Magyar Nemzet, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

% amiatt, hogy a néhány napja véget ért törvénytelen sztrájk­juk szervezőit elbocsátották. Santiagóiban hétfőn ismét zavargások voltak. Kétszáz szélsőjobboldali tüntető a rendfenntartó erőkre­ támadt kövekkel és vasdorongokkal. A szélsőjobboldaliak három ko­rábban bebörtönzött társukat próbálták kiszabadítani. A rendfenntartó erők szétverték a reakciós megmozdulást A hadsereg és a rendőrség egysé­gei országszerte erélyes fellé­péssel érvényesítik a rendkí­vüli állapot intézkedéseit és szigorúan megtartják az egyes tartományokban kihirdetett éj­szakai kijárási tilalmat. Hec­­tor Bravo tábornok, a szükség­­állapot körzetparancsnoka kö­zölte, hogy a santiagói éjszakai kijárási tilalom az események alakulásától függően marad ér­vényben. A VDK ég­y DIFK párizsi szóvivője tiltakozott az amerikai halogató taktika ellen Mint a távirati irodák jelen­tették, Nguyen Duy Trinh kül­ügyminiszter a Laoszi Hazafias Front Pontja küldöttségének fogadásán Hanoiban kijelen­tette: „Ha az amerikaiak nem vetnek véget halogató taktiká­juknak, és továbbra is ragasz­kodnak ahhoz, hogy változtas­sunk azon, amiben megálla­podtunk, akkor sohasem jön létre az egyezmény, amely vé­get vet a háborúnak és meg­teremti a békét Vietnamban.'’ Thieu, a saigoni rezsim ve­zetője ugyanakkor az észak­­vietnami félre hárította a fe­lelősséget, mondván: az egyez­ménytervezet aláírása és a tűz­szünet létrejötte eldöntött tény a szembenálló felek részéről, s hogy a fegyvernyugvás meg is valósuljon, az a „kommunis­tákon múlik”. Az újságíróknak nyilatkozó Thieu a saigoni fél békeóhajáról szónokolt, hozzá­tette ugyanakkor azt is, hogy nem tudja, mikor jön el a béke korszaka Vietnamban. Kedden ismét bizalmas, zárt ajtók mögött folyó tárgyalások kezdődtek Thieu elnök és az Egyesült Államok saigoni nagykövete, Ellsworth Bunker között. Az egyórás találkozóról — mint eddig minden eset­ben — érdemben most sem hoztak nyilvánosságra sem­mit. A DIFK Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvivője ked­den délután nyilatkozatban til­takozott az ellen, hogy az Egyesült Államok — a meg­egyezés szerinti időpontban — nem volt hajlandó a VDK-val kötött megállapodást aláírni, nem volt hajlandó aláírni a vietnami háború beszüntetésé­ről szóló megállapodást. A VDK küldöttsége nyilat­kozatában aláhúzta, hogy az Egyesült Államok által felho­zott ürügyek nem helytállóak. A D­PA­ hírügynökség szerint feltételezik, hogy megtartják a Washington által követelt utolsó munkaülést. A VDK képviselőivel tartandó záró­megbeszélés után még Kissin­­ger és Thieu saigoni találkozó­jára is szükség lesz. Újabb Rissingfr-Le DucTbo eszmecsere? „Az amerikai kormány rossz­indulata és kétkulacsossága miatt kedden nem lehetett alá­írni azt a megállapodást, amely hivatott véget vetni a háború­nak és helyreállítani a békét Vietnamban”, hangsúlyozta a Ly Van Lau szóvivő által is­mertetett nyilatkozat.­­ „Kö­veteljük, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya tartsa tisz­teletben a megállapodás szö­vegét, amelyben a VDK és az amerikai fél között megegye­zés született, és minél előbb írja­­alá a megállapodást.” A DIFK küldöttsége nyilat­kozatának elhangzása után a demokratikus Vietnam Párizs­ban tárgyaló küldöttsége is tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fél kedden, a meg­egyezés szerinti időpontban A cél: az ellenzék „kimosása” Az MTI jelenti: A Fehér Ház hivatalosan nem nyilatkozott azokról a hírekről, amelyek szerint Kissinger Párizsba ké­szülne újabb tárgyalási fordu­lóra, de nem hivatalosan a saj­tó értésére adták: nem hiszik, hogy a hét végén, vagy az amerikai elnökválasztás előtt sor kerülhetne a békerendezé­si egyezmény aláírására. Ro­bert Pierpoint, a CBS fehér há­zi tudósítója szerint kedden mértékadó források emlékez­tettek arra, hogy Kissinger még legalább 3—4 napos tár­gyalás szükségességét hangoz­tatta, sőt — fűzik hozzá a Fe­hér Házban —, lehetséges, hogy a „fennmaradó problé­mák” rendezése „hosszabb időt’’ vesz igénybe. Az egymást követő és egy­másnak ellentmondó félhivata­los sugalmazások csupán ab­ban egyeznek meg, hogy a Fe­­hér Ház „derűlátását” dombo­rítják ki a megállapodás vég­legesítésének „közelségét” ille­tően. Mindez megerősíteni lát­szik washingtoni megfigyelők­nek azt a benyomását, hogy a Nixon-kormányzat közvetlen célja az elnökválasztási hadjá­rat utolsó hetében: a békespe­kulációk tömegével „kimosni” az ellenzéket a sajtó első olda­lairól és bizonytalanságban tartani McGovern demokrata párti elnökjelöltet a várható vietnami fejleményeket ille­tően. A TASZSZ jelenti: A Viet­nam támogatására alakult szovjet bizottság kedden Moszkvában nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az Egyesült Államok uralkodó köreinek manővereit és kije­lenti: szilárdan támogatja a VDK kormányának és a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának nyilatkozatát a vietnami prob­léma igazságos politikai rende­zésére. A hírflognfth­­ég s kommentárja Meteorológiai szempontból az idei év volt a legnehezebb a szovjet földművelés történetében A meteorológiai viszonyokat tekintve ez az év a legnehe­zebb esztendő volt a szovjet földművelés történetében. A természet az utolsó 100 eszten­dőben nem okozott olyan meg­lepetéseket, mint az idén — írta a Novosztyi szovjet hír­­ügynökség. Először a kemény tél oko­zott kárt nagy területeken az őszi gabonában. Azután a szá­razság ártott a vetéseknek. Mindez együtt komolyan káro­sította a szemes terményeket az Oroszországi Föderáció déli és­­ középső területeiben és Ukrajna számos területén. A betakarítás időszakában a természet ismét gonosz játékot űzött. Az ország keleti részé­nek nagy térségeiben, — Szibé­riában, Kazahsztánban és az Uralban — a gazdag termés betakarítását akadályozta az eső, a jég, a hó. A nehéz mezőgazdasági helyzet — mint a Novosztyi írta — alkalmat szolgáltatott egyes nyugati szemléírók szá­mára, hogy bejelentsék: gabo­nahiány fenyegeti a Szovjet­uniót. A szovjet faluban azonban bebizonyosodott a kollektív munka döntő fölénye. A rend­kívül nehéz természeti viszo­nyok közepette a gazdaságilag, anyagilag és, technikailag jól ellátott kolhozok és szovhozok sikeresen megbirkóztak a ne­hézségekkel. Ehhez járult az a lényeges segítség, amelyet az állam nyújtott a mezőgazda­ság dolgozóinak a betakarítás döntő napjaiban. A Szovjetunió egész terüle­tén döntő többségében már be­takarították a termést, még­hozzá minimális veszteséggel. A déli és a központi körzetek­ben okozott kárt pótolja az or­szág keleti részében beérett és szervezetten betakarított óriá­si termés. Az őszi mezőgazda­­sági munkák befejezéshez kö­zelednek. A terméseredménye­ket most írják össze. De már most ki lehet jelenteni: az or­szág el van látva gabonával és más élelmiszerekkel, az ipar pedig nyersanyaggal, a mező­­gazdaság vetőmaggal — közöl­te a Novosztyi. Eszerint — írta a Novosztyi — a mezőgazdasági év ered­ményei lehetővé teszik a la­kosság megfelelő szinten tör­ténő ellátását, mint ahogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára mondotta Novoszibirszk­­ben, a párt- és a gazdasági aktivisták gyűlésén. Magyar Nemzet Ma újabb négyhatalmi megbeszélés Nyugat-Berlinben Az MTI jelenti: kedden dél­előtt a négy hatalom nagykö­vete Nyugat-Berlinben, a volt szövetséges ellenőrző bizottság épületében folytatta eszmecse­réjét A négy hatalom nagykövete kedden délben 12 óra után né­hány perccel befejezte eszme­cseréjét. A megbeszélések tar­talmáról a távozó nagykövetek ezúttal sem nyilatkoztak. A négy nagykövet szerdán to­vább folytatja eszmecseréjét. A vasárnapi géprablás után Bonnban átmenetinek tekintik a nyugatnémet-izraeli viszony megromlását Bochkor Jenő, az MTI tu­­dóstója jelenti. A nyugatné­met hivatalos szerveket a va­sárnapi géprablás várható kö­vetkezményeként az nyugtala­nítja, nem romlik-e meg az NSZK viszonya Izraellel és nem támad-e esetleg újabb fe­szültség az arab világgal fenn­tartott kapcsolatokban. Kedden délelőtt a nyugatné­met kormány is foglalkozott az üggyel és Willy Brandt kancellár rövid nyilatkozatban sürgette egyrészt a nyugatné­met hatóságok közbiztonsági intézkedéseinek megjavítását, másrészt átfogó nemzetközi megelőző intézkedések beve­zetését újabb terrorcselekmé­nyek és a légikalózkodás meg­akadályozására. A nyugatnémet kormányfő egyfelől figyelmeztette az arab államokat, hogy a palesztin terroristák cselekményeinek megtörése „megakadályozza a közel-keleti konfliktus ésszerű megoldását és megnehezíti a gyümölcsöző együttműködést” Nyugat-Európával. Másfelől visszautasította Izrael „jogosu­latlan vádjait”, mégha a maga részéről „érthetőnek” is tekin­ti a „szenvedélyes izraeli rea­gálást”. Rüdiger von Paehelbel kül­ügyi szóvivő kedd déli sajtó­­értekezletén közölte még, hogy délutánra a külügyminiszté­riumba kérették Líbia bonni nagykövetét a géprablás rész­leteinek és esetleges következ­ményeinek tisztázására. Jelezte ugyanakkor, hogy a nyugatnémet fél aligha kér­heti a vasárnap kiszabadult három müncheni merénylő ki­adatását, hiszen az NSZK-nak nincs kiadatási egyezménye Líbiával. Von Wechmar kormányszó­vivő megcáfolta azokat a liba­noni és izraeli sajtójelentése­ket, amelyek szerint a bonni hatóságok készakarva össze­játszottak a géprablókkal. Bonni politikai körökben úgy vélekednek, hogy a nyu­gatnémet-izraeli viszony megromlása csak átmenetinek tekinthető, bármennyire éles is az izraeli kormány és külö­nösen a sajtó állásfoglalása. Bíznak abban is, hogy az NSZK most már nem közvet­len részese — és így célpontja — az arab—izraeli konfliktus­nak és ily módon javulhatnak a müncheni merénylet idején megromlott kapcsolatok. Sajtóértekezlet Tripoliban Nyugati távirati irodák je­­lentették: Hétfőn a líbiai fő­városban sajtóértekezletet tar­tottak a Fekete Szeptember ki­szabadult terroristái. Meggyő­ződésük volt — mondották —, hogy szervezetük egy napon kiszabadítja őket. A három férfi — Ibrahim Badran, Szá­már Abdullah és Abdel Káder Denaui — „sajnálkozását” fe­jezte ki amiatt, ami szeptem­berben, Fürstenfeldbruckban történt; a véres drámát azon­ban, amely az izraeli túszok és öt gerilla halálával végződött, a nyugatnémet hatóságok „árulásának” számlájára írták. Badran és két társa tagadta, hogy terroristák volnának, hogy gyilkolni akartak volna. Csupán izraeli börtönökben fogva tartott társaikat szeret­ték volna kiszabadítani. „Ami­kor azonban a nyugatnémetek becsaptak bennünket, nem volt más kiút. Tudtuk, hogy meg kell halnunk, s nyilvánvalóan ugyanez a sors várt az izrae­liekre is” — mondta Badran. A sajtóértekezleten mindhá­rom terrorista kijelentette, hogy tovább folytatja a har­cot. Golda Meir izraeli minisz­terelnök „lesújtó, megdöbben­tő” eseménynek mondotta a gerillák szabadon engedését. Eban külügyminiszter azt mondotta: lesznek olyan iz­raeliek, „akiknek halál vagy sebesülés lesz osztályrészük a kiszabadított gerillák keze ál­tal”. Tekoah izraeli ENSZ-nagy­­követ október 30-i keletű, a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében a Lufthansa­­gép eltérítés nyomán ismét „az arab kormányoknak a terror­háborúval kapcsolatos felelős­ségét” bizonygatta. Jóllehet ez a levél is össze­függésre enged következtetni a gépeltérítés, a Fekete Szep­tember gerilláinak szabadon bocsátása és a Szíria ellen in­tézett újabb izraeli terrortá­madások között. Elázár tábor­nok, az izraeli vezérkar főnöke tagadta, hogy kapcsolat volna a két fejlemény között. Azt mondta, hogy mivel Szíria ott­hont és segítséget nyújt a pa­lesztin gerilláknak, Izraelnek „bármikor és bárhol” jogában áll „lecsapni rá”. További air.fr támogatás Szíria ezzel egyidőben je­lezte, hogy nem szünteti be a palesztin gerilláknak nyújtott támogatását. A damaszkuszi rádió kommentárja hangsú­lyozta: „Az izraeli támadások megfékezésének egyetlen mód­ja, hogy javítsuk a tömegek harci szellemét, s tovább erő­sítsük a gerillamozgalmat.” Az izraeli légierő Damasz­kusz közelében végrehajtott hétfői támadásai véglegesnek látszó adatok szerint 55—65 halálos áldozatot követeltek, s 70 embert sebesítettek meg. A külpolitika hírei­ ­ (Új-Delhi, AFP) két év óta első választási vereségét szenvedte el hétfőn Indira Gandhi miniszterelnök Új Kongresszus Pártja. Az UKU jelöltjével szemben a Gudzsa­­rat álla­mbeli Ahmedabadban egy — meglehetősen vegyes támogatást élvező — független jelölt győzött a most megren­dezett törvényhatósági pótrá-o (Moszkva, TASZSZ) Hét­főn hazautazott Moszkvából a finn katonai küldöttség, amely Lauri Sutela altábornagy, ve­zérkari főnök vezetésével tett látogatást a Szovjetunióban. o (Szófia, BTA) Az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége, amely­­ a Bolgár Kommunista Párt KB meghívására Szófiá­ban tartózkodott, hétfőn eluta­zott a bolgár fővárosból, ked­den pedig Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB meghívá­sára Prágába érkezett. A de­legációt Meir Wilner, az Izraeli KP főtitkára vezeti. Ő (Washington, TASZSZ) Megtagadta az amerikai igaz­ságügyi minisztérium a VDK- ba szóló útlevél kiadását Da­niel Berrigan, lelkésztől, a vi­lágszerte ismert amerikai bé­keharc­ostól.­­ (Nicosia, TASZSZ) Letar­tóztatták a ciprusi hatóságok azt az öt tartalékos katonatisz­tet, akit az október 28-i fa­­magustai zavargások kiprovo­­kálásával vádolnak.­­ (Varsó, MTI) A lengyel— spanyol hosszú lejáratú keres­kedelmi szerződés keretében, a Varsóban folytatott tárgyalá­sok eredményeként, aláírták a két ország 1973. évi árucsere­­forgalmi megállapodását. Jö­vőre a lengyel—spanyol keres­kedelem mind mennyiségi, mind választékcsere szempont­ból tovább bővül,­­ (London, MTI) Kedden új ülésszakot kezdett az angol parlament. Az ilyenkor hagyo­mányos, ünnepi külsőségek kö­zött a királynő hintán hajtatott a Lordok Házába, s ott a fő­rendek és az alsóházi tagok je­lenlétében elmondta trónbeszé­­dét.­­­ (Kampala, UPI) Idi Amin Uganda­ elnök, röviddel azután, hogy elhagyta a kórházat, ahol egy hétig ápolták, bejelentette: a brit tulajdonban levő nyugat­­ugandai farmok november 15- től kezdődően fokozatosan af­rikaiak kezébe kerülnek. .Szerda, ISZL navatalper . Meglepetés? Fej-fej melletti választási küzdelem Kanadában Az AFP francia hírügynök­ség késő esti jelentése sze­rint a kanadai parlamenti vá­lasztásokon az ellenzéki Hala­dó Konzervatív Párt megsze­rezte a vezetést a liberálisok­kal szemben. A Meadow Lake-i választókerületből ér­kezett eredmény alapján az el­lenzéki pártnak 109 mandátu­ma van Trudeau pártjának 108 mandátumával szemben. Az utolsó — 264. — választó­­körzet döntő fontosságú a végeredmény szempontjából. Nagykövet és szakértői küldöttség képviseli Nagy-Britanniát Helsinkiben London felfostja a biztonsági értekezlet és az MFBIt „összefüggéséről". Londonból jelenti az MTI. Az angol külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy Nagy-Britannia részt vesz az európai biztonsági konferencia november 22-re Helsinkibe összehívott előkészítő értekez­letén. Az értekezletre, amelyen Angliát Anthony Keith Billett újonnan kinevezett nagykövet képviseli, szakértőkből álló brit küldöttség is kiutazik. Londonban azt hangoztatják, hogy ha sikerrel jár a NATO által javasolt másik tárgyalás, az Európában levő katonai erők kölcsönös és kiegyensú­lyozott csökkentését (MFBR) célzó konferencia előkészítő megbeszélése, akkor Anglia nem ellenezné az európai biz­tonsági értekezlet 1973 júniu­sában történő összehívását. Anglia azt reméli, hogy a had­erőcsökkentési tárgyalások elő­készítő konferenciájára január végén, magukra a tárgyalások­ra pedig a jövő év szeptembe­rében vagy októberében kerül majd sor. Douglas-Home és Csi Peng-fej tanácsi­­o­zásai Fogadja a brit külügyminisztert Mao fenung li? Az Új Kína és a Reuter je­lenti. A Pekingben tartózkodó Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter kedden újabb két és fél órás­­ megbeszélést tartott kínai tárgyalópartneré­vel. Csi Peng-fej külügymi­niszterrel. Napirenden a két­oldalú kapcsolatokkal össze­függő kérdések szerepeltek. Brit források szerint Douglas­ Home külügyminiszternek az a benyomása alakult ki, hogy Kína „határozottan támogatja az Európai Közös Piac kibőví­tésének gondolatát”. A tárgyalásokon Douglas­ Home felvetette a „kulturális forradalom” idején letartózta­tott három brit állampolgár ügyét és Csi Peng-fej ígéretet tett arra, hogy személyesen vizsgálja meg a kérdést. Az angol külügyiminiszter a tervek szerint szerdán reggel ellátogat a kínai Nagy Falhoz, majd találkozik Csou En-laj miniszterelnökkel és esetleg Mao Cetung elnökkel is. A Douglas­ Home pekingi lá­togatásáról tudósító angol új­ságírók egy csoportja hétfőn felkereste a Zsenmin Zsipao ­A Nemzetközi Földvásárlással — vétellel és eladással — foglalkozik az amerikai telefon- és távíró mammutvállalat, az ITT. Mért mivel foglalkozzék? — írta a Wall Street Journal. Legújabban a Maine államban közel kétszáz négyzetkilomé­ternyi földterületet vásároltak fel. Folyik a találgatás, miért van szüksége a vállalatnak ilyen nagy kiterjedésű „föld­birtokra”. (A lap csak arról „feledkezett” meg, hogy az ITT például Chilében mással is foglalkozott...) Új telefonszolgálatot vezet be a francia posta november 15-től. Ha a 359—12—12 szá­mot tárcsázzák, ingyen adnak gasztronómiai tanácsot. Emel­lett éttermi tanáccsal is szol­gálnak. 300 vendéglőt is ajánl a posta — a legnagyobbaktól a legkisebbekig —, a telefoná­ló kívánsága szerint. Külön karácsonyi és szilveszteri te­lefonszolgálatot is tartanak. Mit főzzenek, mit süssenek, mit egyenek az ünnepek alatt. Később nemzetközi gasztronó­miai szolgálatot is nyújtanak. Ha valaki külföldre utazik, tudnia kell, mire ügyeljen, hogyan étkezzen, hogy elke­rülje szervezetének megterhe­lését — írta a Paris Match. Érdekes és mindinkább ak­tuálissá váló problémát vet fel ismét az International Herald Tribüne. Hogyan lehet élni — és egyáltalán lehet-e — egy felhőkarcolóban. A probléma egyre égetőbb lesz, mert a vá­rosok népesedésével — úgy tű­nik — az egyetlen irány, amer­re terjeszkedni lehet, a „fel­felé”. A lap úgy véli, eljön az idő, amidőn az emberek nem akarnak felhőkarcolókban él­ni, ahol nem látnak fákat, vi­rágokat, s a lakók többsége tériszonyban is szenved. Nem beszélve arról, hogy a felhő­karcolók a környező kis vagy néhány szintes háztól elveszik a kilátást és a levegőt. ULEIDISZKflP Az NSZK-ban még mindig arról vitatkoznak, lehet-e do­hányozni hivatalban, munka­helyen, munka közben? Erről írt több nyugat-európai lap, egyebek között a Quick, amely ankétot is rendezett erről a kérdésről. Az eredmény meg­lepő volt. A többség, 67,9 szá­zalék azt követelte, ne dohá­nyozzanak munkaidő alatt. Őket is zavarja, s a munkát is. Az amerikai Harris Intézet közvélemény-kutatást végzett az olimpiáról — írták az ame­rikai lapok. Ezernyolcszáz sze­mély megkérdezése után ki­tűnt: a közvélemény 87 száza­léka az Egyesült Államokban továbbra is akarja az olimpiai játékokat. A megkérdezettek közül sokan kifogásolták a bí­rák szereplését több sportág­ban, így a birkózásban és az ökölvívásban. szerkesztőségét, hogy a kínai sajtó miért nem adta hírül az amerikai holdraszállást. A kí­nai újságíró így válaszolt: „Nézetünk szerint a Földön még sok olyan kérdés van, amit meg kell oldani. Azt akarjuk, hogy olvasóink na­gyobb figyelmet fordítsanak arra, ami a Földön történik, mint arra, ami a Holdon.” A kínai lapokban az első Hold-utazás, 1969 júliusa óta nem jelent meg semmi a to­vábbi holdraszállásokról. O (Tajpej, Reuter) Csang Kaj-sek, Tajvan elnöke kedden ünnepli 85. születésnapját. Az aggastyán, aki ma éppoly ki­tartóan ígérgeti a „szárazföld”, a KNK visszahódítását, mint negyedszázada, amikor vert se­regeivel Tajvanra vonult — az idén csupán néhány helyi ve­zető jókívánságait fogadja majd személyesen.­­› (Montevideo, Reuter) Az uruguayi kormány valamennyi tagja együttesen benyújtotta lemondását Juan Maria Bor­­daberry elnöknek. A párizsi Le Figaro statisz­tikát közölt arról, hogy az év első hét hónapjában az egész világon hányan vándoroltak ki hazájukból. A szám elég magas: 42 903 személy. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik Ugandából kényte­lenek­ elköltözni, mert ez ma­ga megközelítően annyi, mint ahányan az egész világon ki­vándoroltak. Ezelőtt ötvenhét éve, 1915- ben a Lusitania amerikai óceánjárót — fedélzetén 1959 személlyel — megtorpedózták a németek. A hajó 18 perc alatt elsüllyedt, 1198 személy elpusztult. Erről írt a Stern egy „Lusitania” című most megjelent könyvvel kapcsolat­ban, amely egyebek között azt írta, a hajó — már két év­vel azelőtt, hogy az ameri­kaiak beléptek a háborúba —­ telve volt hadianyaggal és ágyúkkal. Erről a tényről ed­dig semmit sem tudott a vi­lág.

Next