Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

2 ügynökség egyik kommentárjában annak a véleményének adott hangot, hogy Husszein király kenyértörésre szánta el magát a Palesztinai partizánokkal. Hozzáfűzte, hogy az új kormányban levő katonatisztek mindig is támogatták a monarchiát és ellenségei voltak a Palesztinai ellenállási mozgalomnak. Nasszer nyilatkozata Nasszer elnök fogadta szudáni ügyvédek egy küldöttségét. Az EAK elnöke az ügyvédek előtt a közel-keleti helyzetről nyilatkozott és a beszélgetés során — amint azt az Al Ahram közölte —, kijelentette: „amit erőszakkal vettek el, azt csak erőszakkal lehet visszaszerezni”. Elmondotta: az EAK a Rogers-tervet egyrészt azért fogadta el, mert az amerikai kezdeményezés beleillett a Biztonsági Tanács határozatának keretébe, másrészt nem akart alkalmat adni sem az Egyesült Államoknak, sem Izraelnek arra, hogy azzal vádolhassák az EAK-ot: nem törekszik a béke helyreállítására a Közel- Keleten. Az EAK-nak a Palesztinai ellenállási mozgalom iránti magatartásáról szólva az elnök kijelentette, hogy az egyiptomi kormány a gerillák tevékenységét „a sorsukért vívott harc lényeges elemének" tekinti. Az EAK minden segítséget megadott a Palesztinai ellenállásnak és mindig megértette az ellenállási mozgalom által leszögezett elveket — mondotta. Arafat, a Palesztinai ellenállási mozgalom központi bizottságának elnöke az Al Misan kairói lap közlése szerint üzenetet intézett Nasszer elnökhöz. „A helyzet — hangzik az üzenet — nagyon súlyos. Általános támadást intéztek egyidejűleg ammani és zárkai állásaink ellen. Kérjük önt, bármilyen módon lépjen közbe, hogy megakadályozza a vérontást”. Az egyiptomi lap a hírt első oldalán közölte Nasszer elnök és Arafat fényképével együtt. A Reuter jelentése szerint Hasszana, az Arab Liga főtitkára sürgős felhívással fordult az arab államfőkhöz, amelyben felszólítja őket, hogy használják fel befolyásukat a jordániai hadsereg és a Palesztinai kommandók közötti véres viszálykodás megszüntetése érdekében. Az Arab Liga szóvivője szerint Hasszána táviratot intézett az arab királyokhoz és államelnökökhöz, amelyben kéri őket, hogy közvetítsenek Husszein király és Jasszer Arafat között. A főtitkár Husszeinnek és Arafatnak ugyancsak táviratot küldött, amelyben békés megegyezésre szólítja fel őket. Nincs még hivatalos állásfoglalás Washingtonban az ammani válságról A Neww York Times elutasítja a nyílt beavatkozás gondolatát Köves Tibor, a MTI tudósítója jelenti Washingtonból. Az Egyesült Államok egyelőre tartózkodik a jordániai helyzet hivatalos kommentálásától, de amerikai kormánytisztviselők nem hivatalosan hangoztatják, hogy „egy amerikai intervenció lehetősége nem tekinthető valószínűnek”. Mindazonáltal hivatalosan közölték, hogy a Fehér Ház különleges „válságbizottsága”, az úgynevezett washingtoni speciális akciócsoport „bizonyos eshetőségekre” vonatkozó terveket tanulmányozott a jordániaihelyzettel kapcsolatban. A tanácskozáson többek között részt vett Thomas Moorer, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, David Packard hadügyminiszter-helyettes és Joseph Lisco közel-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. A New York Times csütörtöki vezércikkében óva inti az amerikai kormányt egy jordániai katonai beavatkozástól. A lap egyebek között a következőket írja: „Az Egyesült Államoknak életbevágóan fontos érdeke fűződik egy mérsékelt jordániai kormányzat fennmaradásához. Csakhogy ebben a késői órában Washingtonnak már nagyon korlátozott a lehetősége az események menetének olyan irányú befolyásolására, amely az Egyesült Államok hosszabb távú érdekeit szolgálná ebben a térségben. Bármilyen nyílt amerikai, vagy nyugati katonai beavatkozási kísérlet csupán a gerillák ügyét szolgálná azzal, hogy „az arab világnak a Nyugattal szembeni magatartása még radikálisabb lenne”. A New York Times befejezésül hangoztatja, hogy egy nyugati katonai beavatkozás nem mentheti meg sem Husszeint, sem az elrabolt repülőgépek még fogva tartott 54 utasát. A lap ezért azt javasolja, hogy inkább folytassák a tárgyalásokat az utasok kiszabadításáról Golda Meir ma tárgyal Nixon elnökkel New Yorkból jelenti a Reutert Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök szerda este Tel Avivból New Yorkba érkezett. Biztonsági okok miatt csak újságírók és a fogadására megjelent személyek léphettek a leszállás területére. Golda Meir pénteken kezdi meg tárgyalásait Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel. Abba Eban izraeli külügyminiszter csütörtökön Tel Avivból New Yorkba utaztában rövid látogatást tett Londonban. Elindulása előtt Tel Avivban nyilatkozott a tűzszünet Izrael által történt megsértésével kapcsolatos amerikai megállapításokról, de csak annyit mondott, hogy „azok nem változtatnak semmit azon a súlyos problémán, amit az egyiptomi rakétafegyverek felállítása okoz”. Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök New Yorkba érkeztekor szintén elutasította az amerikai szemrehányásokat és azt állította, hogy Izrael nem sértette meg a tűzszünetet. Kormányátalakítás Líbiában Tripoliból jelenti a VPI: Moamer el Kadhafi ezredes, líbiai miniszterelnök átalakította tizenhárom tagú kormányát és abban a katonai személyiségek létszámát az eddigi öt helyett, nyolcra emelte. A kormányból eltávolította Buszaii külügyminisztert, Seriha földművelésügyi minisztert, Maheisi iparügyi, és Ramadan közlekedésügyi minisztert. Mind a négyen polgári politikusok. Az új külügyminiszter Mohammed Nadzsm, aki eddig a különleges katonai törvényszék elnöke volt. A földművelésügyi tárcát Ali Attubi, az iparügyi tárcát Abdel Szidlem Gallud vette át, aki eddig belügyminiszter volt. Az új belügyminiszter Abdel Moneim al Huni, a hírszerző szolgálat volt vezetője. Enyhe ítélet A Hudé Právo a csehszlovák géprablók peréről Prágából jelenti a CTK. A Rudé Právo csütörtöki számában megállapítja, hogy a nürnbergi bíróság meglepően enyhe ítéletet hozott a csehszlovák repülőgép elrablói ügyében. A lap bonni tudósítója rámutat: a nürnbergi bíróság ítélete nem eléggé hatásos és figyelmeztető, hogy a jövőben elriasszon hasonló terrorcselekmények elkövetésétől. Romár beigazolódott Münchenben, amikor a napokban eltérített román repülőgép elrablói cinikusan kijelentették, hogy a háromévi börtönbüntetés számukra semmit sem jelent. A csehszlovák repülőgép elrablóit nyolc hónaptól két és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. A Budé Právo megjegyzi, hogy a bírósági tárgyaláson kiderült, miszerint a vádlottak nem a „kommunizmus elleni harc hősei”, ahogyan tetszelegni akartak, hanem ellenkezőleg, többen közülük bűncselekményekben és botrányokban meglehetősen gazdag múltra tekinthetnek vissza. i Binh asszony nyolcpontos javaslata a vietnami kérdés rendezésére A OIFK korábbi 10 pontjának magyarázata és részletezése Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere a vietnami probléma megoldását célzó és továbbra is érvényes 10 pontos javaslathoz fűzött magyarázatként és annak részletezéseként újabb javaslatot terjesztett elő csütörtökön Párizsban a Vietnamról folyó tárgyalások 84. ülésén. Az AFP párizsi jelentése szerint az ülésen részt vett a négy küldöttségvezető: Nguyen Thi Binh, a DIFK külügyminisztere, Xuan Thuy, a VDK fődelegátusa, David Bruce amerikai küldöttségvezető és Pham Dang Lam, a dél-vietnami bábrezsim megbízottja. Ez volt hosszú ideje az első olyan ülés, ahol mind a négy küldöttségvezető részt vett. A DIFK új javaslatát Binh asszony a következőkben öszszegezte: Abban az esetben, ha az Egyesült Államok kormánya bejelenti, hogy 1971. június 30-a előtt Dél-Vietnamból kivonja az összes amerikai csapatokat, s az amerikai táborhoz tartozó többi külföldi ország összes csapatait, a népi felszabadító erők tartózkodni fognak attól, hogy támadást intézzenek a visszavonulóban lévő amerikai csapatok és a külföldi országok csapatai ellen. Az érdekelt felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a Dél-Vietnamból kivonuló összes amerikai csapatok és az amerikai táborhoz tartozó más külföldi országok csapatai biztonságának szavatolásáról, a foglyul ejtett katonák szabadon bocsátásának kérdéséről. A Dél-Vietnamban tartózkodó vietnami fegyveres erők kérdését a vietnami felek egymás közt rendezik. Ideiglenes hatalmi szerv A tartós béke helyreállítása Dél-Vietnamban szükségszerűen feltételezi, hogy Saigonban Thieu, Ky és Khiem nélkül alakuljon hatalmi szerv, amely állást foglal a béke, a függetlenség és a semlegesség mellett és alkalmazza a demokratikus szabadságjogokat. A DIFK kész tárgyalásokba bocsátkozni egy ilyen hatalmi szervvel a dél-vietnami probléma politikai megoldásáról. Dél-Vietnam lakossága általános választások útján maga dönt politikai rendszeréről. Megválasztja nemzetgyűlését, amely nemzeti demokratikus jellegű alkotmányt dolgoz ki, s megalakítja a lakosság béke-, függetlenségi és semlegességi törekvéseit tükröző kormányt. A választási módozatoknak biztosítaniuk kell az összes állampolgárok szabadságát és egyenjogúságát, így a külföldön letelepedett állampolgárokét is, s egyik fél sem tarthatja fenn magának a választások megszervezésének jogát. A választások megszervezése szempontjából nélkülözhetetlen az átfogó koalíció ideiglenes kormányának léte. Az ideiglenes koalíciós kormány három összetevőből alakulna: a DIFK-hez tartozó személyekből, a saigoni adminisztrációhoz tartozó személyekből, akik azonban a béke, a függetlenség, a semlegesség és a demokrácia mellett foglalnak állást, végül a más politikai és vallási erőkhöz, illetve irányzatokhoz tartozó személyekből, akik síkraszállnak a békéért, a függetlenségért, a semlegességért és a demokráciáért, beleértve a külföldön élő személyeket is. E kormány békés és semleges külpolitikát fog folytatni, jószomszédi viszonyt tart fenn Laosszal és Kambodzsával, s megkülönböztetés nélkül diplomáciai kapcsolatokat létesít minden országgal, így az Egyesült Államokkal is. Újraegyesítés békés úton Vietnam újraegyesítése kényszer, annektálás és külföldi beavatkozás nélkül, a két övezet közötti tárgyalások és megállapodások alapján békés úton fog végbemenni. A háború beszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló (a fentieknek megfelelő) egyezmény aláírása után a felek hatályba léptetik azokat a rendszabályokat, amelyeket a dél-vietnami tűzszünet érdekében dolgoztak ki. Nguyen Thi Binh asszony végül kijelentette: a DIFK kész már mostantól kezdve kapcsolatokat teremteni az országban és külföldön érvényesülő összes politikai és vallási irányzatokhoz tartozó erőkkel vagy személyekkel, így a jelenlegi saigoni kormányhoz tartozó személyekkel is, kivéve Thieut, Kyt és Khiemet. Magyar Nemzet----- Malik felszólalása az ENSZ ügyrendi bizottságának ülésén Megérkezett a magyar küldöttség első csoportja New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ ügyrendi bizottsága szerdai ülésén megtartotta a közgyűlés 25. ülésszakának napirendi vitáját. Az ülésen felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője. Hangoztatta annak a fontosságát, hogy vegyék fel a napirendre a „nemzetközi biztonság megszilárdításának” a kérdését. A Szovjetunió, amely kezdeményezte e kérdés felvetését, „kész minden erőfeszítésre, hogy a fenti kérdés megvitatása olyan határozat elfogadásával záruljon, amely megfelel a probléma fontosságának és sürgősségének”. A szovjet küldöttség határozottan tiltakozott az ellen, hogy néhány ország képviselője javasolta az ENSZ alapokmányának felülvizsgálását. Az alapokmány, hangoztatta Malik, kiállta az idő komoly próbáját, s ezért felülvizsgálata teljesen alaptalan, sőt komoly kárt okozhat a világszervezetnek. Az ENSZ nem kielégítő hatékonyságának okai nem alapokmányában rejlenek, hanem abban, hogy a világszervezet egyes tagjai megsértik ezt az alapokmányt. Malik felszólalása után az ügyrendi bizottság tagjai mégis úgy szavaztak, hogy az ülésszak napirendjére kell tűzni az ENSZ-alapokmány felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat megvitatását. A részvevők szavazattöbbséggel bevették a napirendbe a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdését. Az MTI jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes vezetésével megérkezett New Yorkba. Nixon bejelentett európai körútjának belgrádi és párizsi visszhangja Az MTI belgrádi jelentése szerint a jugoszláv sajtó csütörtökön nagy publicitást adott annak a hivatalos bejelentésnek, hogy Nixon amerikai elnök, európai körútja során, Tito elnök meghívására szeptember végén hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A lapok emlékeztetnek rá, hogy bár Tito most harmadízben fog találkozni hivatalban levő amerikai államfővel, Nixon személyében amerikai elnök első ízben tesz látogatást Jugoszláviában. Nixon látogatás előzményeként a közeli napokban vezető amerikai üzletemberek egy csoportja érkezik Jugoszláviába. Az MTI párizsi jelentése szerint a Combat „Nixon átugorja Franciaországot” című vezércikkében csütörtökön azt írta, hogy Pompidou elnök, mihelyt tudomást szerzett Nixon európai látogatásáról, telefonon felhívatta a washingtoni nagykövetet, s kérte, közölje Nixon elnökkel: Franciaország örömmel látná vendégül. A nagykövet azonban azt válaszolta, hogy amerikai hivatalos körökben a látogatás földközi-tengeri jellegére és korlátozott időtartamára hivatkozva úgy vélik, hogy az amerikai elnök nem tud Párizsba is ellátogatni. A választ francia részről nem fogadták nagy örömmel. .Péntek, 1970. szeptember 18. Nyugatnémet tudományosügyi miniszter látogatása a Szovjetunióban Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti. Csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba Hans Leussink, az NSZK tudományos ügyekkel foglalkozó minisztere, akinek látogatását hamarosan követni fogja Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter moszkvai utazása. Leussink a szovjet minisztertanács mellett működő tudományos és technikai állandó bizottság vendégeként látogat a Szovjetunióba. A tekintélyes bizottság elnökének, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettesnek vezetésével — rendkívül sokat tesz a Szovjetunió és a külföldi országok tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztéséért. A nyugatnémet miniszter minden látványosságtól mentes moszkvai munkamegbeszéléseinek fő témája: felmérni a szovjet MNSZK tudományosműszaki együttműködés, valamint az ilyen irányú kapcsolatok megalapozásának lehetőségeit. A Szovjetunió az utóbbi időben egész sor tőkés országgal kötött államközi szintű megállapodásokat a tudományosműszaki kapcsolatok fejlesztésére. A szovjet—nyugatnémet tudományos-műszaki kapcsolatok jelenleg kutatóintézeti és iparvállalati szinten mozognak. Ez a keret azonban — hangsúlyozzák moszkvai nyugatnémet körökben — szűknek bizonyulhat a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés aláírása után kibontakozó gazdasági-kereskedelmi lehetőségekhez képest. Ennek kapcsán emlékeztetnek rá, folyamatban vannak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy az NSZK második legnagyobb gépkocsigyára, a Daimler- Benz-művek más nyugateurópai cégek bevonásával részt vállalt a Káma-folyó menti szovjet tehergépkocsigyár építésében és felszerelésében. A kámai üzem, tervek szerint, évi 150 ezer teherautót gyártana. A Zseninin Zsipao támadja a szovjet—nyugatnémet szerződést Moszkvából jelenti az MTI. A Novoje Vremja legújabb száma egész oldalas elemző cikkben foglalkozik a Moszkvában megkötött szovjet— nyugatnémet szerződés kínai visszhangjával. A névaláírás nélküli cikk mindenekelőtt rámutat arra, hogy az augusztus 12-én aláírt moszkvai szerződést általában a legkülönbözőbb véleményeket tolmácsoló megfigyelők is úgy értékelték, mint lépést a béke megerősítésének útján. Kivételt csupán a legmegrögzöttebb reakciósok — a Strauss-csoport politikusai és von Thadden pártjának újfasisztái — képezték. A legutóbbi időkig egyedül álltak ezzel az értelmezéssel, most azonban „támogatást” kaptak. A Zsenmin Zsipao szeptember 13-i számában terjedelmes cikk jelent meg „A szovjet—nyugatnémet szerződésről”. A pekingi cikk akarva-akaratlan, felidézi a Deutsche National Zeitungot: ugyanaz a kiabálás az „összeesküvésről”, „a német nép érdekeinek elárulásáról”, azzal a különbséggel, hogy míg a Deutsche National Zeitung Brandtot és politikáját veszi célba, addig a Zsenmin Zsipao kirohanásainak fő tárgya: a Szovjetunió. A Zsenmin Zsipao állítása szerint a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés nem más, mint „hallgatólagos beleegyezés” abba, hogy Nyugat-Németországnak „joga” van bekebelezni az NDK-t. Mint a Novoje Vremja rámutat, furcsa helyzet alakult ki: a Varsói Szerződés összes országai — köztük az NDK — nem észlelték ezt a „hallgatólagos beleegyezést”, a sok ezer kilométernyire fekvő Pekingben azonban „észrevették, hogy Moszkva — úgymond — "engedélyezte" az NDK annektálását”. A kínai állítások képtelensége nem követel hosszú bizonyítási eljárást — húzza alá a szovjet cikk —, elegendő csupán elolvasni magát a szerződést, amely kategorikusan kimondja, hogy az NSZK és az NDK közötti határ megváltoztathatatlan. Éppen az a tény, hogy az NSZK kötelezettséget vállalt az európai határok tiszteletben tartására, tesz pontot az NSZK korábbi politikájának revansista törekvései után. A pekingi cikkíró úgy tünteti fel, mintha Moszkvában a Szovjetunió elfogadta volna „Nyugat-Németország feltételeit” Nyugat-Berlinnel kapcsolatban, „semmibe véve az NDK szuverenitását”. Mint a Novoje Vremja megjegyzi: mindezt Pekingben komoly képpel hajtogatják, jóllehet nagyon jól tudják, hogy a szerződésben nincs egyetlen szó sem Nyugat-Berlinről, s azt is kitűnően tudják, hogy a Szovjetunió és az NDK közös álláspontja ebben a kérdésben világos és határozott. Szemmel láthatóan Pekingben ugyanazt a módszert alkalmazzák, amely eddig a nyugatnémet reakció kedvenc eszköze volt: megpróbálni éket verni a Szovjetunió és az NDK közé. Pekingben — húzza alá a szovjet külpolitikai hetilap — hallani sem akarnak a békepolitika sikeréről, az európai enyhülés távlatairól. A kínai fővárosban jobban kedvelik a korábbi helyzetet. A moszkvai szerződés pekingi ellenfeleinek pátosza és elvszerűsége, nagyon csekély értékű — mutat rá a Novoje Vremja. Az ő szemükben nem elvekről van szó, hanem arról, hogy minden áron befeketítsék a szovjet külpolitikát. Ez magyarázza, hogy Pekingben nem akarják elismerni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvére alapozott politika sikereit. A külpolitika hírei (Tokió, TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely a japán parlament meghívására szeptember 5-e óta Japánban tartózkodott, csütörtökön visszautazott hazájába. A szovjet küldöttség találkozott Szato miniszterelnökkel és Aicsi Kiicsi külügyminiszterrel is. 0 (Bonn, TASZSZ) A Frankfurter Rundschau lap szerint Hessen tartomány parlamentjének vizsgáló bizottsága alkotmányellenesnek ítélte a neonáci Nemzeti Demokrata Párt úgynevezett rendfenntartó szolgálatát. 0 (Saigon, UPI) Az amerikai katonai parancsnokság beismerte, hogy a népi felszabadító erők szerdán Kambodzsában lelőttek egy amerikai vadászbombázót. A (Madrid, VPI) Riad egyiptomi külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Spanyolországba érkezett. (La Paz, AFP) Második napja tartanak a zavargások Sucre bolíviai városban a diákság és a rendőrség között. A rendőrök agyonlőttek egy egyetemi hallgatót. (Detroit, VPI) Folytatódik a General Motors 345 ezer amerikai és kanadai munkásának sztrákja. A társaság becslése szerint a munkabeszüntetés naponta több mint százmillió dollár kiesést jelent az üzleti forgalomban. 0 (Buenos Aires, VPI) Az argentin főváros több pontján bombák robbantak. Az akciókért peronista fegyveres erők nevű földalatti szervezet vállalta magára a felelősséget. 0 (Moszkva, TASZSZ) A szovjet statisztikai hivatal adatai szerint a Szovjetunió ipari termelése januártól augusztusig, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, 8,3 százalékkal emelkedett. (Berlin, MTI) Az NDK külügyminisztériumának szóvivője csütörtökön tiltakozott Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter legújabb nyugat-berlini látogatása ellen. A szóvivő ismételten aláhúzta, hogy a nyugatnémet miniszterek nyugat-berlini ténykedése az önálló politikai egységet képező város státusának megsértését jelenti.