Magyar Nemzet, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
Szerda, 1971. július 7.) Meghalt Mezősi Károly Hatvannégy éves korában elhunyt dr. Mezősi Károly történész, irodalomtörténész, egyetemi magántanár, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának nyugalmazott vezetője. Lakóhelyén, Kiskunfélegyházán temetik el ma délután 8 órakor. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumot vezette 1952 és 1962 között, majd 1968-ig, nyugalomba vonulásáig volt a Pest megyei múzeumok igazgatója. Mint történész, dr. Mezősi Károly elsősorban az Alföld településtörténetével foglalkozott. Irodalomtörténeti munkásságának java a Petőfi család történetének kutatásához fűződik. Megírta, még pályája kezdetén, Félegyháza krónikáját, később a félegyházi állami tanítóképző intézet 75 éves történetét, a Petőfi család történetét a Kiskunságban és Dömsödön. Utolsó tanulmányai közül való az az írás, amelyet a Magyar Könyvszemle idei számában közölt Petőfi lefoglalt könyvtára és irományai címmel. Közeledik Petőfihez című kötetének megjelentetését a Szépirodalmi Könyvkiadó tervezi a költő születésének 150. évfordulójára. Megnyitották az idei Soproni Nyári Egyetemet Sopronban kedden délelőtt az Erdészeti és Faipari Egyetem KISZ-házában megnyitották a 16. Soproni Nyári Egyetemet. Takács János, a TIT megyei titkára, bevezető szavai után dr. Gál János, a soproni egyetem rektora, a mezőgazdasági tudományok doktora tartott megnyitót Az idei Soproni Nyári Egyetemnek 76 hallgatója van. A legtöbb az NDK-ból jött, 30, Lengyelországból 16, Olaszországból 2, Ausztriából és az NSZK-ból egy-egy. A magyar hallgatók száma 26. A megnyitó után megkezdődtek az előadások. Magyar világtalálmány londoni bemutatója A Licencia találmányokat értékesítő vállalat Londonban a világ legjelentősebb felvonógyárainak mintegy 200 szakembere előtt bemutatja Bálint István és Baumann Sándor magyar feltalálók elektronikus gyűjtővezérlésű felvonóberendezésének modelljét, amely a legutóbbi brüsszeli találmányi világkiállításon nagy aranyérmet nyert. A legkorszerűbb elvek szerint működő felvonó hazai gyártására a Licencia szerződést kötött a Fővárosi Felvonójavító Vállalattal A tizenharmadik országos borverseny A sárospataki vár lovagtermében kedden megkezdődött a tizenharmadik országos borverseny. A XV. századbeli boltíves teremben háromszáz évvel ezelőtt Szepsi Laczkó Máté kínálta fel az első ászúbort Lorántffy Zsuzsánnának. Most ugyanitt kóstolgatják a borszakértők az alföldi, a badacsonyi, a siklós—villányi borokat. A borversenyen a korábban megrendezett megyei versenyek nyertesei, mintegy 884-féle bor várja a bírálatot. Az ünnepélyes borverseny alkalmából tokajhegyaljai hetet is rendeznek Sárospatakon, a Rákóczi-várban máris megnyílt a szőlészeti-borászati gyűjtemények kiállítása, XVI —XVII. századbeli szőlőművelő eszközökkel, ónkupákkal, a hegymesteri tisztséghez tartozó jelvényekkel. Hollóházán fotókiállítás nyílt Borsod megyéről és Tokajhegyaljáról készült színes fotókkal. Kánikulai készültség a hűtőgépszerviznél A Közért Építő és Szolgáltató Vállalatnál a küszöbönálló újabb kánikulára tekintettel ismét készültségbe helyezték a legnagyobb budapesti hűtőgépszervizt. Ez a szolgáltatás mintegy ötezer közért és csemegebolti hűtőszekrény, hűtőkamra és hűtőpult karbantartásáról gondoskodik. Az ipar alapja: a kőolaj Viktor Fjodorov szovjet miniszter nyilatkozata a Magyar Nemzetnek Június 13-a és 19-e között Moszkvában ülésezett a VIII. kőolaj-világkongresszus. A kőolaj kitermelése, feldolgozása, felhasználása a műszaki haladás elsődleges fontosságú problémája. A kongresszuson ennek az ágazatnak az eredményeiről beszélt Viktor Fjodorov, a Szovjetunió olajfinomító, és kőolajvegyészeti ipari minisztere. A Novosztyi sajtóügynökség munkatársa a Magyar Nemzet megbízásából beszélgetett a szovjet miniszterrel, aki a következő nyilatkozatot adta. Az olajfinomító és kőolajvegyészeti ipar a Szovjetunió nagy iparágává vált. Értékesített termékeinek volumenét tekintve a vaskohászat után a második helyet foglalja el az ország gazdaságában, a kőolaj feldolgozásának volumenét, a nyersolajkorom és a kaucsuk gyártását tekintve pedig a második helyen áll a világon — mondotta Fjodorov miniszter. — A népgazdaság rendszerében az ágazat feladata az olajfinomítási eljárások fejlesztése, egyszersmind felelős a motor- és kazántüzelőanyagok, kenőanyagok, paraffinok, elektródkoksz, bitumenek, különféle kőolajvegyészeti termékek gyártásáért és minőségéért, valamint a gumi és a belőle készülő cikkek termeléséért. 270 új üzem — Különösen intenzíven fejlődik iparunk alegutóbbi évtizedben. A kőolaj feldolgozásának és a motorüzemanyagok termelésének volumene ezekben az években csaknem kétszeresére emelkedett, a növekedés átlagos évi üteme pedig 8,1 százalék volt. A legutóbbi évek folyamán az olajfinomító és kőolajvegyészeti iparban több mint 270 új üzemet és nagy termelési objektumot építettek és helyeztek üzembe. A szovjet műszaki politika nemcsak arra irányul, hogy a szükséges olajfinomító kapacitásokat növelje, hanem arra is, hogy csökkentse a fajlagos beruházásokat, hogy jelentősen növelje a munka termelékenységét. Mi most olyan összevont és kombinált technológiai berendezéseket építünk, amelyekben az egységteljesítmény kétszeresen-háromszorosan, sőt többszörösen túlszárnyalja a viszonylag nemrég épített berendezések teljesítőképességét. A kőolaj atmoszferikus desztillálására és lepárlására szolgáló berendezések teljesítményének, 3 millió tonnáról 6 millió tonnára való növelése közepette, a fajlagos beruházás és a fémfelhasználás 31, illetve 47 százalékkal csökken, a munkatermelékenység viszont 2,4-szeresére emelkedik. Új típusú berendezés — Most fejezik be a kőolaj atmoszférikus desztillálására szolgáló 12 millió tonna teljesítményű berendezés-tervezet ■műszaki megalapozásának kidolgozását. Az összevonásnak van határa. Ezért most áttérünk az olyan kombinált kőolajfinomító blokkok építésére, amelyeket elektronikus számítástechnikával fognak irányítani, így a kőolaj atmoszférikus desztillálási folyamatainak, a katalitikus krakkoló eljárásnak és a benzin butánmentesítésének egy berendezésben való kombinálása a beruházási költségeket 22 százalékkal, a fémfelhasználást 62 százalékkal, a kiszolgáló személyzet létszámát csaknem egyharmadára, a beépítendő területet egynegyedére csökkenti. Ezeket a rendszereket már létrehozták és sikeresen üzemeltetik az ország egyes vállalatainál. A szovjet specialisták kidolgozták a kőolajfinomítás technológiájának és a kiváló minőségű kőolajtermékek kinyerésének tökéletes eljárásait. Közülük talán azok az eljárások a legfontosabbak, amelyek révén a kőolajtermékek struktúrája, kihozatala és minősége módosítható. A kémia vívmányai — A szovjet olajfinomító ipar technikai haladása és a kémia modern vívmányainak hasznosítása kedvező feltételeket teremt az olaj-szénhidrogének előállítására szolgáló leghatékonyabb nyersanyagnak komplex felhasználására. Eredményesen fejlődik a szintetikus kaucsukfajtákat előállító ipar, amelynek volumenét tekintve a Szovjetunió jelenleg a második helyet foglalja el a világon. Az általános rendeltetésű szintetikus műgumik gyártásában a fő helyet a sztereoreguláris műgumik foglalják el. Részarányuk az elmúlt ötéves terv esztendőiben 3,8 százalékról 1970-ben 33 százalékra emelkedett. Egyebek közt a természetes gumit helyettesítő poliizoprén műgumi gyártása 13,2 százalékra emelkedett. A szovjet ipar technikai előrehaladásában lényeges szerepet tölt be a katalízises eljárások megteremtése és széles körű bevezetése az olajfinomítás és a kőolajvegyészet csaknem minden területén. A Mengyelejev-féle periodikus rendszer 46 elemének alapján az iparban sok tízezer tonna katalizátort állítanak elő a kőolaj-szénhidrogének ismert átalakítási folyamatainak többségéhez. Jelenleg folyamatban van további több mint 20 elem tanulmányozása. Reméljük, hogy ezek alapján sikerült új, hatékonyabb katalizátorokat létrehozni. Az ésszerű ipartelepítés problémáit megoldva, előirányozzuk a szövetséges köztársaságok gazdaságának harmonikus fejlesztését. Viszonylag rövid idő alatt sikerült hatalmas komplex olajfinomító és kőolajvegyészeti központokat létrehoznunk Baskíriában, Tatárföldön, Ukrajnában, Belorussziában, Szibériában, a Távol-Keleten, Türkméniában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és a Balti Köztársaságokban. — Még nem is olyan régen, a Szovjetunió olajfinomító volumenének több mint 80 százaléka Baku és Groznij déli városokban összpontosult, most pedig ezeknek a városoknak hányada az olajfinomítás országos mérlegében nem haladja meg a néhány százalékot. Az új nagy olajfinomító és kőolajvegyészeti központok megteremtése lényegesen csökkentette a szállítási költségeket és megjavította az ország gazdasági körzeteinek a legfontosabb kőolajtermékekkel való ellátását. A kőolaj-felhasználás hatékonyságának problémáját csakúgy, mint az olajfinomító és kőolaj vegyészeti vállalatok telepítésének problémáját, sokban meghatározza a folyékony kazán-tüzelőanyag jelentősége az ország tüzelőanyag-mérlegében. A kőolajnak kazántüzelőanyagként való felhasználása távolról sem gazdaságos és nem az optimális variáns. Bízunk benne, hogy az igen nagy gázlelőhelyek feltárása Közép-Ázsiában és Szibériában, a hatalmas gázvezetékek építése és a gáznak az ország európai részébe való eljuttatása, továbbá az atomerőművek építése új kiigazításokat hoz az ország tüzelőanyag- és energetikai mérlegében, és megnöveli a kőolaj kihasználásának hatékonyságát. A kőolajvegyészet százada . Századunkban, a kőolajvegyészet időszakában az olajfinomító üzemnek a kazántüzelőanyag termelésén kívül, nemcsak kiváló minőségű hagyományos motorüzemanyagokat és olajakat kell kibocsátania, hanem nyílt szénláncú és aromatikus szénhidrogéneket is a műgumik, a műanyagok, a mosószerek, alkoholok és egyéb más olyan értékes termékfajták komplex előállítására, amelyek valamennyi népgazdasági ágazatban és a mindennapi életben tömeges felhasználásra kerülnek. A kémia mai vívmányai, valamint Tatárföldön a szénhidrogén tartalmú nyersanyag igen gazdag forrásai lehetővé tették, hogy kidolgozzuk és a nyizsnyekamszki kőolajkémiai kombinát építésében gyakorlatilag megvalósítsuk a szénhidrogén tartalmú nyersanyag komplex felhasználásának tervét. Ebben a kombinátban a műgumik gyártásának méretei egyenértékűek az utóbb években üzembe helyezett több vállalat kapacitásával. — Az ország néhány más kerületében is tervbe vették hasonló nagy olajfinomító és kőolajvegyészeti kombinátok építését — mondotta befejezésül a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában a szovjet miniszter. Megépül a tízezredik KISZ-lakás 1970 végéig 8900 KISZ-lakás épült fel és ez év decemberére számolnak a korábbi lakásakció sikeres teljesítésével: jelenleg 20 KISZ-lakótelepen csaknem 2500 lakás építésén dolgoznak. Bács, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Vas és Veszprém megyékben túlteljesítették a kongresszusi lakásépítési vállalást. Az idén befejeződik a tízezredik KISZ- lakás építése. Az új lakásrendelet kedvező feltételeket teremt a fiatalok lakásépítési akciójához, a lakáselosztó bizottságokban a KISZ megfelelően képviselheti a fiatalok érdekeit. A lakásépítő akció továbbfejlesztéséhez most újabb terveket dolgoznak ki. Fantasztikus történetek Elátkozott család Egy reggel egészen váratlanul megjelent nálam az elátkozott család két képviselője. Éppen asztalhoz ültem, hogy szerény reggelimet elfogyasszam, amikor föltűntek, s már a puszta megjelenésük arra figyelmeztetett, ennek a találkozásnak rendkívüli jelentősége van. Felhörpintettem egy csésze feketekávét, s érdeklődéssel tekintettem a két látogatóra. Soha ilyen hasonlóságot, ami az elátkozott család két képviselőjének vonásait illeti. Érdeklődésemet a megdöbbenésig fokozta az a szembetűnő körülmény, hogy az elátkozott család két képviselője a megszólalásig hasonlított egymásra, de micsoda különbség mutatkozott a megjelenésükben. Mindketten divatos krémsárga öltönyt viseltek, de míg az egyiken — aki mellesleg szólva fiatalabbnak tetszett — úgy állt az öltönyt, mintha ráöntötték volna, a másikon gyűrötten lötyögött, tele volt fekete foltokkal és törődésekkel, mintha viselője meghempergett volna valamely sáros árokban, miután valakivel összeakasztotta a bajuszt és alaposan helyben hagyták. Erről tanúskodtak zúgott fekete foltjai, s a bőrén tapasztalható folytonossági hiányok. Csodálkozó pillantásom feltehetően a látogatóknak is föltűnt, mert a fiatalabb — akinek kifogástalan megjelenéséről már beszámoltam, illedelmesen megszólalt: — Ne vegye rossz néven, hogy ebben a korai órában zavarjuk, de én és a testvérem úgy érezzük, kötelességünk a nyilvánosság elé tárni családunk méltatlan sorsát, mondhatni tragédiáját, s úgy gondoltuk, hogy ön, aki szíves örömest foglalkozik közérdekű kérdésekkel, erre módfelett alkalmas. — Megtisztelő — mondtam szerényen és helyet intettem látogatóimnak, akik habozás nélkül helyet is foglaltak. A kifogástalan öltözetű fiatalabb testvér magabiztosan, a másik annál zavartabb feszengéssel, mint aki attól tart, hogy elnyúzott öltözetével összepiszkolja lakásom berendezését. — Halljuk — folytattam, és szokásom szerint papírt, írószerszámot készítettem a kezem ügyébe, hogy szavaikat följegyezhessem. Afiatalabb kezdte. . ön bizonyára máris megállapította, hogy mi ketten testvérek, legalábbis közeli rokonok vagyunk. Nos, nem tévedett, mi ketten ugyanannak a családnak a tagjai vagyunk, s családunk, szerénytelenség nélkül állíthatom, bel- és külföldön egyaránt ismert. Vannak szerencsés rokonaink, akik egészen fiatalon külföldre kerültek, s nyugodt lelkiismerettel mondhatom, nem hoztak szégyent szülőhazájukra, a legnagyobb és legélesebb nemzetközi versengésben is megállták a helyüket, de ugyanezt mondhatom el családunk idősebb tagjairól is, akik sorsuk beteljesedtével, mintegy haló poraikban is hűségesen és becsületesen szolgálták hazájuk tekintélyét. Mindezt azért tartottam szükségesnek előre bocsátani, hogy ön is láthassa, családunk mindenkor megtette a magáét. — Semmi kétség — mondtam udvariasan és intettem, hogy folytassa, de most a kopott fivér vette át a szót. — Megnyugtató — mondta —, hogy ön nem él előítéletekkel, így biztosra vehetjük, hogy felkarolja ügyünket. Amint látja, kettőnk megjelenése között óriási különbség mutatkozik, holott édes testvérek vagyunk, egy tőről valók, mint mondani szokás. Jó szüleink már nincsenek az élők sorában, talán már poraikat sem lehetne föllelni a nagyvilágban, mi azonban, öcsémmel együtt, tisztelettel gondoltunk az emlékükre, és iparkodtunk az életünket úgy elrendezni, hogy ne hozzunk szégyent őseinkre. Nem rajtunk múlik ez a siralmas eredmény, mi ketten igazán nem tehetünk arról, hogy öcsém kifogástalan külsővel jelent meg ön előtt, én pedig ilyen toprongyban. A fiatalabb ismét átvette a szót. — Egy időben születtünk, együtt növekedtünk, s nevelőszüleink a legnagyobb gondossággal ápoltak bennünket, valósággal üvegházban nevelkedtünk, mint a legjobb családok sarjai, akiknek jövőjéről a legmesszebb menő módon gondoskodnak. Egy szép napon azonban elérkezett az idő, amikor meg kellett válnunk gondos és jóságos nevelőszüleinktől. Tudtuk, hogy ez az idő egyszer elkövetkezik, ezért nem okozott különösebb fájdalmat a válás, mert hiszen nemzedékek óta belénk van nevelve a szolgálat szelleme, már egészen fiatal korunkban tudtuk, hogy ennek így kell történnie. Éppen ezért bizakodva néztünk a jövő elébe. Kemények voltunk, fiatalok, erőtől duzzadó szép ifjú sarjai népes családunknak, s mint a fiatalokra ez általában jellemző, alig vártuk, hogy hivatásunkat betölthessük. A válás, mint említettem volt, nem okozott különösebb fájdalmat. Siető, de azért gyöngéd kezek elszakítottak bennünket az éltető családi gyökerektől, s megfelelő úti alkalmatosságokba helyeztek, hogy elkezdjük utazásunkat. — Fájdalom, már az első pillanatban elszakadtunk egymástól testvéremmel — folytatta a megviselt idősebb fivér. — Engem és sok-sok testvéremet egy szűk, levegőtlen, kényelmetlen és koszos szállítási alkalmatosságba gyömöszöltek, míg szerencsésebb, öcsémet szellős, tiszta és puha kényelemmel berendezett eszközbe. Engem és a sorsomban osztozó testvéreimet már az utazás első napja is megviselt. A szomjúságtól tikkadtan szorongtunk a szállító alkalmatosságban, öltözetünk csakhamar erőteljes romlásnak indult, életnedveink hamarosan apadni kezdtek, többé-kevésbé súlyos sérüléseket szenvedtünk, lelkileg egészen elcsüggedtünk, s elfogott bennünket a rettegés, hogy hiába készítettek fel bennünket gondos nevelőszüleink a családunkban kötelező becsületes helytállásra, annak már semmiképpen sem tudunk eleget tenni. — Én ön? — fordultam a fiatalabbhoz. — Én szerencsésebb voltam. Kényelmes úti alkalmatosságban tettem meg az utat, úgyszólván sérülés nélkül érkeztem meg utazásom rendeltetési céljához. Mélyen elszomorított ugyan, hogy el kellett szakadnom testvéreimtől, s búcsúzásunk pillanatában már fölrémlett előttem szomorú sorsuk, de némiképpen megvigasztalt, hogy új házigazdám kedveskedve, szinte gyöngéden fogadott. Friss üdítő vízzel enyhítette szomjúságunkat, majd egyenként, finomanátdörzsölt bennünket, s lakásának ablakában helyezett el. Ezt az ablakot, úgy tudom, önök kirakatnak nevezik. Bátyámat ugyanakkor egy sötét verembe hajították többi testvérünkkel együtt, ahonnan durván, ládákba lapátolva, egy polcra lökték, azon sárosan, törődötten, ahogy utazásukat befejezték. A családunkra évek óta nehezedő átok ezzel beteljesedett. Mi ketten szerencsés véletlen folytán az ön asztalára kerültünk, s így alkalmunk nyílik megkérdezni, helyénvaló dolog-e ön szerint így bánni olyan világhírű család sarjaival, mint a Cecei- Húsos család? Eltűnődve néztem a két zöldpaprikára és nem tudtam válaszolni, Baróti Géza - Magyar Nemzet-------------------—--------------—------—1 t ~—--------"~^kiwaai j) SZEPTEMBERI KÉPAUKCIÓNKRA [ ff . NEVES MAGYAR I I I KÜLFÖLDI FESTŐK KÉPEIT ÁTVESSZÜK ' ( ÉRTÉKESEBB FESTMÉNYEKRE • £ . ELŐLEGET FOLYÓSÍTUNK L Budapest, V., Szent István krt. 3. . Budapest, V. Kossuth Lajos u. I. I . 10—15 óráig I 2 Szombaton 10—13 óráig I J BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT .