Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Ára­­m fillér A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szomb­at 1970. szeptember 26 XXVI. évfolyam, 226. szánt Tervek, gépek, emberek Jövőnkről, életünk eljö­vendő hétköznapjainak fel­adatairól sok szó esik mos­tanában, a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel kapcso­latban. Ezek a szép elkép­zelések csak akkor valósul­hatnak meg, ha mindenki maradéktalanul teljesíti kö­telességét és elvégzi a terv­ből reáeső feladatot. A tenni­valókat az országgyűlés kü­lönböző bizottságai is meg­vitatták a héten, hangot ad­va a választók széles réte­geinek véleményéről, váro­sok és falvak lakosainak el­képzeléseiről. Az a friss, eleven pezsgés, ami a bizott­sági üléseken megnyilvá­nult, mindig jellemzője köz­életünknek, amikor a lakos­ság könnyebb, jobb élete ke­rül a politika homlokterébe, mint ez alkalommal is, a ne­gyedik ötéves terv törvény­­javaslatának vitájánál. Az országgyűlés különbö­ző bizottságai, az egészség­­ügyi, a mezőgazdasági, az ipari, a jogi és a kulturális bizottság tanácskozásainak középpontjában az ember állott. Az emberről, a lakos­ságról való fokozottabb gon­doskodás, az életkörülmé­nyek javítása falun és váro­son, a nehézségeken való könnyítés, az öregekkel, fia­talokkal még nagyobb mér­tékben való törődés, továb­bá a termelés növelése, az építés meggyorsítása, s ál­talában mind olyan kérdé­sek szerepeltek, amelyek megoldása jövőnket, holna­punkat még szebbé, verőfé­nyesebbé tehetik. Az egészségügy terén a betegellátás, intézetek, kór­házak, klinikák, szociális otthonok fejlesztése a leg­fontosabb feladat. Kormá­nyunk megfelelő anyagi le­hetőségeket biztosít e cél­ra. Hogy mégis vannak ne­hézségek, lemaradások, azt elsősorban az építkezések elhúzódása okozza. Olyan probléma ez, amely az élet minden területén fékezi az előrehaladást. Az építőipar­ra háruló feladatok egyre nagyobbak. Éppen ezért ha­tásos és gyors intézkedések­re van szükség, s mindent el kell követni az építőipar korszerűsítésére, fokozot­tabb gépesítésére. A korszerűsítés, a gépe­sítés azonban nemcsak az építőipar problémája. Na­gyon sok üzemben elavul­tak már a gépek, s emiatt korszerűtlenné vált a terme­lés. Ugyanakkor a képvise­lők olyan jelenségekre hív­ták fel a figyelmet, amivel érdemes többet törődni: az új gépek, amelyeket valu­táért szereztünk be, sok he­lyen raktárakban hevernek. A következő ötéves terv egyik fontos célkitűzése a kiegyensúlyozott piaci hely­zet megteremtése. Ezt nem­csak a termelés növelésével tudjuk elérni, hanem első­sorban a versenyképesebb áruszerkezet kialakításával. Ehhez pedig már nem meg­felelő az elavult gépek, a régi technológia alkalmazá­sa, hatékonyabbá kell ten­ni a termelést minden vo­nalon, a gyárakban éppen­­úgy, mint a mezőgazdaság­ban. Az utóbbiban a belter­jes gazdálkodás fejlesztésé­vel, amely lehetővé teszi az élelmiszeripari termékek minőségének javítását és a­­ választék bővítését. Mindehhez természetesen elsősorban a munka haté­konyságát kell javítani, az új gépek termelésbe állítá­sával. Erre van is elegendő költségvetési keret, de mit érnek az új gépek, ha meg­oldatlan problémaként je-­ lentkezik az alkatrész-után-­­ pótlás? A mezőgazdasági bi-i­zottság tagjai, a vidéken élő képviselők hozták a hírt, hogy értékes járművek, erő­gépek rostokolnak alkat­részhiány miatt a műhelyek­ben. Ez pedig nem csupán mezőgazdasági, de ipari probléma is, amit úgy lehet­ne eredményesen megolda­ni, ha a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártást is a műszaki fejlesztés elsőren­dűen fontos feladatai közé sorolnák. Ami a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztését illeti, a következő ötéves tervben a népgazdaság a növényter­melésben évente 2,6—2,8 százalékos, az állattenyész­tésben pedig 3—3,2 száza­lékos növekedéssel számol. Ennek érdekében nemcsak nagyarányú gépesítési prog­ram valósul meg, megkét­szereződik a műtrágya-fel­használás is. Egyik legfon­tosabb feladat az állatte­nyésztés gyors ütemű fej­lesztése. A tervidőszak vé­gére a vágómarha-termelés mintegy 11 százalékkal, a­ tejtermelés pedig körülbelül­­ 10 százalékkal növekszik.­­ Stabillá válik a lakosság húsellátása, ennek érdeké­ben több mint 30 százalék­kal növeljük a vágósertés termelését. Ehhez istállók, korszerű állattartási telepek szükségesek, több százezer állatférőhely és modern gé­pi technológia. A fejlődést, a továbbhaladást biztosító láncszem tehát­­— ahová minduntalan vissza kell ka­nyarodni —, az építőipar kapacitásnövelésének szük­ségessége és a gépek alkat­részellátásának megoldása. A gépek, a korszerűsítés, s minden ezzel­­összefüggő kérdés a termelékenység nö­velésével kapcsolatban azon­ban szorosan összefügg az emberrel, a dolgozóval, aki a gépeket kezeli, s akiről a jövőben még fokozottabban gondoskodik a negyedik öt­éves terv. A falusi dolgozók vonatkozásában máris ter­vezik a járadékemelést, il­letve a nyugdíjkorhatár csökkentését. Ezáltal még közelebb kerül egymáshoz a falusi és városi dolgozó élet­­színvonala, amely nem csu­pán a jövedelem forintjai­val mérhető, hanem azzal is, hogy államunk, szocialis­ta rendszerünk a falun is messzemenően gondoskodik az egészségügyi, a szociális és kulturális igények kielé­gítéséről. Ezt tükrözi és segíti a megvalósulás útján az az ak­tív, pezsgő, vitákat erjesz­tő és a kibontakozást helyes irányba terelő tevékenység, amely a héten az országgyű­lési bizottságok munkáját jellemezte. Illés Sándor A Nimerit Arafat találkozó után A palesztinai szervezetek elfogadták a tűzszünetet A külpolitikai helyzet AZ ARAB ÁLLAMFŐK békéltető kísérleteinek eredménye­ként pénteken újabb tűzszünetet jelentettek be, amelyet ezúttal már a palesztinai ellenállási szervezetek is elfogadtak. Megelő­zőleg Nimeri szudáni elnök Ammanban külön-külön tárgyalt Husszein királlyal és Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetek központi bizottságának vezetőjével, s ezt követően jelentették be a tűzszüneti megállapodást. Arafat nyilatkoza­tában azzal indokolta a megegyezés elfogadását, hogy ezzel megakadályozhatják az arab népek ellenségei „gonosz tervei­nek” valóra váltását. Figyelemre méltó, hogy Nimeri utalt egy négypontos megegyezésre is, anélkül, hogy annak pontjait részletezte volna. A hírügynökségek viszont tudni vélik, hogy a megegyezésnek az egyik pontja kielégíti Husszeinnek azt a követelését: a gerillák hagyják el a városokban kiépített támaszpontjaikat és az izraeli határ mentén foglaljanak állást. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy Daudnak, a jordá­­niai katonai kormány miniszterelnökének lemondásával — amelyet Husszein elfogadott — megnyílt a lehetőség a palesz­tinai gerillák legfontosabb követelésének teljesítésére is. Az ellenállási szervezetek szerint ugyanis a katonai kabinet meg­alakítása volt a közvetlen kirobbantója a véres eseményeknek. Daud lemondásának jelentőségét csökkenteni látszik az a tény, hogy már korábban is Madzsali katonai főkormányzó volt Jordánia „erős embere”. (Minthogy a hírügynökségi jelentések a tűzszünet kihirdetésével egyidőben továbbra is összecsapá­sokról számoltak be, egyelőre csak labilisnak mondható a meg­állapodás a jordániai kormány és a palesztinai szervezetek között.) A jordániai válságról érkező hírek fokozták a Washington­ban kialakult bizakodó légkört. Az MTI tudósítójának jelen­tése szerint a Fehér Házban gyakorlatilag megszűntnek tekin­tik az ammani eseményekkel kapcsolatban elrendelt riadóké­szültséget. A külügyminisztériumból sugalmazott helyzetérté­kelések azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a végrehaj­tott amerikai katonai erődemonstráció „pozitívan hatott Husz­­szein király pozíciójának megerősítéséhez. Megfigyelők azon­ban rámutatnak, hogy az amerikai intervenció lehetőségéről tett kijelentések nemcsak a hazai közvéleményt, hanem az Egyesült Államok szövetségeseit is megrémítették. A New York Times pedig már olyan kommentárt közölt, hogy a 6. flotta felvonultatása „aligha fogja növelni a szovjet köz­reműködés esélyeit a közel-keleti rendezésben”. Az amerikai lap kételyeit húzza alá bizonyos vonatkozásban a Pravda kommentátora: számos tény tanúskodik arról, hogy kidolgozás alatt állnak az arab népek ügyeibe való imperialista beavat­kozásra irányuló újabb tervek. _ „ Az ammani válság enyhülése következtében most már való­­színűnek látszik, hogy sor kerül Nixon európai utazására. Olaszországban pénteken is folytatódtak a tüntetések az ame­rikai elnök látogatása ellen, s az olasz képviselőház külügyi bizottságában is vita robbant ki. Aldo Moro külügyminiszter kijelentette: Nixon látogatása nem akadályozza meg az olasz kormányt abban, hogy önállóan tevékenykedjék a közel-keleti válság megoldásáért. A jordániai kormány és a gerillák kölcsönösen bejelentették a tűzszünetet Arafat Kairóban Megnyílt a lehetőség, leg­alábbis ideiglenesen a jor­dániai hadsereg és a Palesz­tinai Ellenállási Szervezetek közötti konfliktus rendezé­sére. A Kairóban tanácskozó arab államfők megbízásából már másodízben Amman­ban közvetítő Nimeri szudá­ni elnök megbeszélései ered­ménnyel végződtek: pénte­ken Arafat bejelentette, hogy a gerillaszervezetek is elfogadják a tűzszünetet. Az ammani rádió csütörtök esti adásában közölte, hogy Husszein király elfogadta Mo­hammed Daud dandártábor­nok, miniszterelnök lemondá­sát. Az uralkodó ugyanakkor felkérte a katonai kabinetet, hogy ideiglenesen maradjon hivatalában az új kormány megalakításáig. Az Al Ahram beszámol ar­ról, hogy az egyiptomi bizton­sági szervek nyomára akadtak­ Daudnak, aki lemondását kö­vetően eltűnt kairói szállodá­jából. Daud kérte, hogy ne tárják fel hollétét, mivel — mint mondotta — „magára akar maradni gondolataival”. A dandártábornok közölte, azért mondott le, mert kormá­nyát „olyan dolgokkal vádol­ták, amelyeket nem követett el”, és lehetővé akarta tenni, hogy egy polgári nemzeti kor­mány alakításával létrejöjjön országában a béke. Mona Daud, Jordánia le­mondott miniszterelnökének lánya hamarosan Kairóba ér­kezik. Miután beutazási enge­délyt kapott az EAK ammani nagykövetségétől. A kairói Al Ahram úgy tudja, hogy a lány, aki már korábban a paleszti­nai forradalmi erőkhöz csatla­kozott, néhány nappal ezelőtt táviratban szólította fel apját: mondjon le miniszterelnöki megbízatásáról, és álljon át a palesztinai mozgalom oldalá­ra. A líbiai Al Hajat című lap péntek reggeli számában olyan — ellenőrizhetetlen — értesü­lést közöl, hogy Daud politikai menedékjogot kért Líbiától. A lap szerint Kadhafi ezredes, a forradalmi parancsnokság ta­nácsának jelenleg Kairóban tartózkodó elnöke hozzájáru­lását adta Daud kéréséhez. Reggel még folytak a harcok A palesztinai szervezetek közlése szerint pénteken reg­gel is folytatódtak a harcok Irbid észak-jordániai város körzetében. A város kórháza segítségért fordult a Nemzet­közi Vöröskereszthez; a felhí­vás szerint tüzérségi találatok érték a kórház műtőit, elfogy­tak a gyó­gfi­n­ék,és a kór­ház egészségügyi személyzete kénytelen tehetetlenül szem­lélni a sebesültek haldoklását. A felhívást követően Szaúd- Arábia kormánya azonnal több katonai szállítógépet in­dított útnak Dzsiddából orvo­sokkal, gyógyszerekkel és élel­miszerrel. A kormány közle­ménye szerint a segélyszállít­mányok küldését mindaddig folytatják, amíg erre szükség lesz. Az NSZK ammani nagykö­vetsége közölte, hogy az Am­man környékén folytatott har­cok során a kormánycsapatok foglyul ejtettek két nyugatné­met fiatalt is, akik a gerillák oldalán részt vettek a harcok­ban. Saját kérésükre az NSZK nagykövetségének adták át őket. Pénteken reggel az ammani rádió ismertette Madzsali tá­bornagy, katonai főkormányzó nyilatkozatát. „Válaszul a Nemzetközi Vöröskereszt 24 órás tűzszünetre vonatkozó kérésére, utasítottam a hadse­reg és a népi milícia vala­mennyi egységét, hogy szigo­rúan tartsa magát a tűzszünet­hez, és minden lehetséges mó­don támogassa a Vöröskereszt tevékenységét.” Ugyancsak az ammani rádió közölte, hogy a jordániai kor­mánycsapatok egységei pénte­ken délelőtt kiszabadítottak a gerillák fogáságából 16 utas­túszt. Közülük nyolc angol, öt svájci és kettő nyugatnémet. A megegyezés bejelentése A Palesztinai Ellenállási Szervezetek Központi Bizott­ságának tizenöt tagja rendkí­vüli ülést tartott Damaszkusz­­ban. Az ülés után üzenetet in­téztek a Kairóban tanácskozó arab vezetőkhöz: járjanak közbe egy 24 órás tűzszünet érdekében, hogy biztonságos feltételek között jöhessen lét­re Arafat és Nimeri találko­zója. Az ammani rádió helyi idő szerint 13 óra 40 perckor be­jelentette, hogy a Nimeri ve­zette arab államfők küldöttsé­ge, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pénte­ken a reggeli órákban külön­­külön megbeszélést folytatott Husszein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök ve­zette delegáció erőfeszítései­nek eredményeképpen meg­egyezés jött létre a szemben­álló felek között a tűzszünet­ről. Arafat bejelentését, ame­lyet a gerillavezető saját ke­zűleg írt, Nimeri szudáni el­nök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „Hogy a lakosság el­temethesse halottait, és hozzá­juthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szükséges, én, mint a forradalom főpa­rancsnoka, az arab államfők és királyok kairói tanácskozá­sáról Ammanba érkezett dele­gáció felhívásának eleget té­ve, és azért, hogy megakadá­lyozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóraváltá­­sát, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom testvéreimet, ők is tartsák magukat a tűzszü­net előírásaihoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el.” Husszein király nyilatkoza­ta: „A fegyveres erőkhöz inté­zett korábbi tűzszüneti felhí­vásomnak megfelelően és te­kintve, hogy testvéreim, a gerillaparancsnokok, biztosí­tottak róla, hogy a tűzszüne­tet elfogadják, megismétlem parancsomat: a fegyveres erők szigorúan és késedelem nélkül hajtsák végre a tűzszüneti utasításokat... Elfogadtuk azt a megegyezést, amelyet az el­lenállási szervezetek központi bizottságának néhány tagja terjesztett elő és azt a határo­zattervezetként fogjuk kezelni a válság megoldására irányuló tárgyalásokon, amennyiben az arab államfők és királyok is jóváhagyják.” A palesztinai ellenállók rá­dióadója közel-keleti idő sze­rint 17 óra 30 perckor sugá­rozta Arafatnak a felhívását. Arafat közli, hogy az ellenál­lás legfelső vezetősége elfo­gadja az Ammanban bejelen­tett tűzszünetet és felszólítja a palesztinai harcosokat, hogy tartsák tiszteletben a fegy­vernyugvást. Az Ammanban tartózkodó arab békéltető bizottság pénte­ken délután szudáni katona­tisztekből álló csoportot kül­dött Irbidbe, Észak-Jordánia legnagyobb városába, hogy a helyszínen ellenőrizzék a ko­rábban kölcsönösen elrendelt tűzszünet betartását.­­ Bejrútban Kamal Nasszer, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet Központi Bizottságának tagja sajtóértekezletén éles ki­rohanást intézett Husszein ki­rály ellen, aki, mint mondotta, egyedül felelős mindazért, ami J­ordániában történt. „Ennek az embernek és családjának nincs helye Jordániában, bár­mi legyen is a csata katonai kimenetele” — mondotta. Ka­mal Nasszer megfenyegette mindazokat, akik „testvér­vérrel szennyezték be kezü­ket”. Mint mondotta, ezeket „kiűzik az országból”. Az ellenállási szervezetek rádiója szerint a tűzszünet ki­hirdetése nem jelenti a harc befejezését. A Nimeri vezette békéltető bizottság péntek este Amman­­ból visszaérkezett Kairóba, hogy jelentést tegyen az egyiptomi fővárosban össze­gyűlt arab állam- és kormány­főknek. Az arab vezetők üdvözölték a tűzszünetet és azt „nagy horderejű döntésnek” nevez­ték. Arafat pénteken este Kairó­ba érkezett és nyomban be­kapcsolódott az arab állam- és kormányfőknek a Hilton-szál­­lóban folyó tanácskozásaiba — jelentette a MENA­ hírügy­­nökség. A szovjet békebizottság állásfoglalása A TASZSZ jelentésében arról számol be, hogy a szov­jet békebizottság elnöksége pénteken közzétett nyilatkoza­tában felszólítja az arab or­szágok népeit, tegyenek meg minden lehetőt a jordániai fegyveres konfliktus békés rendezéséért. A „jordániai események azok kezére ját­szanak, akik meg akarják hiú­sítani a megszállt arab terü­letek felszabadítását és a kö­zel-keleti válság politikai ren­dezését célzó erőfeszítéseket, akik ürügyet keresnek a ka­tonai intervenció végrehajtá­sához a „Közel-Keleten” — hangoztatja a nyilatkozat. „Az a tény, hogy az ame­rikai 6. flotta egységeit a Földközi-tenger keleti térsé­gében összpontosították, és ezek az egységek provokációs manővereket hajtanak végre az arab országok partjainál, világosan tanúsítja, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei más imperialista ha­talmakkal és az izraeli szél­sőségekkel vállvetve, katonai intervenciót szándékoznak végrehajtani Jordániában”.

Next