Magyar Nemzet, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Szerda, 1971. július 7.) Meghalt Mezősi Károly Hatvannégy éves korában el­hunyt dr. Mezősi Károly tör­ténész, irodalomtörténész, egyetemi magántanár, a Pest megyei Múzeumok Igazgató­ságának nyugalmazott vezető­je. Lakóhelyén, Kiskunfélegy­házán temetik el ma délután 8 órakor. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumot vezette 1952 és 1962 között, majd 1968-ig, nyuga­lomba vonulásáig volt a Pest megyei múzeumok igazgatója. Mint történész, dr. Mezősi Ká­roly elsősorban az Alföld tele­püléstörténetével foglalkozott. Irodalomtörténeti munkássá­gának java a Petőfi család tör­ténetének kutatásához fűződik. Megírta, még pályája kezde­tén, Félegyháza krónikáját, később a félegyházi állami ta­nítóképző intézet 75 éves tör­ténetét, a Petőfi család törté­netét a Kiskunságban és Döm­­södön. Utolsó tanulmányai kö­zül való az az írás, amelyet a Magyar Könyvszemle idei szá­mában közölt Petőfi lefoglalt könyvtára és irományai cím­mel. Közele­dik Petőfihez című kötetének megjelentetését a Szépirodalmi Könyvkiadó ter­vezi a költő születésének 150. évfordulójára. Megnyitották az idei Soproni Nyári Egyetemet Sopronban kedden délelőtt az Erdészeti és Faipari Egye­tem KISZ-házában megnyitot­ták a 16. Soproni Nyári Egye­temet. Takács János, a TIT megyei titkára, bevezető sza­vai után dr. Gál János, a sop­roni egyetem rektora, a mező­­gazdasági tudományok dokto­ra tartott megnyitót Az idei Soproni Nyári Egye­temnek 76 hallgatója van. A legtöbb az NDK-ból jött, 30, Lengyelországból 16, Olaszor­szágból 2, Ausztriából és az NSZK-ból egy-egy. A magyar hallgatók száma 26. A megnyitó után megkez­dődtek az előadások. Magyar világtalálmány londoni bemutatója A Licencia találmányokat értékesítő vállalat Londonban a világ legjelentősebb felvonó­gyárainak mintegy 200 szak­embere előtt bemutatja Bálint István és Baumann Sándor magyar feltalálók elektroni­kus gyűjtővezérlésű felvonó­­berendezésének modelljét, amely­ a legutóbbi brüsszeli ta­lálmányi világkiállításon nagy aranyérmet nyert. A legkor­szerűbb elvek szerint működő felvonó hazai gyártására a Li­cencia szerződést kötött a Fő­városi Felvonójavító Vállal­at­tal A tizenharmadik országos borverseny A sárospataki vár lovagter­mében kedden megkezdődött a tizenharmadik országos bor­verseny. A XV. századbeli boltíves teremben háromszáz évvel ezelőtt Szepsi Laczkó Máté kínálta fel az első ászú­­bort Lorántffy Zsuzsánnának. Most ugyanitt kóstolgatják a borszakértők az alföldi, a ba­dacsonyi, a siklós—villányi borokat. A borversenyen a ko­rábban megrendezett megyei versenyek nyertesei, mintegy 884-féle bor várja a bírála­tot. Az ünnepélyes borverseny alkalmából tokajhegyaljai he­tet is rendeznek Sárospatakon, a Rákóczi-várban máris meg­nyílt a szőlészeti-borászati gyűjtemények kiállítása, XVI —XVII. századbeli szőlőműve­lő eszközökkel, ónkupákkal, a hegymesteri tisztséghez tarto­zó jelvényekkel. Hollóházán fotókiállítás nyílt Borsod me­gyéről és Tokajhegyaljáról ké­szült színes fotókkal. Kánikulai készültség a hűtőgépszerviznél A Közért Építő és Szolgál­tató Vállalatnál a küszöbön­­álló újabb kánikulára tekintet­tel ismét készültségbe helyez­ték a legnagyobb budapesti hűtőgépszervizt. Ez a szolgál­tatás mintegy ötezer közért és csemegebolti hűtőszekrény, hűtőkamra és hűtőpult kar­bantartásáról gondoskodik. Az ipar alapja: a kőolaj Viktor Fjodorov szovjet miniszter nyilatkozata a Magyar Nemzetnek Június 13-a és 19-e között Moszkvában ülésezett a VIII. kőolaj-világkongresszus. A kőolaj kitermelése, feldol­gozása, felhasználása a mű­szaki haladás elsődleges fon­tosságú problémája. A kong­resszuson ennek az ágazat­­­­nak az eredményeiről be­szélt Viktor Fjodorov, a Szovjetunió olajfinomító, és kőolajvegyészeti ipari mi­nisztere. A­ Novosztyi sajtóügynök­ség munkatársa a Magyar Nemzet megbízásából be­szélgetett a szovjet minisz­terrel, aki a következő nyi­latkozatot adta.­­ Az olajfinomító és kőolaj­vegyészeti ipar a Szovjetunió nagy iparágává vált. Értékesí­tett termékeinek volumenét tekintve a vaskohászat után a második helyet foglalja el az ország gazdaságában, a kőolaj feldolgozásának volumenét, a nyersolajkorom és a kaucsuk gyártását tekintve pedig a má­sodik helyen áll a világon — mondotta Fjodorov miniszter. — A népgazdaság rendszeré­ben az ágazat feladata az olaj­­finomítási eljárások fejleszté­se, egyszersmind felelős a motor- és kazántüzelőanyagok, kenőanyagok, paraffinok, elekt­ródkoksz, bitumenek, különfé­le kőolajvegyészeti termékek gyártásáért és minőségéért, va­lamint a gumi és a belőle ké­szülő cikkek termeléséért. 270 új üzem — Különösen intenzíven fej­lődik iparunk a­­legutóbbi év­tizedben. A kőolaj feldolgozá­sának és a motorüzemanyagok termelésének volumene ezek­ben az években csaknem két­szeresére emelkedett, a növe­kedés átlagos évi üteme pedig 8,1 százalék volt.­­ A legutóbbi évek folya­mán az olajfinomító és kőolaj­­vegyészeti iparban több mint 270 új üzemet és nagy terme­lési objektumot építettek és helyeztek üzembe. A szovjet műszaki politika nemcsak ar­ra irányul, hogy a szükséges olajfinomító kapacitásokat nö­velje, hanem arra is, hogy csökkentse a fajlagos beruhá­zásokat, hogy jelentősen nö­velje a munka termelékenysé­gét. Mi most olyan összevont és kombinált technológiai be­rendezéseket építünk, amelyek­ben az egységteljesítmény két­­szeresen-háromszorosan, sőt többszörösen túlszárnyalja a viszonylag nemrég épített be­rendezések teljesítőképességét. A kőolaj atmoszferikus desztil­­lálására és lepárlására szolgáló berendezések teljesítményé­nek, 3 millió tonnáról 6 millió tonnára való növelése köze­pette, a fajlagos beruházás és a fémfelhasználás 31, illetve 47 százalékkal­­ csökken, a munkatermelékenység viszont 2,4-szeresére emelkedik. Új típusú berendezés — Most fejezik be a kőolaj atmoszférikus desztillálására szolgáló 12 millió tonna telje­sítményű berendezés-tervezet ■műszaki megalapozásának ki­dolgozását. Az­ összevonásnak van határa. Ezért most átté­rünk az olyan kombinált kő­­olajfinomító blokkok építésére, amelyeket elektronikus számí­tástechnikával fognak irányí­tani, így a kőolaj atmoszféri­kus desztillálási folyamatai­nak, a katalitikus krakkoló eljárásnak és a benzin bután­­mentesítésének egy berende­zésben való kombinálása a be­ruházási költségeket 22 száza­lékkal, a fémfelhasználást 62 százalékkal, a kiszolgáló sze­mélyzet létszámát csaknem egyharmadára, a beépítendő területet egynegyedére csök­kenti. Ezeket a rendszereket már létrehozták és sikeresen üzemeltetik az ország egyes vállalatainál.­­ A szovjet specialisták ki­dolgozták a kőolajfinomítás technológiájának és a kiváló minőségű kőolajtermékek ki­nyerésének tökéletes eljárásait. Közülük talán azok az eljárá­sok a legfontosabbak, amelyek révén a kőolajtermékek struk­túrája, kihozatala és­ minősége módosítható. A kémia vívmányai — A szovjet olajfinomító ipar technikai haladása és a kémia modern vívmányainak hasznosítása kedvező feltétele­ket teremt az olaj-szénhidro­gének előállítására szolgáló leghatékonyabb nyersanyagnak komplex felhasználására. Ered­ményesen fejlődik a szinteti­kus kaucsukfajtákat előállító ipar, amelynek volumenét te­kintve a Szovjetunió jelenleg a második helyet foglalja el a világon.­­ Az általános rendeltetésű szintetikus műgumik gyártásá­ban a fő helyet a sztereoregu­­láris műgumik foglalják el. Részarányuk az elmúlt ötéves terv esztendőiben 3,8 százalék­ról 1970-ben 33 százalékra emelkedett. Egyebek közt a természetes gumit helyettesítő poliizoprén műgumi gyártása 13,2 százalékra emelkedett.­­ A szovjet ipar technikai előrehaladásában lényeges sze­repet tölt be a katalízises el­járások megteremtése és szé­les körű bevezetése az olajfino­mítás és a kőolaj­vegyészet csaknem minden területén. A Mengyelejev-féle periodikus rendszer 46 elem­ének alapján az iparban sok tízezer tonna katalizátort állítanak elő a kőolaj-szénhidrogének ismert átalakítási folyamatainak több­ségéhez. Jelenleg folyamatban van további több mint 20 elem tanulmányozása. Reméljük, hogy ezek alapján sikerül­t új, hatékonyabb katalizátorokat létrehozni.­­ Az ésszerű ipartelepítés problémáit megoldva, előirá­nyozzuk a szövetséges köztár­saságok gazdaságának harmo­nikus fejlesztését. Viszonylag rövid idő alatt sikerült hatal­mas komplex olajfinomító és kőolajvegyészeti központokat létrehoznunk Baskíriában, Ta­tárföldön, Ukrajnában, B­elo­­russziában, Szibériában, a Tá­vol-Keleten, Türkméniában, Kazahsztánban, Üzbegisztán­ban és a Balti Köztársaságok­ban. — Még nem is oly­an régen, a Szovjetunió olajfinomító vo­lumenének több mint 80 szá­zaléka Baku és Grozn­ij déli városokban összpontosult, most pedig ezeknek a városoknak hányada az olajfinomítás or­szágos mérlegében nem halad­ja meg a néhány százalékot. Az új nagy olajfinomító és kő­olajvegyészeti központok meg­teremtése lényegesen csökken­tette a szállítási költségeket és megjavította az ország gazda­sági körzeteinek a legfonto­sabb kőolajtermékekkel való ellátását.­­ A kőolaj-felhasználás ha­tékonyságának problémáját csakúgy, mint az olajfinomító és kőolaj vegyészeti vállalatok telepítésének problémáját, sok­ban meghatározza a folyékony kazán-tüzelőanyag jelentősége az ország tüzelőanyag-mérle­gében. A kőolajnak kazán­tüzelőanyagként való felhasz­nálása távolról sem gazdasá­gos és nem az optimális va­riáns. Bízunk benne, hogy az igen nagy gázlelőhelyek feltá­rása Közép-Ázsiában és Szibé­riában, a hatalmas gázvezeté­kek építése és a gáznak az or­szág európai részébe való el­juttatása, továbbá az atom­erőművek építése új kiigazítá­sokat hoz az ország tüzelő­anyag- és energetikai mérlegé­ben, és megnöveli a kőolaj ki­használásának hatékonyságát. A kőolajvegyészet százada . Századunkban, a kőolaj­vegyészet időszakában az olaj­­finomító üzemnek a kazán­tüzelőanyag termelésén kívül, nemcsak kiváló minőségű ha­gyományos motorüzemanyago­kat és olajakat kell kibocsáta­­nia, hanem nyílt szénláncú és aromatikus szénhidrogéneket is a műgumik, a műanyagok, a mosószerek, alkoholok és egyéb más olyan értékes termékfaj­ták komplex előállítására, amelyek valamennyi népgazda­sági ágazatban és a minden­napi életben tömeges felhasz­nálásra kerülnek. A kémia mai vívmányai, va­lamint Tatárföldön a szénhid­rogén tartalmú nyersanyag igen gazdag forrásai lehetővé tették, hogy kidolgozzuk és a nyizsnyekamszki kőolajkémiai kombinát építésében gyakor­latilag megvalósítsuk a szén­­hidrogén tartalmú nyersanyag komplex felhasználásának ter­vét. Ebben a kombinátban a műgumik gyártásának mére­tei egyenértékűek az utóbb években üzembe helyezett több vállalat kapacitásával.­ — Az ország néhány más kerületében is tervbe vették hasonló nagy olajfinomító és kőolajvegyészeti kombinátok építését — mondotta befejezé­sül a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában a szovjet mi­niszter. Megépül a tízezredik KISZ-lakás 1970 végéig 8900 KISZ-la­­kás épült fel és ez év decem­berére számolnak a korábbi lakásakció sikeres teljesítésé­vel: jelenleg 20 KISZ-lakóte­­lepen csaknem 2500 lakás épí­tésén dolgoznak. Bács, Komá­rom, Nógrád, Pest, Somogy, Vas és Veszprém megyékben túlteljesítették a kongresszusi lakásépítési vállalást. Az idén befejeződik a tízezredik KISZ- lakás építése. Az új lakásrendelet kedvező feltételeket teremt a fiatalok lakásépítési akciójához, a la­káselosztó bizottságokban a KISZ megfelelően képviselhe­ti a fiatalok érdekeit. A la­kásépítő akció továbbfejleszté­séhez most újabb terveket dol­goznak ki. ­ Fantasztikus történetek Elátkozott család Egy reggel egészen váratlanul megjelent nálam az elátkozott család két képviselője. Éppen asztalhoz ültem, hogy szerény reggelimet elfogyasszam, ami­kor föltűntek, s már a puszta megjelenésük arra figyelmez­tetett, ennek a találkozásnak rendkívüli jelentősége van. Felhörpintettem egy csésze fe­ketekávét, s érdeklődéssel te­kintettem a két látogatóra. Soha ilyen hasonlóságot, ami az elátkozott család két képviselőjének vonásait illeti. Érdeklődésemet a megdöbbe­nésig fokozta az a szembetűnő körülmény, hogy az elátkozott család két képviselője a meg­szólalásig hasonlított egymás­ra, de micsoda különbség mu­tatkozott a megjelenésükben. Mindketten divatos krémsárga öltönyt viseltek, de míg az egyiken — aki mellesleg szól­va fiatalabbnak tetszett — úgy állt az öltönyt, mintha ráöntöt­­ték volna, a másikon gyűröt­ten lötyögött, tele volt fekete foltokkal és törődésekkel, mintha viselője meghemper­­gett volna valamely sáros árokban, miután valakivel összeakasztotta a bajuszt és alaposan helyben hagyták. Er­ről tanúskodtak zúgott fekete foltjai, s a bőrén tapasztalha­tó folytonossági hiányok. Csodálkozó pillantásom felte­hetően a látogatóknak is föl­tűnt, mert a fiatalabb — aki­nek kifogástalan megjelenésé­ről már beszámoltam, illedel­mesen megszólalt: — Ne vegye rossz néven, hogy ebben a korai órában za­varjuk, de én és a testvérem úgy érezzük, kötelességünk a nyilvánosság elé tárni csalá­dunk méltatlan sorsát, mond­hatni tragédiáját, s úgy gon­doltuk, hogy ön, aki szíves örö­mest foglalkozik közérdekű kérdésekkel, erre módfelett alkalmas. — Megtisztelő — mondtam szerényen és helyet intettem látogatóimnak, akik habozás nélkül helyet is foglaltak. A kifogástalan öltözetű fiatalabb testvér magabiztosan, a másik annál zavartabb feszengéssel, mint aki attól tart, hogy el­nyúzott öltözetével összepisz­­kolja lakásom berendezését. — Halljuk — folytattam, és szo­kásom szerint papírt, írószer­­számot készítettem a kezem ügyébe, hogy szavaikat följe­­gyezhessem. A­fiatalabb kezdte­. . ön bizonyára máris meg­állapította, hogy mi ketten testvérek, legalábbis közeli ro­konok vagyunk. Nos, nem té­vedett, mi ketten ugyanannak a családnak a tagjai vagyunk, s családunk, szerénytelenség nélkül állíthatom, bel- és kül­földön egyaránt ismert. Van­nak szerencsés rokonaink, akik egészen fiatalon külföldre ke­rültek, s nyugodt lelkiismeret­tel mondhatom, nem hoztak szégyent szülőhazájukra, a leg­nagyobb és legélesebb nemzet­közi versengésben is megáll­­ták a helyüket, de ugyanezt mondhatom el családunk idő­sebb tagjairól is, akik sorsuk beteljesedtével, mintegy haló poraikban is hűségesen és be­csületesen szolgálták hazájuk tekintélyét. Mindezt azért tar­tottam szükségesnek előre bo­csátani, hogy ön is láthassa, családunk mindenkor megtet­te a magáét. — Semmi kétség — mond­tam udvariasan és intettem, hogy folytassa, de most a ko­pott fivér vette át a szót. — Megnyugtató — mondta —, hogy ön nem él előítéle­tekkel, így biztosra vehetjük, hogy felkarolja ügyünket. Amint látja, kettőnk megjele­nése között óriási különbség mutatkozik, holott édes testvé­rek vagyunk, egy tőről valók, mint mondani szokás. Jó szü­leink már nincsenek az élők sorában, talán már poraikat sem lehetne föllelni a nagyvi­lágban, mi azonban, öcsém­mel együtt, tisztelettel gondo­­ltunk az emlékükre, és iparkod­tunk az életünket úgy elren­dezni, hogy ne hozzunk szé­gyent őseinkre. Nem rajtunk múlik ez a siralmas ered­mény, mi ketten igazán nem tehetünk arról, hogy öcsém ki­fogástalan külsővel jelent meg ön előtt, én pedig ilyen top­rongyban. A fiatalabb ismét átvette a szót. — Egy időben születtünk­, együtt növekedtünk, s nevelő­­szüleink a legnagyobb gondos­sággal ápoltak bennünket, va­lósággal üvegházban nevel­kedtünk, mint a legjobb csa­ládok sarjai, akiknek jövőjé­ről a legmesszebb menő mó­don gondoskodnak. Egy szép napon azonban elérkezett az idő, amikor meg kellett vál­nunk gondos és jóságos neve­­lőszüleinktől. Tudtuk, hogy ez az idő egyszer elkövetkezik, ezért nem okozott különösebb fájdalmat a válás, mert hiszen nemzedékek óta belénk van nevelve a szolgálat szelleme, már egészen fiatal korunkban tudtuk, hogy ennek így kell történnie. Éppen ezért biza­kodva néztünk a jövő elébe. Kemények voltunk, fiatalok, erőtől duzzadó szép ifjú sarjai népes családunknak, s mint a fiatalokra ez általában jellem­ző, alig vártuk, hogy hivatá­sunkat betölthessük. A válás, mint említettem volt, nem okozott különösebb fájdalmat. Siető, de azért gyöngéd kezek elszakítottak bennünket az él­tető családi gyökerektől, s megfelelő úti alkalmatosságok­ba helyeztek, hogy elkezdjük utazásunkat. — Fájdalom, már az­ első pil­lanatban elszakadtunk egy­mástól testvéremmel — foly­tatta a megviselt idősebb fi­vér. — Engem és sok-sok test­véremet egy szűk, levegőtlen, kényelmetlen és koszos szállí­tási alkalmatosságba gyömö­szöltek, míg szerencsésebb, öcsémet szellős, tiszta és puha kényelemmel berendezett esz­közbe. Engem és a sorsomban osztozó testvéreimet már az utazás első napja is megviselt. A szomjúságtól tikkadtan szo­rongtunk a szállító alkalma­tosságban, öltözetünk csakha­mar erőteljes romlásnak in­dult, életnedveink hamarosan apadni kezdtek, többé-kevésbé súlyos sérüléseket szenved­tünk, lelkileg egészen elcsüg­gedtünk, s elfogott bennünket a rettegés, hogy hiába készí­tettek fel bennünket gondos nevelőszüleink a családunk­ban kötelező becsületes helyt­állásra, annak már semmikép­pen sem tudunk eleget tenni. — Én ön? — fordultam a fiatalabbhoz. — Én szerencsésebb voltam. Kényelmes úti alkalmatosság­ban tettem­ meg az utat, úgy­szólván sérülés nélkül érkez­tem meg utazásom­ rendelteté­si céljához. Mélyen elszomorí­tott ugyan, hogy el kellett sza­kadnom testvéreimtől, s búcsú­zásunk pillanatában már föl­­rémlett előttem szomorú sor­suk, de némiképpen megvi­gasztalt, hogy új házigazdám kedveskedve, szinte gyöngé­den fogadott. Friss üdítő víz­zel enyhítette szomjúságunkat, majd egyenként, finoman­­át­dörzsölt bennünket, s lakásá­nak ablakában helyezett el. Ezt az ablakot, úgy tudom, önök kirakatnak nevezik. Bá­tyámat ugyanakkor egy sötét verembe hajították többi test­vérünkkel együtt, ahonnan durván, ládákba lapátolva, egy polcra lökték, azon sárosan, törődötten, ahogy utazásukat befejezték. A családunkra évek óta nehezedő átok ezzel beteljesedett. Mi ketten sze­rencsés véletlen folytán az ön asztalára kerültünk, s így al­­kalmunk nyílik megkérdezni, helyénvaló dolog-e ön szerint így bánni olyan világhírű csa­lád sarjaival, mint a Cecei- Húsos család? Eltűnődve néztem a két zöldpaprikára és nem tudtam válaszolni, Baróti Géza - Magyar Nemzet-------------------—--------------—------—1 t ~—--------"~^k­iwaai j) SZEPTEMBERI KÉPAUKCIÓNKRA [ ff . NEVES MAGYAR I I I KÜLFÖLDI FESTŐK­­ KÉPEIT ÁTVESSZÜK ' ( ÉRTÉKESEBB FESTMÉNYEKRE • £ . ELŐLEGET FOLYÓSÍTUNK L Budapest, V., Szent István krt. 3. . Budapest, V. Kossuth Lajos u. I. I . 10—15 óráig I 2 Szombaton 10—13 óráig I J BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT .

Next