Magyar Nemzet, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
2 teremtésével összefüggő érdekeknek. A Biztonsági Tanácsnak az a határozata, amely lehetővé teszi, hogy a PFSZ képviselője részt vegyen a testület januári közel-keleti vitájában, a Palesztinai ügy újabb győzelme — jelentette ki a szervezet szóvivője hétfőn Bejrútban. Elégedettség Damaszkuszban Damaszkuszból jelenti az AP. „A Szíriai kormány igen elégedett azzal az eredménynyel, amelyet az ország sikeres diplomáciai lépései hoztak” — jelentette ki Damaszkuszban a kormány szóvivője azt követően, hogy a szíriai kabinet ülésen vitatta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfőre virradóan hozott határozatát. Mint a szóvivő hangoztatta, a BT döntését nemcsak a szíriai kormány, hanem a Palesztin Felszabadítási Szervezet is nagy megelégedéssel fogadta. „A PFSZ elégedett azzal, ahogy az érdekeit Szíria védelmezi” — jelentette ki a szóvivő. Végezetül a szíriai kormány álláspontját összegezve a szóvivő kiemelte: „Szíria, nem úgy, mint egyes defetisták, szívügyének tartja az arab nép ügyét, és nem fordít hátat a palesztin népnek csak azért, hogy néhány négyzetkilométer sivatagot visszakapjon.” Hafez Asszad szíriai elnök vasárnap kétórás megbeszélésen fogadta Jasszer Arafatot — közölték damaszkuszi kormányforrásokból. A PFSZ VB vezetője, aki szombaton érkezett vissza a szíriai fővárosba, szovjetunióbeli és magyarországi látogatásáról tájékoztatja Asszad elnököt. Jeruzsálemből jelenti a DPI. Hosszú ülést tartott hétfőn az izraeli kormány. Ezt követően Jeruzsálemben bejelentették, hogy Izrael bojkottálni fogja a jövő év januárjában felújítandó közel-keleti BT-vitát, mivel arra meghívják, a PFSZ képviselőit is. A kormányülés után kiadott tájékoztatóból ugyanakkor kiderül az is, hogy Izraelnek egyáltalán nincs szándékában feladni a megszállt Golan-magasatok izraeli lakosokkal való „benépesítésének” politikáját, amelynek célja a megszállt területek végleges annektálása. A kormány végül azzal vádolta a Biztonsági Tanácsot, hogy — úgymond — „behódolt a szíriai és palesztin követeléseknek”. Szovjet felszólalás az EINSZ-ben az indiai-óceáni békeövezet ügyében New Yorkból jelenti a TASZSZ. Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában elhangzott felszólalásában kijelentette: az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításának kérdésében a Szovjetunió abból az elvi irányvonalból indul ki, hogy támogatja mindazokat a javaslatokat, amelyek reálisan elősegítik a békének és az államok biztonságának megszilárdulását, s a nemzetközi feszültség enyhülését. A Szovjetunió kész egyenjogú alapokon, anélkül, hogy bármely fél biztonsága kárt szenvedne, megvitatni az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításának kérdését. Ennek kidolgozásánál azonban nem szabad csorbítani a tengerhajózás szabadságának elvét, minthogy egyebek közt az Indiai-óceánon keresztül vezetnek a Szovjetunió fontos közlekedési útvonalai. A Szovjetuniónak nem volt és nincs is semmiféle katonai támaszpontja az Indiai-óceán térségében. Mivel az Indiaióceán térségében az imperialista államok katonai támaszpontokkal rendelkeznek, az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítása, más államok ottlevő katonai támaszpontjainak fenntartása mellett, hátrányos helyzetbe hozná a Szovjetuniót. Ez kárt okozna a Szovjetunió és a szocialista közösséghez tartozó más országok érdekeinek, valamint e térség valamennyi olyan országának, amely nemzeti függetlenségének megszilárdításáért harcol. Ezért az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítása megköveteli az e térségben levő öszszes külföldi katonai támaszpont felszámolását. A Szovjetunió ebből kiindulva közelíti meg a Diego Garcia-i ameri-kai katonai támaszpont kérdését is. E támaszpont létrehozása veszélyes a nemzetközi béke és a partmenti államok biztonsága szempontjából — mutatott rá a szovjet delegátus. Miniszterek öt pártból Az új finn kormány folytatja elődei külpolitikai vonalát Helsinkiből jelenti a TASZSZ. Martti Mieetinen, a vasárnap megalakult új finn koalíciós kormány centrumpárti miniszterelnöke hétfőn sajtóértekezleten körvonalazta a kormány programját. Hangsúlyozta, hogy az új kabinet továbbra is aktív békepolitikát folytat, hűen a Szovjetunió és Finnország közötti baráti és együttműködési kapcsolatokhoz. Gazdasági téren legfőbb feladatként a munkanélküliség elleni harc fokozását jelölte meg. A 18 tagú kormányban egyébként öt párt képviselői kaptak helyet. . Befejeződött a bécsi békeértekezlet Bécsből jelenti az MTI. Befejeződött a békeerők bécsi értekezlete. A november 27—30. között 25 nemzetközi szervezet és 44 ország nemzeti békemozgalmának képviselőivel rendezett értekezlet nyilatkozata nyomatékkal hangsúlyozta a helsinki dokumentum széles körű ismertetésének fontosságát, majd aggodalmának ad kifejezést amiatt, hogy bizonyos erők Európában és Európán kívül kísérleteket tesznek a helsinki konferencia jelentőségének lekicsinylésére. A tanácskozáson két jelentős határozatot hoztak: Véglegesítették, hogy a jövő évben március 28.—április 1. között nemzetközi fórumot rendeznek a leszerelés előmozdítására az angliai Yorkban. Az előkészítő bizottság, amelynek tagjai közé választották Magyarország képviselőit is, január 24—25-én Londonban újabb előkészítő megbeszélést tart a fórum gondos megszervezése céljából. „Nemzetközi kampánybizottság a közel-keleti igazságos békéért” elnevezéssel megalakították azt a testületet, amely tavasszal tartott párizsi béketanácskozás döntése alapján kezdi meg tevékenységét. Ismeretes, hogy ennek a kampánybizottságnak tagja lett Magyarország is. A testület munkájával kapcsolatban a zárónyilatkozat kifejezésre juttatta: a nemzetközi kampánybizottság a világ közvéleményének helyes tájékoztatásával az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megvalósításáért, a genfi konferencia haladéktalan összehívásáért, a közel-keleti válság igazságos és végleges rendezéséért száll síkra.* A Bécsben levő Nemzetközi Béke Intézet hétfőn rendezte közgyűlését, amelyen az elmúlt három év munkájáról adtak számot és meghatározták az intézet 1976—1977. évi feladatait. A rendezvényen részt vettek a bécsi intézettel együttműködő magyar szervek és intézmények képviselői. Az Országos Béketanács képviseletében Sebestyén Nándorné főtitkár jelent meg. Az esti órákban véget ért közgyűlésen az intézet elnökségi tagjává választották dr. Haraszti György és dr. Simai Mihály egyetemi tanárt is. (Párizs, AFP) Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök december 10-én ötnapos, hivatalos látogatásra Kairóba utazik . (Új-Delhi, DPA) Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn átvette a hadügyminiszteri tisztséget a nyugalomba vonuló Szvaran Szinghtől, aki 23 éven át volt a kabinet . (Cotonou, AFP) Az 1960 óta független Dahomey Köztársaság vasárnaptól a Fenin Népi Köztársaság nevet vette fel. Magyar Nemzet Costa Gomes tárgyalásai a pártok vezetőivel A Portugál EP értékelése a jelenlegi nehéz és veszélyes szakaszról Lisszabonból jelenti az MTI. Costa Gomes portugál elnök vasárnap este a Belem-palotába kérette az ország valamennyi pártjának vezetőjét. Az Expresso című lap értesülése szerint az államfő felszólította őket, hogy pártjaik szolgáltassák be az engedély nélkül tartott fegyvereket, egyelőre ne hívjanak össze gyűléseket, tartózkodjanak a demonstrációktól és — a gazdaság újjáteremtése érdekében — a sztrájkoktól. La Carneiro, a PPD főtitkára közölte, hogy a Belem-palotában szó volt a kormány átalakításával öszszefüggő kérdésekről is. Az Avante című lisszaboni lap értékeli az országban kialakult politikai helyzetet. A többi között ismerteti a Portugál EP KB titkársága közleményét, amely megállapítja: „Bizonyos politikai körök, és egyes Észak-Portugáliában megjelenő újságok a nemrég lezajlott katonai megmozdulások ürügyén kampányt indítottak a Portugál Kommunista Párt ellen, miközben a szélsőséges balodali körök szemére vetik a Portugál Kommunista Pártnak, hogy nem akart részt venni a megmozdulásokban, a reakciós körök azzal vádolják a pártot, hogy államcsínykísérletet készített elő a hatalom megragadása végett. Ez a vád — amelynek céljai teljesen nyilvánvalóak — minden alapot nélkülöz. A kommunista párt már hosszú idő óta állást foglal a katonai konfrontáció ellen — a válság politikai rendezéséért. A kommunista párt — állapítja meg a PKP KB titkársága — hű marad irányvonalához, amely — mint az események megmutatták — helyesnek bizonyult. A kommunista párt továbbra is védelmezi politikájának fővonalát, amely alkalmas az erők tömörítésére azzal a céllal, hogy el lehessen hárítani a fasizmus fokozódó veszélyét, meg lehessen védeni a demokratikus szabadságjogokat és biztosítani lehessen a portugál forradalom végérvényes győzelmét. * Az Avante szerkesztőségi cikket is közöl és abban rámutat : „A portugál forradalom nehéz és veszélyes szakaszát éljük”. A katonák körében a baloldali erők veresége a közeljövőben kétségtelenül gyengíti a forradalmat és a népi mozgalmat. A jobbra tolódás, amelyért a szocialista párt és a Demokratikus Néppárt a legreakciósabb és konzervatív körök támogatásával síkraszáll, most láthatólag az eddiginél fokozottabb támogatásra talált a katonák körében. A reakciós és a konzervatív erők azonban tévednek, ha úgy vélik, hogy rá tudják erőszakolni az országra a nekik megfelelő politikát. A munkásmozgalom megőrzi erejét. A néptömegeket áthatja az az eltökélt szándék, hogy megvédik a demokratikus szabadságjogokat és a forradalom más vívmányait — hangsúlyozza az Avante. A Portugál Kommunista Párt szolidáris a forradalmi és haladó beállítottságú katonákkal, akik vállvetve harcolnak a dolgozókkal a forradalom védelmében. A PKP a közelmúlt eseményekért azokra a pártokra, szélsőhalom irányzatú csoportosulásokra és elemekre hárítja a súlyos felelősséget, amelyek — úgy vélekedve, hogy játszhatnak a fegyveres felkeléssel és a hatalom megragadásával — megakadályozták a válság politikai rendezését — amelyért következetesen harcolt a Portugál Kommunista Párt — és előidézték bizonyos katonai csoportok vereségét. Az angolai népi erők előrenyomulása Luandából jelenti a TASZSZ. Az AngolaiNépi Köztársaság fegyveres erőinek főparancsnoksága legfrissebb hadijelentésében közölte, hogy a katonai helyzet a néphadsereg gyakorlatilag minden fronton előretörő egységeinek javára alakul. Ezek az egységek az elmúlt két nap alatt sikeres katonai akciókat hajtottak végre a keleti fronton és elfoglalták a stratégiai fontosságú Cangombe városát. Cangombe a szakadár Unita fontos katonai támaszpontja volt az ország keleti részén. Bandái innen intéztek szakadatlan támadásokat az MPLA ellenőrzése alatt álló körzetek ellen. Alkotmányozó konferencia Londonban? Megegyezés körvonalazódik Rhodesiában Salisburyből jelenti a Reuter: Ian Smith rhodesiai miniszterelnök és Joshua Nkomo, az Afrikai Nemzeti Tanács elnöke hétfőn Salisburyben közös nyilatkozatot írtak alá, melyben kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy tárgyalásos úton rendezzék Rhodesia alkotmányjogi problémáit. A nyilatkozat kilátásba helyezi, hogy ha az érdekelt felek között megállapodás születik az alkotmányjogi problémák rendezéséről, Rhodesián kívül alkotmányozó konferenciát hívnak össze. Feltételezések szerint a konferenciát még ez év vége előtt, valószínűleg Londonban tartják meg. A hétfőn létrejött megállapodás mentelmi jogot biztosít az Afrikai Nemzeti Tanács tárgyalóküldöttsége számára Rhodesia területén. A rhodesiai kormány és az Afrikai Nemzeti Tanács képviselői között a Victoria vízesésnél augusztus 25-én eredménytelenül félbeszakadt tárgyalások óta Nkomo három megbeszélésen folytatott eszmecserét a salisburyi kormány tagjaival. Ford amerikai elnök megérkezett Pekingbe Az MTI tudósítója jelenti Pekingből: Gerald Ford amerikai elnök hétfőn Pekingbe érkezett. A négynapos munkalátogatás nyitányán a vendéget Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fogadta, némiképp „lefokozott” külsőségek között, minthogy a két országnak nincs diplomáciai kapcsolata. Ford, akit Pekingbe elkísért a felesége és Henry Kissinger külügyminiszter is, a repülőtérről a kínai kormány vendégházába hajtatott. Este Teng Hsziao-ping — Csou En-laj nevében adandó — díszvacsoráján vett részt. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes a Ford amerikai elnök tiszteletére hétfőn este adott díszvacsorán elmondta azt, amit Peking valamennyi vendége hallani szokott: „Nagy a zűrzavar az ég alatt, de a helyzet kitűnő”, „Mind a háború, mind a forradalom esélyei növekvőben vannak”, „Az enyhülésről hangoztatott szólamok nem palástolhatják el a háború veszélyét”. Ford elnök a maga részéről, akárcsak Teng Hsziao-ping tette bevezetőben, méltatta a két ország viszonyát szabályozó 1972-es sanghaji kommünikét, amely ma is útmutatóul szolgál az államközi kapcsolatok mindmáig késlekedő normalizálásához. Az amerikai elnök utalt Peking és Washington közös „hegemóniaellenességére”. Az enyhülési politika közvetett védelmezése bukkant fel Fordnak abban a kijelentésében, hogy „az Egyesült Államok továbbra is törekedni fog a (világban mutatkozó) veszélyek enyhítésére, kutatja azokat a lehetőségeket, amelyek az illúziómentes béke felé mutatnak”. (Szófia, MTI) Hétfőn hivatalos látogatásra Szófiába érkezett Süleyman Demirel, a Török Köztársaság miniszterelnöke. (Új-Delhi, CTK) Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter vasárnap ötnapos hivatalos, baráti látogatásra Indiába érkezett. Kedd, 1975. december 8. VILÁGGAZDASÁG Stockholm a válsággal szembenézve A „módus vivendit” napjainkban alighanem a politikánál is nehezebben lelik meg Nyugaton a gazdasági élettel foglalkozó szakemberek vitáiban. A válságos idők egyébként is mindig előtérbe állítják e lényegtelennek sohasem tekinthető problémát. A fejlett tőkés országok vezetőinek rambouillet-i csúcstalálkozója, bár a sikerről nem győzött meg mindenkit, arra azonban rávilágított hogy a további növekedés lehetőségeit, módszereit szeretnék minél előbb feltárni. A megoldást egyes nyugati közgazdászok a svéd pádéban keresik. A tőkés világot az utóbbi években ért megrázkódtatást e skandináv ország érezte a legkevésbé. A kedvező helyzet nyilván nemcsak a sors különös szeszélyének köszönhető, hanem a stockholmi gazdaságpolitikusok erőfeszítéseinek is. Az már más kérdés, hogy mennyiben tekinthető általános útmutatónak ez az „északi” rendszer. Igaz, a „jó szerencse” is segített abban, hogy Svédország nem került a visszaesés erős áramába, s nem sodródott „iránytű nélkül" a nyílt vizeken”. Ebben az évben például, ellentétben más tőkés országokkal, bő termést takarítottak be a mezőgazdaságban. Az olajat pedig kölcsönösen előnyös feltételekkel kapják Norvégiától. S nem utolsósorban a világszínvonalra fejlesztett iparágaknak az ellátásához elegendő nyersanyaggal rendelkeznek, van vasérc, amely a legjobb minőségű acél gyártásához szükséges, van fa a papír előállításához. Abban, hogy éppen ezeket a területeket kutatták fel, már tudatos elemek is vannak. Az ötvenes évektől kezdődően növekedett az állam befolyása a gazdasági életre, az elmúlt néhány esztendőben ez a folyamat még tovább erősödött A viszonylag szűk belső piac — nyolcmillió emberről kell csupán gondoskodni — okozza azt, hogy a svéd konszerneknek nemzetközi méretekben kell gondolkodniuk. Ez viszont arra ösztönözte őket, hogy a számukra legelőnyösebb árucikekkel kereskedjenek. A mostani nehéz idők azért a svéd ipart sem kerülték el. Éppen exporttermékeik iránt csökkent a kereslet, s ez kilencmilliárd korona deficit formájában jelentkezik majd az idei fizetési mérlegben. Az árak pedig nyolc-kilenc százalékkal nőnek. Mindennek ellenére ez az ország a többiekhez képest jobban áll a rossz .Időjárási viszonyok” közepette is. Az immár több mint negyvenéves múltra visszatekintő szociáldemokrata kormányzati rendszer ugyanis mindig a teljes foglalkoztatottság politikáját igyekezett követni. A háborúktól való távolmaradás is előmozdította az ország gazdagodását. Az ötvenes-hatvanas években az általános fellendülés is hozzájárult ahhoz, hogy az említett célkitűzést sikerült elérni. Ebben az időben a bérek növekedése gyorsabb volt, mint az áraké, ami egyszersmind az életszínvonalat is emelte. Több szociális és jóléti intézkedést valósítottak meg. A munkáltatók és a szakszervezetek egy régebbi, de ma is érvényes megállapodása alapján a dolgozók vállalták, hogy csak előzetes hozzájárulással sztrájkolnak, s ennek ellenértékeképpen a tőkések javítják a munka- és életviszonyokat. Olof Palme miniszterelnök a hetvenes évek elején megpróbált új gazdaságpolitikai módszereket alkalmazni. Az 1972- ben végleg kudarcba fulladt kísérlet után újból a régi receptet vette elő; a cél ismét a teljes foglalkoztatás volt. Ösztönözni kezdték a magánfogyasztást, csökkentették az adókat, növelték az iskolai ösztöndíjakat, a nyugdíjakat, a családi pótlékot. Az árakat pedig szigorúan ellenőrizték. Lényegében így sikerült: 1973-től az általános lanyhulás mellett lendületbe hozni a gazdasági életet. A tavalyi eredmények mindazonáltal látványosabbak voltak az ideieknél. Az eredeti „találmányokhoz” azonban ragaszkodnak. Ezért jelentette be a kormányfő a parlament őszi ülésszakán, hogy a télen kétmilliárd koronát injekcióznak a gazdaságba. Teszik ezt nemcsak a két százalék aláesett munkanélküliség további csökkentésére, hanem azért is, hogy a várva várt általános konjunktúrát felkészülten fogadhassák. Az erősödő állami beavatkozás jellemző néhány év óta a svéd gazdaságra. A nem is olyan régen megalapított Statsföretag társaság huszonkilenc nagy és kis vállalatot tömörít. Sok olyan cég van még, amely jogilag nem tagja ennek a gyakorlatilag az iparügyi miniszter „fennhatósága” alá tartozó „nem magán” társulásnak. A vállalkozók nem rokonszenveznek egyértelműen a szervezettel, amely szűkíti mozgáslehetőségeiket. Komolyan nyugtalankodnak a kisebb gyárak, üzemek „pusztulása” miatt is. A kormány azonban csupán azt kívánja elérni az üzleti lehetőségek szűkebb korlátok közé szorításával, hogy a magáncégek tulajdonosai a minél ésszerűbb befektetési lehetőségeket kutassák fel. A svéd szociáldemokrata párt legutóbbi kongresszusán azonban nem nagyon ejtettek szót olyan korábban gyakorta hangoztatott szociális intézkedésekről, mint a hatórás munkanap bevezetése, vagy a bankok, az energiagazdaság, a gyógyszer- és fegyveripar államosítása. Inkább általánosságokról, és a távoli jövőről vitatkoztak. A tárgyalt témák közé tartozott az a szakszervezetek gazdasági szakértői által készített jelentés is, mely az elképzelések szerint a jövedelmező vállalkort csakatt ellenőrzés alá vonná. A részvénytársaságok nyereségüknek meghatározott hányadát kötelesek lennének értékpapírjaikban egy kollektív alapba helyezni, s így hosszú évek múltán a szakszervezetek megszereznék döntő többségüket. A terv nagy illúziója, hogy ez a változás húsz-huszonöt év alatt sem következhet be. Az Economist angol hetilap szerint a tanulmánynak még igen sok a homályos pontja, s nem lehet tudni azt sem, hogyan érvényesíthetnék e „közös alapok” befolyásukat. Nehezen képzelhető el mindez éppen a svéd gazdaságban, amelyben hatalmas vagyonok halmozódtak fel egy-egy tőkés család kezén, s kevés olyan fejlett kapitalista állam létezik, ahol a familiarizmusnak akkora befolyása lenne a nemzetgazdaságra, mint ebben az országban. Teljesen valószínűtlen, hogy ilyen látványosan és szervezetten változnának meg a tulajdonviszonyok. S amenynyire e szakszervezeti tervezetből sejthető — az említett profitrész után például nem kell adót fizetni —, inkább a nagyvállalatok haszonlehetőségeit növelnék. Az országnak a tőkés világgazdaságban elfoglalt kedvező helyzetét egyelőre nem fenyegeti komoly veszély. Az utóbbi években felmerült különböző kérdésekre azonban a svéd vezetőknek is válaszolniuk kellett. A három évvel ezelőtt a Közös Piaccal megkötött szabadkereskedelmi egyezmény az elkövetkező esztendők várható nehézségeire is felhívja a figyelmet. Az EGK kibővülése Angliával és Dániával egyúttal Svédország jelentős kereskedelmi partnereinek új elkötelezettségét jelzi". A többi között ezért hívták össze nemrégen a már-már teljes létbizonytalanságra ítélt Északi Tanács (Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Izland) rendkívüli ülésszakát, amelyben közös beruházási bank létrehozásában egyeztek meg. Beke Miklós