Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

4 Z Kállai­­Gyula felszólalása: Előretört a békés egymás mellett élés eszméje Moszkvából jelenti az MTI. A kongresszus péntek délelőtti plenáris ülésén felszólalt az ENSZ dekolonizációs bizottsá­gának és a világszervezet apartheid bizottságának a kép­viselője is. A kongresszus ezt követően áttért a békefórum 1. számú bizottsága témájának, a békés egymás mellett élésnek, és a nemzetközi biztonságnak a megvitatására. Ebben a témakörben először John Hensen, a ghánai Béke­tanács elnöke, majd Eleonóra Romberg, a békéért és szabad­ságért küzdő nemzetközi nő­liga elnöke szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A magyar küldöttség vezetője a követke­zőket mondotta: — A Magyar Népköztársa­ság küldöttsége nevében min­denekelőtt köszönetet mondok a fogadtatásért, a vendéglá­tásért a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, kormányának és népeinek, amelyek oly sok áldozatot hoztak az emberiség békéjéért. — Közös eszme, az emberi­ség közös célja vezérelt ide va­lamennyiünket a világ külön­böző tájairól. Határozott opti­mizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk forrása, hogy a nemzetközi helyzetben a hi­degháborút fokozatosan fel­váltja az enyhülés, az együtt­működésre való készség ideje. A politikában és a közgondol­kodásban egyaránt nagy erő­vel előretört és teret nyert a békés egymás mellett élés esz­méjé. E politika alapján erő­södnek a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti kapcsolatok. — Gondolatokat és érzelme­ket ébresztő jelentősége van annak, hogy kongresszusunkat Moszkvában tartjuk. Annak az országnak a fővárosában jöt­tünk össze, amely megalakulá­sa óta a békés egymás mellett élés politikájának szószólója volt és következetesen, min­den helyen, minden alkalom­mal síkraszállt érette. Az ellenforradalom exportja . Büszkén emlékezünk ar­ra, hogy a különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének elve Lenintől származik. Ő munkálta ki e tétel máig is érvényes eszmei alapját. A lenini útmutatás határozta meg a Szovjetunió külpolitiká­ját és az első szocialista állam ezt az eszmét következetesen érvényesítette mindenkor nem­zetközi tevékenységében. Ezt tette a két világháború közötti nehéz években is. Nem rajta múlott, hogy a hitleristák mégis kirobbantották a máso­dik világháborút. A Szovjet­unió eredményesen küzdött az antifasiszta koalíció megte­remtéséért, és a fasizmus fe­lett aratott­­győzelmével törté­nelmi jelentőségű segítséget nyújtott a világ összes népei­nek. Ez a következetes, kezde­ményező politika jellemzi a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség tevékenységét nap­jainkban is.­­ Elérkezett az ideje an­nak, hogy végképp lehetetlen­né tegyük a háborút, a hideg­háborút, az elzárkózást, a diszkrimináció politikáját és a különböző társadalmi rendsze­rű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élés el­veit, kötelező normáit vegyék figyelembe.­­ Vannak országok, ahol még mindig jelentékeny erő­vel és­­befolyással rendelkez­nek azok a körök, elsősorban a hadiipar képviselői, akik he­vesen ellenzik az enyhülés po­litikáját és a feszültség fenn­tartására, kiélezésére, s mint a chilei tragikus események bizonyítják: az ellenforrada­lom exportjára törekednek.­­ A béke egy és oszthatat­lan! Nem osztható meg a po­litikája sem! Örömmel üdvö­zöljük, hogy egyes tőkés orszá­goknak a realitásokat felis­merő kormányai a szocialista országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján épí­tik ki kapcsolataikat. De ha­tározottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyanakkor má­s országokkal szemben nyílt agressziókat alkalmaz­nak. Ilyen felháborító, a nem­zetközi megállapodásokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának közösen elfogadott döntését semmibe vevő agressziónak va­gyunk tanúi napjainkban a Közel-Keleten. A kiújult véres eseményekért Izrael kormá­nyát és militarista köreit ter­heli a felelősség. Erre határo­zott visszautasítással és az arab népek melletti szolidari­tással válaszolunk. Ugyanak­kor nyomatékosan figyelmez­tetjük azokat a tőkés köröket, amelyek e kettős, egymást ki­záró politikát folytatják, illet­ve támogatják, hogy ezzel ve­szélyeztetik más országok füg­getlenségét és szabadságát, hátráltatják, visszavetik, sőt kockára teszik a békés egymás mellett élés eddig elért ered­ményeit. Alapvető követel­mények — Az imperializmus még képes arra, hogy bizonyos idő­ben, bizonyos térségekben ag­ressziókat és puccsokat rob­bantson ki, de Vietnam, Laosz, Kambodzsa kézzelfogható bi­zonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. A nemzetközi konfliktusok békés rendezésére való törekvés nem ábránd, hanem korunk reális lehetősége és szükség­­szerűsége. Csakis ezen az úton haladhat tovább a világ, ha élni, ha boldogulni akar. — A békés egymás melletti élés politikájának ma már a kapitalista országok legkülön­bözőbb társadalmi rétegei kö­rében is nagy számban van­nak hívei. A békeszerető erők világkongresszusára örvende­tesen nagy számban jöttek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, akik más társadal­mi rendszerben élnek, akik annak ellenére, hogy más vi­lágnézeti alapon állnak, elju­tottak addig a döntésig, hogy a szoros együttmunkálkodás a tartós békéért, a világ veszé­lyeztetettségének megszünte­téséért, közös létérdekünk.­ Nyilvánvalóan a békés egymás mellett élés politikájáról val­lott nézeteink nem teljesen azonosak. Ezekről a vita, a párbeszéd szükségszerű és hasznos.­­ Vannak azonban a békés egymás mellett élés politiká­jának olyan alapvető követel­ményei, amelyeket mindenki­nek kötelező érvénnyel magáé­vá kell tennie, bármilyen tár­sadalmi rendszerben éljen és bármilyen politikát, világnéze­tet valljon. Ezek az alapvető követelmények: — az új háború elkerülésé­nek töretlen szándéka, az ag­resszió határozott visszautasí­tása és a béke intézményes biztosítása; — minden nép függetlensé­gének, szabadságának és ön­álló állami létének tisztelet­ben tartása; — tudatos törekvés a gazda­sági és tudományos kapcsola­tok fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján. Biztonsági rendszerek — Mi valamennyien azzal a szándékkal jöttünk, hogy azt állítsuk előtérbe, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami el­választ. Mindannyiunk óhaját fejezem ki, ha a kongresszus tanácskozásaitól, a világ népei­nek itt kifejezésre jutó akara­tától remélem, hogy közelebb hozzák az emberiséget korunk alapvető problémáinak meg­oldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk azért, hogy minél többen fel­ismerjék: — a békés egymás mellett élés politikája hosszú időre szóló program, amely­­minden nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi haladást szol­gálja, és az egész emberiség életét, sorsát döntően befolyá­solja;­­ a szocialista világrendszer létezése, ereje és egysége a békeszerető erők szilárd bázi­sa. A kommunista és munkás­pártok nagy jelentőségű kez­deményezése nélkül nem be­szélhetnénk azokról a gazdag eredményekről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk for­rásai. Ugyancsak nagy jelen­tőségűek azok a bátor állás­­foglalások és kezdeményezé­sek, amelyek a békeerők más világnézeti alapon álló testü­leteitől indultak és indulnak el. De értelmetlen és esztelen az olyan állítólagos békepoliti­ka, amelyet a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szem­ben hirdetnek és próbálnak folytatni; — változatlan erővel és ki­tartással kell harcolni a biz­tonsági rendszer megteremté­séért Európában, Ázsiában és más földrészeken. A biztonsá­gi rendszerek a háború elhárí­tásának és az együttműködés kiszélesedésének jelentős ga­ranciái; — a békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a politikailag és gazdaságilag egyaránt szuverén országok között valósítható meg. Ezért tovább kell folytatni a küzdel­met a gyarmati népek teljes nemzeti függetlenségének ki­vívásáért, e függetlenség sok­oldalú támogatásáért és az önálló népgazdaság megterem­téséért, népgazdaságunk haté­kony fejlesztéséért, — az egész világ érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közötti megálla­podás a nukleáris háború megakadályozásáról és a Szov­jetuniónak az Egyesült Nem­zetek Szervezetében tett javas­lata a fegyverkezés csökkenté­sére és az ebből megtakarított óriási összegek felhasználásá­ról a fejlődő országok támoga­tására. Ezen az úton tovább kell haladni a fegyverkezés csökkentéséért, majd az álta­lános leszerelésért. A tömegek harca — A magyar békemozgalom a közelmúltban tartotta VIII. kongresszusát. Az egész ma­gyar társadalom véleménye­ként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai sza­kaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafordítha­tatlanná kell tenni! Meggyőző­désünk, hogy az együttműkö­désnek a nemzetközi békemoz­galomban még óriási tartalé­kai vannak. Tudjuk, hatalmas felelősséget hordozunk! A 25. évfordulóját ünneplő béke­mozgalomban, amely eddig is milliókat szólított csatasorba, most a világfejlődés új körül­ményei között minden eddigi­nél szélesebb nemzetközi mé­retű harcot lehet és kell ki­bontakoztatni minden tisztes­séges ember összefogásával az agresszív erők elszigetelésére, a béke védelmére, az alkotó munka, a társadalmi haladás biztosítására. Hiszünk abban, hogy korunkban győzedelmes­kedik az emberiesség és az ember végre emberi mivoltá­hoz méltóan békében élhet és alkothat. A kongresszus részvevői Kállai Gyula beszédét nagy tapssal fogadták. Magyar Nemzet Munkatársunk moszkvai telefonjelentése Tanácskozik a kongresszus Moszkva, október 26. Leonyid Brezsnyev beszéde volt a békeerők moszkvai vi­lágkongresszusa második nap­yának kiemelkedő eseménye. Hatalmas érdeklődés előzte meg az SZKP főtikárának ál­lásfoglalását a nemzetközi élet legaktuálisabb kérdéseiről, így egyebek között a közel-keleti válságról. A megkülönböztetett figyelem ezen túlmenően szólt a Szovjetunió következett bé­­kepolitikai árvak, amely a nem­zetközi légkör enyhülésének döntő tényezője. A plenáris ülés felszólalói egybehangzóan utaltak ara,hogy a békekong­resszus színhelye nem véletle­nül lett Moszkva: a szm.net ve­zetők által megvalósított bé­kés névmás mellett élés poli­tikája új helyzetet teremett a világban, hatalmas lendületet adott a haladó erők barnának, s közvetlenül is lehetővé tette a mostani békekongresszus lét­rejöttét. Allende özvegyének felszólalása A Kreml kongresszusi palo­tájában pénteken délelőtt a bé­keerők világkongresszusán el­sőként Hortensia Allende asz­­szony, a meggyilkolt chilei el­nök, Salvador Allende felesége mondott beszédet. „A chilei fa­siszta jobboldali fordulat, szep­tember 11-e óta a terror áldo­zatává több mint hétezer chi­lei hazafi vált” — mondotta. A juntával szemben most dön­tő fontossága van a nemzet­közi szolidaritásnak. Allende asszony azzal a kéréssel for­dult a világ haladó közvélemé­nyéhez, hogy tiltakozó akciók­kal emlékezzék meg november 4-ről, a Népi Egység kormány­zása megkezdésének harmadik évfordulójáról. A kongresszusi teremben tartózkodók ünnepé­lyes csendben hallgatták végig Allende elnök utolsó üzenetét, amelyet magnetofonszalagra sikerült rögzíteni. A világkongresszus ezt köve­tően az ENSZ apartheid és de­kolonizációs bizottságainak képviselőit hallgatta meg. Mindkét beszédben jelentős hangsúlyt kapott a konkrét, gyakorlati akciók szükségessé­ge a dél-afrikai fajüldöző re­zsim, valamint a portugál gyarmatosítók elszigetelésére, az afrikai felszabadító mozgal­mak támogatására. Romesh Chandra, a kong­resszus elnöke bejelentette, hogy a nemzetközi előkészítő bizottság javaslata értelmében 55 tagú összekötő bizottságot állítanak fel a mostani tanács­kozás munkájának irányításá­ra. A bizottságban Magyaror­szág is képviseletet kapott. Ez az összekötő bizottság — a kongresszushoz közelálló körök véleménye szerint — a későb­biekben is irányíthatná, össze­foghatná a nemzetközi béke­­erők tevékenységét. Tizennégy fő téma A plenáris tanácskozás dél­előtti ülése ezután rátért a kongresszus 14 fő témájának kifejtésére. Szombaton és va­sárnap ugyanis a munka a bi­zottságokban folytatódik. Az első kérdéskörről, a békés egy­más mellett élés és a nemzet­közi biztonság témájáról be­szélt a plenáris ülésen Kállai Gyula, a magyar küldöttség vezetője. A fontos, politikai je­lentőségű beszédben utalt a Szovjetunió és a szocialista or­szágok következetes békepoli­­tikájára, a nemzetközi légkör­ben beállt kedvező változá­sokra. Utána szólalt fel Tre­­pinszki lengyel külügyminisz­­ter-helyettes, aki az ENSZ 27. közgyűlésének volt az elnöke. A délutáni ülés első szónoka Leonyid Brezsnyev volt. A nagy jelentőségű beszédet kö­vetően a tanácskozás folytatta a bizottsági témakörök átte­kintését. E 14 témakör a kö­vetkező: a békés egymás mel­lett élés, Indokína, Közel-Ke­let, európai biztonság és együtt­működés, leszerelés, Ázsia, nemzeti felszabadító harc, fej­lődés és gazdasági független­ség, környezetvédelem, nevelés és kultúra, gazdasági és tu­dományos együttműködés, tár­sadalmi problémák és emberi jogok, együttműködés a kor­mányközi és nemzetközi szer­vek között, végül Dél-Amerika. A kongresszus végső dokumen­tumait, az akciókat a bizottsá­gi ülések vitáján határozzák majd meg. A békeerők világkongresszu­sa szombaton folytatja mun­káját. Lovas Gyula ENSZ-békefenntartó erők indultak a Közel-Keletre A Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyvertelen megfigyelőket küld Washingtonból jelenti az AP. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője pénteken bejelentette: Nixon elnök el­határozta, hogy „fegyvertelen amerikai polgári személyeket küld a Közel-Keletre a tűz­szünet betartásának megfigye­lésére”. Hírügynökségek utalnak rá, az amerikai döntés bejelenté­se azt követően hangzott el, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában közölte, a Szov­jetunió képviselőket küldött a Közel-Keletre a tűzszünet be­tartásának megfigyelésére. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, az Egyesült Államokat, „nem nyugtalanít­ja, hogy a Szovjetunió megfi­gyelőket küldött a Közel-Ke­letre”. Pénteken délután elutazott a közel-keleti térségbe az ENSZ rendfenntartó erőinek első cso­portja. Az előkészítő kontin­genst — mintegy száz fő — a Cipruson állomásozó ENSZ- erőktől vonták el. A szigetor­szágon további ötszáz ENSZ- katona áll készen arra, hogy a Közel-Keletre utazzék. Az ENSZ közel-keleti rend­­fenntartó ereje, szögezték le New Yorkban — nem kapott harci feladatokat, nem bízták meg kényszerítő erejű intézke­dések végrehajtásával. A „kék­sisakosok” csak személyi fegy­verrel rendelkeznek és hiva­talos utasítást kaptak arra, hogy ezt csak végső esetben, jogos önvédelemre használják.­­ Svédország, Finnország és Ausztria kormánya hivatalo­san válaszolt Waldheim ENSZ- főtitkár kérésére és ígéretet tett arra, hogy csapatokat bo­csát a világszervezet rendelke­zésére, a Biztonsági Tanács közel-keleti tűzszüneti határo­zata betartásának ellenőrzése végett. Ausztrália és Hollandia be­jelentette, hogy kedvezően vá­laszolna az ENSZ-főtitkár ha­sonló kérésére. Hírmagyarázatában az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad összekeverni az ENSZ rendfenntartó erőit és a világszervezet közel-keleti megfigyelőit. Ez utóbbiak nem alkotnak katonai szervezetet és feladatuk a tűzszüneti vo­nalak kijelölésére korlátozó­dik. A megfigyelő csoport pil­lanatnyilag 16 ország 215 tiszt­jéből áll — de várható a lét­szám felduzzasztása —, élén Enzio Siilasvuo finn tábornok áll. A csoport jelenleg 17 posz­tot rendezett be az egyiptomi —izraeli és 16-ot a szíriai—iz­raeli tűzszüneti vonal két ol­dalán. További megfigyelők tartózkodnak a libanoni—iz­raeli határon is. .Szombat, 1973. október 27. Kissinger sajtóértekezlete Washingtonból jelenti a TASZSZ­ Csütörtökön Wa­shingtonban sajtóértekezletet tartott a közel-keleti helyzet­ről Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja. Kissinger méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok tesz jelenleg, hogy létrejöjjön a hatékony tűzszü­net és megkezdődjenek a kö­zel-keleti konfliktus rendezé­sére hivatott­­megbeszélések a térség igazságos és tartós bé­kéjének megteremtése céljá­ból. Az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra — hangsúlyoz­ta a külügyminiszter — külön­leges felelősség hárul e konf­liktus rendezésében. Közös erő­feszítéseink arra irányultak, hogy mielőbb létrejöjjön a tűzszünet — mondotta Kissin­ger, majd rámutatott: „E közös erőfeszítések jegyé­ben zajlott le moszkvai láto­gatásom, melynek során meg­beszéléseket folytattam L. I. Brezsnyevvel, az SZKP KB fő­titkárával és kidolgoztuk azt a formulát, amely véleményünk szerint a konfliktusban részt vevő mindkét fél számára el­fogadható.” Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Moszk­vában elért megállapodás szel­lemében kíván tevékenykedni. Magyar állásfoglalás a leszerelésről New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ-közgyűlés egyes számú bizottságában a leszerelési világkonferenciáról szóló vitában október 26-án felszólalt Hollai Imre külügy­­miniszter-helyetes. Elmondot­ta, hogy Magyarország, mint Európa szívében fekvő béke­szerető szocialista ország rend­kívül érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megerősíté­sében, a nemzetek közötti ba­rátság és együttműködés meg­szilárdításában. Országom, hangsúlyozta Hollai Imre, min­den olyan javaslatot nagy ér­deklődéssel fogad, amely hala­dást ígér ezen a területen. Ezért fogadta Magyarország teljes egyetértéssel a Szovjet­uniónak a 26. közgyűlésen tett javaslatát, a leszerelési világ­­konferenciáról. Ez a javaslat azóta is nagy érdeklődést vált ki az ENSZ tagállamai részé­ről és világszerte támogatást élvez. Ebben az összefüggés­ben emlékeztettek az el nem kötelezett országok algíri kon­ferenciájára, ahol szintén be­bizonyosodott, hogy a javaslat minden ország hasznára válna. A magyar küldöttség — hangsúlyozta a továbbiakban Hollai Imre — érdeklődéssel figyeli néhány delegációnak azt a törekvését, hogy kibővít­sék a különleges bizottságot. Ha a bizottság létszámának nö­vekedése új lendületet ad a munkának, támogatjuk a ja­vaslatot, annak szem előtt tar­tásával, hogy a testület to­vábbra is megfelelően tükrözze a területi és politikai megosz­lást. A magyar küldöttség erő­teljesen támogatja mindkét né­met állam felvételét a bizott­ságba. Husák befejezte jugoszláviai látogatását Nyárádi Róbert, az MTI tu­dósítója jelenti: Pénteken be­fejeződött Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának négynapos jugo­szláviai látogatása. Délben fe­jeződtek be a zárómegbeszélé­sek Tito államfővel, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge elnökével, délután a CSKP KB főtitkára sajtóértekezletet tartott. Husák és kísérete a kora esti órákban indult visz­­sza Prágába. A látogatásról Belgrádban és Prágában közös közleményt adnak ki. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára jugoszláviai látoga­tásáról hazatérőben Magyar­­ország felett átrepülve távirat­ban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárát. Prágából jelenti az MTI. Pénteken az esti órákban kü­­lönrepülőgépen visszaérkezett Prágába Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Í­jabb kivégzések Chilében Santiagóból jelenti az AP: A chilei katonai junta a Népi Egység erői ellen véres meg­torló hadjáratot folytatva csü­törtökön Antofagastában kivé­geztette a puccsisták hatalom­ra jutása óta betiltott Szocia­lista Párt három tagját. Ki­végzésükről katonai közle­ményt adtak ki. A Santiagótól 250 kilométer­re délre fekvő Talca város ka­tolikus püspökének csütörtöki pásztorleveléből kiderült, hogy a fasiszta junta üldözi az or­szágban működő külföldi pa­pokat. A katonai hatóságok többjüket napokig vallatták, 12 papot még mindig fogság­ban tartanak és 34 külföldi egyházi személyt kiutasítottak az országból, köztük több spa­nyol, holland és francia papot. Genfből jelenti a Reuter. Az Interparlamentáris Unió taná­csa csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatban élesen elítélte a chilei katonai juntát és felszólította az összes kor­mányokat, haladéktalanul szüntessék be a katonai re­zsimnek nyújtott minden poli­tikai, gazdasági és katonai se­gítséget és támogatást. Csehszlovák — vietnami megállapodások Prágából jelenti az MTI. A prágai Hrzan-palotában pénte­ken aláírták a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak 1974-ben nyújtandó csehszlo­vák gazdasági és műszaki se­gítségről szóló megállapodást. Az okmányt Jan Gregor cseh­szlovák és Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-he­lyettes látta el kézjegyével. Egyidejűleg aláírták az 1974. évi árucsere-forgalmi és fize­tési megállapodást is. Az ün­nepi aktuson megjelent Pham Van Dong vietnami és Lubo­­mir Strougal csehszlovák kor­mányfő, Ludvik Svoboda hadsereg­­tábornok, csehszlovák köztár­sasági elnök pénteken a prágai várban fogadta Pham Van Dongot, valamint Nguyen Duy Trinh-t. A megbeszélésen je­len volt Lubomir Strougal mi­niszterelnök, dr. Jaan Pudlak, az elnöki kancellária vezetője, valamint a két ország prágai, illetve hanoi nagykövetei. O (Moszkva, TASZSZ) And­­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken fogadta Joh Edward Killick­et, Nagy- Britannia moszkvai nagykö­vetét.

Next