Magyar Nemzet, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Péntek, 1980. február 1.« Khomeini egy éve UJJONGÓ TÖMEG, lelkendező milliók fogadták egy esztendeje Teheránban az önkéntes párizsi száműzetéséből hazatérő Khomeini imámot. Február elsején kilenc óra tájt landolt az Air France különgépe, s ezzel végérvényesen lezárult a sahkorszak Iránban. Az iszlám értékek hívői és hirdetői kiszorították a hatalomból az ország gyors modernizálását ígérő, de jobbára a Nyugat felé forduló császárt. Erőszak rendszere megdőlt, új politikai időszámítás kezdődött, s mind a mai napig ez van érvényben. A szegény millióknak jobb sorsot kilátásba helyező, az iszlám siíta ágát államvallássá nyilvánító rendszer feladatai nem csökkentek az elmúlt egy esztendő folyamán. Lényegében három csoportba foglalhatók mindazok a teendők, amelyekkel a mullahok vezette új hatalom az elmúlt időszakban foglalkozott, igyekszik megtenni bizonyára a jövőben is. Első helyen az új államszerkezetnek megfelelő politikai intézményrendszer kiépítése említhető, a második csoportba az ország gazdasági feladatai sorolhatók, míg a harmadik, az egész országot átfogó viszonylat a nemzetiségi problémakör, hiszen a siíta perzsák mellett Iránban számos, jobbára szunnita vallású etnikai kisebbség él, kivált kurdok és azerbajdzsánok. E kategóriák, persze, nem merevek, hanem szorosan egymásba fonódnak, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az ország külpolitikai vonalvezetéséhez. A politikai intézmények működtetése, az államvezetés szerkezetének állandó mozgásban tartása kezdettől fogva a teheráni, illetve a gumi megfontolásoknak a középpontjában áll. A fordulat után a tényleges irányítást az állítólag hat vallási és nyolc világi tagból álló forradalmi tanács vette át, népszavazással kikiáltották az iszlám köztársaságot, majd elfogadták az alkotmányt. Ennek a folyamatnak újabb szakasza kezdődött a minapi elnökválasztással, s a tervek szerint néhány hónapon belül megválasztják a nemzetgyűlést is. A HATALOM pillanatnyilag mindezzekkel együtt és mindezek ellenére Khomeini ajatollahnak a kezében van, s most még csak találgatni lehet, hogy az iráni állam első elnöke miként módosítja a képletet. A negyvenhat éves közgazdász Hasszán Baniszadr elsöprő győzelmet aratott, nem is annyira e tény, hanem sikerének a mértéke lepte meg a megfigyelőket Bár Baniszadr is Khomeini szűkebb köréhez tartozott a párizsi emigrációban, az ajatollah és környezete is állított jelöltet, de a mullahok közvetlen szószólójának tekinthető Hasszán Habibi a harmadik helyre szorult csupán. Ebben sokan annak a jelét látják, hogy a lakosság talán kétkedve fogadta a mohamedán papság kiszemeltjének a szerepvállalását. A szavazatoknak több mint a háromnegyede ezért juthatott Baniszadrnak, aki jó tizenöt évvel ezelőtt egyszer állítólag azt mondotta Jean-Paul Sartrenak: „Én leszek Irán első elnöke”. A jóslata mindenesetre bevált, s a londoni The Times a választási eredményeket, Baniszadr sikerét azzal magyarázza, hogy a „mély nemzeti érzés, a radikalizmus és az iszlám láz” sajátos keveréke ma is magával tudja ragadni az iráni milliókat. Az új elnök a gazdasági körülmények javítását és javulását helyezte kilátásba, ami ugyancsak ráfér az országra, mert a helyzetelemzők egy része súlyos nehézségeket, sőt, csődjelenségeket vél fölfedezni. A volt gazdasági és pénzügyminiszter irányította az államosítások már megkezdett folyamatát, s hírek szerint további hasonló intézkedéseket tervez például a külkereskedelemben. Az érdeklődés pillanatnyilag inkább aköré összpontosul azonban, hogy Baniszadr miként illeszkedik, vagy nem illeszkedik bele a hatalmi képletbe, mire jut az amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákokkal. Miattuk kellett lemondania külügyminiszteri tisztségéről, s államfőként is közölte már, hogy szeretne a végére járni a túszügynek. Elmondotta azt is, hogy helyteleníti a párhuzamos politikai központokat, ám az egyelőre nem világos, hogy kilép-e majd Khomeini árnyékából, megpróbálja csökkenteni a forradalmi tanács tehát az iszlám papság hatalmát. Lehetséges, hogy Khomeini a háttérbe húzódik és a mélységesen iszlámhivő elnöknek, aki maga is egy ajatollahnak a fia, viszonylag szabad kezet ad. E személyi találgatásokhoz kapcsolódnak azok a feltételezések, hogy vajon az új elnök közre tud-e működni az ország nagyon is töredezett nemzeti egységének a helyreállításában. A SZÉTHÚZÓ kisebbségek és a Khomeini gárdistáit különféle oldalról támadók együttesen már jó ideje fenyegetik a központi teheráni hatalmat, sőt egyes megfigyelők szerint „lappangó polgárháború” dúl Iránban. Kérdés, hogy a politikai intézményekre, választásokra, szavazásokra meglehetősen nagy gondot fordító iszlám vezetés a mindennap ügyeknek is szentel-e kellő energiát, s főként, hajlik-e kompromisszumra. Az alkotmány módosításában tett engedmény — a közelmúltban jelentette be Khomeini — azt látszik igazolni, hogy Qumban fölmérték az önrendelkezésükért, vallási különállásukért elszántan hadakozó kisebbségi lázadás hosszú távú következményeit. Egy ideig úgy tűnt, a sokféle erő és érdek vonzásában élő országot az amerikaellenesség, ennek is indulatos jelszavakkal megtűzdelt változata összeötvözi egybefogja. A túszdráma kezdetén Bazargan kormányfő lemondása növelni látszott az elszánt iszlámhívők, s főként Khomeini tekintélyét A helyzet azóta sok tekintetben változott. Az új elnök majdani mozgástere abból a szempontból is figyelmet érdemel, hogy vajon mekkora szerepe lesz az iráni külpolitika irányításában. Washington és Teherán kapcsolatai még mindig a mélyponton vannak de az óceánon túl már jelezték, hajlandók az áthangolódásra, ha a diplomáciai normákat súlyosan sértő túszügy megoldódnék. Az elnök egyik első és igen kemény erőpróbája alighanem az lesz, hogy a militáns diákokkal egyezségre tud-e jutni. Az máris látszik, hogy az amerikaellenesség nagyon is nagy hevülettel fölfújt léggömbjei itt-ott túltöltődtek, s elképzelhető, hogy egészen más jelszavakról is hallanak az irániak. A mohamedán középkorig visszanyúló iszlám fanatizmus mindig is magában hordta az olyan fordulat csíráját, amely a marxista eszméket kiáltaná ki legfőbb ellenségnek. Pillanatnyilag nincs szó ilyen 180 fokos fordulatról — nem is lehet, amíg az amerikai nagykövetség személyzetét fogva tartják —, de a legfrissebb közép-keleti fejlemények ügyében az új iráni elnök nem rejtette véka alá, hogy kikkel rokonszenvez. BANISZADR a közös iszlám hit alapján a központi kabuli kormány ellen támadó afgán gerilláknak próbál igazat adni és a Le Monde-nak adott nyilatkozata azt tanúsítja, hogy negatívan ítéli meg a Szovjetunió szerepét. Állásfoglalásában nincs meg aza kétoldalú távolságtartás, amely például Indira Gandhinak ez ügyben kifejtett véleményét többnyire jellemzi. Az iráni változásokból, a forradalmi átformálódást ígérő folyamatból, amelynek a nagyobb része talán még hátra van, a külvilágot kétségkívül az érdekelheti a legjobban hogy a teheráni iránytű merre lendül ki, minthogy előbb utóbb a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok csak túljutnak a mélyponton. A roppant feszültségektől terhes térségben korántsem mindegy, hogy Irán miként foglal állást, s ezzel szoros összefüggésben hogyan csillapítja az országban kétségkívül meglevő nyugtalanságot. Az új elnök hivatalba lépése Khomeini „második esztendejének” a küszöbét az áthangolódás lehetőségére is figyelmeztet. Martin József Magyar Nemzet. Lázár György a miskolci tanácsülésen Miskolc 1955-ig tartó, hoszszú távú településfejlesztési koncepcióját vitatták meg a városi tanács csütörtöki ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője is. Részt vett a tanácskozáson Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke. Mint a beszámolóban elhangzott, a fejlesztés előterében továbbra is a lakásépítés áll. Fontos feladatként jelöli meg a koncepció a szociális, oktatási, valamint kereskedelmi létesítmények építését, mert ezen a területen az új városnegyedekben elmaradás tapasztalható. A felszólalók megfontolásra javasolták a város „egyutcás” jellegének megszüntetését, s szorgalmazták a Tiszai pályaudvar átépítését. Közölték a tanácsülésen, hogy a következő években új, négyszáz ágyas szálloda épül, Miskolc-Tapolcán bővítik az Éden kempinget és szomszédságában jövőre új motelt és éttermet létesítenek. A környezetvédelem érdekében előirányozták a zöld terület növelését és a város környékén parkerdők kialakítását. Szovjet-magyar filmművészeti együttműködés Az 1980-as filmművészeti együttműködési munkatervet Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője és Filip Termas, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke írta alá csütörtökön Moszkvában. Az 1980-as év kiemelkedő eseménye a filmszakma számára is a kulturális napok kölcsönös megrendezése. A magyar kultúra napjai áprilisban a Szovjetunióban, és a szovjet kultúra napjai novemberben Magyarországon, tartalmaznak filmprogramokat. Magyarországon Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából szintén rendeznek szovjet filmnapokat Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából az év folyamán szovjet filmszakemberek részére retrospektív vetítéseket tartanak a három és fél évtized legjobb magyar filmjeiből. Csütörtökön este a magyar nagykövetségen szovjet szakmai közönség részére levetítették a Ménesgazda című filmet Közös gyártás, közös értékesítés Évi egymillió dollárról négymillióra nő a következő években a Csepel Művek Szerszámgépgyárának exportja. Ezt a nagyarányú fejlődést egy csütörtökön aláírt kooperáció teszi lehetővé. A csepeli gyár, a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével, első ízben kötött gyártási együttműködési szerződést egy osztrák céggel. Ennek értelmében a csepeli üzem és a Heid AG, Maschinen Fabrik a következő öt évben közösen tervezi meg, majd gyártja és értékesíti az új esztergagépcsaládot. Gyümölcsfákat telepítenek a baranyai falvak utcáira Ültessünk gyümölcsfákat a ház elé! — ezzel a felhívással fordult a közelmúltban a Hazafias Népfront és a SZÖVOSZ az ország falusi lakosságához. Baranyában máris ötezer meggyfa idei telepítésére vállalkoztak a családok. Az akciót a népfrontbizottságok szervezik,, a gyümölcsfák beszerzéséről és szétosztásáról az efészek gondoskodnak. A gyümölcsfák telepítését — közterületekről lévén szó — a községi tanácsok koordinálják. A kongresszusi irányelvek megvitatása és a képviselőválasztás előkészítése a budapesti népfrontbizottság munkájának előterében A fővárosi népfrontmozgalom idei teendőit az 1980-as esztendő jelentős belpolitikai eseményei határozzák meg — húzták alá a Hazafias Népfront budapesti bizottságának csütörtöki ülésén. A testület székházában megtartott tanácskozáson Trautmann Rezső elnökletével vonták meg a tavalyi, mindenekelőtt a lakóterületre összpontosuló munka mérlegét, s döntöttek az új feladatokról, valamint a bizottság első félévi munkatervéről. Bostai Károlyné, a budapesti bizottság titkára beszámolójában kiemelte, hogy a tavalyi eredményekre alapozva, bizakodva készülhetnek politikai és közéletünk soron következő legfontosabb tennivalóira A fővárosi népfrontmozgalom testületeinek tagjai, aktívái részt vesznek az MSZMP kongresszusi irányelveinek megvitatásában, véleményezésében, majd a kongresszus határozatának feldolgozásában és széles körű is-mertetésében. Az 1980-ban esedékes országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előkészítése és szervezése jó alkalmat kínál a főváros lakosságának, a tanácsoknak, a képviselőknek és a tanácstagoknak a kapcsolatok gazdagításához, szélesítéséhez. Ennek érdekében 1980-ban rendszeresen összegyűjtik a népfront különböző fórumain elhangzott közérdekű lakossági javaslatokat, észrevételeket, s eljuttatják azokat a tanácsi vezetőkhöz, a budapesti képviselőkhöz. Egyetértés és számos hasznos javaslat jellemezte az ülésen a közművelődési és oktatáspolitikai tervek megvitatását. Ugyanakkor újabb erőfeszítéseket sürgettek a népfrontmozgalom ifjúsági tömegbefolyásának erősítéséért Rámutattak: a jövőben mindenütt helyezzenek még nagyobb súlyt a béke- és barátsági tevékenységre. A bizottság — a vitában elhangzott javaslatokkal együtt — meghatározta a fővárosi népfrontmozgalom idei feladatait, s jóváhagyta a budapesti bizottság első félévi munkatervét Az Egyházak Világtanácsa a nemzetközi együttműködés előmozdításán munkálkodik Befejeződött a vezetőség budapesti ülése Budapesten tartották meg január 28. és 31. között az Egyházak Világtanácsa vezetőségének és a kelet-európai szocialista országokban élő egyházak képviselőinek II. tanácskozását. Az Egyházak Világtanácsát dr. Edward Scott kanadai anglikán érsek, az EVT Központi Bizottságának moderátora, dr. Philip Potter, az EVT főtitkára, dr. Konrad Kaiser és dr. Todor Saber főtitkárhelyettes képviselte. A vendégeket dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntötte. A tanácskozást bevezető előadásában dr. Philip Potter főtitkár értékelte az előző ülés óta eltelt három esztendő eredményeit, az EVT és a szocialista országokban élő tagegyházak közötti kapcsolat fejlődését. A tanácskozás részvevői a vita során foglalkoztak az ökumenikus mozgalom helyzetével, az egyházak egységtörekvéseivel és az emberiség egységének kérdéseivel. Behatóan elemezték az ökumenikus mozgalom hatását a szocialista országokban élő egyházak körében, kifejezték a világ békéjéért érzett felelősségüket és aggodalmukat a SALT—2 elhalasztása, valamint a Kelet és Nyugat közötti politikai kapcsolatok megromlása miatt. Egyöntetűen megállapították, hogy a jelen körülmények között az egyházaknak nem szabad beletörődniük a negatív politikai változásokba, hanem törekedniük kell — vallásuk tanításainak szellemében — a különböző világnézetű emberek, csoportok és nemzetek együttműködésének elősegítésére. .Hangsúlyozták, hogy az Egyházak Világtanácsára fontos feladatok várnak, különösen a madridi konferenciát előkészítő időszakban. Csütörtökön, a tanácskozás utolsó napján sajtótájékoztatót rendezett az Egyházak Világtanácsa és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, amelyen dr. Philip Potter és dr. Edward Scott beszámolt az EVT tevékenységéről, a konferencia eredményéről. Dr. Bartha Tibor püspök értékelte azt az elmúlt évtizedet, amelynek során az Egyházak Világtanácsa új tagegyházakkal, az európai szocialista országokban élő egyházakkal, valamint az orthodox egyházakkal gazdagodott Dr. Tóth Károly püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke elmondotta, hogy az Egyházak Világtanácsa — az őt ért támadások ellenére — a jövőben is támogatni fogja a nemzeti felszabadulásukért küzdő szervezeteket mint tette ezt legutóbb például a londoni Zimbabwe-konferencián részt vett ZAPU- és ZANU-delegációk esetében. A tanácskozás befejeztével a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadást adott a részvevők tiszteletére. Minden jóakaratú ember kötelessége küzdeni a béke megőrzéséért Costa Gomez találkozása újságírókkal Az OBT meghívására hazánkban tartózkodik Costa Gomez tábornok, a Portugál Béke és Együttműködési Tanács elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja. Csütörtökön a Hazafias Népfront székházában újságírókkal találkozott; a sajtótájékoztatón Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte a vendéget. Costa Gomez ismertette állásfoglalását a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban és beszámolt a portugál békemozgalom munkájáról. A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette: a mai helyzetben korai lenne azt mondani, hogy Helsinki véget vetett annak a korszaknak, amelyet hidegháborúnak szoktunk nevezni. A Helsinkiben aláírt záróokmány csak akkor hoz sikereket, ha szerves egésznek tekintik mindenütt, s valamennyi pontját betartják. Rámutatott: Az utóbbi időben az enyhülést torpedózni akaró erők sokszorozták támadásukat az enyhülés ellen. Nem véletlen az a tény, hogy mialatt az ENSZ szervezésében létrejött a leszerelési konferencia, a NATO értekezlete tizenöt éves távlatban a fegyverkezést irányozta elő. A helyzet világos: a világnak nincs sok választása: vagy a béke, vagy egy világégés. Ennek megakadályozása csak a leszereléssel, mégpedig az ellenőrzött leszereléssel lehetséges. Gomez tábornok nagyra értékelte a SALT—2 aláírását, s elemezte legfontosabb elveit. A szerződés aláírása után remény csillant — mondotta —, hogy elindulunk a várva-várt leszerelés irányába. A középhatósugarú rakéták Európába telepítésének rákényszerítése a szövetséges országokra a SALT—2 ellenes lépésnek tekinthető. Elemezte az iráni forradalom és a túszok ügyét, s elmondta, a nyugati sajtó a végletekig kihasználta az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos érveit. — Józan megfontolással kell mérlegelni — mondta —, minden jóakaratú embernek, haladó szervezetnek kötelessége, hogy vállvetve harcoljon az ilyen veszélyes helyzetek kialakulása ellen, s küzdjön a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. Markója Imre hazaérkezett , Dr. Markója Imre igazságügyminiszter csütörtökön hazaérkezett Csehszlovákiából, ahol dr. Pavol Királynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügy-miniszterének meghívására tartózkodott A miniszterek tanulmányozták az igazságügyi-jogi élet időszerű kérdéseit és egyeztették a szocialista országok ez év tavaszán Prágában tartandó tanácskozásának az előkészítésével kapcsolatos teendőket. Áttekintették továbbá a két ország közötti jogi kapcsolatok bővítésének lehetőségeit és többek között megbeszéléseket folytattak a magyar—csehszlovák jogsegélyegyezmény korszerűsítéséről. Magyar—kubai árucsere-forgalmi megállapodás Vas János és José de la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsereforgalmi jegyzőkönyvet A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat élelmiszereket kohászati termékeket, gyógyszereket valamint gépeket és tartalékalkatrészeket szállít Kubából pedig finomított cukrot déligyümölcsöket színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Külkereskedelmi társaság alakult Az idén mintegy ötmilliárd forint értékben exportál a szocialista és a tőkés országokba a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat konfekcióipari termékeket és kötöttárut A következő években évente tízszázalékos exportnövekedéssel és új piacok bekapcsolásával számolnak A termelők és a kereskedők jobb együttműködése érdekében, a Hungarotex 18 iparvállalat részvételével megalakította a közös érdekeltségű konfekció- és kötszövőipari külkereskedelmi társaságot amelynek alapokmányát csütörtökön írták alá a külkereskedelmi vállalat székházában. A Hungarotex korábban hasonló együttműködési megállapodásokat hozott létre a len- és kenderipari, a selyem-, a pamut- és gyapjúipari üzemekkel. A vállalat exportjának, illetve importjának nyolcvan százalékát már ilyen társaságok útján bonyolítják. Félév az iskolákban Csütörtökön befejeződött az első félév az iskolákban, s a napokban viszik haza a diákok a félévi értesítőt. Az elsősök szüleit szóbeli, illetve írásbeli szövegéstékelésben tájékoztatják gyermekük eredményeiről, a második osztályosok féléviértékelése pedig „jól megfelel”, „megfelelt” és esetleg „mulasztásai miatt nem minősíthető” bejegyzésből áll. Nem kaptak osztályzatot az általános iskola V. osztályosai, és nem osztályoztak a pedagógusok azokból a tárgyakból sem, amelyeket az idei tanévben kezdtek tanulni. Az általános iskolákban az idén 118 ezer tanuló fejezi be tanulmányait, túlnyomó többségük — a korábbi évekhez hasonlóan — várhatóan tovább tanul. Választásukat segítik az Oktatási Minisztérium által kibocsátott és a gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai követelményeket és lehetőségeket ismertető tájékoztatók. A kitöltött továbbtanulási lapokat a szülőknek az iskolában kell benyújtaniuk.