Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-26 / 225. szám
Szerda, 1973. szeptember 26.. Ma temetik Péter Ernőt Ma délután három órakor a Farkasréti temetőben búcsúztatják Péter Ernőt, a SZOT elnökségének tagját, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárát. Néhány nappal tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt kitüntetést adott át egy kilencvenévespedagógusnak; Bihari Mór, a magyar tanítómozgalomnak e pátriárkás korú veteránja, a Tanácsköztársaság oktatásügyének egyik megszervezője és vezetője, a forradalmasodó tanítók lapjának egykori szerkesztője Péter Ernőnek, a Pedagógus Szakszervezet főtitkárának kezéből vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát. Rövid időre rá a szakszervezet vezetője, Bihari Mór és kommunista társai harcainak, tevékenységének méltó folytatója több szívinfarktus után munka közben elhunyt. Halála azért is oly váratlan és szomorú, mert a felszabadulás utáni pedagógustársadalom azt az embert veszítette el benne, aki az óvónők, tanítók, tanárok, professzorok, oktatásügyi alkalmazottak ügyét lankadatlan szorgalommal karolta föl, és csatázott is értük, ha erre volt szükség. Másfél évtizeden át állt a szakszervezet élén, és ez megbecsülést érdemlő nagy idő. De az igazi megbecsülést Péter Ernő nem elsősorban tisztségviselésének e hosszú ideje miatt érdemelte ki, hanem azért, mert nagy elődökhöz, szép hagyományokhoz igazodva töltötte be ezt a tisztséget. Halálának az ad külön tragikus színezetet, hogy a szakszervezet éppen az utóbbi években erősödött meg, és kezdett mind határozottabban foglalkozni a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülésével, munkakörülményeik megjavításával. Aki közelebbről ismerte ezt a munkát, tanúsíthatja, abban a kétségtelen tényben, hogy a pedagógusok iránt mostanában egyre növekedett a tisztelet és a bizalom, hogy munkájukban mind nagyobb jelentőséget kapott az önállóság, az egyéniség, ebben elvitathatatlan szerepe volt egy roppant szerény, közvetlen modorú, becsületes és egyenes gondolkodású pedagógusnak, a másokért szívesen csatázó, de önmagával oly sajnálatosan keveset törődő kommunista forradalmárnak, Péter Ernőnek. (g. i.) Október 7—december 15. Lakóbizottsági választások Budapesten Október 5-én megkezdődnek a fővárosban a lakóbizottsági választások. Budapesten december 15-ig mintegy 14 ezer lakóbizottságot választanak 45—50 ezer taggal. A szervezeti előkészítés már javában tart, valamennyi kerületben intézkedési tervet állítanak össze. A lakóbizottságok megválasztásának és működésének jogi alapját, szervezeti kereteit a közelmúltban alkotott tanácsrendelet határozza meg, míg a nagyobb lehetőségek tartalommal való megtöltését, azok az irányelvek segítik, amelyeket a Hazafias Népfront és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala jelentetett, meg. A lakóbizottságok tagjainak száma, a korábbi 3—9 helyett 3—5 fő lesz. A bizottság hatósági teendői megszűnnek; a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya gondoskodik arról, hogy a különböző szervek ne is zaklassák igazolásokért a lakóbizottságokat. Új vonás lesz a lakóbizottságok munkájában az is, hogy az elnök a főbb feladatköröket felosztja a tagok között érdekvédelmi, szervező, tájékoztató, egészségügyi és szociális feladatokra. A lakóbizottságok megválasztását követő 15 napon belül a tanácstagi választókerület lakóbizottsági elnökei felelősöket választanak, ők pedig megválasztják a kerületi vezetőséget, amelynek tagja lesz; a kerületi tanács végrehajtó bizottságának a lakóbizottsági ügyek intézésével megbízott dolgozója is, aki egyben a vezetőség titkári teendőit is ellátja. Magyar Nemzet Október 31-re elkészül a Fehérvári út Jó ütemben halad a Kerepesi út építése is A főváros egyik legforgalmasabb dél-budai útvonala, a Fehérvári út az eredeti határidőnél tíz hónappal korábban, október 31-re készül el — mondták az illetékesek, akik a legfontosabb útépítésekről adtak tájékoztatást. A Fehérvári út átépítésében érintett vállalatok kollektívái szocialista szerződésben vállalták a munkálatok meggyorsítását. Sokat segített, hogy a vágányok középre helyezésével a tervezett augusztus 10 helyett július 25-re végeztek. A villamosok azóta zavartalanul közlekednek, a forgalom gyorsabb és biztonságosabb lett. A Fehérvári út átépítésében részt vevő vállalatok kollektívái „nyújtott műszakban”, szükség esetén szombaton és vasárnap is dolgoznak. Javítják a közvilágítást is, a nagyobb útkereszteződéseken pedig jelzőlámpák irányítják majd a forgalmat. A Fehérvári úton a járművek október 31-től kétszer két nyomsávon közlekedhetnek. Az útépítők tervszerűen váltják egymást a Kerepesi úton is. Az új bal oldali pályát a Hungária körúti csomópontig még az idén átadják a forgalomnak, s közben megkezdődik a jobb oldali pálya építése is. A Kerepesi út építése 1974- ben folytatódik és teljes átépítésével a jövő év decemberében végeznek az építők. Napos Part-i fogadtatás Az alábbi történet két munkatársunk kelet-európai útjának egyik epizódját eleveníti fel. Személygépkocsijaikkal több mint 1500 kilométert tettek meg Romániában és Bulgáriában, így érkeztek el a Napos Partra, az egyik legszebb, legkorszerűbb bolgár üdülőhelyre. Leállítottuk a gépkocsik motorját, bezártuk az ajtókat és elindultunk a fák között a tenger felé. Elegáns, rendezett, bujaságában a mediterrán felé hajló növényzet keretezte az utakat, hűvös szél támadt, arcunkba sodorta a tenger sós szagát. Az ősfák árnyékában, színes, erkélyes, üvegtől és fémtől ragyogó épületek álltak, az egész vidéknek volt valami különös építészeti ritmusa, amely egyszerre ébresztette fel az otthonosság és a luxus hangulatát — a színek és formák változatosságával, a hófehértől a mélyvörösig, a kétszintes zegzugosan tagolt pagodától a felhőkarcolóig a legkülönbözőbb épületek váltakoztak, modernség és rafinált hagyomány ötvöződött csodálatos egésszé. Gömbölydedség és szögletesség, merészség és szolidság egymás mellett békességben, belesimulva a gyönyörű tájba, amely mögött hol akvamarin kékséggel, hol elsötétülve feketén, az ég felé tornyosulva zengett a tenger. Furcsa érzés volt ebben a környezetben izzadtan és fáradtan lépkedni az otthontalanok bizonytalanságával, akiknek sejtelmük sincs, hogy ez az idegen, csábító hely egyáltalán befogadja-e őket. Bizony, beértük volna már egyegy garderobszekrénnyel is, ahol álomra hajthatjuk a fejünket a molyirtó szagától elszenderülve. — Bármelyik épületben éllaknék — mondta útitársam, akit immár ezernégyszáz kilométeren keresztül követtem. — Te, hogy vagy ezzel? — Ilyen luxusról nem is álmodom. Vajon szállodák ezek? — Vagy szállodáit, vagy üdülők — felelte. — Próbáljuk meg — mondtam —, a te fellépéseddel és nyelvtudásokkal. Biztosan szóba állnak velünk. Ott van mindjárt az a hófehér bungalószerű, harminc méterre a tengerparttól... — Jó — mondta elbizonytalanodott Ciceróném, és megindult a fényes porta felé. Követtem, szívemben titkos reménnyel, olyan hűségesen, mint Sancho Pancha Don Quijotét. Ragyogó szépségű bolgár portáshölgy fogadott bennünket, gyöngyfogú mosollyal. — Nem rendelkezünk szobáink felett — válaszolta kérdésünkre. — A Csinár Hotelben van a központi szobaelosztó, oda forduljanak. — Merre találjuk a Csinár Hotelt? — A húszemeletes Kubán mellett, azt az épülettömböt akárhonnan látni lehet. Elindultunk hát a Kubán Hotel irányába, amelynek fehér, különös törésű erkélyvonalakkal tagolt tömbje a távolban a fák fölé magasodott. Végig a tengerparton — több mint három kilométer hosszban, egy kilométeres mélységben — szálloda állt szálloda mellett. Az aranyló fövenyt színes napernyők borították. Hatalmas, merész ívelésű üveg-beton tetőzettel borított gömb alakú színházterem mellett haladtunk el. A plakátok az indiai népi együttes felléptét hirdették. Aztán fákkal övezett, árnyékos teniszpályák következtek. Feliratok figyelmeztettek, hogy a közelben van a minigolf- és a tekepálya. És ismét szállodák egymás mellett a tengerre néző erkélyekkel. — Európa számos vidékén jártam — szólalt meg kollégám —, szavamra mondom, ez szebb a francia vagy az olasz Riviéránál. — Szebbnek látnám én is — mondtam —, ha legalább egy mosókonyha biztos lenne éjszakára. — Ne csüggedj. Nem létezik, hogy ennyi szállodában ne akadna nekünk is szoba. — Próbálkoztál már a Balatonon mondjuk az Annabellában? — Nem — fekete. — Sosem volt dollárom. — Most van? Hiszen végső soron, bizonyos szempontból otthon vagyunk. Nem gondolod? Kétkedő hallgatás volt a válasz. A parkolóhelyeken angol, francia, olasz rendszámú kocsik álltak. Fiatok, Volvók, Mercedesek. Talán két fáradt Zsiguli is elférne itt. Irigykedve néztem az emberek napbarnított arcát. Micsoda tömeg!? És ezek mind laknak valahol. Kissé lankadtan érkeztünk meg a Csinár Hotelbe. A szobafoglalás feliratú ablak előtt tömör embersor állt. Kevély digók, feszes nyakú nyugatnémetek, hűvös angolok — akik tapasztalataim szerint mindenhová úgy érkeznek meg kemény valutájukkal, mintha hazamennének. Barátom beállt a magabiztos sor kunkor végére. Arcát bánat felhőzte, testtartása bizonyos reménytelenséget fejezett ki. — A csuda vigye — mondtam magamban. — Mégiscsak és elsősorban a KGST-n belül vagyunk. Itt minket, két magyar zsurnalisztát örömmel kell hogy fogadjanak, mondhatnám, kitárt karokkal. De az ablak előtti sor nem moccant. Odabent a szobafoglalás feliratú íróasztal mellett senki sem ült. — Mintha otthon lennénk — gondoltam. A keményvalutások arcán nem tükröződött nyugtalanság. A hátsó ajtón kiballagtam a folyosóra. Elhaladtam a telefonközpont előtt, aztán megtorpantam egy párnázott ajtónál. Itt székel a vezetőség — fészkelt a fejembe a gondolat. És a magasabb szintű vezetőség szemében a KGST-tagság olykor felér a kemény valutával. Visszatértem kollégámhoz. Intettem neki. A sor még mindig nem moccant. — Gyere velem — mondtam. Jött. Bekopogtunk a párnázott ajtón. Három ember fogadott bennünket. Két nő és egy férfi. Bemutatkoztunk.. Megmondtuk, hogy magyarok vagyunk. És azt is, hogy fáradt, reménytelen magyarok. — Petrov vagyok — mutatkozott be a férfi. — Egyszóval szóba kellene? És bal kezével a telefon után nyúlt. Döbbentem figyeltük. — Fáradjanak át a Kubán Hotelbe — mondta két perccel később. — Minden a legteljesebb rendben van. — Köszönjük — szóltunk elfulladva. — Szót sem érdemel — felelte. Ott, kint az ablak előtt a keményvalutások sora éppen moccant egyet. — Idegenek — gondoltam dölyfösen —, fogalmuk sincs a KGST-ről. A portán megkaptuk a kulcsainkat, s mikor egymás melletti szobáinkat kinyitottuk a 19. emeleten, és a beözönlő napfény gyönyörű összkomfortos lakrészeket világított meg, hallottam, hogy odaát a szomszédban barátom vidám dalra fakadt, valahogy így. ..Kis Petrovom, remélem megbocsátja ...” Kristóf Attila Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazon magyar és külföldi párt- és állami szerveknek, társadalmi és tömegszervezeteknek, elvtársaknak, munkatársaknak, barátoknak és tisztelőknek, akik felejthetetlen férjem, apám, fiam, illetve bátyánk, Vályi Péter elhunyta alkalmából részvétük kifejezésével, illetőleg a temetésen való részvételükkel mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Ankét a nőtanácsban Hazánk 3,3 millió háztartásában több száz millió forint értékű vegyszert használnak fel. A figyelemre méltó adatra dr. Ritter Tiborné, a KERMI főosztályvezetője mutatott rá kedden a Magyar Nők Országos Tanácsának székházában rendezett ankéton. Vitaindító előadásában tájékoztatót adott arról, hogyan alakul a KGST- országok együttműködése a háztartásvegyipari termékek gyártásában. Az ankéton a részvevők arra kerestek választ, hogy milyen módon segítheti a háztartásvegyipar a házimunkák könynyítését. A felszólalók hangsúlyozták: rendkívül fontos a termékek iránti igény felkeltése, s egyben maradéktalan kielégítése, a minőség egyenletessége is. Szó volt a tanácskozáson arról az együttműködésről, amely az elmúlt két esztendőben a KGST-országok háztartásvegyipari állandó bizottsága és az egyes országok nőszervezetei között kialakult. Magas mongol kitüntetések magyar szakembereknek A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének határozata alapján a Magyar Népköztársaság technikai segítségével épült szonginói biokombinát építkezési és berendezkedési munkáiban szorgalommal és eredményesen dolgozott, ahhoz értékes segítséget nyújtott magyar szakem,bereket, szakmunkásokat zühítettek ki. Csaknem százan részesültek különböző kitüntetésekben. A szakemberek egy csoportjának kedden a budapesti mongol nagykövetségen P. Sagdarszuren nagykövet adott át magas kitüntetéseket. Gádor János építőmunkás és Fegyverneki Sándor tervező a munka Vörös Zászló érdemrendet kapta. Egyidejűleg öten vették át a Sarkcsillag-rendet. Többen részesültek Munka érdemérem. Barátság érem, a Mongol Népi Forradalom 50 éve érdemérem kitüntetésben, mások a kormány oklevelét kapták meg példamutató munkájuk elismeréseként. A kitüntetések átadásakor Sagdarszuren nagykövet kiemelte, hogy Mongólia és hazánk között a gazdasági, tudományos, kulturális, technikai kapcsolatok évről évre gazdagodnak, fejlődnek. Tájékoztató a telefonról : Lassan javul a budapesti távbeszélőhelyzet — Három témát sorolhatok fel, amelyek ma elsősorban érdeklik a budapestieket: a lakáskérdés, a gépkocsi és a telefon — kezdte keddi sajtótájékoztatóját Horváth Ferenc, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője. A számadatokkal bőségesen illusztrált tájékoztató szerint ez év augusztus végén a budapesti távbeszélő-központok kapacitása 300 083 állomás volt és a beszélőhelyek száma meghaladta a félmilliót. Ugyanakkor a posta Budapesten 117 825 telefonigénylőt tart nyilván. A várakozók száma tehát változatlanul magas, a fejlesztés ellenére sem csökken. Budapest centenáriumának alkalmából fejlesztették az utcai nyilvános telefonállomásokat. Felszereltek 350 új állomást, a legtöbbet a XI. és XII. kerületben, a Metró megállóhelyein, az új lakótelepeken. Felújítottak 338 telefonfülkét, 525 készüléket. Sikerült megfékezni a telefonrongálókat. Míg 1970-ben 475 utcai telefonkészülékből lopták el a perselyeket, ez évben már csak 10 ilyen bűncselekmény történt, mert sikerült ártalmatlanná tenni a fosztogató galeriket. Az eredmények mellett azonban vannak árnyai is a telefonhálózat fejlesztési programnak. Eredetileg ez évben Óbudán 8000, Zuglóban 4000, az Erzsébet-központban szintén 4000 állomáshellyel terveztek új központot létesíteni, illetve bővíteni. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, amelyivel érvényes szerződést kötöttek e berendezések szállítására, közölte, hogy nem tudja teljesíteni vállalt feladatát és ezért az ez évre tervezett 16 ezer központkapacitás bővítés elmarad. Ez az amúgy is nehéz budapesti távbeszélőhelyzetet tovább rontja. A jövő évben végzik el a lágymányosi crossbarközpont 10 010-es bővítését, a Lipótközpont 8000-es bővítését, ezenkívül 10 PAM-központot terveznek az új lakótelepeken. 1975-ben helyezik üzembe a Belváros 24 000-es számkapacitású, modern crossbarközpontját, amelynek építkezése folyamatban van. A Terézközpontban 20 000-es, a Ferenc- és Lágymányos központokban 10—10 000-es állomású bővítésre kerül sor. A PAM-központokból ebben az évben is 10-et kívánnak üzembe helyezni. Felszólalt az értekezleten Zoltán Oszkár, a BHG kereskedelmi igazgatója, aki a vállalat késedelmes szerződésteljesítéseit igyekezett megmagyarázni. Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi kooperációból kifolyóan hibás alkatrészeket kaptak egyes szállítópartnereiktől és most a gyár kapacitásának egy jelentékeny részét veszi igénybe ezeknek a hibás alkatrészeknek a kijavítása. A gyár évente 200 ezer vonalnyi telefonközpontot szerel és kötelességének tartja, hogy a budapesti igényeket első helyre sorolják. Végül Horváth Ferenc igazgató arról adott felvilágosítást, hogy a IV. ötéves terv időszakára 1,6 milliárd forint értékű beruházást és 1 milliárdos felújítást irányoztak elő. Budapesten ma naponta 1 millió telefonbeszélgetést kezdeményeznek. G. J. Állami kölcsön a lakóházak és a lakások korszerűsítésére Az állam az Országos Takarékpénztár útján kölcsönnel is segíti a háztulajdonosokat abban, hogy lakóházuk, lakásuk karbantartásáról gondoskodhassanak. Bár a kölcsönigénylők száma növekszik, a tatarozások üteme mégsem kielégítő. Ennek oka az lehet, hogy a lakosság nem ismeri eléggé a számára előnyös kölcsön feltételeit és lehetőségeit. Az OTP tájékoztatása szerint a személyi tulajdonban levő lakóházak, lakások tatarozására, felújítására is igényelhető kölcsön, minden olyan munkára, amely a ház, a lakás állagának megóvását szolgálja. Ez esetben a költség 75 százalékáig, de maximálisan 45 ezer forintig terjedő hitelt nyújthat az OTP. A visszafizetés időtartama legfeljebb 15 év. Az építési hatóságok által elrendelt tatarozás, felújítás esetén — illetve, ha a kölcsönigénylő szociális helyzete és jövedelme ezt indokolja — a kölcsön 90 százalék lehet, míg a bauxitbetonházak felújítása esetében kivételesen 100 százalékos kölcsön is nyújtható. A hitel összege azonban ez esetben is legfeljebb 45 ezer forint. Az állami tulajdonban levő lakások bérlői — az ingatlankezelő szerv hozzájárulása esetén — 1971. július 1. óta ugyancsak kérhetnek kölcsönt, hasonló feltételek alapján. Víz, levegő, élet 73 Az utolsó rendezvénysorozat zajlik le ezekben a napokban a városligeti BNV területén. Ennek befejeztével már nem lesz több kiállítás a Városligetben, hanem feladatát átveszi a kőbányai Budapesti Nemzetközi Vásárközpont. A Petőfi-csarnokban, amely szintén lebontásra vár, kedden Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megnyitotta a Víz—levegő— élet ’73 és a Klimatherm ’73 elnevezésű, környezetvédelmi kiállítást, amely egy hétig tekinthető meg. Ezzel párhuzamosan szeptember 26—29-ig a Technika Házában rendezik Környezetvédelmi Szakmai Napok elnevezéssel az első országos műszaki-tudományos konferenciát, amelyen a hazai szakemberek áttekintik és megvitatják környezetvédelmünk teljes témakörét. A Víz—levegő—élet kiállítás a nagyközönségnek szól, sok képpel, rajzzal és más dokumentatív anyaggal bemutatja az ember természeti környezetének leromlásában, a víz a levegő, a táj és a települések szennyeződésében közrejátszó okokat. A kiállítás gyártmánybemutató része, továbbá a Klimatherm kiállítás a korszerű eljárások és berendezések révén azt dokumentálja, hogy az úgynevezett „makrokörnyezet”-ben, a külső térben meg lehet szüntetni, vagy egészséges fokon lehet tartani a víz-, a levegőszennyeződést, a zajokat ártalmatlanná lehet tenni, hasznossá lehet átalakítani a növekvő hulladéktömeget. A két kiállításon a hazaiakon kívül 18 országból 34 külföldi cég mutatja be termékeit. A négynapos környezetvédelmi konferencián száz előadás hangzik majd el. Az első napon Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Szilágyi Lajos miniszterhelyettes, Madas András mezőgazdasági és építésügyi miniszterhelyettes tart előadást. Olaj került a Balatonba Sikeresen elhárították a veszélyt Siófoknál az elmúlt napokéban bravúros gyorsasággal és körültekintő gondossággal hárították el a Balatont fenyegető olajveszélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A siófoki partoknál az egyik nagy üdülő olajtüzelésű kazánjából számottevő mennyiségű olaj került a tó vizébe. Szerencsére hamar észlelték a víz elszíneződését és az elhárító egység azonnal munkához láthatott. A befolyó csatornát hamarosan beton gáttal rekesztették el, a víz felszínén úszó olajat pedig körülhatárolták és perlittel felitatták. A partközeli területeken az olajjal szennyezett felső talajréteget is eltávolítják. 5