Magyar Nemzet, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

MuyWV'llIZl'l Szombat, 1977. április 16. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a szocialista brigádveze­­tők V. országos tanácskozása alkalmából kitüntetéseket ado­mányozott a szocialista brigád­­mozgalomban, illetve a nép­­gazdasági tervek teljesítésében elért eredmények elismerése­ként. A kit­ün­tetéseket péntek délben a Parlament kupola­­csarnokában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke ünnepélyesen adta át. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Gáspár Sándor, az SZOT főtitkára, Maróthy Lász­ló, a KISZ központi bizottsá­gának első titkára. Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja­. Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titká­ra. Losonczi Pál rámutatott, hogy pártunk és államunk el­ismerését és tiszteletét fejezi ki e kitüntetésekkel a szocia­lis­ta brigád-mozgalom társadal­mi és gazdasági eredményei iránt. E kiterebélyesedő, immár milliókat megmozgató mozga­lom társadalmunk szocialista kibontakozásának, a fejlett szocialista társadalom építésé­nek eredménye és egyben ösz­tönzője is. A szocialista bri­­gádmozgalom társadalmi és gazdasági céljaink valóra vál­tásának legtömegesebb és leg­­tevőlegesebb támasza, a szó igaz értelmében szocialista. Az Elnöki Tanács elnöke vé­gül további sok sikert, alkotó­kedvet kívánt a kitüntetettek­nek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozása alkalmából, a szo­cialista brigádm­­zgalomban ki­fejtett brigádvezetői tevékeny­ségük elismeréseként A szocia­lista munka hőse kitüntetést és kitüntető címet adomá­nyozta : Makádi Józsefnek, a Ganz-MA­­VAG Mozdony-, M­alon- és Gép­gyár vízgép- és kompresszor gyár­egysége szerelo-lakatos csoportve­­zet­ojének, Nagy Károlynak, a Recski Bányászati Aknamelyitő Vállalat csapatvezető vásárának K­ragliber Fer­e­ncjének, az üvegipa­ri Művek salgótarjáni Öblösüveg­gyára üvegipari munkásának, Végh­ Jánosnénak, a Nagykőrösi Kon­cer­vgy­ár konzervipari szakmunká­­sának. Az Elnöki Tanács a népgaz­dasági tervek teljesítésében el­ért, eredményeik elismerése­ként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést ado­­mány­oz vet­i a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát „Kombájnok” szocia­lista brigádjának, a Heves me­gye Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat hatvani ABC-áru­háza ..Kossuth” szocialista bri­gádjának, a Kőbányai Gyógy­­szerárugyár „Heparin” szocia­lista brigádjának, a Taurus Gumiipari Vállalat Szegedi Gumigyára „Puskás Tivadar” műszerész szocialista brigádja-DHA­­ Az Elnöki Tanács a szocialis­ta­ brigádmozgalomban kifej­tett brigádvezetői tevékenysé­gük elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta: Bácsik Lászlónak, a Csös­­ szőlő­­ipari Vállalat csőszerelőjének, Bernie Jánosnénak, a Május 1. Ru­hagyár gázvasalónőjének, Budis S­ándornak, a Chinoin gyógyszer­­árugyár vegyipari szakmunkás cso­portvezetőjének, Falucskai Antal­nak, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt nagyalföldi kutató és feltáró üzeme vezető fúrómesteré­­nek, Hangyás Györgynek, a Volán 14. sz. vállalata dunaújv­árosi üzemegysége gépkocsivezetőjének, Horváth Imrénének, a Kenderszó­­bó Vállalat szegedi jutagyára fonó­­nőjének, Kóródi Miklósnak, a fe­rencvárosi malomüzem tmk-cso­­portvezetőjének, Major Jenőnének, a fertőszentmiklósi ,,Új­­let” Tsz baromfitelep-vezetőjének, Márton Jánosnak, a Budapest Keleti MÁV vontatási főnökség villamosmoz­­dony-vezetőjének, Pozsonyi Pálné­­rnak, a Fővárosi Kertészeti Vállalat kultúravezetőjéttek, Sütő László­nak, a sátoraljaújhelyi „Hegyalja" Ruházati Szövetkezet csoportveze­tőjének. Szűcs Istvánnak, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár eszter­gályosának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 15-en, bronz fokozatát 26-en kapták. A kitüntetések átadása után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteleté­re.* A Minisztertanács, továbbá a SZOT elnöksége, valamint a KISZ központi bizottsága ki­tüntetéseket adományozott a szocialista brigádmozgalom­ban elért kiemelkedő eredmé­nyekért. A kitüntetéseket péntek délután ünnepélyesen adták át a SZOT székházá­ban. A kitüntetéseknél meg­jelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Jakab Sándor, és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter, valamint Anatolij Ja­­kovlevics Ribakov, a szovjet gépgyártó és műszeripari dol­gozók szakszervezetének elnö­ke, a szovjet szocialista bri­gádvezetők hazánkban tartóz­kodó küldöttségének vezetője A Minisztertanács a Ma­gyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetésben része­sítette az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat felső­­petényi üzemének Lenin fej­tőbrigádját, a 21. számú Álla­mi Építőipari Vállalat Május 9. kőműves brigádját, az Új­­pesti Gyapjúszövőgyár Vidám kivarró brigádját, a Volán 7. számú vállalatának II. Rá­kóczi Ferenc komplex autó­buszvezető-kalauz brigádját, a MÁV szombathelyi Járműja­vító Üzem Petőfi Sándor ru­gókovács brigádját és a Cse­peli Transzformátorgyár Braun Éva gépmunkás bri­gádját. A szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát 24- en, ezüst fokozatát 29-en, az ifjúságért érdemérem kitün­tetést 13-an, a KISZ-érdem­­érem kitüntetést 17-en kap­ták. A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetéseket a kormány nevében Nemesla­ki Tivadar, a szakszervezeti kitüntetéseket Herczeg Ká­roly, a SZOT főtitkárhelyet­tese, a KISZ-kitüntetéseket Maróthy László adta át. A Magyar Rádió április 16-án és 17-én hír- és magazinmű­soraiban folyamatosan tájé­koztatja a hallgatókat a szo­cialista brigádvezetők V. or­szágos tanácskozásáról. Szom­baton 18 órától, vasárnap 18.40- től hangképeket, riportokat su­gároznak a Kossuth-adón és is­mertetik a felszólalásokat. Szocialista brigádok és brigádvizel kitüntetése . •• Losonczi Pál beszéde a Parlamentben — Ünnepség a SZOT-ban Befejeződött a vietnami katonai küldöttség hivatalos látogatása Pénteken befejeződött a Vo Nguyen Giap hadseregtábor­­nok, a VKP Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter vezette vietnami katonai küldöttség magyar­­országi látogatásának hivata­los programja. Giap hadse­­regtábornokot hazánkban tett látogatása során fogadta Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A viet­nami nemzetvédelmi minisz­ter és a kíséretében érkezett katonai vezetők tárgyalásokat folytattak Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszterrel és a Honvédelmi Minisztérium katonai taná­csának tagjaival a két felet egyaránt érdeklő kérdésekről. A vietnami vendégek ismer­kedtek népünk építőmunká­­­­­ának eredményeivel, néphad­seregünk katonáinak életével, kiképzésével. Ellátogattak ipa­ri, mezőgazdasági üzemekbe, tudományos és kulturális in­tézményekbe. Giap hadsereg­tábornok és a küldöttség tag­jai a magyar—vietnami ba­rátsági nagygyűlésen talál­koztak fővárosunk dolgozóival és néphadseregünk katonái­val. A látogatás során a ka­tonai küldöttség több katonai intézménynek magas vietna­mi kitüntetést adott át. A kül­­­döttség látogatása jól szolgál­ta a magyar és a vietnami nép kölcsönös testvéri barát­ságának további elmélyítését, a két hadsereg közötti együtt­működést, a tapasztalatok ki­cserélését, a fegyverbarátság erősítését. Vo Nguyen Giap hadseregtábornok és a dele­gáció tagjai magyarországi tartózkodásuk további napjait pihenéssel töltik, hazánk kul­turális értékeivel és termé­szeti szépségeivel ismerked­nek meg. A Vietnami Szocialista Köz­társaság elnökének nevében a hazánkban tartózkodó viet­nami küldöttség pénteken bensőséges ünnepség kereté­ben adta át a magyar nép­hadsereg néhány intézményé­nek a Barátság Érdemrendet, amelyet 1977-ben a vietnami nép honvédő felszabadító har­cához, a vietnami néphadse­reg kádereinek képzéséhez nyújtott segítség elismerése­ként alapítottak. Az érdem­rendet a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a VSZK nemzetvédelmi minisz­tere, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Le Guang Hoa al­tábornagy, néphadseregünk egyik technikai bázisán Koang Van Thai vezérőrnagy adta át az intézmények kol­lektívájának. A Balatonról tanácskozott Siófokon az országgyűlés kulturális bizottsága Az or­szággyűlés kulturális bizottsága dr. Ortutay Gyula elnökletével pénteken Siófokon ülésezett. A tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tóth Dezső kulturális miniszterhe­lyettes. Megvitatták a Balaton­­vidék kulturális ellátottságá­nak a helyzetét. Böhm Józsefnek, a Somogy megyei tanács elnökének és Szász Andrásnak, a Veszprém megyei tanács elnökhelyettesé­nek írásban előterjesztett be­számolójából és a vitából ki­tűnt, hogy az üdülővidék kul­turális ellátottsága fejlődött, nyári programja gazdagodott. Veszprémben és Siófokon lét­rehozták a műsorszervező és propagandacsoportokat, s ez­zel lényegesen javult a külön­böző rendező szervek munká­jának tevékenysége, összhang­ja. A Balaton vidékén minden szezonban tovább növekednek a kulturális igények. Hiányo­sak azonban a tárgyi feltéte­lei: a­ tópart nyolc szabadtéri színpada közül hétnek a mű­szaki állapota nem felel meg a követelményeknek. Felújításra, korszerűsítésre szorulnak a mozik és a kis települések mű­velődési házai is. Az anyagi szükségletek — mint hangoztatták — megha­ladják a Balaton-parti két me­gye lehetőségeit. Ezért a két megye tanácsának jelenlevő vezetői és több képviselő is szóvá tette, hogy a Balaton gondjait központi erőből kell megoldani. Az országgyűlés kulturális bizottsága javaslatot fogadott el arról, hogy a Pénzügym­i­­nisztérium, a Balatoni Intéző Bizottság és a SZOT együtte­sen vizsgálja meg az anyagi források egyesítésének és leg­célszerűbb felhasználásának le­hetőségeit. A bizottság java­solta: a BIB készítsen felmé­rést a kulturális ellátottság legsürgetőbb tárgyi szükségle­teiről, továbbá indítványozta, hogy folyamatosan újítsák fel és korszerűsítsék a szabadtéri színpadokat. Felhívta a figyel­met a bizottság arra is, hogy a középtávú tervezésnél, figye­lembe kell venni a Balaton-vi­­dék kulturális fejlesztését. Az ülés vitájában a képvise­lők közül részt vett Avar Ist­ván, Benjámin László, dr. Bó­dogén János, Géczi János, Káli Ferenc, dr. Ortutay Gyu­la, Somogyi József, Szokoly Károlyné dr., és Szurgyi Ist­vánná. Megbízólevél-átadások Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken fogadta Kaarlo Juhana Yrjö­ Koskinen rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Finn Köztársa­ság új magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóleve­lét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak fogadta Salvador Garcia de Pruneda rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, Spanyolországnak a Ma­gyar Népköztársaságba akkre­ditált első nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A megbízólevelek átadásá­nál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes. Lázár György fogadta az iráni kereskedelmi minisztert Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta M. Taszlimit, az Iráni Császárság kereske­delmi miniszterét, a magyar— iráni gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottság iráni ta­gozatának elnökét, aki a bi­zottság V. ülésszakán tartóz­kodik Budapesten. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke. Jelen volt Mikó József, hazánk teheráni és M. Behnam, az Iráni Csá­szárság budapesti nagykövete. * Pénteken befejeződött a ma­gyar—iráni gazdasági együtt­működési vegyes bizottság 5. ülésszaka. A tárgyalások be­fejeztével Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar tagozat elnöke és M. Taszlimi, az Iráni Császárság kereske­delmi minisztere, az iráni ta­gozat elnöke jegyzőkönyvet írt alá. A tárgyalások során a felek áttekintették a két ország kö­zötti gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok alakulását, meghatározták az elkövetke­zendő év árucsere-forgalmá­nak fő irányát. Megállapodtak továbbá az együttműködés to­vábbi lehetőségeiben az ipar­ban, a mezőgazdaságban, az infrastruktúra, valamint a kö­zös vállalkozások területén, il­letőleg a harmadik piacon va­ló fellépésben. M. Taszlimi tárgyalásokat folytatott dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi, dr. Simon Pál nehézipari és dr. B­iró József külkereskedelmi miniszterrel. Magyar—osztrák pártmegbeszélések A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására április 14—15-én Budapesten tartózkodott Ernst Wimmer, az Osztrák Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Itt­­tartózkodása során megbeszé­léseket folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­désekről Óvári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Lakos Sándorral, a Központi Bizottság tagjával, a Társa­dalomtudományi Intézet igaz­gatójával. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Sándor Józsefet Az Elnöki Tanács Sándor Józsefnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tőjének, a KB tagjának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatos mun­kája elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titk­ára, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és Szakali Jó­­zsefné, a Központi Bizottság irodája pártszervezetének tit­kára. ­ Motorizáció A szó nem szerepel sem a Magyar nyelv értelmező szó­tárában, sem az Értelmező ké­ziszótárban, de még az Ide­gen szavak és kifejezések szó­tárában sem. Mit is jelent te­hát? Ha szolgamód kívánjuk magyarra átültetni: gépesítést. Ez azonban vajmi kevéssé fe­di a valóságot. Mert a moto­rizáció nemcsak az autós tár­sadalom kialakulása, hanem egyszersmind mentalitás, gon­dolkodásmód is. Tegyük mindjárt hozzá: ha­zánkban a motorizáció roham­léptekkel tör előre. Ám a tu­dati szférában maradtak ma­radtunk. UTAK Kezdjük azzal, hogy Ma­gyarországon az út — állami szolgáltatás. Az úthálózat töb­­bé-kevésbé jó, használható is. Az egyszámjegyű utak jobbá­ra kifogástalanok, az épülő M1-es autópálya világszínvo­nalú, a balatoni sztráda első­ként átadott szakasza —­isme­retes — kívánnivalókat ha­gyott maga után, de most ja­vítják, a nyári idényre elké­szül. Azt azonban nagyon so­kan tudják, hogy bizonyos utak — mint például a 3-as is — túltelítettek, hétközna­pokon szinte csigalassúságé rajtuk a forgalom. A kiút: az autópályahálózat, amelynek fejlesztése az anyagi lehető­ségek függvénye. Egy kilomé­ternyi sztráda megépítése öt­venmillió forint, és a népgaz­daság teherbíró képessége ter­mészetesen véges. Mindez azonban nem menti a mostani helyzetet, hiszen aki közlekedik, azt csak­ az érdekli, hogy idejében és­­zök­kenőmentesen — a szó szoros értelmében zökkenőmentesen — érje el célját. Ezzel szem­ben mi a helyzet? Egy-egy útépítés a Luca székéhez ha­sonlatosan halad, a munkák befejezése után alattomos, tengelytörő gödrök szája tá­tong, s nem pusztán egy he­lyen: újabban ezek a gödrök­­ vándorolnak. Pedig a motorizáció fogal­mába az is beletartozik, hogy a kötöttségek nemcsak a jár­művezetőkre vonatkoznak. A KRESZ megtartására szigo­rúan ügyelni kell , ám a ha­tóságok (és a szolgáltató cé­gek) ebben nem mindig part­nerek. Budapest például nem­csak Magyarország, hanem a világ útjelző tábláinak is a fő­városa: sehol a világon nincs ennyi tábla, mint itt. És fö­löslegesen. Példák. A közlekedés egyik igen sarkalatos pontja a jobb­­kézszabály: miért kell hát a balról érkező utcákat táblával lezárni? Vagy: ahol jobbról beláthatatlan szögben csatla­kozik az utca, miért a jobb­­kézszabály az érvényes? Ál­landóan változó arculatú fő­városi közúthálózatunk nap­ról napra újabb és bonyolul­tabb helyzeteket teremt, nem ritka eset, hogy az útburkola­ti jel, a besorolást jelző és a kötelező haladási irányt mu­tató tábla, valamint a forga­lomirányító lámpa üvegében a nyilak ellentmondanak egy­másnak. Kőbánya több széles útvonalán látható tábla a kö­vetkező felirattal: „Kérjük, hogy szabályos közlekedésével segítse elő a balesetmentes közlekedést!’’ Ne törődjünk most a mondat stiláris szép­ségeivel, csak azzal, hogy mi­re a táblát egy gépkocsive­zető — kocsijával haladva — elolvassa, addigra kész is a baleset. Hatásos propaganda. SZABÁLYOK A Belváros külön csemege. Itt van például a nagy szla­lom az Erzsébet-hídnál. Előbb az Y-aluljáró fölhajtóját kell kikerülni, majd a Belvárosi templomot, ezzel fölösleges kormánymozdulatokra késztet­ve a gépkocsivezetőket. A ve­szélyhelyzetet tetézi, hogy eközben kétszer is átkerül a vezetők jobboldalára a szem­bejövő forgalom, éjszaka va­kítanak a fényszórók, télen vagy esőben elmosódnak a te­relővonalak. Jó dolog, hogy a Élet város forgalom elől elzárt utcáira a taxik bármikor behajthatnak célfuvar esetén, gyakorta szál­lítanak ugyanis időseket, be­tegeket. Kérdés azonban, hogy a taxik miért nem vehetik hi­vatalosan is igénybe a Kos­suth Lajos utcában és a Rá­kóczi úton a buszsávokat? Miért nem állhatnak meg pél­dául itt , amíg az utas ki­vagy beszáll —, félig a jár­dára fölhajtva, ha nem za­varják a forgalmat? Miért ilyen kevés a városban a kije­lölt buszsáv? S ahol van, miért csak a ráhajtó személy­gépkocsikat büntetik meg, s azokat a buszokat nem, ame­lyek nem veszik igénjébe? (Egyébként a KRESZ is hiá­nyos: július 1-től csak a biz­tonsági övét teszi kötelezővé, a fejtámlát nem. összeütkö­zés esetén az öv visszarántja az utasokat, s hátrabicsaklik a fej, akárcsak akkor, ha hátul­ról szalad valaki a kocsiba, csak a fejpárna mentheti meg az áldozatot a nyakszirttörés­­től. Érthetetlen az ajánlott sebességtáblák iránti hivatalos ellenszenv is.) EMBEREK A motorizáció fogalmába tartozik a közlekedők viszo­nya egymáshoz. A KRESZ sarkalatos pontja a „bizalmi elv”, ami azt jelenti, hogy bíz­nunk kell a másik gépkocsi­­vezető jóhiszeműségében, sza­bálybetartásában. Ennek elle­nére gyakori jelenség, hogy amikor az egyik vezető figyel­metlen, a többiek „betar­tanak” neki, és ezzel szánt­­szándékkal fokozzák a ve­szélyhelyzetet. Sajnos, Magyarországon is­meretlen a­ „cipzárelv”. Mi is ez? Útszűkületnél a látszólag szabályosan közlekedők fü­tyülnek a látszólag ügyeske­dőkre, akik valamelyik oldal­ról megelőznek egy hosszú autósort, majd indexüket ki­téve próbálnak besorolni. Ez egyáltalán nem szabálytalan, sőt: megnöveli a csúcsforga­lomban eldugult útszakasz át­eresztő képességét, és külföl­dön bevett gyakorlat, hogy ilyenkor egy kocsi jobbról, egy kocsi balról halad tovább, a két sor egymásba fonódik, miként a cipzár. Valamelyik nap elakadt egy Zsiguli a bel­ső forgalmi sávban a Verseny áruháznál, a sor az Urániáig torlódott. Az intézkedő rendőr a buszsávban „ügyeskedőket” büntetgette, ahelyett, hogy ő maga irányította volna így a forgalmat, ezzel föloldva a dugót. (Egyáltalán, szakítani kellene a gyakorlattal, hogy büntetni egyszerűbb, mint irá­nyítani.) A közlekedési szabályok százszázalékos tudását csak a gépkocsivezetőktől követelik meg vizsgaszerűen, pedig nem ártana, ha a gyalogosok sem legyintenének vállvonogatva. Gyakori vélemény: „Vigyázzon a gépkocsivezető, ha egyszer volt pénze megvenni az autót!” Nem egészen így van ez. Egyrészt azért nem, mert a gyalogosok sem tehetik azt, amit akarnak, nem mászkál­hatnak keresztül-kasul bár­hol az úttesten vagy a tilos­ban — vannak olyan helyek, amelyeket önkéntes rendőr­ként kivennek gebinbe, mint például a Déli pályaudvar és az Alkotás mozi közötti rész, vagy a Kosztolányi Dezső tér —, hiszen az autók is csak meghatározott helyen közle­kedhetnek. Másrészt nem gon­dolnak a gyalogosok arra, hogy egy gépkocsi nehezeb­ben áll meg! (Cinikus meg­jegyzés ugyan, de igaz: a gép­kocsivezető hamarább kijön a börtönből, mint a gyalogos a temetőből... Ha egyáltalán megbüntetik, hiszen vétlen.) Nem értem­ a Velencei-tó mellett megépítendő autóver­senypálya ellenzőit. Kiss De­zső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes szinte egye­dül áll a pártolásával. A meg­rendezendő autó- és motor­­versenyek óriási közönséget vonzatnának — ezzel, valamint próbapályaként kiadva nagy­üzemeknek, máris megtérülne a beruházási költség, sőt, nye­reséghez vezetne. Ezeket a gondolatsorokat azonban­­vajmi kevesen szok­­ták végiggondolni. Pedig a motorizáció komplex fogalom, ami felnőtt magatartást kí­ván. Autóstól, gyalogostól, for­­galomszer­vezőtől és -irányító­tól egyaránt. Tavaly még mindig több mint ezren lelték hazánk­ban halálukat az utakon.­ ­ Gyulay Zoltán

Next