Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
Szombat, 1977. október 15.) Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért Jubileumi kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban Világtörténelmi eseményeket rekonstruál a képzelet, az emlékezés. Sok, apró mozaikból az emberiség népünk sorsfordulójának tablóját állítja össze a Hadtörténeti Múzeumban pénteken megnyílt kiállítás, felidézve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kibontakozását, a győzelemért vívott hősi harcot, amely forradalmasította Középkelet-Európát, sok nemzet fiait késztette cselekvésre, harcra. A hiteles tudósítások dokumentumok láttán ki-ki újra meggyőződhet: a magyar hadifoglyok tömegei fegyverrel védelmezték a szovjethatalmat, a világ első szocialista államát.. A kiállítás rendezői, a hadtörténeti és a magyar munkásmozgalmi múzeum, a Szovjetunió állami forradalmi és fegyveres erői központi múzeumának közreműködésével a nemzetköziség szép példáját, a szovjet, és a magyar nép barátságát domborították ki a szocialista forradalom és hatásának szemléltetésekor. Múzeumi eszközökkel első ízben fogalmazták meg a címben is kifejezett gondolatot: magyar internacionalisták a szovjethatalomért a bolsevikok a magyar tanácsköztársaságért. A négy múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy 700 fotó, plakát, röplap és más korabeli kiadvány, tárgyi emlék egyharmada első alkalommal kerül nyilvánosságra. A megnyitó ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára, Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott voltak a szocialista országok diplomáciai testületének katonai attaséi és más képviselői, Vlagyimir Jakovlevics Pavlovval, a Szovjetunió budapesti nagykövetével az élen. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára megnyitó beszédében hangsúlyozta: a magyar internacionalisták oroszországi tevékenysége, s az orosz hadifoglyok hazai szerepe élő fejezete népeink történelmének. A jubileumi kiállítást fél évig tekinthetik meg az érdeklődők. Három társulatával január elsején megnyílik a Népszínház Több mint fél évvel ezelőtt született meg a döntés a Déryné Színház és a 25. Színház összevonásáról. A váratlan bejelentés találgatásokra adott okot, és a „jólértesültek” hírei elterjedtek országszerte. Pénteken azonban a hivatalos indoklást is hallhattuk végre Gyurkó Lászlótól, az új színház igazgatójától. Népszínház lesz a neve az 1978. január 1-én megnyíló színháznak, amely név alatt nem a két előd puszta összevonását kell értenünk, hanem egy igazán új színházat. A március óta eltelt időben a Kulturális Minisztérium utasítására kidolgozott terveket egyeztették és kialakították az új intézmény működésének koncepcióját. Ez idő alatt mindkét színház folytatta munkáját és teszi ezt továbbra is január 1-ig. A Déryné Színház most is bemutató előtt áll. Illyés Gyulát köszöntik premierükkel 75. születésnapján. A 25. Színház Zalában nyitotta meg az ötödik évadját és most készül a várbéli előadásokra. A két színház megszüntetésének okairól a következőket mondta Gyurkó László: — Mindkét intézmény a maga sajátosságaival a két legperiferikusabb színházunk volt. Az új igazgató véleménye szerint a Déryné Színház rossz helyzetének legfőbb oka az az illúzió volt, hogy a színház egymaga képes és köteles egész Magyarországot színházzal ellátni. Tíz társulatuk volt, mindegyik tíz emberből állt és a belső szerkezet szerint nem állt módjában egyik társulatnak a másik színészére számítani. Tehát tíznél több színészt igénylő darabokat nem játszhattak, ha valaki megbetegedett, el kellett halasztani az előadást, amelyeknek száma — évente 1800 — négyszerese volt a többi színházénak. A színészek óriási terhelését súlyosbította az is, hogy a társulatoknak nem volt öltözője, ügyelője, súgója, még díszletezője is alig, és ha voltak is idők a magyar színjátszás történetében, amikor ezeket a dolgokat a lelkes helyi közönség boldogan elvégezte, ezek az idők már elmúltak. A 25. Színház munkatársait a helyszűke állította egyre nehezebb helyzet elé. A szűk lehetőségek megölték a fantáziát, lassan elszürkítetteik az embereket, és a MUOSZ székházában menedéket kapott társulat objektív körülményei is tarthatatlanok voltak már. A színpad és a nézőtér közötti 10 fok hőmérsékletkülönbség folytonos ízületi megbetegedéseket okozott a színpadiaknak, és ez állandó szerepcserékre, beugrásokra kényszerítette a társulatot. Volt olyan darab, amit háromszor próbáltak el. Ezek a problémák indították arra a Kulturális Minisztériumot, hogy a két vergődő színházból egy életerős harmadikat hozzon létre. A Népszínház szervezésekor a színészek túlterheltségének csökkentése és a változatos, színvonalas darabok színpadraállításának igénye volt a cél. Az új színháznak három társulata lesz: prózai, opera és tánc. Az utóbbi csak 1978 őszén kezdi előadásait. A meglevő operatársulat kibővül, s így magasabb értékű produkciók születhetnek. A prózai társulat négy csoportra oszlik, az új Várszínházból állandó repertoárszínház lesz, itt játszik az egyik csoport. A három másik állandóan utazni fog. Ezekből kettő felnőtt- egy pedig gyermekelőadásokat tart. A leglényegesebb változást a Déryné Színház struktúrájához képest az jelenti, hogy mind a négy csoport egyszerre kezd majd játszani és ugyanazon a napon kezd majd el új darabot tanulni, így az új bemutatókra a színészeket az egész társulatból válogathatják a rendezők, a műveknek és az elképzeléseknek megfelelően. Az új színház a közművelődés feladatainak is eleget kíván tenni azzal, hogy irodalmi esteket, rendhagyó irodalomórákat, író-olvasó találkozóval egybekötött előadásokat is szervez. A magyar kardiológusok ünnepi ülése A Magyar Kardiológusok Társasága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére pénteken ünnepi tudományos ülést tartott Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az ülésen részt vett Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, jelen volt Szergej Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese. Gábor György profeszor, a társaság elnöke méltatta azt a fejlődést, amelyet a szovjet tudomány az elmúlt évtizedekben elért, majd Nyikolaj Mazur, a Szovjetunió össz-szövetségi kardiológiai központjának főigazgatóhelyettese tartott előadást a szovjet kardiológiai kutatások legújabb eredményeiről. Gábor György bejelentette, hogy a Magyar Kardiológiai Társaság neves szovjet szakembereket választott tagjai sorába. A társaság tiszteletbeli tagja lett Jevgenyij Csazov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese, a Szovjetunió össz-szövetségi kardiológiai központjának főigazgatója, valamint Shvacabaja moszkvai és Kipsidze tbiliszi kardiológus professzor. Magyar Nemzet A SZOT titkársága a Hazai Fésűsfonóban Az üzemi demokrácia és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait tekintette át pénteken a SZOT titkársága a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban. Délelőtt Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével fölkeresték a gyár több üzemrészét, délután pedig a vállalatnál tartották meg a SZOT- titkárság ülését. A SZOT titkársága megállapította, hogy a Hazai Fésűsfonó jó úton halad az üzemi demokrácia kibontakoztatásában és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat működésének fejlesztésében. Borbély Sándor hazaérkezett Berlinből Pénteken hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége, amely az NSZEP Központi Bizottságának meghívására Borbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével október 10—14. között látogatást tett az NDK-ban. A küldöttség megbeszélést folytatott az NSZEP Központi Bizottságának tárgyalócsoportjával, amelyet Horst Dahlus, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára vezetett. A nyílt, szívélyes és elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást az MSZMP XI. és az NSZEP IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról, tapasztalatcserét folytattak a párt szervező, irányító és ellenőrző tevékenységéről, a kádermunkáról, valamint a partélet időszerű kérseiről. Hetvenöt éves az IBUSZ Az IBUSZ, megalakulásának 75. évfordulója alkalmából, pénteken jubileumi ünnepséget tartott az Állatorvostudományi Egyetem aulájában. Az ünnepségen a hazai társvállalatok vezetői és 44 ország utazási irodáinak képviselői vettek részt. Jelen volt az eseményen Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes is. Sóihy Vilmos belkereskedelmi miniszter beszédében rámutatott a legnagyobb hazai utazási irodának idegenforgalmunkban betöltött fontos szerepére. Svéd és brit professzor kapta a közgazdasági Nobel-díjat A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Bertil Ohlin (Svédország) és James Meade (Nagy-Britannia) professzoroknak ítélte oda — megosztva — az 1977. évi közgazdasági Nobel-díjat. Az akadémia indokolása szerint a két tudós munkásságával „úttörő módon járult hozzá a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőkemozgás elméletének fejlesztéséhez”. Bertil Ohlin 1899-ben született, a stockholmi közgazdasági egyetem nyugalmazott professzora. 1944—45-ben Svédország kereskedelmi minisztere volt. James Meade 70 éves, 1968-ig a cambridge-i egyetem közgazdasági tanszékének professzora volt. Súlyos üzemzavar után ismét fejleszt áramot a bánhidai erőmű Csaknem másfél hónapos kényszerszünet után ismét bekapcsolták az országos energiahálózatba a tatabányai Hőerőmű Vállalat bánhidai telepén a 100 megawattos energiafejlesztő blokkot. Váratlan üzemzavar bénította meg a nagy teljesítményű egység működését. Technológiai hiba következtében megromlott a kazánrendszerben cirkuláló víz minősége, s emiatt szüntették meg az áramfejlesztést. Az erőmű valamennyi üzemrészeinek dolgozói bekapcsolódtak a súlyos üzemzavar elhárításába. Megerősített létszámmal — éjjel-nappal —, példás szervezéssel és pontossággal dolgoztak a brigádok. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy minden óraelőny 100 000 kilowatt többletenergiát jelent. Az előfizetők kazettái A kábelekkel az emeleten találkoztunk újra, de itt már egészen karcsúak lettek. A rendezőteremben szétosztják — rendezik — a nagy- és kisforgalmú kábeleket, s eszerint párosítják őket. Bölcs dolog, hiszen, ha csupa nagy forgalmú állomás kerülne egy helyre, szinte lehetetlenné válna a hívás. A rendezőterem falán egy tábla: a kábelkimutatás. Ennek adataiból pillanatok alatt meg lehet állapítani, melyik kábelköteg milyen irányba továbbítja a beszélgetést, egyáltalán mit „tud” az illető kábelköteg, hol található. Ha hiba történik, nemkell keresgélni, pillanatok alatt pontosan megállapítható, melyik kábelkötegben szorul valami orvoslásra. A terem másik végében hatalmas zöld szekrényszerű alkotmány. A szakemberek úgy hívják: számláló jelfogó keret. A számok sorrendjében minden belvárosi előfizetőnek kis „kazettája” van, s itt minden kétséget kizáróan szemmel is látni lehet, hányat hívott, mennyi időt beszélt az illető. Valahogy úgy működik, mint a villanyóra ... A kis ablakocskákban látható számokat havonta — körülbelül a hónap közepén — lefényképezik, s ezt az előző havi ! Milyen is valójában egy telefonközpont, arról elég halvány fogalmaim voltak; állandó zörgéssel, kattogással képzeltem el ezeket a termeket. Lehet, hogy a régiek ilyenek is voltak. A jövő modellje, amely a Petőfi Sándor utcában működik, egészen más. A Belvárosi Telefonközpont kapujánál szigorú az ellenőrzés, illetéktelen semmilyen módon nem juthat be az épületbe. Igazolványaink rendben találtatnak, szabad az út. Elénk tárulnak a közönségszolgálat termei. Az ügyfelek kényelmes fotelekben várakoznak, írnak, névsort böngésznek, s ha valakinek „befut” a távhívás, hangosbemondón hívja fel figyelmét egy udvarias női hang. A szürke színt száműzték innen; minden élénk, piros, narancssárga, fehér, zöld. A tájékoztatásra hivatott tisztviselők — valamennyien postatisztek, fiatalok, elegánsak és több nyelvet beszélnek — egymástól alig elválasztott kis bokszokban ülnek, mint ahogyan kulturált utazási irodákban, repülőtereken szokás. A központ tavaly augusztus óta működik. Hozzá hasonló Európában csak Stockholmban van. A központ szíve s színek világából kanyargós lépcsősoron zordonabb helyre megyünk. Lent, a felszín alatt betonteknőben vagyunk, itt kezd dobogni a tulajdonképpeni központ szíve. Egy ajtón felirat: Kábelistoly. Várunk, amíg az ajtó kulcsának őrzője megérkezik. Tágas terembe jutunk. Három irányból érkeznek ide a kábelkötegek, s itt kezdődik meg szétosztásuk. Mint a napfény felé törő borostyán, a kábelcsomók is felfelé igyekeznek, szaknyelven, pekszibilis módon mennek fel a rendező állványra. Itt már mevet is kapnak: az egyik köteg a Teréz I„ a másik a Krisztina II., de van Dózsa és Biró is közöttük .. . Levegőtúlnyomásos módszerrel óvják, védik valamennyit. Az áramszünet minden villamos energiával működő lé- tesítmény réme. Itt nem okoz- hat gondot, üzemzavart. A föld alatt egy másik teremben — ajtaját szintén külön kulcsfelügyelő nyitja — vezérlőautomata áll, és középen, mint valami modern szoborkompozíció, egy Diesel-gép. Ha megnyomják az átkapcsolóberendezés gombját, a Diesel munkába kezd, s annyi áramot fejleszt, mint egy kisebb erőmű. A vendéglő tiszteletére be is kapcsolják a 2700 Ampert szolgáltató berendezést, fényképhez viszonyítva állítják ki a telefonszámlát. Ha egy-egy előfizető gyakrabban reklamál, „számlálóját" különleges berendezéssel ellenőrzik. Egy nagy kerek órához hasonló műszer jelzi a központ foglaltsági szintjét. Az itt dolgozók már tudják: déli 12 óra körül szinte „zuhan” a forgalom, a munkahelyeken ebédelni mennek. S azután délután 2 körül kezdődik a „csúcs”. Most fél három van, nézzük az „órát”: több mint 1500 Ampert mutat, ez 90 százalékos kihasználtságot jelent. A Belvárosi Központ bekapcsolásának első időszakában mértek 1900 Amperes maximumot, akkor úgy látszott, mindenki mindenkit hívott... A harmadik szinten búcsút veszünk a kábelektől. Ide futnak, itt a végük a Crossbar gépeken. Egy gépen 200 előfizető társaloghat. Halkan zümmögnek a jelfogók, minden apró kattanás egy forintot jelent valakinek. Ablak sehol sincs, klímaberendezés szabályozza az állandó hőmérsékletet és páratartalmat. Kevesebb a panasz De hogyan dolgoznak itt azok az emberek, akire két nap nap után beszélünk, akiktől felvilágosítást kérünk? Akikre néha bosszúsan mozgunk, vagy éppen panaszkodunk, mert elromlott egy vonal, egy készülék ? A 03 — a hibabejelentő — dolgozószobája. Négyen teljesítenek szolgálatot egyszerre, váltott műszakban ügyelnek reggel 7-től este 9-ig. Jövőre azt tervezik, itt alakítják ki az úgynevezett „koncentrált hibaosztályt”, vagyis valamennyi budapesti központ hibabejelentése itt fut össze. Sok a panasz? — kérdem az egyik csinos fiatal lánytól, aki már percek óta néma készülék mellett ül. — Nem. "Naponta körülbelül 380 bejelentés érkezik, az a réginek egyharmada s a legtöbb bejelentés nem valódi hibát takar — hangzik a válasz. Az „ébresztők” egy másik szobában, hosszú asztal mellett ülnek. A belvárosi központnak mintegy kétezer „ál-landó” páciense van, aki ébresztést kér, őket már szinte ismerősként hívják. A többi sok ezret is udvariasan, a megadott időponttól mindössze öt perc eltérés lehetséges . .. A laikus szemlélődőnek a legérdekesebb a tudakozó. A „múlt”, amely még nincs is időben távol, egy asztalon hever, rongyossá lapozott, öszszesen 27 kilót nyomó telefonkönyvek halmaza tonnájá- I bán. A jelen: a lányok, aszszonyok egy-egy diavetítő képernyő előtt foglalnak helyet, az asztal sarkára ragasztva a filmek megkülönböztető jelzése, kódszáma. Akinek a munkáját figyelem, ő a név szerinti tudakozó... A kért név filmjének kódszámát megnézi — az összes magánelőfizető egyébként 11 filmkockán van rajta —, beteszi a vetítőbe, felnagyítja, s mondja a telefonszámot. A pihenőszoba A mikrofilmek az új telefonkönyvek alapjai is. E különleges eljárással negyedanynyi idő alatt, s körülbelül 11 millió forinttal kevesebb költséggel állíthatják elő „házon belül” az új telefonkönyvek alapadatát jelentő kéziratot. A legutóbbi 13 hónapig készült, ha valamennyi közületi és magánelőfizető adatai mikrofilmre kerülnek, gyakorlatilag hat-nyolc hét alatt utcára kerülhet egy új előfizetői névsor. A tudakozások, ébresztősök, hibabejelentésök napi 7 órát dolgoznak. Minden óra végén tíz percre kötelező felállni és átmenni a pihenőszobába — ahol az éjszakásoknak saját ágyneművel vetett ágyuk is van —, s kötelező kikapcsolódni ... Bírálták, bírálták, sőt szidták az új belvárosi központot. Biztosan volt emögött realitás. Most láthattam egy olyan hírközlő berendezést — hisz itt nemcsak a központról van szó —, amely szinte óramű pontossággal teljesíti feladatát és megismerkedhettem olyan szakemberekkel, akik hivatásként végzik munkájukat. Ez a biztosítéka, hogy a jó szolgáltatás jó is marad. Rácz Judit Bemutatjuk a Belvárosit A jövő telefonközpontjának modellje Magyar—jugoszláv közlekedési tárgyalások A magyar—jugoszláv közlekedési és hírközlési albizottság Újvidéken tartotta X. ülését, amelyről a magyar küldöttség Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár vezetésével pénteken viszszaérkezett Budapestre. Az ülésen megtárgyalták a vasúti, a közúti és a légi személyszállítás kulturáltságának, az utaskiszolgálás színvonalának növeléséhez, valamint a két ország közötti áruforgalom zavartalan teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Volán 1. sz. Vállalat B., C. E. kategóriájú jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit Kiképzés feltételei: büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév Felvételre jelentkezés: munkanapokon 8—15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest, XIV., Pillangó u. 13 a. Budapest, XIV., Mogyoródi u. 32. Budapest, III., Zay u. 24. Budapest, IX., Táblás u. 36—38. Budapest, XV., Bogáncs u. 1—3. Budapest, XIII., Hegedűs Gyula u. 45. Cegléd, Külső-Körösi út 12035 hrsz. Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá: Budafok, Kövirágsor 15—17. Budaörs, Rákóczi út 40. Százhalombatta, Erőmű u. 3. Érd. Diósdi út 3. Pilisvörösvár, Fő u. 39. Szentendre, Dózsa Gy. út 8. Kiskunlacháza, Rákóczi u. 20. Dabas. Vasútsor Nagykőrös, Szurdok dúló 3. . Nagykáta, Jászberényi út 1. Monor, Petőfi u. 1. Abony, János u. 2. Vác, Deákvári fasor Aszód, Pesti út 25.