Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

6 ____________________________________________________Maaar Nemzet_________ NAPI KRÓNIKA Esti kép Este hét óra. Az utcán ötven év körüli, kopott ruházatú férfi imbolyog céltalanul. Az egyik utcai telefonnál megáll. Tár­csáz. Erről jut eszembe, hogy megvárom, és én is felhívom a nagynénémet. A közeli kapu alá húzódom, hogy ne zavar­jam a telefonálót. De innen is, akaratlanul tisztán hallom sza­vait. — Te vagy az, Julika? Itt Lajos. Ne haragudj,­ hogy ilyen későn megyek. Tíz perc múlva ott vagyok. Megvettem min­dent. Kezében nincs semmi, és mellette sem látok letéve cso­magot, de rendületlenül foly­tatja: — Hogy mondod? Nem, nem. Igazán nincs semmi ba­jom. Nem ittam egy cseppet sem. Tiszta józan vagyok. Hidd el nekem. Egy perc csend. Gondolom, korholják a drót másik felén. — Jól van, jól van. Akkor minden rendben lesz — foly­tatja. — Repülök haza, szívem. Remélem, begyújtottál. Tedd oda a vacsorát, hogy jó forró legyen. A viszontlátásra. Leteszi a kagylót, és bizony­talanul tovább indul. Gyorsan a telefonhoz lépek. Bedobom a forintot. Tárcsázok, de a ké­szülék néma, nem működik. Meglepődve látom, hogy a dró­tok összevissza lógnak, ki van­nak szakítva a falból. Egy arra siető fiatalember rám is szól: — Ne tessék próbálkozni, már két hete nem jó a készülék. Csodálkozva és kissé megha­tódva nézek a bizonytalanul tá­volodó drót nélküli telefonáló után. Már csak a körvonalai látszanak. Lehorgasztott fejjel bandukol. Az elveszett, eltéko­­zolt paradicsomot keresi... (tompa) ­ Az Országos Béketanács meghívására szerda este Buda­pestre érkezett a portugál bé­ke- és együttműködési tanács négytagú küldöttsége. A kül­döttség tagjai: Silas Cerqueira, Portugál béke- és együttmű­ködési tanács­,főtitkára, a Bé­­ke-világtanács tagja, Mario Murieira egyetemi tanár, köz­gazdász, Pinto Correia orvos­­professzor és Antonio Vasques, a légierők őrnagya. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Mód Péter, az Országos Béke­tanács alelnöke fogadta.­­ A Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsége megalakulásának 70. évfordu­lója alkalmából szerdán emlék­táblát lepleztek le Budapes­ten, a Dob utca 82-es számú ház falán, azon az épületen, ahol 1906. január 7-én alakuló ülését tartotta a szövetség. Az évforduló alkalmából tudomá­nyos tanácskozást rendeztek a MEDOSZ székházában.­­ A területi vízügyi szervek munkabizottsága szerdán meg­alakult Szolnokon, a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ságon. A bizottság feladata lesz a vízügyi ágazathoz tartozó, illetve a vízügyi munkákban érdekelt vállalatok, kirendelt­ségek tevékenységének össze­hangolása, a tervezés, az épí­tés és a szolgáltatás területén.­­ A szovjet—kubai keres­kedelmi forgalom történetének legnagyobb szállítmányával futott be egy szovjet hajó kö­zép-európai idő szerint szerda délután a Santiago de Cuba ki­kötőjébe: a százezer tonnás, 250 méter hosszú „Bugyonij” tankhajó 86 ezer tonna olajjal kötött ki, 15 ezer kilométeres út után.­­ A Pápai Textilgyárban az idén fokozott ütemben folytat­ják a múlt évben megkezdett rekonstrukciót. A már működő 48 SZTB típusú, szovjet gyárt­mányú automata szövőgép mellett az idén újabb 90-et ál­lítanak munkába, 1977-ben pe­dig további 70-et, így a szövő­gépek zömét lecserélik, s két év múlva már az évi csaknem 20 millió méternyi tarkánszőtt kelme 70 százalékát a korsze­rű, termelékeny szovjet beren­dezéseken gyártják.­­ A Szovjetunió 1975. évi egészségügyi kiadásai megha­ladták a 11 milliárd 200 millió rubelt, írja a Pravda szerdai cikkében. Az elmúlt öt évben a Szovjetunióban hatalmas kórházak, poliklinikák százai épültek fel. Moszkvában óriási tudományos központok — on­kológiai, kardiológiai, szülé­szet-nőgyógyászati — új tömb­jeit építik. A világon egyedül­álló a szovjet mentőszolgálat, amelynek kórházaiban és inté­zeteiben 21 ezer sebész- és más szakorvos, valamint 52 ezer egészségügyi középkáder tart állandó ügyeletet.­­ A kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát ez évben több mint 3,2 milliárd forint érté­kű terméket állít elő. A gyár valamennyi főbb termékéből többet készít az idén, mint ta­valy, s 10 százalékkal növeli exportját.­­ A Törökországban pusz­tító ítéletidő halálos áldozatai­nak száma 15-re emelkedett, jelentik Isztambulból. A sűrű hóesés miatt öt tartományban továbbra is szünetel a közle­kedés. Máshol a hirtelen olva­dás nyomán áradások keletkez­tek. C­saba királynőjének PA­LOTÁJÁT akarja feltárni egy an­gol és egy amerikai régész, írja a The Sunday Times. Martin Bid­­mead londoni régész és Howard Jennings amerikai kutató meghí­vást kapott az arab emirátusoktól, hogy tanulmányozzák a Szaúd- Arábiától keletre és Irántól délre fekvő Muharraq félsziget régészeti emlékeit. Ezt a vidéket évszázado­kon át a „Kalózok partjának” ne­vezték. A legkorábbi kéziratos em­lékek tanúsága szerint ezen a vidé­ken emelkedett „Sába citadellája”. A két régész ebben a hónapban kezdi meg az ásatási munkálato­kat.­­ Belerohant a Thor izlandi hajóba szerdán az izlandi fel­ségvizeken az Andromeda brit fregatt, s jelentősen megron­gálta. Egy másik brit fregatt hasonló kísérletet tett, ezúttal azonban az izlandi hajónak si­került elkerülnie az összeütkö­zést. A brit hadügyminiszté­rium az összeütközésért az iz­landi hajóra hárította a fele­lősséget.­­ AZ EMBERI HISZÉKENYSÉ­GET használta ki Radocsányi Jó­­zsefné Paál Erzsébet 43 éves buda­pesti tisztviselőnő, különféle me­sékkel kisebb-nagyobb kölcsönöket kért munkatársaitól, s nagyobb összegeket csalt ki benne megbízó ismerőseitől. A Fővárosi Bíróság kétévi és kéthónapi szabadság­­vesztésre ítélte Radocsányinét, s csaknem 90 ezer forint kártérítésre kötelezte.­­ A Kopaszok Társasága nemrég tartotta meg évi ülé­sét Tokióban. A társaság tagjai olyan 55 és 76 év közötti japá­nok, akiknek egyetlen hajszál sincs a koponyáján. Az évi ülé­sein 18 pártatlan bíró közremű­ködésével megválasztották a „Kopaszok kopaszát”. A pál­mát a 68 éves Kavamoto Hiko­­szaburo vitte el, az ő kopasz­sága volt a szigorú zsűri sze­rint a „legtökéletesebb”. — A televízió műsora csütörtö­kön: 8.55: Idősebbek is elkezdhe­tik... Tévétémna. 9.00—12.25: Isko­latévé. 9.00—9.05: Énekeljünk együtt! 9.05—9.30: Környezetisme­ret. 11.55—12.25: Földrajz. 14.00— 17.20: Iskolatévé. 14.00—14.05: Éne­keljünk együtt! 14.05—14.30: Kör­nyezetismeret. 16.50—17.20: Föld­rajz. 17.25: Hírek. 17.30: Kapitányok lesznek...? 17.45: Ej, haj, száll az ének . .. Válogatás 30 év úttörő­­dalaiból. 18.00: Postafiók 250. Ta­kács Mari műsora. 18.15: Telesport. 18.40: Program öt esztendőre. So­rozatműsor II. rész. 19.15: Esti me­se. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Időseb­bek is elkezdhetik . . . Tévétorna. 20.05: A tenger titkai. 6. (befejező) rész: Hadihajók sírja. 20.55: Kez­dőkör. 21.45: „Folytatódik a me­se”. Ausztrália. 22.25: Tv-Híradó 3. — 2. Műsor. 20.01: „Uralom”. Be­szélgetés a tudományos-fantaszti­kus irodalomról. 20.40: Riga. Bol­gár rövidfilm. 21.05: Tv-Híradó 2. 21.25—22.15: Hegyek tenyerén. Hegyalja. — Kuba a latin-amerikai kontinens első állama, amely teljesen felszámolta az analfa­betizmust. A kubai iskolák lé­tesítésekor a szovjet pedagógu­sok megosztották tapasztalatai­kat kubai kollégáikkal. A szov­jet szakemberek most is segít­séget nyújtanak a kubai taná­roknak az új oktatási progra­mok, s fakultatív tanfolyamok összeállításában. A két ország pedagógusai között igen gyü­mölcsöző a tapasztalatcsere. A szovjet pedagógusokat például igen érdekli a kubai ifjú nem­zedék oktatásának összekap­csolása a munkagyakorlattal.­­ A Nyírkert Gyümölcster­­mesztési Társulás keretében a múlt évben 26 szabolcsi tsz és a Kertészeti Kutató Intézet új­fehértói állomása fogott össze, hogy a legkorszerűbb techni­kai eszközök és tudományos módszerek alkalmazásával 5200 hektár gyümölcstermő terüle­ten az eddiginél magasabb ho­zamokat érjenek el. Az új év­ben folytatják a tavaly meg­kezdett munkát, s a különféle adatok és talajvizsgálatok alapján kidolgozzák az új öt­éves terv felújítási és fejlesz­tési programját. — A MAI MAGYAR SZÍNHÁZ­RÓL rendez beszélgetést január 8-án, este hat órakor a Hazafias Népfront Ifjúsági Békeklubja a VI. kerület, Népköztársaság útja 125. sz. alatti helyiségében. — Az újév hajnali belgiumi tűzkatasztrófa ügyében La Louviere városában letartóz­tattak egy városi tanácsost. Is­meretes, hogy a város egyik kávéházában kitört tűzvész 15 halálos áldozatot követelt, 33 sérültet még kórházban ápol­nak. A kávézó tulajdonosát már korábban őrizetbe vették. A városi tanácsost most azért tartóztatták le, mert kiderült, hogy a tűzrendészeti szervek korábbi figyelmeztetése elle­nére sem intézkedett, hogy a kávéházban megfelelő vészki­járatokat létesítsenek. A TILTOTT FEGYVERHASZNÁ­­LATÉRT és lőszer rejtegetésért ki­­lenchónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Győr-Sopron megyei Bíróság Vi­­da József pázmándfalui 19 éves fia­talembert. Vida három társával összebarkácsolt egy pisztolyt, s eh­hez lőszert loptak. Vida egy alka­lommal „meg akarta leckéztetni” a szerinte hozzá túl szigorú apját, s a helyi tsz központjában az ab­lakon át belőtt abba a szobába, ahol apja is tartózkodott. Szeren­csére senkit sem talált el. Vida három társa — aki a fegyver ké­szítésében, s a lőszerlopásban vett részt — jogerősen hét-, hat- és négyhónapi büntetést kapott, en­nek végrehajtását azonban próba­időre felfüggesztették. — Négy kisgyerek halt tűz­­halált szerdán Londonban, amikor a család házában tűz ütött ki. Az édesanya az ötö­dik gyerekkel kimenekült a la­kásból, a bennmaradtakon azonban már nem tudtak segí­teni. — 18 liter pálinkát ivott meg 10 nap alatt Vicente Callejas 30 éves kolumbiai fiatalem­ber, aki benevezett egy ivóver­senybe. A versenyen 100 dol­lárt nyerhetett az, aki a 10 nap alatt a legtöbb pálinkát issza meg. Calejas mellől a ki­lencedik napjon kidőltek a ver­senytársak. A győztes azonban nem vehette át a díjat — al­koholmérgezésben meghalt. — A brazil „halálbrigád” 15 embert gyilkolt az új év első öt napjában, jelentik Sao Pauló­­ból. A brazil sajtó szerint a főként rendőrökből álló titkos szervezet önbíráskodó alapon számol le a neki nem tetsző személyekkel. — Kolerajárvány tört ki Ni­géria középső vidékein, jelen­tik Lagosból. Az egészségügyi szervek megkezdték a lakos­ság tömeges beoltását. — A Kozmosz-sorozat 788. műholdját szerdán felbocsátot­ták a Szovjetunióban. A szput­­nyik berendezései folytatják a kozmikus térség kutatását. — Koszorúzás! ünnepséget rendez a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsága január 10-én 11 órakor Gidófalvy La­josnak, az egykori XIII/1-es KISKA antifasiszta zászlóalj mártírhalált halt parancsnoká­nak emléktáblájánál, a róla el­nevezett utcában. A koszorú­zást követően a zászlóalj volt tagjai találkozón vesznek részt.­­ Új típusú lakáselemeket gyárt a Győri Házgyár, amely­ben 60 millió forintos rekonst­rukciót hajtottak végre. A most készülő elemekből tetszetősebb, kényelmesebb lakások építhe­tők. Jelenleg nyolc lakástípust gyártanak a Győri Házgyár­ban. A legkisebbek 48,6, a leg­nagyobbak pedig 66,82 négyzet­­méter alapterületűek. Az utób­biak már a többgyermekes csa­ládok kényelmes elhelyezésére is alkalmasak.­­ Lengyelország lakosságá­nak csaknem 47 százaléka vet­te igénybe 1975-ben a turiz­mus valamelyik formáját. A külföldre utazók száma körül­belül 8,3 millió volt. Legna­gyobbrészt a szocialista orszá­gokat keresték fel. Az idegen­­forgalom növekedését illuszt­rálja az a tény, hogy 1970-ben még csak 871 000 lengyel tu­rista járt külföldön.­­ A hazai cipőipar első ame­rikai üzletkötése január elején született meg. A múlt évben az Egyesült Államokba kiküldött Tisza cipőgyári sportcipők és női velúr felsőrészű csizmák megnyerték az amerikai keres­kedők tetszését. Ennek alapján 1976-ra 89 ezer pár női velúr­­csizma szállítására kötöttek szerződést a martfűi gyárral. A Tisza Cipőgyár az idén 2,5 millió pár bőrcipőt exportál nyugati országokba, s kétmillió pár cipőt a szocialista orszá­gokba.­­ A csehszlovák autógyártó ipar termelését 1980-ban az 1975. évi szint 142 százalékára növelik. A termelés növekedé­sével növekszik az export is. Az idén a szocialista országok­ba irányuló kivitel 7,7 száza­lékkal nő. A KGST keretében kötött megállapodások értel­mében Csehszlovákia elkészíti az új Tatra T 815 jelzésű teher­kocsi prototípusát.­­ A mátrafüredi Avar-szálló elkészült. Ez a Mátra első ide­genforgalmi célokat szolgáló szállodája. Előreláthatóan áp­rilisban nyitja meg kapuit . Békés megye szarvasmar­ha-tenyésztő szakemberei ta­nácskoztak szerdán Békéscsa­bán. Az V. ötéves terv idősza­kában — mint elmondották —, jelenlegi 121 ezerrről 130 ezerre növelik a megyében a szarvasmarha-állomány létszá­mát. A legnagyobb arányban — több mint ötezerrel — a te­henek száma növekszik, s a tervidőszak végére eléri az 50 ezret. — Ekkor már a jelen­leginél 23—25 százalékkal több tejet termelnek a megyében. — HALÁLOZÁS: Megrendülten tudatjuk, hogy Körmendi Rezsőné (szül.: Kubinyi Zsuzsa) tragikus esemény következtében 25 éves ko­rában elhunyt. Temetése január 9-én, fél 3 órakor lesz a Vác alsó­­városi temetőben.­­ — Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. Czinner Károlyné szül. Werk­­ner Irén meghalt, örök nyugalom­ra (Kozma u. 6. sz.) jan. 11-én, 11 órakor helyezzük. Gyászolják test­vérei, özv. Havas Istvánné, Szilá­gyi Ferencné, Toronto. Mihálylo­­vits Tivadarné, Montreal. Rokonok és Barátai. Minden külön értesítés helyett. X . Németh Jenőné (Ilonka néni) Németh Jenő újságíró özvegyének hamvait január 12-én, he­ 11 órakor helyezzük el — kívánsága szerint — szeretett leánya sírjában a Rá­koskeresztúri temetőben (Kozma u. 6.). Unokája: dr. Franck And­rás és rokonai.­­ — Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Eisinger Esti László türelem­mel viselt hosszú szenvedés után, életének 65. évében, január 6-án el­hunyt. Gyászolják: felesége Bözsi, fia Vili, menye Jutka, unokái Zo­lika, Viki, testvére Lili, kiterjedt rokonsága és barátai. Temetése 1976. január 9-én, délután fél 2-kor a Rákoskeresztúri temetőben. (Koz­ma u. 6.).­­ — Köszönetnyilvánítás: Köszöne­tet mondunk dr. Pozsonyi Ferenc barátainak és volt betegeinek, akik elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, vagy a temetésen való megjelenésükkel együttérzé­süknek adtak kifejezést. Dr. Pozso­nyi Ferencné és családja. X — Hálás köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága férjem elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították. Gál Dezsőné és csa­ládja. x — Köszönetet mondok mindazok­nak, akik férjemet, dr. Krompaszky Attilát utolsó útjára elkísérték. Dr. Krompaszky Attiláné és család­­ja. X a ELALUDT A CSALÁD­ ségrészesedésből a késést! (Brenner György rajza) Párás idő Várható időjárás csütörtök estig: időnként megnövekvő felhőzet, né­hány helyen kisebb havazás. Nap­közben megélénkülő délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 2—plusz 2 fok között. A Duna vízállása Budapestnél: 233 centiméter. .Csütörtök, 1976. Január . TÉLI ERDŐN­ apfényes kora délután in­dulok erdei sétámra. Elő­ször szembesül velem a nap, tölgyek ágbogán, amohább luc- és erdei fenyők sudarán szikrázva tör át az egyetlen fehér izzású fókuszból a mil­lió ezüst küllővé, dárdává szétsugárzó üvegkristály­fény. Dicsfény ... Káprázat... Az erdő néma csendjében nemcsak a kaptató próbatéte­le, hanem a látvány nagysze­rűsége miatt is hallom szívem dobogását... Nemcsak a fá­radtság, hanem olykor az áhí­tat is nekitámaszt egy-egy át­­karolhatatlanul vastag törzsű tölgynek, amelynek krokodil­­bőrszerű átszegdelt kérgét pe­pitára fújta be hóval a szél. A kopasz ágak között egy-egy csergally makacsul őrzi okker ernyőit, s védő tenyérként te­ríti a bokros és csalitos aljnö­vényzet fölé. Lassan fölemelem tekin­tet­emet az égre. Nyáron a jól záró lombkoronák csak itt-ott nyitnak szűk ablakokat a mennyboltra és a nesztelenül mozgó, egymást kergető, alak­jukat szeszélyesen változtat­­gató, vakítóan krétafehér pe­remű gomolyfelhőkre. Most mindenütt kilátni az ég és a fátyolfelhők szürke színárnya­lataira: az ezüstnyár levélfo­nákjától, az éppen csak kissé piszkosfehértől a túlégetett venyigehamu világos szürké­jén a sötétebb fahamu, a ga­lamb meg a füst szürkéjén keresztül a sötétszürke és a grafit mélységéig itt van min­den, amit csak produkálhat a gazdag szürke színtartomány. Nyakmerevedésig merítkezem a facsúcsok izgatott, szeszé­­lyes arabeszkjein keresztül ebben a roppantul élő szürke gomolygásba. Dürer, Remb­randt, Kondor fantáziadús grafikáit idézik ezek a min­ták, ahogy megragadják a formák, a struktúrák lénye­gét. Hirtelen behunyom szemem, s így fordítok hátat a fény­nek, hogy megpihentessem szememet a fatörzsek mély­ségben messzi tagolt hadsere­gén. Mellbe vág az ellentét. Szinte meleg napfoltok amő­­baalakzatai tarkítják a barna tölgyek, a szürke gyertyánok és ezüst bükkök testét. Az így élővé varázsolt vastagabb-vé­­konyabb tornyok, oszlopok élő egyéniségekké, már-már személyiségekké váltan élik az erdő közösségében a maguk „interperszonális" életét. Az egyik bókolva, átforrósodott empátiával hajlik szomszédja felé. A másik szinte fut egy harmadik után, az meg me­nekül előle, összenőtt Filemo­­nok és Baucisok, rendületlen hőskolosszusok és törékeny­göthös, gubancos fakoldusok váltogatják rendre egymást, felhasználva a földhöz kötött­ség állapotában tőlük telhető legszélesebb mozgási és tar­tási skálát. A fák duzzadó egészsége, de betegsége is jobban feltárul a téli erdőben. Odúk, golyvák, göcsörtök, daganatok, tapló­gombák, fagyöngybokrok sok­kal jobban szemünkbe tűnnek, mint akkor, amikor a színes lomb alkatot, betegséget egy­aránt eltakar, kiegyenlít. Mint ahogy az öltözködés ötletei is láthatatlanná teszik a test aszimmetriáit, fölösleges gör­büléseit, a testrészek zsírfölös­­legét, izomhiányát. A törzs­­alapok odvai, barlangocska sem látszanak ennyire nyá­ron, amikor az aljnövényzet a fű, a gizgaz minden szabad területet könyörtelenül bir­tokba vesz, s fürkésző szem­mel sem találhatjuk meg a madárfészkeket. Most más ágtövekben, bokrok sűrűjében mindenfelől mutogatják ma­gukat, nem lévén semmiféle tennivalójuk. Hiszen fészek­aljuk immár felnőtt, s most egymásnak inkább sustorogva mint énekelve rebbennek, röppennek-szökkennek ide­­oda a táplálékszerzés gondjá­ban. Hangjuk színtelen, le­egyszerűsödött. Talán csak a csúszka maradt hó egyszerű, kéttagú nyári dallamához, legfeljebb gyakrabban kezdi fent és szomorúan ejti lefelé bizonytalanul hangját, ellen­­tétben a magabiztosabb, bol­dogabb, fölfelé szökő nyári hangugrással. A hó folytonossága itt-ott megszakad. Nagy avarfoltok közül helyenkint kikandikál egy-egy olajzöld mohaszőnyeg­­darab. Az aljnövényzet ízle­­tesebb-nedvdúsabb hajtásain, kérgén nyúl- és őzrágás nyo­mai. Itt is, ott is derékba rop­pant vastag törzsek fekszik el a sétautakat, gyalogösvénye­ket. Gátfutó pályáról ismerős mozdulatokkal kell átkelni rajtuk. Gyökérzetük egyszer­esük nem bírta őket tovább, s most sündisznó módjára meredeznek a sovány, köves föld felett. Ahogy haladok, lépteim alatt ropogva suvad a fagyott fűre, zörgő avarra te­rült hó. A napsütötte téli erdő egyik legizgalmasabb látványa az ónos eső nyomán keletkezett üvegbevonat a törzseken, ága­kon, s különösen a nagyon vékony gallyakon, amelyek erősen meggörbülnek a szo­katlan teher súlya alatt. Gyermekkorom emlékei alap­ján az a cukorréteg jut eszem­be, amellyel egyes tortafélé­ket, gesztenyés minyonokat szoktak volt édesanyámék be­zománcozni. Az ágakra hullt ónos eső mindent csillogó üvegréteggel vont be, amely vadul szikrázik a napfény­ben. A téli erdő ilyenkor óriási méretű üvegcsillárbolt. Szinte félve lépkedek, mert mindent törékenynek érzek. Megrázok egy-egy bokrot, ágairól halk csörgéssel, zi­zegve hullanak le a széttöre­dezett jégkristályok. Ahol me­legebben süt a nap, folyékony gyöngyszemek csordogálnak lefelé az ágakon, lassabban, gyorsabban, a lejtésszögtől, ág­vastagságtól függően. Csúsz­nak, kúsznak, szánkóznak, sik­­lanak lefelé. Majd tavasszal előbújnak a sárgás-zöld bim­bógyöngyök, s azok öntik el a bokrokat. De addig is, így is, most is gyönyörűséges az er­dő. Mihez hasonlíthatnám? — töprengtem rajta. Aztán rájöttem, hogy legfeljebb hozzá lehetne hasonlítani bármit. Például így: olyan szépséges, mint a téli erdő napfényben. Harsányi István Fiatal értelmiségiek klubja Győrött Három évvel ezelőtt alakult meg Győrött a Reflex, a fia­tal értelmiségiek klubja, és rövid idő alatt népszerű lett. Sikerének titka, hogy — szá­mos régebbi, kudarcba ful­ladt kísérlettől eltérően — nemcsak a város humán ér­telmiségére épített, hanem a műszakiakra is. A tagok közt van mérnök, tanár, közgaz­dász, óvónő, technikus, újság­író, gyógyszerész, jogász. A Petőfi Sándor Ifjúsági Házban hetente kétszer találkoznak a klub tagjai: az egyik délután kötetlen a program, a mási­kon előadást, vitát rendeznek. Műsoruk a politikai, tudomá­nyos és művészeti élet legkü­lönbözőbb területeit fogja át: járták náluk költők, írók, a megye társadalmi és közéleté­nek vezetői, színészek, csilla­gászok, festőművészek, orvo­sok, régészek. Mindez nagy vonzerőt ad a klubnak, akár­csak az, hogy kellemes, kul­turált körülményeket biztosít a fiataloknak az ismerkedés­hez, barátkozáshoz. Három év alatt hat „klubházasságot” kö­töttek, a későbbi házastársak itt ismerkedtek meg egymás­sal. A klub tagjai a XI. párt­­kongresszus tiszteletére érde­kes vállalkozásba fogtak. Az iparban dolgozó fiatal szak­emberek néhány kiemelt nép­­gazdasági ágazat — vegyipar, számítástechnika, járműprog­ram — történetét feldolgozták, bemutatták az előző kongresz­­szus óta tapasztalt fejlődést. Egy ilyen előadás révén ke­rültek kapcsolatba a Hazafias Népfront Győr városi bizott­ságával. A bizottság tagjai kö­zül néhányan ellátogattak az értelmiségi klubba, ahol is­mertették a fiatalokkal a Ha­zafias Népfront életét, szerve­zetét, munkáját, a klubtagok pedig a saját szakmájukat. Megállapodtak abban, hogy a fiatal szakemberek bekapcso­lódnak a népfront várospoli­tikai tevékenységébe. Elsőként a levegőtisztasági albizottság munkáját segítik. g. b.

Next