Magyar Nemzet, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Kailt, 1978. november 1. Önmagát kereső neogaulle-izmus Párizs, október 31. A francia kormány keddi ülésén a legalacsonyabb munkabéreket 5,8 százalékkal felemelte, az eddigi 4,30 frankos órabért 4,55 frankra Ezzel egy esztendőn belül a minimális bérek 18,18 százalékkal emelkedtek, míg az infláció mértéke — hivatalos kimutatás szerint — 6,3 százalékos volt. A két legnagyobb szakszervezeti szövetség (a CGT és a CFDT) elégedetlen a béremelés arányával, mert a minimális megélhetési határt a havi ezer frank jövedelemben látja és a keddi kormánydöntéssel is csupán 892 frankot értek el. A szociális ügyek minisztere azzal érvel, hogy a jövő héten a minisztertanács megvizsgálja az áttérést a heti bérezésről a havi kifizetésre, ilyen értelmű törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé és ez majd újabb vizsgálatra ad alkalmat. A szociális front mindig izgalmasan alakult. A munkásmozgalomnak a politikai küzdelem mellett fontos harci terepe. Most azonban alighanem többről van szó. Néhány hónapon belül választások lesznek. Nem lehet mindent a választási zsákba belevarrni és valamennyi lépés mögött csak a szavazók kegyeinek keresését kutatni, mégis ez a politikai időpont döntő tényező olyannyira, hogy áthatja az egész francia közéletet. A szavazók előtt — csak a fő frontokat fölrajzolva — hármas választás áll. A kommunisták és a szocialisták közös baloldali kormányprogramja, amelynek alapvető tartalma a Szociális változások, a kiáltó igazságtalanságok gyors eltüntetése, de ezenkívül fontos intézményi és politikai megújulás is; a jelenlegi kormányprogram bizonyos enyhe kávéskanalanként adagolt reformokkal; végül a jobboldali centrum felkínálta változás, amely alig különböznék a mostani politikától, csak nyíltabban konzervatív és reformer lenne egyszerre. A kormányzatra tehát kettős nyomás nehezedik: a tömegek megnyeréséért átfogó harcba indult a baloldal küzdelme és a centrista kísértés; ha már ez a centrum nem tud frontáttörést elérni, szövetkezésre akarja kényszeríteni a de gaulle-istákat: hígítsák fel programjukkal és embereikkel a kormányzatot. A közelmúltig úgy állt a kérdés, hogy Pompidou elnök számítva a jövő tavasszal óhatatlanul bekövetkező kormánypárti mandátumveszteségekre, esetleg a jobboldali centrummal kiszélesíti a mögötte álló tábort. A múlt héten nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmény azonban olyan nagy veszteséget nem jósolt a jelenlegi kormánynak (mindössze néhány százalékos elcsúszást), és ez úgy látszik új taktikát helyezett előtérbe, amely bizonyára készenlétben is volt, de alkalmazása most vált időszerűvé. A kormánypárti UDR vasárnapi versailles-i tanácskozása adott alkalmat az új irányzat jelentkezésére. Az első jelekből arra lehet következtetni, hogy a gaulle-izmus — amennyire ez lehetséges — a centrista jobboldallal való kényszerszövetkezést elkerülni igyekszik és megpróbálja belülről megújítani önmagát. Mindez persze nem megy könnyen, még kevésbé belső összecsapások nélkül. Az állami funkcionáriusokra támaszkodó gaulle-ista apparátus ragaszkodik a „régi és tiszta eszmékhez”, az ő álláspontjukat fejezte ki ismételten Michel Debré nemzetvédelmi államminiszter, a tábornok eszmei örökének letéteményese és Pierre Messmer miniszterelnök, a „kemény vonal” híve. „Szövetkezés — mondják —, mert bizonyos koalíció elkerülhetetlen, de az eredetiség megőrzése és főként nem engedmény.” Messmer addig ment — mint a Le Mondle írta —, hogy azt a de Gaulle-t állította mindenben példaképül, aki egész életében és családi környezetében is szigorú szabályokhoz tartotta magát. Ugyanezen a versailles-i tanácskozáson és vele párhuzamosan a lapok hasábjain már hangot kapott a megújító mozgalom is, amely mögött főként fiatal de gaulle-isták állnak; nem az úgynevezett történelmi ellenállási harcok részvevői, hanem az új, életkorban harminc éves nemzedék. Támogatóra leltek Alain Peyrefitteben, a francia kormánypártnak néhán hete megválasztott főtitkárában, aki tekintettel a közelgő választásokra, „távlati tervező csoportot” szervezett maga körül és e csoport valamennyi tagját az ifjakból választotta ki. öt ilyen „ifjú török” (valamennyien parlamenti képviselők) egyúttal tanulmányt tett közzé, amelynek fő témája, hogy az eddigi jobbára elnöki rendszert elnöki-parlamentivé kell átalakítani, lényegesen nagyobb szerepet biztosítva a törvényhozásnak. Egy esztendeje körülbelül hasonló nyilatkozat jelent meg öt parlamenti bizottsági elnök aláírásával — ugyancsak valamennyien degaulle-isták — és köztük volt Peyrefitte mostafai főtitkár is. A tanulmányban nem annyira az érvelés az érdekes — kidolgoztak már ennél mélyebbet és alaposabbat is—, mint inkább a hivatkozás. A szerzők kifejtik: tudják, hogy de Gaulle-t annak idején, 1958 után nem mindenben ugyanazok a cselekedetek vezették, mint amelyeket most ők számon kérnek, de — hangsúlyozzák — akkor drámai körülmények voltak (az algériai válság), rendkívüli viszonyok, amelyek új politikai érzékenységet alakítottak ki. E jelenség történelmi okai nyilvánvalóak — írják —, és nem is lehetett elkerülni őket. A szokások hátránya viszont abban van, hogy természetes állapotnak veszik azt, ami már nem felel meg a jelenlegi helyzetnek. A tanulmány végül a de gaulle-i „részvételi eszme” (a munkások beleszólási joga az üzemek igazgatásába) kiteljesedését igényli, a tábornok eredeti gondolatát, csakhogy az új körülményekhez alkalmazottam Külön érdekessége a vezérmotívum felelevenítésének, hogy de Gaulle-t 1969 áprilisában éppen a francia nagytőke buktatta meg — vagy járult hozzá megbuktatásához — az úgynevezett részvételi eszme kidolgozása és végrehajtási szándéka miatt. Az UDR „ifjú törökjei” így „partizánharcot” vívnak, vagy áll valami mögöttük? Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy az új párizsi politikai hetilap, a Le Point, amelyet a kormánnyal sok szállal összekötődött Hachette-tröszt ad ki, részletesebben elmélkedett a munkáltatók „új magatartásáról”. A gyáripari szövetség vezető tagjai a múlt héten Marseilles-ben ültek össze tanulmányi értekezletre és azon egyöntetűen a „részvétel” érvényesítése mellett foglaltak állást. Vajon megérintette az ihlet a maradinak minősített francia munkáltatókat? — tette fel a kérdést a lap. — Nem, válaszolt rá, csak egyszerűen „intelligensek lettek”. Rádöbbentek, hogy a profitot így lehet nyugalmasabban biztosítani. „A kapitalizmus óriási alkalmazkodó képességéről van szó” — hivatkozott a Le Point Marxra és a megjegyzés egyáltalán nem frivol mivoltában érdekes. Inkább abból a szempontból, hogyha az ítélkezés nem elhamarkodott, Pompidou elnök, aki három éve „részvétel-ellenességével” szerezte meg egyebek között az Elysée-palotát, esetleg egy „új” neogaulle-izmussal indul a tavaszi parlamenti választási csatában. Új neogaulle-izmussal, még ha a szóösszetétel pleonazmus is, hiszen már eddig annyi volt belőlük... Várkonyi Tibor Diplomáciai kapcsolat a Csád Köztársasággal A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csád Köztársaság kormánya az országaik közötti kapcsolatok erősítése érdekében elhatározták, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek. ~ Maga Nemzet _ Magyar—NDK számítástechnikai együttműködés Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Otfried Steger, az NDK elektrotechnikai és elektronikai minisztere kedden este Budapesten jegyzőkönyvet írt alá, amely tárgyalásaik eredményeit összegezte. Mindenekelőtt arról folytattak eszmecserét, hogy a két ország — az integrációs program jegyében — hogyan működhet együtt számítástechnikai rendszerek kialakításában. Elhatározták, hogy a munkát összehangolva fejleszt és gyárt a két ország olyan berendezéseket, amelyek a KGST-országok számítógéprendszerébe illeszkednek. Az együttműködés kiterjed számítógépcsaládok távadatfeldolgozó és adatátviteli berendezések közös fejlesztésére. Kubai-magyar együttműködés Havannában véget ért a kubai—magyar műszaki-tudományos együttműködés albizottság ötödik ülésszaka. A tanácskozáson aláírták az új együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, amelyet magyar részről Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója, kubai részről Manuel Garcia, a közlekedésügyi miniszter fejlesztésügyi helyettese látott el kézjegyével. A magyar küldöttség tárgyalásai során megvizsgálta az együttműködés lehetőségeit, a távközlés, a korrózióval szembeni védelem, a tropizálás, az állategészségügy, az élelmiszeripar és az ipari automatizálás terén. Az SZKP pártmunkásküldöttségének látogatása a MÉM-ben A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának mezőgazdasági pártmunkásküldöttsége , amely J. I. Szirenko, a moszkvai területi pártbizottság titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban találkozott a mezőgazdaságban dolgozó párt-, állami és szövetkezeti vezetőkkel. J. I. Szirenko előadást tartott a Szovjetunió mezőgazdasága helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, továbbá a mezőgazdasági pártszervezetek tevékenységéről, munkamódszereiről. Részletesen ismertette azokat az újabb feladatokat, amelyeket a szovjet nép életszínvonala növelése érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja tűzött a mezőgazdaság elé. A nagy érdeklődéssel fogadott előadást követően J. I. Szirenko válaszolt a részvevők kérdéseire. Ülést tartott a TÓT elnöksége A TÓT elnöksége kedden Szabó István elnökletével ülést tartott. Az értekezleten részt vett dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az elnökség megtárgyalta „A mezőgazdasági termékek és a felhasználásra kerülő ipari termelő eszközök árainak hatása a termelőszövetkezetekben” című jelentést. Az ülésen foglalkoztak a TDT nemzetközi kapcsolatainak alakulásával és meghatározták a kapcsolatok 1973. évi tervét. A TDT jelenleg nyolc szocialista ország, kilenc fejlett tőkésország és számos fejlődő ország összesen 30 szervezetével tart fenn rendszeres kapcsolatot. Fejér Lipót emléktábla A XI. kerületben a Fejér Lipót utca 12. számú lakóházon kedden Fejér Lipót Kossuth - díjas egyetemi tanár, a világhírű matematikus emlékének megörökítésére a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kerületi bizottsága, a kerületi tanács végrehajtó bizottsága, a Bolyai János Matematikai Társulat, valamint a kerületi társadalmi szervek emléktáblaavató ünnepséget rendeztek. Az emlékbeszédet dr. Turán Pál egyetemi tanár, akadémikus tartotta. Javult Budapest egészségügyi helyzete, emelkedett az átlagkorhatár A tanácsülés jóváhagyta a Hazafias Népfront és a tanács között létrejött új megállapodást Ülést tartott kedden a fővárosi tanács az Újvárosháza nagytermében Szépvölgyi Zoltán elnökletével. A napirend előtt dr. Farkas Aladárné vbtitkár tett jelentést a tanács határozatainak végrehajtásáról. Ezt követően a Hazafias Népfront budapesti bizottsága elnökségével és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa elnökségével kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyására került sor. Szépvölgyi Zoltán tanácselnök írásbeli jelentése megállapítja, hogy a népfront és a tanács között a négy esztendővel ezelőtt kötött megállapodás óta a kapcsolat az együttműködés több területén, de elsősorban a várospolitikai kérdésekben sokat fejlődött. A tanácsi feladatok kialakításában és megvalósításában a Hazafias Népfront a tanácsok hasznos partnere. A népfront véleményét mindenkor figyelembe veszik a rendeletek alkotásakor. A Hazafias Népfront közvélemény-alakító tevékenysége konkrétabbá vált. A népfrontmozgalom több fontos kérdés napirendre tűzését kezdeményezte, így a Római-part felújítását, a Margitsziget és a hajógyári sziget fejlesztési programjának kidolgozását, a helytörténeti konferencia megrendezését. Korlátlanok a lehetőségek Különösen említésre méltónak tartja a jelentés az 1970 óta a népfront keretében működő szülői munkaközösségek körében végzett együttes munkát. Szorosabbá vált a tanács és a népfront vezetőinek személyes együttmunkálkodása. Többet kell azonban tenni az együttműködés fokozásáért, a közös cselekvés jobb összhangjának megteremtéséért, mert szinte korlátlanok a lehetőségek az együttmunkálkodásban a tanácsi munka minden területén. Ezért is szükséges néhány új megállapítást tenni az együttműködés tapasztalatai és az elmúlt években alkotott néhány törvény alapján, s ezzel kiegészíteni, még szilárdabbá tenni az együttműködési megállapodást. A tanácsok nagyobb önállósága nagyobb felelősséggel és a kötelezettségek szélesedésével jár, s ezért szükséges, hogy a tanácsok a jövőben fokozottabban támaszkodjanak a Hazafias Népfrontra, hogy a népfront mindinkább a tanácsok tömegpolitikai bázisává váljék. Az együttműködés során különös gondot kell fordítani azoknak a jelentős döntéseknek az előkészítésére, amelyek a lakosság széles rétegeit érintik. Közös feladatnak tartja az új megállapodás az egészséges lokálpatriotizmuson alapuló egységes Budapest szemléletének továbbfejlesztését. Együttesen kell törekedni olyan fórumok keresésére és szélesítésére, amelyek tájékoztatják a lakosságot a közügyekről. Melyek az együttműködés fő területei? Elsősorban a választások előkészítése, ahol a legszorosabb együttműködésre kell törekedni. Ezzel kapcsolatban közös feladat a választás lebonyolítását végzők megfelelő tájékoztatása. Közösen kell kialakítani a tanácstagok tájékoztatási rendszerét is, s elő kell segíteni a tanácstagok aktívabb lakóterületi tevékenységét, sainak megoldásában, az egészségpolitikai kérdések megvitatásánál, a növekvő szabad idő kulturáltabb eltöltésének kialakításában, szervezésében, ünnepségek előkészítésében, zöldövezeti természeti értékek megvédésében. Intézkedik a megállapodás az együttműködés formáiról és módszereiről is. A javaslatot a tanácsülés elfogadta. Hasonló együttműködési megállapodást kötött a tanács a szakszervezetek budapesti tanácsa elnökségével Kedvezőtlen népmozgalmi mutatók Ezután került sor a fővárosi lakosság egészségügyi helyzetéről szóló jelentés megtárgyalásáról. Eszerint általánosságban javult a lakosság egészségügyi helyzete a felszabadulás óta, s ennek következtében lényegesen emelkedett az átlag korhatár. Különösen kiemelkedő eredmények születtek a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységben. Egyes járványos megbetegedéseket csaknem teljesen sikerült viszszaszorítani. Az utolsó évtizedben megszűnt a járványos gyermekbénulás. Jelentősek az eredmények a népbetegségek leküzdésének terén. A főváros lakosságának egészségére kedvezőtlenül hatnak a nagyvárosi ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a közlekedés és a levegőszennyezettség. Budapesten, az országoshoz viszonyítva, kedvezőtlenek a népmozgalmi mutatók, alacsony a születések száma, magas a koraszülések aránya és az újszülöttkori halálozás. Magas az idős korúakra jellemző megbetegedések aránya, növekszik az ipari és közlekedési balesetek száma. Különösen kedvezőtlenek a serdülőkorúak egészségügyi helyzetére jellemző egyes mutatók. A jelentés részletesen foglalkozott az anyák és gyermekek egészségügyi helyzetével, a felnőtt és az öregkorú lakosság helyzetével és a közegészségüggyel általában. Felhívja a jelentés a figyelmet az alkoholfogyasztás és a dohányzás gyors terjedésére a fiatalság körében. A hatvanas évek elején a 18—20 éves nők 15—20 százaléka dohányzott rendszeresen a fővárosban, ma ennek a korosztálynak 74 százaléka dohányzik. A kórházi ellátásban nagy feszültséget jelent az idősek magas száma. A legtöbb kórházi osztályon a 60 évnél idősebbek aránya eléri a 40—50 százalékot, helyenként azonban ennél még magasabb is. Különösően a belgyógyászati és urológiai szakterületen tapasztalható az időskorúak magasabb aránya. A közegészségügyi helyzetet a jelentés kielégítőnek tartja. Évről évre csökken a foglalkozási megbetegedések száma, viszont állandó gondként jelentkezett a levegőszennyezettség és a zajártalom. Gondot okoz a lakosság korszerűtlen táplálkozása is. Társadalmi feladattá tenni az egészségvédelmet A jelentéshez 11-en szóltak hozzá: dr. Bakách Tibor, dr. Bene Zoltán, Balla Károlyné, Berkes László, Igaz Sándor, dr. Kamarás Ilona, Korach Marcel, Kása Erzsébet, Ortutay Zsuzsa és dr. Tóth Béla tanácstagok, valamint dr. Sárkány Jenő, a Heim Pál gyermekkórház igazgatója. A felszólalók hangoztatták a többi között, hogy nemcsak egészségvédelmi tevékenységre van szükség, nélkülözhetetlen Budapest egészségügyi helyzetének megjavításához a konkrét és hatékony intézkedések meghozatala. Szükséges továbbfejleszteni a szakhálózatot, az öregeikkel a kórházon kívüli törődést és társadalmi feladattá kell tenni az egészségvédelmet. A fiatalok alig kapnak egészségügyi ismereteket, sokkal többet foglalkoznak matematikával, mint egészségvédelemmel. Felvetették a felszólalók az orvosetikai gondokat is és azt, hogy jelenleg az egészségügyi ellátásban még vannak bürokratikus vonások. Hangoztatták annak szükségességét, hogy az orvosi hivatás legyen elsődleges feladat és úgy gondoskodjunk öregjeinkről, hogy az a mi bizonyítványunk. Dr. Sárkány Jenő igazgató-főorvos elmondotta, hogy a kórházak jelenlegi helyzetét Budapesten nem lehet eléggé súlyosnak minősíteni. A felszólalásokra Hantos János tanácselnök válaszolt, majd a tanácsülés elfogadta az egészségügyi helyzetről beterjesztet jelentést azzal, hogy a végrehajtó bizottság vegye figyelembe az abban foglalt kötelezettségeket és készítse el a főváros egészségügyi hálózatának távlati fejlesztési tervét. A fővárosi tanácsülés ezután napi ügyeket tárgyalt, majd Szépvölgyi Zoltán beszámolt az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójáról. A tanácsülés a délutáni órák- Ibán ért véget. Az urbanizációs ártalmak ellen A várospolitikai munkában különösen, hatékonnyá kell tenni az együttműködést a tervelőkészítésben, a beruházási szemlélet fejlesztésére irányuló munkában, az általános rendezési tervek kialakításában, a nyílt várospolitika alakításában, az urbanizációs ártalmak elleni fokozottabb védekezésben és a környezetvédelemben, a főváros üdülő- és zöldterületének fejlesztésében, természeti értékek védelmében, a kommunális szolgáltatások fejlesztésében és a közlekedés területén. Hatékonyabbá kell tenni az együttműködést a közoktatás korszerűsítésével kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésében, a fiatalok pályaválasztási gond __3 A fővárosi távfűtésről tájékozódtak a budapesti képviselők A Fővárosi Távfűtő Műveket és a Kelenföldi Hőerőmű Vállalatot keresték fel kedden dr. Vida Miklós vezetésével a budapesti képviselők. Egész napos programot állított össze részükre a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. Délelőtt az újpalotai hőközpontban járt a képviselőcsoport, majd Újpesten megtekintette a Pozsonyi úti lakótelep kazánházát, Budán pedig a Vár távfűtését is ellátó Attila úti hőközpontot. Délben érkeztek a képviselők a Kelenföldi Hőerőműbe, ahol előbb szemügyre vették az első olyan magyarországi gázturbina szerelését, amely távfűtésre szolgál majd, s utána a Fővárosi Távfűtő Művek igazgatója, Koncz Ferenc tájékoztatóját hallgatták meg arról, hogy mi a helyzet jelenleg a budapesti távfűtéssel, milyen fejlesztéseket terveznek. Jelenleg 69 820 lakás, 224 ipari üzem és 1083 közintézmény (167 iskola, óvoda, bölcsőde, meg több száz üzlethelyiség) távhőellátásáról gondoskodik a Fővárosi Távfűtő Művek. Az év végére várhatóan 74 000 lakás fűtését kell biztosítani, a mostani idény végére (1973. április 15-ére) pedig 78 000 lakásét. A Kelenföldi Hőerőmű az ország legnívebb fűtőerőműve, teljesítőképessége jelenleg 540 millió kalória óránként, e ebből egyelőre 450 millió kalóriára van szükség az innen ellátott 20 000 lakás, 160 gyár és 350 középület fűtéséhez. Távlati elgondolás, hogy a kelenföldi erőmű kapacitását 1990-ig a mainak kétszeresére növelik. Néhány nap múlva, november 7-ére itt állítják üzembe az ország első távfűtési rendeltetésű gázturbináját, amely 32 megawattos, Ganz— Fiat kooperációban készül. A látottakról elismerően nyilatkoztak a képviselőcsoport tagjai, a tájékoztatókból — mint mondták — sok értékes, hasznosítható tapasztalatot szereztek. Egyben megismerték a távfűtés fejlesztésének gondjait is. Például azt, hogy a tervekben elfogadott, megjelölt beruházások kivitelezési költsége általában 30 százalékkal nagyobb, mint amekkora összegre tervezték. A legsürgősebb beruházásokhoz nemegyszer saját erőből kell a Fővárosi Távfűtő Műveknek előteremtenie az anyagiakat. Magyar—szovjet barátsági gyűlés Kiskunfélegyházán A szovjet államszövetség megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kedden magyar—szovjet barátsági gyűlést rendezett a Hazafias Népfront az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemében.