Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Kedd, 1998. október 14. Medgyessy Ferenc Emlékbizottság alakult Medgyessy Ferenc, az első magyar szobrász, akinek élet­műve egyetemes, az egész emberiséghez szól­t, így ér­tékelte az 1881. január 10-én született művész helyét a mo­­­­dern művészetben Ferenczy Béni. Medgyessy születésének 100. évfordulóját jövőre ün­neplő, életműve előtt tisztel­gő megemlékezések előkészí­tésére hétfőn a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának a székházában Medgyessy Fe­renc Emlékbizottság alakult A számos nemzetközi és ha­zai kitüntetéssel, többek kö­zött Kossuth-díjjal is méltá­nyolt művész Debrecenben született. Szülővárosa emléke­zik a leggazdagabban születé­sére. Debrecen ad otthont az emlékbizottságnak, és a Med­­gyessy-hagyaték gondozója­ként már a közeljövőben meg­kezdi a mester előtti tisztel­gést. Október 26-án nyílik meg Debrecenben a Déry Múzeum birtokában levő 500 szobor­ból, 600 rajzból, 53 vázlatfü­zetből álló művészi örökség kiállítása. Az életpályát rep­rezentáló kiállítás mindaddig nyitva lesz a múzeumban, míg az anyagot át nem költöztetik a Medgyessy Ferenc Emlék­múzeumba. Hozzákezdtek az egykori családi kúria közvet­len szomszédságában levő, a XVIII. század végén épült mű­emléki ház ü­énítéséhez A Pé­­terfia utca 28. szám alatti épü­letben srét nagy kiállítási csar­nok, kőház és szoborpark vár­­ja majd 1981 végétől a láto­gatókat. A centenáriumi prog­­ramban ugyancsak októberben szerepelnek az emlékmű-ko­szorúzások és a köztéri szo­boravatások. Október 26-án az 1955-ben készült Táncoló leány egyik változata bronzba öntve kerül a múzeum előtti parkba, és ugyancsak ekkor leplezik le a Debreceni Vé­nuszt. 1980 és 85 között to­vábbi húsz Medgyessy-alkotás kerül Debrecen, valamint a hajdúsági városok köztereire, középületeire. Budapest a Kerepesi úti te­metőben levő Medgyessy-sír­­emlék megkoszorúzásával, va­lamint a szobrásznak a Száza­dos úti művésztelepen találha­tó, egykori műterme előtti emléktábla avatásával és ko­szorúzásával tiszteleg. Borsos Miklós Medgyessy Ferenc-em­­lékérem elkészítésére kapott megbízást, Szabó Iván pedig már formálja a Százados úti Medgyessy-műterem előtt el­helyezendő emléktáblát. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának felhívására több városban­­ emlékeznek meg Medgyessyről, koszorúz­­zák meg a centenárium alkal­mából a szobrász köztéri mű­veit. Az emlékbizottság elnö­ke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke, a bizottság tagjai, többek között: Aradi Nóra művészettörténész, Far­­kasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Illyés Gyula, Kiss István szobrász­művész, a K­épző- és Iparmű­vészek Szövetségének elnöke, László Gyula professzor, Med­gyessy monográfusa és Tóth Dezső művelődési miniszter­­helyettes. A bizottság társel­nökei: Szabó Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnöke és Ács István, a debreceni ta­nács elnöke. Hetvenöt éves az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium A század eleji vöröstéglás iskolaépület, amely — angol vidéki egyetemek hangulatát idézve —, belesimul a mögötte emelkedő újpesti lakótelep vo­nulatába: a Könyves Kálmán Gimnázium. Hetvenöt­ évvel ezelőtt kezdődött el benne a tanítás. Ebben az iskolában tanított két éve, 1911-ben és 1912-ben Babits „tanár úr”, aki ezt kö­vetően is kapcsolatot tartott volt tanártársaival, elsősorban Hendel Ödönnel, a történelem és a földrajz tanárával. Jó kol­­légális kapcsolat fűz­te Babits Mihályt néhány más tanár­társához is, így a többiek kö­zött Dékáni Árpádhoz, a halasi csipke megálmodójához, vala­mint Szigeti Gyulához, aki ab­ban az időben az Akadémia megbízásából görög szótáron dolgozott, s ez a munka termé­szetszerűleg érdekelte a köl­tőt. Babits az újpesti gimnázium­ban magyar irodalmat és la­tint tanított és az­ iskolai ön­képzőkör vezetője volt. Itt formálódott regénnyé a Kár­tyavár: a valóság szolgált ala­pul a panamázó polgármester figurájához. A regény főalak­­­jainak többségét is élő szemé­lyekről mintázta az író. Így szólt erről a regény megjele­nésekor: „A városi élet ellen­szenvesen és mégis izgatóan csapott meg, mint a magyarság életének egy új és különös fá­zisa. Újpest, Budapest, életé­nek e nagy kicsapódása és le­csapódása, feltárta előttem a Város legmélyebb, legvégzete­sebb, legkeserűbb ízét, mint eg végzetes italét a keserű sa­lak. Azért is említem ezt, mert ezekből a benyomásokból szű­rődött le a Kártyavár című re­gényem.” Babits emléke élő ma is: A gimnázium előcsarnokában az­­ ő verse fogadja a belépőt az emléktáblán, a magyar ifjúsá­got megszólító híres sorral: „Légy Te virág magad!” Kissé beljebb Könyves Kál­mánnak, az iskola névadójá­­na­k a szobra. Kiss István szob­rászművész alkotása. A volt növendék, aki ma is szoros kapcsolatban áll iskolájával, igen dekoratív emlékplakettet is készített alma materének, amelyet­­ünnepélyesen adnak át évente az iskola egy-egy legkiválóbb növendékének legjobb pedagógiai eredmé­nyeket felmutató tanárának. A máról és a holnapról a most hetvenöt éves gimnázium három vezetőjével, Krug Fő­igazgatóval, Vajnai Sán­dorné és pomázi Lá*li­ga főhelyettesekk­el beszélge­tünk. — Számos újpesti család má­sodik, harmadik nemzedéke ül ma a padokban — mondjam. — •Gimnáziumunk tanulóinak 40—42 százaléka fizikai dolgo­zók gyermeke, és azok közül, akik egyetemre, főiskolára je­lentkeznek, általában csaknem a felét fel is veszik. — Az ,újpesti üzemek min­den készséggel segítik iskolán­kat. Mi ezt úgy igyekszünk meghálani, hogy­ minden tan­év elején hatnapos munkával segítenek diákjaink az újpesti üzemek munkaerőgondjain. Értékes, társadalmilag hasznos munkát végeznek, nem látszat­m­­unkát. Megismerik az üze­mek légkörét. A munkára­­nevelés, a pályairányítás jó eszközének bizonyult ez: szép számban helyezkedtek el utóbb és állnak helyt volt diákjaink az Egyesült Izzóban, a Cainoili­ban és másutt.­­ Tanulóink az idén építő­tábori tevékenységükkel kiér­demelték a KISZ-központ első helyezését, a zászlót sok régi és újabb relikvia között őriz­zük. Földiák Endréné a nyáron két hétig részt vett Lovag Zsu­zsa archeológus esztergom­­szigeti ásatásain a tanítványai­val, ami nemcsak hasznos munkát, de tartalmas nyara­lást is jelentett a gyerekeknek. Hogy eredményesen dolgoztati, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy jövő,nyárra Keszthe­lyen várja a ..diák-archeológu­sokat” egy ásatás. A .,Ki tud többet a Szovjetunióról” kö­zépiskolás vetélkedőn minden évben értékes helyezéseket ér­nek el a „könyvesek”, ennek köszönhetően minden évben 25—30 diák mehet az orosz nyelvi osztályokból kéthetes jutalomüdülésre a Szovjet­unióba. Az iskola egyik legrégibb tanára dr. Sárfalvi Béláné. Maga is újpesti, negyedszáza­da tanít itt történelmet. — Fő törekvésünk — mond­ja —, hogy a fakultatív lehe­tőségekkel élve, az ebből a munkáskerületből kikerülő gyermekek egyenlő eséllyel in­dulhassanak a továbbtanulás útján. Fehér Rózsa Meghalt Szilárd György A Művelődési Minisztérium és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja gyászhírben tudatja, hogy életének 74. évében meghalt Szilárd György, a Művészeti Alap ■ A vogo,"­­­vett , latejs. Te­rméséről később intézked­nek. 5 Mg­ ar nemzet Kijevben megkezdődtek a magyar gazdasági napok A Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége idei szovjetunióbeli rendezvénysorozatának ünne­pélyes megnyitójára Kijevben hétfőn került sor. A házigaz­dák nevében Igor Dmitrijevics Sztyepanyenkov, az Ukrán Mi­nisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a magyar vendé­geket, köztük Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét. Szűrös Mátyást, hazánk moszkvai nagykövetét. Kallós Ödönt, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnökét. Feder­er Adolfot, moszkvai magyar ke­reskedelmi főtanácsost és Mak­lári György kijevi főkonzult. Magyarország a Szovjetunió és azon belül Ukrajna egyik legjelentősebb külkereskedel­mi partnere — mondotta üd­vözlő beszédében Igor Sztye­panyenkov —, amit a KGST- or­szágok komplex programjá­nak­ keretében megvalósult lé­tesítmények is bizonyítanak, mint például a Barátság olaj­vezeték, vagy a Vinnyica—A­l­­bertirsa közötti villamos veze­ték. Az elmúlt években azonban nemcsak az árucsere-forga­lomban, hanem a műszaki és tudományos kapcsolatokban is fejlődés tapasztalható. Szovjet és magyar kutatók együtt dol­goznak például a kukorica- és a cukorrépa-termesztés tech­­nológiai fejlesztésén, a lvovi autógyár és az­ Ikraus mérnö­kei az autóbusztípusok korsze­rűsítésén. Ezután Marjai József tartot­ta meg nagy érdeklődéssel kí­sért megnyitó előadását. " Bevezetőjében emlékeztetett a magyar és az ukrán nép kö­zös történelmi múltjára, majd beszámolt a hazai belpolitikai élet fontosabb kérdéseiről, a magyar gazdaság helyzetéről és céljairól. A célunk az — mondotta a miniszterelnök-helyettes —, hogy a kölcsönös áruforgalom kiegyensúlyozott l­égyén a jö­vőben, amit a gyártásszakosí­­tás és a termelési kooperáció hosszú távú programja sza­vatol. Kedd reggeltől szakmai elő­adásokkal folytatódnak a ma­gyar gazdasági napok esemé­nyei.* Marjai József,­ a Miniszter­­tanács elnökhelyettese hétfőn hazaérkezett Kijevből. Marjai Józsefet Kijevben fogadta Vlagyimir Vasziljevics Scserbickij, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. • Magyar—bolgár parlamenti tárgyalások A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének meghívásá­ra Apró Antalnak,­­az ország­­gyűlés elnökének vezetésével, magyar parlamenti küldöttség érkezett vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába. Szófiában, a bolgár nemzet­gyűlés épületében, hétfőn megbeszélésre került sor a magyar országgyűlés és a bol­gár nemzetgyűlés küldöttségei között. Az Apró Antal és dr. Vla­dimír Bonev, a bolgár nem­zetgyűlés elnöke által vezetett küldöttségek elvtársi, szívélyes , légkörű megbeszélésen átte­kintették a két parlament ha­gyományosan jó kapcsolatai­nak alakulását. Tájékoztatták egymást a két ország társa­dalmi-gazdasági fejlődésének eredményeiről, az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról és a BKP XII. kongresszusára tör­ténő felkészülés feladatairól. Megvitatták a nemzetközi helyzet több időszerű kérdé­sét is. Rámutattak, hogy a madridi találkozónak, amelyet tárgyszerű és , konstruktív légkörben kell megtartani, Helsinki gyümölcsöző folyta­tójává kell válnia. Megnyílt a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetének XXVII. kongresszusa Hétfőn Moszkvában csak­nem hetven ország több mint 350 millió szövetkezeti tagját egyesítő szervezetek kongresz­­szusa megkezdte munkáját. A magyar szövetkezetek képvise­letében 15 tagú küldöttség vesz részt a négynapos tanácskozá­son. I­onyid Brezsnyev üdvöz­letében, amelyet a megnyitó ülésen Peter Strautmanns, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökhelyettese ismertetett, méltatja a szövetkezeti moz­galom fontosságát, hangsúlyoz­va: „a sok százmilliós nemzet­közi szövetkezeti mozgalom napjainkban befolyásos társa­dalmi-gazdasági erő. Jelentős mértékben járul hozzá a nem­zetközi kapcsolatok demokra­tizálásához, az egyenlőtlenség, a nemzetközi életben megnyil­vánuló politikai és gazdasági diktátumok elleni küzdelem­hez." Első napirendi pontként a kongresszus megkezdte a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­nak megvitatását. Mint a je­lentés megállapítja, az SZNSZ-­ csaknem egészében végrehaj­totta négy esztendeje elfoga­dott programját. A tagszövet­­kezetek száma ez idő alatt csaknem 80 ezerrel, a szövet­kezet tagoké pedig több mint­ 20 millióval nőtt. A Központi Bizottság beszá­molója jó példaként említi a magyar szövetkezeti­­mozgal­mat, amely 39 ország 134 szö­vetkezeti szervezetével tart fenn rendszeres kapcsolatot. Kelet-nyugati együttműködés harmadik piacokon Húsz ország üzletembereinek tanácskozása Budapesten A Duna I­nftercon­t­i­nen­ta­l szállóban hétfőn háromnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött, amelyen húsz ország mintegy 250 üzletembere vizs­gálja, hogy a szocialista és nem szocialista országok ho­gyan bővíthetik kereskedelmi és termelési kapcsolataikat. Mindenekelőtt azt elemzik, hogy kapcsolataikat javítva hogyan működhetnének együtt harmadik piacokon. A tanács­kozáson részt vett Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter és Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapes­ti nagykövete is. A keleti és nyugati üzlet­emberek együttműködése fon­tos tényezője az enyhülési po­litikának, s valamennyi ország boldogulásának — mondotta üdvözlő beszédében dr. Rédei Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke Különösen 1 : t-1 f'V az együttmiskaTZq-01-1 az a formája,­ amellyel a mos­tani tanácskozás foglalkozik, mert a kelet-nyugati kapcso­latok erősödése a harmadik piacokon egyben elősegíti a harmadik világ iparosodását és a gazdasági fejlődését is. Dr. Fritz Bock­, a Duna-eu­­rópai Intézet elnöke, volt oszt­rák alkancellár, megnyitó be­szédében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a nemzetközi gazdasági életben akkor érhet­nek el kölcsönös előnyöket, ha a szocialista és a tőkés üzlet­emberek Helsinki szellemében építik ki, fejlesztik kapcsola­taikat. Nagymértékben múlik rajtuk is, hogy az enyhülés­nek az utóbbi egy-két évben megtört folyamata ismét fel­erősödjön. A megnyitó után megkez­dődtek a vita alapjául szolgá­ló referátumok, egyebek kö­zött magyar, szovjet, NSZK- beli­ osztrák szakemberek tar­tanak előadásokat. A tanács­kozást kedden folytatják. Megérkeztek a delegációk Hétfőn Európa szinte vala­mennyi országából Budapestre érkeztek kontinensünk ifjúsági és diákszervezeteinek magas­­ szintű képviselői azzal a céllal, hogy - sokéves előkészítő­i munka után - megalakítsák az európai ifjúsági együtlánűű­­ködés szervezetét. A házigazda Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a tanácsko­s munkájában részt vevő del­e­­gációját Maróthy■ I­­3.SZ.D. AL KISZ központi bizottságának első titkára "v ízeli. * mm*- Európa ifjúsága A világ ifjúsága volt az, amely a „klasszikus hideghábo­rú” idején is folytatta a pár­beszédet, hidat alkotott a né­zetkülönbségek között, mert tudta, hogy jövendőjét csak együttesen és békében építhe­ti. Bár utóbb világszerte meg­torpant az enyhülési folyamat, s a Földünk egyik-másik szegle­tében mind újabb és újabb vál­sággócok lángolnak fel, mégis ma már minden józan gondol­kodású ember a békés egymás mellett élés híve. Megnöveke­­det­t a világban a békeszerető erők jelentősége és­ szerepe , s amikor ismét veszély fenye­geti ezt a világméretű párbe­szédet, újból a fiatalok igye­keznek megteremteni a töret­len folytatását. Kitűnő alapot nyújtanak mindehhez azok a világifjúsági és diáktalálko­zók, amelyek az antiimperia­­lista szolidaritás, béke és ba­rátság jelszavával a legutóbb , Havannában, a tizedik VIT-en már nemcsak a kommunista és a szocialista ifjúsági szer­vezeteket szólíthatta csatasor­ba, hanem a rendkívül széles és­­ színes politikai palettán mozgó más szövetségeket is. FOLYAMAT Ha így szemléljük az össze­függéseket, kétségtelenül rend­kívül nagy fontosságot kell tu­lajdonítanunk annak a tanács­kozásnak, amely ma kezdődik és holnap fejezi be a munká­ját a Vigadóban. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség — és a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsa — a házi­gazdája az európai ifjúsági szervezetek együttműködési kereteit megalapító konferen­ciának és első, konzultatív ta­nácskozásának. És ez a hír azt jelenti, hogy Európának ismét abban a fővárosában formá­lódhat közös jövőnk, ahol an­nak idején a végső soron Hel­sinkiig ívelő budapesti felhí­vás is elhangozhatott. Az európai ifjúsági moz­galom legbefolyásosabb szer­vezetei — a kontinens­ légkörét mind jobban meghatározó enyhülési folyamat kibontako­zásával egy időben — a hatva­nas évek végén megfogalmaz­ták annak szükségességét, hogy közös akciók szervezésé­vel járuljanak hozzá az euró­pai béke, biztonság és együtt­működés ügyének előrevi­telé­hez. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kezdeményezé­sére megkezdődött a párbe­széd a Brüsszelben székelő CEIVYC-kel. A tizenöt nyugat­­európai ország nemzeti ifjú­sági tanácsát tömörítő szerve­zet a DIVSZ-szel közösen szá­mos olyan rendezvényt kezde­ményezett, amely a kibonta­kozó enyhülési folyamatot tá­mogatta. Ezek a megmozdulá­sok visszhangra találtak ha­zánk fiatalságának a körében is, hiszen a magyar ifjúság a második világháború óta mindannyiszor tanúbizonysá­gát adta békevágyának, keze­­szeretetének, s annak, hogy a békéért nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képes har­colni. Ahogy mind nyilvánvalóbbá vált, hogy csakis ez a közös út vezethet a biztonságos jövő­höz, a különböző ifjúsági ren­dezvényeken részt vevő többi nemzetközi szervezet is igye­kezett mind aktívabban közre­működni. A folyamat azonban — magától értődően — nem volt egyenes, nem volt, nem lehetett kitérőktől mentes, hi­szen a párbeszédbe bekapcso­lódók közül sokan ellenezték az enyhülési politikát, az úgy­nevezett keleti szerződéseket, így érthetően sokat lendített ezen az ügy­ön is az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány, amely a többi között megfo­galmazta az ifjúság együttmű­ködésének, egymáshoz való közeledésének a szükségessé­gét is. Több ifjúsági szervezet már akkor kifejezte az igényét a közös munka olyan, keretei­nek a létrehozására, amelyek között a különböző közös ak­ciók indítványozhatók, szer­vezhetők és összehangolhatók. E törekvések mozgatórugói mögött megtalálhatók voltak az olyan őszinte szándékok is, amelyek­ szerint a jól szerve­zett, szilárd sruktúrára tá­maszkodó együttműködést ha­tékonyabban lehet fölhasznál­ni az enyhülés ellenfeleivel vívott harc során. KÖZGYŰLÉS Az eseménynek ezután föl­gyorsultak. Előbb 1976-ban a Varsód európai ifjúsági és diáktalálkozón, majd 1977-ben, a Keszthelyen megrendezett konzultatív tanácskozáson egy­re inkább megteremtődött an­nak lehetősége, hogy a külön­böző politikai nézeteket vallók kidolgozzák az egy­üttműködés konkrét szervezeti kereteit. Egy esztendővel ezelőtt ismét Keszthelyen került sor konfe­renciára, amelyen, végül is el­fogadták az ezt rögzítő elvi­politikai nyilatkozatot. Az idén áprilisban az NSZK­­-ban, Gummersbachban a kon­zultáló szervezetek kidolgoz­ták az összeurópai ifjúsá­gi együttműködés struktúrá­ját, és felkérték a KISZ-t, hogy adjon otthont az alakuló közgyűlésnek. S végül augusz­tusban a hollandiai Hilver­­suimban megállapodás szüle­tett az alakuló közgyűlés meg­rendezésével kapcsolatos főbb kérdésekben is. Ez a budapesten tartandó összejövetel — amelyen az alakuló közgyűlést az első konzultatív tanácskozás is kö­veti — hosszú évekre, évtize­dekre befolyásolni fogja a kö­zös munkát. Minden évben konzultatív tanácskozások dön­tenek majd ugyanis a politi­kai programokról és a közös akciókról, megválasztják az ezeket megszervező és lebo­nyolító munkacsoportokat, va­lamint az állandó bizottságot és a közös technikai titkársá­got — ám ezeket is már most, Budapesten kell megalapozni. NYÍLTSÁG Miután a tanácskozáson a szinte egész Európát és vala­mennyi politikai áramlatát reprezentáló ifjúsági szerveze­tek képviselői részt vesznek, ezért a vita során a vélemény­­különbségek kifejtése várha­tó. És ez így is lesz helyes. Hiszen az ifjúság szinte min­dennél és mindenkinél jobban közismert őszinteségéről és igazságérzetéről. Arról, hogy nem kertel, nem fél a problé­mák, a nehézségek őszinte megbeszélésétől. S miután — remélhetőleg — a budapesti összejövetelt is ez a nyíltság jellemzi majd, világos és tiszta kép alakulhat ki arról, hogy mely kérdésekben van lehető­ség a korábbinál is erőtelje­sebben az együttműködésre, a közös cselekvésre. Mert csakis akkor képzelhető el jól szer­vezett akcióegység, ha a vitá­ban részt vevők ismerik egy­­más érzéseit, véleményét, s ha nem is értenek netán egyet vele, tiszteletben tartják őket. Egyetlen, kérdés azonban nem képezheti vita tárgy­át. És ez az, hogy közös feladatunk az enyhülés, a leszerelés, a le­fegyverzés szolgálata, a mili­­tarizmus és a fegyverkezés megakadályozása. A lény­eget így fogalmazhatjuk meg: a po­litikai kérdésekben nézetkü­lönbségek vannak ugyan, de a közös célért együttműködünk. Gyulay Zoltán

Next