Magyar Nemzet, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
MuyWV'llIZl'l Szombat, 1977. április 16. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása alkalmából kitüntetéseket adományozott a szocialista brigádmozgalomban, illetve a népgazdasági tervek teljesítésében elért eredmények elismeréseként. A kitüntetéseket péntek délben a Parlament kupolacsarnokában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ünnepélyesen adta át. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az SZOT főtitkára, Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál rámutatott, hogy pártunk és államunk elismerését és tiszteletét fejezi ki e kitüntetésekkel a szocialista brigád-mozgalom társadalmi és gazdasági eredményei iránt. E kiterebélyesedő, immár milliókat megmozgató mozgalom társadalmunk szocialista kibontakozásának, a fejlett szocialista társadalom építésének eredménye és egyben ösztönzője is. A szocialista brigádmozgalom társadalmi és gazdasági céljaink valóra váltásának legtömegesebb és legtevőlegesebb támasza, a szó igaz értelmében szocialista. Az Elnöki Tanács elnöke végül további sok sikert, alkotókedvet kívánt a kitüntetetteknek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása alkalmából, a szocialista brigádmzgalomban kifejtett brigádvezetői tevékenységük elismeréseként A szocialista munka hőse kitüntetést és kitüntető címet adományozta : Makádi Józsefnek, a Ganz-MAVAG Mozdony-, Malon- és Gépgyár vízgép- és kompresszor gyáregysége szerelo-lakatos csoportvezetojének, Nagy Károlynak, a Recski Bányászati Aknamelyitő Vállalat csapatvezető vásárának Kragliber Ferencjének, az üvegipari Művek salgótarjáni Öblösüveggyára üvegipari munkásának, Végh Jánosnénak, a Nagykőrösi Koncervgyár konzervipari szakmunkásának. Az Elnöki Tanács a népgazdasági tervek teljesítésében elért, eredményeik elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományoz veti a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát „Kombájnok” szocialista brigádjának, a Heves megye Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hatvani ABC-áruháza ..Kossuth” szocialista brigádjának, a Kőbányai Gyógyszerárugyár „Heparin” szocialista brigádjának, a Taurus Gumiipari Vállalat Szegedi Gumigyára „Puskás Tivadar” műszerész szocialista brigádja-DHA Az Elnöki Tanács a szocialista brigádmozgalomban kifejtett brigádvezetői tevékenységük elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta: Bácsik Lászlónak, a Csös szőlőipari Vállalat csőszerelőjének, Bernie Jánosnénak, a Május 1. Ruhagyár gázvasalónőjének, Budis Sándornak, a Chinoin gyógyszerárugyár vegyipari szakmunkás csoportvezetőjének, Falucskai Antalnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt nagyalföldi kutató és feltáró üzeme vezető fúrómesterének, Hangyás Györgynek, a Volán 14. sz. vállalata dunaújvárosi üzemegysége gépkocsivezetőjének, Horváth Imrénének, a Kenderszóbó Vállalat szegedi jutagyára fonónőjének, Kóródi Miklósnak, a ferencvárosi malomüzem tmk-csoportvezetőjének, Major Jenőnének, a fertőszentmiklósi ,,Újlet” Tsz baromfitelep-vezetőjének, Márton Jánosnak, a Budapest Keleti MÁV vontatási főnökség villamosmozdony-vezetőjének, Pozsonyi Pálnérnak, a Fővárosi Kertészeti Vállalat kultúravezetőjéttek, Sütő Lászlónak, a sátoraljaújhelyi „Hegyalja" Ruházati Szövetkezet csoportvezetőjének. Szűcs Istvánnak, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár esztergályosának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 15-en, bronz fokozatát 26-en kapták. A kitüntetések átadása után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére.* A Minisztertanács, továbbá a SZOT elnöksége, valamint a KISZ központi bizottsága kitüntetéseket adományozott a szocialista brigádmozgalomban elért kiemelkedő eredményekért. A kitüntetéseket péntek délután ünnepélyesen adták át a SZOT székházában. A kitüntetéseknél megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Jakab Sándor, és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Anatolij Jakovlevics Ribakov, a szovjet gépgyártó és műszeripari dolgozók szakszervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádvezetők hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetésben részesítette az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat felsőpetényi üzemének Lenin fejtőbrigádját, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat Május 9. kőműves brigádját, az Újpesti Gyapjúszövőgyár Vidám kivarró brigádját, a Volán 7. számú vállalatának II. Rákóczi Ferenc komplex autóbuszvezető-kalauz brigádját, a MÁV szombathelyi Járműjavító Üzem Petőfi Sándor rugókovács brigádját és a Csepeli Transzformátorgyár Braun Éva gépmunkás brigádját. A szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát 24- en, ezüst fokozatát 29-en, az ifjúságért érdemérem kitüntetést 13-an, a KISZ-érdemérem kitüntetést 17-en kapták. A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetéseket a kormány nevében Nemeslaki Tivadar, a szakszervezeti kitüntetéseket Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, a KISZ-kitüntetéseket Maróthy László adta át. A Magyar Rádió április 16-án és 17-én hír- és magazinműsoraiban folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásáról. Szombaton 18 órától, vasárnap 18.40- től hangképeket, riportokat sugároznak a Kossuth-adón és ismertetik a felszólalásokat. Szocialista brigádok és brigádvizel kitüntetése . •• Losonczi Pál beszéde a Parlamentben — Ünnepség a SZOT-ban Befejeződött a vietnami katonai küldöttség hivatalos látogatása Pénteken befejeződött a Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a VKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter vezette vietnami katonai küldöttség magyarországi látogatásának hivatalos programja. Giap hadseregtábornokot hazánkban tett látogatása során fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vietnami nemzetvédelmi miniszter és a kíséretében érkezett katonai vezetők tárgyalásokat folytattak Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjaival a két felet egyaránt érdeklő kérdésekről. A vietnami vendégek ismerkedtek népünk építőmunkáának eredményeivel, néphadseregünk katonáinak életével, kiképzésével. Ellátogattak ipari, mezőgazdasági üzemekbe, tudományos és kulturális intézményekbe. Giap hadseregtábornok és a küldöttség tagjai a magyar—vietnami barátsági nagygyűlésen találkoztak fővárosunk dolgozóival és néphadseregünk katonáival. A látogatás során a katonai küldöttség több katonai intézménynek magas vietnami kitüntetést adott át. A küldöttség látogatása jól szolgálta a magyar és a vietnami nép kölcsönös testvéri barátságának további elmélyítését, a két hadsereg közötti együttműködést, a tapasztalatok kicserélését, a fegyverbarátság erősítését. Vo Nguyen Giap hadseregtábornok és a delegáció tagjai magyarországi tartózkodásuk további napjait pihenéssel töltik, hazánk kulturális értékeivel és természeti szépségeivel ismerkednek meg. A Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének nevében a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség pénteken bensőséges ünnepség keretében adta át a magyar néphadsereg néhány intézményének a Barátság Érdemrendet, amelyet 1977-ben a vietnami nép honvédő felszabadító harcához, a vietnami néphadsereg kádereinek képzéséhez nyújtott segítség elismeréseként alapítottak. Az érdemrendet a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a VSZK nemzetvédelmi minisztere, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Le Guang Hoa altábornagy, néphadseregünk egyik technikai bázisán Koang Van Thai vezérőrnagy adta át az intézmények kollektívájának. A Balatonról tanácskozott Siófokon az országgyűlés kulturális bizottsága Az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Ortutay Gyula elnökletével pénteken Siófokon ülésezett. A tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. Megvitatták a Balatonvidék kulturális ellátottságának a helyzetét. Böhm Józsefnek, a Somogy megyei tanács elnökének és Szász Andrásnak, a Veszprém megyei tanács elnökhelyettesének írásban előterjesztett beszámolójából és a vitából kitűnt, hogy az üdülővidék kulturális ellátottsága fejlődött, nyári programja gazdagodott. Veszprémben és Siófokon létrehozták a műsorszervező és propagandacsoportokat, s ezzel lényegesen javult a különböző rendező szervek munkájának tevékenysége, összhangja. A Balaton vidékén minden szezonban tovább növekednek a kulturális igények. Hiányosak azonban a tárgyi feltételei: a tópart nyolc szabadtéri színpada közül hétnek a műszaki állapota nem felel meg a követelményeknek. Felújításra, korszerűsítésre szorulnak a mozik és a kis települések művelődési házai is. Az anyagi szükségletek — mint hangoztatták — meghaladják a Balaton-parti két megye lehetőségeit. Ezért a két megye tanácsának jelenlevő vezetői és több képviselő is szóvá tette, hogy a Balaton gondjait központi erőből kell megoldani. Az országgyűlés kulturális bizottsága javaslatot fogadott el arról, hogy a Pénzügyminisztérium, a Balatoni Intéző Bizottság és a SZOT együttesen vizsgálja meg az anyagi források egyesítésének és legcélszerűbb felhasználásának lehetőségeit. A bizottság javasolta: a BIB készítsen felmérést a kulturális ellátottság legsürgetőbb tárgyi szükségleteiről, továbbá indítványozta, hogy folyamatosan újítsák fel és korszerűsítsék a szabadtéri színpadokat. Felhívta a figyelmet a bizottság arra is, hogy a középtávú tervezésnél, figyelembe kell venni a Balaton-vidék kulturális fejlesztését. Az ülés vitájában a képviselők közül részt vett Avar István, Benjámin László, dr. Bódogén János, Géczi János, Káli Ferenc, dr. Ortutay Gyula, Somogyi József, Szokoly Károlyné dr., és Szurgyi Istvánná. Megbízólevél-átadások Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Kaarlo Juhana Yrjö Koskinen rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Finn Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak fogadta Salvador Garcia de Pruneda rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Spanyolországnak a Magyar Népköztársaságba akkreditált első nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Lázár György fogadta az iráni kereskedelmi minisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta M. Taszlimit, az Iráni Császárság kereskedelmi miniszterét, a magyar— iráni gazdasági együttműködési vegyes bizottság iráni tagozatának elnökét, aki a bizottság V. ülésszakán tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Mikó József, hazánk teheráni és M. Behnam, az Iráni Császárság budapesti nagykövete. * Pénteken befejeződött a magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyes bizottság 5. ülésszaka. A tárgyalások befejeztével Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar tagozat elnöke és M. Taszlimi, az Iráni Császárság kereskedelmi minisztere, az iráni tagozat elnöke jegyzőkönyvet írt alá. A tárgyalások során a felek áttekintették a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulását, meghatározták az elkövetkezendő év árucsere-forgalmának fő irányát. Megállapodtak továbbá az együttműködés további lehetőségeiben az iparban, a mezőgazdaságban, az infrastruktúra, valamint a közös vállalkozások területén, illetőleg a harmadik piacon való fellépésben. M. Taszlimi tárgyalásokat folytatott dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi, dr. Simon Pál nehézipari és dr. Biró József külkereskedelmi miniszterrel. Magyar—osztrák pártmegbeszélések A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására április 14—15-én Budapesten tartózkodott Ernst Wimmer, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Itttartózkodása során megbeszéléseket folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről Óvári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Lakos Sándorral, a Központi Bizottság tagjával, a Társadalomtudományi Intézet igazgatójával. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Sándor Józsefet Az Elnöki Tanács Sándor Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének, a KB tagjának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatos munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Szakali Józsefné, a Központi Bizottság irodája pártszervezetének titkára. Motorizáció A szó nem szerepel sem a Magyar nyelv értelmező szótárában, sem az Értelmező kéziszótárban, de még az Idegen szavak és kifejezések szótárában sem. Mit is jelent tehát? Ha szolgamód kívánjuk magyarra átültetni: gépesítést. Ez azonban vajmi kevéssé fedi a valóságot. Mert a motorizáció nemcsak az autós társadalom kialakulása, hanem egyszersmind mentalitás, gondolkodásmód is. Tegyük mindjárt hozzá: hazánkban a motorizáció rohamléptekkel tör előre. Ám a tudati szférában maradtak maradtunk. UTAK Kezdjük azzal, hogy Magyarországon az út — állami szolgáltatás. Az úthálózat többé-kevésbé jó, használható is. Az egyszámjegyű utak jobbára kifogástalanok, az épülő M1-es autópálya világszínvonalú, a balatoni sztráda elsőként átadott szakasza —ismeretes — kívánnivalókat hagyott maga után, de most javítják, a nyári idényre elkészül. Azt azonban nagyon sokan tudják, hogy bizonyos utak — mint például a 3-as is — túltelítettek, hétköznapokon szinte csigalassúságé rajtuk a forgalom. A kiút: az autópályahálózat, amelynek fejlesztése az anyagi lehetőségek függvénye. Egy kilométernyi sztráda megépítése ötvenmillió forint, és a népgazdaság teherbíró képessége természetesen véges. Mindez azonban nem menti a mostani helyzetet, hiszen aki közlekedik, azt csak az érdekli, hogy idejében észökkenőmentesen — a szó szoros értelmében zökkenőmentesen — érje el célját. Ezzel szemben mi a helyzet? Egy-egy útépítés a Luca székéhez hasonlatosan halad, a munkák befejezése után alattomos, tengelytörő gödrök szája tátong, s nem pusztán egy helyen: újabban ezek a gödrök vándorolnak. Pedig a motorizáció fogalmába az is beletartozik, hogy a kötöttségek nemcsak a járművezetőkre vonatkoznak. A KRESZ megtartására szigorúan ügyelni kell , ám a hatóságok (és a szolgáltató cégek) ebben nem mindig partnerek. Budapest például nemcsak Magyarország, hanem a világ útjelző tábláinak is a fővárosa: sehol a világon nincs ennyi tábla, mint itt. És fölöslegesen. Példák. A közlekedés egyik igen sarkalatos pontja a jobbkézszabály: miért kell hát a balról érkező utcákat táblával lezárni? Vagy: ahol jobbról beláthatatlan szögben csatlakozik az utca, miért a jobbkézszabály az érvényes? Állandóan változó arculatú fővárosi közúthálózatunk napról napra újabb és bonyolultabb helyzeteket teremt, nem ritka eset, hogy az útburkolati jel, a besorolást jelző és a kötelező haladási irányt mutató tábla, valamint a forgalomirányító lámpa üvegében a nyilak ellentmondanak egymásnak. Kőbánya több széles útvonalán látható tábla a következő felirattal: „Kérjük, hogy szabályos közlekedésével segítse elő a balesetmentes közlekedést!’’ Ne törődjünk most a mondat stiláris szépségeivel, csak azzal, hogy mire a táblát egy gépkocsivezető — kocsijával haladva — elolvassa, addigra kész is a baleset. Hatásos propaganda. SZABÁLYOK A Belváros külön csemege. Itt van például a nagy szlalom az Erzsébet-hídnál. Előbb az Y-aluljáró fölhajtóját kell kikerülni, majd a Belvárosi templomot, ezzel fölösleges kormánymozdulatokra késztetve a gépkocsivezetőket. A veszélyhelyzetet tetézi, hogy eközben kétszer is átkerül a vezetők jobboldalára a szembejövő forgalom, éjszaka vakítanak a fényszórók, télen vagy esőben elmosódnak a terelővonalak. Jó dolog, hogy a Élet város forgalom elől elzárt utcáira a taxik bármikor behajthatnak célfuvar esetén, gyakorta szállítanak ugyanis időseket, betegeket. Kérdés azonban, hogy a taxik miért nem vehetik hivatalosan is igénybe a Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton a buszsávokat? Miért nem állhatnak meg például itt , amíg az utas kivagy beszáll —, félig a járdára fölhajtva, ha nem zavarják a forgalmat? Miért ilyen kevés a városban a kijelölt buszsáv? S ahol van, miért csak a ráhajtó személygépkocsikat büntetik meg, s azokat a buszokat nem, amelyek nem veszik igénjébe? (Egyébként a KRESZ is hiányos: július 1-től csak a biztonsági övét teszi kötelezővé, a fejtámlát nem. összeütközés esetén az öv visszarántja az utasokat, s hátrabicsaklik a fej, akárcsak akkor, ha hátulról szalad valaki a kocsiba, csak a fejpárna mentheti meg az áldozatot a nyakszirttöréstől. Érthetetlen az ajánlott sebességtáblák iránti hivatalos ellenszenv is.) EMBEREK A motorizáció fogalmába tartozik a közlekedők viszonya egymáshoz. A KRESZ sarkalatos pontja a „bizalmi elv”, ami azt jelenti, hogy bíznunk kell a másik gépkocsivezető jóhiszeműségében, szabálybetartásában. Ennek ellenére gyakori jelenség, hogy amikor az egyik vezető figyelmetlen, a többiek „betartanak” neki, és ezzel szántszándékkal fokozzák a veszélyhelyzetet. Sajnos, Magyarországon ismeretlen a „cipzárelv”. Mi is ez? Útszűkületnél a látszólag szabályosan közlekedők fütyülnek a látszólag ügyeskedőkre, akik valamelyik oldalról megelőznek egy hosszú autósort, majd indexüket kitéve próbálnak besorolni. Ez egyáltalán nem szabálytalan, sőt: megnöveli a csúcsforgalomban eldugult útszakasz áteresztő képességét, és külföldön bevett gyakorlat, hogy ilyenkor egy kocsi jobbról, egy kocsi balról halad tovább, a két sor egymásba fonódik, miként a cipzár. Valamelyik nap elakadt egy Zsiguli a belső forgalmi sávban a Verseny áruháznál, a sor az Urániáig torlódott. Az intézkedő rendőr a buszsávban „ügyeskedőket” büntetgette, ahelyett, hogy ő maga irányította volna így a forgalmat, ezzel föloldva a dugót. (Egyáltalán, szakítani kellene a gyakorlattal, hogy büntetni egyszerűbb, mint irányítani.) A közlekedési szabályok százszázalékos tudását csak a gépkocsivezetőktől követelik meg vizsgaszerűen, pedig nem ártana, ha a gyalogosok sem legyintenének vállvonogatva. Gyakori vélemény: „Vigyázzon a gépkocsivezető, ha egyszer volt pénze megvenni az autót!” Nem egészen így van ez. Egyrészt azért nem, mert a gyalogosok sem tehetik azt, amit akarnak, nem mászkálhatnak keresztül-kasul bárhol az úttesten vagy a tilosban — vannak olyan helyek, amelyeket önkéntes rendőrként kivennek gebinbe, mint például a Déli pályaudvar és az Alkotás mozi közötti rész, vagy a Kosztolányi Dezső tér —, hiszen az autók is csak meghatározott helyen közlekedhetnek. Másrészt nem gondolnak a gyalogosok arra, hogy egy gépkocsi nehezebben áll meg! (Cinikus megjegyzés ugyan, de igaz: a gépkocsivezető hamarább kijön a börtönből, mint a gyalogos a temetőből... Ha egyáltalán megbüntetik, hiszen vétlen.) Nem értem a Velencei-tó mellett megépítendő autóversenypálya ellenzőit. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes szinte egyedül áll a pártolásával. A megrendezendő autó- és motorversenyek óriási közönséget vonzatnának — ezzel, valamint próbapályaként kiadva nagyüzemeknek, máris megtérülne a beruházási költség, sőt, nyereséghez vezetne. Ezeket a gondolatsorokat azonbanvajmi kevesen szokták végiggondolni. Pedig a motorizáció komplex fogalom, ami felnőtt magatartást kíván. Autóstól, gyalogostól, forgalomszervezőtől és -irányítótól egyaránt. Tavaly még mindig több mint ezren lelték hazánkban halálukat az utakon. Gyulay Zoltán