Magyar Nemzet, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

Szerda, 1919. november 14." Szervezéskorszerűsítés a textiliparban A Kőbányai Textilművek — a rekonstrukció során — kül­földi szervezők, bevonásával jelentős szervezéskorszerűsí­tést hajt végre. Ez elsőként a gyűrűsfonodában, a szövőelő­­készítőben és szövőgyáregység­ben kezdődött meg, azzal a céllal, hogy nyolc—tíz száza­lékkal növelhessék tovább a munka termelékenységét. Elemezték a termelőgépek állapotát, azok teljesítőképes­ségét, az előforduló gépleállá­sok időtartamát és okait. Az elemzés kiterjedt a munkahe­lyi normákra, a dolgozók lét­számára és az általuk előállí­tott termékek összetételére. A vállalat vezetői gondos­kodtak a dolgozók anyagi ér­­­­dekeltségének megteremtéséről is. A mintegy 40 százalékos termelékenységnövekedéshez 20 százalék többletbér járul. A kimagasló teljesítményt el­érők — meghatározott terme­lési szint fölött — ennél is magasabb bért kapnak. Az új szervezési módszer meghonosítása, iparági elter­jesztése megkezdődött. A Pa­­muttextlművek fonógyárának gyűrűsfonó gépein szintén 40 százalékkal nőtt a termelé­kenység .Jelenleg a KEI­TEX fonodájában és a Pamutfonó­ipari Vállalat kaposvári fo­nodájában dolgoznak a Kőbá­nyai Textilművek szakemberei és a helyi szervezők az új el­járás személyi és technológiai feltételeinek megteremtésén. Tanácsülések a fővárosban Négy kerületi tanácsi testü­let­ ülésezett kedden a fővá­rosban. Az V. kerületi tanács az államigazgatási munka kor­szerűsítésének helyzetét vizs­gálta meg. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az úgynevezett peremlyuk kártyás nyilvántartás bevezetésével szervezettebb lett a határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zése, egyszerűbb, gyorsabb és pontosabb az ügyintézés. A Józsefvárosban a VIII kerületi tanács műszaki osztá­lya a végrehajtó bizottság ülé­sén a környezetvédelemről számolt be. A kerületben ta­valy 443 levegőszennyező for­rást tartottak számon, s a le­vegő tisztaságának védelme érdekében 119 vállalatot, szö­vetkezetet, intézményt szólí­tottak fel, hogy korszerűsítsék­­ fűtésüket. Többségükben, ez már megtörtént, egy részüket azonban határozatban kellett kötelezni a teljesítésre. 12 szennyező üzemet pedig több mint 400 ezer forint bírsággal sújtottak. Zuglóban az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság te­vékenységéről számoltak be a végrehajtó bizottság ülésén. A XIV. kerületi társadalmi bi­zottság nagy gondot fordít a megelőzésre, a Vöröskereszt­szervezetek például tavaly több mint száz előadást és filmvetítést tartottak, a többi között a különböző oktatási i­nt­ézményekben. A XXII. kerületben a kerü­letfejlesztés V. ötéves tervé­nek várható teljesítése szere­pelt a vb napirendjén. Széles körű társadalmi összefogással sikerült a tervezettet megkö­zelítően teljesíteni. Felépült több mint 600 lakás, két 19 tantermes általános iskola a budafoki és a nagytétényi la­kótelepeken és két, összesen 250 apróságnak otthont adó óvoda. A népi ellenőrök szerint javult Komárom megyében a lakásépítés minősége Minden különösebb szerve­zeti módosítás nélkül, pusztán a technológiai fegy­elem kö­vetkezetesebb betartásával, ja­vult az ilti 'laká­sok 'minősége Komárom­­megyében., A­­ked­vező változást a megyei népi ellenőrök tanúsítják, akik az utóbbi három évben készült lakások minőségét vizsgálták meg. (Ezt megelőzően 1978- ban ellenőrizték a kivitelező vállalatok munkájának minő­ségét.) Most úgy tapasztalták, hogy — javaslataiknak megfelelően — a korábbinál gyakrabban ellenőrzik a beruházók mun­ka közben az építkezéseket, s így már­ menet közben kijavít­ják az észlelt minőségi hibá­kat. A munkahelyeken egy­mást követő ,szerelő brigádok jobban ügyelnek egymás mun­kájára, s így ritkábban fordul elő, amikor figyelmetlenségből megsértik a tapétát, a falakat, vagy a beépített bútorokat. Számottevően csökkentek az új lakásoknál a minőségi ki­fogások. A NEB vizsgálata szerint még jobb lenne az új lakások minősége, ha az előre­gyártó üzemekből kifogástala­­nabb termékeket kapnának a kivitelező vállalatok. Az akadémiai bizottság rendezésében Hulladék­kataszter és börze Hulladékkatasztert készíte­nek hat dunántúli megye — Veszprém, Zala, Vas, Fejér, Komárom, Győr-Sopron — üzemeiben fellelhető felhasz­nálatlan anyagokról, javaslato­kat tesznek a hasznosításukat szolgáló kutatásokra és hul­ladékbörzét készítenek elő — határozták el kedden Veszp­rémben, a Veszprémi Akadé­miai Bizottság hulladékhasz­nosítási munkabizottságának ülésén. Mint bejelentették, több mint 3000 üzemet keresnek fel, felmérik, elemzik a hulladékok összetételét, felhasználhatósá­gát és segítséget nyújtanak ah­hoz is, hogy a hasznosításra partnert találjanak a vállala­tok. Több támogatást a kistermelőknek A mezőgazdasági nagyüze­mek és az ÉGFÉSZ-ek az ed­diginél is tegyenek többet a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fellendítéséért — hangoztatták kedden Veszp­rémben, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának ülésén. Elmondották azt is, hogy az utóbbi három évben jelentő­sen nőtt a kis gazdaságok ter­melése. 1978-ban minden har­madik hízott sertést ebből a szektorból vásárolták fel, s ez 18 százalékkal volt több az előző évinél. A Pápai Hús­kombinát kocakihelyezési ak­ciói, valamint a tenyésztést, felvásárlást irányító szervező munkája eredményeként ki­küszöbölték a sertéshizlalás­ban a ciklikusságot. ŐSZI ANTIKVÁR könyv aukció (Tryn) Árverés:­­ 1979. november 16-án, pénteken délután, 10.30 órától, 1979. november 17-én, szombaton délelőtt, 9.30 órától Helye: MOM „Szakasits Árpád" művelődési házának színházterme, Budapest XII., Csörsz utca 18. AZ AUKCIÓ ANYAGÁT TARTALMAZÓ KATALÓGUS A HELYSZÍNEN ÉS VALAMENNYI BUDAPESTI ANTIKVÁRIUMBAN KAPHATÓ! Állami könyvterjesztő vállalat (jMd Magyar Nemzet Ilyen lesz a metró a Medisnál A napokban beszámoltunk a budapesti metró észak-déli szakaszának építkezéseiről. Az Arany János utca és a Bajcsy Zsilinszky út találkozásánál levő romtelek helyén létesül az­ Arany János utcai új met­róállomás, amely­ a tér fölötti üvegépületből vezet le a mély­állomásra. Ennek az építke­zésnek az újszerűségéről szá­molt be előző cikkünk." A dísz­burkolatú téren a Lengyel utca felőli oldalon kis vízme­dence épül, amelynek közepén díjzkút működik majd, a tér szélén a Vadász utca felőli fronton troli­buszál­lomás léte­sül. Innen indulnak majd azok a trolibuszok, amelyeknek eddig a Marx tér és a Jókai utca torkolatánál volt a vég­állomásuk. Az észak-déli új metróvo­nal másik fontos állomása ala­kul ki a Marx tér és a Nyuga­ti pályaudvar közötti terüle­ten. Ennek az állomásnak az­ a különlegessége, hogy a töb­biekkel szemben két kijárata lesz. Az egyik a Katona József utca torkolatánál, a gyalog­­aluljáró folyosóból vezet a pá­lyaudvar hátsó területére. Ez a feljáró három mozgólépcsős lesz. A másik a várható nagy forgalmi igényeknek megfele­lően négy mozgólépcsővel a Marx téri aluljárócsarnokba szállítja az utasokat. A tervezés munkáját az UVATERV METRO-tervezési irodája végezte, dr. Rózsa László docens, az iroda veze­tőjének irányítása alatt. A Nyugati pályaudvari met­róállomás kialakításánál, kü­lönösen a mélyépítési szakasz­ban, szintén új technológiát alkalmaztak. Ennnél az állo­másnál csúcsidőben óránként 32 60­1 főnyi utasra számíta­nak. Ennek megfelelően álla­pították meg az utasperonok szélességét. A tervezésnél és az építke­zésnél sok nehézséget okoztak e helyen a talajviszonyok. Köztudomású ugyanis, hogy a Nagykörút vonalában haladt, a pleisztocén korban az egyik pesti Duna-meder, amelynek helyén különböző kiterjedésű iszap- és homokliszt-lerakódá­sok találhatók ma is. Ennek figyelembe vételével az épít­kezés megkezdése előtt kilenc mélyfúrást végeztek, hogy pontosan megállapíthassák a terület különböző helyein a talaj anyagtartalmát és ezál­tal teljes képet nyerhessenek a térség geotechnikai felépí­téséről. Az építés során teljes mértékben igazolódtak a ki­lenc fúrás alapján készült szakvélemények feltételezései. Az alagutakat 40 méter mély­ségben fúrták és párhuzamo­san azonnal szigeteltek is, ne­hogy beomlások, beszivárgá­sok történjenek. A munkála­tok a legkiterjedtebb, legkor­szerűbb gépi felszereltséggel folytak. Az állomásokon eddig nem használt különleges anyagból készült fémoszlopo­kat állítottak fel. Első ízben alkalmaztak hazai anyagból előállított, hegesztett, lemez­szerkezeti oszlopokat. A Nyu­gati metróállomáson egymás mellett öt alagutat képeztek ki. A két szélső szolgálja a peronokat. Az állomás belső tereiben számos újszerű megoldást, korszerű, zömmel hazai bur­kolóanyagokat alkalmaztak, amelyek ingyen jól illenek a szerkezeti kialakításhoz. A cikkünk illusztrálására felhasznált rajzok az Arany János utcai, illetve a Nyugati pályaudvari metróállomások terveit mutatják be. Gárdonyi Jenő TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK! KÉRJÜK MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! . Nem csodaszer ..Áttanulmányoztuk­­a vál­lalati tervet, megvizsgáltuk az első félév termelési tapaszta­latait, számba vettük az újabb kezdeményezési lehetősége­ket ..Az országban sok gyárban, vállalatnál, intéz­ménynél így kezdődik az a lista, am­elyre felsorakoztat­ták a párt közelgő XII. kong­resszusának és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásokat. A mozgalom rövid idő alatt országos méretűvé vált. S a lelkiismeretes előkészítés, a saját munkahely és a népgaz­daság érdekeinek szem előtt tartása egyre inkább sablo­noktól mentes, konkrét és igen hasznos kezdeményezé­sek tömegét, hozta létre. Kü­lönös jelentősége van ennek a ténynek most, amikor a gazdasági fejlődés nehezebb körülményei között kell si­kerrel előrehaladni, s a jövő­beni fejlődés feltételeit kell megteremteni. KRITIKUSABBAN Az MSZMP Központi Bi­zottsága a kongresszusi és fel­­szabadulási munka­versenyről augusztusban kiadott állás­­foglalásában így értékeli a mozgalmat: „A szocialista bri­gádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannak gazdaságpolitikai cél­jainkkal, a népgazdasági terv köve­tel­mén­y­e­i­v­el. Örvendetes, hogy a felajánlások közép­pontjában a gazdaságos ter­melés és értékesítés, a jöve­delmezőség, a munka terme­lékenységének növelése, a ter­melés hatékonyságának, a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll ... A felajánlások sorában külön fi­gyelmet­ érdemelnek azok, amelyek az anyaggal, az ener­giával, az importtal való taka­rékosságot, a javainkkal­ való gondos gazdálkodást szolgál­ják.” Hogy az elképzelésekből mi valósul meg, s milyen siker­rel, azt 1980 végén mérhetjük majd le. De a megvalósulás folyamat, amelynek elemeit napról napra, építőkockák­ként kell egymáshoz illeszte­ni. A munkaverseny egyik lé­nyeges kérdése most, hogy a dolgozók munkahelyi kezde­ményezéseit hogyan sikerül összekapcsolni a vállalati cé­lokkal és lehetőségekkel — vagyis, mennyire jó a szer­vezés, az irányító munka, és nem utolsósorban az ösztön­zési rendszer. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsa a kö­zelmúltban összegezte a ver­­senymozgalom eddigi tapasz­talatait, s megállapította: si­került előrehaladást elérni ezen a területen. A verseny menetét, lendü­letét befolyásolja természete­sen az is, hogy mennyire tud­ják a vállalati kollektíva egé­szét — a tervező-, kutató­­részlegektől kezdve a gyártá­son keresztül a termékek ér­tékesítéséig — bevonni a moz­galomba. Nyilvánvaló, hogy a munkaverseny ügye nem szű­kül kizárólag a szocialista bri­gádokra. Termelési tanácsko­zásokon, brigádvezetői érte­kezleteken mostanában gyak­ran elhangzik: a brigád min­dent megtesz a felajánlás tel­jesítéséért, de a feltételeket a vezetők biztosítják hozzá. S a korábbinál kritikusabban te­szik szóvá a dolgozók az anyag- és alkatrészhiányt, az állásidőket és számos más olyan tényezőt amelyek las­sítják, néha akadályozzák a versenyben vállaltak teljesí­tését. E gondokat mielőbb meg kell oldani, s ez elsősor­ban a gazdasági vezetők, a verseny szervezését segítő szakszervezeti testületek dol­ga, de sokat tehetnek az ered­ményesebb­­munkáért maguk a brigádok is. RUGALMASABBAN Az utóbbi időben — igaz, hogy még lassan — kezd teret hódítani az a felfogás, hogy a brigádmunkának, a kollektív összefogásnak nem tagadása az egyéni kezdeményezés. A vállalatoknál egyre inkább felismerik, hogy az egyéni kezdeményezéseknek nagyobb teret kell engedni, hogy egy­­egy ember jó ötletei, javasla­tai, szervezési elképzelései te­szik hatékonyabbá, céltudato­sabbá a közösség tevékenysé­gét. Sok brigád már ma is a tagok egyéni vállalásaira építi felajánlása számos­­ részletét. Hasznos­ és támogatást ér­demlő módszer ez, egybeesik a gazdasági életben mind­inkább követelménnyé váló differenciálási törekvésekkel, a végzett munkáinak a telje­sítménnyel arányos elismeré­sével. ..A kollektív összefogás, az egymáson való segítés nem azonos az egyéniséget gúzsba kötő egyenlősdivel!” — hang­zott el a munkaverseny hely­zetét értékelő egyik tájékoz­tatón . Napjainkban időszerű téma a munkaverseny „rugalmas­ságával”­­foglalkozni. Ez a fo­galom nem túlságosan új ke­letű a versenymozgalommal kapcsolatos kifejezések szótá­rában, de remélhetően hamar közismertté válik. Ez a jelző a versenynek arra az igen lé­nyeges tulajdonságára utal, hogy képes követni a gazdál­kodásban időközben bekövet­­kezett változásokat. A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny 1980. december 31-ig tart, az idei és a­ jövő évi népgazdasági terv sikeres megvalósítására mozgósít. Ahol kellően ismerik a jövő év feladatait és lehetőségeit, ott már most vállalkozhatnak arra, hogy egybehangolják a brigádok felajánlásait a célok teljesítésével. De ahol ezek az ismeretek még nem konkré­tak, ott minden bizonnyal szükségessé válik az, hogy a m­unka­versen­y- fel­ajánlások­at a vállalat feladatainak válto­zásához igazítsák. REÁLISABBAN A nagy lélegzetű elhatáro­zások kinyilvánítása, a fel­ajánlások megszületésének be­jelentése mindig látványo­sabb, ünnepélyesebb, mint a megvalósítás mindennnapjai. Pedig most, a nemes kezde­ményezések végrehajtásának fontos, és nem könnyű idő­szaka következik., Az üzemi kollektívák, a szocialista bri­gádok naponta „szembesítik” elhatározásaikat az adott kö­rülményekkel, megbirkóznak a menet közben felbukkanó problémákkal, s naponta ta­lálkoznak a siker vagy a ku­darc lehetőségeivel. S hogy mégis biztosak lehetünk a si­kerben, arra van garancia: a verseny indulásakor nem a „kihívások”, egymás túllici­­tálása, a nagy szavak voltak jellemzőek, hanem az, hogy egy-egy kollektíva reális számvetés alapján igyekezett mérlegelni, saját tervét, fel­adatait hogyan tudná nagyobb hatékonysággal, eredménye­sebben teljesíteni. Minden brigád, amely garanciát vál­lal munkája minőségéért­, két­ségtelenül új értékeket hoz létre, még akkor is, ha azt nem lehet pontosan forintban, mázsában, méterben kifejez­ni. Érték az a felelősségtudat, amely így nyilvánul meg a felajánlásokban: gazdasági életünk mostani, nehezebb kö­rülményein mindenekelőtt a jobb, a hatékonyabb, a fele­­lősebb munkával tudunk vál­toztatni. Dunai Vasmű, Csepel, Da­­nuvia, Medicor Művek, Tele­fongyár, Borsodi Szénbá­nyák ... sorolhatnánk a neve­ket hosszasan, s mellettük azt is, mi mindenre gondoltak jó­zanul, a lehetőségeket és a cé­lokat figyelembe véve az or­szág minden részén a gyárak­ban, üzemekben, intézmé­nyekben. E legnagyobb válla­latok felajánlásait olvashat­tuk, ismeri a közvélemény. De érdemes megismerni a gazdag példatárból más, kö­vetendő példákat is. Az Épí­téstudományi Intézet dolgo­zóinak ötletét, például, akik úgy határoztak, összeállíta­nak száz javaslatból gyűjte­ményt, amelyet felajánlanak az építésügyi ágazat különbö­ző érdekelt vállalatainak megvalósításra; javaslataik mindegyike iparilag alkal­mazható. S vállalták azt is, hogy a budapesti házgyárak rekonstrukciójának megvaló­sítására tanulmányt dolgoz­nak ki. Ma már egyre kevesebben vannak, akik alábecsülik, je­lentéktelennek vélik a mun­­kaverseny isozgósító hatását. Nem sza­­ad azonban azt sem várnunk ettől a mozgalom­tól, hogy „csodaszer” gyanánt minden bajt, gondot megold. Alkotó emberek összefogása, lelkes törekvése ez, amely se­gít gazdaságunk, társadal­munk előbbre jutásában. Rácz Juditi

Next