Magyar Nemzet, 1983. június (46. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

4 ­ Építésügy­i együttműködés az NSZK-val Budapesten hétfőn befeje­ződtek a magyar—NSZK épí­tésügyi tárgyalások, amelyen dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter és dr. Oscar Schneider szövetségi területrendezési, építésügyi és városépítési mi­niszter áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és az együttmű­ködés fejlesztésének további lehetőségeit. A tárgyaló felek eredmé­nyesnek ítélték meg az 1979 óta évente rendszeresen meg­tartott miniszteri találkozókat, amelyek elősegítették a két or­szág építésügyi szakemberei közötti kapcsolatok kibontako­zását. Elhatározták, hogy a jö­vőben is ösztönzik a szakem­berek közötti kölcsönös ta­pasztalatcserét, a műszaki­ tv­ ★ A Budapesti Műszaki Egye­tem aulájában hétfőn dr. Os­car Schneider, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetségi területrendezési, építésügyi és városépítészeti minisztere és dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter megnyitotta az NSZK „Város és park” című kiállí­tását. A megnyitón részt vett dr. Georg Sperl, az NSZK bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A kiállításon több mint 200 fűtő és rajz mutatja be a zsú­folt belső városrészek korsze­rűsítésének sokféle lehetősé­gét, megoldásait, amelyeknek kialakításában nemcsak a ★ Mennyire más lenne a vá­ros, ha mindenhol zöldellné­­nek a fák, és fű nőne a járda­szélen, ha mocskos, poros flaszterünk nem despota mód­jára csak átengedne itt-ott egy kis helyet a természetnek, ha­nem a szükségletek szerint gyep és aszfalt ésszerűen osz­tozna meg városainkon. Szá­dok, szavak , melyek sze­rencsére egyre több­ szájból hangzanak el, de még mindig túlságosan szelídek ahhoz, hogy igazi nagy visszhangot verjenek. Talán egy kis pro­vokáció segít — ez lehetett a Münchenben élő Hermann Grub építész véleménye, ami­kor lakóhelye utcáiból, jár­dáiból, zöld mezőt varázsolt — néhány négyzetméter gyep­szőnyeg segítségével. Ne­m tud­juk, milyen reakciót­ váltott ki Grub új ötlete a német járó­kelőkből, a magyarok véleke­dését, a pestiek véleményét most a Belvárosban megfigyel­hetjük. Tegnap, kora délután­tól ma este hat óráig ugyanis a Kossuth Lajos utca és a Vár­megye utca között fű borít mindent a Semmelweis utcá­ban Budapesten. És tényleg más! Gyönyörű a fű, és érdekesek az emberek. — A gyerekek boldogan ro­hangálnak az idevarázsolt ré­ten, az idősek ki meg-megállnak, kerülgetik, próbálgatják... — mondja Csete György építész. — Csak középkorúak értette a­dományos és gazdasági együtt­működés fejlesztését. A köl­csönös tanulmányutakon kívül kiállításokat, szakmai tanács­kozásokat szerveznek a mind­két fél érdeklődésére számot tartó témákban, egyebek kö­zött az energia- és anyagtaka­rékos építési eljárások, a kor­szerű építési módszerek és a városrendezés fejlesztésében elért eredmények ismertetésé­re, megvitatására. Oscar Schneidert elutazása előtt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Az NSZK minisztere láto­gatást tett Pója Frigyes kül­ügyminiszternél és Szépvölgyi Zoltánnál, a fővárosi tanács elnökénél. Oscar Schneider hétfőn el­utazott Budapestről, szakemberek és a városatyák vesznek részt, hanem a terve­zetek megvitatása során a la­kosság is sok javaslattal, kez­deményezéssel formálja a vég­ső terveket. A kiállítást június 24-ig — vasárnap kivételével —, na­ponta délelőtt 10 órától dél­után 6 óráig, szombaton dél­után 2 óráig lehet megtekin­teni. Az egyetem dísztermében hétfőn a Magyar Építőművé­szek Szövetsége építészeti nap­jainak programjaként ugyan­csak a környezetvédelem té­májában tudományos tanács­kozást rendeztek. kednek, „hülyeség” rángatják vállukat, és a házak melletti keskeny, ám megbízható asz­faltcsíkon sietnek tovább. — Mit szól ahhoz a parado­xonhoz, hogy itt most állami támogatással, az építészek szö­vetségével egyetértésben, egy építész provokál az ellen, amit éppen az építészek rontottak el? A „kor embere" és az épí­tészek java, egy „időben, jött rá, hogy változtatni kell építészeti felfogásunkon. Én, mint ter­vező, örülök ennek, a bolon­dos ötletnek. Segít nekünk. Támogat minket, környezetvé­dőket, várostervezőket, építé­szeket. Tudja, én láttam már Magyarországon is olyan kí­sérleteket, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a meglevő fa­fajtákat­ ellenállóbbakká te­gyék, különféle nemesítések­kel, keresztezésekkel, a városi levegő elviselésére. Hossz irá­nyú gondolkodás ez, még ha a jóindulat szülte is. A várost kell olyanná tenni, hogy leve­gője fának és embernek egy­aránt egészséges legyen. — Hogyan lehetne ön sze­rint, segíteni ezeken a már el­rontott városokon? — Az évi egyszeri-kétszeri fásítási kampányokkal seho­gyan. Négy-öt esztendő alatt, alaposan előkészített, szerve­zett fatelepítéssel sokkal in­kább ... (h. é.) Csapadékhiány a földeken Az Agrometeorológiai Köz­pont munkatársai elkészítettél­ a májusi csapadékmérleget. A mezőgazdaság szempontjából ez az egyik kritikus időszak, sajnos a legtöbb helyen az idén az ilyenkor szokásos csapadék­­mennyiségnek csak 60—70 szá­zalékát kapták meg a növé­nyek. A legnagyobb a hiány Baja környékén, itt az átlagos csapadéknak csak felét mérték. Pest megye néhány térsége, az Északi-középhegység előtere és Szabolcs-Szatmár megye vi­szont az átlagosnál több csapa­dékhoz jutott ebben az év­szakban. A talaj 50 centiméteres ré­tege a Dunántúlon átlagosan 50—60 százalékos arányban te­lítődött vízzel, ami hozzávető­leg a szokásosnak megfelelő érték. Az északnyugati része­ken 70 százalékos a vízkészlet. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Csongrád megye a 45—50 szá­zalékos vízkészlettel valamivel hátrányosabb helyzetben van. A gabona érése általában két-három héttel előbbre tart mindenütt a szokásosnál, úgy­hogy a mezőgazdasági gépek javítását országszerte meg kell gyorsítani. Kánikulai vasárnap A kánikula, a verőfényes nyári idő ezen a hét végén is ezreket csábított ki otthonuk­ból, telt ház volt a strandokon, benépesült a folyók, a tavak melléke. Nagy forgalom volt vasár­nap a Velencei-tónál és a Ba­latonon is. A fővárosiak is megrohamoz­ták a strandokat, több mint 15 ezren keresték fel az egyik legkedveltebb fürdőhelyet, a Palatínust, s ugyanennyien hű­­söltek a Dagály strand meden­céiben. A Római-parti stran­dokon ugyancsak csúcsforga­lom volt. A csillaghegyi strand hatalmas területe több mint öt­ezer vendégnek nyújtott kelle­mes napozási, fürdőzési lehe­tőséget. Aki úgy érezte, hogy nincs elég melege, a nálunk is egyre nagyobb tért hódító ae­robic gyakorlataival ismerked­hetett MwrNpmzpt Adatbázisok ’83: nemzetközi számítástechnikai konferencia A Számítógépalkalmazási Intézet székházában hétfőn Adatbázisok ’83 címmel há­romnapos számítástechnikai konferencia kezdődött A ta­nácskozáson hét nemzetközi szervezet is képviselteti magát. Az ünnepélyes megnyitón a magyar szervezőkön kívül fel­szólalt az UNESCO képviselő­je is, majd a plenáris ülésen Leonyid Sumarokov, a Nem­zetközi Tudományos és Műsza­ki Információs Központ igaz­gatója tartott előadást. A konferencia idején kiállí­tást is rendeznek, amelyen a szakemberek áttekintést kap­hatnak az adatbázisok haszná­latáról. A kiállítást film- és videobe­mutatók egészítik ki. Az automatizálás aránya a könnyűiparban A könnyűipar ágazatai kö­zül a hazai kötőiparban auto­matizáltak legjobban a gyár­tóberendezések. A vállalatok gépeinek 70 százaléka részle­gesen, nyolc százaléka pedig teljesen automatizált egysé­gekből áll — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya. Más területen azonban csak kisebb mértékben és részlege­sen haladt előre az automati­zálás. A fonóiparnak viszony­lag sok olyan gépsora van, amely a különböző művelete­ket — bontás, tisztítás, kárto­lás —, egyetlen technológiai folyamatban kapcsolta össze. A hazai szövőipar automati­záltsági szintje is jelentősen emelkedett, ám színvonala — nemzetközi mércével mérve — még mindig alacsony. A hazai iparban kedvezőtlenebb az automata- és új rendszerű szö­vőgépek alkalmazásának ará­nya. A ruházati, bőr-, szőrme-, bútor- és a nyomdaiparban szintén hasonló a helyzet; megtalálhatók a korszerű auto­matákkal felszerelt berendezé­sek, a teljes géppark össze­hangolása azonban általában nem kielégítő. A bútoripar legjelentősebb gyáraiban zárt technológiai egységként gyár­tósorokat alkalmaznak, ame­lyek lehetővé teszik az auto­matizálás további növelését, a számítógépes termelésirányítás megszervezését. A tanulmányok készítői a nemzetközi fejlődés legfonto­sabb irányait is vizsgálva, több javaslatot is megfogal­maztak. Minősítették a termelési rendszereket Ismét minősítették a terme­lési rendszereket; a MÉM há­romévenként ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági termelők jelen­tős körét összefogó rendsze­rek tevékenysége megfelel-e a követelményeknek, eleget tesznek-e­ vállalt kötelezett­ségeiknek, illetve, hogy erre egyáltalán képesek-e. A leg­újabb ellenőrzések eredmé­nyeit most tették közzé, ezek szerint a termelési rendszert államilag elismerték, 27-et pedig megerősítettek..., jóvá­hagyták , további m­űk­ödésü­, két. ... . . A MÉM adatai szerint leg­nagyobb számban a kertészet területén tevékenykednek rendszerek, szám szerint 29- nek van működési engedélye. Az állattenyésztéssel 24, a nö­vénytermeléssel pedig 21 köz­pont foglalkozik maga köré gyűjtve az állami gazdaságo­kat és a tsz-eket. A rend­szerek száma évek óta nagy­jából változatlan, és ugyan­úgy a partneri kapcsolatok számába­­ sincs különösebb változás. ’­­ •’. • KISZ-tervek a fiatalok családi életre neveléséhez A fiatalok családi életre ne­veléséről készít elemzést és dolgoz ki programot a KISZ központi bizottsága mellett működő fiatal nők tanácsa. A napokban döntöttek az ezzel kapcsolatos munkálatokról, felmérésekről, a megvizsgá­landó főbb kérdésekről. A tanács ülésén megálla­pították: a fiatalok életmód­ja,­­felfogása azt tükrözi, hogy a családi életre neve­lés tartalma, módszerei és formái egyaránt korszerűtle­nek, s színvonaluk sem ki­elégítő. A fiatalok egy nem elhanyagolható nagyságú ré­szénél az alapvető biológiai, élettani, fiziológiai és higié­niai tudnivalók ismerete is hiányzik. Megállapították azt is, hogy a családi életre neveléssel foglalkozó szakirodalom igen szegényes, hiányoznak a jól megírt, a fiatalok élethelyze­tét, életkörülményeit figye­lembevevő kiadványok, pro­pagandaanyagok. Az ifjúsági szövetség a jelenlegi kedve­zőtlen helyzet megváltoztatá­sa érdekében javaslatokat dolgoz ki, amelyeket eljuttat majd az illetékes állami szer­vekhez, a Művelődési Minisz­tériumhoz és az Egészségügyi Minisztériumhoz. Népfrontvita az Olvasó népért mozgalomról Az Olvasó népért mozgalom budapesti tapasztalatairól és feladatairól tanácskoznak jú­nius 8-án, szerdán, a Hazafias Népfront budapesti bizottságá­nak székházában. A bevezetőt Postai Károlyné, a budapesti népfrontbizottság vezető titká­ra tartja. Pályaválasztás: mi legyen az elutasítottakkal? Május végén a Fővárosi Pá­lyaválasztási Intézetnél több mint ezer olyan továbbtanulási jelentkezési lapot tartottak szá­mon, amelyek beküldőit a megjelölt két iskola egyikébe sem vették fel. Az intézet szakemberei április közepe óta beszélgettek az elutasított ta­nulókkal és szüleikkel, közö­sen keresve a megoldás mód­ját. Egyelőre 600 jelentkezőn sikerült segíteni, ők kisebb részben szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat, többségüket szakmunkásképző intézetekhez irányították, mintegy száz lánytanulónak pedig azt javasolták, hogy he­lyezkedjenek el a kereskede­lemben, s munka mellett ta­nuljanak tovább. A még bi­zonytalan sorsúak közül a fiúk számára viszonylag bőséses a kínálat,: 30—40 szakma között válogathatnak. Gondok lesz­nek viszont a még felvételre váró 200 lány esetében, közü­lük ugyanis, csak százat he­lyezhetnek el a gép- és gyors­író iskolákban, az iparcikk­kereskedelmi és a ruhakészítő szakmunkás képzőben. A lá­nyok választhatnának a textil­ipari és a fémipari szakmák­ból is, azonban, a tapasztala­tok szerint a szülők még a gyenge tanulmányi eredményű gyermekeket sem engedik ezekre a pályákra. A szakközépiskolákba je­lentkező diákok közül az idén 800-an fellebbeztek a fővárosi tanács művelődésügyi főosz­tályához. Valamennyiek sorsa rendeződött az elmúlt hetek­ben: 333-at az eredetileg meg­jelölt két iskola valamelyiké­be, 196-ot pedig hasonló pro­filú iskolába vettek fel. Azok­nak a tanulóknak, akiket gyenge tanulmányi eredmé­­nyük miatt elutasítottak a gimnáziumból, különböző szakközépiskolákban ajánlot­tak fel helyet. Kedd, 1983. június 7. Boldizsár István festményei és rézkarcai Bodnár Éva tanulmányával „Sajátos tiszta kék köd”: ezt látta lebegni egy jó szemű fia­tal költő — Petőfi Sándor! — egy „város és az egész völgy felett", ama város pedig az­óta Nagybánya néven kitöröl­hetetlenül bevonult a magyar festészet történetébe. „Az utolsó nagybányai" pedig, ahogy cikke címében majd hu­szonegy évvel ezelőtt az Élet és Irodalomban Artner Tiva­dar nevezte, Boldizsár István ma is itt van közöttünk, és dolgozik, nyolcvanhatodik életévéhez közeledve is. Érthetetlen számomra, hogy a róla szóló (és műveit igen jó minőségű papíron, gondos nyomdai munkával reprodu­káló) albumot a művész saját kiadásában volt kénytelen megjelentetni. Jóllehet, a Képzőművészeti Alap Kiadó­­vállalatának gárdája gondoz­ta (és dicséretére is válik), a kiadás költségei mégis az idős mesterre hárultak. A kiadó ér­ve alighanem az lehetett, hogy két évvel ezelőtt a Mai magyar művészet sorozatban már közreadott egy kis köny­vet Boldizsár Istvánról. De ez két különböző műfaj: a nél­külözhetetlen kismonográfia a legfontosabb adatokkal , és a könnyedebb szövegű, inkább képanyagával gyönyör­ködtető album. Visszatérve Nagybányához, ahová az orosházi születésű fiatal katona az első világ­háború utolsó évében jutott el, s ahol festői színlátása, réz­­karcolói tehetsége életre szóló jó indítást kapott, mint ..a nagybányai festők harmadik generációjához tartozó”-­ mu­tatja be magát a könyvborítón Boldizsár István. Ez pedig any­­nyit jelent, hogy művészete magába szívta a kései imp­resszionisták fetiláris­ felfede­­­zéseit is. Vert egy rövid fran­ciás korszaka a harmincas­ évek első felében, amikor szí­nei világosabbá váltak (ebből az­­ időszakból való a Tavaszi napfény című nagyszerű kép, egy napsütötte veranda köny­­nyedén, szellemesen megfestett bútoraival­), de visszatekintve pályájára, alighanem az erő-, sebb színek jellemzők rá iga­zán. az 1928-as keltezésű Fel­sőbánya este sötét hegykúpjai, drámai égboltja, s az előtér földbuckáinak érett okkersár­gája ... és a még szerencsénk­re le nem zárult életműből a kosztalan éles­ fényt s árnyé­é­kot vető parasztházak soráig, az odavetett piros ruhadara­bok foltjaival felszikrázó Te­­regetés­ig (1978), vagy inkább a Tehénitatás (1980) mélyké­ken ragyogó egének és az eget majdnem betöltő fenséges fa­lomb mélyzöldjének szom­szédságát kellett volna említe­nem? A ritka szép kiállítású al­bum hatvanöt festmény színes reprodukciója mellett hason­ló számú rézkarc bemutatásá­val örvendeztet meg. Igaz a mondás, hogy ki mit szeret, meg nem unja . Boldizsár István a harmincas években ugyanazt a felsőbányai ház­sort, a hatvanas években ugyanazokat a dusnoki ma­lomépületeket, a hetvenes években ugyanazokat a dör­­gicsei régi tanyákat, öreg is­tállókat, baromfiudvarokat járta körül s karcolta rézle­mezbe rembrandti áhítattal. Némelyikre rárajzolta egy tán sámlin vagy tábori széken ülő és rajztömbje fölött görnyedő festő alakját is, a juhok, csir­kék, kacsák közt jól megférő, trágyaszagtól nem irtózó, a népézet régi színtereit meg­örökítő kalapos férfiét. Művé­szetének titka itt érhető tette­ten: a természet kifogyhatat­lan szín­ötleteit, formai válto­zékonyságát még nem unó fes­tő tájba simuló természetessé­gében. Ember Mária TISZTELT ELŐFIZETŐNK! A lapok időbeni utánaküldése érdekében fontos, hogy a szabadság megkezdése előtt legalább hat-tíz munka­nappal korábban az ideiglenes címét pontosan közölje a területileg illetékes postahivatallal. A HÍRLAPTERJESZTÉST VÉGZŐ POSTAHIVATALOK CÍME ÉS TELEFONSZÁMA Kerület Hivatal neve Postacím Telefonszám I., Budapest 114. Budapest 1525 350-350/1673 m­. H., Budapest IIl. Budapest 1525 350-350/1673 m. 111., Budapest 3. Budapest 1300 380-313 111., Csillaghegy Budapest 130 888-006 Békásmegyer Pünkösdfürdő IV. Újpest I. Budapest 1325 681-106 V., Budapest 62. Budapest 1376 320-461 VI., Budapest 62. Budapest 1376 320-464 VII., Budapest 70. Budapest 1425 428-118/101 m. VIli., Budapest 70. Budapest 1425 428-118/101 m. IX., Budapest 100. Budapest 1476 270-433 X. Budapest 10. Budapest 1475 273-270 XI., Budapest 112. Budapest 1502 667-327 XII„ Budapest 114. Budapest 1525 350-350/1574 m. XIII., Budapest 62. Budapest 1376 320-464 XIV„ Budapest 70. Budapest 1425 428-113/286 m. XV. , Rákospalota 1. Budapest 1601 682-572 Pestújhely XVI. , Cinkota Budapest 1625 . 832-523 XVI., Rákosszent­ Budapest 1625 636-067 mihály XVI. Árpádföld XVI., Mátyásföld Budapest 1630 637-202 Sashalom Budapest 1631 837-304 XVII., Rákosliget 586-921 Rákoshegy Budapest 1657­­ Rákoskert Rákoscsaba Rákoskeresztúr XVIII., Pestlőrinc 1. Budapest 1975 281-920 XVII1., Pestimre 1. Budapest 1683 480-170 XIX., Kispest 1. Budapest 1701 572-488/6 m. XX, Pesterzsébet 1. Budapest 1725 478-797 XX, Soroksár Budapest 1734 278-472 XXI., Csepel Budapest 1751 142-410 XXII., Budafok Budapest 1775 265-650 XXII, Budatétény XXII, Nagytétény Budapest 1780 264-629 Baross Gábor­­telep 4 A MAGYAR NEMZET OLV­ASÓSZOLGÁLAT­A (Budapest Vili, Népszínház utca 84.) Minden hónap első és utolsó keddjén, I8­arától 18 óráig, díszmadárked­velőknek, kertbarátoknak, szobanö­vény-gondozóknak, akvaristáknak, terroristáknak ingyenes tanácsadással szolgál. Ja

Next