Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

2 Munkatársunk moszkvai telefon jelentése Szovjet erőfeszítések a jordániai válság rendezésére A szovjet­ fővárosban most természetesen a fő téma a Luna­ 16. sikeres visszatéré­se, de magától értetődően a külföldi jelentések élén a jordániai válsággal foglalkozó beszámolók állnak. Moszkvai beszélgetéseim során tapasz­talhattam, hogy politikai megfigyelők már napokkal ezelőtt olyan veszélyes kö­vetkezményekkel járható fo­lyamatnak tekintették a mé­lyülő válságot, amelyet az arab és a békeszerető erők­nek mindenképpen és minél előbb meg kell állítaniuk. Mindamellett semmi jele a válságláznak, ellenkezőleg: itt — sok átélt nemzetközi válság tapasztalatai alapján — a külső erők higgadtságá­nak fontosságát emelik ki, s éppen ezt hiányolják — mind hangsúlyozottabban szóvá téve — Washington politikai vezetésétől is. Alighanem a reálpolitika irányába való „terelésnek” minősíthető az a tény, hogy — miközben részletesen tálalja a szovjet sajtó a Pentagon és Tel Aviv kardcsörtető lépéseit — a kommentárokban és a beszél­getésekben mindannyiszor vá­rakozó utalás történik a wa­shingtoni vezetés megosztott­ságára. Az amerikai politika zavara Moszkvában szinte egybe­hangzóan úgy vélik, a Ro­­gers-terv előterjesztése óta kapkodás tapasztalható Wa­shingtonban, s ez persze a harciaskodó, kalandor ele­mek manőverezési lehetősé­geit növeli. S ennek a bi­zonytalan washingtoni vonal­­vezetésnek a kiindulópontja, mondják, hogy az amerikai kormány valójában nem szá­mította ki a Rogers-terv elő­terjesztése utáni fejleménye­ket, s elsőbben is meglepetés­ként érte a különben felet­tébb ellentmondásos és álta­lános terv kairói elfogadása. Amint az egyik nagyon ta­pasztalt közel-keleti megfi­gyelő elmondta, „egyszer csak kiderült, hog­y nem készül­tek fel a rendezési tárgyalá­sokra”. S ehhez még ő is, má­sok is hozzátették, hogy ezt a taktikai bénultságot kiválóan felismerték a politikai megol­dás izraeli és amerikai ellen­felei, s azóta ők diktálják a washingtoni taktikát. Az az általános vélemény, hogy a szovjet politika irá­nyítói a maga teljes komoly­ságában tárták fel Washing­tonnak egy közel-keleti, jor­­dániai beavatkozás valóban általános kihatását valameny­­nyi nemzetközi problémára. Aminthogy nem véletlenül fi­gyelmeztetett a TASZSZ né­hány nappal ezelőtti nyilat­kozata a hidegháborús erők felülkerekedésének veszélyei­re, ennek a nyilatkozatnak a visszhangját napok óta ki­emelt helyen publikálják a szovjet lapok, s a regálások­­ból aligha véletlenül az em­lített gondolatot húzzák alá elsősorban. Az amerikai flottadiplomá­ciát elítélve, nagy nyomaték­kal vetik fel a szovjet fővá­rosban a közel-keleti helyzet és erőviszonyok megváltozá­sát az 1958-as jordániai vál­ság óta. Természetesen ennek a változásnak elengedhetetlen alkotóeleme az arab országok tömörülése az imperialista törekvések ellenében; ennek kellene most érvényre jutnia Jordánia esetében is, hiszen a válság szításával az amerikai és — mint itt hangsúlyozzák — főleg angol „eredetű” kül­ső erők és a királyi rend­szerben levő belső „kapcsola­taik" az arab front visszavon­hatatlan megosztására törek­szenek a palesztin gerillák közt rendezett vérfürdővel. Hallottam olyan véleményt is, hogy a kalandor nyugati és izraeli körök arra is töreked­nek, hogy politikailag lehe­tetlen helyzetbe hozzák a pa­lesztin nép igazságáért küzdő BAK-ot, az arab front vezető erejét, netán így borítván fel a szuezi frontszakasz tűzszü­netét, amelybe Tel Aviv oly fogcsikorgatva ment bele. Diplomáciai aktivitás A szovjet külügyminiszté­rium nyilatkozata ezért jelen­tőségteljesen utal a nyugati fővárosokon kívül, éppen né­mely arab országokban tett diplomáciai erőfeszítésekre. Nyomatékkal vetik fel Moszk­vában az arab szélsőségesség következtében fellépő veszé­lyeket, mint amely meggondo­latlanság már eddig is nagy árat követelt éppen a Palesz­tinai néptől, s a kalandra­­ hajlamos külső erők manő- i­zeretési lehetőségét növeli.­­ Megfigyelők nem siklanak el olyan, az arab szélsőséget „balról” támogató külső erő­feszítések mellett sem, ame­lyeknek célját abban látják, hogy szovjet—amerikai kon­frontáció előidézésére törek­szenek; ennek kapcsán egy beszélgetésben szóba került bizonyos, kétségtelen hasonló­ság az 1965-ös indonéziai ese­mények és a palesztin ellen­állást ért csapás között, a kí­vülről ihletett szélsőségesség közös nevezője folytán. A szovjet külpolitika egyér­telműen a jordániai válság mielőbbi és arab rendezésére törekszik, hogy ily módon ele­jét lehessen venni a közel­­keleti békéért folytatott tár­gyalások végleges megfenek­­lésének. A Szovjetunió to­vábbra is kitartóan küzd ezért a politikai megoldásért. Nagyon jellemző, hogy Moszk­vában erélyesen és alapos ok­fejtéssel cáfolják azokat a tendenciózus nyugati vélemé­nyeket, miszerint a Közel- Keleten levő rendezetlen helyzet „kedvező” volna az ottani szocialista befolyás erősbödése szempontjából. Ez merőben formállogika, amely az imperialista agresszió po­litikai kudarcának következ­ményeiből, az arab világ nyu­­gatellenességének fokozódá­sából állít fel tarthatatlan és a válságért a felelősséget el­hárító tételt. Ellenkezőleg, Moszkvában — részben az arab szélsőséggel is vitatkozva — a hangsúlyt az arab hala­dás erőinek konszolidálására teszik, mind nemzetközi, mind belső, a társadalmi válto­zások értelmében.­­Kapcsoló­dik ehhez a rendezés itt elen­gedhetetlennek ítélt feltétele: igazi megoldást kell találni a palesztinai menekültek problémájára; úgy tapaszta­lom, e tekintetben Moszkvá­ban sok variációt elképzelhe­tőnek tartanak, de nagyobb „rendezési fantáziát” minden­képpen nélkülözhetetlennek). Erőfitogtatás és erőviszonyok Természetesen egy politikai megoldás egyúttal imperia­lista törekvések meghiúsulá­sát is jelentené, s ekként annak a bizonyos szocialista befolyásnak a konszolidálását is. Márpedig ennek hatása egyaránt érezhető a földközi­tengeri és a szélesebben vett közel-keleti térségben; elég a Szovjetunió déli szárnyán épített nyugati támaszpont­rendszer valóságos elértékte­lenedésére utalni, éppen eme befolyás következtében. Két­ségtelenül érinti ez a világ stratégiai helyzetét is; aligha módosíthatja a kialakult hely­zetet bármilyen, Nixonnak rendezett földközi-tengeri erő­parádé, ami különben megle­hetősen groteszkké válna a jordániai rendezésre tett arab erőfeszítések esetleges ered­ménye nyomán. Avar János Todor Zsívkov Izlandról érkezett Szófiából jelenti az MTI. Norvégiai hivatalos látogatá­sát befejezve, skandináviai körútjának második állomásá­ra, Izlandba érkezett csütörtö­kön Todor Zsivkov bolgár mi­niszterelnök és kísérete. A BT­A jelentése szerint Todor Zsivkov pénteken meg­kezdte tárgyalásait Reykjavík­­ban az izlandi vezetőkkel. Zsivkov a délelőtti órákban látogatást tett Kristjan Eld­jarn köztársasági elnöknél. Ugyancsak a délelőtti órákban került sorra az érdemi meg­beszélés Johann Hafstein mi­niszterelnökkel. A két minisz­terelnök megvitatta a két or­szág gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együtt­működésének kérdéseit és hosszasan foglalkozott az európai biztonsággal összefüg­gő problémákkal. Magyar Nemzet Az ENSZ-közgyűlés politikai vitáján Kuwait k­ülügyminisztere sürgette a palesztin ulak helyzetének rendezését New Yorkból jelenti az AP és az AFP. Az ENSZ-közgyű­­lésben folytatódott az általá­nos politikai vita. Kuwait külügyminisztere — főként a közel-keleti problé­mával foglalkozva — erőtel­jes szavakkal sürgette a Pa­lesztinai menekültek helyzeté­nek rendezését. „A palesztinai nép elidegeníthetetlen jogai, amelyeket az ENSZ is több­ször megerősített, nem ma­radhatnak csupán papíron” — jelentette ki. A kuvaiti kül­ügyminiszter szerint két moz­zanat jellemzi döntően a kö­zel-keleti válságot: az, hogy Izrael folyamatosan megszáll­va tart arab területeket, va­lamint az, hogy a paleszti­­naiak hazájuktól megfosztva kénytelenek élni. Vádolta a nagyhatalmakat, hogy nem tö­rekszenek őszintén a palesz­tinai kérdés rendezésére. „Az egyetlen megoldás — mondta — a jóvátétel, az, ha bizto­sítják számukra az önrendel­kezés jogát, a jogot saját földjükhöz, ha Izrael kivonul a megszállt területekről” — szögezte le. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter pénteken saj­tóértekezletet tartott az ENSZ- ben. A Közel-Keletről szól­va megelégedéssel állapította meg, hogy Jordániában eny­hült a feszültség. Egyidejűleg állást foglalt Jarring ENSZ- közvetítő tevékenységének fel­újítása mellett. Mint mondot­ta, kívánatosnak tűnhet, hogy a közvetítő tárgyaló partnerei között felvegyék a palesztinai mozgalmak egy vagy több képviselőjét is. Ezt azonban — mint szavaiból kitűnt — csak egy későbbi időpontban tartja szükségesnek. Egyúttal állást foglalt amellett, hogy a lehető legrészletesebb tervet dolgoz­zák ki a közel-keleti helyzet rendezése során a palesztinai menekültek letelepítésére is. Szavaiból kitűnt, hogy Nagy- Britannia elgondolása szerint a menekültek egy részét visz­­sza kell telepíteni Izraelbe. Zambia küldötte felszólalá­sában elítélte Rhodesia, Dél- Afrika és a gyarmattartó Portugália politikáját és bí­rálta a nyugati országokat, amelyek nem hajlandók fel­lépni az említett országok ellen. Hangsúlyozta, milyen súlyos következményekkel járnak országa számára a Dél-Afrikába irányuló, illetve tervezett nyugati fegyverszál­lítások. Caglayangil török külügy­miniszter a világszervezet kö­zelgő jubileuma alkalmából átadta U Thant ENSZ-főtit­­kárnak a világ legelső ismert békeszerződésének másolatát. A szerződést időszámításunk előtt 1269-ben III. Hatuszillis hettita király és 11. Ramszesz egyiptomi fáraó kötötte, és agyagba vésték. Abba Eban izraeli külügy­miniszter pénteken ebéden vett részt, amelyen jelen volt Gunnar Jarring svéd nagykö­vet is. Magyar felszólalás a n­emzetk­özi Atomenergia Ügynökség­ ülésén Az NDK felvételét kérte a szervezetbe Bécsből jelenti az MTI. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség közgyűlésének csü­törtöki ülésén felszólalt a ma­gyar delegáció vezetője, Straub Brúnó, az Országos Atomener­gia Bizottság elnökhelyettese, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke. Felszólalásá­ban ismertette a magyar kor­mány álláspontját a közgyűlés napirendjén szereplő főbb kérdésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az ügy­nökség feladata és fontossága megnőtt, mivel sürgősen be kell fejeznie az atomsorompó­­szerződéssel kapcsolatos ellen­őrzési rendszer kidolgozását. Ebben a magyar kormányde­legáció is komoly munkát vé­gez, mert úgy látja, hogy az atomsorompó-szerződés igen jelentős lépést jelent a fegy­verkezési verseny megfékezé­sében. Berlinben pénteken nyilvá­nosságra hozták annak a nyi­latkozatnak a szövegét, ame­lyet az NDK kormánya a nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség közgyűléséhez inté­zett, s amelyben a Német De­mokratikus Köztársaság felvé­telét kérte az ENSZ-be tar­tozó atomenergia szervezetbe. A közlemény rámutat arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tevékenysége az atomenergia békés felhasz­nálása területén teljes mér­tékben megfelel az ügynök­ség céljainak és alapelveinek. Hangsúlyozza, hogy az NDK 1969-ben ratifikálta az atom­­sorompó-szerződést és 1970 augusztusában külügyminisz­tere útján bejelentette kész­ségét az atomsorompó-szerző­­dést kiegészítő ellenőrző megállapodásról való tárgya­lásra, illetve egy ilyen meg­állapodáshoz való csatlakozá­sára. Patol­icsev:Schiller tanácskozás Moszkvában A szovjet gépkocsiipari miniszter az NSZK-s­an tárgyal A TASZSZ és az UPI moszk­vai jelentése szerint Karl Schiller nyugatnémet gazda­ságügyi miniszter pénteken délelőtt a szovjet külkereske­delmi minisztériumban meg­kezdte tárgyalásait Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel a nyugatnémet— szovjet kereskedelmi kapcso­latok kiszélesítésének lehető­ségeiről. A tanácskozások ke­retében — mint a nyugatné­met küldöttség részéről közöl­ték — szó lesz egy, a Kama folyó mentén a Mercedes-Benz cég vezetésével, illetve rész­vételével létesítendő hatalmas méretű autógyár építéséről. Lehetséges, hogy a francia Renault- és az olasz Fiat-mű­­vek is bekapcsolódnak a ter­vezett munkálatokba. Hír sze­rint a tárgyalásokon hitelkér­dések is szóba kerülnek. A Szovjetunió a Raja mentén létesítendő autógyárral kap­csolatban 1,5 milliárd márka hiteligényt jelentett be. Alekszej­­Manzsulo és Nyi­­kolaj Oszipov szovjet minisz­terhelyettesek, Helmuth Al­lardt nyugatnémet nagykövet, Johann Schellhorn nyugatné­met gazdaságügyi államtitkár is részt vettek a megbeszélé­sen. Az utóbbi időben valame­lyest fejlődtek a két ország gazdasági-kereskedelmi kap­csolatai. Nemrégiben írták alá azt az egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió 1973 októberétől kezdődően, húsz év alatt több mint 52 milliárd köbméter földgázt szállít a Német Szövetségi Köztársaságnak. Ugyanakkor az NSZK, az idei évtől kezdve, három év alatt 1,2 millió ton­na nagy átmérőjű csövet és egyéb gázipari berendezést szállít a Szovjetuniónak. Ezen a héten Alekszandr Taraszov gépkocsiipari mi­niszter vezetésével szovjet küldöttség utazott az NSZK- ba és ott tárgyalásokat folytat a gépkocsiipari együttműködés lehetőségeiről. A Szovjetunió e téren már együttműködik Olaszországgal és Franciaor­­­­szággal.­ ­ .Sztrájkok az N­SZK-ban­ Hamburgból jelenti a DPA. Északrajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben pén­teken 50 000 dolgozó vett részt a fémfeldolgozó, valamint a vas- és acéliparban rendezett sztrájkokban. A duisburgi Demagnál 15 000, a mannhei­­mi Daimler-Benz motorgyár­ban 7000—8000, a dortmundi Westfalenhüttenél és az esseni Krupp-műveknél 6000—6000 személy sztrájkolt. A félórás munkabeszüntetéssel a dolgo­zók tiltakozásukat fejezték ki a szerintük a munkáltatók ál­tal a bérrendezésről folyó tár­gyalásokon tett ki nem elégítő ajánlat ellen. A bochumi Opel­művek 9000 dolgozója pénteken reggel nem állt mun­kába. Szombat, 1970. szeptember 20. Slamman bírálja Xixoei vietnami politikáját Washingtonból jelenti a Reuter. Averell Harriman, a veterán amerikai diplomata, aki legutoljára a párizsi Viet­­nam-tárgyalásokon volt az amerikai delegáció vezetője, Washingtonban sajtóértekez­leten ismertette azt a munka­okmányt, amelyet a demokra­ta párt tanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága állított össze a legfontosabb világpolitikai kérdésekről. Harriman, a bizottság elnö­keként ismét kétségbe vonta, hogy a Naron-kormány való­ban az indokínai helyzet tár­gyalásos rendezésére törek­szik. „Az intézkedések legna­gyobb részének az volt a célja — mondotta Harriman —, hogy erősítsen egy korrupt és elnyomó vietnami kormányt. Ezt a folyamatot nevezik viet­­namizálásnak. Hatása az, hogy a Thieu-kormánynak lehetősé­get ad a háború meghosszab­bítás­ára.” Hozzáfűzte: „a vietnami há­ború kambodzsai háborúvá te­rebélyesedett, a Nixon-féle kezdeményezések következté­ben. Vajon béketerv-e a há­borúnak ez a kiterjesztése? A kormány azt kéri, hogy ne szavai, hanem tettei alapján ítéljük meg. A kormány béké­ről beszél és háborút csinál”. Köves Tibor, az MTI tudó­sítójának jelentése szerint Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója szombaton Párizsba repül, hogy tanácskozzék Da­vid Bruce-szal, a vietnami négyes értekezleten részt vevő amerikai delegáció vezetőjé­vel. Úgy tudják, hogy Kissin­ger előkészíti Nixon elnök megbeszéléseit Bruce nagykö­vettel és helyettesével, Philip Habibbal. A találkozásra az elnök európai körútjának utolsó állomásán, Írországban fog sor kerülni, október 4-én. Amerikai források szerint David Bruce most azt igyek­szik megtudni Xuan Thuy­­tól, a VDK-delegáció vezető­jétől, hogy vannak-e „új mozzanatok” a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány nemrégiben közzétett békekezdeményezésében. A Washington Post úgy véli, ez a puhatolózás alapul szolgál majd arra, hogy David Bruce előterjeszthesse ajánlásait Nixon elnöknek írországi ta­lálkozójukon. A lap szerint a Thieusky rezsim szilárd tá­mogatását hangoztató és egy koalíciós kormány gondolatát elutasító hivatalos amerikai nyilatkozatok ellenére Wa­shington kész lenne „komp­romisszumos megoldásról” tárgyalni. Befejeződött a nemzetközi pénzügyi tanácskozás Koppenhágából jelenti a Reuter és az AFP. Pénteken a dán fővárosban befejeződött a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank 1970. évi közgyű­lése. A hétfő óta tartó tanács­kozáson 116 országból három­ezren vettek részt. A tanácskozás fő témája a világszerte megnyilvánuló inf­láció és annak sokféle hatása volt. A részvevők egyetértet­tek abban, hogy mindenek­előtt az úgynevezett ipari or­szágokban kell megakadályoz­ni a pénzromlást. De semmifé­le konkrét intézkedést nem hoztak, mondván, hogy ez a kormányok hatáskörébe tarto­zik. Mindazonáltal a Nemzet­közi Valuta Alap a jövőben fokozott figyelmet szentel majd az inflációellenes intéz­kedéseknek. A részvevők megállapodtak abban, hogy fenntartják a valutaárfolyamok megállapí­tásának jelenlegi — 1944-ben Bretton Woods-ban kidolgo­zott — rendszerét. Egyidejűleg egyetértettek a tekintetben, hogy a jelenlegi egyről három százalékra emeljék az egyes nemzeti valutáknak a dollár­hoz viszonyított árfolyaminga­dozási lehetőségét. Elhatározták a részvevők, hogy a Világbank tanulmányi csoportot alakít. Denis Rickett alelnök vezetésével a fejlődő országok eladósodásából faka­dó problémák megvitatására. Úgyszintén elhatározták, hogy a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közösen kivizs­gálja, a fejlődő országok mi­lyen körülmények között él­vezhetnék a Nemzetközi Valu­ta Alap úgynevezett különle­ges lehívási jogát fejlesztési terveik finanszírozására. Megállapodtak a részvevők abban is, hogy lépéseket tesz­nek egy nemzetközi beruházá­si biztosítási rendszer kidolgo­zására. A Világbank igazgatói október 8-án ülnek össze Wa­shingtonban, hogy megvitas­sák, miként tudják politikai kockázatok ellen biztosítani a harmadik világbank beruházó tőkéseket. A külpolitika hírei 0 (Santo Domingo, UPI) Amin Abel Hasbant, a Domi­nikai Népi Mozgalom Párt föld alá kényszerített vezérét csütörtökön egy rendőrkülönít­mény megtámadta rejtekhe­lyén és agyonlőtte felesége, valamint kétéves fiúgyermeke szeme láttára. 0 (Prága, CTK) Mohammad Zahir sah, Afganisztán kirá­lya, négynapos hivatalos csehszlovákiai látogatásának befejeztével pénteken gyógy­kezelésre Karlovy Varyba utazott. 0 (Berlin, ADN) Pénteken akkreditálták Szung Csikuan­­got, a Kínai Népköztársaság nagykövetét az NDK-ban. 0 (New York, Reuter) Po­kolgép robbant csütörtökön, abban az épületben, amely a kuvaiti ENSZ-missziónak és a japán főkonzulátusnak ad szállást. A robbanás nem oko­zott sérülést.­­ (Washington, Reuter) Az. amerikai hadügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentet­te, hogy a Kuba felett rend­szeres „felderítő” repülést vég­rehajtó U—2-es gépek felvéte­lei olyan „aktivitást” mutat­nak Cienfuegos kikötőjénél, ami arra enged következtetni, hogy ott tengeralattjáró-tá­maszpont építésére készülhet­nek. Cienfuegos 200 kilomé­terrel fekszik keletre Havan­nától.­­ (Bonn, MTI) Max Rei­­mann nyílt levelet intézett Willy Brandthoz. A pénteken nyilvánosságra hozott levél­ben hangoztatja, hogy már áprilisban javasolta a kancel­lárnak, hogy találkozzanak a Németország Kommunista Pártját betiltó határozat fel­oldásának megvitatására. Ja­vaslata azonban válasz nélkül maradt, s ezért ezt most meg­ismétli.­­ (Moszkva, TASZSZ) Moszkvából pénteken Lenin­­grádba utazott Gin indiai köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a szovjet kor­mánynak a meghívására hiva­talos látogatáson tartózkodik az országban. 0 (Saigon, UPI) Dél-Viet­namban, a fegyvermentes öve­zettől délre, az amerikai és a dél-vietnami kormányhadse­reg pénteken kilenc helikop­tert vesztett. 0 (Washington, Reuter) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a kubai hatóságok kiadták az Egyesült Államok hatóságai­nak Robert Labadis amerikai illetőségű­­ géprablót, aki augusztus 24-én erőszakkal el­térítette Havannába a TWA­ légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. Ez volt az első eset, hogy Kuba géprablót adott ki az Egyesült Államok­nak. 0 (Bukarest, MTI) Péntek este visszaérkezett Bukarestbe Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság állam­tanácsának elnöke, aki Franz Jonas osztrák államelnök meghívására ötnapos hivatalos látogatást tett Ausztriában. 0 (Belgrád, Tanjug) Nixon, az Egyesült Államok elnöke feleségével szeptember 30-án hivatalos látogatásra Belgrád­­ba érkezik. Az amerikai elnök megbeszéléseket folytat majd Tito jugoszláv elnökkel. Nixon október 2-án utazik el Jugo­szláviából.­­ (Helsinki, TASZSZ) A Béke-világtanács felhívást in­tézett a nemzeti békemozgal­makhoz, hogy országaikban október 12—19 között rendez­zék meg az amerikai agresszió ellen küzdő laoszi néppel való szolidaritás hetét.

Next