Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
2 Munkatársunk moszkvai telefon jelentése Szovjet erőfeszítések a jordániai válság rendezésére A szovjet fővárosban most természetesen a fő téma a Luna 16. sikeres visszatérése, de magától értetődően a külföldi jelentések élén a jordániai válsággal foglalkozó beszámolók állnak. Moszkvai beszélgetéseim során tapasztalhattam, hogy politikai megfigyelők már napokkal ezelőtt olyan veszélyes következményekkel járható folyamatnak tekintették a mélyülő válságot, amelyet az arab és a békeszerető erőknek mindenképpen és minél előbb meg kell állítaniuk. Mindamellett semmi jele a válságláznak, ellenkezőleg: itt — sok átélt nemzetközi válság tapasztalatai alapján — a külső erők higgadtságának fontosságát emelik ki, s éppen ezt hiányolják — mind hangsúlyozottabban szóvá téve — Washington politikai vezetésétől is. Alighanem a reálpolitika irányába való „terelésnek” minősíthető az a tény, hogy — miközben részletesen tálalja a szovjet sajtó a Pentagon és Tel Aviv kardcsörtető lépéseit — a kommentárokban és a beszélgetésekben mindannyiszor várakozó utalás történik a washingtoni vezetés megosztottságára. Az amerikai politika zavara Moszkvában szinte egybehangzóan úgy vélik, a Rogers-terv előterjesztése óta kapkodás tapasztalható Washingtonban, s ez persze a harciaskodó, kalandor elemek manőverezési lehetőségeit növeli. S ennek a bizonytalan washingtoni vonalvezetésnek a kiindulópontja, mondják, hogy az amerikai kormány valójában nem számította ki a Rogers-terv előterjesztése utáni fejleményeket, s elsőbben is meglepetésként érte a különben felettébb ellentmondásos és általános terv kairói elfogadása. Amint az egyik nagyon tapasztalt közel-keleti megfigyelő elmondta, „egyszer csak kiderült, hogy nem készültek fel a rendezési tárgyalásokra”. S ehhez még ő is, mások is hozzátették, hogy ezt a taktikai bénultságot kiválóan felismerték a politikai megoldás izraeli és amerikai ellenfelei, s azóta ők diktálják a washingtoni taktikát. Az az általános vélemény, hogy a szovjet politika irányítói a maga teljes komolyságában tárták fel Washingtonnak egy közel-keleti, jordániai beavatkozás valóban általános kihatását valamenynyi nemzetközi problémára. Aminthogy nem véletlenül figyelmeztetett a TASZSZ néhány nappal ezelőtti nyilatkozata a hidegháborús erők felülkerekedésének veszélyeire, ennek a nyilatkozatnak a visszhangját napok óta kiemelt helyen publikálják a szovjet lapok, s a regálásokból aligha véletlenül az említett gondolatot húzzák alá elsősorban. Az amerikai flottadiplomáciát elítélve, nagy nyomatékkal vetik fel a szovjet fővárosban a közel-keleti helyzet és erőviszonyok megváltozását az 1958-as jordániai válság óta. Természetesen ennek a változásnak elengedhetetlen alkotóeleme az arab országok tömörülése az imperialista törekvések ellenében; ennek kellene most érvényre jutnia Jordánia esetében is, hiszen a válság szításával az amerikai és — mint itt hangsúlyozzák — főleg angol „eredetű” külső erők és a királyi rendszerben levő belső „kapcsolataik" az arab front visszavonhatatlan megosztására törekszenek a palesztin gerillák közt rendezett vérfürdővel. Hallottam olyan véleményt is, hogy a kalandor nyugati és izraeli körök arra is törekednek, hogy politikailag lehetetlen helyzetbe hozzák a palesztin nép igazságáért küzdő BAK-ot, az arab front vezető erejét, netán így borítván fel a szuezi frontszakasz tűzszünetét, amelybe Tel Aviv oly fogcsikorgatva ment bele. Diplomáciai aktivitás A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata ezért jelentőségteljesen utal a nyugati fővárosokon kívül, éppen némely arab országokban tett diplomáciai erőfeszítésekre. Nyomatékkal vetik fel Moszkvában az arab szélsőségesség következtében fellépő veszélyeket, mint amely meggondolatlanság már eddig is nagy árat követelt éppen a Palesztinai néptől, s a kalandra hajlamos külső erők manő- izeretési lehetőségét növeli. Megfigyelők nem siklanak el olyan, az arab szélsőséget „balról” támogató külső erőfeszítések mellett sem, amelyeknek célját abban látják, hogy szovjet—amerikai konfrontáció előidézésére törekszenek; ennek kapcsán egy beszélgetésben szóba került bizonyos, kétségtelen hasonlóság az 1965-ös indonéziai események és a palesztin ellenállást ért csapás között, a kívülről ihletett szélsőségesség közös nevezője folytán. A szovjet külpolitika egyértelműen a jordániai válság mielőbbi és arab rendezésére törekszik, hogy ily módon elejét lehessen venni a közelkeleti békéért folytatott tárgyalások végleges megfeneklésének. A Szovjetunió továbbra is kitartóan küzd ezért a politikai megoldásért. Nagyon jellemző, hogy Moszkvában erélyesen és alapos okfejtéssel cáfolják azokat a tendenciózus nyugati véleményeket, miszerint a Közel- Keleten levő rendezetlen helyzet „kedvező” volna az ottani szocialista befolyás erősbödése szempontjából. Ez merőben formállogika, amely az imperialista agresszió politikai kudarcának következményeiből, az arab világ nyugatellenességének fokozódásából állít fel tarthatatlan és a válságért a felelősséget elhárító tételt. Ellenkezőleg, Moszkvában — részben az arab szélsőséggel is vitatkozva — a hangsúlyt az arab haladás erőinek konszolidálására teszik, mind nemzetközi, mind belső, a társadalmi változások értelmében.Kapcsolódik ehhez a rendezés itt elengedhetetlennek ítélt feltétele: igazi megoldást kell találni a palesztinai menekültek problémájára; úgy tapasztalom, e tekintetben Moszkvában sok variációt elképzelhetőnek tartanak, de nagyobb „rendezési fantáziát” mindenképpen nélkülözhetetlennek). Erőfitogtatás és erőviszonyok Természetesen egy politikai megoldás egyúttal imperialista törekvések meghiúsulását is jelentené, s ekként annak a bizonyos szocialista befolyásnak a konszolidálását is. Márpedig ennek hatása egyaránt érezhető a földközitengeri és a szélesebben vett közel-keleti térségben; elég a Szovjetunió déli szárnyán épített nyugati támaszpontrendszer valóságos elértéktelenedésére utalni, éppen eme befolyás következtében. Kétségtelenül érinti ez a világ stratégiai helyzetét is; aligha módosíthatja a kialakult helyzetet bármilyen, Nixonnak rendezett földközi-tengeri erőparádé, ami különben meglehetősen groteszkké válna a jordániai rendezésre tett arab erőfeszítések esetleges eredménye nyomán. Avar János Todor Zsívkov Izlandról érkezett Szófiából jelenti az MTI. Norvégiai hivatalos látogatását befejezve, skandináviai körútjának második állomására, Izlandba érkezett csütörtökön Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök és kísérete. A BTA jelentése szerint Todor Zsivkov pénteken megkezdte tárgyalásait Reykjavíkban az izlandi vezetőkkel. Zsivkov a délelőtti órákban látogatást tett Kristjan Eldjarn köztársasági elnöknél. Ugyancsak a délelőtti órákban került sorra az érdemi megbeszélés Johann Hafstein miniszterelnökkel. A két miniszterelnök megvitatta a két ország gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együttműködésének kérdéseit és hosszasan foglalkozott az európai biztonsággal összefüggő problémákkal. Magyar Nemzet Az ENSZ-közgyűlés politikai vitáján Kuwait külügyminisztere sürgette a palesztin ulak helyzetének rendezését New Yorkból jelenti az AP és az AFP. Az ENSZ-közgyűlésben folytatódott az általános politikai vita. Kuwait külügyminisztere — főként a közel-keleti problémával foglalkozva — erőteljes szavakkal sürgette a Palesztinai menekültek helyzetének rendezését. „A palesztinai nép elidegeníthetetlen jogai, amelyeket az ENSZ is többször megerősített, nem maradhatnak csupán papíron” — jelentette ki. A kuvaiti külügyminiszter szerint két mozzanat jellemzi döntően a közel-keleti válságot: az, hogy Izrael folyamatosan megszállva tart arab területeket, valamint az, hogy a palesztinaiak hazájuktól megfosztva kénytelenek élni. Vádolta a nagyhatalmakat, hogy nem törekszenek őszintén a palesztinai kérdés rendezésére. „Az egyetlen megoldás — mondta — a jóvátétel, az, ha biztosítják számukra az önrendelkezés jogát, a jogot saját földjükhöz, ha Izrael kivonul a megszállt területekről” — szögezte le. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter pénteken sajtóértekezletet tartott az ENSZ- ben. A Közel-Keletről szólva megelégedéssel állapította meg, hogy Jordániában enyhült a feszültség. Egyidejűleg állást foglalt Jarring ENSZ- közvetítő tevékenységének felújítása mellett. Mint mondotta, kívánatosnak tűnhet, hogy a közvetítő tárgyaló partnerei között felvegyék a palesztinai mozgalmak egy vagy több képviselőjét is. Ezt azonban — mint szavaiból kitűnt — csak egy későbbi időpontban tartja szükségesnek. Egyúttal állást foglalt amellett, hogy a lehető legrészletesebb tervet dolgozzák ki a közel-keleti helyzet rendezése során a palesztinai menekültek letelepítésére is. Szavaiból kitűnt, hogy Nagy- Britannia elgondolása szerint a menekültek egy részét viszsza kell telepíteni Izraelbe. Zambia küldötte felszólalásában elítélte Rhodesia, Dél- Afrika és a gyarmattartó Portugália politikáját és bírálta a nyugati országokat, amelyek nem hajlandók fellépni az említett országok ellen. Hangsúlyozta, milyen súlyos következményekkel járnak országa számára a Dél-Afrikába irányuló, illetve tervezett nyugati fegyverszállítások. Caglayangil török külügyminiszter a világszervezet közelgő jubileuma alkalmából átadta U Thant ENSZ-főtitkárnak a világ legelső ismert békeszerződésének másolatát. A szerződést időszámításunk előtt 1269-ben III. Hatuszillis hettita király és 11. Ramszesz egyiptomi fáraó kötötte, és agyagba vésték. Abba Eban izraeli külügyminiszter pénteken ebéden vett részt, amelyen jelen volt Gunnar Jarring svéd nagykövet is. Magyar felszólalás a nemzetközi Atomenergia Ügynökség ülésén Az NDK felvételét kérte a szervezetbe Bécsből jelenti az MTI. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének csütörtöki ülésén felszólalt a magyar delegáció vezetője, Straub Brúnó, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Felszólalásában ismertette a magyar kormány álláspontját a közgyűlés napirendjén szereplő főbb kérdésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az ügynökség feladata és fontossága megnőtt, mivel sürgősen be kell fejeznie az atomsorompószerződéssel kapcsolatos ellenőrzési rendszer kidolgozását. Ebben a magyar kormánydelegáció is komoly munkát végez, mert úgy látja, hogy az atomsorompó-szerződés igen jelentős lépést jelent a fegyverkezési verseny megfékezésében. Berlinben pénteken nyilvánosságra hozták annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet az NDK kormánya a nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűléséhez intézett, s amelyben a Német Demokratikus Köztársaság felvételét kérte az ENSZ-be tartozó atomenergia szervezetbe. A közlemény rámutat arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tevékenysége az atomenergia békés felhasználása területén teljes mértékben megfelel az ügynökség céljainak és alapelveinek. Hangsúlyozza, hogy az NDK 1969-ben ratifikálta az atomsorompó-szerződést és 1970 augusztusában külügyminisztere útján bejelentette készségét az atomsorompó-szerződést kiegészítő ellenőrző megállapodásról való tárgyalásra, illetve egy ilyen megállapodáshoz való csatlakozására. Patolicsev:Schiller tanácskozás Moszkvában A szovjet gépkocsiipari miniszter az NSZK-san tárgyal A TASZSZ és az UPI moszkvai jelentése szerint Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter pénteken délelőtt a szovjet külkereskedelmi minisztériumban megkezdte tárgyalásait Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel a nyugatnémet— szovjet kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről. A tanácskozások keretében — mint a nyugatnémet küldöttség részéről közölték — szó lesz egy, a Kama folyó mentén a Mercedes-Benz cég vezetésével, illetve részvételével létesítendő hatalmas méretű autógyár építéséről. Lehetséges, hogy a francia Renault- és az olasz Fiat-művek is bekapcsolódnak a tervezett munkálatokba. Hír szerint a tárgyalásokon hitelkérdések is szóba kerülnek. A Szovjetunió a Raja mentén létesítendő autógyárral kapcsolatban 1,5 milliárd márka hiteligényt jelentett be. AlekszejManzsulo és Nyikolaj Oszipov szovjet miniszterhelyettesek, Helmuth Allardt nyugatnémet nagykövet, Johann Schellhorn nyugatnémet gazdaságügyi államtitkár is részt vettek a megbeszélésen. Az utóbbi időben valamelyest fejlődtek a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai. Nemrégiben írták alá azt az egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió 1973 októberétől kezdődően, húsz év alatt több mint 52 milliárd köbméter földgázt szállít a Német Szövetségi Köztársaságnak. Ugyanakkor az NSZK, az idei évtől kezdve, három év alatt 1,2 millió tonna nagy átmérőjű csövet és egyéb gázipari berendezést szállít a Szovjetuniónak. Ezen a héten Alekszandr Taraszov gépkocsiipari miniszter vezetésével szovjet küldöttség utazott az NSZK- ba és ott tárgyalásokat folytat a gépkocsiipari együttműködés lehetőségeiről. A Szovjetunió e téren már együttműködik Olaszországgal és Franciaországgal. .Sztrájkok az NSZK-ban Hamburgból jelenti a DPA. Északrajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben pénteken 50 000 dolgozó vett részt a fémfeldolgozó, valamint a vas- és acéliparban rendezett sztrájkokban. A duisburgi Demagnál 15 000, a mannheimi Daimler-Benz motorgyárban 7000—8000, a dortmundi Westfalenhüttenél és az esseni Krupp-műveknél 6000—6000 személy sztrájkolt. A félórás munkabeszüntetéssel a dolgozók tiltakozásukat fejezték ki a szerintük a munkáltatók által a bérrendezésről folyó tárgyalásokon tett ki nem elégítő ajánlat ellen. A bochumi Opelművek 9000 dolgozója pénteken reggel nem állt munkába. Szombat, 1970. szeptember 20. Slamman bírálja Xixoei vietnami politikáját Washingtonból jelenti a Reuter. Averell Harriman, a veterán amerikai diplomata, aki legutoljára a párizsi Vietnam-tárgyalásokon volt az amerikai delegáció vezetője, Washingtonban sajtóértekezleten ismertette azt a munkaokmányt, amelyet a demokrata párt tanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága állított össze a legfontosabb világpolitikai kérdésekről. Harriman, a bizottság elnökeként ismét kétségbe vonta, hogy a Naron-kormány valóban az indokínai helyzet tárgyalásos rendezésére törekszik. „Az intézkedések legnagyobb részének az volt a célja — mondotta Harriman —, hogy erősítsen egy korrupt és elnyomó vietnami kormányt. Ezt a folyamatot nevezik vietnamizálásnak. Hatása az, hogy a Thieu-kormánynak lehetőséget ad a háború meghosszabbítására.” Hozzáfűzte: „a vietnami háború kambodzsai háborúvá terebélyesedett, a Nixon-féle kezdeményezések következtében. Vajon béketerv-e a háborúnak ez a kiterjesztése? A kormány azt kéri, hogy ne szavai, hanem tettei alapján ítéljük meg. A kormány békéről beszél és háborút csinál”. Köves Tibor, az MTI tudósítójának jelentése szerint Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szombaton Párizsba repül, hogy tanácskozzék David Bruce-szal, a vietnami négyes értekezleten részt vevő amerikai delegáció vezetőjével. Úgy tudják, hogy Kissinger előkészíti Nixon elnök megbeszéléseit Bruce nagykövettel és helyettesével, Philip Habibbal. A találkozásra az elnök európai körútjának utolsó állomásán, Írországban fog sor kerülni, október 4-én. Amerikai források szerint David Bruce most azt igyekszik megtudni Xuan Thuytól, a VDK-delegáció vezetőjétől, hogy vannak-e „új mozzanatok” a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nemrégiben közzétett békekezdeményezésében. A Washington Post úgy véli, ez a puhatolózás alapul szolgál majd arra, hogy David Bruce előterjeszthesse ajánlásait Nixon elnöknek írországi találkozójukon. A lap szerint a Thieusky rezsim szilárd támogatását hangoztató és egy koalíciós kormány gondolatát elutasító hivatalos amerikai nyilatkozatok ellenére Washington kész lenne „kompromisszumos megoldásról” tárgyalni. Befejeződött a nemzetközi pénzügyi tanácskozás Koppenhágából jelenti a Reuter és az AFP. Pénteken a dán fővárosban befejeződött a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank 1970. évi közgyűlése. A hétfő óta tartó tanácskozáson 116 országból háromezren vettek részt. A tanácskozás fő témája a világszerte megnyilvánuló infláció és annak sokféle hatása volt. A részvevők egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt az úgynevezett ipari országokban kell megakadályozni a pénzromlást. De semmiféle konkrét intézkedést nem hoztak, mondván, hogy ez a kormányok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal a Nemzetközi Valuta Alap a jövőben fokozott figyelmet szentel majd az inflációellenes intézkedéseknek. A részvevők megállapodtak abban, hogy fenntartják a valutaárfolyamok megállapításának jelenlegi — 1944-ben Bretton Woods-ban kidolgozott — rendszerét. Egyidejűleg egyetértettek a tekintetben, hogy a jelenlegi egyről három százalékra emeljék az egyes nemzeti valutáknak a dollárhoz viszonyított árfolyamingadozási lehetőségét. Elhatározták a részvevők, hogy a Világbank tanulmányi csoportot alakít. Denis Rickett alelnök vezetésével a fejlődő országok eladósodásából fakadó problémák megvitatására. Úgyszintén elhatározták, hogy a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közösen kivizsgálja, a fejlődő országok milyen körülmények között élvezhetnék a Nemzetközi Valuta Alap úgynevezett különleges lehívási jogát fejlesztési terveik finanszírozására. Megállapodtak a részvevők abban is, hogy lépéseket tesznek egy nemzetközi beruházási biztosítási rendszer kidolgozására. A Világbank igazgatói október 8-án ülnek össze Washingtonban, hogy megvitassák, miként tudják politikai kockázatok ellen biztosítani a harmadik világbank beruházó tőkéseket. A külpolitika hírei 0 (Santo Domingo, UPI) Amin Abel Hasbant, a Dominikai Népi Mozgalom Párt föld alá kényszerített vezérét csütörtökön egy rendőrkülönítmény megtámadta rejtekhelyén és agyonlőtte felesége, valamint kétéves fiúgyermeke szeme láttára. 0 (Prága, CTK) Mohammad Zahir sah, Afganisztán királya, négynapos hivatalos csehszlovákiai látogatásának befejeztével pénteken gyógykezelésre Karlovy Varyba utazott. 0 (Berlin, ADN) Pénteken akkreditálták Szung Csikuangot, a Kínai Népköztársaság nagykövetét az NDK-ban. 0 (New York, Reuter) Pokolgép robbant csütörtökön, abban az épületben, amely a kuvaiti ENSZ-missziónak és a japán főkonzulátusnak ad szállást. A robbanás nem okozott sérülést. (Washington, Reuter) Az. amerikai hadügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy a Kuba felett rendszeres „felderítő” repülést végrehajtó U—2-es gépek felvételei olyan „aktivitást” mutatnak Cienfuegos kikötőjénél, ami arra enged következtetni, hogy ott tengeralattjáró-támaszpont építésére készülhetnek. Cienfuegos 200 kilométerrel fekszik keletre Havannától. (Bonn, MTI) Max Reimann nyílt levelet intézett Willy Brandthoz. A pénteken nyilvánosságra hozott levélben hangoztatja, hogy már áprilisban javasolta a kancellárnak, hogy találkozzanak a Németország Kommunista Pártját betiltó határozat feloldásának megvitatására. Javaslata azonban válasz nélkül maradt, s ezért ezt most megismétli. (Moszkva, TASZSZ) Moszkvából pénteken Leningrádba utazott Gin indiai köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik az országban. 0 (Saigon, UPI) Dél-Vietnamban, a fegyvermentes övezettől délre, az amerikai és a dél-vietnami kormányhadsereg pénteken kilenc helikoptert vesztett. 0 (Washington, Reuter) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a kubai hatóságok kiadták az Egyesült Államok hatóságainak Robert Labadis amerikai illetőségű géprablót, aki augusztus 24-én erőszakkal eltérítette Havannába a TWA légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. Ez volt az első eset, hogy Kuba géprablót adott ki az Egyesült Államoknak. 0 (Bukarest, MTI) Péntek este visszaérkezett Bukarestbe Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, aki Franz Jonas osztrák államelnök meghívására ötnapos hivatalos látogatást tett Ausztriában. 0 (Belgrád, Tanjug) Nixon, az Egyesült Államok elnöke feleségével szeptember 30-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezik. Az amerikai elnök megbeszéléseket folytat majd Tito jugoszláv elnökkel. Nixon október 2-án utazik el Jugoszláviából. (Helsinki, TASZSZ) A Béke-világtanács felhívást intézett a nemzeti békemozgalmakhoz, hogy országaikban október 12—19 között rendezzék meg az amerikai agresszió ellen küzdő laoszi néppel való szolidaritás hetét.