Magyar Nemzet, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

2 kiai társadalmi viszony­ok megváltoztatása céljából. A kongresszus őszinte hálá­ját fejezi ki a Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak, a szov­jet népnek és a többi szocia­lista országnak azért, hogy megértették a csehszlovák kommunistáknak és a szocia­lista módon gondolkodó ál­lampolgároknak a szocializ­mus ügyéért érzett jogos ag­godalmait és eleget tettek se­gélykérésüknek. Szövetsége­­seink internacionalista segít­sége az adott helyzetben el­engedhetetlen és az egyetlen helyes megoldás volt. A kongresszus nagyra érté­keli az 1969 áprilisa után meg­kezdett politika elvszerűségét, taktikai eljárását, a pártvonal érvény­esítésében alkalmazott határozottságot és következe­tességet. A határozat hangsúlyozza, hogy" a párt tevékenysége terv­­szerűségének biztosítása érde­kében ki kell dolgozni a szo­cialista társadalom hosszú tá­vú fejlesztési programjai. Mint a határozat megálla­pítja, a fő veszély változatla­nul a jobboldali opportuniz­mus és revizionizmus, a poli­tikailag vereséget szenvedett jobboldali erők taktikájukat az új feltételekhez idomítják, arra törekszenek, hogy vissza­élhessenek a hibákkal és az objektíven jelentkező nehéz­ségekkel. A határozat egyidejűleg hangsúlyozza: a jobboldal el­len vívott hatékony harc fel­­­­tételezi, hogy rendszeresen le­küzdjék a marxizmus—leni­­nizmus megcsontosodott, dog­matikus értelmezését is. A­ kongresszus rendkívüli jelentőséget tulajdonít a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbi tökéletesítésének és megszilárdításának a demok­ratikus centralizmus alapján. A határozat megállapítja, hogy a csehszlovákiai nemze­tek és nemzetiségek kapcso­latának kérdéseiben a párt a nemzetiségi politika lenini el­veire támaszkodik. A föderá­ció létrehozásával befejeződött a párt erőfeszítése, hogy a tel­jes egyenjogúság alapján ál­­lamjogilag rendezzék a cseh és szlovák nemzet­­ kapcsola­tait. A határozat külpolitikai ré­szében a CSKP és a Csehszlo­vákia külpolitikájának tartós alapjaként jelöli meg a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal való testvéri együttműködést, barátságot és szilárd szövetséget. A határozat megállapítja: Csehszlovákia változatlanul törekszik az NSZK-val való kapcsolatok, normalizálására, de elvárja, hogy az NSZK kormánya konkrét tettekkel válaszoljon jó szándékának kinyilvánítására, s mindenek­előtt valamennyi következmé­nyével együtt eleve nyilvánít­sa érvénytelennek a münche­ni szerződést. f.k­om levele cu? c­ven.teU mn»t«lenn­­­­jalált emberrablás Törökországban Isztambulból jelenti a Reu­ter. Ezer katona és rendőr fogja szorosan gyűrűbe azt az isztambuli házat, amelynek harmadik emeletén fegyveres politikai terroristák túszként tartanak fogva egy 14 éves kislányt. A kislány, Sibal Erkhan, egy őrnagynak, Din­­cer Erkannak a gyermeke. Va­sárnap reggel egy négy főnyi fegyveres csoportot — amely­nek minden bizonnyal köze volt Ephraim Elrom izraeli fő­konzul elrablásához és meg­gyilkolásához — éjjeliőrök igazolásra szólítottak fel A tűzharc után, amelyben az egyik őr életveszélyesen i­eg­­sebesült, a csoport két tagja — egyikük nő — egérutat vett. A másik kettő azonban betört egy lakóépületbe, felrohant a harmadik emeletre, ahol Er­­kanék laknak, s­­bevette ma­gát a lakásukba. Itt találták Erkan feleségét és két gyer­mekét. Az asszonyt és Sibel 10 éves kisöccsét elengedték, a kislányt azonban visszatar­tották. Az éjszaka folyamán a két ember az ablakból lekiabálva közölte nevét és feltételeit. Nahir Seyhan és Hu­­seyin Cehavir — így mu­tatkoztak be — a kis­lány szabadságáért saját sza­badságát követeli. Azt mond­ták az ostromló katonák egyik tisztjének, hogy a lány csak akkor kerül ki a lakásból él­ve, ha feljuttatnak nekik két útlevelet s szabadon sétálhat­nak át a kordonon és a hatá­ron. Később ismeretessé vált, hogy a két ember, aki a kis­lányt fogva tartja, hármasban képzeli el a határátlépést. „Az egyetlen mód a lány életének megmentésére — üzenték -rá, ha hagyják, hogy mi ketten és a lány Nicosiába vagy Jor­dániába utazzunk. és akkor megérkezésünk után szabadon engedjük a lányt.’’ Azt, hogy az emberrablóknak közük van Elromhoz, abból gyanítják, hogy az éjjeliőrök­kel lezajlott összecsapás után a csoport elvesztett egy kék táskát, amelyben megtalálták El­rom néhány levelét és levél­­­tárcáját. Törökország egy másik ré­szén, Adiyaman falu határá­ban, a csendőrség megütközött a lázadók egy másik csoport­jával. A külügyminisztérium­hoz közelálló körökben el­mondták, hogy öt nappal ez­előtt Cipruson partra szállt öt politikai menekült, s­ a török hatóságok megkeresést intéz­tek, kiadatásuk érdekében ,az „érdekelt kormányokhoz”. Hétfő délután a katonák és a rendőrök kötéllétrákat akasztottak a ház oldalára és a jelek szerint előkészületeket tettek, hogy megrohanják a lakást. A délutáni órákban újabb felhívásokkal fordultak a két terroristához, hogy bocsássák szabadon foglyukat. Időközi­ben a biztonsági erők erősí­tésére két mesterlövész érke­zett a bérház közelébe, amely­nek egyik harmadik emeleti lakásában immáron második napja tartják fogva a török őrnagy kislányát. Ceausescu Pek­ingbe utazot A kü­ldöttség ellátogat a KMIK-ba, a ' l'IH-ba és Mongóliába is Bukarestből jelenti az Agerpres. Hétfőn reggel Nico­­lae Ceausescunak, a Román KP főtitkárának, az államta­nács elnökének vezetésével el­utazott Bukarestből a román párt- és kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaság­ban. A delegáció tagjai között van Maurer miniszterelnök, Manea Manescu, az államtanács alel­­nöke. A Szent P­éter bazilika lépcsőjén mondott misét egy amerikai pap a dél-vie­tnami szabadságharcosokért Vatikánvárosból jelenti az AP. A dél-vietnami szabad­ságharcosokért és ügyük győ­zelméért mondott misét egy amerikai pap a Szent Péter bazilika­­ lépcsőin. A vatikáni pápai rendőrség szóvivője a nem mindennapi esetet a kö­vetkezőképpen mondotta el: — Henry Bury minnesotai lelkész a Szent Péter bazilika lépcsőin egy asztalból oltárt rögtönzött és a körülötte ösz­­szegyűlt háborúellenes hívek­­nk misét celebrált a „Vietcong partizánok” tekiüdvéért és harcuk győzelméért.­­ Amikor a mise véget ért, a pap, híveivel együtt a ba­zilikába lépett és ott röplap.­ kat osztogatott. Ezek elítélték a pápát, amiért a közelmúlt­ban hajlandó volt fogadni a saigoni kormány képviselőit, viszont elutasította a találko­zást a DIFK küldötteivel. A papot és néhány hívét a vatikáni rendőrség őrizetbe vette.­­­ (Bécs, TASZSZ) Szemjo­­nov külügyminiszter-helyettes vezetésével Bécsből hazauta­zott a SALT-tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség. A külügyminiszter-helyettes „különösen fontosnak” nevez­te a tárgyalások további foly­tatásáról kötött megállapo­dást. Masn Nemzet Ráírn­ szerint megváltozott az Egyesült Államok „Kína-politikája"* Az AP és a Reuter jelentet­te: Rogers amerikai külügymi­niszter vasárnap a hamiltoni egyetem végzős hallgatói előtt beszédet tartott. Beszédének célja az volt, hogy megnyerje a fiatalokat a Nívon-kormány­­zat külpolitikájának. Azt pró­bálta bizonyítani hallgatóinak, hogy a kormány a vietnami háború befejezésére törekszik; azt fejtegette, hogy a békét n­em a háborúellenes tüntetők akarják igazán, hanem a kor­mány, mert ,,a háborútól való irtózás önmagában még nem teremt békét”., A NATO-val kapcsolatban ismét azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek növelni kell katonai hozzá­járulásukat: „Ra­gaszkodunk ahhoz, hogy a ter­heket, a felelősséget és a költ­ségeket arányosabban osszuk meg egymás között , mivel eddig ezek legnagyobb része az Egyesült Államokra nehe­zedett” — mondta. Beszélt a külügyminiszter az Egyesült Államok Kína-politi­kájáról, is­ kijelentette, hogy az amerikai politika megválto­zott a „kommunista Kína” te­kintetében. Az amerikai asz­talitenisz-csapat látogatását „kicsi, de jelentőségteljes lé­pésnek” nevezte. kiszabadult fogságából Rosario tiszteletbeli konzulja Rosarióból jelenti a Reuter: Stanley Sylvester, Nagy-Bri­­tannia rosariói tiszteletbeli konzulja, aki egy hetet töltött a „Népi Forradalmi Hadse­reg” nevű szervezet fogságá­ban, kijelentette, hogy őrzői udvariasan beszéltek hozzá és jól bántak vele. Sylvester vasárnap szabadult ki fogságából, , miután az igaz­gatása alatt álló konzervgyár a Népi Forradalmi Hadsereg követelésére 62 500 dollár ér­tékű élelmiszert és takarót osztott ki a város szegény lakosai között. Jin kezdődik Bécsben az UNDO rendkívüli értekezlést Barabás Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti. Ked­den kezdődik Bécsben az ENSZ Iparfejlesztési Szerve­zetének, az UNIDO-nak rend­kívüli konferenciája. Közben a Duna-parkban már folynak az előkészületek a hárommil­liárdos költséggel létesítendő ENSZ-város felépítésére,­ ahol helyet kap majd a világszer­vezet két jelentős szakosított intézménye, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az UNIDO. A május 24-én Bécsben meg­­nyílt ötödik tanácsülésen a magyar küldöttséget, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője, az UNIDO magyar nemzeti bizottságának elnöke vezette. A külpolitika hívei (Moszkva, TASZSZ) Pá­rizsba utazott a francia kor­mány meghívására Patolicsev szovjet, külkereskedelmi mi­niszter.­­ (Havanna, PAP) Castro, a forradalmi kormány elnöke fogadta a LEMP KB küldött­ségét, amelyet Babiuch,­­ a KB titkára vezet. .. (Belgrád, Tanjug) Tepa­­vac jugoszláv külügyminiszter hétfőn fogadta Rogyionov szovjet külügyminis­zter-he­­lyettest.­­­ (Róma, MTI) A három nagy olasz szakszervezet fel­hívására vasárnap hatalmas tömegtüntetést rendeztek Ró­mában. Küldöttségek érkeztek az ország minden részéből. Becslések szerint a tüntetése­ken hozzávetőlegesen kétszáz­ezren vettek részt. A felvonu­lók követelték, hogy a dél­vidék, a Mezzogiorno fejlesz­tését mielőbb tűzzék napi­rendre. •0­ (Belgrád, MTI) Négyna­pos látogatásra Jugoszláviába érkezett Malik indonéz kül­ügyminiszter. 0K (Belfast, AP) Robbanás történt az egyik északír gróf­ság Castleberg nevű helysé­gében. A tanácsház földszin­tes épületét súlyosan megron­gálta a robbanás. (Bécs, MTI) Kreisky osztrák kancellár megbetege­dése miatt elhalasztották Brandt kancellár június 1-re tervezett hivatalos látogatását. Az eredeti tervek szerint a kancellár és felesége a pün­kösdi ünnpeket már — Kreis­ky magánvendégeként — az ausztriai Wörther-tó mellett töltötte volna. Kreiskyt pén­teken érte lázroham, állapota azóta­­ javult, de egyelőre kór­házban kell maradnia. ‡0S (Varsó, PAP) A lengyel kormány emlékiratban fejezte ki azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Államok véget vet a Szabad Európa-rádióállomás tevékenységének, ha a lengyel —amerikai kapcsolatok rom­lásának megakadályozására törekszik. Az okmányt Wilie­­m­iez külügyminiszter-helyettes nyújtotta át az Egyesült Álla­mok varsói nag­ykövetének. ICR (Belgrád, MTI) A nyu­gatnémet Thyssen vas- és acélkonszern a következő há­rom és fél évben 111 millió dollárt fektet be az egyik ju­goszláviai vasmű továbbfej­lesztésébe. Ez a megállapodás az eddigi legnagyobb üzleti egyezmény, amelyet valaha is kötött jugoszláv és nyugatné­met vállalat.­­ (Bonn, TASZSZ) Ta­nácskozott a Német KP és az Olasz KP küldöttsége. A VILÁGGAZDASÁG HÍREI • A chilei kormány állami ellenőrzés alá helyezte a Ford Motor Company gépkocsiösz­­szeszerelő üzemét. A Casab­lancában lévő gyáregység ter­melése néhány hónapja visz­­szaesett és a Ford Művek má­jus 7-én hivatalosan ,is beje­lentette a több mint 600 sze­mélyt foglalkoztató gyáregység bezárását. A Ford lépését az­zal indokolta, hogy az üzem, 1969-ben történt létrehozása óta 16 millió dollár veszteség­gel működött.­­ A tavalyi aszály után az idei esztendő eddigi időjárása sem kedvez a lengyel mező­­gazdaságnak. A májusi fagyok károkat, okoztak a gyümölcsö­sökben, majd a hirtelen hóol­vadás következtében több vi­déken árvíz pusztított. Ugyan­akkor az ország nyugati vajda­ságaiban a tavalyi évhez ha­sonló aszály okoz gondot.­­ Kubában júniustól kezd­ve felére csökkentik a lakos­ság dohányfejadagját. A Cu­­batabacco dohányipari válla­lat igazgatójának közlése sze­rint az intézkedést a kedvezőt­len időjárás okozta alacso­nyabb dohánytermés tette szükségessé.­­ A nemzetközi pénzügyi válság ideiglenes áthidalása után John Conally amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem értékeli le a dollárt. A mün­cheni nemzetközi valutaérte­­kezl­et zárónapján mondott beszédében felszólította az ipa­rilag fejlett tőkés országokat, hogy liberalizálják kereske­delmüket az Egyesült Álla­mokkal szemben. Kifogásolta, hogy a Közös Piac korlátozza az amerikai mezőgazdasági cikkek importját, Kanada ma­gas vámot vet ki az amerikai gépkocsikra, Japán pedig, mi­közben mesterségesen meg­szabja az amerikai behozatalt, exportjának növekvő részét, nagyjából 30 százalékát az amerikai piacon helyezi el.­­ Thaiföld, az utóbbi idő­ben fokozottan érdeklődik a szocialista országokkal folyta­tott gazdasági kapcsolatok bő­vítésének lehetősége iránt. A közelmúltban szovjet gazda­sági szakemberekkel foly­tattak tárgyalásokat, ezen a héten 32 tagú thai­földi gazdasági küldöttség tett látogatást Prágában. Kedd, 1971. jú­nius 1. Gondok a Pentagonban A hadsereg „heroinizmusa” A karikaturista túloz, vala­mennyi Vietnamot megjárt amerikai katona azért még­sem lett a heroin-öninjekció rabja: a Pentagon tanulmá­nyai szerint a kábítószer élve­zőinek 90 százaléka „csak'' a szívás vagy a szippantás szint­jéig jutott, az sem csekély­ség, hiszen a heroin többnyire életfogytiglanra ítél, a do­hányzásnál és az alkoholiz­musnál összehasoníthatatlanul kérlelhetetlenebb foglár. Ami­ben nem túlzott a philadel­phiai rajzoló, az a Vietnamból kínos elnöki fokozatossággal kivonuló amerikai hadsereg képe, ahogyan Amerikában látják. „Valószínűleg nincs még egy foglalkozás -­­ talán csak a po­litikusé —, amelyet ma az or­szágban alacsonyabbra éne­kelnének" — állapította meg a hivatásos és egyáltalán a ka­tonai szolgálatról Laird had­ügyminiszter. Keserűen és a változtatás szándékával, per­sze. A foglalkozásába „belefá­radt” és jövőre „mindenkép­pen” lemondani készülő had­ügyminiszter, előzőleg befo­lyásos képviselő, inkább bosz­­szúsarc mint cinizmusból, em­­­lítette a politikusokat; a Pen­tagonban egyre többen elégel­ték meg a korlátozott — és ki­látástalan — háborút, részben fegyverfejlesztési, részben fe­gyelmi okokból. Márpedig a hadsereg erkölcsi és fegyelmi állapota olyan riasztó, hogy korántsem érthetetlen ez a kü­lönös pentagoni ,,háborúelle­nesség”. Nem mintha a tábor­nokok a Nixon—Kissinger pá­rosnál jobban tudnák a kiutat a de Gaulle megjósolta „viet­nami mocsárból” (némelyik akár egy atomháborúig is „elő­re menekülne”), de alighanem mind szabadulni szeretne az indokínai lidércnyomástól, így vagy úgy. Az öreg Ridgway tábornok, aki 1954-ben olyannyira óvott a vesztett francia ügy oldalán való indokínai beavatkozástól, most szakmai szomorúsággal konstatálta: „Amióta élek — és én még­ a XIX. században születtem, a katonaság számá­ra —, sohasem érte a hadsereg tekintélyét ennyi súlyos csa­­­­pás, és sohasem értékelték ennyire alacsonyra társadal­munk ilyen széles köreiben.” S bizony azok a körök még an­nál is nagyobb részét érintik az amerikai társadalomnak, mint amekkora magát a viet­námi háborút ellenzi, holott az — Gallupék számlálásában — immár több, mint 70 száza­lék. Az amerikai hadsereg fe­gyelmi és erkölcsi válsága ugyanis szélesebb körű a viet­nami háború közvetlen követ­kezményeinél, Vietnam hatá­sára lett viszont elviselhetet­­len mértékű. A nyugat-német­­országi amerikai hadtesteknél előfordult botrányok, tisztek korrupciója, közlegények köz­­veszélyes „kilengései”, a spa­nyolországi vagy dél-koreai tá­maszpontok morálja, a faji probléma „kiirthatatlansága” amúgy időszakos sajtócsemege maradt volna a vietnami meg­rázkódtatás nélkül. Most azon­ban ,,minden összejött”: a já­tékbarlangok, csempészés, fő­tisztek bordélyházi haszonré­szesedése, Calley-ügy és My Lai eltussolónak magas rangú névsora, s ami Stewart Alsen szerint amerikai szemszögből „a My Lat-incidensnél is rosz­­szabb”, a kábítószerek legve­­szélyesebbikének elterjedése a ■Vietnamban bevetett katonák körében. Izkird előtt néhány héttel járt az US News and World Report szerkesztőségében Moo­­rer admirális, a vezérkari fő­nökök egyesített bizottságának elnöke, s felemlítvén a kato­nai akadémiáktól sorra „el­ riasztott” fiatalemberek esetét, panaszkodott a közvéleményé­re és — ugyan mi telhetett tő­le — nagyot ütött a sajtó fe­jére, amiért az „nem ad meg­felelő publicitást, a vietnami háború „amerikai hőseinek.” Kétségtelen, hogy manapság az amerikai sajtó hajlamosabb nagyobb teret szentelni a „he­­roinizmusnak", mint a herniz­­musnak; feltehetőleg a hírlap­írók is az amerikaiaknak ah­hoz a háromnegyed részéhez tartoznak, amely — megint, csak Gallup szerint — nem hi­szi el, hogy a kormány igazat mond a háborúról. Meg aztán: néhány hete hősnek járó dísz­­lemetés volt az arlingtoni te­metőben, a karabélyok tisztel­gő sortüzének hangja nyilván elhallatszott a Fehér Házig, egy Johnson nevű néger őr­mester a legnagyobb amerikai hadiérem tulajdonosaként kap­ta az illő szertartást; e vete­ránt azonban nem Vietnam­ban érte el a halálos golyó, hanem már­­ottan kitüntetet­ten­­ — egy itteni... üzletben, a tulajdonos pisztolyából, aki ez­úttal jobban célzott ,a revol­verét rablásra használó al­tisztnél. .A meghasonlott őrmestert Vietnam áldozatának minősí­tették, aminthogy ide sorolják a heroin hadirokkantjait is. Nemrég több tévéállomás készséggel bemutatta a lelke­sítő filmriportot, mint irtják a saigoni „különleges erők” a kártékony növényeket; való­jában nemcsak az amerikai sajtó, hanem a Pentagon is azon háborog, mily közönnyel hagyja a Thieu-rezsim a kábí­tószer-kereskedelem terjedé­sét, s azt, hogy Washington katonái potom áron jussanak hozzá a méreghez. Egy vizsgá­lódó kongresszusi képviselő húszperces saigoni séta során kilenc alkalommal kapott ajánlatot heroinvásárlásra, lé­vén ..forrásközelben ". az ame­rikai ár töredékéért kínálták a fehér port., ráadásul sokkalta ..tisztábban", mint a nehéz csempészúton az Egyesült Ál­lamokba eljutottál. Stanley Resor, az amerikai szárazföldi erők minisztere még május 21-i lemondása előtt járt Saigonban, s kény­telen megállapította, hogy a rezsim kevés hajlandóságot mutat a Dél-Vietnamtól Thai­földig javában termelt és a dollárpiacra hordott kábító­szer elleni hatásos küzdelem­re. Az amerikai lapok szerint a saigoni és a jobboldali lao­szi tábornokok, meg környe­zetük haszonélvezői a „heroi­­nizmusnak", s így a washing­toni intelmek éppúgy remény­­telenek, mint a Saigonnak in­tézett felhívások a korrupció megszüntetésére. A hivatalos becslések sze­rint — s ez a hadsereg meg a dolog természetéből kifolyó­lag kozmetikázza a valóságot — a­ Vietnamban levő ameri­kai katonák 10—15 százaléka, tehát legalábbis 30—40 ezer ember (s lévén besorozottak, fiatal), rendszeres heroin-fo­gyasztó. Legtöbbjük becsapja magát azzal, hogy a szívás vagy a szippantás kevésbé ve­szélyes a valóság azonban kér­lelhetetlen . a hadvezetésben máris felmerült a leszolgáltak és visszavontak kötelező vizs­gálatának szükségessége, a megfelelő kezelőintézmények biztosítása, az igazi gyógyulás kevés esélyének tudomásul vé­telével. Avar János Visszvonulás (A Philadelphia Inqu­trer rajz,*)

Next