Magyar Nemzet, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
Szerda, 1919. november 14." Szervezéskorszerűsítés a textiliparban A Kőbányai Textilművek — a rekonstrukció során — külföldi szervezők, bevonásával jelentős szervezéskorszerűsítést hajt végre. Ez elsőként a gyűrűsfonodában, a szövőelőkészítőben és szövőgyáregységben kezdődött meg, azzal a céllal, hogy nyolc—tíz százalékkal növelhessék tovább a munka termelékenységét. Elemezték a termelőgépek állapotát, azok teljesítőképességét, az előforduló gépleállások időtartamát és okait. Az elemzés kiterjedt a munkahelyi normákra, a dolgozók létszámára és az általuk előállított termékek összetételére. A vállalat vezetői gondoskodtak a dolgozók anyagi érdekeltségének megteremtéséről is. A mintegy 40 százalékos termelékenységnövekedéshez 20 százalék többletbér járul. A kimagasló teljesítményt elérők — meghatározott termelési szint fölött — ennél is magasabb bért kapnak. Az új szervezési módszer meghonosítása, iparági elterjesztése megkezdődött. A Pamuttextlművek fonógyárának gyűrűsfonó gépein szintén 40 százalékkal nőtt a termelékenység .Jelenleg a KEITEX fonodájában és a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári fonodájában dolgoznak a Kőbányai Textilművek szakemberei és a helyi szervezők az új eljárás személyi és technológiai feltételeinek megteremtésén. Tanácsülések a fővárosban Négy kerületi tanácsi testület ülésezett kedden a fővárosban. Az V. kerületi tanács az államigazgatási munka korszerűsítésének helyzetét vizsgálta meg. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az úgynevezett peremlyuk kártyás nyilvántartás bevezetésével szervezettebb lett a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, egyszerűbb, gyorsabb és pontosabb az ügyintézés. A Józsefvárosban a VIII kerületi tanács műszaki osztálya a végrehajtó bizottság ülésén a környezetvédelemről számolt be. A kerületben tavaly 443 levegőszennyező forrást tartottak számon, s a levegő tisztaságának védelme érdekében 119 vállalatot, szövetkezetet, intézményt szólítottak fel, hogy korszerűsítsék fűtésüket. Többségükben, ez már megtörtént, egy részüket azonban határozatban kellett kötelezni a teljesítésre. 12 szennyező üzemet pedig több mint 400 ezer forint bírsággal sújtottak. Zuglóban az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság tevékenységéről számoltak be a végrehajtó bizottság ülésén. A XIV. kerületi társadalmi bizottság nagy gondot fordít a megelőzésre, a Vöröskeresztszervezetek például tavaly több mint száz előadást és filmvetítést tartottak, a többi között a különböző oktatási intézményekben. A XXII. kerületben a kerületfejlesztés V. ötéves tervének várható teljesítése szerepelt a vb napirendjén. Széles körű társadalmi összefogással sikerült a tervezettet megközelítően teljesíteni. Felépült több mint 600 lakás, két 19 tantermes általános iskola a budafoki és a nagytétényi lakótelepeken és két, összesen 250 apróságnak otthont adó óvoda. A népi ellenőrök szerint javult Komárom megyében a lakásépítés minősége Minden különösebb szervezeti módosítás nélkül, pusztán a technológiai fegyelem következetesebb betartásával, javult az ilti 'lakások 'minősége Komárommegyében., Akedvező változást a megyei népi ellenőrök tanúsítják, akik az utóbbi három évben készült lakások minőségét vizsgálták meg. (Ezt megelőzően 1978- ban ellenőrizték a kivitelező vállalatok munkájának minőségét.) Most úgy tapasztalták, hogy — javaslataiknak megfelelően — a korábbinál gyakrabban ellenőrzik a beruházók munka közben az építkezéseket, s így már menet közben kijavítják az észlelt minőségi hibákat. A munkahelyeken egymást követő ,szerelő brigádok jobban ügyelnek egymás munkájára, s így ritkábban fordul elő, amikor figyelmetlenségből megsértik a tapétát, a falakat, vagy a beépített bútorokat. Számottevően csökkentek az új lakásoknál a minőségi kifogások. A NEB vizsgálata szerint még jobb lenne az új lakások minősége, ha az előregyártó üzemekből kifogástalanabb termékeket kapnának a kivitelező vállalatok. Az akadémiai bizottság rendezésében Hulladékkataszter és börze Hulladékkatasztert készítenek hat dunántúli megye — Veszprém, Zala, Vas, Fejér, Komárom, Győr-Sopron — üzemeiben fellelhető felhasználatlan anyagokról, javaslatokat tesznek a hasznosításukat szolgáló kutatásokra és hulladékbörzét készítenek elő — határozták el kedden Veszprémben, a Veszprémi Akadémiai Bizottság hulladékhasznosítási munkabizottságának ülésén. Mint bejelentették, több mint 3000 üzemet keresnek fel, felmérik, elemzik a hulladékok összetételét, felhasználhatóságát és segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a hasznosításra partnert találjanak a vállalatok. Több támogatást a kistermelőknek A mezőgazdasági nagyüzemek és az ÉGFÉSZ-ek az eddiginél is tegyenek többet a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fellendítéséért — hangoztatták kedden Veszprémben, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Elmondották azt is, hogy az utóbbi három évben jelentősen nőtt a kis gazdaságok termelése. 1978-ban minden harmadik hízott sertést ebből a szektorból vásárolták fel, s ez 18 százalékkal volt több az előző évinél. A Pápai Húskombinát kocakihelyezési akciói, valamint a tenyésztést, felvásárlást irányító szervező munkája eredményeként kiküszöbölték a sertéshizlalásban a ciklikusságot. ŐSZI ANTIKVÁR könyv aukció (Tryn) Árverés: 1979. november 16-án, pénteken délután, 10.30 órától, 1979. november 17-én, szombaton délelőtt, 9.30 órától Helye: MOM „Szakasits Árpád" művelődési házának színházterme, Budapest XII., Csörsz utca 18. AZ AUKCIÓ ANYAGÁT TARTALMAZÓ KATALÓGUS A HELYSZÍNEN ÉS VALAMENNYI BUDAPESTI ANTIKVÁRIUMBAN KAPHATÓ! Állami könyvterjesztő vállalat (jMd Magyar Nemzet Ilyen lesz a metró a Medisnál A napokban beszámoltunk a budapesti metró észak-déli szakaszának építkezéseiről. Az Arany János utca és a Bajcsy Zsilinszky út találkozásánál levő romtelek helyén létesül az Arany János utcai új metróállomás, amely a tér fölötti üvegépületből vezet le a mélyállomásra. Ennek az építkezésnek az újszerűségéről számolt be előző cikkünk." A díszburkolatú téren a Lengyel utca felőli oldalon kis vízmedence épül, amelynek közepén díjzkút működik majd, a tér szélén a Vadász utca felőli fronton trolibuszállomás létesül. Innen indulnak majd azok a trolibuszok, amelyeknek eddig a Marx tér és a Jókai utca torkolatánál volt a végállomásuk. Az észak-déli új metróvonal másik fontos állomása alakul ki a Marx tér és a Nyugati pályaudvar közötti területen. Ennek az állomásnak az a különlegessége, hogy a többiekkel szemben két kijárata lesz. Az egyik a Katona József utca torkolatánál, a gyalogaluljáró folyosóból vezet a pályaudvar hátsó területére. Ez a feljáró három mozgólépcsős lesz. A másik a várható nagy forgalmi igényeknek megfelelően négy mozgólépcsővel a Marx téri aluljárócsarnokba szállítja az utasokat. A tervezés munkáját az UVATERV METRO-tervezési irodája végezte, dr. Rózsa László docens, az iroda vezetőjének irányítása alatt. A Nyugati pályaudvari metróállomás kialakításánál, különösen a mélyépítési szakaszban, szintén új technológiát alkalmaztak. Ennnél az állomásnál csúcsidőben óránként 32 601 főnyi utasra számítanak. Ennek megfelelően állapították meg az utasperonok szélességét. A tervezésnél és az építkezésnél sok nehézséget okoztak e helyen a talajviszonyok. Köztudomású ugyanis, hogy a Nagykörút vonalában haladt, a pleisztocén korban az egyik pesti Duna-meder, amelynek helyén különböző kiterjedésű iszap- és homokliszt-lerakódások találhatók ma is. Ennek figyelembe vételével az építkezés megkezdése előtt kilenc mélyfúrást végeztek, hogy pontosan megállapíthassák a terület különböző helyein a talaj anyagtartalmát és ezáltal teljes képet nyerhessenek a térség geotechnikai felépítéséről. Az építés során teljes mértékben igazolódtak a kilenc fúrás alapján készült szakvélemények feltételezései. Az alagutakat 40 méter mélységben fúrták és párhuzamosan azonnal szigeteltek is, nehogy beomlások, beszivárgások történjenek. A munkálatok a legkiterjedtebb, legkorszerűbb gépi felszereltséggel folytak. Az állomásokon eddig nem használt különleges anyagból készült fémoszlopokat állítottak fel. Első ízben alkalmaztak hazai anyagból előállított, hegesztett, lemezszerkezeti oszlopokat. A Nyugati metróállomáson egymás mellett öt alagutat képeztek ki. A két szélső szolgálja a peronokat. Az állomás belső tereiben számos újszerű megoldást, korszerű, zömmel hazai burkolóanyagokat alkalmaztak, amelyek ingyen jól illenek a szerkezeti kialakításhoz. A cikkünk illusztrálására felhasznált rajzok az Arany János utcai, illetve a Nyugati pályaudvari metróállomások terveit mutatják be. Gárdonyi Jenő TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK! KÉRJÜK MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! . Nem csodaszer ..Áttanulmányoztuka vállalati tervet, megvizsgáltuk az első félév termelési tapasztalatait, számba vettük az újabb kezdeményezési lehetőségeket ..Az országban sok gyárban, vállalatnál, intézménynél így kezdődik az a lista, amelyre felsorakoztatták a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásokat. A mozgalom rövid idő alatt országos méretűvé vált. S a lelkiismeretes előkészítés, a saját munkahely és a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása egyre inkább sablonoktól mentes, konkrét és igen hasznos kezdeményezések tömegét, hozta létre. Különös jelentősége van ennek a ténynek most, amikor a gazdasági fejlődés nehezebb körülményei között kell sikerrel előrehaladni, s a jövőbeni fejlődés feltételeit kell megteremteni. KRITIKUSABBAN Az MSZMP Központi Bizottsága a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről augusztusban kiadott állásfoglalásában így értékeli a mozgalmat: „A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaságpolitikai céljainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel. Örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, a termelés hatékonyságának, a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll ... A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosságot, a javainkkal való gondos gazdálkodást szolgálják.” Hogy az elképzelésekből mi valósul meg, s milyen sikerrel, azt 1980 végén mérhetjük majd le. De a megvalósulás folyamat, amelynek elemeit napról napra, építőkockákként kell egymáshoz illeszteni. A munkaverseny egyik lényeges kérdése most, hogy a dolgozók munkahelyi kezdeményezéseit hogyan sikerül összekapcsolni a vállalati célokkal és lehetőségekkel — vagyis, mennyire jó a szervezés, az irányító munka, és nem utolsósorban az ösztönzési rendszer. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közelmúltban összegezte a versenymozgalom eddigi tapasztalatait, s megállapította: sikerült előrehaladást elérni ezen a területen. A verseny menetét, lendületét befolyásolja természetesen az is, hogy mennyire tudják a vállalati kollektíva egészét — a tervező-, kutatórészlegektől kezdve a gyártáson keresztül a termékek értékesítéséig — bevonni a mozgalomba. Nyilvánvaló, hogy a munkaverseny ügye nem szűkül kizárólag a szocialista brigádokra. Termelési tanácskozásokon, brigádvezetői értekezleteken mostanában gyakran elhangzik: a brigád mindent megtesz a felajánlás teljesítéséért, de a feltételeket a vezetők biztosítják hozzá. S a korábbinál kritikusabban teszik szóvá a dolgozók az anyag- és alkatrészhiányt, az állásidőket és számos más olyan tényezőt amelyek lassítják, néha akadályozzák a versenyben vállaltak teljesítését. E gondokat mielőbb meg kell oldani, s ez elsősorban a gazdasági vezetők, a verseny szervezését segítő szakszervezeti testületek dolga, de sokat tehetnek az eredményesebbmunkáért maguk a brigádok is. RUGALMASABBAN Az utóbbi időben — igaz, hogy még lassan — kezd teret hódítani az a felfogás, hogy a brigádmunkának, a kollektív összefogásnak nem tagadása az egyéni kezdeményezés. A vállalatoknál egyre inkább felismerik, hogy az egyéni kezdeményezéseknek nagyobb teret kell engedni, hogy egyegy ember jó ötletei, javaslatai, szervezési elképzelései teszik hatékonyabbá, céltudatosabbá a közösség tevékenységét. Sok brigád már ma is a tagok egyéni vállalásaira építi felajánlása számos részletét. Hasznos és támogatást érdemlő módszer ez, egybeesik a gazdasági életben mindinkább követelménnyé váló differenciálási törekvésekkel, a végzett munkáinak a teljesítménnyel arányos elismerésével. ..A kollektív összefogás, az egymáson való segítés nem azonos az egyéniséget gúzsba kötő egyenlősdivel!” — hangzott el a munkaverseny helyzetét értékelő egyik tájékoztatón . Napjainkban időszerű téma a munkaverseny „rugalmasságával”foglalkozni. Ez a fogalom nem túlságosan új keletű a versenymozgalommal kapcsolatos kifejezések szótárában, de remélhetően hamar közismertté válik. Ez a jelző a versenynek arra az igen lényeges tulajdonságára utal, hogy képes követni a gazdálkodásban időközben bekövetkezett változásokat. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1980. december 31-ig tart, az idei és a jövő évi népgazdasági terv sikeres megvalósítására mozgósít. Ahol kellően ismerik a jövő év feladatait és lehetőségeit, ott már most vállalkozhatnak arra, hogy egybehangolják a brigádok felajánlásait a célok teljesítésével. De ahol ezek az ismeretek még nem konkrétak, ott minden bizonnyal szükségessé válik az, hogy a munkaverseny- felajánlásokat a vállalat feladatainak változásához igazítsák. REÁLISABBAN A nagy lélegzetű elhatározások kinyilvánítása, a felajánlások megszületésének bejelentése mindig látványosabb, ünnepélyesebb, mint a megvalósítás mindennnapjai. Pedig most, a nemes kezdeményezések végrehajtásának fontos, és nem könnyű időszaka következik., Az üzemi kollektívák, a szocialista brigádok naponta „szembesítik” elhatározásaikat az adott körülményekkel, megbirkóznak a menet közben felbukkanó problémákkal, s naponta találkoznak a siker vagy a kudarc lehetőségeivel. S hogy mégis biztosak lehetünk a sikerben, arra van garancia: a verseny indulásakor nem a „kihívások”, egymás túllicitálása, a nagy szavak voltak jellemzőek, hanem az, hogy egy-egy kollektíva reális számvetés alapján igyekezett mérlegelni, saját tervét, feladatait hogyan tudná nagyobb hatékonysággal, eredményesebben teljesíteni. Minden brigád, amely garanciát vállal munkája minőségéért, kétségtelenül új értékeket hoz létre, még akkor is, ha azt nem lehet pontosan forintban, mázsában, méterben kifejezni. Érték az a felelősségtudat, amely így nyilvánul meg a felajánlásokban: gazdasági életünk mostani, nehezebb körülményein mindenekelőtt a jobb, a hatékonyabb, a felelősebb munkával tudunk változtatni. Dunai Vasmű, Csepel, Danuvia, Medicor Művek, Telefongyár, Borsodi Szénbányák ... sorolhatnánk a neveket hosszasan, s mellettük azt is, mi mindenre gondoltak józanul, a lehetőségeket és a célokat figyelembe véve az ország minden részén a gyárakban, üzemekben, intézményekben. E legnagyobb vállalatok felajánlásait olvashattuk, ismeri a közvélemény. De érdemes megismerni a gazdag példatárból más, követendő példákat is. Az Építéstudományi Intézet dolgozóinak ötletét, például, akik úgy határoztak, összeállítanak száz javaslatból gyűjteményt, amelyet felajánlanak az építésügyi ágazat különböző érdekelt vállalatainak megvalósításra; javaslataik mindegyike iparilag alkalmazható. S vállalták azt is, hogy a budapesti házgyárak rekonstrukciójának megvalósítására tanulmányt dolgoznak ki. Ma már egyre kevesebben vannak, akik alábecsülik, jelentéktelennek vélik a munkaverseny isozgósító hatását. Nem szaad azonban azt sem várnunk ettől a mozgalomtól, hogy „csodaszer” gyanánt minden bajt, gondot megold. Alkotó emberek összefogása, lelkes törekvése ez, amely segít gazdaságunk, társadalmunk előbbre jutásában. Rácz Juditi