Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Szombat, 1985. január 5. A területfejlesztésben támaszkodjunk jobban a helyi adottságokra Március végzére netel­iák a lakásépítési elmaradást a fővárosban KÖZÉLETI HÍREK A szövetkezeti közös fej­lesztési alap korszerűsítésé­ről tárgyalt pénteki ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Amint a testület megállapította: az alap évek óta eredményesen segíti az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek felada­tainak megoldását. A gazda­ságirányítási rendszer fejlő­dése, az érdekeltség nagyobb arányú érvényesítése­­ azon­ban megkívánja az évente 300—400 millió forintot kite­vő alap felhasználási rend­szerének továbbfejlesztését. Erről hozott határozatot az elnökség. Pénteken tartotta alakuló ülését a Gyermekkulturális Bizottság, amelyet a Magyar Úttörők Szövetsége kezdemé­nyezésére hozott létre a KISZ KB fiatal művészek tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Mi­nisztérium. A bizottság fel­adata lesz, hogy elemezze a gyermekek művelődésének helyzetét. A kereskedelmi hálózat ugyancsak tovább bővült­: 13 he­lyen, mintegy 7600 négyzet­­méter alapterületen készültek el új üzletek. Tavaly nyolc szolgáltatóegység is elkészült, 2800­­ négyzetméternyi alapte­rületen. SZOT elnökségi ülés A szakszervezetek az életkörülmények javításáért A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott. Megvitatta az MSZMP Központi Bizott­ságának kongresszusi irányel­veit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságá­nak. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a VII. ötéves terv ipari koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. További napirendi pontként megvitatta a magyar szakszer­vezetek 19­­4. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelen­tést, és jóváhagyta az idei teendőkre vonatkozó javasla­tot. A továbbiakban a Minisz­tertanács felkérésére — a tár­sadalmi vitába bekapcsolódva — a terület- és településfej­lesztés hosszú távú feladatait, valamint a budapesti agglonté­­zánó hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Állásfoglalásában az elnök­ség megállapítja, hogy az el­múlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben számot­tevő eredmén­y­ek születtek. A szakszervezeti szervek tevéke­nyen közreműködtek abban, hogy társadalmi összefogással javítsák az életkörülménye­­ket. A társadalmi munka érté­ke tavaly már túlhaladta a tízmilliárd forintot. Az ered­­mények mellett azonban új feszültségek is keletkeztek. Mind sü­rgetőbbé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a lakáshiány eny­­hítése, ugyanakkor fel kell fi­gyelni arra is, hogy a városok koncentrált fejlesztése, csök­kentette a falvak népesség­­megtartó képességét. A SZOT elnöksége helyesli, hogy a te­rületfejlesztési koncepció a korábbinál jobban épít a helyi adottságokra. Egyben rámutat, hogy az államnak is igen jelentős fel­adatai vannak az infrastruktú­ra fejlesztésében. A gazdaság­­irányítás korszerűsítése pél­dául várhatóan erőteljes dif­ferenciálódást idéz elő a ter­melőerők fejlődésében, ami kedvező hatásai mellett ked­vezőtlen aránytalanságokat is előidézhet. Ilyen esetekben a szakszervezetek véleménye szerint elengedhetetlen a köz­ponti támogatás. Az elnökség hangsúlyozza a lakásellátás ja­vításának, az egészséges ivóvíz biztosításának, a megfelelő egészségügyi, kereskedelmi, szociális, gyermekintézményi alapellátás kialakításának nagy jelentőségét. Felhívja a figyelmet a demográfiai hul­lámhoz kapcsolódó követelmé­nyekre. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy a taná­csi szervek intézményesen vonják be a lakosság mind szélesebb rétegeit, illetve a la­kosságot képviselő társadalmi szerveket e célok közös kiala­kításába. Az elnökség felkéri a terü­leti szakszervezeti szerveket, hogy vegyenek részt érdekelt­ségi területük hosszú távú fej­lesztési koncepciójának kidol­gozásában. Átvételi hiányosságok A tervezettnél kevesebb otthon készült el Budapesten szerepelt a kivitelezők átadá­si listáján, amelyek átvétele különböző hiányosságok miatt hiúsult meg. A célcsoportos tanácsi laká­sok közül nyolcszázzal a 43-as Állami Építőipari Vállalat maradt adós, s 80—80 hiánya terheli a KULTURINVEST— Alba-Regia fővállalkozást, il­letve a Regenerál Kis­szövet­­kezetet. Az át nem vett lakások többségének úgynevezett ké­szültségi szintje a 90—95 szá­zalékot eléri, ezért a Fővárosi Tanács beruházási főosztályán arra számítanak, hogy ezeket — a jövő évi lakásépítési ter­ven felül — legkésőbb március végéig befejezik a kivitelezők. December elején még több mint ötezer lakás várt át­adásra. Ez is utal arra, hogy az építkezések ütemessége nem volt megfelelő. Jóllehet még további lakások is elké­szültek, de azok nem feleltek meg az idén 1983-ban beveze­tett szigorúbb minőségi köve­telményeknek. A telepszerű lakásépítések­hez kapcsolódóan tavaly meg­épült 128 általános iskolai tanterem, továbbá a tervekben szereplőnél 300-zal több, ösz­­szesen 1500 óvodai hely is. Az év végéig átadtak hat gyógy­szertárat,­ elkészült további négy körzeti orvvosi rendelő. Az elmúlt évben Budapesten telepszerű formában 12 100 la­kás felépítését tervezték, az eredeti elképzeléseknél azon­ban 3400-zal kevesebb otthon készült el. Az esztendő utolsó tíz napjában ezer olyan lakás MAGYAR NEMZET OLVASÓ­SZOLGÁLATÁNAK jogi, építészeti és orvosi tanácsadásának helye és időpontja: Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest VII., Almássy tér 6–­II. emelet 204. (Irodalmi alkotó). Időpontok: Jogi tanácsadás: minden hétfőn és szerdán, 15 órától 17 óráig. Építészeti tanácsadás: a hónap második és harmadik keddjén. Ifi órától 1730 óráig. Orvosi tanácsadás: a hónap első csü­törtökjén, 14 órától 17 óráig. Magyar Nemzet Meddőhányóból kőszén, cement­es téglaalapanyag Haldex-rendszerű meddő­feldolgozó üzem építését kezd­te meg a csehszlovákiai Ostra­­vában a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat. 1983-ban, ala­kult meg Haldex—Ostrava el­nevezéssel egy magyar—cseh­szlovák közös vállalat, azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bányái­nál az évtizedek során felhal­mozódott, valamint az aknák­ból jelenleg felszínre kerülő friss meddőt a Tatabányai Szénbányák szakemberei ál­tal kidolgozott Haldex-eljárás alkalmazásával. A közös vál­lalat két részvényese, a Tata­bányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna­ szenet terme­lő Ostrava—Karvina Kon­szern. A közös vállalat megalakítá­sa előtt a tatabányai szakem­berek megállapították, hogy azok 6000—6500 kalóriás, gaz­daságos módon kinyerhető kő­szenet tartalmaznak. A szén különválasztása után vissza­maradó meddő pedig alkalmas arra, hogy alapanyagként hasznosítsa az ipar, többek között a cement-, a tégla- és a cserépgyártásnál. A helyszíni szereléseket márciusban kezdik meg és az év második felében már ter­mel az új üzem, amelyben évente félmillió tonna meddő­ből 80 000 tonna kőszenet nyernek majd vissza, amit fe­le-fele arányban oszt szét egymás között a tatabányai és az ostravai szénbánya. Új kiállítás a kereskedelmi és v­endéglátóipari múzeumban Új kiállítást rendeztek — felszabadulásunk negyvenedik évfordulója alkalmából — A magyar kereskedelem száza­dunk első felében címmel a Várban, a Magyar Kereske­delmi és Vendéglátóipari Mú­zeumban. Péntek délelőtt saj­­­tóbemutató keretében S. Nagy Anikó, a múzeum tudományos főmunkatársa, a kiállítás ren­dezője ismertette meg az új­ságírókat az ú­i látnivalókkal. A tárlókban elhelyezett, ke­reskedelemmel kapcsolatos értékes emléktárgyakon és a falra függesztett fotókon kí­vül számos eredeti berendezési tárgy — köztük egy Stollwerk­­automata — is magára vonja az érdeklődők figyelmét. A kiállítás anyaga egyébként visszanyúlik a múlt század vé­géig, amikor az ipar és a ke­reskedelem — különösen Bu­dapesten — addig soha nem látott fejlődésnek indult. A mai múzeum egyik „elődjét”, a Magyar Királyi Kereskedel­mi Múzeumot 1886-ban ala­pították, s amolyan „árumin­tatár” volt; ez is mutatja, hogy a kereskedésnek, ennek az ősi foglalkozásnak a modern változata milyen múltra te­kinthet vissza hazánkban. ’ Oszt­rá­k koron a nyíl a túrosat Felépítik a hamburgi erőművet Az osztrák kormány ismét megerősítette, hogy felépítik a hamburgi vízierőművet, de egyelőre szüneteltetik a mun­kálatok egy részét az érintett területen — erről hozott hatá­rozatot pénteki rendkívüli ülé­sért az osztrák kormány. A Hainburggal kapcsolatos, 11 pontból álló határozat szerint a munkálatok elhalasztásával nyert időt az erőműépítés ál­tal kiváltott konfliktus rende­zésére, a jogi kérdések tisztá­zására kell felhasználni. A határozat kimondja, hogy mihamarabb meg kell kezdeni az erőmű-létesítéssel kapcso­latos (a szennyvízelvezetés, az ivóvízellátás megoldására irá­nyuló) munkát, s haladéktala­nul hozzá kell látni a Bécs melletti duzzasztógát építésé­hez is. Az elhalasztás a terü­leten folyó irtásokra vonatko­zik. A kormány döntést hozott egy természetvédelmi park lé­tesítéséről is a Duna térségé­ben. Külön bizottságot állíta­nak fel a környezetvédelem és az energiaellátás területén ho­zandó további intézkedések kidolgozására, s kormánybiz­tos lesz felelős további erőmű­vek tervezéséért. A kabinet — írja az észak határozati pont — azt várja az erőmű ellenzőitől, hogy fel­hagynak zavaró akcióikkal. akadályozására Gödöllőn a kö­zeljövőben megüresedő Gras­­salkovich kastély, Edelényben a részben üres és helyenként életveszélyes L’Huiller—Coburg kastély, Oroszlányban a majk­­pusztai Esterházy-kastély, az egykori Kamalduli remeteség, Budapesten az óbudai Zichy­­kastély helyreállított főépüle­­téhez tartozó melléképületek, továbbá Fehérvárcsurgón a je­lenleg üresen álló és megros­­kadt födémű Károlyi-kastély. Megkülönböztetett gondos­kodást kívánnak a budai Vár­negyed körítő falai, mélypin­céi és a Halászbástya; teljes körű műemléki helyreállítást és védelmet igényel az eszter­gomi vár, Sárospatakon a Rákóczi vár és a külső vár­fal, Visegrádon a királyi vár­­rendszer és palota, a veszpré­mi vár, az egri vár és erőd­­rendszere, valamint Sopron városfala. A minisztérium lehetőséget lát arra, hogy ezeket a nagy kastélyokat jelentős kulturá­lis, szállodai és idegenforgal­mi célokra hasznosítsák. Az érintett tárcákkal közösen a következő hónapokban olyan pénzügyi feltételrendszert dol­goznak ki, amely ösztönöz a hazai és a külföldi tőke, vala­mint a lakossági források be­vonására. Kidolgozzák a mű­emléki kastélyok és a hét vár, illetve városfal védelmében a hetedik ötéves tervben elvég­zendő munkálatok tervezeteit, s a javaslatokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter az év első felében terjeszti az Állami Tervbizottság elé. Ugyanakkor tesz javaslatot a Művelődési Minisztérium is a Budavári Palota, elsősorban a Sándor palota és az egykori hadügyminisztériumi épület helyreállításának folytatásá­ra. Műemlékvédelem: kedv­ező fordulat építészeti értékeink megmentésében Történelmi műemlékeink, építészeti értékeink védelmé­ben kedvező fordulatot hozott a veszélyeztetett műemléki kastélyok és középületek meg­mentésére három évvel ezelőtt központi támogatással indított program. Az Országos Műem­léki Felügyelőség az elmúlt három évben központi forrás­ból 140 millió forinttal támo­gatta a legsürgősebb állagvé­delmi és szerkezetfelújítási munkákat. A megfelelő célú hasznosításhoz, a teljes hely­reállításhoz pályázat útján az Állami Fejlesztési Bank is ál­lami támogatást nyújt. Eddig kilenc pályázatot fogadott el, s összesen 36 millió forint ér­tékű támogatást adott egyebek között, a rövidesen befejező­dő helyreállítással, továbbkép­ző központnak ad helyet Sere­gélyesen a Zichy—Hadik-kas­­tély, Dabason a Halász Márton kúria főépülete, s hasonló célt szolgál majd Tiszadobon az ókenézi kastély és Fertőráko­son a volt püspöki kastély fő­épülete. Győrött most kezdőd­tek meg a helyreállítási mun­kák a Karmelita kolostor ba­rokk műemléképületében, amelyet majd szállodaként hasznosítanak. A következő években is foly­tatódik ez a program, amely szerint a műemléki felügyelő­ség általában évente 50 millió forinttal,­ az Állami Fejleszté­si Bank pedig a pályázatok út­ján további mintegy évi 20 millió forinttal támogatja­ a műemlékek felújítását, hely­reállítását. Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium a beavatkozás sürgőssége sze­rint sorolta a nagy műemlé­keket. A legközelebbi teendők között jelölte meg öt nagy kas­tély és ítét vár, illetve város­fal állagmegóvását és helyre­állítását. Sürgős beavatkozást igényel az épület pusztulásának meg- Emlékezés Földes Mihályra Földes Mihály író, újságíró születésének 80. évfordulója alkalmából pénteken koszorú­zási ünnepséget rendeztek a Farkasréti temetőben. A tavaly elhunyt kétszeres József Attila-díjas író sírját a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti és VI. kerületi bizottsága nevében Pusztai Ferenc, a budapesti pártbi­zottság titkára és Murai György, a VI. kerületi párt­­bizottság első titkára koszo­­rúzta meg. A Magyar Írók Szövetsége képviseletében Jovánovics Miklós főtitkár, és Garamvölgyi Károlyné ügyve­zető titkár, a Magyar Újság­írók Szövetsége részéről Pál­­fy József elnök és Kapalyay Imre főtitkárhelyettes helyez­te el a megemlékezés virágait. A sírnál lerótták kegyeletüket Földes Mihály családjának tagjai, barátai, volt harcos­társai. A megemlékezés az In­­ternacionálé hangjaival ért vé­get. Földes Mihály 1924-ben kapcsolódott be a munkásmoz­galomba. A II. világháború előtti években, 1938—39-ben a magyarországi szociálde­mokrata párt szegedi titkára­ként tevékenykedett. 1939-től 1944-ig a Népszava munkatár­saként dolgozott, hírlapi cikkei mellett illegális munkásszín­padok részére írt darabokat. A felszbadulást követően a Magyar Kommunista Párt bu­dapesti bizottságának osztály­vezetőjeként tevékenykedett. Két ciklusban országgyűlési képviselő volt. Több lapnál — így a Szabad Népnél, majd 1949-től ismét a Népszavánál — dolgozott, szerkesztette a Falu és város című folyóira­tot, majd 1957-től a Magyar­­ország című lapot. 1961 és 1967 között, nyugalomba vonu­lásáig a Központi Sajtószol­gálat szerkesztője volt. Több színművet és regényt írt. Elhunyt dr. Rubányi Pál Az Egészségügyi Miniszté­rium és a Semmelweis Orvos­tudományi Egyetem mély fáj­dalommal közli, hogy dr. Ru­bányi Pál Kossuth-díjas, az egyetem volt tanára és rektor­helyettese, az Országos Sebé­szeti Intézet egykori igazgató­ja életének 80. évében, 1984. december 25-én, elhunyt. Kí­vánságának megfelelően hoz­zátartozói családi körben pén­teken eltemették. Rubányi professzor nemcsak a magyar tudományos életnek volt jelentős alakja, de az or­vosi közéletben is nagy nép­szerűségnek örvendett, huma­nista szelleméért, mély gondol­kodásáért, és szerény magatar­tásáért. A sebészet szerteága­zó nagy területén belül az ál­talános sebészet mellett külö­nösen a mellkasi sebészetben ért el figyelemreméltó ered­ményt, s gasztroenterológiával, valamint onkológiával foglal­kozott. Sebészet címmel köny­ve is jelent meg 1972-ben. Ta­nítványai sokasága gyászolja gyászolja és emlékezik rá tisz­telettel. A NAP A tilalom tisztessége A becsületes ember olykor úgy érzi: balek. Ködö­sen újratermelődő tapasztalatok birtokában fölrémlik benne: talán át van ejtve. Mert azon fölül és főként azon alul, amit kicsi kora óta mint erkölcsi parancsot szeretettel és szigorral belésulykoltak, működik egy más, titkos, pompásan fungáló játékszabály. Valósabb­­nak tűnő, könyörtelen, cinikus. Zajlik a háta mögött a siker rejtett kecseszkecskének legszabadabb fogású birkózása. De micsoda fogásokkal! Beleszédül, hány milliót lehet cserélt címkéjű állami áruból kiüzérked­ni — és nem vigasztalja, hogy Angliában azt a néhány ezer aranyrudat nem az ő megtakarított pénzecskéjé­ből csenték el. A becsületes ember olykor azt gyanít­ja, hogy tisztessége, őszintesége, szorgalma, szervi kép­telensége a lazsálásra, könnyű prédaként szolgáltatja ki egy láthatatlan alvilágnak. S tán a becsület szabá­lyait is a becstelenek találták ki: az ő leszerelésére. Persze, van egy szalonképesebbre sminkelt alvilág is. Igazságai nem szoktak megfogalmazódni, csak mű­ködnek. S ha nagy ritkán mégis megszólalnak, legfen­­nebb félmosollyal. Iggy megbocsátással. Mondván: szemesnek áll a világ. Kaparj kurta, neked is lesz... A tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott és január elsején életbe lépett törvénynek nemcsak gaz­dasági hordereje van. A tisztességtelen gazdálkodók és derekasan munkálkodók megerősítésére szolgál. Arra vigyáz, hogy senki ebben az országban ne érezhesse baleknek magát, amiért erkölcsileg képtelen arra, amit fintorgó elismeréssel ügyeskedésnek nevezünk. Mintha csupán hamiskás csínytevés, bocsánatos bűn, lenne. Amit csak az irigy tehetségtelenek rónak fel. A tilalom nemcsak és talán nem is legfőképpen anyagi természetű. A nemzet erkölcsi vagyonát félti és óvja. Amellyel megbocsáthatatlan vétek üzérkedni. A tilalom­: szabad út a tisztességnek és a tehetségnek. DIURNUS

Next