Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
____ Szuezi-csatorna térségében augusztus 8, tehát a tűzszüneti megállapodás érvénybelépése óta. „Az izraeliek egyiptomi rakétákról és rakétatámaszpontok megerősítéséről beszélnek. Az igazság, az hogy ezek a rakéták augusztus 8-a előtt is ott voltak. Ugyanazokról a fegyverekről van szó, amelyek ártalmatlanná tettek számos Phantom típusú izrae■i gépet.” Nasszer a továbbiakban hangsúlyozta, a közel-keleti helyzet rendezésének legfontosabb feltétele, hogy az izraeli megszálló csapatokat kivonják az összes arab területekről. A Reuter ammani jelentése szerint vasárnap a késő éjjeli órákban ismét lövöldözések zaja verte fel a jordániai fővárost. Három órán keresztül kelepeltek a gépfegyverek az Ammant övező hét dombon; megszakadt a telefonösszeköttetés a főváros és a külvilág között, szünetelt az áramszolgáltatás. Az El Fatah és a Palesztinai Népi Felszabadítási Front szerint a jordániai hadsereg „általános offenzívát” indított a gerillatámaszpontok ellen. Az El Fatah bejrúti szóvivője azt mondotta, hogy a támadásban harckocsik és tüzérségi egységek is részt vettek. A jordániai kormány által közreadott kommüniké szerint viszont a rendőrség és a hadsereg főhadiszállását, valamint a biztonsági szolgálat központját „ismeretlen fegyveresek” tűz alá vették. Hétfőn reggel ismét szórványos lövöldözés folyt Ammanban. Egyelőre sem a jordániai kormány, sem a Palesztinai gerillák nem kommentálták az új fejleményeket. Ammanban közölték, hogy Mohammed El-Farra, Jordánia állandó ENSZ-képviselője s egyúttal a jordániai kormány megbízottja a Jarring vezette tárgyalásokon, vasárnap New Yorkba repült. El- Farra hat napig tanácskozott kormánya illetékeseivel. Nixon ma megbeszélést tart tanácsadóival A Reuter washingtoni jelentése szerint Nixon elnök Rogers külügyminiszterrel, Helms CIA-főnökkel, valamint politikai és katonai tanácsadóival ma áttekinti a közel-keleti helyzetet. Nixon amerikai elnök a CBS tévéhálózatnak adott interjújában hétfőn visszatáncolt a szovjet—amerikai közös közel-keleti békefenntartó erő gondolatától. Az ilyen javaslatok — jelentette ki Nixon —, mégha a legjobb szándékúak is, véleményem szerint nem különösebben hasznosak egy olyan időpontban, amikor Jarring tárgyalásokat folytat. Befejeződött a miniszteri tanács fdéig Ma kezdődik az AESZ csúcsértekezlete Addisz Abebából jelenti a TASZSZ és az AFP. Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának 15. ülésszaka hétfőn a hajnali órákban ért véget A szombati nap a határozati javaslat egyik pontjával kapcsolatos élénk vitával telt el, amelynek lezárása után határozatot hoztak: „A portugál rendszer kizárólag a NATO-tagállamok — különösen az Egyesült Államok, Nyugat-Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság — folytatólagos és hathatós segítségével folytathatja és fokozhatja gyilkos gyarmati háborúját”. Az említett határozatot 17 ország „fenntartásaival” fogadták el. Az AESZ miniszteri tanácsa határozatot fogadott el a Dél- Afrikába irányuló fegyverszállításokról is. A határozat név szerint elítéli Franciaországot, Nagy-Britanniát és a Német Szövetségi Köztársaságot. Nyolc ország tartózkodott a szavazástól. A miniszteri tanács úgy döntött, hogy Namíbia — a délkelet-afrikai igazgatás alatt álló Délnyugat-Afrika — problémáját nyolctagú bizottság elé utalja, amely az ügyben emlékiratot intéz a hágai nemzetközi bírósághoz. A miniszteri tanács döntését jóváhagyás céljából az afrikai egységszervezet kedden, szintén Addisz Abebában összeülő csúcsértekezlete elé kell terjeszteni. A ma kezdődő csúcsértekezletre sorban érkeznek a részvevők. Már az etióp fővárosban tartózkodik Milton Obote ugandai, Ammadou Ahidjo kameruni, Hubert Magadahomeyi, Francois Tombalbaye csádi, és Francisco Macias Nguema Egyenlítői Guinea-i köztársasági elnök, továbbá Kenneth Kaunda zambiai elnök, aki néhány nappal ezelőtt Hailé Szelasszié meghívására hivatalos látogatásra érkezett Addisz Abebába. U Thant elutazott Jugoszláviából Az ENSZ-főtitkár részt vesz az AESZ értekezletének megnyitásán Belgrádból jelenti a Tanjug. U Thant, az ENSZ főtitkára, aki hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodott, hétfőn Belgrádból Rómába utazott, onnan pedig folytatja útját Addisz Abebába, hogy részt vegyen az Afrikai Egységszervezet tagországai állam- és kormányfői értekezletének megnyitásán. U Thant televíziónyilatkozatában „nagyon érdekesnek és hasznosnak” mondotta Tito elnökkel Brioniban folytatott eszmecseréjét. U Thant elmondotta: „megbeszélést folytattunk a Jugoszláviát és az ENSZ-et kölcsönösen érintő kérdésekről, főként az ENSZ- közgyűlés 25. ülésszakának napirendjén szereplő egyes főbb témákról. E kérdéseket az el nem kötelezett országok küszöbönálló lusakai csúcsértekezletének fényében vitattuk meg”. U Thant vasárnap egyébként Szkopjéba látogatott, ahol az ENSZ-ben kifejtett tevékenységéért, valamint azért a kezdeményezésért, amelyet 1963-ban a földrengés sújtotta Szkopje lakosságáért tett, a város díszpolgárává választották. Három algériai eltérített egy repülőgépet A merénylők Jugoszláviában kértek menedékjogot Nyugati hírügynökségek jelentése szerint vasárnap éjjel három fegyveres férfi Olaszország, majd Albánia felé térítette el az algériai légitársaság helyi járatát. A három férfi, akinek nemzetiségi hovatartozásáról nincs hiteles adat, röviddel a felszállás után benyomult a pilótafülkébe, egyikük kést szegezett a pilóta nyakának, majd elhangzott a parancs irány Albánia. A pilóta közölte, hogy kevés az üzemanyag. A kétmotoros Convair 640-es az olaszországi Cagliariban szállt le. Cagliari repülőterén háromórás kényszerpihenő következett. A merénylők szabadon bocsátottak 11 utast — a fedélzeten tartózkodó nőket, valamint két, magát betegnek mondó férfit — és útnak indultak. Tirana helyett azonban az olaszországi Brindisi kikötőjében szállt le az algériai légitársaság eltérített gépe, mert — a pilóta szerint — az albán főváros repülőtere a rossz időjárásra hivatkozva nem adott leszállási engedélyt. A Dél-Európa fölött „bolyongó” algériai repülőgép sorsa a jugoszláviai Dubrovnikban oldódott meg. A három géprabló politikai menedékjogot kért Jugoszláviában, és a gép — mint a dubrovniki hatóságok közölték — hamarosan visszaindul Algériába. Fény derült a merénylők személyazonosságára is: mindhárman algériai állampolgárok. 0 (Hanoi, AFP) A VDK nemzetgyűlésének állandó bizottsága úgy határozott, hogy az ország függetlenségének 25. évfordulója alkalmából amnesztiát ad egyes foglyoknak. Madar Nemzet Egy nappal Saharto látogatása előtt Indonéz szeparatisták elfoglalták a hágai nagykövetséget Hágából jelenti a Reuter és az AP. Hétfőn kora reggel pisztolyokkal felfegyverzett indonéz fiatalok megszállták hazájuk hollandiai nagykövetségét és eközben agyonlőtték az egyik őrt álló rendőrt. A támadásra közvetlenül Suharto indonéz elnök hollandiai látogatása előtt került sor, és a hatóságok attól tartanak, hogy további tiltakozó akciókra is lehet számítani. Hollandiában élő indonézek már jó előre azzal fenyegetőztek, hogy tüntetni fognak Suharto látogatása ellen, akit több százezer baloldali és kommunista fizikai megsemmisítéséért és az Új-Guineának függetlenséget óhajtó szabad pápua mozgalom elnyomásáért tartanak felelősnek. A nagykövetségre betört fiatalok túszként fogva tartanak egy rendőrt, valamint a nagykövet családját és a nagykövetség több munkatársát. Na'tadiningrat nagykövet a támadás idején nem tartózkodott az épületben. A holland rendőrség elit alakulata két páncélkocsival sietett a helyszínre. A nagykövetség épülete körül délig nem változott a helyzet. A rendőrség kordont vont az épület köré, amelynek parkjában a bokrok közé rejtőzve a megszállók minden gyanús mozgásra tüzeltek. A helyzet komolyságára való tekintettel Piet de Jong miniszterelnök is a helyszínre sietett és az egyik közeli villában tartózkodott a város polgármesterével együtt, hogy minél közelebbről irányíthassák a nagykövetség visszafoglalását célzó manővereket. A követséget megszálló fiatalok egy indonéz szeparatista mozgalom képviselői — jelentette az AP. Amboin szigetéről valók, amelynek lakossága Indonézia függetlenné válása óta küzd a központi kormány uralma ellen. Jelenleg mintegy harmincezren„élnek,"... . önkéntes száműzetésben Hollandiában, nem hajlandók felvenni sem a holland, sem az indonéz állampolgárságot. Hágába érkezett Manusana, az amboini szeparatisták vezetője, aki rövid eszmecserét folytatott a holland miniszterelnökkel, majd két testőre védelme alatt átment a megszállt nagykövetségre. A holland kormányfő és Luns külügyminiszter végül bejutott egy villába, amely a nagykövetség épületével szemben helyezkedik el. Ennek az erkélyéről szóltak tolmács és megafon segítségével a nagykövetséget megszállva tartó fiatal fegyveres indonéziaiakhoz, mialatt egy repülőgép körözött a színhely fölött és a drámai hatást fokozta a minisztereket kísérő néhány rendőr is, akik lövésre készen tartott fegyverrel igyekeztek biztosítani a két minisztert. Djakartában érthető zavart keltett a Hágából érkező hír, egy nappal azelőtt, hogy a 25 éve független Indonézia történetében először az elnök az egykori gyarmatosító országba, Hollandiába készül látogatni. Az elnöki palota szóvivője egy órával Suharto különgépének tervezett indulása előtt bejelentette, hogy az elnök elhalasztotta indulását, mivel „felelőtlen cselekmények következtében” nem látja biztosítottnak személyi biztonságát Hollandiában. Adam Malik külügyminiszter, a 46 főnyi elnöki kíséret tagja közölte az újságírókkal, hogy legjobb esetben kedden indul útnak az elnök, de csak akkor, ha a nagykövet családját addig sikerül biztonságba helyezni. Az esti órákban de Jong holland miniszterelnöknek sikerült megegyeznie az indonéz nagykövetség épületét elfoglaló harci különítmény tagjaival: a szeparatista mozgalomhoz tartozó fegyveres fiatalok megadták magukat. Hajlandók voltak átadni fegyvereiket, majd fegyvertelenül egyenként beszálltak a rendőrség gépkocsijába. Pham Van Dong nyilatkozata Megélénkült a harci tevékenység Dél-Vietnamban Hanoiból jelenti a TASZSZ. Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a köztársaság kikiáltásának szeptember 2-án esedékes 25. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 25 esztendőt a népnek a nemzeti függetlenségért és a szocializmus építéséért vívott küzdelme jellemezte. Ennek során a szocializmus építésében minden vonalon fontos eredményeket értek el. Ezek erősítik a szocialista Északot, amely maradéktalanul teljesíti azt a kötelességét, hogy a Dél hátországa legyen a jelenlegi háborúban, amely az Egyesült Államok agressziója ellen, a nemzet megmentéséért folyik — fűzte hozzá. — Népünket szilárd elhatározás tölti el, hogy teljesíti Ho Si Minh elnök szent hagyatékát, állhatatosan folytatja és erősíti az ellenállást az Egyesült Államok agressziójával szemben, folytatja a harcot a nemzet megmentéséért a teljes győzelemig. Pham Van Dong a vietnami nép háláját fejezte ki a szovjet nép iránt, amely a proletár internacionalizmus szellemében lelkesíti és támogatja a vietnami nép harcát a függetlenségért, a szabadságért és a szocializmusért. A UPI saigoni jelentése szerint vasárnap, a dél-vietnami szenátusi választások napján megélénkült a dél-vietnami szabadságharcosok harci tevékenysége. Dél-Vietnam területén szombat éjjel és vasárnap 60 kisebb-nagyobb támadást intéztek különböző célpontok ellen. A támadások következtében 42 személy életét vesztette, 97-en pedig megsebesültek. Az amerikai főhadiszállás statisztikája szerint június 4-e óta vasárnap került sor a szabadságharcosok legtöbb és legintenzívebb támadására. Agnew ma visszaérkezik körútjáról az Egyesült Államokba Honoluluból jelenti az UPI. Spiro Agnew amerikai alelnök vasárnap öt országot érintő ázsiai körútjának utolsó állomásáról, Bangkokból Hawaii szigetére érkezett. Agnew két napot töltött Honoluluban, elsősorban pihenéssel, majd ma a kaliforniai San Clementébe utazik, ahol tájékoztatja Nixon elnököt ázsiai tárgyalásainak eredményéről. A honolului repülőtéren újságírókkal beszélgetve kijelentette: „Az amerikai csapatok nem vesznek részt a kambodzsai harcokban, hacsak Abrams tábornok és természetesen a többiek, akik ezekben a kérdésekben döntenek, nem jutnak olyan következtetésre, hogy az amerikai csapatok biztonságát veszély fenyegeti.” Agnew Honoluluban nem folytat hivatalos tárgyalásokat. Servan-Schreiber is indul a bordeaux-i nemzetgyűlési pótválasztáson Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Nem sikerült Jean-Jacques Servan- Schreibernek, a radikális párt főtitkárának megfelelő jelöltet indulásra bírnia Chaban-Delmos miniszterelnökkel szemben a szeptember 20-i bordeaux-i nemzetgyűlési pótválasztásra. Ezért önmagát jelölte néhány perccel a jelölések hivatalos lezárása előtt, noha ő már Nancy megválasztott nemzetgyűlési képviselője. A francia alkotmány előírásai lehetővé teszik, hogy egy aktív nemzetgyűlési képvselő egy másik választókerületben is elinduljon. Megválasztása esetén azonban egyik mandátumáról le kell mondania és ebben az esetben az illető kerületben újból választást kell tartani. Servan Schreiber nyilatkozatában máris kijelentette, hogy mindenképpen nancyi mandátumát tartja meg. A jelölések lezárásig Bordeaux-ban tízen jelentették be indulásukat. -Kedd, 1970. szeptember 1. ) VILÁGGAZDASÁG Szovjet—indonéz megállapodás Harmadszor járt az idén Moszkvában Malik indonéz külügyminiszter. Februárban és most, a múlt héten a megbeszélések középpontjában a két ország gazdasági kapcsolatai álltak, noha egy külügyminiszter látogatása mindig alkalom egyéb, adott esetben az ázsiai térség problémáinak megtárgyalására is. Ezenkívül májusban volt még a szovjet főváros vendége az indonéz külügyminiszter: akkor hasztalan küldetésben járt, hiszen a djakartai „ázsiai” értekezlet egyértelműen amerikai ihletésű indokínai elképzeléseivel házalt Malikot aki tizenhárom éven át volt Indonézia moszkvai nagykövete (1950—63), elkísérte Djakarta egyik vezető közgazdásza, Nitisustro, az állami tervtanács elnöke. S a múlt hét csütörtökjén szovjet részről Novikov miniszterelnök-helyettes, Indonézia nevében Malik megállapodást írt alá az adósságok törlesztéséről. A majdnem 800 millió amerikai dollár értékű tartozását Djakarta a jövő évtől kezdi visszafizetni a Szovjetuniónak, de harminc évre meghosszabbított törlesztési határidővel. Ezzel módosult az 1968-ban kötött szovjet—indonéz egyezség az adósságok 12 év alatt történő megfizetéséről. A módosítási kérelmet természetesen Djakarta terjesztette elő, még a februári Malik-utazás alkalmából. Megállapodásra az akkori tárgyalásokon nem jutottak, de az elmúlt hónapokban bizonyos jelek arra mutattak, hogy lassan rendeződik Indonézia és az európai szocialista országok merő diplomáciai formalitássá fagyott viszonya. Az egyik ilyen jel volt a februári bolgár—indonéz kereskedelmi egyezmény, amely meglehetősen széles körű együttműködésre terjedt ki — hosszú távra. Bulgária Közép-Jáván olajalapanyag-feldolgozó üzemet épít, segítséget nyújt a szakemberképzésben, és fejleszti gép- és berendezésexportját. Időnként egy-egy kisebb újsághír, látogatások, sport- és kulturális együttesek utazásai jelzi a különböző szocialista országok és Indonézia kapcsolatainak normalizálását. A szocialista országok véleménye az indonéz ellenforradalomról, a baloldal elleni terrorról természetesen mit sem változott. S Malik májusi küldetése, majd utána Suharto washingtoni útja jelezte a mai indonéz külpolitika alapvető jellegét. De éppen ez a két esemény is felhívja a figyelmet arra, hogy a Nixonkormány távlati ázsiai elképzelései fontos szerepet szánnak Japánnak és Indonéziáinak, amelyek nem véletlenül voltak a Kambodzsáról tárgyaló djakartai konferencia irányítói, mint ahogy nem véletlen éppen Tokió szoros együttműködése Djakartával. Az indonéz belső állapotokról alkotott véleményünktől függetlenül, a délkelet-ázsiai helyzet realista megítélése szükségessé teszi a külpolitikában tanúsított djakartai aktivitás számbavételét. Egy hamarosan másfél százmilliós, ásványkincseiben hihetetlenül gazdag ország külpolitikájának figyelembevétele egyúttal — távlatilag — az el nem kötelezettségnek megfelelő belpolitikai viszonyok kialakulását is befolyásolhatja. Az indonéz külpolitika ugyanis egyelőre nem adta fel az el nem kötelezettség maradványait, visszautasította például a SEATO-hoz való csatlakozást. Emellett különösen a szűkebben vett térség többi nacionalista rendszerével épít ki szilárduló kapcsolatokat. Az antikommunizmus szélsőségeibe torkolt nacionalizmus ma is meghatározó erő az indonéz politikában, s ez nyilvánvalóan befolyásolja az állam világpolitikai szereplését is. Szó sincs arról, hogy bármi illúziónk lehetne az indonéz belpolitika fordulatait illetően, de a nacionalizmust (amely szükségszerűen jelentkezik az ország méreteinél fogva, meg a sok ezer sziget egyetlen összetartó erejeként is útját állhatja az imperializmushoz való teljes csatlakozásnak, s ekként végső soron módosíthatja a belső fejlődést. Ennyit a szovjet—indonéz tárgyalások és a távlati politikai fejlődés elengedhetetlen figyelembevételéről. Természetesen a szorosan vett gazdasági feltételek sem mellékesek. Hiszen nemcsak a djakartai rezsim örökölt adósságairól volt szó, hanem több félbehagyott, szovjet segítséggel megkezdett létesítmény sorsáról is. A törlesztés rendezése nyilvánvalóan lehetővé teszi az ezekről való megállapodást; hazatérve Malik aligha véletlenül nyilatkozott optimistán a kapcsolatok javulásáról. Jelentékeny építkezésekről van szó: egy acélmű Közép-Jáván, egy nagy kapacitású műtrágyagyár, atomreaktor és több más, tehát az indonéz állami szektor szempontjából lényeges létesítményekről. Az 1967 óta zöld utat kapott nyugati tőkeberuházók nem tanúsítanak érdeklődést az effajta ügyek iránt Az április óta megkezdett indonéz ötéves terv szemszögéből sem közömbös e művek befejezése. Bár a moszkvai közlemény nem említ erről semmit feltételezhetjük, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok általános megjelölése magában foglalja az e berendezések ügyének megfontolását is. Továbbá nemcsak a Japán és Kína „érdekszférájában” nacionalizmusra berendezkedő Indonézia távlatai játszottak befolyásoló szerepet, hanem Djakarta idén kötött egyezményei nyugati hitelezőivel. Tavaly terjesztette elő Abi, a nyugatnémet bankélet egyik vezéralakja a javaslatát a felgyülemlett indonéz adósságok törlesztési idejének harminc évre való meghosszabbítására Abi djakartai tárgyalásai után az indonéz kormány sietett magáévá tenni a halasztás és a fokozatosan emelkedő, de kezdetben az ország fizetési lehetőségeinek megfelelő törlesztési és kamatfizetési programot. Amikor Malik először ment Moszkvába, még javában vitatták az Abs-tervet a nyugati hitelezők; több államnak, így Franciaországnak és Angliának nem fűlött a foga a harmadik világban kínos precedenst teremtő nagylelkűséghez. .. Amerikai és japán nyomásra azonban az áprilisi párizsi tanácskozáson az Abszerv alig módosított változatát fogadták el a vezető nyugati hitelezők. A jelenlegi körülmények alapvonása Indonézia gazdasági helyzete és gyakorlatilag létező fizetésképtelensége. Az ország csak most kezd olyan exportjövedelmekre szert tenni, amelyek távlatilag lehetővé teszik a törlesztést. A belső gazdasági egyensúly megteremtése, az infláció megállítása nagy árat követelt: lefékeződött a fejlődés, s láthatók annak kísérőjelenségei, így a tetemes munkanélküliség. Nyilvánvalóan nemcsak az indonéz kényszerhelyzetet kell ilyen adottságok mellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy az állam gazdasági tevékenységének támogatása milyen hatással lehet Indonézia jövőjére. Avar János Befejeződött a helsinki ifjúsági konferencia Helsinkiből jelenti a TASZSZ: Helsinkiben befejeződött az európai fiatalok négynapos biztonsági konferenciája. A konferencia munkáját öszszegező záróközlemény szerint a részvevők aktivitása bizonynyitotta, hogy a fiatalok több- kás rége érdekelt a béke további nd megszilárdításában, a bizton-talóság megerősítésében és a szóúftciális haladásban. A fiatalosokra egységesen úgy vélték, hogy európai feszültség enyhít érdekében határozott és kifkezetes erőfeszítésekre elég szükség. Ezeknek az erőttr ,ieetéseknek végső soron biztosítaniuk kell a tartós békét és a konfliktusok békés rendezésének lehetőségét, a jelenlegi határok, valamint az önrendelkezési jog elismerését.