Magyar Nemzet, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

S­z­o­m­b­at, 1975. március 1. Ü­lést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Eln­ökei Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendele­tet. Az új rendelkezések ér­telmében a földiben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális, vagy műemléki ér­tékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tu­lajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, föld­munkáknál stb. feltárt mu­zeális értékeiket a helyi ta­nácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentősé­gétől és értékétől függően el­ismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt Fejlődnek a magyar—osztrák pénzügyi kapcsolatok Az osztrák fővárosban be­fejeződtek a magyar—osztrák pénzügyi tárgyalások, s ebből az alkalomból pénteken Falu­végi Lajos pénzügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósító­jának. A miniszter elmondotta: Magyarország és Ausztria között a gazdasági kapcsolatok az elmúlt években különösen dinamitosan fejlődtek, válla­lataink jól hasznosítják a két ország hasonló gazdasági fej­lettségéből és a földrajzi szom­szédságból adódó előnyöket. 1974-ben az áruforgalom több mint ötven százalékkal halad­ta meg az előző évit. Jól fej­lődnek pénzügyi kapcsolataink is. Az osztrák pénzügyi élet­ben elismert, a több mint fél évszázada Bécsben működő, magyar tulajdonban álló ban­kunk, a Central Wechsel und Kreditbank AG tevékenységé­vel hasznosan járul hozzá a kétoldalú és a kelet-nyugati kapcsolatok bővítéséhez. — A magyar—osztrák pénz­ügyi tárgyalások során átte­kintettük a két országot köl­csönösen­ érintő pénzügyi kér­déseket. Korábbi megbeszélé­seink eredményeként ez alka­lommal kormányaink megbí­zásából egyezményeket írtunk alá a kettős adóztatás elke­rülésére a jövedelem, a hoza­déki és a vagyonadók, vala­mint a hagyatéki és öröklési adók terén.­­ Jelenleg a két országnak több mint ötven kooperációs egyezménye van, és néhány további nagyobb együttműkö­dés körvonalai is kirajzolód­tak, ezeket azonban a lehető­ségekhez mérten még nem ka­matoztattuk. Társadalmi vitára bocsátják a közművelődési törvény tervezetét Társadalmi vitára bocsátják a közművelődésről szóló tör­vény tervezetét. Az országos vita megszervezését — a ko­rábbi pozitív tapasztalatok alapján — ezúttal is a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa vállalja magára. Március­­ 4. és 20. között valamennyi megyében és a budapesti ke­rületekben több ezer állam­polgár mondja majd el véle­ményét a készülő törvénnyel kapcsolatban. A társadalmi vita lebonyolításáról hangzott el tájékoztatás a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő művelődési munkaközösség pénteki ülé­sén. Az újjászervezett munka­­közösség értékelte az elmúlt évben végzett tevékenységet, majd Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának titkára az idei tervekről szól­va ismertette a munkaközös­ség előtt álló feladatokat, to­vább akarják növelni a sző­kebb közösségek művelődési bázisait, a művelődési mun­kaközösségeket, valamint gon­dozni és az eddigieknél széle­sebb társadalmi mozgalommá fejleszteni az Olvasó népért és a honismereti mozgalmat. Száz turistaútvonal A Szovjetunió idegenforgalma A Szovjetunió idegenfor­galmáról nyílt kiállítás pén­teken az Uránia filmszínház­ban, ahol félszáznál több szí­nes fotó, kép ad áttekintést a baráti ország turistákat vonzó nevezetességeiről. Az Országos Idegenforgalmi Tanács, az In­­tourist szovjet utazási iroda és az APN szovjet sajtóügynök­ség rendezte közös kiállítást Budai András, az OIT elnöke, és V. F. Jevsztratyenkova, az Intourist elnökségi tagja nyi­totta meg. Az 1971-ben kötött magyar —s szovjet idegenforgalmi kor­mányközi megállapodás ered­ményeként is mindinkább élénkül a két ország közötti turistaforgalom. Ezt jelzi, hogy tavaly mintegy 100 ezer szovjet állampolgár érkezett hazánkba, s ugyanakkor 140 ezer magyar kereste fel a Szovjetunió városait, üdülőhe­lyeit. Különösen kedveltek a barátság­ és a béke­von­atok, 1974-ben 34 magyar barátság-vonat futott be a különböző szovjet pályaudvarokra, a test­vérvárosok turistáival. Mint a kiállítás anyaga is tükrözi, idén különösen gaz­dag program összeállításával várja a külföldi — köztük a magyarországi — turistákat az Intourist. Mintegy 135 szov­jet várossal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A több mint 100 javasolt turistaút­vonal közül néhány a magyar turisták­­nál még kevésbé lá­togatott vidékekre is elkalau­zolja a vendégeket. Különö­sen kedveltek azok a kombi­nált túrák, amelyeken egy he­tet a tengerparton pihenhet­nek a résztvevők, a másik hé­ten pedig ismerkedő körúton vehetnek részt az ország más vidékein. Újdonság a­ külföl­di autósturisták számára szer­vezett program. Ennek kere­tében mintegy 10 000 kilomé­ter hosszúságú útvonal men­tén kereshetik fel az autósok többek között Ukrajna, Grú­zia, Örményország és Észtor­szág városait. Külön progra­mokat szerveznek a Szovjet­unió nagy honvédő háború­jának nevezetes hadszínterei­re, így egyebek között Lenin­­grádba, Volgográdba és Minszkbe. A kiállítás március 10-ig te­kinthető meg. MÁRCIUS 2-ÁN, vasárnap DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR TAVASZI HANDICAP 2100 MÉTEREN az i­mm Magyar Nemzet KNEB-tanácskozás Az utóbbi időben sokat vi­tatott, fontos társadalmi, po­litikai kérdésről adott átfogó helyzetképet az a jelentés, amelyet Arday László főisko­lai adjunktus, a KNEB mun­kabizottságának vezetője ter­jesztett elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A jelentés sokoldalú és alapos elemző munka alapján irányítja a figyelmet a tech­nikai civilizáció térhódításával, a városiasodással, az egyoldalú életmóddal járó, egészségre hátrányos következményekre, s ezek ellensúlyozásaként a test­kultúra fejlesztésének sürgető feladataira, a tömegsport szer­vezeti, anyagi feltételeinek megjavítására, a szemlélet ala­kítására, a versenysportra szű­kült sportpropaganda kiszéle­sítésére. A KNEB a jelentést elfogadta. A vizsgálat megálla­pításairól tájékoztatja a kor­mányt, s javaslatait megküldi az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak, valamint az érdekelt állami és társadalmi szerveknek. A KNEB elfogadta a mun­katervében szereplő két másik vizsgálat programját is. Fogadás az NDK nagykövetségén A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti néphadserege megalakulásának 19. évfordu­lója alkalmából Heinz Barthel ezredes, az NDK budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja pénteken foga­dást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Pacsek József vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes. Rácz Sándor, az MSZMP KB köz­­igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, a ma­gyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tag­ja. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője, katonai és légügyi attaséja. Ott volt V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képviselője. Az aprófalvak helyzete A Hazafias Népfront Vas és Zala megyei bizottsága szerve­zésében pénteken tanácskozást tartottak Őriszentpéteren a két megye három tájegysége, az őrség, a Hegyhát és Göcsej aprófalvainak helyzetéről. A tanácskozáson részt vett S. He­gedűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára. Dr. Conda György, a Vas megyei tanács elnöke tar­tott vitaindító előadást. Odaítélték a közgazdász-díjakat A Magyar Közgazdasági Társaság választmánya dr. Csikós Nagy Béla államtitkár­nak, a társaság elnökének ve­zetésével ülést tartott. A vá­lasztmány megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjáról, Háy László akadémikusról. Dr. Garamvölgyi Károly mi­niszterhelyettes, az MKT főtit­kára beszámolt a társaság 1974. évi tevékenységéről, majd Bu­da István munkaügyi állam­titkár, a munkaügyi szakosz­tály elnöke tájékoztatta a vá­lasztmányt a vezető-, illetve szakközgazdász-képzés helyze­téről. Ezt követően a választ­mány a társaság által alapí­tott „Közgazdász-díj”-ban ré­szesítette Bognár József és Friss István akadémikusokat, a társaság alel­nökeit, valamint Simai Mihályt, ugyancsak a társaság alelnökét, Illés Mik­lóst, a Nógrád megyei szerve­zet elnökét, Lengyel Lászlót, a társaság tudományos titká­rát. Ezenkívül hét közgazdász­nak a társaságban végzett ak­tív tevékenységéért Széchenyi­­emlékérmet adományoztak. SZÁLLODAVÁLLALAT sürgősen megvásárolná VAGY BÉRBE VENNE KÖRÜLBELÜL 40—50 NÉGYZETMÉTER ALAPTERÜLETŰ, SZÁRAZ HELYISÉGET sokszorosító üzeme részére Budapest belterületén ügyintéző: SÁNTHA ISTVÁN. Tel.: Il­ 2 000. 8—16 óráig. Újabb nemzetközi siker Két aranyérem a brnói kiállításon Brno, 1975. február Pénteken fejeződött be a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság második nagyvárosá­ban, Brnóban, a SALIMA 75 nemzetközi élelmiszeripari be­mutató, amelyet második al­kalommal rendeztek. Ezen hat magyar külkereskedelmi vál­lalat vett részt a HUNGEXPO szervezésében. A csehszlovák vásárvárosban a magyar élel­miszeripar és az ezzel kap­csolatos műszeripar termékei 34 állam 700 vállalatainak versenyében megérdemelt si­kert értek el. A csütörtökön kiosztott 32 aranyéremből — a tavalyi eggyel szemben — kettőt ítélt a bíráló bizottság magyar termékeknek. Arany­érmet kapott a LABOR Mű­szeripari Művek — Budapest- Esztergom — sikérmosó ké­szüléke és a TERIMPEX — Külkereskedelmi Vállalat út­ján forgalmazott — a Ba­­romfiipari Feldolgozó Vállala­tok Trösztje, HUNGAVIS nemzetközi védjegyű — puly­kája. Nemzetközi elismerés Ünnepi külsőségek közepette került sor a brnói városi nemzeti bizottság épülete nagytermében a díjkiosztásra. Dr. Jaromir Kolácny, a brnói nemzetközi vásár és kiállítás vezérigazgatója, valamint dr. Rudolf Bretschneider pro­fesszor, a prágai kémiai-tech­nológiai főiskola rektora, a bíráló bizottság elnöke nyúj­totta át a 217 benevezett termékből kiválasztott 32 nyertes termékért az arany­érmeket és okleveleket. Sokan gratuláltak Váradi Emilnek, a LABOR Műszer­ipari Művek osztályvezetőjé­nek az aranyérem átvétele után. A KGM-hez tartozó nagyvállalat a moszkvai Ja­­kunyin Intézet műszaki do­kumentációja felhasználásával továbbfejlesztett műszerét hozta el Sirnóba. Ez a beren­dezés az eddig kézzel és hosz­­szadalmasan végzett művelet helyett pontos tájékoztatást ad a liszt sikértartalmáról, amely szoros összefüggésben van a kenyér minőségének megállapításával. Eddig két­száz ilyen berendezést készí­tett a LABOR esztergomi gyára és a vevők: Csehszlo­vákia, az NDK, Bulgária és Románia, újabban pedig Peru. Az aranydiplomás készülé­ket a prágai malom- és sütő­ipari vállalat megvásárolta és újabb 35 hasonlóra adtak ren­delést. Nagy érdeklődés kísérte a TERIMPEX kiállítási stand­ját, ahol a nagydíjas pulyka is látható volt a mélyhűtött pultban. Még a díjkiosztás előtt megtekintette a magyar kiállítást Frantisek Hamouz, a szövetségi kormány elnök­­helyettese, továbbá dr. Bohus­­lav Vecera, a szövetségi kor­mány mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere, vala­mint több vállalat vezérigaz­gatója és helyettese. Mind­annyian elismeréssel nyilat­koztak a magyar bemutatóról és magas színvonaláról. A B és a C pavilonban so­rakoztak a magyar vállalatok termékei. Olyan „tálalásban”, amely méltó volt a HUNG­­EXPO hagyományaihoz, nem­zetközileg is elismert magas színvonalához. Ezzel kapcso­latban említjük­­ May Attila belső­építészt, Szekeres István grafikust és Tallián Gábor szakmai rendezőt, akiknek je­lentős szerepe volt a SALIMA 75 magyar bemutatója sike­rében. Nagy figyelem kísérte a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium főosztály­­vezetőjének, Vereckei Imré­nek a sajtótájékoztatóját. A főosztályvezető átfogó képet adott a magyar mezőgazdaság négy esztendejének eredmé­nyeiről, a XI. pártkongresz­­szus előkészületeiről, vala­mint hazánk felszabadulása 30. évfordulójának jelentősé­géről. Sok lehetőség nyílt Brnóban a magyar szakemberek és kül­földi partnereik megbeszélé­seire. A TERIMPEX képvise­letében dr. Kamensky Illésné három magyar ételkonzervvel­­ ismertette meg a csehszlovák­­ szakembereket. A vállalat eddig 70-féle terméket szállí­tott a szocialista országokba, és mód nyílt arra, hogy az újabb konzervkészítmények­­kel a kiviteli listát növelje. Beható tárgyalások folytak a Komplex megbízottai és a Technoexport Praha, valamint Technoexport Pozsony szak­emberei között a kölcsönösen előnyös kivitel-behozatal nö­veléséről. A megbeszéléseken többször felmerült: zöldségből, gyü­mölcsből, borból növekednek az igények Csehszlovákiában. A lakosság nagyobb mennyi­séget igényel a magyar termé­kekből, amelyeknek íze, aro­mája előnyösebb, mint más ál­lamok termékeié. Gyermekételek Nálunk is, a baráti Csehszlo­vákiában is nagyobb a gyer­mekszaporulat és ezzel kap­csolatban merült fel az igény: a HUNGAROFRUCT szállít­son több gyermekételt. Ugyan­ilyen kívánság merült fel a mi részünkről is. Látogatást tettünk a TER­­IMPEX partnerénél, a KOOS­­POL vállalatnál, amely az idén félmillió hektoliter sört szállít hazánkba. A Komplex magyar külkereskedelmi vállalat a Technoexport Praha, valamint Technoexport Pozsony külke­reskedelmi vállalatokkal együttműködve, sütőipari, tej­ipari, hűtőipari és konzerv­ipari berendezéseket értékesí­tett az elmúlt években. A mostani kiállításon a többi kö­zött a párkányi és a lévai ke­nyérgyárak modelljeit mutatta be. A magyar kivitel Figyelmet érdemlő adatokat jegyeztünk fel a Brnóban tett látogatásunk alkalmával. A Csehszlovákiába irányuló ki­vitelben 20 százalékot képvi­selnek az élelmiszeripari ter­mékek. A magyar almakivi­telben például minden cseh­szlovák állampolgárra 4 kiló jut. Borkivitelünkben a cseh­szlovák részesedés 10—15 szá­zalék, téliszalámiból és gyulai kolbászból 20 százalék. Brno egyre nagyobb szere­pet tölt be a nemzetközi vásá­rok sorában. A februári SA­­LIMA 75 kiállítás eredményt hozott számunkra is. Folynak már az előkészületek a brnói kiállításokra. Lubomir Silhavy és Miroslav Hudecek — a szö­vetségi külkereskedelmi mi­nisztérium képviselői — a Ma­gyar Nemzet munkatársának elmondották, hogy az április­ban sorra kerülő tavaszi brnói fogyasztási cikkek kiállítását, a júniusban megnyíló EMBAX, csomagolástechnikai bemuta­tót, más műszaki seregszemlét a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság felszabadulása 30. év­fordulója jegyében tartják. A nemzetközi bemutatók jó fórumoknak bizonyulnak a­z együttműködés, a szocialista gazdasági integráció fejleszté­séhez. A SALIMA 75 is ezt bi­zonyította. Víg István 6,2 millió sertés Nagyobb kedvezmények a tenyésztőknek A sertéshústermelés hely­zetéről és a fejlesztésére hozott új intézkedésekről tájékoztat­­ta pénteken a MÉM-ben az újságírókat Váncsa Jenő mi­niszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben kiegyen­súlyozott és zavartalan volt a hazai sertéshúsellátás. Így­­lesz ez 1975-ben is, a felvásár­ló vállalatok 6,2 millió sertés­re számítanak, a kistermelők pedig valószír­űleg a tavalyi­hoz hasonló mennyiségű álla­tot nevelnek föl. A sertéshús több mint 60 százalékát 1973-ban a kisüze­mek — a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéb hizlalók — adták, tavaly 57 százalékos arányban részesültek az ösz­­szes forgalomból, ezek szerint meghatározó szerepük van a sertéshústermelésben, és így lesz ez a következő években is. A nagyüzemek — az állami gazdaságok és a téeszek ser­téstelepei — várhatóan 1976- ban kerülnek majd túlsúlyba az országos termelésben, ek­kor lépik át az 50 százalékos részesedési arányt. 1974-ben csökkent a kister­melők tenyésztési kedve. A háztájiból és a kisegítő gazda­ságok állományából példáu­l jelenleg 60—80 ezer koca „hiányzik”. A helyzet­ javítá­sára egész sor intézkedést hoztak. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt módosította a tavaly novemberében meghir­detett vemhes kocasüldő­­értékesítési akció feltételeit, előnyösebb lehetőségeket te­remtettek a program sikeré­hez. A kistermelők egyebek között garanciát kapnak ta­karmányok vásárlására. A nagyüzemek felkészülnek arra, hogy 50 ezer vemhes kocasül­dőt bocsátanak a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelke­zésére, az állatokat előnyös feltételek­ mellett vehetik át a kistenyésztők. Növelik az ál­latok átlagsúlyát, ennek érde­kében 1975. május 1-től a fel­­vásárlási súlyhatárt, szeptem­ber 1-től pedig az alsó súly­határt emelik fel öt kilogram­mal, 115, illetve 95 kilo­grammra. Javult az élelmiszerek minősége Még sok kifogás van a kávéra, töltelékárura Pénteken délelőtt dr. Vajda Ödön, a Fővárosi Élelmiszer­­ellenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet igazgatója az élelmisze­rek minőségéről tartott beszá­molót. Az elmúlt fél évben végzett ellenőrzések azt mu­tatják, hogy a megvizsgált élelmiszerek minősége az elő­ző évhez viszonyítva javult, a kifogásolások aránya 7,9 szá­zalékról 5,8 százalékra csök­kent. Az állami iparban végzett műszaki fejlesztési intézkedé­sek következtében erősen ja­vult a vágott baromfi minő­sége. A cukrászsütemények minősége is megfelelő volt. Kevesebb volt a kifogás a cukrászdákban, eszpresszók­ban felszolgált feketekávé mi­nősége ellen. Az édesiparban a kekszfélék minőségének hi­bái az elfogadható értékre, a cukorkaféléké egyharmadára csökkent, ugyanakkor a pör­költkávé ellen igen sok pa­nasz hangzott el. Az állami iparban kismér­tékben emelkedett a töltelék­áruk, a gyulai módra készült kolbász és több mint tízsze­resére a szal­ámifélék minősé­gének kifogásolása. Elavultak a gépek és a többi gyári be­rendezések. Általában nagy a kifogásolási arány a pácolt, füstölt termékekre a magas sótartalom miatt. A Főváro­si Sütőipari Vállalat tészta­­gyárából salmonellafertőzés miatt több vágón tésztát hal­etetésre kellett felhasználni. A magániparban igen jelentős arányú volt a száraztészták­ minőségének kifogásolása. Ezen a téren sok a kontár. Elmondotta az intézet igaz­gatója, hogy sok élelmiszert erős minőségi hiányosságok miatt zárolni kellett, így pél­dául a Karaván kávé mocsár­­izű tételét, azt a zöldbab kon­­zervet, amely fertőző gyom­magvakat tartalmazott, az avas törökmogyoróbél készle­teket, az üledékes Maríné Dry Gin italokat. Sok a baj az élelmiszerüzletek hűtőpultjai­val és rekeszeivel. Találtak olyan hűtőpultot, amelyben plusz három fok volt a hő­mérséklet. A tavalyi BNV-n az ellenőrzött eszpresszókávé 33 százaléka nem felelt meg a minőségi követelménynek. Az intézet ez évben fokozza, szigorítja a minőségi ellenőr­zéseket, elsősorban azokban az üzemekben és üzletekben, ahol feltűnően magas volt az áruk kifogásolási aránya. 3

Next