Magyar Nemzet, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

Szerda, 1970. december 9. A Brandt-kormány belpolitikai küzdelmek előtt Bonn, december 8. Brandt kancellár kedden a dél­utáni órákban visszaérkezett Varsóból a szövetségi köztár­saság fővárosába. Ezzel egye­lőre — legalábbis hivatalosan — lezárult az a szakasz, ame­lyet Brandt a lemondással szemben a megértés politiká­jának nevezett a Bonn—Varsó viszonyban, hogy áttérjenek a gyümölcsöző gyakorlati együtt­működésre. A jelek Bonnban azt mutatják, hogy a szociál­demokrata—liberális­­ koalíció következetesen végig akar menni azon az úton, amelyet ő maga választott a szocialista országokkal való megértés ki­alakításában, noha nem lesz könnyű és egyszerű leküzdeni az összes akadályokat. Az ünnepélyes varsói aláírás immár a múlt hét vége óta el­sőrendű politikai témája a nyugatnémet politikai életnek. A rádió- és televízióállomások politikai programjaikat ekörül csoportosították, közvetlen kommentárok hangzottak el Varsóból is, a kancellári láto­gatás minden eseménye után. A két kormánypárt — az SPD és az FDP — természetesen azonnal a legőszintébben üd­vözölte a szerződést, mint a koalíció irányvonalának ered­ményét, viszont a keresztény­­demokrata ellenzék ugyan­olyan gyorsan ellentámadásba ment át. A keddi Stuttgarter Zeitung egyik címében így foglalta össze a CDU—CSU véleményét: „Lemondás a bi­rodalmi területek negyed ré­széről.” Ez a „birodalmi irányvonal" tükröződött a Springer-kon­­szern egyik vezető napilapjá­nak, a hamburgi Die Weltnek a vezércikkében is. Felidézte Gomulkának az Odera-Neis­­se-határról Zabrzeben elmon­dott szavait, de Walter Günt­zel, a vezércikk írója koránt­’­sem meglepő makacssággal a város nevét minduntalan Hin­­denburgként említi. Ebben az az adenaueri, straussi, kiesin­­geri politika tér vissza, amely annak idején birodalmi térké­pekkel árasztotta el a világot a területi követelések igazolá­sára. A jobboldali ellenzék szélsőséges csoportjainak tak­tikája semmit sem változott, Strauss hívei azt hangoztatják továbbra is, hogy határkér­désről csak békeszerződés dönthet. A CSU elnöksége Münchenben megfogalmazott álláspontjában a varsói meg­állapodás aláírása után a Brandt-kormány politikájáról úgy nyilatkozott, hogy az „tör­ténelmünk legsötétebb óráit idézi fel” (úgy tűnik, a CSU történelemfelfogásában alapos hézagok vannak). A pártnak egy csoportja pedig a karls­­ruhei alkotmánybírósághoz kí­ván fordulni, hogy a Szövetsé­gi Köztársaság alapokmányá­val ellentétesnek mondják ki a Varsó—Bonn szerződést. Az ellenzéknek ez az újabb példátlan manővere a jelek szerint igen csekély mérték­ben támaszkodhat a közvéle­ményre. A tübbingeni Wickert intézetnek arra a kérdésére, „úgy véli-e, hogy a német— lengyel szerződés a megbéké­lés új korszakát nyitja-e meg a két nép viszonyában” — a megkérdezetteknek 78 százalé­ka válaszolt igennel és csupán 22 százalék nemmel. Arra mu­tat ez, hogy a hétfői varsói ak­tus nagy megértésre talált az NSZK közvéleményében, hi­szen a lapok is kiemelték, hogy ez a 78 százalék a lakos­ság négyötödét jelenti. Érdekes tünet ebből a szem­pontból, hogy a nyugatnémet lapokban kedden a legtöbbet reprodukált fénykép Brandt­­nak azt a gesztusát örökítette meg, amikor térdet hajtott a varsói gettó áldozatainak em­lékműve előtt. A Kölner Stadt- Anzeiger még vezércikkének is azt a címet adta: „Térdre hullás” és felidézte benne, hogy míg korábban a német államférfiak a templomokban azért ereszkedtek térdre csu­pán, hogy meghálálják fegy­vereik győzelmét, Brandt mos­tani térdhajtása viszont lehe­tővé teszi a ma nyugatnémet fiataljainak, hogy egyenesen álljanak. Francia lapkommen­tárok szerint Brandt nem az­zal a szándékkal utazott Var­sóba, hogy ott ezt az érzelmi gesztust megtegye, mert a kancellár ösztönember, a pil­lanat sugallta neki a gondola­tot. Mindenesetre tény, hogy még Brandt elutazása előtt a televízióhálózatok elkezdték azoknak a filmeknek a közve­títését, amelyek a már jól is­mert döbbenetes képeket idéz­ték fel: Hitler győzelemittas bejelentését a Reichstagban Lengyelország megtámadásá­ról és ezzel a második világ­háború megkezdéséről. Majd a treblinkai, auschwitzi haláltá­bor dokumentumait egészen Varsó csaknem teljes elpusztí­tásáig. Ezekben a műsorokban megszólalt Horst Ehmke, a kancellári hivatal minisztere is, akit „hűvös technokratá­nak” tekintenek, ez alkalom­mal azonban érvelése szenve­délyes volt. A Lengyelország­ban elkövetett náci bűntette­ket a történelem példátlan cselekedeteinek minősítette és hozzátette: akik ennek ellené­re még ma is a határok meg­változtatásáról ábrándoznak,­­ háborúval játszanak. Az érzelmi részek azonban ma már kevésbé befolyásolják a gyakorlati politikát, annál kevésbé, mert a mai nemzedé­kek nagy részének ez inkább történelem. A Szovjetunióval és Lengyelországgal létrejött az NSZK egyezménye, hátra van azonban a hosszú és bo­nyolult ratifikálási folyamat, amelyet Nyugaton — beleértve a bonni kormányt is — hozzá­kötöttek a nyugat-berlini ügy rendezéséhez. Adlers kormány­­szóvivő Varsóban helyesbített, hogy „félreértelmezték” Scheel külügyminiszter egyik korábbi állásfoglalását. A Varsó—Bonn szerződésnek e felfogás szerint nem feltétele a nyugat-berlini rendezés, miután a négyhatal­mi tárgyalásokon sem a len­gyelek, sem a nyugatnémetek nem vesznek részt, de a két kérdés között „érdemi és idő­beli összefüggés” áll fenn. A ratifikálási folyamat a NATO brüsszeli tanácsülését követően minden bizonnyal elhúzódik, a Brandt-kormányra ellenben nehéz belpolitikai csaták vár­nak. Ennek egyik legláthatóbb jele, hogy az NPD ennek a hét­nek a végére, ígérte meg bonni ,,monstre tüntetését” a len­gyel—nyugatnémet szerződés ellen és a szélsőjobboldal erre az alkalomra „fel akarja for­gatni” a szövetségi fővárost, ahogyan megkísérelte a múlt hét végén Essenben. Akkor a balodali ellentüntetők össze­zúzták a neonácik autóit, most a hét végén Bonnban még na­gyobb és még határozottabb baloldali ellenállásra van ki­látás, ha ugyan hivatalosan nem tiltják be a fasiszta jelle­gű demonstrációt. Még ez eset­ben is számítani kell provoká­ciókra, ami tükrözi, hogy noha az utóbbi hónapok külpolitikai lépései nyomán jelentősen megszilárdult a Brandt— Scheel-kormány helyzete, vé­gigvinni a politikáját mégsem annyira egyszerű a sötét CDU —CSU manőverekkel szemben. Mert lehet, hogy az NPD igyekszik a leghangosabbnak mutatkozni, az igazi veszély mégis Straussék oldaláról fe­nyeget. Várkonyi Tibor 0 (Nyugat-Berlin, UPS) Gustav Heinemann nyugatné­met elnök kedden befejezte háromnapos nyugat-berlini lá­togatását és visszautazott Bonnba. Útjára elkísérte Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester, aki a szociáldemokrata tartomá­nyi és kerületi elnökök érte­kezletén vesz részt Bonnban.­­ (New York, AP) Az ENSZ-közgyűlés 104 szavazat­tal Peru és Salvador szava­zata ellenében, Franciaország és Ecuador tartózkodása mel­lett elfogadta azt a szovjet— amerikai szerződéstervezetet, amely egy 12 mérföldes parti sávon túl megtiltja a nukleá­ris fegyverek tárolását a ten­gerek mélyén.­­­ New York, Reuter) Az ENSZ-közgyűlés 67­ szavazat­tal 28 ellenszavazat és 22 tar­tózkodás mellett elfogadott egy határozati javaslatot, amely jóváhagyta az ameri­kaiak és szövetségeseik továb­bi katonai és diplomáciai je­lenlétét Dél-Koreában az ENSZ lobogója alatt. Miséül- Nemzet Hazaérkezett Csehszlovákiából a Hazafias Népfront küldöttsége Kedd délután visszaérkezett Budapestre a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának négytagú küldöttsége, amely Bencsik István főtitkár veze­tésével egyhetes látogatást tett Csehszlovákiában, a Csehszlo­vák Nemzeti Front meghívá­sára. A delegáció megbeszélé­seket folytatott a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának vezetőivel a két mozgalom együttműködéséről. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Barati József, Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárai, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára. Ott volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Dr. Pesta László elnökleté­vel kedden a Parlament Gobe­lin-termében ülést tartott az országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. A tanács­kozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke és Falu­végi Lajos pénzügyminiszter­helyettes — a képviselők meg­vitatták az Egészségügyi Mi­nisztérium, valamint a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságának 1971-es költség­­vetését. A témákhoz Cserba László, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője és Palotai Károly, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatósá­gának helyettes vezetője fű­zött tájékoztató kiegészítést. A két szakterület jövő esz­tendei költségvetését a bizott­ság elfogadta. A vitában hoz­zászólt Gálló Ernő, dr. Stark Janka, dr. Hargitai Katalin, dr. Bene Zoltán, Reszegi Fe­renc, dr. Noszkay Aurél, dr. Radnai Éva, dr. Marton Zol­tán, dr. Babics Antal, dr. Petri Gábor, Nics János és dr. Dcseő Jenő országgyűlési képviselő. Kifejtette véleményét dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter, dr. Bartha Ferenc, a fővárosi tanács egészségügyi főosztályának vezetője, Bölcs­földi Tibor, a SZOT üdültetési főigazgatóságának főosztályve­zetője, dr. Juszt Lajos, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője és dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Elkészült a debreceni atomgyorsító épülete Kedden Debrecenben átad­ták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia Atom­mag Kutató Intézetének új lé­tesítményeit: az atomgyorsító épületét és az új laboratóriu­mi központot. Az új létesítmény a hazai atomkutatás új lehetőségeit nyitja meg. Az atomgyorsítót egy 17 méter magas, torony­­épület csaknem három méter átmérőjű, tíz méter magas acéltartályában helyezik el. Az acéltartályt a Láng Gép­gyár dolgozói készítették és építették be a generátorcsar­nokba. Elektronikus távirá­nyítással vezérlik majd a ge­nerátort, s a mérőközpontban automatikus adatfeldolgozó berendezések segítik a mun­kát. A gyorsító épületét — biztonsági okokból — egymé­teres vastag vasbeton fallal vették körül, s azokat a he­lyiségeket, amelyekben a su­gárzást vizsgálják, a föld alá süllyesztették. A generátor az acéltartályban 18 atmoszféra nyomás alatt működik majd. A gyorsító épületében he­lyezik el az egymillió voltos modellt, amelyet az intézet­ben fejlesztettek ki és jelen­leg is kísérleti munka célját szolgálja. Elkészült ezenkívül a neutron generátor helyisé­ge is. A központi laboratóriu­mi épület az atomkutatáshoz szükséges korszerű laborató­riumoknak ad helyet A debreceni atomgyorsító épületét a Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói határidőre készítették el. Az atomgyorsító — a ge­nerátor beszerelése és üze­meltetése után — lehetőséget ad az atommag szerkezetének tudományos vizsgálatára. Volán-program az ünnepekre és 1971 re A karácsonyi és újévi ünne­peket megelőző, illetve azokat követő csúcsforgalom zavarta­lan lebonyolítására erősen fel­készül a Volán Vállalat. Az ün­nepek előtt a forgalmi csúcsot december 24-re várják és a fő­városba történő visszautazások száma 27-én lesz a legmaga­sabb. A Volán a karácsonyi csúcsforgalom alatt 600—700 mentesítő járat beállítására és 25—35 ezerrel több utas elszál­lítására készül fel. Az Engels térről december 23-án 30—40, 24-én pedig 100—120 mentesí­tő járatot indítanak a távol­sági és a nemzetközi viszony­latokban. Forgalomba helyezik az Ikarus-gyár által az év vé­gére ígért 69 új autóbuszt is. Megerősítik az elővételi és a napi pénztárakat, a felvilágo­sító és forgalomirányító szol­gálatot. Több irányban tervez, a Vo­lán forgalomfejlesztést. Így a többi között a budapest—doro­gi vonalon, Cegléd és Vác kör­nyékén. URH-szolgálattal lát­ják el a közeljövőben Csepe­len, Szigethalmon, Ráckevén, Leányfalun, Pomázon a forga­lomirányító helyeket. Új járat indítását tervezik Budapest— Gödöllő—Jászberény—Szolnok viszonylatban. Előzetes tárgyalások alapján már kialakult a jövő évi nem­zetközi menetrendszerinti for­galom is. A jelenlegi járatokon kívül a nyár folyamán újból megindulnak a Budapest— Opatija, Split, Dubrovnik ad­riai-tengeri, valamint ungvár —lvov—kijevi autóbuszjáratok. Új menetrendszerinti autó­­buszjárat indítását tervezik Budapest—Balatonalmádi— Graz—Klagenfurt—Villach— Tarvisi—Udine érintésével Ve­lencébe. A magyar utazási irodák sok külföldi turistacsoportot fogad­nak és nagy számban szervez­nek magyar turisták részére a környező államokba társasuta­zásokat. Ezeket az utazásokat nagyobbrészt a Volán autóbu­szaival, a legmodernebb Ika­­rus-kocsikkal bonyolítják majd le. A jól fűthető, új típusú autóbuszokkal a téli hónapok­ban a Mátrába, a Bükkbe, a Mecsekbe, Sopron és Kőszeg környékére rendeznek egy-két napos társasutazásokat. Közlekedési kiállítás nyílt Honnan indult negyedszá­zaddal ezelőtt, hol tart, ho­gyan fejlődik közlekedésünk? Ezekre ad választ több száz fényképpel, grafikonnal, ma­kettel a Közlekedéstudományi Egyesület és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium „Köz­lekedésünk 25 éve” című nagyszabású kiállítása. A december 15-ig megte­kinthető kiállítást kedden dél­után dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter nyitotta meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kilencszáz lakással adósak az épültők Jelentés a budapesti beruházásokról Budapesten az év első ki­lenc hónapjában 3,6 milliárd forintot költöttek beruházá­sokra, 577 millió forinttal töb­bet, mint amennyi az előző év hasonló időszakában ren­delkezésre állt. A „többlet­pénzből” lakásépítésekre ad­ták a legnagyobb összeget, 206 millió forintot. Budapest új létesítményei­nek építői általában elmara­dás nélkül kezdték el az év utolsó három hónapját. Vár­hatóan december közepére készül el a Batthyány teret és a Moszkva teret összekap­csoló második metró­alagút, s még az év hátralevő napjai­ban végeznek az építők a Moszkva tér—Déli pályaud­var közötti szakasz szigete­lésével. A földalatti észak— déli vonalának kivitelezői már felvonultak a Kun Béla térre és a Károlyi-kertbe. Kedvezőtlenebb a tanácsi és szövetkezeti lakásépítés mér­lege: a terv szerint a harma­dik negyedév végéig 3193 la­kást kellett volna átadni, s csupán 2256 készült el. Az építők 937 lakással adósak, az év végéig azonban­­ez a le­maradás előreláthatólag csök­ken valamelyest. A Fővárosi Patyolat Válla­lat kelenföldi mosodájának műszaki átadása megkezdő­dött, s várhatóan a jövő év áprilisában már teljes kapa­citással — műszakonként 100 mázsás teljesítménnyel — dolgozik. Jubilál az üzemszervezési intézet Húsz évvel ezelőtt létesült a kohó- és gépipar gazdasági ágazatában az önálló üzem­­­­szervezési intézet. A jubileu­­­­mot most e két évtized tevé­­­­kenységének és eredményei­nek­ értékelése jegyében ülik meg. Fekete József, a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézeté­nek igazgatója ennek az el­múlt időszaknak eseményeit és az intézet új terveit is­mertette. Az intézet mind nagyobb szerepet vállal az országos számítástechnikai és szerve­zési programból és jelenleg 680 alkalmazottat foglalkoz­tat. Mintegy 300 vállalattal tartanak fenn szerződéses kapcsolatot. Az intézet munkáját az el­múlt években a kitűzött fel­adatok teljesítése és túltelje­sítése jellemzi. Szolgáltatásai jelentős segítséget adtak a kohó- és gépipari ágazat, de az egész népgazdaság részére. A Váci út és a Radnóti Miklós út sarkán már ép ül az intézet kilencemeletes új székháza. 3 Jubileumot ünnepeltek ked­den a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban. Átadták a szov­jet megrendelőnek az ötszáz­ezredik crossbar automatikus telefonközpont vonalat. Ez a tény a gyár életében — amely egykor a magyar híradástech­nika bölcsője volt — mérföld­követ jelent — mondotta a saj­tótájékoztatón Sellő Dénes ve­zérigazgató. A házi jubileumra szovjet vendégek is érkeztek a gyárba, Klokov postaügyi mi­niszterhelyettes vezetésével. A gyár fejlődését jól érzé­keltetik a következő számok. Az elmúlt tíz év alatt 250 mil­lió forint beruházással fejlesz­tették, korszerűsítették az üze­met, és a termelés ez idő alatt megkétszereződött. A 8500 dol­gozót foglalkoztató gyár ter­mékeinek 80 százalékát expor­tálja. Amíg egy évtizeddel ez­előtt gyártmányaik 80—90 szá­zalékát a hagyományos Ro­­tary-központok alkották, most ugyanilyen arányban szerepel­nek termékeik között a leg­korszerűbb crossbar rendszerű központok. Az elmúlt évek fejlesztő munkája eredményeképpen a BHG­ gyártmányai megközelí­tették a világszínvonalat. A gyártmányok 85 százaléka öt évnél fiatalabb konstrukció. Minőségi és mennyiségi szem­pontból ugrásszerű fejlődésnek egyik legfontosabb tényezője az a szoros kapcsolat, amely a gyár és a szovjet partnerei kö­zött évek óta fennáll. Ez az együttműködés a szocialista országok gyümölcsöző integrá­ciójának egyik nagyszerű pél­dája. A tudományos eredmé­nyek kölcsönös felhasználása, valamint a szovjet megrende­lések nagysága olyan nagyvo­nalú fejlesztő munkát tett le­hetővé, amely fokozta a BHG versenyképességét mind a szo­cialista, mind a tőkés piaco­kon. A szovjet megrendelésre gyártott ATSZK típusú köz­pont például — amelyet a Szovjet Posta leningrádi kuta­tóintézete dolgozott ki — a gyár termelésének 50 százalé­kát teszi ki. Napjainkban újabb nagy lé­pésre készülnek a fejlesztés­ben: az LM Ericsson svéd cég­gel kötött műszaki együttmű­ködés alapján megkezdik a crossbar városi és helyközi központok gyártását. A BHG a hazai igények kielégítésére to­vábbi elektronikusan vezérelt központokat szállít és most folytatnak tárgyalásokat tőkés cégekkel is jelentős megrende­lésekről. A szovjet postaügyi minisz­terhelyettes elismerően nyilat­kozott a BHG gyártmányairól, amelyek a Szovjetunió vala­mennyi vidékén megtalálha­tók. A szovjet népgazdaságnak a híradástechnikai berendezé­sek iránti növekvő igényének az érzékeltetésére hozta fel. Moszkvában az elmúlt öt év­ben 750 ezer előfizetéses tele­fonvonalat helyeztek üzembe, és ugyanennyit terveznek fel­szerelni a következő ötéves tervidőszak alatt is. A szovjet vállalatok, intézmények jó kapcsolatot építettek ki más magyar vállalatokkal is, a töb­bi között az Orionnal és a Fi­nommechanikai Vállalattal. A nemzetközi kooperációban a Szovjetunió, mint megrendelő és mint szállító egyaránt jó partner, mert igyekszik a fej­lődés élvonalában haladni. Ezt jelzi például, hogy mind több televíziós telefonvonalat állíta­nak üzembe, mintegy hatvan szovjet városban már megte­remtették a színes t­elevízió­­adás feltételeit, a moszkvai té­vé műsorát mesterséges hold, a Molnyija segítségével továbbít­ják a távoli országrészekbe és 1971-től a központi napilapok matricáit huszonhét városba telefoton adják le. A szovjet vendégek az üzem­­látogatás során találkoztak a gyár dolgozóival, akik öröm­mel üdvözölték azt a bejelen­tést, hogy a BHG kapcsolata szovjet partnereivel a jövőben sem gyengül. A szovjet meg­rendelések a következő eszten­dőkben is a jelenlegi szinten maradnak és így a gyárnak foglalkoztatási gondjai hosszú ideig aligha lesznek. A szocialista integráció nagyszerű példája . Átadták az ötszázezredik telefonvonalat a szovjet megrendelőnek A tbc elleni küzdelem új feladatai Elutazott hazánkból dr. J. Heim processzor, a nemzet­közi TBC Unió ügyvezető igazgatója, aki a nemzetközi szervezet megfigyelőjeként részt vett Budapesten a fel­nőttkori tbc gyógyszeres meg­előzése ügyében tartott nem­zetközi értekezleten. Eluta­zása előtt adott nyilatkozatá­ban elmondta: A tbc­ elleni küzdelemnek ma világszerte — így Magyarországon is — legfontosabb problémája a fiatal felnőttek egészségének védelme. Az idősebb nemze­dék soraiban található ugyan­is a legtöbb tbc-s beteg és a­­ fertőzésnek legjobban a velük együtt dolgozó fiatal felnőttek vannak kitéve. A tanácskozáson annak a nemzetközi programnak a lehetőségeit és módszereit vi­tatták meg, amely a közel­múltban indult hét ország, köztük Magyarország részvé­telével. Közelebbről: a meg­betegedés veszélyének legjob­ban kitett felnőttek megfigye­léséről és a megelőzést cél­zó gyógyszeres kezelés kilá­tásairól van szó. A munka Magyarországon is megkez­dődött: a Szolnok megyei TBC-intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonoló­­giai Intézet vesz benne részt.

Next