Magyar Nemzet, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Vasárnap, 1976. augusztus 1.. Őrizzük Helsinki szellemét Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata Az Európai Biztonság és a következő nyilatkozatot tette Együttműködés Magyar Nemz I közzém­zeti Bizottsága szombaton a­­ Egy éve annak, hogy­­75 állam legfelsőbb szintű vezetői kor­mányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentő­ségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatla­­nok. A záróokmányban foglaltak következetes végrehajtása le­hetővé teszi, hogy az európai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. A nemes célok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált. Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Euró­pában végbement nagy fontosságú változásokat. A szocialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkozású ve­zetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredményeként kontinen­sünkön mindinkább­­ért hódít az enyhülés: sokoldalúan fej­lődnek a különböző társadalmi berendezkedésű országok és népeik kapcsolatai: mind több európai kormány száll síkra a helsinki értekezleten megfogalmazott elvek és ajánlások egysé­ges és kölcsönös végrehajtásáért s törekszik a békés egymás mellett élés elvein alapuló, kölcsönösen előnyös együttműkö­désre. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a tár­sadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista orszá­gokat. Önkényesen egyoldalúan értelmezik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező hatását, egészében véve a helsinki konferencia eredményeit vette cél­ba, mert bizonyos imperialista körök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza be­szüntetését és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kibontakozását. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy az enyhülési folyamat megszilárdításáért, v­isszafordíthatatlanná tételéért folytatott harc az elért nagy fontosságú eredmények ellenére sem lan­kadhat. A béke, a biztonság és az együttműködés ügyét támo­gató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell Helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniuk, hogy a konferencia záróokmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmu­tatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nem­rég befejeződött berlini tanácskozása is. A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere legyen. A Minisztertanács részvéttávirata a Kínai Népköztársaság Államtanácsának A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Kínai Nép­­köztársaság Államtanácsához küldött táviratban fejezte ki részvétét az egész kínai nép­nek, a földrengések károsult­jainak és az áldozatok hozzá­tartozóinak a Kínai Népköz­­társaság lakosságát napok óta sújtó pusztító erejű földren­géssel kapcsolatban. . * A Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségének közlése szerint a Kínában tar­tózkodó magyar állampolgá­rok valamennyien sértetle­nek. A kínai külügyminisztérium tájékoztatásügyi osztálya szom­baton felhívta a Pekingben élő külföldi tudósítók figyelmét arra, hogy az előrejelzések sze­rint „szombaton vagy vasár­nap viszonylag­ erős, további másodlagos földlökésektől” le­het tartani. A DPA és a UPI arról tudó­sított, hogy a kínai hatóságon a súlyos földrengés-katasztrófa miatt számos külföldit felszólí­tottak, távozzék az országból, s további intézkedésig lemond­ták külföldi csoportok terve­zett kínai látogatásait. Az Aszahi Simbun japán na­pilap pekingi tudósítója szom­baton Tangsanból érkezett me­nekültekre hivatkozva arról számolt be, hogy a természeti­­ katasztrófában feltehetőleg . ..tíz- vagy százezrek” vesztet­­t­­ék életüket. Tangsan állítólag nyolcvan százalékban elpuszt­í­tult. Országos kép az aratásról Munkában az új kenyérért Szombaton is országszerte népes volt a határ. Teljes erő­vel dolgoztak az emberek és a gépek, hogy minél előbb mag­­tároa kerüljön az idei gabona­­termés. Zala megyében a termény 90 százalékát már betakarították. A gabonafélék száraz állapot­ban, igen jó minőségben kerül­tek­ a tárolókba. Az aratást kö­vetően eddig Zalában mintegy 2500 hektáron az úgynevezett másodnövények , takarmány­­növények vetését is elvégezték. Erőteljesen halad a betakarítás Szabolcs megyében is, a jól szervezett munka eredménye­ként a megye 100 ezer hektár­nyi kalászos vetésterületének 82—83 százalékáról már mag­tárakba került az idei termés. Az ország egyik legnagyobb gabonatermő megyéjében, Csongrádban az őszi kalászos vetésterület 93 százalékáról ta­karították be a hét végéig a termést. A gazdaságok most fontos feladatuknak tartják, hogy minél nagyobb területet vonjanak be az újbóli megmű­velésbe. Eddig csaknem 6000 hektáron került földbe a má­sodnövények szaporító anyaga. Befejezés előtt áll az aratás Eleves megyében. A kenyérga­bona 90 százalékát már magtá­rakba szállították. A téeszek úgy számítanak, hogy 3—4 na­pon belül végeznek az aratás­sal az egész megye területén. A vártnál is jobb ütemben halad Heves megyében a tarló meg­munkálása. Megnyugtató az aratási helyzet Vas megyében. Szombaton a megye 7600 hek­tárnyi kalászosának­­85 száza­lékát már betakarították. Somogyban a hosszú aszályt követően csaknem mindenna­pos az eső, és ez erősen hátrál­tatja az aratást. A hét végére visszatért jó időt kihasználva, két nap óta teljes erővel folyik a munka. Borsodban, az ország leg­északibb szántóföldjein, ahol a déli megyékhez képest két hét­tel később kezdődött az aratás, szombaton megközelítőleg 800 kombájn dolgozott. Miről vall a Viking—1 első talajminta-vizsgálata A Viking—1 markolókarja gyűjtötte talajminta első vizs­gálata megerősíti azt a felte­vést, hogy a Mars geológiai­­lag sokkal kevésbé aktív boly­gó, mint a Föld. A talajminta szervetlen ösz­­szetételét a bolygó felszínét vörösre festő vasoxid magas aránya, valamint vas, kálium, szilícium, titánium és alumí­nium jelenléte jellemzi. Az élethez szükséges nyomele­mek csak nagyon kis arány­ban mutathatók ki. Maew Nei­­zet Korszerű gép - több t érmés Az országgyűlés mezőgazda­sági bizottsága legutóbbi ülé­sén a háztáji- és kisegítő­­gazdaságok feladatait elemez­ték a törvényhozók azzal a céllal, hogy a termelés eme­lésével — a nagygazdaságok­kal együttműködve — tovább javítsák a lakosság ellátását és segítsék a külkereskedelem növekvő teendőit, az élelmi­szer-kivitelt. A mostani teri­­dőszakban, öt év alatt 30 szá­zalékkal emelkedik és az át­lagos ütemet meghaladóan nö­vekedik a hús, a fagyasztott főzelékfélék, a cukor és a nö­vényi olajok termelése. A la­kosság joggal elvárja, hogy a legfontosabb zöldségfélékből, tehát paradicsomból, burgo­nyából javuljon az ellátás és a tömegárukat olcsóbban le­hessen megvásárolni. A belföldi igények kielégí­tésén túlmenően az élelmiszer­­exportnak jelentős a szerepe a kivitelben, hiszen a népgaz­daság összes kivitelének 23— 24 százalékát, a nyugati exportnak pedig 39—40 száza­lékát az élelmiszeripari ter­mékek adják. Magasabb hozamok A növénytermesztés hoza­mainak emelésében a korsze­rű gépek és berendezések ki­emelkedő fontosságúak. Az ország aktív keresőinek már csak 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, ez az arány tovább csökken és a szorgos embereket nagyobb ütemben kell majd pótolni. Több gépet, berendezést szükséges jut­tatni a nagyüzemekbe, a ház­táji és a kisegítő gazdaságok­ba pedig kisgépeket. Berlinben a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán elfogadott öt cél­program között szerepel a gépgyártási együttműködés szélesítése a szakosítás és a kooperáció bővítése útján, a további pedig az élelmiszer­­termelés bővítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága az elmúlt hé­ten megtárgyalta a KGST- tagállamok közösen megvaló­sítandó célprogramjait. Az ülésről kiadott közlemény a többi között megállapítja: a programok kimunkálásával és megvalósításával a tagorszá­gok újabb jelentős lépést tesz­nek a korszerű munkameg­osztás kialakításában, a köl­csönös előnyök érvényesítésé­ben. Kooperáció A szocialista országok együttműködésében a Mező­gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalatok Trösztje — a MEZŐGÉPTRÖSZT — már eddig is jelentős részt vállalt. Milyenek a kilátások? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a Bu­daörsön működő központot. Megtudtuk, hogy a IV. öt­éves terv időszakában a gyár­tásszakosítás és a kooperáció, valamint a közös fejlesztés a mezőgazdasági gépek előállí­tásában jelentős mértékben bővült. Különösen három or­szággal, a Német Demokra­tikus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával és a Szovjetunió­val. A meggyezések folytán a MEZOGEPTRÖSZT vállala­taira szakosították a növény­védő, a csávázógépek és rész­ben a szántóföldi zöldségter­mesztés berendezéseinek előál­lítását, valamint szállítását. A Német Demokratikus Köztársaságba tervezett 23,5 millió rubel értékű magyar gépszállítás elérte a 40 millió rubelt. A mostani tervidőszak­ban a magyar gépexport az NDK-ba eléri a 180 millió ru­belt, tehát megközelíti az öt­szörös növekedést. A MEZŐ­GÉP vállalatok az NDK me­zőgépiparának adaptereket, részegységeket szállítanak és onnan gabonakombájnokat, burgonya- és szálastakarmány - betakarító gépeket szerzünk be. A szállítást és a rakodást végző T 174­2 rakodóberende­zésben magyar hajtóművek működnek. A hazai nagy so­rozatú gyártás a gazdaságos­ságot segíti, a behozott mező­­gazdasági gépek pedig a ma­gasabb technikai színvonalat képviselik, így a mezőgazda­ság műszaki alapjának korsze­rűsítését szolgálják. Előnyös, hogy a magyar—NDK mező­­gépipari megállapodást 1985-ig hosszabbították meg. Az egyes gépek fejlesztését is közösen végzik a két ország szakembe­rei. Egyébként a MEZŐGÉP­­TRÖSZT kereskedelmi igazga­tója a magyar S NDK munka­­csoportnak a magyar vezetője. Csehszlovákia mezőgépipa­­rával a szálastakarmány-beta­­karító gép fejlesztését közösen végzik. Az elmúlt években az együttműködés kiterjedt a Terra—MEPOL kisgép-koope­rációra. Ezt a berendezést csehszlovák gyár importálja egy nyugati cégtől. A cseh­szlovák alapgéphez a külön­böző munkagépeket — pótko­csit, fedő és nyitó ekét, rotá­ciós kapát, permetezőgépet — nálunk gyártják. Ez a kisgép a háztáji gazdaságokban sok­oldalúsága folytán nagyon kedvelt. A szakosítási egyezmény alapján a Szovjetunióba éven­te 1500 csavazót szállítunk. Ezt a profilt a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyártól a deb­receni MEZŐGÉP Vállalat ve­szi át, miután a BMG átkerült a Ganz Villamossági Művek­hez. A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár az el­múlt években szovjet rende­lésre 1260 ketreces tojóházi berendezést szállított 60 mil­lió rubel értékben a KOMP­LEX Nagyberendezések Ex­port-Import Vállalata útján. Az idei export 300 tojóházi be­rendezés. A mostani ötéves tervben az említett berende­zés bevált típusából és az újakból is tovább emelkedik a kivitel A magyar—szovjet együtt­működés tovább bővül, mert szovjet dokumentáció segítsé­gével a szőlőtelepítés és ter­mesztés gépeit is nálunk gyárt­ják a szolnoki MEZŐGÉP egri gyárában. A szántóföldi nagyüzemi zöldségtermesztéshez hat nö­vényi kultúrához tudnak már idehaza gazdaságos gépsorokat előállítani. A zöldborsó, a zöldbab, az étkezési hagyma, a konzervpara­dicsom, konzerv­uborka és a fűszerpaprika ter­mesztését korszerű gépekkel oldják meg. Előrelátóan jelenleg 15 vállalatot és egy fejlesztő intézetet, 43 000 dol­gozót foglalkoztat a MEZO­­GÉPTRÖSZT. A belső mecha­nizmus korszerűsítésére is mind nagyobb figyelmet for­dítanak. Koncentrálják az erő­ket annak érdekében, hogy emeljék a hatékonyságot, a beruházási eszközöket célsze­rűbben hasznosítsák. Ez a folyamat már korábban elindult, de most felgyorsult. A vállalatoknál a párhuzamos gyártást és fejlesztést meg­­szüntetik. Összevonásra is sor került. Ezeket a belső szerve­zeti intézkedéseket nagy kö­rültekintéssel bonyolítják le, nagyon ügyelve arra, hogy a termelésben ne következzék be kiesés. Ily módon eleget tesz­nek a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium előírásainak és eze­ket dr. Heiczman János KGM- miniszterhelyettes rendszere­sen figyelemmel kíséri és el­lenőrzi. A gépeket alkalmazó hazai mezőgazdasági nagyüzemekkel a már kiépített kapcsolatokat egy új vonással gazdagították. Az iparszerű termelési rend­szereket alkalmazó nagyüze­mek vezetőivel nemrég tanács­kozást tartottak Budaörsön. A 16 rendszergazda 35 szakem­bere fejtette ki véleményét a gépesítési rendszer gépeiről, valamint előterjesztették ja­vaslataikat, milyen gépeket igényelnek feladataikhoz. Az ilyen találkozókat a jövőben rendszeresen megtartják. Nyugati cégekkel való kap­csolataikat is napirenden tart­ja a MEZŐGÉPTRÖSZT. A CLAAS nyugatnémet cég kom­bájnjához különböző adapte­reket gyártanak és szállítanak. A megállapodás hároméves és ezalatt 23,5 millió márka exportot bonyolítanak le. A részegységek ellenében Domi­­nator kombájnok érkeznek ha­zánkba. Az idén 150. tröszt és a kereskedelmi part­nerek nemrég megbeszélést tartottak. Megállapították, évente 2-3 ezer kertművelő­­gép az igény, a motoros per­metezőből évente 1500 a szük­séglet. Fűnyíró gépből az el­adási lehetőség a jelenleginek 3—4-szerese lehetne. A kisgé­pek fejlesztése és gyártása te­rületén szükség van különbö­ző intézkedésekre. Jelenleg sok vállalat állít elő kisgépeket, helyesebb volna két-három vállalatot kijelölni. A tröszt vállalatai a háztáji kisgépek fejlesztésére és korszerű gyár­tására intézkedéseket határoz­nak el. A mostani ötéves terv­időszakban nyolcszázmillió— egymillárd értékben gyárta­nak a MEZŐGÉP vállalatok háztáji és kisegítő kisgépeket. A háztáji és kisegítő gazda­ságok, a hobby-kertek művelői azt várják, hogy a bejelenté­sek valóra váljanak. A több kisgép használata emeli a ho­zamokat, javítja az ellátást. Víg István A háztáji kisgépei Számolnak-e a háztáji, kise­gítő gazdaságok és a hobby­­kertek további gépesítésével ? Kérdésünkre biztató választ kaptunk. A tröszt 10 vállalata gyárt háztáji és kisgazdasági gépeket. Az elmúlt évben 323 milliós értékben adtak el kis­gépeket, amelyeknek típusa megközelíti a százat. Ebben az évben a rendelés megközelíti a 200 milliót, de ez 50—60 mil­lióval még emelkedik a növek­vő érdeklődést tekintve. A MIRE VIRRADNI KEZDETT már elérték az első teherko­csik Budapest határát. Vecsés felől robogtak zöldségfélékkel megrakottan. Az E—15-ös utat a „zöldség útjának” nevezik az errefelé lakók. Ezen özönlik Budapestre a termelőszövetke­zetek és a kiskertek termése Amikor özönlik. Mert néhány héttel ezelőtt még csak csordo­gált, alig egy-egy szállítmány indult el hajnalonta. Ma már karavánok robognak az úton, különösen az eső után. Vecsésen érdeklődünk: nincs MÉK-átvevőhely. — A mi termelőink a kis­kertekből maguk viszik a fő­városba termékeiket — világo­sít fel Somogyi Lajos vb-elnök. — Több mint ezer kocsi van a községben, ezek fele mindig üzemben van. Különben is ná­lunk rossz az ellátás, és min­den drágább, mint Budapesten. Tízezer bejáró dolgozónk van, azok a fővárosban vásárolnak A maszek zöldséges is a fővá­rosban veszi meg a zöldséget, aztán kihozza Vecsésre és itt 50 százalékkal drágábban adja Nagyon elkelne egy szövetke­zeti zöldséges bolt. A Ferihegy Tsz tíz év óta ígér ... A monori MÉK udvarán lá­dahegyek, az irodában telex kopog, telefon csöng. A kocsik már elmentek. A mai diszpo­zíció: Szombathely, Tatabánya, Ózd, Kazincbarcika. Oda szál­lítottak friss zöldségfélét, pa­radicsomot, paprikát, káposz­tát, dinnyét. — De jutott a fővárosnak is — mondja Keményfi László felvásárló. — Amióta kiadós esők voltak, szinte meghárom­szorozódott a forgalom, nagyon megnőtt a kínálat. Zsúfolásig megrakott kocsik hozzák átvé­telre a friss termést termelő­­szövetkezetekből és kézi kosa­rakban, meg tolókocsikon a kiskertekből. — Gondban voltunk — foly­tatja Marosi István áruforgal­mi ügyintéző, vagy ahogy itt hívják: hálózati ellenőr. — Az aszály egyre nehezebb helyzet elé állított bennünket. Hiába kért árut valamelyik ipari köz­­pont, bányaváros vagy Buda­pest, csak ládákkal tudtunk szállítani. És milyen áron! — Mennyi árut vesznek át jelenleg? — Naponta 5—6 vagonnal, de ez emelkedik majd a jövő héten, mert nagyobb tömeg­ben megjelenik a dinnye is. Lesz olyan nap, amikor ennek a többszörösével számolunk. PARADICSOMOT Vecsésről, Üllőről hoznak átvételre a ter­melőszövetkezetek, dinnye Nyáregyházán és Jászfénysza­­run terem sok, paprikát is Nyáregyháza szállít. Gyomrá­ról érkeznek az egyéni terme­lők. — Valaha — sóhajt valaki —, innen szállították az export­paradicsomot! Ma már nem ex­portálunk. Érdemes lenne kikutatni az okait: miért? Hiszen a Gyom­ron és a környékén termelt pa­radicsom első osztályú étke­zési paradicsomv­ízre is, zamat­ra is utolérhetetlen. Nézzük az árakat: a paradi­csom felvásárlási ára 4 forint, fogyasztói ára a MÉK-üzletek­­ben 5 forint kilónként. A pap­rikát 6 forintért vették, s 8 fo­rintért árusítják. A hét végén nagyobb mennyiségű jégverte termést dobtak piacra 3 forin­tos áron. Ez nagyon leverte az árakat. Aznap. Másnap ismét felugrottak. — Másodvetésből mire szá­mítanak? — ötvenhektárnyi területen terveznek másodvetést a járás területén. Főleg uborkát, cék­lát, zöldbabot vetnek, ehhez ingyenes vetőmagot kapnak a termelők, s mi szerződünk a megtermelt áru átvételére. Tovább indulunk, szembeta­lálkozunk újabb gépkocsiosz­loppal, de már gyérül a szá­muk, mert megvirradt közben­ Albertirsán bekukkantunk a Szabadság Tsz zöldségárudásá­ba. A paradicsomot 8 forintért árulják, a paprika is 8 forint (a gyengébb minőségű 4 fo­rint), a káposzta kilója 9 fo­r­­int, az uborka pedig 6 forint? Ceglédbercelen is megállunk-­ ugyancsak a Szabadság Tsz zöldséges boltja. Ugyanannak a Szabadság Téesznek. A paradi­csom ára itt 15 forint. Miért? — Mert nekünk még tegnap érkezett a szállítmány. És ak­kor ez volt az ára. Albertirsa már új árut kapott. — Nem lehetne itt is leen­gedni a mai nívóra az árakat. A kereskedő vállat von. CEGLÉD: MÉK-telep. Veze­tője Both Ferenc. — Ma már három vagon zöldségfélét vettünk át, a jövő héten 50 vagonos lesz a forgal­munk, mert megjelenik a din­­­nye is. Most is van dinnyénk, de egyelőre még kevés. Most élénkültek fel a dintnyeföldek az eső hatására. Dinnyéből 500 vagonra szerződtünk. Lehet, hogy nem terem annyi, de négyszázra számítunk. — Mennyi most a görögdiny­­nye felvásárlási ára? — Négy és fél forintért vesszük át és két forinttal drá­gábban adják. A színes burgo­nyát is 4 forintért vesszük át, 5 forintért vehetik meg a vá­sárlók. A paradicsomot a hét közepén még 7 forintért vásá­roltuk és 13 forint volt a kis­kereskedői ára, ma már 3.50-ért vesszük és 5.20 a fogyasztói ára. Napról napra olcsóbb lesz és ez igen örvendetes. Ha még több esőt kapunk, amit remé­lünk, további árcsökkenéssel lehet számolni. Három kocsi fárul be a ha­talmas udvarra. Görögdinnyét hozott a ceglédi Lenin Téesz­­ből. Ezt a szállítmányt még az éjjel a Dunántúlra irányítják. Cseng a telefon. Budapest je­lentkezik. Mit kap a főváros? — Négy teherkocsi paradi­csom és három kocsi paprika indul hajnalban, de visszük a dinnyét is, meg a burgonyát... Zöld az út a zöldség útján: Budapest várja az olcsóbb, friss árut ... i.­s. Zöld út a zöldség útja Az esők hatására megnőtt a felhozatal, estek az árak Új telefonkönyv A belvárosi új telefonköz­pont épületének és berendezé­sének ünnepélyes átadására augusztus 5-én délután kerül sor, üzembe helyezésére pedig augusztus 7-én. Mint köztudo­mású, az új telefonközpont „munkába lépésével” egyidő­­ben több ezer telefonállomás száma megváltozik. Ezek kö­zött lesz a Távbeszélő Tudako­zó néhány telefonszáma is. A közületi előfizetőket név sze­rint nyilvántartó tudakozó új száma: 170—170, az egyéni elő­fizetőket név szerint nyilván­tartóé 170—000, az előfizetők kapcsolási száma szerinti tu­dakozódás:­a 170—199, az elő­fizetők címe szerint pedig a 170—188 számon lehetséges. Ébresztést kérni a 172—522, normál zenei „A"-hangot hal­lani a 171—822, telefondoktort hallgatni a 171—399 számon fogunk a jövőben. Augusztus 9-től vásárolható az új közületi telefonkönyv­ ára: 51 forint. Kinevezés A Minisztertanács dr. Raft Miklóst, a Tanácsakadémia Ta­nácsigazgatási Szervezési Inté­zetének igazgatóját, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesévé nevezte ki. 3

Next