Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
2 Újévi nyilatkozatok Állam- és kormányfők az enyhülési politika folytatásáról A külpolitikai helyzet A MÉRLEGKÉSZÍTÉS jellemezte óév napján a világpolitikát. Állam- és kormányfők értékelték az 1975-ös eredményeket, s általánosan két tényezőt emeltek ki: a Helsinkivel fémjelzett enyhülést ésa gazdasági kérdéseket. Tito elnök úgy fogalmazott, hogy az európai biztonsági konferencia jelentős fejlődés, s most a finn fővárosban elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytatni. Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke azt emelte ki: a szocialista államok következetesen fellépnek annak érdekében, hogy a Helsinkiben született megállapodást és az enyhülést hatékony leszerelési intézkedésekkel egészítsék ki. Schmidt nyugatnémet kancellár arra tett ígéretet újévi nyilatkozatában, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülési politika mellett, sőt később is ezt az irányvonalat követi. A nyugati elemzésekben nem csekély a bizakodás, hogy a jövő év meghozza a konjunkturális fellendülést, ez derül ki Wilson brit miniszterelnök beszédéből is. Szerinte a nyugati gazdaságot sújtó hanyatlás elérte a mélypontot, s Angliára lebontva, a kormányfő kijelentette: 1976 végéig az évi huszonöt százalékos inflációt tíz százalék alá kell szorítani. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsában január 1-től Luxemburg veszi át az elnöki tisztet. A közös piaci állam- és kormányfők rendszeres csúcstalálkozójának elnöke így Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök lett, aki sajtónyilatkozatában az EGK legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy előrehaladást érjenek el a párizsi nemzetközi gazdasági értekezleten. Szerinte ugyanis a Közös Piac gazdasága nagymértékben függ a fejlett tőkés államok, a fejlődő országok és a nyersolajjtermelők hármas konferenciájának eredményétől is. Luxemburg miniszterelnöke egyúttal a Közös Piac egyik legsürgősebb tennivalóiként ítélte meg a nyugat-európai unió megteremtésének lehetőségét, s az erről a témáról készült javaslatok gyakorlati alkalmazását. A politikai és gazdasági kapcsolatok kedvező bővülése mellett tapasztalhatók visszahúzó jelenségek is. Az Humanité éppen arról ír, hogy a francia sajtóban és televízióban az utóbbi hetekben fokozódott a szocialista országok, főként a Szovjetunió ellen irányuló propagandahadjárat. Mint a lap kifejti, egyes polgári hírmagyarázók olyan rágalmaktól sem riadnak vissza, hogy „Moszkva kétségbe vonja az enyhülést”. Az Humanité a Figarót és a Journal de Dimanche-t cáfolva rámutat arra a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem azért fejtett ki éveken át példátlan erőfeszítést a helsinki konferencia sikere érdekében, hogy most megtagadja annak eredményeit. Mint az MTI hírösszefoglalójában idézi, a nemzetközi reakció szeretné lefékezni az enyhülést, ezért szítja minden eszközzel a szocialista országok ellen irányuló propagandakampányt. Ezzel ugyanakkor leplezni akarja annak a válságnak a mélységét is, amelyben a tőkés világ vergődik. Az Humanité egymás mellé állítja a KGST-országok gazdasági eredményeit és a Közös Piac ■férmelési adatait, s mivel azok a szocialista tervgazdaság és teirtegráció eredményeit bizonyítják, a Francia KPlamia megállapítja: a szocialista országok elleni kampány meghamisítja a realitásokat, de a támadások azt is bizonyítják, hogy a békés együttélés nem idill. Megvédése és továbbfejlesztése állandó küzdelmet tesz szükségessé. jó — állapította meg szerdán este elhangzott újévi rádió- és televíziós beszédében Helmut Schmidt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormányfő újévi nyilatkozatában első helyen foglalkozott a nemzetközi gazdasági helyzettel és bizakodóan állapította meg, hogy várható a konjunkturális fellendülés, mégha visszafogottan is. Elismerte, hogy az EGK 1975-ben „kétszer is veszélybe került”, de a kilenc kormányfőnek sikerült együtt tartania a közösséget. Az NSZK ennek érdekében „pénzügyi áldozatokat” hozott. A politikai események közül Schmidt mindenekelőtt a helsinki csúcstalálkozót emelte ki és az NSZK szempontjából igen fontosnak minősítette a Lengyelországgal és az NDK- val elért megállapodásokat, ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülés politikája mellett, sőt ragaszkodik ehhez az irányvonalhoz 1977- ben és később is. Előretekintések az 1976-os évre Josszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyományos újévi televíziós beszédében az európai biztonsági konferenciát „jelentős fejlődésként” értékelte. Hozzátette, hogy most „a Helsinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytatni”. A helsinki határozatok végrehajtásához való hozzájárulásként jellemezte a harmincéves trieszti probléma rendezését jelentő jugoszláv—olasz határegyezmény aláírását. „A Német Demokratikus Köztársaságnak a nép jólétének megteremtésére irányuló politikája a társadalmi élet minden területén, az ország minden részében meghozta eredményeit” — hangsúlyozta Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke szerdán elhangzott újévi beszédében. Külpolitikai kérdésekről szólva Willi Stoph az NDK- ról mint „az egyre fejlődő szocialista világ elszakíthatatlan részéről” beszélt és méltatta hazája fejlődését, ami a Szovjetunióval való szétrombolhatatlan barátság szilárd alapján ment végbe. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeréről szólva hangsúlyozta: az NDK a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal közösen következetesen fellép annak érdekében, hogy a Helsinkiben született megállapodást és a politikai enyhülést hatékony leszerelési intézkedésekkel egészítsék ki. Ugyanakkor továbbra is ébereknek kell lennünk, mert az enyhülés ellenségei változatlanul tevékenykednek — jelentette ki Willi Stoph. Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke a párt lapjában, az Unsere Zeitben írt december 31-i vezércikkében egyebek között megállapította: „önelégültség nélkül mondhatjuk az év végén, hogy 1975-ben sokat dolgoztunk. Előreléptünk. Gondolok itt a történelmi helsinki konferenciára, a szocialista államok további erősödésére, a harmadik világ antiimperialista mozgalmának előrehaladására, a portugál és spanyol antifasiszta erők sikereire, valamint a kommunisták növekvő befolyására a kapitalista országokban”. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő az újév alkalmából mondott rádió- és televíziós beszédében nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozva kiemelte Helsinki jelentőségét, az indokínai és az afrikai népek nagy sikereit. Kijelentette, hogy Románia a jövőben is támogatja a ciprusi és a közel-keleti probléma békés úton történő megoldását és síkraszáll a szocialista országokkal, a fejlődő és fejlett kapitalista országokkal való együttműködés kiszélesítéséért, a béke és a biztonság érdekében. Gerald Ford amerikai elnök újévi üzenetében azzal a felhívással fordult az amerikaiakhoz, hogy „csatlakozzanak Amerika felvirágoztatásához és megvédelmezéséhez, és isten segítségével építsék az újévben hazájukat”. „Néhányan közülünk emlékezhetnek azokra az évekre, amikor a nagy depresszió lezárni látszott a gazdasági prosperitás útját, mások emlékezhetnek olyan évekre, amikor a világháború létüket fenyegette” — mondotta az elnök, s ezzel szemben a második világháború utáni években elért fejlődést emelte ki. „1976-nak Nagy-Britannia gazdasági megerősödése évévé kell válnia" — mondotta Harold Wilson brit miniszterelnök újévi üzenetében. Az angol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a recesszió elérte mélypontját. Az új esztendőben az infláció elleni harcot „döntően javunkra kell fordítani”. A Munkáspártnak támogatnia kell a kormányt „nagy gazdasági harcában”. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esztendő Magyar Nemzet A Novoje Vremja válasza Victor Zorza „elemzésére” Moszkvából jelenti a TASZSZ. Borisz Vesznyin szovjet publicista a Novoje Vremja című szovjet hetilap újévi számában hangsúlyozza: semmi alapja nincs egyes nyugati lapok olyanfajta állításainak, amelyek szerint a Szovjetunió „feladta az enyhülést” és ,,megkeményíti irányvonalát”. A Szovjetunió — hangsúlyozza Vesznyin — nem változtatta és nem változtatta meg politikáját. A Szovjetunió síkraszáll azért, hogy 1976-ban a már elért eredmények alapján megkezdjék — mindenekelőtt Európában, de más kontinenseken is — „a béke szilárd épületének létrehozását”. Foglalkozva Victor Zorzának a Washington Postban megjelent cikkével, amelyben a szerző megpróbálta „bizonyítani a Kreml irányvonalának megmerevedését”. Vesznyin a következőket írja: Zorza elsősorban az új ötéves terv irányelveire hivatkozik, mondván, hogy a tervben nagy hangsúlyt kap a nehézipar. Zorzának már ez a „tézise” is erős kételyeket támaszt a cikkszerző szavahihetőségét illetően. Vesznyin emlékeztet rá: az új öt-.éves tervjavaslat nyíltan kimondta:. A tizedik ötéves terv legfőbb feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala fellendítésére irányuló politikájét. „Természetesen a tervjavaslat előirányozza a nehézipar jelentős fejlődését is. Zorza elképzelése szerint talán lehet házakat építeni, vagy gépkocsikat gyártani a pusztaságban, ipari alap nélkül? Vagy ngy gondolja, hogy modern, több mint 250 millió lakossal rendelkező ország létezhet kőolaj és gáz nélkül?” — teszi fel a kérdést a hírmagyarázó. A szovjet pubilicista emlékeztet ezzel kapcsolatban arra, hogy a Szovjetunió 1976. évi költségvetésében a katonai kiadások az előző színvonalon maradnak, sőt részarányuk az állami összkiadásokban még csökken. Ugyanakkor óriási mértékben emelkednek a békés célokra — közoktatásra, egészségvédelemre, lakásépítésre stb. — előirányzott öszszegek. Vesznyin ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Nevezzen meg a Washington Post akárcsak egyetlen olyan NATO-országot, amely ne növelné évről évre katonai költségvetését. De nem nevez meg, mert nem tud ilyet megnevezni!” Zorza a szovjet irányvonal „megváltozását” többek között az angolai hazafiaknak nyújtott szovjet támogatásban látja. Ezzel kapcsolatban Vesznyin idézi az SZKP KB XXIII. kongresszusa (1966) beszámolóját, amely nyíltan hirdette Angola támogatását. „A szovjet emberek — írja Vesznyin — Angola mellett álltak, amikor az harcolt a portugál gyarmatosítók ellen. Most pedig épp így támogatják Angolát abban a harcban, amelyet azért vív, hogy megvédje a most megszerzett függetlenségét az új gyarmatosítók, a dél-afrikaiak, vagy mások ellen. Nem önző előnyökért teszik ezt — nekünk semmire sincs szükségünk Angolában —, hanem az angolai nép jogos ügyének védelmében”. Zorza cikkében tesz még egy figyelemre méltó megjegyzést: A Szovjetunió állítólag arra akarja felhasználni a nyugati világot megrengető válságot, hogy „nyomást” gyakoroljon a nyugati világra. Vesznyin erre a következő választ adja: „A Szovjetunió valóban odafigyel arra, hogy a válság kapcsán mi történik Nyugaton. Teszi ezt egyebek között azért, mert jól tudjuk a múltból, hogy az imperializmus legagresszívebb körei nemegyszer kalandokkal, a feszültség élezésével próbálnak kijutni a válságokból. Hol a garancia arra, hogy most nem történik meg ugyanez? Ilyen garanciák nincsenek. Sőt, mi több, bizonyos nyugati körök nyilvánvaló kísérleteket tesznek arra, hogy offenzívát indítsanak az enyhülés ellen, megbénítsák annak fejlődését.” „Az enyhülésnek valóban vannak ellenségei, de a következtetés, amelyet ebből levonunk, nem az, hogy megváltoztatjuk külpolitikai irányvonalunkat, hanem az, hogy még határozottabban követjük ezt az irányvonalat” — hangsúlyozza a Novoje Vremja cikkírója. Új pekingi értékelés Pekingből jelenti az MTI: Kína Mao Ce-tung két, több mint tíz évvel ezelőtt íródott versének nyilvánosságra hozatalával, és egy élesen szovjetellenes vezércikkel búcsúzott az óévtől és köszöntötte az újat. A KKP központi lapjának és elméleti folyóiratának, valamint a hadsereg lapjának szokásos közös újévi vezércikke külpolitikai kérdésekről szólva részint summázta az elmúlt év heves, szovjetellenes és ,,szuperhatalom”-ellenes propagandájának fő téziseit — beleértve azt is, hogy a Szovjetunió egy új háború „legfőbb veszélyforrása”, másrészt ami új elem, méltatta a maoista (itteni szóhasználattal: „marxista—leninista”) pártok érdemeit a „revizionizmus elleni harcban”. Nem mulasztotta el a közös vezércikk az enyhülés káromlását sem. Ami a belpolitikát illeti: a múlt évhez képest szinte teljesen elfelejtődött a Konfuciusz és Lin Piao elleni hadjárat, viszont kulcskérdésként megjelent az egyetemi oktatás maoista reformjának bírálata, mint közönséges „zagyvaság” egyszersmind a szüntelen osztályharc bizonyítéka. A cikk — tekintettel arra, hogy a szóban forgó reformot az úgynevezett „nagy kulturális forradalom” idején vezették be — „az osztályharc koncentrált tükröződésének” minősíti a kulturális forradalomhoz való mindenkori viszonyt, ami meglehetősen világos bizonyítéka annak, hogy az 1965— 1969-es időszak vívmányai sokak számára nem egyértelműen megemészthetők. Találgatások a portugál elnökváltozásról Lisszabonból jelenti az MTI. A portugál kormányban képviselt pártok kedden este átnyújtották a Fegyveres Erők Mozgalma képviselőinek az áprilisban aláírt alkotmány tervezet felülvizsgálására vonatkozó javaslataikat. Az MFA legfelső forradalmi tanácsa által kijelölt öttagú bizottság tanulmányozni fogja a különböző dokumentumokat és előterjeszti saját javaslatait is. Erre azonban csak 1976 első heteiben kerül sor. Az alkotmánytervezetre vonatkozó javaslatokban lényeges különbségek tapasztalhatók olyan fontos kérdésekben, mint a köztársasági elnök megválasztása, a forradalmi tanács és az MFA közgyűlésének jövőbeni szerepköre — írja szerdai számában az Expresso című politikai lap. Az O Dia című lisszaboni lap szerdai számában „bizonyos politikai forrásokra” hivatkozva olyan értesülést közölt, miszerint elképzelhető, hogy Gomes elnök egészségügyi okokból lemond és Azevedo tengernagy követi az államfői tisztségben. Az idézett források szerint ebben az esetben Melo Antunest neveznék ki miniszterelnökké és új kormányt alakítanak. •Csütörtök, 1976. január . A Cufldi-hágónál megkezdték az egyiptomi megfigyelőállomás építését A Reuter jelenti: kétszáz egyiptomi építőmunkás szerdán megkezdte a Sínai-félszigettel kapcsolatos legutóbbi egyiptomi-izraeli megállapodás értelmében a Giddi-hágó nyugati bejáratánál létesítendő egyiptomi megfigyelőállomás építését. Az építési munkálatokat a térségben állomásozó ENSZ-erők ellenőrzik. A stratégiai fontosságú hágó keleti bejáratánál már működik az izraeli megfigyelőállomás. Dzsallud líbiai miniszterelnök, miután váratlanul Bagdadba érkezett, kedden este megbeszélést folytatott Szaddam Husszeinnel, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa alelnökével — jelentette az iraki hírügynökség. A tárgyaláson „a palesztin ügy kezelésének legmegfelelőbb módjairól”, valamint az arab—izraeli konfliktusról vallott álláspontok egyeztetéséről volt szó. Ugyancsak az iraki hírügynökségre hivatkozva jelentette a UPI, hogy George Habbas, a Palesztinai Népi Felszabadítási Front vezetője kedden este néhány napos látogatásra Bagdadba érkezett. A látogatás célját nem hozták nyilvánosságra. Habbas előzőleg Tripoliban járt, ahol a palesztin kérdéssel kapcsolatos legutóbbi fejleményekről folytatott, megbeszélést a líbiai vezetőkkel. Kairóban megszüntetik néhány élelmiszer állami ártámogatását Az egyiptomi nemzetgyűlés kedden úgy döntött, hogy megszüntetik néhány alapvető fontosságú cikk állami ártámogatását. Mint az MTI jelenti, a jövő évben az állami alapokból nem biztosítják több lisztfajta, a cukor, az étolaj és a textíliák eddigi viszonylag alacsony árát. Az így felszabaduló összegnek — a képviselők több csoportjának tiltakozása ellenére — mindössze egyharmadát fordítják a lakosság szegényebb rétegeinek juttatott úgynevezett „életszínvonaljegyekre” (ezekkel bizonyos alapvető cikkek olcsóbban vásárolhatók meg), a másik két harmaddal „a fogyasztásicikk-ellátást javítják”. A képviselők a jövő évi gazdasági ""téridről folyó vitában már fölvetették korábban is, hogy a kenyér ártámogatásán kívül szüntessék meg a más cikkek dotálását, mert nagyméretű spekuláció folyik az olcsóbb árú termékekkel. Sok képviselő azonban hozzáfűzte, az így nyert állami bevételeket teljes egészében az alacsonyabb színvonalon élő néprétegek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A nemzetgyűlés ülése egyébként további tényeket tárt fel Egyiptom gazdasági nehézségeiről. Először kerültek nyilvánosságra adatok az ország nemzetközi adósságairól. Kiderült, hogy az ország 700 millió fontos kereskedelmi deficitjén kívül ez év végére az adósságok elérték a 2 milliárd 700 millió fontot, amelynek legnagyobb része, 2 milliárd 200 millió font — konvertibilis valutában áll fenn.A gazdasági miniszter tájékoztatása szerint ez az összes nem foglalja magában a katonai adósságokat, amelyek összege — mint mondta — szigorú államtitok. Párizs függetlenséget ad Francia Szomáliának Párizsból jelenti az MTI. A francia kormány az év utolsó napján tartott minisztertanácson elhatározta, hogy függetlenséget ad a korábbi ,,Francia Szomáliának”, amely jelenleg „az afárok és isszák francia területe” néven Franciaország tengerentúli területei között szerepel. A terület nagysága 23 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 211 ezer, a lakosság mintegy fele Djiboutiban és Djiboutiban van a francia hadsereg egyik legfontosabb külföldi támaszpontja, s ott jelenleg hatezer francia katona állomásozik. Területének nagy része tér- széketlen sivatag, lakosai fő- 9 lég állattenyésztésből élnek. Az Etiópia és Szomália között fekvő terület azonban nagy stratégiai jelentőséggel bír, mert a Vörös-tenger déli bejáratát „őrzi”, s a szomszédos Etiópia kereskedelmi forgalmának mintegy 70 százalékát Djibouti kikötőjén át bonyolítja le. A Vietnami Hazafias Front tanácskozása Feladat az egységes nemzetgyűlés megválasztása Az MTI jelenti: Hanoiban megkezdődött a Vietnami Hazafias Front 8. konferenciája. Az ülésen felszólalt Xuan Thuy, a VDP Központi Bizottságának titkára, a front elnökségének tagja. Felszólalásában két feladatot állított a hazafias front elé: mozgósítani az ország lakosságát az egységes nemzetgyűlés megválasztására, valamint az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtására. Hangsúlyozta, hogy a hazafias frontnak együtt kell működnie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal az egységes haza megteremtésén. Északon a fő feladat a szocializmus továbbépítése, Délen pedig a szocialista átalakítás megszervezése. Balkán-konferenciát rendeznek j január végén Athénban Albánia visszautasította a részvételt Athénból jelenti az AP. Törökország kedden — illetékes források szerint — hozzájárult ahhoz, hogy részt vegyen a balkáni országok konferenciáján. A Görögország által kezdeményezett tanácskozást a tervek szerint 1976. január végén Athénban tartják meg Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország részvételével. Az AP amerikai hírügynökség szerint a tanácskozás napirendjén először a szállítás, a környezetvédelem és a kereskedelem kérdései szerepelnek. A balkáni államok közül egyedül Albánia utasította vissza a meghívást, azzal az indokkal, hogy inkább kétoldalú tárgyalások híve. A konferencia szintjéről még nem történt megállapodás. (Moszkva, TASZSZ) A szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin — üdvözletet küldtek Fidel Castróhoz, a Kubai KP KB első titkárához, a Kubai Köztársaság miniszterelnökéhez és Osvaldo Darticoshoz, Kuba elnökéhez a nemzeti ünnep, a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából.