Magyar Nemzet, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

rakozásból” éppen a repülő­teret ,.értesítette­, hogy ott perceken belül bomba robban. Az észak­kelet-spanyolorszá­gi Abrera polgármesterét hét­főn este, miközben egy mun­kásgyűlésen beszélt, az abla­kon át érte egy orvlövész go­lyója. A polgármester, aki a Spanyol KP helyi szervezeté­nek a tagja, súlyosan megse­besült. Az ETA a terrorhullám folytatásával fenyegetőzik ar­ra az esetre, ha ősszel meg­tartanák a népszavazást a baszk autonómia kérdéséről, és az autonómia helyett min­denáron a teljes függetlenség kicsikarását akarja elérni. Carter tanácskozott Waldheimmel A Biztonsági Tanács elhalasztotta a paleolin vita (»K­talá«)­ Washingtonból jelenti a UPI. Carter amerikai elnök hétfőn Washingtonban a kö­zel-keleti helyzetről és a sí­­nai-félszigeti iz­raeli csapat­­visszavonások ellenőrzéséről tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. Az ameri­kai elnök kijelentette, az iz­raeli ellenkezés dacára Wa­shington azt szorgalmazza, hogy az egyiptomi—izraeli kü­­lönalku végrehajtására az ENSZ-nek a térségben 1948 óta szolgálatot teljesítő közel­­keleti fegyverszüneti ellenőr­ző szervezete (UNTSO) ügyel­jen. Elmondotta, hogy a kö­zeljövőben szeretné e kérdést az izraeli és egyiptomi fél képviselőivel megvitatni. Washington vasárnap meg­hívást küldött ez ügyben Kai­róba és Tel Avivba. Daian iz­raeli külügyminiszter elfogad­ta az amerikai meghívást, de az egyiptomiak visszautasítot­ták, arra hivatkozva, hogy megvárják, míg véget ér az egyiptomi és az izraeli had­ügyminiszter tárgyalása a sí­­nai-félszigeti kivonulásról. Washingtoni diplomáciai kö­rök szerint így az egyiptom­i— izraeli—amerikai találkozóra legfeljebb csak a jövő héten kerülhet sor. New Yorkból jelentette a Reuter, hogy az­ ENSZ Bizton­­­sági Tanácsa hétfőn augusztus 23-ra halasztotta a Palesztinai kérdésről korábban megkez­dett vita folytatását. A vita elhalasztását az Egyesült Ál­lamok, Kuvait és a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet képviselői kérték. ENSZ-kö­­rökben elterjedt találgatások szerint Washington állítólag azt fontolgatja, hogy ha a PFSZ elismeri az ENSZ Biz­­­.Iorasági Tanácsának 1967-es, 242. számú, a­­közel-keleti ren­dezésre vonatkozó határozatát és ezzel Izrael állam létét, az Egyesült Államok is támogat­­­­na egy olyan BT-határozatot, amely leszögezné a palesztin népnek az önrendelkezéshez és az önálló államalapításhoz való jogát. Robert Strauss, aki Washington részéről volt je­len Egyiptomnak és Izraelnek a palesztin ,,önkormányzatról” folyó tárgyalásain, hétfői nyi­latkozatában arra célzott, hogy Washington talán tár­gyalóasztalhoz ülhet a palesz­tinok ,,mérsékelt” képviselői­vel. Zehdi Terazi, a PFSZ E­NSZ-megf­igyelője viszont cáfolta, hogy bármilyen kap­csolat is volna az, amerikai kormány és szervezete között. Kedden Alexandriában be­fejezte háromnapos munkáját az a két bizottság, amelyet Szadat egyiptomi elnök és Menahe­m Begin izraeli mi­niszterelnök legutóbbi talál­kozóján állítottak fel. A két bizottságnak — amelyek kö­zül az egyik a megszállt arab területeken tartandó választá­sokat, a másik az autonómia szerveinek hatáskörét vitatja meg — a magas szintű talál­kozókat kell előkészítenie. Mindkét bizottságban nagy­követi szinten folyt az­ eszme­csere. A háromnapos megbe­szélés hat találkozója — mint közölték —­ nem hozott előre­haladást. Egyiptom és Izrael álláspontja között még min­dig lényeges a különbség. Mindössze annyiban álla­podtak m­eg, hogy Musz­tafa Khalil egyiptomi külügymi­niszter és Jászéf Bura izraeli belügyminiszter augusztus ötö­dikén esedékes tárgyalását nem Merzsi­movban, hanem Haifában tartják meg. Egyip­tom nem tartja kielégítőnek a Herzliyyaban biztosított iren­ni­kai lehetőségeket. A megbeszélések utolsó nap­ján jelen volt Robert Strauss, Carter személyes megbízottja is. Kijelentette, hogy az ellen­tétek nagyok, de „nincs ki­zárva”, hogy jövő márciusig — amikor is lejár a tárgyalá­sok befejezésének határideje — megállapodás születik. Kedden hazaérkezett izraeli megbeszéléseiről Kamal Hasz­­szán Ali egyiptomi hadügymi­niszter. Délben még megbeszé­lést tartott Tel Avivban — a hadügyminisztérium épületé­ben — izraeli kollégájával, Ezer Weizmannal. A kairói rádió csak annyit közölt, hogy „a Sínai-félszigetről való iz­raeli kivonulás gyakorlati lé­péseivel” foglalkoztak. Hétfőn éjszaka egy izraeli börtönőr holttestére bukkan­tak az Izraelt és Ci­szjordániát elválasztó egykori határvonal közelében egy elhagyott autó­buszban. Az­ akciót a Demok­ratikus Front Palesztina Fel­szabadításáért palesztin szer­vezet hajtotta végre — adja hírül a szervezet katonai pa­­rancsnokságának közleménye. Mint a dokumentum rámutat, a börtönőr megölése válasz az izraeli katonai hatóságoknak a megszállt területek palesztin lakossága ellen foganatosított l­etartóztatási hullámára és a mindennapossá vált kínzások­ra. Az akciót, elkövető palesz­tin harcosok sértetlenül visz­­szatértek bázisukra. Anarchista szervezet vállalta magára ,llnhszín­ meggyilkolását Liége-ből jelenti az AFP. Kedden egy liége-i központú anarchista szervezet vállalta magára Zuhair Muhszin pa­lesztin vezető múlt héten Can­­nes-ban történt meggyilkolá­sát. A „liége-i anarchista front” elnevezésű szervezet közleménye hozzáteszi, hogy a PFSZ katonai osztályának ve­zetője, az El-Szaika főtitkára ellen a gyilkos merényletet a szervezet Marselle-ben műkö­dő, libanoni anarchistákat tö­mörítő szárnya hajtott­a végre. A belga hírügynökség liege-i irodájához eljuttatott közle­ményből nem derül ki, milyen kapcsolat áll fenn a Dél- Franciaországban működő állí­tólagos libanoni anarchisták és a belga szervezet között Zuhair Muhszi­n halálával kapcsolatban palesztin forrá­sok az egyiptomi és az izraeli titkosszolgálat együttes akció­jára gyanakszanak. A francia hatóságok azóta is eredmény­telenül nyomoznak a tettesek után. A Pentagon katonai segítséget ígér Szöulnak Tokióból jelenti a TASZSZ. Weisner tengernagy, a csen­des-óceáni amerikai flotta fő­­parancsnoka a Dzung-Ang Ilbo című dél-koreai lap washing­toni tudósítójának adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy a Koreai-félszigeten kialakult helyzet éleződésének esetére a Pentagon katonai beavatkozás terveit dolgozta ki. Weisner közölte, hogy a ki­dolgozott tervek szerint rend­kívüli helyzet kialakulása ese­tén amerikai tengerészgyalog­ságot tennének partra a Ko­reai-félszigeten. Az adott eset­ben az Okinawán és a Hawai­­szigeteken állomásozó egysé­gek kerülnének bevetésre. Ha ezek az erők kevésnek bizo­nyulnának, akkor az Egyesült Államok területéről szállítaná­nak Dél-Koreába csapa­tegy­sé­geket. Ezeknek a terveknek a léte­zését erősítette meg hétfői, szöuli nyilatkozatában Ro Dzsae Hjun dél-koreai had­ügyminiszter is, aki kijelentet­te: az Egyesült Államok és Dél-Korea megállapodtak ab­ban, hogy a Koreai-félszigeten bekövetkező konfliktus esetén az Egyesült Államok sokoldalú segítséget nyújt Szöulnak. Az­­ Egyesült Államok kötelezett­­s­­éget vállalt arra is, hogy lő­­­­szerrel és üzemanyaggal látja­­ el a dél-koreai hadsereget, és gondoskodik ezek szállításáról­­ — közölte a dél-koreai had­­i­ügyminiszter. Magyar Nemzet Szovjet—amerikai közös nyilatkozat a genfi leszerelési bizottságban Genfból jelenti az ADN. További haladást sikerült el­érni a vegyi fegyverek betiltá­sáról szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ezt állapítja meg az a közös nyilatkozat, amelyet Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet olvasott fel kedden a genfi leszerelési bi­zottságban. A nyilatkozat a bevezetőben emlékeztet arra, hogy a bécsi csúcstalálkozón mindkét fél egyetértett abban: további erőfeszítéseket tesz­nek a vegyi fegyverek betiltá­sát célzó közös javaslat kidol­gozására. A 26 pontból álló nyilatko­zat az összes vegyi harcanya­gok átfogó betiltását szorgal­mazza. Mindkét fél egyetért abban, hogy e tilalom alól azok a vegyi anyagok képez­nek kivételt, amelyeket az iparban, a mezőgazdaságban és a gyógyászatban alkalmaz­nak, vagy más békés célokra használnak fel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a jelenlegi tárgyalá­­sokon egyetértett olyan kérdé­sekben, mint a vegyi hatc­anyagok meglevő készleteinek megsemmisítése, a részletekre vonatkozó adatok bejelentése, valamint azoknak a terveknek a nyilvánosságra hozatala, amelyeket a tervezett konven­ciót aláíró államok akarnak megvalósítani a vegyi fegyve­rek megsemmisítése érdeké­ben. Javasolják egy olyan cik­kely beiktatását, amely sze­rint a konvenciót aláíró ál­lamnak 10 év alatt meg kell semmisíteni vegyifegyver­készleteit. Egy sor kérdést azonban még nem tudtak tisz­tázni. Ez is a jelenlegi tárgya­lások bonyolultságát mutatja. Ugyanezen a napon a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szintén kö­zös nyilatkozatot tett közzé, amely az atomfegyver-kísérle­tek általános és teljes betiltá­sáról szóló szerződés kidolgo­zásával foglalkozó tárgyalások jelenlegi állását ismerteti. Ezek a tárgyalások 1977 nyara óta tartanak és a köz­múlt­ban elsősorban a jövendőbeli szerződés betartásának problé­máival foglalkoztak. Több kér­désben sikerült megállapodás­ra jutni ezeken a tárgyaláso­kon is — állapítja meg a kö­zös nyilatkozat. Kissinger a SAI­T mellett érvel, de feltételekkel Washingtonból jelenti a Reuter. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter ked­den a szenátus külügyi bi­zottságában kiállt a Szovjet­unió és az Egyesült Államok SALT-2 megállapodása mel­lett. Bár a szerződés támoga­tását számos feltételhez kö­tötte. Kissinger, aki maga is részt vett a SALTO 2 előkészítésé­ben, figyelmeztette a szenátus tagjait: ne próbáljanak olyan módosításokat eszközölni a szerződés szövegében, amelyek azt elfogadhatatlanná tennék a Szovjetunió számára Kije­lentette: a megállapodás visz­­szautasítása károsan befolyá­solná a kelet—nyugati vi­­szonyt, az enyhülést. Ezután kifejtette, hogy a szerződés jóváhagyásának fe­lében a szenátus követelte új katonai program kidolgozását a kormánytól — ezt’a két or­szág hadászati egyensúlyának „megbomlásával” indokolta­n, továbbá a szerződés szövegé­ben állítólag található „hiá­nyosságokat” ,megvilágító „ma­gyarázatokat” fűzzön a szená­tus a ratifikálásról szóló tör­vényhez. Például, hogy a cir­káló szárnyasrakéták nyugat­európai telepítési tilalmát ne újítsák meg 1981 után. Végül Kissinger szerint a szenátus­nak nyilatkozatban kellene állást foglalnia amellett, hogy „kapcsolat” van a SALT—2 és a „Szovjetunió geopolitikai te­vékenysége” között. Ez utóbbi ,,kapcsolatlétesítés” az ame­rikai külpolitika szótára sz­e­­rint valójában a Szovjetuniót próbálja „felelőssé” tenni a világ bármely pontján az im­perializmus ellen küzdő nem­zeti és forradalmi mozgalmak tevékenységéért. Kissinger azt javasolta, hogy a Szovjetunió „magatartását” figyelembe vé­ve, a szenátus kétévenként foglaljon állást­­ a további SALT-megbeszélések kérdésé­ben Sariat Afadari ellenzi az alkotmánytervezet jelenlegi formáját a­ iraki ossz­esküvéssel kapcsolatos iráni cáfolat Teheránból jelenti a UPI. Sariat Madari ajatollah, aki az iráni síita egyházi hierar­chiában a második helyet fog­lalja el Khomeini ajatollah mögött, kifejtette: ellenzi az alkotmánytervezetet abban a formában, ahogyan azt nyil­vánosságra hozták.. A Pars iráni hírügynökség­nek adott nyilatkozatában a nagy tekintélyű vallási vezető kijelentette: a belviszály el­kerülésére inkább az 1906-ban kiadott alkotmányt kellene is­mét életbe léptetni. Ez a brit típusú alkotmányos, parlamen­táris királyság bevezetéséről rendelkezett Iránban. „Ter­mészetesen ki kellene hagyni belőle királyságról szóló ré­szeket” — mondta Sariat Ma­dari. Sariat Madari legutóbb azt is elutasította, hogy az ő kö­vetői és Khomeini hívei egye­sítsék erőiket augusztus 3-ára, az alkotmánytervezetet meg­vitatni hivatott „szakértői par­lament” tagjainak megválasz­tására. Sariat Madari követői az iráni Népi Köztársaság Pártjában tömörülnek, Kho­­meiini hívei pedig az Iszlám Köztársaság Pártjában. Mind­két párt jelöltet állított min­den választókerületben. Az iráni hírügynökség kö­zölte Mahmud Dodinak, Irán jelentéstételre hazahívott bag­dadi nagykövetének nyilatko­zatát is, aki kijelentette, hogy magas rangú iraki és iráni tisztségviselők hamarosan ta­lálkoznak egymással a két or­szág vitás kérdéseinek tisztá­zására. Az iráni nagykövet még a héten visszatér Bagdad­ba. Az iráni külügyminisztérium szóvivője hivatalosan cáfolta a MENA egyiptomi hírügy­nökség állítását, amely szerint az Irakban leleplezett össze­esküvést Irán „pénzelte és ké­szítette elő”. Ez a híresztelés csak arra szolgál, hogy meg­zavarja Irán jó kapcsolatait szomszédaival — mondta a szóvivő, és emlékeztetett arra, hogy Irán bagdadi nagykövete az utóbbi időben „jelentős erő­feszítéseket tett a két ország­­jó viszonyának fejlesztésére”. Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök kedden Párizs­ban először jelent meg a nyil­vánosság előtt azóta, hogy feb­ruárban eltűnt Iránból. Bak­tiar mindenekelőtt tagadta azt a kedden elterjedt hírt, amely szerint tevékeny szerepet kí­ván játszani hazája politikai életében. Leszögezte, hogy nem akar emigránskormányt vagy politikai pártot létrehozni. Közölte, hogy a közelgő irá­ni alkotmányozó nemzetgyű­lési választásokon maga és hívei semmiféle listán nem in­dulnak, mint jelöltek. „Nem hiszek az iszlám köztársaság­ban” — jelentette ki. Az iszlám forradalmi tör­vényszék által távollétében halálra ítélt Baktiar azzal vá­dolta az iráni politikai és val­lási vezetést, hogy nem ura a helyzetnek. Gyakorlatilag semmit sem közölt saját politikai szándé­kairól, és arról sem volt haj­landó nyilatkozni, hogy an­nak idején miképpen sikerült eltűnnie. Arra a kérdésre,, hogy haza kíván-e térni, kö­zölte: a lehető leghamarabb vissza kíván menni Iránba, amint a helyzet ott biztonsá­gossá válik. Iránban általános visszatet­szést keltett Baktiar nyilatko­zata. A­­Khomeini híveit tö­mörítő iráni Iszlám Köztársa­ság Pártjának szóvivője sze­rint Bakban „politikai vissza­térésének” egyáltalán „nincs jelentősége”. A polgári Nem­zeti Szozot — ennek soraiban küzdött Baktiar két évtizeden át a sah uralma ellen — nyi­latkozatban emlékeztetett ar­ra, hogy a volt kormányfőt ki­zárták a mozgalomból, és ezen a tényen Baktiar újbóli fel­bukkanása nem változtathat. ■ Szerda, 1979. augusztus 1. .Ilanagun t­­áj­ékoztató az agrárrefor­m­ról, a hatalom kérdéseiről Managuából jelenti az MTI. Az­ agrárreformról, a sandinis­ta politikáról, a hatalom kér­déséről, valamint a lakosság különböz­i rétegeit érintő, ese­tenként nyugtalanító híreszte­lésekről adott a rádió és a tévé által közvetített tájékoz­tatást hétfőn este a sandinis­­tata frortí egyesített vezetősé­gének három tagja. Jaime Weeboek, a nicaraguai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített vezetőség tagja, mi­után vázolta az agrárreform fő vonalait, összegezte a front filozófiáját, politikai hitvallá­sát. Értékelése szerint a san­dinisták forradalma a széles néptömegek támogatásával, azok javára született, a dol­gozók boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egy­ség létrehozásán munkálkodik, amelyet létfontosságúnak tart az újjáépítés szempontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszektornak, amennyiben az nem a dolgo­zók érdekeivel ellentétesen és nem az állam biztonságát ve­szélyeztető módon működik. A front kül- és­­belpolitikáját a szuverenitás, a függetlenség, az önrendelkezés, valamint a nemzeti érzés ápolása jellem­zi. A forradalom védelmét ki­csi, de eltökélt hadsereg vé­delme alá kívánja helyezni. Az agrárreformot vázolva ■Weeloek leszögezte: a szűzföl­deket nem osztják föl, és az állam veszi tulajdonba Somo­za és a rendszerét kiszolgálók birtokait. A földosztásnál el­sődlegesen az ország gazda­sági érdekeit tartják szem előtt, mivel ésszerűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosztása. Egyidejűleg fokoza­tosan földhöz juttatják a föld­­nélkülieket és a kis parcellán gazdálkodókat. Hivatkozott az élelmiszer-ellátás komoly ne­hézségeire és az elsietett föld­foglalás veszélyeire. A hatalom kérdésével kap­csolatban főként a nyugati sajtó által terjesztett „nyug­talanságra” válaszolt Dániel Ortega, a vezetőség tagja. Le­szögezte: a sandinista front a nép támogatására épülő for­radalmi, fegyveres és politikai erő, amely a felszabadító harc idején politikai és adminiszt­ratív feladatokat is ellátott. A jelenlegi átmeneti helyzet­ben még mindig számos ad­minisztratív kérdést katonai szervezet útján lehet csak megoldani. A sandinista front vezetősé­ge a lakosság türelmét kérte a bank- és takarékpénztár-for­galom beindításában mutatko­zó nehézségek megoldásához. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország gazdaságát még kritikusabb helyzetbe hozná, ha a betétesek meg­rohannák a bankfiókokat. Megfigyelők egyébként rá­mutatnak: az elmúlt hetek­ben a Nicaraguában maradt lojális magántőke és magán­tulajdonosi réteg mind a po­litikai, mind a gazdasági kez­deményezés terén vissza­húzó­dott, s ez a jelenlegi helyzet­ben nem serkenti az újjáépí­tést. A sandinista front vezetősé­ge az újjáépítés és a forrada­lom konszolidálására irányuló egység megteremtésére szólí­tott föl tájékoztatójában. Eb­ben a közös munk­ában számít minden olyan erőre­ amely ak­tívan részt vett a somozizmus szétzúzásában. A ciprusi kormány elutasította Denktas javaslatát Nicosiából jelenti a UPI. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője új tervet ja­vasolt a ciprusi görög és tö­rök közösség június 22-én ká­tyúba jutott tárgyalásainak felújítására. A terv a ciprusi törökök­ rádiójának ismerteté­se szerint négy bizottság fel­állítását javasolja. A bizottsá­gok feladata volna a közös­ségközi tárgyalások kényes pontjainak, így a területi kér­déseknek a megoldása. A tár­gyalások folytatásának előfel­tételeként azonban a görög cipriótáknak el kellene ismer­niük a különálló török és gö­rög „zóna” létét, valamint azt, hogy a török zónának önálló jogai vannak a biztonsági kér­désekben. A terv a lakosság 18 száza­lékát kitevő török közösség­nek juttatná a sziget északi, a lakosság 82 százalékát alko­tó görögöknek pedig a sziget déli részét. A két közösséget központi kormány fogná ösz­­sze. A Reuter jelenti, hogy a cip­rusi kormány elutasította Denktas javaslatát a görög és török közösségek közötti tár­gyalások felújítására. A kor­mány szóvivője kijelentette: új tárgyalások helyett inkább arra van szükség, hogy a tö­rök fél megvalósítsa azt, ami­ben már megállapodás szüle­tett. A vietnami Jegyzék Kínához Hanoiból jelenti a TASZSZ.­ Mint a vietnami hírügynök­ség közli, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság külügymi­nisztériuma kedden határozott­­­tan tiltakozott Pekingnek a­­ vietnami határon folytatódó­ katonai akciói ellen. A viet­nami külügyminisztériumnak a kínai külügyminisztérium­hoz intézett jegyzéke újabb tényeket közöl arról, hogy a kínai csapatok fegyveres al­egységei megsértették a ha­tárt, aknavetőkből lőttek viet­nami területeket. Békés pol­gári lakosok­­estek a táma­dások áldozatául. Több házat, gazdasági épületet felgyújtot­tak, leromboltak és kárt okoz­tak a vetésben. A vietnami fegyveres erők a határsértőket visszaszorítot­ták saját területükre — han­goztatja a vietnami jegyzék. A külpolitika hírei­ ­­ (Helsinki, TASZSZ) Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet negyedik évfordulója alkalmából a Bé­ke Világtanács üdvözli a do­kumentum alapján a nemzet­közi együttműködés és az eny­hülés terén elért haladást — hangoztatja a BVT Helsinki­ben közzétett nyilatkozata.­­ (Ankara, Reuter) Egyre nagyobb méreteket ölt Török­országban a politikai terroriz­mus. Hétfőn éjjel Kirbacli fa­luban húsz fegyveres bekerí­tett, majd szitává lőtt egy há­zat. A sebesültek között van az Igazság Párt egyik parla­menti képviselője, Mehmet Celal Bucak is. Ugyancsak hétfőn éjjel ismeretlen tette­sek felgyújtották a Köztársa­ság Párt balikesiri székházát, jelentős károkat okozva az épületben.­­­ (Belfast, Rauter) Az ír­­ Köztársasági Hadsereg ideig­­­­lenes szárnyának fegyveresei kedden az észak-írországi Ar­­m­agh városában meggyilkoltak­­ egy nyomozót. Éppen gépko­­­csijában várakozott, amikor­­ egy mellette elhaladó autóból­­ tüzet nyitotta rá — közölte­­ a rendőrség. O­rLouisvalle, U­I­ Carter elnök az újraválasztásában je­lentős szerepet betölthető Kentucky államba érkezett s beszédet mondott egy széntü­zelésű hőerőműben. A beszéd középpontjában Carter ener­giaprogramjának egyik fon­tos eleme, a szén szélesebb körű felhasználása állt. „Az Egyesült Államok a szén Sza­­úd-Arábiája — mondta —, nekünk van a világon a leg­nagyobb szénkészletünk.” Os­tobaság dollármilliókat költeni külföldi olaj vásárlására, mi­közben az amerikai szén fel­használatlanul a föld alatt ma­rad. 10 (La Paz, Reuter) Ma ül össze a bolíviai parlament, hogy eldöntse, ki lesz az or­szág új elnöke. A latin-ame­rikai országban július elsején elnökválasztást tartottak, de a szavazatok összeszámlálásakor kiderült, hogy egyik jelölt sem kapta meg a voksok leg­alább 59 százalékát. Ő (Latina, AP) Sandro So­­cucci volt neofasiszta parla­menti képviselőt, aki három évvel ezelőtt részt vett egy kommunista fiatalember meg­gyilkolásában, a közép-olasz­országi Latina városban távol­­létében tizenkét évi börtön­­büntetésre ítélték.

Next