Magyar Nemzet, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

Szomália csillaga Feladta a leckét Afrika az elmúlt hetekben: megfejtésre kínált többismeretlenes politi­kai egyenleteket, összebogo­­zódott szálak felfejtésére kész­tette az arra hivatottakat. Előbb a kenyai fordulat, majd a tripoli AESZ-csúcsértekez­­let kudarca serkentette gon­dolkodásra a hírmagyarázó­kat. S most már Szomália is mind gyakrabban szerepel a krónikákban, habár cseppet sem azért, mert rendszeres és egyértelmű jelentések érkez­nek ebből az országból. Ez­úttal éppen az áttekinthetet­lenségük miatt érdekesek az innen küldött beszámolók: ha­tározottan eldönteni ugyanis majdhogynem lehetetlen, ki és miért fogott fegyvert július elején, amikor eldördültek az első lövések és Mogadishu, il­letve Addisz Abeba került a keltezések elejére. Form­ions A fejlemények eredőjét ku­tatva kétféle változatot emle­getnek a leggyakrabban az elemzők. Az első szerint etióp csapatok támogatásával a Szo­máliai rendszer megdöntésére szövetkezett lázadók látták el­érkezettnek az időt a cselek­vésre, és indítottak támadást a középső határvidéken. A má­­sodik tudni véli: Addisz Abe­­va űzte át a határon a mo­­tadishui támogatást élvező, N­yugat-Szomália — azaz Oga­­den — felszabadítására ala­kult front harcosait, s kihasz­nálva a Sziad Barré vezette kormány meggyengült hely­zetét, addig kergeti az ellen­séget, amíg végképpen fel nem morzsolja. Az etióp belpoliti­kát viszont jelenleg éppen az jellemzi, hogy saját belső gondjaira összpontosít, így e megokolást valószínűtlennek tartják.­­ A töredékes információkból végeredményben arra lehet következtetni, hogy a moga­­dishui vezetés ellenzéke izmo­sodott meg annyira, hogy most már a nyílt fellépést is vál­lalja: a több mint négy hete tartó lassú előrenyomulást, ha nem is döntőnek tekinti, fi­gyelmeztetőnek annál inkább. Amennyiben hinni lehet a tu­dósításoknak, a felkelők egy­előre nem törekednek végső leszámolásra, noha a jelszavuk Sziad Barré államfő rendsze­rének az elsöprése. A közvé­lemény figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy Szomália válsága elsősorban irányítói­nak a felelőtlensége és hibás döntései miatt a forrpontig he­­vült. Az összeomlás elkerülhe­tetlen — állítják a lázadók, akiknek az élén közismert személyiség áll. Abdullah Ju­­szuf Ahmed. A nevével 1978- ban találkozhatott először az újságolvasó: ekkor kellett kül­földre menekülnie, mivel a Barré tábornok-elnök meg­buktatására szőtt sikertelen merénylet értelmi szerzője­ként üldözték. Három év múl­va megalapította több, szét­szórt és elképzelésekben meg­lehetősen szegényes, ám azo­nos célt követő csoportból a Szomália Megmentésének De­mokratikus Frontja (SDFS) elnevezésű szervezetet. Ogadeni homok Nem véletlen, hogy az SDFS létrehozója éppen 1978- ban kísérelte meg az állam­csínyt. Ekkor omlott össze a Szomáliai hadsereg offenzívá­­ja Ogadenért; képletesen szól­va betemette a sivatagi ho­mok Sziad Barré terveit­ a Nagy-Szomáliáról. Ezek az el­képzelések egyébként megle­hetősen idejétmúlt vágyakból táplálkoztak, s mint az­ ese­mények mutatták, kártyavár­ként omlottak össze. A hábo­rú csak arra volt jó, hogy a nacionalista érzelmek felszí­tásával elvonja a szomáliaiak figyelmét mindennapi keser­veiről. Érdemes tanulmányozni az ország nemzeti lobogóját. A­­világoskék alapon ötágú fehér csillag három karja a hajda­­­nán „elvesztett” területeket jelképezi, nevezetesen a volt francia gyarmat Dzsibutit, Kenya északi részét, a máso­dik világháború után Etiópiá­hoz csatolt Ogadent, kettő pe­dig a mai Szomáliát alkotó egykori brit és olasz fennha­tóság alatt álló tartományo­kat. A magyarázatból követ­keztetni lehet arra, miért is indított éppen Ogaden vissza­szerzésére háborút Barré el­nök. A császárság megdöntése után az önnön problémáiba merült fiatal etióp állam gyen­geségét kívánta kihasználni. Kínos kudarccal végződő ak­ciójával nemcsak a hazai köz­véleményt hangolta maga el­len, hanem az Afrikai Egy­­ségszervezetet is. Támogatók­ra sem erkölcsi, sem gyakor­lati téren nem talált, miköz­ben Addisz Abeba mögé egy­re többen sorakoztak föl. Rengések Az ogadeni bukás óta csak fokozódott Szomália elszige­teltsége, noha az államfő többször próbált kitörni e magányosságból. A belső, leg­inkább gazdasági nehézsége­ket külső kapcsolatok, azaz se­gélyek révén szerette volna enyhíteni. A lakosság roha­mos elszegényedése olyan mér­vű elkeseredésbe torkollott, ami példátlan volt és Barré megítélésében veszélyes. Meg­oldásnak azt találta, hogy fel­számolja addig gyümölcsöző szovjet kapcsolatait, s Wa­shingtonhoz fordul, a nagyobb haszon reményében. A vala­mit valamiért megfontolás alapján felkínálta a hirtelen megüresedett Berbera támasz­pontot az amerikai gyorshad­test állomásoztatására. Az ajánlatát elfogadták, s cseré­be negyvenmillió dollár érték­ben hadifelszerelést ígértek. Mogadishu azonban hiába várta a fegyvereket, még egy puskagolyó sem érkezett. Csak röviddel ezelőtt küldte el a Pentagon, amit 1980-ban meg­ígért. Igaz, akkor csak az ér­téket, s nem a minőséget ha­tározták meg. Amikor ugyan­is Szomáliában kibontották a ládákba csomagolt külde­ményt, jobbára a második vi­lágháborúból visszamaradt felszerelést vehettek át. Jelen esetben ez az ameri­kai ,,figyelmetlenség” egyfajta álláspontot tükröz, méghozzá Sziad Barré számára nem ép­pen reménykeltőt. Feltehető, hogy a tengeren túl inkább várakoznak, mintsem közbe­avatkoznának. A rengésjelzők szerint ugyanis Mogadishu mind nehezebben viseli el a belső megrázkódtatásokat, amelyek most már gyors egy­másutánban követik egymást az év eleje óta. Leginkább az északi tartományok forronga­­nak, s e tűz könnyen tovább­terjedhet. Az Egyesült Álla­mok, noha fölvette szövetsé­gesei közé Szomáliát, inkább a jövőre igyekszik építeni, méghozzá ezúttal a tartózko­dás elvét követve. Etiópia ha­ladó elképzelései ellenére is foglalkoztatja a Fehér Házat, ezért az utolsó, vékony szála­kat nerrl óhajtják eltépni. Fábián Anna ­ Az Egyesült Államok Kuba-ellenes döntései Washingtonból- jelenti az AFP. Az Egyesült Államok kongresszusa 48 órán belül két, Kuba-el­lenes provokatív ha­tározatot hozott: a képviselő­­ház jóváhagyta a José Marti elnevezésű felforgató rádióadó sz­állítására szánt pénzössze­get, a szenátus pedig elvi ha­tározatot szavazott meg arról, hogy ..az Egyesült Államok kész minden eszközzel, bele­értve a fegyveres erő alkalma­zását is, meggátolni a kubai agressziót az amerikai föld­részen”. A José Marti rádióadó, mű­ködésének beindítására az 1983-as pénzügyi évre 7,5 mil­lió dollárt hagyott jóvá a kép­­viselőház. Az amerikai szenátus ugyanakkor elvi határozatot hozott arról, hogy az Egyesült­ Államok kész akár fegyveres erőt is alkalmazni a „kubai agresszió megakadályozására”. A határozat kimondja, hogy Washington a „szabad kubai­ak” — azaz az Egyesült Ál­lamokban élő kubai ellenfor­radalmárok — felhasználásá­val igyekszik biztosítani „a ku­bai nép önrendelkezési jogát”. \f: ,;‘ ;.: V Szűrös Mátyás és Gerry Pocock megbeszélése Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője, csütörtökön találkozott a pihenés céljából hazánkban tartózkodó Gerry Pocockkal, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottsága Politikai Bizottságának tagjá­val, a párt külügyi osztályá­nak vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a két párt­ közötti kapcsolatokról. Természetjáró építők seregszemléje Az Építők Szakszervezetének budapesti bizottsága lesz a há­zigazdája az építők IX. orszá­gos természetjáró-találkozójá­nak, amelynek fővárosi prog­ramjáról csütörtöki sajtótájé­­koztatójukon számoltak be a rendezők. Elmondták, hogy augusztus 19—22. között több mint 1200 természetjáró vidé­ki építőmunkást és hozzátar­tozóit fogadják Budapesten. Közülük mintegy nyolcszázan vesznek részt a különbözet sportversenyeken, a benevezet­tek mintegy ötven százaléka nő. Családi sportvetélkedőt is rendeznek. A gyermekek tré­fás versenyeire eddig csak­nem száz induló nevezett. Bu­dapest történelmi múltjával, műemlékeivel és jelenével 23, Szentendre nevezetességeivel pedig 7 városnéző csoport is­merkedhet meg. Húsz vállalat 2­1 csoportja helytörténeti ve­télkedőn méri össze tudását. A négynapos találkozón több száz budapesti építő, helyi la­kos is bekapcsolódik a közös programba. Tervpályázat transzformátor­állomásokra Az ország energiagazdálko­dási programjának megfelelő­en korszerűsítik a lakókörnye­zeti transzformátorállomáso­kat. Az új kapcsolóberendezé­sek azzal az előnnyel is jár­nak, hogy kevesebb helyet fog­lalnak. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és a Magyar Villamosművek Tröszt országos tervpályázatot írt ki ilyen transzformátorál­lomások építményeire. Azokat a pályaműveket részesítik előnyben, amelyek a különbö­ző műszaki feladatokon túl nagy gondot fordítanak arra, hogy az épület a régi és az új városrészekben is egyaránt harmonikusan illeszkedjék a városképbe. Az érdeklődők már átvehe­tik a pályázati kiírást az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban, s ugyanide kell elküldeni a kész terveket, leg­később november 12-ig. A leg­jobb munkák díjazására és a tervek megvásárlására össze­sen 420 ezer forintot irányoz­tak elő. A bíráló bizottság leg­később december 20-ig teszi közzé a pályázat eredményét. Szoborpark Székesfehérváron Székesfehérvár műemléki belvárosában hat műemlék palota igényes helyreállításá­val 1985-ig új közintézménye­ket, kereskedelmi egységeket és idegenforgalmi létesítmé­nyeket alakítanak ki — hatá­rozott csütörtöki ülésén a szé­kesfehérvári városi tanács végrehajtó bizottsága. Az Ady utcai volt Fekete Sas Szálló épületének átalakításával kö­zépkategóriájú turistaszállót hoznak létre, a Csók István utcai régi megyeházban mun­kásmozgalmi múzeum kap he­lyet, míg a Jókai utcai, volt Hiemer-házban kávéházat rendeznek be. A Jókai utca és Zalka utca négy műemlék jellegű palotáját tömbrekonst­­rukció keretében, egységesen újítják fel, és az épületek föld­szintjén reprezentatív üzlete­ket, vendéglátó egységeket alakítanak ki. 3 Augusztus 20-án Vízi és légi parádé, tisztavatás, látványos tűzijáték Augusztus 19-én délután négy órakor a Gellérthegyen ünnepélyes keretek között fel­vonják az Állami Zászlót és a munkásmozgalom Vörös Zászlaját, ezzel veszi kezdetét az alkotmányunk alkalmából minden évben megrendezett ünepségsorozat. Ugyancsak az ünnepnapot megelőző délután öt órakor a Parlament előtt, a Kossuth téren is felvonják az ünnepi lobogókat. Az előkészületekről és a részletes programról csütörtök délelőtt — szintén a hagyomá­nyoknak megfelelően, egy hét­tel az esemény előtt­i sajtó­­tájékoztatón számoltak be a Magyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. Augusztus 20-án délelőtt tíz órakor avatják fel a Magyar Néphadsereg katonai főisko­láin idén végzett hallgatókat, akik a Parlament és az Állami Zászló előtt tesznek ünnepé­lyes keretek között fogadal­mat. A felavatásra kerülő tisz­tek között az idén már ott lesznek azok a tisztjelöltek is, akik a Magyar Néphadsereg katonai szakközépiskolájában, kollégiumában kezdték meg hivatásuk elsajátítását. A fel­avatásra kerülő tisztek közül harmincan kiemelkedő tanul­mányi eredményük alapján főhadnagyként kezdik meg tiszti szolgálatukat, negyvenen kitüntetéssel végezték el a ka­tonai főiskolák valamelyikét. Ugyancsak ekkor tesznek tiszti esküt azok az alhadnagyok is, akik saját alakulataiknál sze­reztek parancsnoki ismerete­ket, majd sikerrel letették a tiszti vizsgát. A háromnegyed­­órás tisztavatási ünnepség után az érdeklődőknek lesz idejük átvonulni a Duna partjéra, ahol fél tizenket­tő,­ a két par­ton elhelyezkedő sokezres né­zősereg vízi és légi parádéban gyönyörködhet, majd. Ebben az esztendőben az MHSZ és a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai immáron huszon­egyedszer tartják meg látvá­nyos bemutatójukat, amit — ugyancsak a hagyományoknak me°f el­élően — a Magyar Te­levízió is közvetít. A vízi­ és légi parádé során láthatók lesz­nek a zészlóshajók, a kötelék­ben­­-ün ülő helikopterek, mű­­repülők és motoros gépek. Százharminc ejtőernyős gon­doskodik a légi parádé talán legszebb látványosságáról: az ejtőernyős ugrásról, s a sár­kányrepülők mutatványaiban is gyönyörködhetünk. Az alkotmánynapi látvá­nyosságok fénypontja azonban kétségtelenül a tizenhetedik alkalommal megrendezendő félórás tűzijáték lesz ebben az esztendőben is, amely este ki­lenckor kezdődik. A jól ismert látványosságok mellett ezúttal a Gellért-szobor lesz az egyik új központ, a Citadella várfa­lán, a hegyi sétány teraszain, a Gellért-szobor környékén, valamint a rakparton vízesést láthat majd a közönség. Az idén hat telepítési helyről lö­vik ki a több ezer­­ rakétát, amelyek különféle tűzifigurá­­kat és színkompozíciókat ad­nak majd. Hagyomány már az is, hogy a rakétákat a Nitro­­kémia Ipartelepek dolgozói ké­szítik a fűzfőgyártelepi üzem­ben. A személyi és az anyagi biztonság érdekében a tűzijá­tékot megelőző időben terület­­lezárásokra és forgalomeltere­lésre kerül sor, amelyről idő­ben értesítik majd az érde­kelteket. Unispace '82 Űrhajósok sajtókonferenciája Az Interkozmosz-program során elvégzett munka ered­ményeiről, a közösen végzett űrkutatás fontosságáról szóltak nyolc szocialista ország űrha­jósai csütörtökön Bécsben nagy érdeklődés mellett meg­tartott közös sajtókonferenciá­jukon. A kozmonauták, köz­tük a magyar űrhajós, Farkas Bertalan, részt vesznek az ENSZ által megrendezett Unispace ’82 űrkutatási ta­nácskozáson. Oleg Gazenko akadémikus, az űrbiológia világhírű szov­jet szakértője, a negyedszá­zados kutatómunka egyik fon­tos eredményének nevezte azt a felismerést, hogy a nemzet­közi együttműködés fontos fel­tétele a világűr sikeres meg­hódításának. Vlagyimir Dzsanibekov szov­­jet űrhajós, aki legutóbb a kö­zös szovjet—francia expedíció parancsnoka volt, s részt vett az Interkozmosz-program út­­jain is, elmondotta: a szocia­lista országok kozmonautái együttes munkával igen sok olyan tudományos, orvosi és egyéb kísérletet hajtottak vég­re, amelynek közvetlen nép­­gazdasági haszna is van. * Csütörtökön az általános vi­tával folytatta munkáját Bécs­ben az Unispace '82. Georgij Piszarenko akadémikus, az ukrán küldöttség vezetője, fel­szólalásában határozottan el­ítélte azokat a terveket, ame­lyek a világűr katonai célokra történő felhasználására irá­nyulnak. A tanácskozás teljes ülésein és a szakbizottságok munkájában is megnyilvánult a részvevők többségének az a törekvése, hogy hozzájárulja­nak az űrkutatás területein ki­alakított, kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez, a világűrt fe­nyegető militarizálódás veszé­lyének elhárításához. Hubert Curien, a francia országos űr­kutatási központ elnöke, fel­szólalásában kiemelte a tudo­mányos és műszaki területeken i•:­­­alaki­tolt szo­v­j­et—f­ra­n­cia együttműk-­ödés eredményeit, a szovjet—francia űrexpedíció sikeres űrrepülését. John Ro­­berts, a kanadai kormány tu­dományos, technológiai és kör­nyezetvédelmi minisztere, fel­szólalásában hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy Kana­da a Szovjetunióval és más or­szágokkal együttműködve űr­­távközlési rendszert dolgozott ki a nyílt tengeren és más ne­hezen megközelíthető helye­ken veszélybe került hajók és repülőgépek utasainak meg­mentése érdekében. James Baggs, a NASA­ igaz­gatója, az amerikai küldöttség vezetője, felszólalásában tün­tetően kerülte a világűr mili­­tarizálásának kérdéseit. Nemzetközi gyermek­es ifjúsági találkozó Szófiában öt kontinens fiataljait vár­ják Szófiába, az augusztus 15. és 25. között sorra kerülő II. béke zászlaja nemzetközi gyermek- és ifjúsági találko­zóra — hangzott el a Bolgár Kulturális Központban csütör­tökön tartott sajtótájékoztatón. A rendezvényre a világ 107 országából jelentkeztek a mű­vészeti alkotások létrehozásá­ban már sikert elért pajtá­sok. A találkozó programja az ifjú au­tók, feltalálók és spor­tolók bemutatkozására is mó­dot nyújt. Az ifjú vendégek barátsági esteken, sportünne­pélyeken vesznek részt, s ta­lálkozókat szerveznek részük­re neves külföldi és bolgár írókkal, művészekkel, zene­szerzőkkel, sportolókkal A tíz nap alatt rendezik meg Szófiában az ifjú eszperantis­­ták találkozóját, valamint a modellezők bemutatóját. Magyarországot tíztagú gyer­­mekküldöttség képviseli a rendezvényen: az utóbbi évek hazai kulturális seregszemlé­in kiemelkedően szerepelt 7. és 8. osztályos fiúk és leányok utaznak a bolgár fővárosba. A nemzetközi találkozó al­kalmából csütörtökön képző­művészeti kiállítás nyílt meg a Bolgár Kulturális Központ Népköztársaság útjai bemuta­tótermében. A tárlaton a kul­turális központ és a Magyar Úttörők Szövetsége júniusban meghirdetett közös pályázatá­ra beérkezett művek láthatók. A felhívás nyomán 620 al­kotás született, közülük tíz rajzot eljuttattak a szófiai nemzetközi rajzkiállításra. Öntözési bemutató Cibakházán A szántóföldi öntözésről és a kettős termesztés hasznáról rendeztek csütörtökön orszá­gos tanácskozást és bemuta­tót a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben. Négyszáz szakember előtt Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes tartott elő­adást. Egyebek között hang­súlyozta: az öntözés költsége az utóbbi időben emelkedett, mégsem zsugorodhat az öntö­zött terület. Fegyelmezett munkával, a növényfajok jó megválasztásával, talajerő­­gazdálkodással, s nem utolsó­sorban a termésátlagok növe­lésével kell biztosítani az ön­tözéses termelés gazdaságossá­gát. Az öntözés fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásban — pályázat útján — azok a gazdaságok részesülhetnek, amelyek meglevő vízkészletei­ket a leghatékonyabban hasz­nálják ki. Kitűnőre vizsgázi­k külföldiül a magyar paradicsomi a­­­lak Sikerük van külföldön az új magyar paradicsomfajtáknak — közölték csütörtökön Kecs­keméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet paradicsomne­­mesítési tanácskozásán és be­mutatóján. Az új hibridek a hűvös és a sivatagi éghajlati viszonyok között is kitűnőre vizsgáztak, így például az arab országok a legújabb fajtából, a Mobilból, három tonna. A­g­­lia pedig a kemény húsú jól szeletelhető Koráll fajtából öt tonna magot rendelt. A meny­­nyiség értékeléséhez jó tudni, hogy a hazai magigény össze­sen négy tonna. A fajtabemutatón a ter­mesztési technológiákat is közreadták a nemesítők. A ha­zai paradicsomtermesztés visszaesésében ugyanis nagy része van annak, hogy a kert­­gazdaságok nem megfelelően alkalmazzák az agrotechnikát. A szervátültetés magyar úttörője A világon az első sikeres szervátültetés nyolcvan évvel ezelőtt történt Bécsben, meg­valósítója dr. Emerich Ulf­­mann volt. Az életrajzi lexi­konok osztrák sebészként tart­ják számon, a részletesebb életrajzok megemlítik, hogy magyar származású. Három pécsi lokálpatrióta — Rajczi Péter, Schweitzer József és Török Béla — kiderítette, hogy Emerich Ullmann, azaz Ull­­mann Imre, magyar földön született, magyar diák volt, haláláig fenntartotta kapcso­latait szülőhazájával. 1861. február 23-án Pécsett szüle­tett. Édesapja a városnak or­vosa volt. A bécsi egyetemen tanult, orvos lett. Az osztrák fővárosban maradt. Bécsben a múlt század utó­ján kezdődtek a szervátülteté­si kísérletek, amelyek azon­ban, az elégtelen sterilizáció és a rossz érvarratok miatt, si­kertelenek maradtak. Az ak­kor már egyetemi docens Ull­mann Imre bekapcsolódott a munkába, és 1902-ben bemu­tatta egy kutyán végzett sike­res veseátültetését a bécsi or­vostársaságban. A pécsi Ullmann Imre, egyetemes orvostudomány ki­magasló alakja, negyvenöt év­vel ezelőtt halt meg.

Next