lap Szíria részvételét a tripoli értekezleten, mivel az szerinte arról tanúskodik, hogy bár a damaszkuszi kormány negatív álláspontra helyezkedett az amerikai javaslattal szemben, Szíria kész lenne elfogadni a békés megoldást. A nagyhatalmak pozitív befolyást gyakorolhatnak a részvevő országokra — hangoztatja a lengyel kommentár — és emlékeztet arra, hogy 1956-ban az Egyesült Államok rákényszerítette izraeli szövetségesét a megszállt arab területekről való csapatkivonásra. Vajon megteszi-e most is? — veti fel a kérdést a lap. Kádár János fogadta Meir Vilnert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre jutott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A szíriai Baath küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett a szíriai Baath Párt küldöttsége, amelyet Ali Ben Akii, a párt nemzeti vezetőségének tagja vezet. A delegációt érkezéskor a Ferihegyi repülőtéren Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt dr. Mohamed Zakaria Ismail, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete és Mányik Pál, hazánk damaszkuszi nagykövete. Négyhatalmi kérég a Jarring-küldetés folytatására New Yorkból jelenti a Reuter. A négy nagyhatalom képviselői szerdán hivatalosan is felkérték Gunnar Jarring svéd diplomatát, hogy folytassa a közel-keleti válság békés rendezését szolgáló erőfeszítéseit. A dokumentumot Charles Yost, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője adta át U Thantnak, azt követően, hogy a négy hatalom ENSZ-küldöttei háromórás tanácskozást folytattak. Ezen megállapodtak abban, hogy a feltételek ismét megértek Gunnar Jarring diplomata közel-keleti missziójának felújítására. New York-i ENSZ-körökben továbbra is abban reménykednek, hogy az érdekelt felek néhány napon belül kihirdetik a tűzszünet életbeléptetését. Befejeződött a tripoli értekezlet Csütörtökön befejeződött Tripoliban az öt arab ország külügy- és hadügyminisztereinek találkozója. A találkozó befejezéséről szóló jelentésében a TASZSZ hírügynökség rámutat arra, hogy értesülések szerint a részvevők megvitatták a közel-keleti politikai fejleményeket, valamint az egyiptomi, a Szíriai és a jordániai front helyzetét. Az öt arab ország delegátusai együttes ülésükön jóváhagyták azokat az ajánlásokat és javaslatokat, amelyeket az értekezlet katonai bizottsága dolgozott ki. Antoine Atallah jordániai külügyminiszter az újságírókkal közölte, hogy az öt arab ország — Jordánia, Szíria, Egyiptom, Szudán és Líbia — kétnapos tripoli csúcskonferenciájáról hivatalos közleményt dolgoztak ki, de „a líbiai hatóságoktól függ, hogy mikor hozzák azt nyilvánosságra”. Atallah a palesztinai gerillák tevékenységéről szólva azt mondotta: „Jordániának nem kötelessége, hogy az ország területén tevékenykedő gerillacsoportokra ráerőszakolja a tűzszünetet. Inkább az a kötelességünk, hogy önmagunkat kényszeresük a tűzszünetre — mondotta. A jordániai külügyminiszternek ez a kijelentése az AP szerint árnyékot vet az amerikai javaslatra, Jordánia ugyanis „mérsékeltebb” irányzatot követ az Izrael ellen aktívan harcoló arab országok között, s ha Jordánia nem hajlandó felelősséget vállalni a gerillák tevékenységének beszüntetéséért, akkor Egyiptom és Szíria részéről is hasonló álláspontra lehet számítani — írja az AP. Fegyveres vita Ammanban A gerillaszervezetek megakadályoznák a tűzszünet megtartását és ellenőrzését Tripoliban szerdán sajtóértekezletet tartott Basat Abi Garbiah, a Palesztinai Népi Harci Front és Abu Nedal, az El Fatah hivatalos szóvivője. Hangsúlyozták, hogy a két szervezet folytatni kívánja a harcot Izraelnek a cionizmus alól történő felszabadításáért és nem fogadják el a tűzszünetet. Mint közölték, a palesztinai ellenállási szervezetek a tűzszüneti vonalaktól távol fogják tartani az ENSZ-megfigyelőket. A két szóvivő ismét elutasította a Rogers-féle közelkeleti tervet, amelyről kijelentették: célja, hogy „éket verjen az arab kormányok és a palesztinai ellenállási szervezetek közé.” Csütörtökön Ammanban a kora reggeli órákban újabb öszszeütközésekre került sor a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű gerillaszervezet, valamint a Palesztinai Arab Szervezet tagjai között. A Palesztinai Arab Szervezet szóvivője szerint az incidenseket a másik gerillaszervezet provokálta. Az újabb incidens során a szemben álló felek közül összesen kilencen sebesültek meg. Egyikük — jól értesült forrás szerint — az ammani kórházban belehalt sérüléseibe. A különböző palesztinai gerillaszervezetek tagjai közötti szerdai és csütörtök reggeli incidenseket az váltotta ki, hogy a Palesztinai Arab Szervezet és a Palesztina Felszabadításáért Küzdő Akciócsoport jóváhagyta Nasszer elnöknek a Rogers-tervvel kapcsolatos állásfoglalását, míg a másik kilenc palesztinai ellenállási csoport élesen bírálta az Egyesült Arab Köztársaságot és Jordániát az amerikai javaslatok elfogadása miatt. Folytatódnak a szovjet—Iraki tárgyalások Moszkvából jelenti a TASZSZ. Csütörtökön a Kremlben folytatódtak a szovjet—iraki tárgyalások. A felek folytatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémák vitáját. A tárgyalások tovább tartanak. Végleges egyeztetés? Gromiko és Scheel csütörtökön újból tárgyalt Andrej Gromiko szovjet és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtök este újabb megbeszélésre ült össze. A DPA nyugatnémet hírügynökség lehetségesnek vélte, hogy a külügyminiszterek a zárótanácskozást tartják meg. A találkozó színhelye a Scheel rendelkezésére bocsátott vendégház volt. Gromiko és Scheel jóváhagyja az erőszak alkalmazását kizáró szovjet—nyugatnémet szerződés véleges tervezetét — közölte az UPI moszkvai diplomáciai forrásokra hivatkozva. Ugyanezen források szerint pénteken vagy szombaton parafálják a szerződést, hacsak az utolsó pillanatban nem merül fel valamilyen nehézség. A szerződéssel kapcsolatosmegállapodás e források sze-