Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
4 Z KállaiGyula felszólalása: Előretört a békés egymás mellett élés eszméje Moszkvából jelenti az MTI. A kongresszus péntek délelőtti plenáris ülésén felszólalt az ENSZ dekolonizációs bizottságának és a világszervezet apartheid bizottságának a képviselője is. A kongresszus ezt követően áttért a békefórum 1. számú bizottsága témájának, a békés egymás mellett élésnek, és a nemzetközi biztonságnak a megvitatására. Ebben a témakörben először John Hensen, a ghánai Béketanács elnöke, majd Eleonóra Romberg, a békéért és szabadságért küzdő nemzetközi nőliga elnöke szólalt fel. Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A magyar küldöttség vezetője a következőket mondotta: — A Magyar Népköztársaság küldöttsége nevében mindenekelőtt köszönetet mondok a fogadtatásért, a vendéglátásért a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népeinek, amelyek oly sok áldozatot hoztak az emberiség békéjéért. — Közös eszme, az emberiség közös célja vezérelt ide valamennyiünket a világ különböző tájairól. Határozott optimizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk forrása, hogy a nemzetközi helyzetben a hidegháborút fokozatosan felváltja az enyhülés, az együttműködésre való készség ideje. A politikában és a közgondolkodásban egyaránt nagy erővel előretört és teret nyert a békés egymás mellett élés eszméjé. E politika alapján erősödnek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. — Gondolatokat és érzelmeket ébresztő jelentősége van annak, hogy kongresszusunkat Moszkvában tartjuk. Annak az országnak a fővárosában jöttünk össze, amely megalakulása óta a békés egymás mellett élés politikájának szószólója volt és következetesen, minden helyen, minden alkalommal síkraszállt érette. Az ellenforradalom exportja . Büszkén emlékezünk arra, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének elve Lenintől származik. Ő munkálta ki e tétel máig is érvényes eszmei alapját. A lenini útmutatás határozta meg a Szovjetunió külpolitikáját és az első szocialista állam ezt az eszmét következetesen érvényesítette mindenkor nemzetközi tevékenységében. Ezt tette a két világháború közötti nehéz években is. Nem rajta múlott, hogy a hitleristák mégis kirobbantották a második világháborút. A Szovjetunió eredményesen küzdött az antifasiszta koalíció megteremtéséért, és a fasizmus felett aratottgyőzelmével történelmi jelentőségű segítséget nyújtott a világ összes népeinek. Ez a következetes, kezdeményező politika jellemzi a Szovjetunió, a szocialista közösség tevékenységét napjainkban is. Elérkezett az ideje annak, hogy végképp lehetetlenné tegyük a háborút, a hidegháborút, az elzárkózást, a diszkrimináció politikáját és a különböző társadalmi rendszerű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elveit, kötelező normáit vegyék figyelembe. Vannak országok, ahol még mindig jelentékeny erővel ésbefolyással rendelkeznek azok a körök, elsősorban a hadiipar képviselői, akik hevesen ellenzik az enyhülés politikáját és a feszültség fenntartására, kiélezésére, s mint a chilei tragikus események bizonyítják: az ellenforradalom exportjára törekednek. A béke egy és oszthatatlan! Nem osztható meg a politikája sem! Örömmel üdvözöljük, hogy egyes tőkés országoknak a realitásokat felismerő kormányai a szocialista országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építik ki kapcsolataikat. De határozottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyanakkor más országokkal szemben nyílt agressziókat alkalmaznak. Ilyen felháborító, a nemzetközi megállapodásokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának közösen elfogadott döntését semmibe vevő agressziónak vagyunk tanúi napjainkban a Közel-Keleten. A kiújult véres eseményekért Izrael kormányát és militarista köreit terheli a felelősség. Erre határozott visszautasítással és az arab népek melletti szolidaritással válaszolunk. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztetjük azokat a tőkés köröket, amelyek e kettős, egymást kizáró politikát folytatják, illetve támogatják, hogy ezzel veszélyeztetik más országok függetlenségét és szabadságát, hátráltatják, visszavetik, sőt kockára teszik a békés egymás mellett élés eddig elért eredményeit. Alapvető követelmények — Az imperializmus még képes arra, hogy bizonyos időben, bizonyos térségekben agressziókat és puccsokat robbantson ki, de Vietnam, Laosz, Kambodzsa kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. A nemzetközi konfliktusok békés rendezésére való törekvés nem ábránd, hanem korunk reális lehetősége és szükségszerűsége. Csakis ezen az úton haladhat tovább a világ, ha élni, ha boldogulni akar. — A békés egymás melletti élés politikájának ma már a kapitalista országok legkülönbözőbb társadalmi rétegei körében is nagy számban vannak hívei. A békeszerető erők világkongresszusára örvendetesen nagy számban jöttek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, akik más társadalmi rendszerben élnek, akik annak ellenére, hogy más világnézeti alapon állnak, eljutottak addig a döntésig, hogy a szoros együttmunkálkodás a tartós békéért, a világ veszélyeztetettségének megszüntetéséért, közös létérdekünk. Nyilvánvalóan a békés egymás mellett élés politikájáról vallott nézeteink nem teljesen azonosak. Ezekről a vita, a párbeszéd szükségszerű és hasznos. Vannak azonban a békés egymás mellett élés politikájának olyan alapvető követelményei, amelyeket mindenkinek kötelező érvénnyel magáévá kell tennie, bármilyen társadalmi rendszerben éljen és bármilyen politikát, világnézetet valljon. Ezek az alapvető követelmények: — az új háború elkerülésének töretlen szándéka, az agresszió határozott visszautasítása és a béke intézményes biztosítása; — minden nép függetlenségének, szabadságának és önálló állami létének tiszteletben tartása; — tudatos törekvés a gazdasági és tudományos kapcsolatok fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján. Biztonsági rendszerek — Mi valamennyien azzal a szándékkal jöttünk, hogy azt állítsuk előtérbe, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami elválaszt. Mindannyiunk óhaját fejezem ki, ha a kongresszus tanácskozásaitól, a világ népeinek itt kifejezésre jutó akaratától remélem, hogy közelebb hozzák az emberiséget korunk alapvető problémáinak megoldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk azért, hogy minél többen felismerjék: — a békés egymás mellett élés politikája hosszú időre szóló program, amelyminden nép alapvető érdekeit fejezi ki, a társadalmi haladást szolgálja, és az egész emberiség életét, sorsát döntően befolyásolja; a szocialista világrendszer létezése, ereje és egysége a békeszerető erők szilárd bázisa. A kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű kezdeményezése nélkül nem beszélhetnénk azokról a gazdag eredményekről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk forrásai. Ugyancsak nagy jelentőségűek azok a bátor állásfoglalások és kezdeményezések, amelyek a békeerők más világnézeti alapon álló testületeitől indultak és indulnak el. De értelmetlen és esztelen az olyan állítólagos békepolitika, amelyet a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben hirdetnek és próbálnak folytatni; — változatlan erővel és kitartással kell harcolni a biztonsági rendszer megteremtéséért Európában, Ázsiában és más földrészeken. A biztonsági rendszerek a háború elhárításának és az együttműködés kiszélesedésének jelentős garanciái; — a békés egymás mellett élés politikája kizárólagosan a politikailag és gazdaságilag egyaránt szuverén országok között valósítható meg. Ezért tovább kell folytatni a küzdelmet a gyarmati népek teljes nemzeti függetlenségének kivívásáért, e függetlenség sokoldalú támogatásáért és az önálló népgazdaság megteremtéséért, népgazdaságunk hatékony fejlesztéséért, — az egész világ érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti megállapodás a nukleáris háború megakadályozásáról és a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében tett javaslata a fegyverkezés csökkentésére és az ebből megtakarított óriási összegek felhasználásáról a fejlődő országok támogatására. Ezen az úton tovább kell haladni a fegyverkezés csökkentéséért, majd az általános leszerelésért. A tömegek harca — A magyar békemozgalom a közelmúltban tartotta VIII. kongresszusát. Az egész magyar társadalom véleményeként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai szakaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot visszafordíthatatlanná kell tenni! Meggyőződésünk, hogy az együttműködésnek a nemzetközi békemozgalomban még óriási tartalékai vannak. Tudjuk, hatalmas felelősséget hordozunk! A 25. évfordulóját ünneplő békemozgalomban, amely eddig is milliókat szólított csatasorba, most a világfejlődés új körülményei között minden eddiginél szélesebb nemzetközi méretű harcot lehet és kell kibontakoztatni minden tisztességes ember összefogásával az agresszív erők elszigetelésére, a béke védelmére, az alkotó munka, a társadalmi haladás biztosítására. Hiszünk abban, hogy korunkban győzedelmeskedik az emberiesség és az ember végre emberi mivoltához méltóan békében élhet és alkothat. A kongresszus részvevői Kállai Gyula beszédét nagy tapssal fogadták. Magyar Nemzet Munkatársunk moszkvai telefonjelentése Tanácskozik a kongresszus Moszkva, október 26. Leonyid Brezsnyev beszéde volt a békeerők moszkvai világkongresszusa második napyának kiemelkedő eseménye. Hatalmas érdeklődés előzte meg az SZKP főtikárának állásfoglalását a nemzetközi élet legaktuálisabb kérdéseiről, így egyebek között a közel-keleti válságról. A megkülönböztetett figyelem ezen túlmenően szólt a Szovjetunió következett békepolitikai árvak, amely a nemzetközi légkör enyhülésének döntő tényezője. A plenáris ülés felszólalói egybehangzóan utaltak ara,hogy a békekongresszus színhelye nem véletlenül lett Moszkva: a szm.net vezetők által megvalósított békés névmás mellett élés politikája új helyzetet teremett a világban, hatalmas lendületet adott a haladó erők barnának, s közvetlenül is lehetővé tette a mostani békekongresszus létrejöttét. Allende özvegyének felszólalása A Kreml kongresszusi palotájában pénteken délelőtt a békeerők világkongresszusán elsőként Hortensia Allende aszszony, a meggyilkolt chilei elnök, Salvador Allende felesége mondott beszédet. „A chilei fasiszta jobboldali fordulat, szeptember 11-e óta a terror áldozatává több mint hétezer chilei hazafi vált” — mondotta. A juntával szemben most döntő fontossága van a nemzetközi szolidaritásnak. Allende asszony azzal a kéréssel fordult a világ haladó közvéleményéhez, hogy tiltakozó akciókkal emlékezzék meg november 4-ről, a Népi Egység kormányzása megkezdésének harmadik évfordulójáról. A kongresszusi teremben tartózkodók ünnepélyes csendben hallgatták végig Allende elnök utolsó üzenetét, amelyet magnetofonszalagra sikerült rögzíteni. A világkongresszus ezt követően az ENSZ apartheid és dekolonizációs bizottságainak képviselőit hallgatta meg. Mindkét beszédben jelentős hangsúlyt kapott a konkrét, gyakorlati akciók szükségessége a dél-afrikai fajüldöző rezsim, valamint a portugál gyarmatosítók elszigetelésére, az afrikai felszabadító mozgalmak támogatására. Romesh Chandra, a kongresszus elnöke bejelentette, hogy a nemzetközi előkészítő bizottság javaslata értelmében 55 tagú összekötő bizottságot állítanak fel a mostani tanácskozás munkájának irányítására. A bizottságban Magyarország is képviseletet kapott. Ez az összekötő bizottság — a kongresszushoz közelálló körök véleménye szerint — a későbbiekben is irányíthatná, összefoghatná a nemzetközi békeerők tevékenységét. Tizennégy fő téma A plenáris tanácskozás délelőtti ülése ezután rátért a kongresszus 14 fő témájának kifejtésére. Szombaton és vasárnap ugyanis a munka a bizottságokban folytatódik. Az első kérdéskörről, a békés egymás mellett élés és a nemzetközi biztonság témájáról beszélt a plenáris ülésen Kállai Gyula, a magyar küldöttség vezetője. A fontos, politikai jelentőségű beszédben utalt a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájára, a nemzetközi légkörben beállt kedvező változásokra. Utána szólalt fel Trepinszki lengyel külügyminiszter-helyettes, aki az ENSZ 27. közgyűlésének volt az elnöke. A délutáni ülés első szónoka Leonyid Brezsnyev volt. A nagy jelentőségű beszédet követően a tanácskozás folytatta a bizottsági témakörök áttekintését. E 14 témakör a következő: a békés egymás mellett élés, Indokína, Közel-Kelet, európai biztonság és együttműködés, leszerelés, Ázsia, nemzeti felszabadító harc, fejlődés és gazdasági függetlenség, környezetvédelem, nevelés és kultúra, gazdasági és tudományos együttműködés, társadalmi problémák és emberi jogok, együttműködés a kormányközi és nemzetközi szervek között, végül Dél-Amerika. A kongresszus végső dokumentumait, az akciókat a bizottsági ülések vitáján határozzák majd meg. A békeerők világkongresszusa szombaton folytatja munkáját. Lovas Gyula ENSZ-békefenntartó erők indultak a Közel-Keletre A Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyvertelen megfigyelőket küld Washingtonból jelenti az AP. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette: Nixon elnök elhatározta, hogy „fegyvertelen amerikai polgári személyeket küld a Közel-Keletre a tűzszünet betartásának megfigyelésére”. Hírügynökségek utalnak rá, az amerikai döntés bejelentése azt követően hangzott el, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában közölte, a Szovjetunió képviselőket küldött a Közel-Keletre a tűzszünet betartásának megfigyelésére. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, az Egyesült Államokat, „nem nyugtalanítja, hogy a Szovjetunió megfigyelőket küldött a Közel-Keletre”. Pénteken délután elutazott a közel-keleti térségbe az ENSZ rendfenntartó erőinek első csoportja. Az előkészítő kontingenst — mintegy száz fő — a Cipruson állomásozó ENSZ- erőktől vonták el. A szigetországon további ötszáz ENSZ- katona áll készen arra, hogy a Közel-Keletre utazzék. Az ENSZ közel-keleti rendfenntartó ereje, szögezték le New Yorkban — nem kapott harci feladatokat, nem bízták meg kényszerítő erejű intézkedések végrehajtásával. A „kéksisakosok” csak személyi fegyverrel rendelkeznek és hivatalos utasítást kaptak arra, hogy ezt csak végső esetben, jogos önvédelemre használják. Svédország, Finnország és Ausztria kormánya hivatalosan válaszolt Waldheim ENSZ- főtitkár kérésére és ígéretet tett arra, hogy csapatokat bocsát a világszervezet rendelkezésére, a Biztonsági Tanács közel-keleti tűzszüneti határozata betartásának ellenőrzése végett. Ausztrália és Hollandia bejelentette, hogy kedvezően válaszolna az ENSZ-főtitkár hasonló kérésére. Hírmagyarázatában az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad összekeverni az ENSZ rendfenntartó erőit és a világszervezet közel-keleti megfigyelőit. Ez utóbbiak nem alkotnak katonai szervezetet és feladatuk a tűzszüneti vonalak kijelölésére korlátozódik. A megfigyelő csoport pillanatnyilag 16 ország 215 tisztjéből áll — de várható a létszám felduzzasztása —, élén Enzio Siilasvuo finn tábornok áll. A csoport jelenleg 17 posztot rendezett be az egyiptomi —izraeli és 16-ot a szíriai—izraeli tűzszüneti vonal két oldalán. További megfigyelők tartózkodnak a libanoni—izraeli határon is. .Szombat, 1973. október 27. Kissinger sajtóértekezlete Washingtonból jelenti a TASZSZ Csütörtökön Washingtonban sajtóértekezletet tartott a közel-keleti helyzetről Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Kissinger méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok tesz jelenleg, hogy létrejöjjön a hatékony tűzszünet és megkezdődjenek a közel-keleti konfliktus rendezésére hivatottmegbeszélések a térség igazságos és tartós békéjének megteremtése céljából. Az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra — hangsúlyozta a külügyminiszter — különleges felelősség hárul e konfliktus rendezésében. Közös erőfeszítéseink arra irányultak, hogy mielőbb létrejöjjön a tűzszünet — mondotta Kissinger, majd rámutatott: „E közös erőfeszítések jegyében zajlott le moszkvai látogatásom, melynek során megbeszéléseket folytattam L. I. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és kidolgoztuk azt a formulát, amely véleményünk szerint a konfliktusban részt vevő mindkét fél számára elfogadható.” Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Moszkvában elért megállapodás szellemében kíván tevékenykedni. Magyar állásfoglalás a leszerelésről New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ-közgyűlés egyes számú bizottságában a leszerelési világkonferenciáról szóló vitában október 26-án felszólalt Hollai Imre külügyminiszter-helyetes. Elmondotta, hogy Magyarország, mint Európa szívében fekvő békeszerető szocialista ország rendkívül érdekelt a nemzetközi béke és biztonság megerősítésében, a nemzetek közötti barátság és együttműködés megszilárdításában. Országom, hangsúlyozta Hollai Imre, minden olyan javaslatot nagy érdeklődéssel fogad, amely haladást ígér ezen a területen. Ezért fogadta Magyarország teljes egyetértéssel a Szovjetuniónak a 26. közgyűlésen tett javaslatát, a leszerelési világkonferenciáról. Ez a javaslat azóta is nagy érdeklődést vált ki az ENSZ tagállamai részéről és világszerte támogatást élvez. Ebben az összefüggésben emlékeztettek az el nem kötelezett országok algíri konferenciájára, ahol szintén bebizonyosodott, hogy a javaslat minden ország hasznára válna. A magyar küldöttség — hangsúlyozta a továbbiakban Hollai Imre — érdeklődéssel figyeli néhány delegációnak azt a törekvését, hogy kibővítsék a különleges bizottságot. Ha a bizottság létszámának növekedése új lendületet ad a munkának, támogatjuk a javaslatot, annak szem előtt tartásával, hogy a testület továbbra is megfelelően tükrözze a területi és politikai megoszlást. A magyar küldöttség erőteljesen támogatja mindkét német állam felvételét a bizottságba. Husák befejezte jugoszláviai látogatását Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken befejeződött Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának négynapos jugoszláviai látogatása. Délben fejeződtek be a zárómegbeszélések Tito államfővel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökével, délután a CSKP KB főtitkára sajtóértekezletet tartott. Husák és kísérete a kora esti órákban indult viszsza Prágába. A látogatásról Belgrádban és Prágában közös közleményt adnak ki. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára jugoszláviai látogatásáról hazatérőben Magyarország felett átrepülve táviratban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Prágából jelenti az MTI. Pénteken az esti órákban különrepülőgépen visszaérkezett Prágába Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Íjabb kivégzések Chilében Santiagóból jelenti az AP: A chilei katonai junta a Népi Egység erői ellen véres megtorló hadjáratot folytatva csütörtökön Antofagastában kivégeztette a puccsisták hatalomra jutása óta betiltott Szocialista Párt három tagját. Kivégzésükről katonai közleményt adtak ki. A Santiagótól 250 kilométerre délre fekvő Talca város katolikus püspökének csütörtöki pásztorleveléből kiderült, hogy a fasiszta junta üldözi az országban működő külföldi papokat. A katonai hatóságok többjüket napokig vallatták, 12 papot még mindig fogságban tartanak és 34 külföldi egyházi személyt kiutasítottak az országból, köztük több spanyol, holland és francia papot. Genfből jelenti a Reuter. Az Interparlamentáris Unió tanácsa csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatban élesen elítélte a chilei katonai juntát és felszólította az összes kormányokat, haladéktalanul szüntessék be a katonai rezsimnek nyújtott minden politikai, gazdasági és katonai segítséget és támogatást. Csehszlovák — vietnami megállapodások Prágából jelenti az MTI. A prágai Hrzan-palotában pénteken aláírták a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak 1974-ben nyújtandó csehszlovák gazdasági és műszaki segítségről szóló megállapodást. Az okmányt Jan Gregor csehszlovák és Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes látta el kézjegyével. Egyidejűleg aláírták az 1974. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást is. Az ünnepi aktuson megjelent Pham Van Dong vietnami és Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő, Ludvik Svoboda hadseregtábornok, csehszlovák köztársasági elnök pénteken a prágai várban fogadta Pham Van Dongot, valamint Nguyen Duy Trinh-t. A megbeszélésen jelen volt Lubomir Strougal miniszterelnök, dr. Jaan Pudlak, az elnöki kancellária vezetője, valamint a két ország prágai, illetve hanoi nagykövetei. O (Moszkva, TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken fogadta Joh Edward Killicket, Nagy- Britannia moszkvai nagykövetét.