Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

Péntek, 1980. október 17. Anglia Vezérek A KÉT NAGY brit párt szempontjából ellentétesen zá­rult az angol politika hagyo­mányos őszi eseménysorozata, pontosabban nem is ért véget. A kormányon levőő konzerva­tívok a brightoni értekezlet befejező napján olyan viharo­san ünnepelték vezérüket, Margaret Thatchert, amilyen lelkesedésre talán Harold M­cmillan óta nem volt példa a tory kongresszusok történe­tében. A „thatcherizmus”, úgy tűnik, polgárjogot nyert a brit politikai gondolkodásban, mi több, néhány vezető közgazdász is úgy foglalt állást, hogy a konzervatívok némely pénz­ügyi módszerét, receptjeit nem­ nélkülözheti a válság ellen küzdő tőkés világ. Erről azon­ban sokakat nehéz lesz meg­győzni, nemcsak Anglián kí­vül, hanem a szigetországon belül is. Meg sem tagadható, hogy a thatcherista jelszavak visszhangra találtak: az inf­láció leküzdése, az állami ki­adások megnyirbálása, a ver­senyjelleg előtérbe helyezése nem talált süket fülekre, ami kétségkívül azzal is magya­rázható, hogy a hatvanas-het­venes évtized folyamán, a gaz­dasági föllendülés korszakában kiterjedt szociális-jóléti intéz­kedésrendszer honosodott meg a szigetországban. Kérlelhetetlen szólamokkal ennek üzent hadat tavalyi vá­lasztási győzelmekor Margaret Thatcher. Ám, amint lenni szokott, a politika mindenna­pos gyakorlatába jobb felől érkező könnyen sodródik a centrum felé. Nem mintha a brightoni konferencián a ve­zető miniszterek ismételten nem kifogásolták volna a köz­kiadások viszonylag magas szintjét, nem sürgették volna, hogy az állam „vonuljon ki” a gazdasági életből. A tavalyi hatalomátvétel óta e stratégia annyi eredményt hozott, hogy az infláció valamelyest mér­séklődött, ám a munkanélküli­ség növekedett, immáron meg­haladja a kétmilliót. Ezen a konferencián a tory kormányfő azonban nem tett úgy, mintha a munkát keresők gondja nem érdekelné. Mi több, ügyes szó­noki fordulattal még azt a kérdést is föltette, mit gondol az ország és az értekezlet, ha egy gombnyomással meg le­hetne szüntetni a munkanél­küliséget, vajon ő, Margaret Thatcher, nem élne ezzel a le­hetőséggel? A KORMÁNYFŐI beszédet megzavarta néhány tüntető, aki a munkához való jogot emlegette. Malcolm Ruther­­ford, a Financial Times szak­írója mégis úgy látja, hogy a thatcherizmus szénája nem áll rosszul, főként a párt popu­lista arcéle rajzolódott ki ha­tározott vonalakkal, és a tory mozgalom immár „figyelemre méltó módon” támaszkodhat a konzervatív felfogású szak­­szervezetekre. Így van-e, így lesz-e­­ a kétségekre még maga a miniszterelnök is utalt, arról szólván, hogy „lassan és fájdalmasan közeledünk a megértés felé, s remélem, ezt az őszt a közös érdekű tél kö­veti majd.” A brightoni nagy­hét tehát nem ért véget a kor­mányfő záróbeszédével, foly­tatódik a mindennapok politi­kai gyakorlatában, mi több, magával a jövő évi tanácsko­zásokkal is, amikor a thatche­­rizmusnak sokkal több ered­ményt kell fölmutatnia, mint az idén. Az elhangzott kifogá­sok eltörpültek ugyan a di­csérő megjegyzések mellett,­­mégis jelezték, hogy azért az elégedettség nem egyforma mértékű a tory berkekben sem. Volt, aki sokallta a kü­lönféle kormányzati hivatalok csökkentését és akadt olyan felszólaló, aki a tervezést hiá­nyolta a párt politikájából. Mindent egybevetve azonban a konzervatívok seregszemlé­je szinte megtestesítette az összhangot, különösképpen a Munkáspárt blackpooli tanács­kozásához viszonyítva. Az el­lenzéki labouristák eszmecse­réi a bal- és a jobboldal ke­mény összecsapását hozták, aminek következményeként a párt elvesztette vezérét, mi­közben a konzervatívok meg­erősítették első emberüket. James Callaghan ezúttal nem cáfolt rá az előzetes ta­lálgatásokra és szerdán dél­után benyújtotta lemondását. „Napsugaras Jim” — a leghí­vebben talán így adható visz­­sza Callaghan angol „beceneve”, ami egyben arra utal, hogy miként vélekedtek a volt mun­káspárti vezérről. Joviális, nyugodt, már-már „mackó al­katú” politikusnak ismerték, akiből azonban kétségkívül hiányzott az átütő erő és aki nem tudta az egyébként meg­lehetősen zilált labourista so­rokat adott pillanatban úgy tömöríteni, ahogyan Harold Wilson, vagy a korábbi nagy­nevű elődök tették. Callaghant 1976-ban választották meg a Munkáspárt és a kormány élére, miután a középtől kissé jobbra álló politikus éveken át nagy tapasztalattal irányította a három legfontosabb tárcát, a hadügy-, a pénzügy- és a kül­ügyminisztériumot. Igazi egyé­niséggé azonban nem nőtt a kabinet élén; volt egy pilla­nat, amikor úgy tűnt — 1978 őszén —, hogy a Munkáspárt csatát nyerhet, ezt a lehetősé­get azonban Callaghan elmu­lasztotta. A kemény téli bér­harcok után, tavaly májusban írta ki a választásokat, s ek­kor pártja súlyos vereséget szenvedett. LEMONDÁSÁVAL kiújul­nak azok a viszályok, amelyek már Callaghan hatalomra ke­rülésekor föllelhetők voltak. „Napsugaras Jim” hatvannyolc éves korában úgy vonul visz­­sza, hogy még egy utolsó szí­vességet tesz a párt jobbszár­nyának, mégpedig leköszöné­sének időzítésével. Néhány he­te a blackpooli kongresszuson a Tony Benn vezette balszárny két kérdésben is keresztülvitte akaratát: részben a labourista képviselők újjáválasztásában, részben a vezérválasztás mód­szerében. A kettő közül az utóbbi a fontosabb. A küldöt­tek megegyeztek abban, hogy nem tudnak megegyezni, de azért a balszárny elérte, amit régóta óhajtott, azt ugyanis, hogy a Munkáspárt első számú tisztségviselőjét a jövőben ne csak parlamenti képviselők, hanem a párt helyi testületei és a szakszervezetek megbízot­­taiból alakított testület válasz­­sza meg. Január végén ül ösz­­sze az a rendkívüli értekezlet, amely meghatározná, hogy pontosan kik szavazhatnak a munkáspárti vezérre. Kemény politikai harc húzó­dik meg a szervezeti kérdések mögött, s a nyolcvanas évtized­ben az angol politikai szerke­zet a második világháború óta talán először villantja föl egy igazi változás esélyét. A helyi pártszervezetekben és a mun­kástestületekben ugyanis a bal­szárny van többségben, az ő képviselőjük Tony Benn, aki radikális, a gazdasági kérdé­sekben leginkább a francia Mitterrand és a svéd Palme vonalán haladó — időről idő­re, mint például a közös pia­ci kilépés ügyében hatásvadá­szó — nézeteivel kétségkívül az utóbbi évtizedek legbalol­­dalibb és legmarkánsabb egyénisége a brit Munkáspárt­ban. Callaghan azért mondott le most, hogy csökkentse Benn esélyeit és utódját még a ré­gi módszerek­kel válasszák meg, ez esetben Denis Healey számíthat sikerre. HATÁROZOTT nézetei miatt őt „bulldózerként” is emleget­te néhány brit hírlapíró, s ed­digi pályafutása nagyon is ha­sonlít ahhoz a curriculum vitaehez, amelyet megválasz­tása előtt Harold Wilson és James Callaghan járt be. Ha az elkövetkező hetek az ő győ­zelmét hozzák, a Labour Party megmarad az eddigi ke­retek között, s kétségkívül ez a legvalószínűbb, nem Tony Benn sikere. A balszárny ve­zéregyénisége alighanem csak pártszakadás árán kerekedhet fölül, ebben az esetben átren­deződne a brit politikai szer­kezet, hiszen a jobbra hajló labouristákat és a „balolda­li” konzervatívokat jóval ki­sebb távolság választja el, mint Bennet és centrista kol­légáit. A vezérek versengése kétségkívül folytatódik, de a bulldózer még győzelme esetén sem semmisítheti meg a bal­szárny reményeit. 1984 után is rendezetek választásokat Angliában, addig viszont az egymással marakodó munkás­pártiak csak nagy erőfeszíté­sek árán homályosíthatják el a thatcherizmus csillagát. Martin József Magyar Nemzet Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Phenjanból Csütörtökön hazaérkezett Phenjanból az MSZMP kül­döttsége, amely Méhes Lazos­nak, a Politikai Bizottság tag­jának, a budapesti pártbizott­ság első titkárának vezetésé­vel részt vett a Koreai Mun­kapárt VI. kongresszusán és a párt megalakításának 35. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. A küldött­ség tagja vol Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Etre Sándor, hazánk phen­jani nagykövete. Iszmailj Bajra elutazott hazánkból Iszmailj Bajra, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság szövetségi végrehajtó tanácsának tagja, szövetségi tájékoztatási titkár, aki Bajnok Zsolt államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatala elnökének meghívására tett hivatalos, baráti látoga­tást csütörtökön elutazott ha­zánkból. Kíséretében elutazott Sztojan Zamurovics, a Vajda­sági Autonóm Tartomány tá­jékoztatási titkára és Minda Tibor, az újvidéki televízió vezérigazgató-helyettese. A ju­goszláv szövetségi tájékoztatá­si titkár a két ország közötti tájékoztatási kapcsolatokról folytatott megbeszéléseket. Fo­gadta őt Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Találkozott Nagy János kül­ügyi államtitkárral, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőivel, ellátogatott a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségébe és a Magyar Hírlap szerkesztőségébe Búcsúztatásán a Keleti pá­lyaudvaron jelen volt Milán Veres, a JSZSZK magyaror­szági nagykövete is. Arborétum Pécsett Pécs első arborétuma, a Me­csek déli lejtőjén levő Pintér­kert, csütörtökön megnyitotta kapuit a közönség előtt. Kü­lönleges élményt nyújt a hegyi park, hiszen a látogatók nem­csak a ritka fákban és cser­jékben gyönyörködhetnek, ha­nem találkozhatnak a szár­­somlyói szobrokkal is. A dél­baranyai Szársomlyó-hegyen működő nemzetközi szobrász alkotótelep ugyanis tizenöt kis- és középméretű alkotást adott át az arborétumnak bemutatás végett. A 35 ezer négyzetméteres kertet Pintér János műked­velő botanikus hozta létre 1925 és 1933 között. Területén megtalálható a Mecsek-hegy­­ség csaknem teljes flórája, to­vábbá számos szubmediterrán növény és igen értékes egzó­­ta. Angol napok Budapesten A Hotel Duna Intercontinen­tal ez év vége előtt nagyszabá­sú gasztronómiai esemény­­sorozatot rendez. Az angol gazdasági, idegenforgalmi és gasztronómiai napok keretében a British Airways angol légi­­társasággal és a MALÉV-vel közösen angol napok várják a közönséget. A rendezvényso­rozat védnökségét a budapesti angol nagykövet vállalta és bekapcsolódott a szervezésbe a Magyar Kereskedelmi Ka­mara, az Angol Idegenforgal­­mi Hivatal, továbbá a Kelet­európai Kereskedelmi Tanács. A több mint negyven részt­vevő, illetve kiállító között több, Magyarországon már jól ismert cég jelentkezik, de jó­szerivel olyanok is, akik most először jelennek meg termé­keikkel a magyar piacon. A rendezvény nem titkolt célja a magyar—angol gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatos elénélkítése, új export-, illetve importlehetőségek felkutatá­sa. A budapesti angol napok viszonzásaként 1981. tavaszán Londonban magyar napokra kerül sor, amelyen a londoni Hotel Intercontinental, a Port­­man Intercontinental és a British Airways szakácsai ké­szítik az angol konyha jelleg­zetes ételeit. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. október 16-án Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogad­ta az időszerű nemzetközi kérdésekről, az iparirányítás fejlesztésének alapelveiről, va­lamint a párttagsági díjak fizetésének helyze­téről és új rendjéről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Gyermekegészségügy Eredmények és feladatok Tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága A gyermekegészségügyi gon­dozás helyzetéről tárgyalt csü­törtökön a Parlamentben az országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága dr. Pesta László elnök vezetésével. Az írásos minisztériumi jelentés amelyhez dr. Medve László miniszterhelyettes fűzött né­hány kiegészítő megjegyzést, az eredmények mellett a szép számú teendőkről sem hallga­tott. Néhány fontosabb gon­dolat ezek közül. A koraszü­lések száma ma is kétszerese az európai átlagnak. Szülőott­honaink egy része ma már al­kalmatlan a korszerű szülé­szeti ellátásra. A terhesgondo­­záson gyakran nem vagy csak későn ismerik fel a várható szövődményeket. A gyermek gyógyulását hátráltatja és hosszú időre kihat fejlődésére, a kórházban elszenvedett mi­liő-ártalom, a nem megfelelő nevelési környezet. A fejlődési rendellenességgel születettek gyakorisága a gyermeknépes­­ségben nem csökkent. A gyer­mekmentálhigiéniai gondozás mind sürgetőbb kielégítetlen igényként jelentkezik. Gyer­mek-ideggondozók csupán a fővárosban és néhány megyé­ben léteznek, de, kapacitásuk itt sem elégséges. Az igényeket viszont növelik a fiatalok kö­zött terjedő káros szokások, az alkoholizmus, a toxikománia. Hasonlóan vannak tennivalók a súlyos mozgássérült gyere­kek ellátásában. Érzik ezeket a gondokat, a feszültségeket a képviselők és az ülésre meghívott szakembe­rek is — ez derül ki a fel­szólalásokból. Dr. Boda Do­monkos, szegedi gyermekgyó­gyász-professzor többek között felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb anya szoptatja gyerekét, s az anyatej helyett sokan tápszerrel etetik csecse­mőjüket, ez a gyerek pszichés fejlődésének sem kedvez. Dr. Vámos Marietta képviselőnő beszámolt arról, hogy Pest megyében tíz év alatt négy százalékkal nőtt az olyan ese­tek száma, amikor a csecsemő fejlődési rendellenesség követ­keztében halt meg. Elmondta, hogy megoldatlan a képezhe­­tetlen fogyatékos gyerekek el­helyezése. Dr. Radnai Éva du­naújvárosi körzeti orvos jó példaként említette városát, ahol a cöliábiás gyerekeket olyan bölcsődébe helyezték, ahol külön főznek nekik. Hoz­zátette, hogy a jelenlegi körül­mények között — Dunaújvá­rosban az óvodák telítettsége meghaladja a 140 százalékot — nehéz megoldani a mozgás­­sérült és más beteg gyerek el­látását. Dr. Velkey László, a Borsod megyei kórház főorvo­sa annak a véleményének adott hangot, hogy a gyerek­ellátás korhatárát 16 évre kellene felemelni, jelenleg jelenleg ugyanis a serdülőket a felnőtt osztályokon kezelik, ahol meglehetősen mostohán bánnak velük. Elmondta, hogy több szakassz.isz.t.pa­sra és gyógytornászra volna szükség, a védőnőknek pedig a főisko­lai papír mellé meg kellene adni a diplomásnak egyébként kijáró rangot a valóságban is. Dr. Ács Katalin budapesti képviselő szólt arról, hogy a 14—18 éveseknek nincs helyük a pszichiátriai ellátásban sem, pedig ez az a kor, amikor nagy számban fordulnak elő pszichés problémák. Számok­kal igazolta a gyerekpszichiát­riai ellátás elmaradottságát, szólva arról, hogy a halálokok között a fiataloknál vezető hely jut az öngyilkosságoknak. A változtatást sürgeti az a tény, hogy a betegek száma növekszik. Dr. Kulin Lászlóné kisvár­­dai képviselő hangsúlyozta, hogy az anya- és csecsemő­védelem nem szorítkozhat egyszeri látogatásra, tanács­adásra. Dr. Zsolnai Mária du­naújvárosi képviselő arról be­szélt, hogy nem elég csak élet­ben tartani a kis súlyú, sérült csecsemőket, kezelni kell őket, hogy ne váljanak nyűggé a társadalom és szüleik számára. Kiemelte azt is, hogy az isko­lák gyakran örülnek, ha a problémás gyerekeket iskola­éretlennek nyilvánítják, de a halasztás idején foglalkozni is kellene velük, hogy iskola­érettek legyenek. Dr. Kapos­vári Júlia képviselő elmondta, hogy jelenleg húsz évvel ez­előtt megállapított testmére­tekkel dolgoznak az iskolaor­vosok, miközben a gyerekek akkcelerációja alaposan fel­gyorsult. Dr. Brunecker Györ­gyi, a Fővárosi Gyermek-men­tálhigiénés Központ vezetője azt hangsúlyozta, hogy ha arra gondolunk, hogy holnapután a mai fiatalok is szülők lesz­nek, s azt várjuk tőlük, hogy lelkileg egészséges gyerekeket neveljenek, akkor nagyobb figyelmet kell fordítani a kü­lönböző gyermekkori személyi­ségzavarok gyógyítására. Dr. Méhes Károly főorvos az integráció végrehajtásának győri tapasztalatairól számolt be, Komoróczky Sándorné, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetője pedig hangoz­tatta, hogy jobb összefogásra van szükség az oktatásügy és az egészségügy irányítói, va­lamint a pedagógusok és az orvosok között. Javasolta, hogy kezdjék meg az iskolapszicho­lógusi hálózat kialakítását. Válaszában dr. Medve Lász­ló többek között elmondta, hogy a tervek szerint a jövő­ben az iskolaérettségi vizsgá­latot egy évvel korábban vég­zik el, hogy a tanév kezdetéig legyen idő a korrekcióra. Szólt a szűrővizsgálatok problémá­járól, a gyerekszanatóriumi hálózat kihasználatlanságáról, a terhesgondozás minőségének javításáról is. (s. i.) A Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottságának eszmecseréje Négy esztendő munkáját tette mérlegre a Hazafias Nép­front gazdaságpolitikai bizott­sága csütörtöki ülésén. A bi­zottság — amelynek a pénz­ügyi, életszínvonal-politikai és termeléspolitikai albizottsá­gaiban harmincöt szakember tevékenykedik — az utóbbi esztendőkben számottevő ered­ményeket mutatott fel, a gaz­dasági életet szabályozó, or­szágos érvényű jogszabályok megalkotásának támogatásá­ban, a különböző törvények előkészítésében. Tagjai szoros kapcsolatot tartanak a területi népfrontbizottságokkal, sok ■ ezer aktivista munkáját han­golták egybe az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldá­sára. A népfrontmozgalom — szögezték le a tanácskozáson — belépett a gazdálkodó szer­vek „kapuin”, az országos és helyi gazdasági igazgatás partnerévé, egyik segítőjévé vált. A mozgalom gazdaság­­politikai tevékenységének leg­időszerűbb tennivalója most a VI. ötéves terv előkészítésének támogatása, megalapozása. Ez egyébként nemcsak a nép­front, hanem az egész ország küszöbönálló feladata, termé­szetes hát, hogy a legszéle­sebb tömegbázisú mozgalom is ezt tekinti legfontosabb teendőjének. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága főtitkárának látogatása Janez Sztanovnik, az ENSZ európai gazdasági bizottságá­nak főtitkára, aki rövid láto­gatást tett hazánkban, csütör­tökön elutazott Budapestről. Tárgyalásai során főként az európai gazdasági együttmű­ködés kérdéseit vitatta meg a magyar gazdasági élet vezetői­vel. A megbeszéléseken­ nagy hangsúlyt kapott az energeti­ka, a szállítás, valamint a kör­nyezetvédelem területén való összeurópai együttműködés fejlesztése. Az EGB főtitkárát fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. S Magyar—osztrák idegenforgalmi tárgyalások Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács el­nöke dr. Josef Staribacher osztrák szövetségi kereskede­lem- és iparügyi miniszter meg­hívására csütörtökön Ausztriá­ba utazott. A miniszterek bécsi megbe­­szélésükön áttekintik a ma­gyar-osztrák idegenforgalmi és kereskedelmi együttműkö­dés alapvető időszerű kérdé­seit. Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Nyolc magyar szakember a vezetőségben Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar szövet­kezeti delegáció, ahol részt vett a Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségének XXVII. kongresszusán. A csaknem 70 ország több mint 350 millió szövetkezeti tagját egyesítő világszervezet tanácskozásán a különböző társadalmi rend­szerű országok szövetkezeti mozgalmainak képviselői a társadalmi és gazdasági kap­csolatok szélesítése érdekében kifejezésre juttatták együtt­működési szándékukat. Az SZNSZ XXVII. kong­resszusa tanácskozásának be­fejező napján béke­nyilatko­zatot fogadott el. A kongresszus napirendjének megfelelően a következő 4 év­re megválasztotta a nemzet­közi szövetség új központi bi­zottságát. A magyar szövetke­zeti mozgalom eredményeinek elismerését jelenti, hogy a tes­tületben nyolc magyar szak­ember kapott helyet. Tisztség­hez jutottak a magyar képvi­selők a mezőgazdasági, a ke­reskedelmi, az ipari, az okta­tási és a halászati albizottság­ban is._______________ Meghalt dr. Schönfeld Rózsi Újra szegényebbek lettünk egy hivatásának élő emberrel: dr. Schönfeld Rózsi Állami­díjas körzeti orvos, aki ezt az elismerést azzal az úttörő je­lentőségű munkájával érde­melte ki, amit a szűrés-gondo­zás terén Nagymaroson vég­zett, elhunyt. Tíz éven át meg­szállottan folytatta a betegség­megelőzési munkát körzetében. Nyugdíjazása után pedig maga és munkatársai évtizedes ta­pasztalatait, módszereit átadta egyik orvosi szervezési intéze­tünknek, ahol azokat kamatoz­tathatják. A munkája volt a szenvedélye, az élete értelme. Jelentékeny vagyonát a szű­rés-gondozás terén legjobb munkát végző orvosok számá­ra létesítendő alapítványra hagyta.

Next