Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Szombat, 1977. október 15.. Javult a könnyűipari termékek minősége A könnyűipar idei eredmé­nyeiről, exporttervének telje­sítéséről, a jövő esztendő fel­adatairól tartott sajtótájékoz­tatót pénteken a Parlament­ben Keserű Jánosnlé minisz­ter. Elmondta: iparunk termelé­sének 17 százalékát a köny­­nyűipar adja, a nemzeti jö­vedelemhez tavaly 32 milliárd forinttal járult hozzá. A köz­szükségleti cikkeket gyártó iparágak megítélésének leg­főbb mércéje, hogyan tesz eleget a lakosság igényeinek és mennyiben járul hozzá a népgazdaság egyensúlyának, fizetési mérlegének javításá­hoz. Az 1977-es évben a köny­­nyűipari ágazat egészében meggyorsult a termelés nö­vekedésének üteme. Kiemel­kedő a papír- és nyomdaipar termelésének 8—10 százalékos fokozása. A terveknek meg­felelően a könnyűipar a ta­valyinál előreláthatóan, 4—5 százalékkal több terméket ál­lít­ elő. A termékszerkezet kedvező alakulása nyomán — több értékesebb termék kibocsátásával — a termelési érték 6—6,5 százalékkal nö­vekszik. A könnyűipar gazdálkodá­sában és az értékesítéskor m­u­­­tatkozó kedvezőtlen hatások ellenér­e is megállapítható, hogy idén magasabb színvo­nalú volt a hazai ellátás és növekvő exportfeladatokat elégített ki a könnyűipar. Az árukínálat javulása, a termé­kek minőségével kapcsolatban csökkenő reklamációk sem adhatnak okot a teljes elége­dettségre — hangsúlyozta Ke­serű Jánosné miniszter. A feladatok közül kiemelte: a gyártmányfejlesztés új pá­lyázati rendszerével, a műsza­ki fejlesztésre fordított össze­gek egy részének felhasználá­sával a bútor- és a ruházati ipar­ különböző termékcso­portjainál — például köny­vespolcok, előszobafalak, far­meröltözékek — meggyorsít­ják az új termék útját a ter­melőtől a fogyasztóig. A jövő évi zavartalan áruellátás ér­dekében a belkereskedelem­mel közösen áttekintették az ipari kínálat és az igény össz­hangját. A jövő évi felkészü­lés azt jelzi: az ipar mennyi­ségileg valamennyi fő ter­mékcsoportból ki tudja elé­gíteni vagy megközelíti a bel­kereskedelmi igényeket. A rendelkezésre álló technikai és anyagi feltételek — ha nem is korlátlanul — segíthetik a­­keresletnek megfelelő, válasz­tékosabb, jobb minőségű áru­ellátást. Az 1978-as teendők között szerepel, hogy a gyártmány­­fejlesztési lehetőségek kiak­názásával, s ennek nyomán jobb piaci tevékenységgel az exportárak kövessék az emel­kedő anyagárakat, ne követ­kezzék be további cserearány­­romlás. Ezzel párhuzamosan gondoskodnak arról, hogy a belföldi értékesítésben a ter­melői árváltozások rugalma­sabban alkalmazkodjanak a piaci érdekekhez. A KNDK fegyveres erőinek minisztere az MSZMP első titkáránál Kádár János, az MSZMP Politikai Bizottságának első titkára. Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének társaságában pénte­ken a Központi Bizottság székházában fogadta O­szin­a hadseregtábornokot, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsá­gának tagját, a KB titkárát, a KNDK népi fegyveres erői­nek miniszterét. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón részt vett Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter. Jelen volt Kim Ie Szuk, a KNDK budapesti nagykövete. A békemozgalmi vezetők Sarlós Istvánnál A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az Országos Béke­tanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa október 12-én és 13-án nemzetközi t­őkemozgalmi találkozót ren­­dezett Debrecenben. A kül­döttségek vezetőit pénteken Budapesten a népfront Belg­­rád rakparti székházában fo­gadta Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Hazafias­ Népfront főtitkára. Fock Jenő Tatabányán Pénteken Tatabányán ülést tartott a Komárom megyei pártbizottság. Makri Pálnak, a megyei pártbizottság első tit­kárának beszámolója alapján az MSZMP XI. kongresszusa illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték, és a további feladatokat vi­tatták meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Megbízólevél-átad­ás Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke pénte­ken fogadta James William Crawford Connes-t, Ausztrália új magyarországi nagykövetét aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Nagy János külügyminiszter-helyettes. A finn parlamenti küldöttség fővárosunkkal ismerkedett Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese pénte­ken fogadta a Veikko Helle elnök vezetésével hazánkban tartózkodó finn parlament kül­döttségét. A vendégek a déli órákban a főváros nevezetességeivel is­merkedtek, megtekintették a metrót, s ellátogattak a Vár­ba. A delegáció pénteken dél­után felkereste az MTA mar­­tonvásári kutatóintézetet. Madar Nemzet Bővül hazánk és Kuba gazdasági együttműködése Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság VII. ülésszaka. A jegyző­könyvet pénteken a Parla­ment Gobelin-termében Sze­kér Gyula és Belarmi­no Cas­­tilla miniszterelnök-helyette­sek, az együttműködési bizott­ság társelnökei írták alá. Az aláírásnál jelen volt José An­­tonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is. A bizottság megállapította, hogy a két ország gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködése a VI. ülésszak óta tovább mélyült. Kedve­zően fejlődik az­ árucsere. Ez évre az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv 49,2 millió rubel forgalmat irányoz elő. Az 1978. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv — összhangban az 1976—1980. évekre megkö­tött árucsere-forgalmi egyez­ménnyel, valamint az 1978— 1980. évi előirányzatainak bő­vítéséről szóló megállapodás­sal — 40 százalék körüli nö­vekedést ír elő. Elvi megállapodás született arról, hogy a Magyar Népköz­­társaság részt vesz részegysé­gek szállításával a kubai au­tóbuszgyár­tás fejlesztésé­ben. Az ülésszak kedvezően ér­tékelte a műszaki-tudományos együttműködés területén vég­zett munkát és jóvá­hagyta a műszaki-tudományos együttműködési albizottság ülésszakának eredményeit. Az együttműködési bizott­ság ülésszakával egy időben a jövő évi árucsere-forgalom­mal kapcsolatos tárgyalások is befejeződtek Budapesten Az árucsere-forgalmi jegyző­könyvet Tordai Jenő és Ma­­nuel Estefania külkereskedel­mi miniszterhelyettesek írták alá. Figyelembe vették a két ország tervhivatalának ez év júliusában létrejött megálla­podását, amelynek értelmé­ben 1978-ban nagyobb mér­tékben bővült az árucsere, mint ahogy azt az 1976— 80-as időszakra szóló hosszú lejáratú egyezményben ere­detileg előírták. A magyar—kubai műszaki­­tudományos együttműködési albizottság is ülést tartott, amelynek jegyzőkönyvét Szé­kács Imre, a Tesco vezérigaz­gatója és Manuel Garcia táv­közlési miniszterhelyettes, az albizottság társelnökei írták alá. Jubileumi munkaverseny Az algyői olajbányászok országos rekordja A Vasas-centenárium és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a Győri fiába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban 921 brigád 11 385 tagja tett munkaverseny-vállalást. A gyár üzemeiben az év első ki­lenc hónapjában több mint 9 milliárd forint értékű végter­mék és alkatrész készült el. Az elmúlt év azonos idősza­kához képest így 20 százalé­kos a termelésnövekedés. Országos rekordot ért el az algyői kőolajmező 329­ A fú­rási pontján dolgozó, Rangli István vezette 32 tagú szocia­lista brigád, jubileumi munkaversenyhez kapcsolód­va 8 nap alatt teljesítették a kitűzött célt: az 1952 méteres talpmélység elérését. Ezt a teljesítményt ilyen rövid idő alatt még egyetlen brigádnak sem sikerült elérni hazánk­ban. A KG­M államtitkárának találkozója a vállalatvezetőkkel A szelektív fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának ésszerűbb meg­valósítását, valamint a válla­latok közötti kapcsolatok ered­ményesebb megszervezését sür­gette Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár tegnap a KGM-ben, ahol a híradástech­nikai és a műszeripari válla­latvezetők tanácskoztak. Az államtitkár elmondta, hogy a gépipar termelési ter­vet várhatóan teljesítik az év végéig, legalábbis folyóáron számítva. Összehasonlító áron azonban a tervezetthez képest, némi elmaradással számolha­tunk. A háromnegyed évi elő­zetes adatokat figyelembe vé­ve a híradástechnikai és a műszeripar a gépipari átlagnál nagyobb mértékben növelte termelését. A termékszerkezet korszerű­sítésében mindkét iparág előbbre lépett. A híradástech­nikai gyártmányok 70 száza­léka, a műszeripari termékek 50 százaléka mondható gazda­ságosan előállítottnak, korsze­rűnek. Néhány vállalat azon­ban helytelenül értelmezve a szelektivitást, a népgazdasági érdekeket figyelmen kívül hagyva, olyan gyártmányok termelését is megszüntette, amelyek iránt még volt igény belföldön. Az államtitkári beszámolót követő vitá­ban a vállalatveze­tők azzal érveltek, hogy ter­veik megvalósítását hátráltatja az alapanyag-szállítás, a többi között a kohászati üzemekből. A jövő évi tennivalókkal kapcsolatban elmondták, hogy a szabályozórendszer várható módosítása nyomán a vállala­tok az eddiginél jobban érzé­kelik majd a népgazdasági egyensúllyal kapcsolatos gon­dokat. Kádár János fogadta P. L. Pogrebnyákot Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes meghívására ok­tóber 12—14. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar­­országon P. L. Pogrebnyák, az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. A tárgyalások során áttekintették gazdasági együttműködésük időszerű kérdéseit és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Budapesti tartózkodása so­rán P. L. Pogrebnyák megbe­­széléseket folytatott a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelő­­szövetkezetek Országos Taná­csa vezetőivel. Fogadta őt Kádár­ János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Németh Ká­roly, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tag­jai. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott találkozón részt vett Havasi Ferenc, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Programja során az ukrán miniszterelnök-helyettes ellá­togatott az­­ Enyingi Állami Gazdaságba, valamint Polgár­­diba, az Egyetértés Termelő­­szövetkezet két háztáji gazda­ságába. A vendégek megte­kintették a bábolnai kukorica­betakarítási bemutatót. P. L. Pogrebnyák pénteken elutazott hazánkból. ­m­ György és Óv­ári Miklós megbeszélése Binh asszonnyal Aczél György, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Óvá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai pén­teken fogadták Nguyen Thi Binh asszonyt, a Vietnami Szocialista Köztársaság oktatá­si miniszterét. Megvitatták a magyar—vietnami oktatási kapcsolatok eddigi eredmé­nyeit, a közös munka fejlesz­tésének lehetőségeit. A szívé­lyes, elvtársi, baráti légkörű találkozón jelen volt Polinsz­­ky Károly oktatási miniszter és Nguyen Phu Loai, a VSZK budapesti nagykövete. Binh asszony pénteken Vác­­ra látogatott, hogy megismer­kedjék a város közoktatási helyzetével, elsősorban a Há­­mán Kató Általános Iskola életével, amely 16 éve test­véri kapcsolatot tart a vietna­mi Hung Yen-beli iskolával. Binh asszony felszólalásában elismeréssel szólt a két iskola egyre erősödő kapcsolatáról, amely jól példázza a magyar és a vietnami nép barátságát. Nemes Dezső felkereste az Ikarus gyárat Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője pénteken Budapest XVI. kerü­letébe látogatott. A látogatás­ra elkísérte Vida Kálmán, az MSZMP budapesti bizottságá­nak osztályvezetője. Nemes Dezső a pártbizottság székhá­zában meghallgatta Somogyi József első titkár ismertetőjét a kerület politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, majd felkereste az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárat, ahol az üzem vezetői tájékoztatták a gyár politikai és gazdasági te­vékenységéről. Az üzemláto­gatást követően — a délutáni órákban — a kerületi pártbi­zottság székházában pártbi­zottsági ülésen vett részt Ne­mes Dezső, s előadást tartott Az MSZBT ügyvezető elnöksége megvitatta jövő évi munkatervét Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével ülést tartott a Magyar—Szovjet Ba­ráti Tár­saság ügyvezető elnök­sége. Megvitatták az MSZBT jövő évi munkatervét, majd megtárgyalták az iskolán kí­vüli orosz nyelvoktatásról, a Gorkij nyelviskola és a MAPRJAL magyar szekciója tevékenységéről szóló jelen­tést A jelentést az országos elnökség legközelebbi ülésé-­­ nek napirendjére tűzik. Ismeretszint A közvélemény-kutatás Ma­gyarországon sok tekintetben olyan kísérlethez hasonlítható, amelynek eredményeit a labo­ratóriumok páncélszekrényei őrzik, s a gyakorlatban csak ritkán alkalmazzák őket. A tu­dományág művelői szakterüle­tük vagy maguk szellemi gya­rapodására foglalkoznak e kérdésekkel s a napvilágot lá­tott tanulmányok többnyire csupán egy szűk érdeklődő csoporthoz jutnak el és csak alkalmanként böngészik a fel­méréseket azok, akikhez első­sorban szólni kívánnak. E szakág hazai tudósai ugyanis a tömegméretekben megfigyel­hető, meghallgatható vélemé­nyeket vizsgálják, amelyek közvetve vagy közvetlenül kormányzati döntésekkel függ­nek, össze, tehát tényleges po­litikai erőként hatnak, illet­ve visszahatnak a központi akarat tevékenységére. ÜNNEPNAPOK A szociológus azonban csak feltárhat, felfedezhet folyama­tokat, torzulásokat, pozitív irányzatokat, de nem intéz­kedhet. Példaként felhozható az a megdöbbenést keltett „le­leplezés”, hogy középiskolás fiatalok nem tudták, ki volt Rajk László. Sőt, egy másik alkalommal a kutatók azt kér­dezték,­ miről nevezetesek ün­nepnapjaink, mit ünneplünk egyáltalán ilyenkor. Megle­pően sokan „nem emlékeztek” arra, hogy mi is van április negyedikén, május elsején, s volt, aki azt mondta, március tizenötödikén született Petőfi Sándor. A tények persze ön­magukért beszélnek, de nem változik meg tőlük semmi sem. Kétségtelen tény az is, hogy a társadalomkutató föl­kérhető a részvételre az is­kolareform kidolgozásában, la­kónegyedek kialakításában. De vajon megkérik-e ilyesmire? A kutatások többnyire az ese­mények után kullognak, dön­tések hatását mérik fel, tehát azt, hogyan sikerült például egy­ lakónegyed építészeti s főként társadalmi kialakítása. Ezért is örvendetes, hogy a KISZ megbízásából már évek óta készítenek felméréseket az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Sajtó- és Közvéleménykutató Osztályán. E kutatások célja a propagandamunka eredmé­nyeinek visszajelzése, s a szer­zett adatok fényében az ed­digi gyakorlat módosítása. Egyik legutóbbi tanulmányuk a fiatalok külpolitikai ismere­teit, érdeklődését tárja fel, s megpróbál a tények közlésén túl a válaszokban megbúvó gondolatsémákra tudományos magyarázatot is adni. Az elemzéshez egy korábbi, 1974- es kérdőív tapasztalatait is felhasználták. A feleletek értékelésekor négy csoportba osztották azt a csaknem ezer fiatalt, akivel elbeszélgettek. Minimális, ala­csony, átlagos és magas isme­­retszintűeket különböztettek meg. A külpolitikai esemé­nyekről valamennyien a hír­közlőszerveken keresztül érte­sülünk, ésszerű volt megkér­dezni, hogy elégedettek-e a tá­jékoztatással. S nem meglepő, hogy a magas ism­eretszin­­tűeknek 28 százaléka sokszor egyoldalúnak minősítette a helyzetelemzéseket. SÉMÁK A szocialista országoknak a külpolitikai egységét említve szintén a legmagasabb kategó­riába soroltak vélekedtek úgy, hogy fellelhetők eltérő meg­nyilvánulások. Másoknál meg­figyelhető volt a gondolkodást pótló sztereotípiáknak a be­vetése, mondván, ha szocialis­ták, akkor nem lehetnek kü­lönböző állásponton. Látszólag fölösleges aziránt érdeklődni, hogy a hírekben gyakran szereplő országoknak milyen a társadalmi beren­dezkedése, gazdasági fejlettsé­ge. Mégis megdöbbentő, hogy Kínát a fiataloknak csak 59 százaléka nevezte szocialistá­nak. Magyarázható ez persze Kína ellentmondásos politiká­jával, de a róla szóló szintén ellentmondásos értékelésekkel is. Megfigyelhető volt, hogy a válaszolók az országokat a jó és a rossz élesen elválasztható csoportjába próbálták begyö­möszölni, s a rossz kapitalista államokban vártak változást az elkövetkezendő években. A leghihetetlenebb talán mégis az, hogy a Dél-afrikai Köztár­saságot százhuszonkilencen, Olaszországot pedig ötvenki­lencen vélték szocialista or­szágnak. Az ilyen jellegű kérdőívek­nél mindig felmerül, hogy a csupán a tények ismeretét fir­tató részeken kívül az embe­rek saját véleményüket mond­ják el, vagy tudják, mit vár­nak tőlük. A tanulmányokban így aztán többnyire előnyö­sebb kép formálódik a köz­véleményről, mint amilyen az valójában. E külpolitikai té­makörnél is jól kivehető volt, hogy az ismereteket, illetve a véleményeket nélkülözők, vagy a gondolataikat felfedni nem merők, előre megfogalmazott, bármikor alkalmazható sé­mákhoz menekültek. A már említett korábbi felmérésben például a résztvevők 22 szá­zaléka állította, hogy Egyiptom szocialista ország, s 70 száza­léka úgy tudta, a kommunista párt is törvényesen működ­het. E két dolgot persze nem hallhatták, de gondolkodásuk­ban a sokat emlegetett arab ország, amelyet a szocialista államok támogatnak, csak jó lehet. JÖVŐKÉP A fiatalok jövőképét vizsgá­ló részből kiderült, hogy 20— 25 év múlva is a szocialista és kapitalista világrendszer harcát képzelik a legalapve­tőbbnek, de növekedik a sze­gény és gazd­ag országok ellen­téte. Úgy gondolják, hogy a szocialista tábor erősödik, de külpolitikai befolyásának csökkenésével mégis nyolc­vannégyen számoltak. A töm­egtájékoztatással 23 százalékuk elégedetlen volt és példákkal is alátámasztotta véleményét. A hiányosságok­ról tehát tudnak és nem felej­tenek. A közvélemény-kutatások haszna a többi között éppen abban rejlik, hogy megcáfol­nak bizony­os hiedelmeket és tarthatatlanná teszik az idil­likus elképzeléseket. Persze a nem ritkán egyszavas vála­szokból — fekete-fehér, igen­nem — aligha vonhatók le végső következtetések, netán értékelések, hiszen a véle­mény sokszor rejtve marad, vagy burkolt, hamis, félreve­zető. S nyilván az sem elha­nyagolható tényező, hogy csak harminchárom százalék mond­ta azt: gyakran beszélget kül­politikáról. E tanulmányhoz a KISZ KB Agitációs és Propaganda Osz­tálya írt előszót. Vitába száll­nak egyes megállapításokkal. A bevezető szerzője szerint a Kínával kapcsolatos beállító­dás nemcsak a ..tömegkommu­nikáció közléseiben rejlő bi­zonytalanságból­­ eredhet, ha­nem a kínai politika ..súlyos torzulásainak” a hatása is le­het, s a fiatalok egy részében ..tényleges kételyek ébredtek” Kína szocialista jellegét ille­tően. A politikai változásokat várók pedig nem biztos, hogy a jó-rossz kategóriákhoz kö­tődnek, hanem megértik a­ vi­lág fő fejlődési irányát — vé­li a tanulmány bevezetője. Ennek értelmében viszont érdemes lenne vitatkozni ar­ról is, hogy a KISZ a propa­gandáját milyen irányban kí­vánja javítani, módosítani. Beke Miklós . CENTRUM DIVATCSARNOK ÉS OTTHON ÁRUHÁZ felvesz: — bútor, — konfekció, — lakberend­ezési, — kötött, — méter, — fehérnemű és — divat, — cipő osztályaira eladókat JELENTKEZNI LEHET: 10 K IS ÓRÁIG BUDAPEST VI., NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 39 Munkaügyi osztályon, telefon: 226—690

Next