Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

3 Műanyag sors Tudom, a gondolkodás sa­játos botrányait, tévedéseit szülheti a csak a felszínen pár­huzamosnak tetsző jelenségek felett való okoskodás. Mégis, néha oly nagy a kísértés, hogy képtelenség ellenállni. Hogy itt a jóra, vagy a rosszra való kísértésről van szó, az kisvár­tatva elválik. Amikor ugyanis a héten arról olvastam, hogy Szabó Gabriella 25 esztendő­sen előbb fáradtságra hivat­kozva lemondta, majd némi könnyítések ígéretével ismét vállalta a válogatottságot, a párhuzamokban való gondol­kodás veszélyes útjára téved­tem. Igaz, több év egy irányba mutató tényei ösztönöztek er­re. Sz­abóról, mint sokaknak, nekem is először Nyilasi Tibor jutött az eszembe. Ő nemcsak a válogatottságot mondta le, hanem vissza is akart vonulni. Később, szerencsére, meggon­dolta magát. Épp így tett nem­rég egy fiatal kézilabdázó, a szegedi Tóth Géza. Még húsz éves kora előtt, válogatott lett, aztán a visszavonulását jelen­tette be, majd a visszavonu­lás­ visszavonását. E fordulatok szerintem természetesek, nem így a megelőző bejelentések. Fokan vannak azonban, akik nem gondolják meg magukat. Növényi Norbert 27 évesen hagyta abba a birkózást. Ab­ban a korban, amikor, hogy csak csapattársairól essék szó, Kocsis Ferenc olimpiai bajnok­ságot­ nyert. Ugyanott, ahol Növényi is. Moszkvában. Nem­rég a PocSok­-ikrek esetéről le­hetett olvasni. _ A válogatott úszólányok 18 éves korukban fejezték be a sportolást. Tar­­kovács Andrea a BSE női ko­sárlabda-csapatával bajnok­ságot, Ronchetti Kupát is nyert, együttese BEK-döntőbe is ke­rült, s ő volt az egyik vezér­­egyéniség. Húszas éveinek kö­zepén járva néhány hónapja ő is visszavonult, hogy orvosi hivatásának élhessen. A sort folytathatnám egész odáig, amíg a normálisnak tűnő, de mégis furcsa jelen­ségekhez érek. A ritmikus sportgimnasztikában például természetes, hogy valaki húsz éves kora körül, vagy ezután néhány évvel visszavonul, te­hát abban a korban, amikor már tudna mit kifejezni tán­cával. (Amiként a jelentős táncosnők sem éppen gyere­kek.) De hamar visszavonul­nak a tornászlányok, az úszók is. Sokfelül induló, de egy irányba tartó jelenségcsoport, vázolható fel. A lényeg: sok sportoló túl korán fejezi be a versenyzést. S most az a bizonyo­s „meg­engedhetetlen” párhuzam Előbb egy azt bevezető furcsa fogalmat ..beszélnék ki" ma­gamból: „műanyag sportolók” c íp.v hangzik. Csúnya. De amiként a műanyag is remek technológiával, gyorsan készül, s egy ideig sokkal használha­tóbb mint a természetes anya­­gok, úgy napjaink sportolói is mintha osztoznának a század második felében elterjedt mű­anyagok sorsában. ..Kécz is gyorsan, sokat, használd, örülj neki, dobd el, vegyél mási­kat!” — ez a műanyag-sporto­ló sorsa. S amiként a szinte­tikus anyalok előállása sem magyar találmány, úgy a spor­tolók gyors elhasználódása, ha­­mari megfáradása sem. Azzal kezdtem, hogy óvnom kell magam a felületes analo­­p­­álástól. Ahány ügy, annyi ok lehet, de nem zárhattuk ki, hogy egy-egy sportolónk túl ko­rai visszakozásában az is sze­repet játszhat, hogy edzői mű­anyagnak és nem természetes, érzékeny anyagnak kezeli­k. Nem vették figyelembe a ter­mészetes anyag ,sajátosságát,­­miszerint sok gondot, törődést igényel, de „szebben szól” és főleg, sokkal tovább, mint a mesterséges matéria. S ha már megalkották, vigyázni kell rá! Nagy Péter ­fjridiréjiZ€Jz£IL át DAVID MOORCROFT, az 5000 méteres síkfutás brit vi­lágcsúcstartója (13:00,41 p.) or­vosai véleménye szerint nem versenyezhet többé ezen a tá­von. Moorcroft már az előző szezont is végigkínlódta egy fájdalmas medencesérüléssel. Az olimpia után több hónapos kezelésnek vetette alá magát a 31 éves atléta, mindhiába. Mindazonáltal az aktív spor­tolással nem kell felhagynia, a másfajta terhelést jelentő utcai versenyeken, valamint maratoni futásban továbbra is rajthoz állhat. ★ HON­ATYÁK AZ ÖKÖI­VIVAS- ÍRT. Különleges ügyben hangzott el Interpelláció a norvég parla­mentben. Három képviselő annak érdekében emelt szót: tegyék le­hetővé Steffen Tangstad számára, hogy a hazai közönség előtt véd­hesse meg a profi Európa-bajnok­i címét. A nehézsúlyú bokszoló 1984. november 9-én, pontozással verte a francia J­ucien Rodriguezt, s azóta a kontinens-bajnoki cím tulajdonosa. Hazájában azonban mindeddig nem léphetett a szorító kötelei közé. Norvégiában 1972 óta törvény tiltja a profi ökölví­vást. Helyszíni elemzések kevés esélyt adnak a h­onatyák kérésé­nek teljesítésére, a parlament több­sége a törvény megtartása mellett foglal állást. . MICHEL PLATINI, a tavaly Eft-t nyert francia labdarúgó­­válogatott kapitánya, aki ta­valy egy sor kitüntetésben ré­szesült, újabb díjra vágyik: ismét szeretné­­elnyerni az Aranylabdát, mégpedig a kö­vetkező okok miatt: „Nagyon b­ü­szke vagyok rá, hogy ami­­t ír 1984-ben, pályafutásom so­rén másodszor is Európa leg­­~’-b labdarúgójává választot­­ták. olyan futballistákkal ke­­-­­tem egy s­orba, mint pi Ste­­fano. Beckenbauer, Keegan. és rummenigge, akik szintén két­­s ’zr kapták már meg az Arany­­?' "időt. Nekem azonban Cruyff !" itt nagy elégtétel lenne a ■rmodik elsőség. Neki ugyan­is már három Aranylabdája volt, amikor fiatal játékosként együtt játszhattam vele egy gá­lamérkőzésen, Barcelonában. Megtiszteltetés volt számomra, hogy az Európa-válogatott tag­ja lehetek, de talán még na­gyobb, hogy játékos-ideálom­mal, Cruyffal együtt szerepel­hetek. Alig tudtam köszönni és kimondani a nevemet, ami­kor bemutattak neki. Azt vi­szont azóta is várom, hogy visszaköszönjön, és bemutat­kozzon. Ezt soha nem fogom elfelejteni neki s az lehetne a legméltóbb válaszom, ha épp­úgy háromszoros kontinens­el­ső lennék, mint ő volt akkor.” ★ LARRY HOLMES amerikai nehézsúlyú hivatásos ökölvívó világbajnok megerősítette, hogy márciusban vívja pálya­futásának utolsó mérkőzését honfitársa, Bay ellen. Holmes visszavonulását a következő­képpen indokolta: „99 millió dollárom van a bankban. Eny­­nyi pénzzel már megtehetem, hogy hátat fordítsak a profi boksz világának. Elegem van a menedzserekből, abból, hogy állandóan a bíróságokra kell rohangálnom a pénzemért, unom a folytonos cirkuszokat. Sajnálom, hogy így nem dönt­­hetem meg Rocky Marciano vi­lágcsúcsát: az ő 49 hivatásos győzelmével szemben, — ha nyerek is Bay ellen —, nekem csak 47 .lesz. Ennek ellenére elhatározásomban csak a cso­da ingathat meg. Ez a csoda pedig egy 30 millió dolláros ajánlat volna a Garry Coo­­ney elleni összecsapásra. ★ Bian ISMÉT AMERIKÁBA"­ versenyez. Balsikert] olimpiai sze­replés** színhelyén, az Egy­esült Államokban lép pályára március elején a Dél-Afrikából Nagy-Bri­tanniába költözött vilátrb­író közöt* távfutónő, Zola Budrt. Az olim­pián csak hetedik helyezést szer­­zett­ atlétanő az Arizona állam­beli phoe*nix-ba*n rendezem** ő 10 km­­es utcai futóversenyen vesz részt -horribilis, 75 ezer dolláros fellépti díj ellenében. A rendezők azonban kikötötték, hogy különböző jóté­kony célú eseményeken, közönség­­találkozók­on is meg kell jelennie a 18 esztendős futónőnek. Mary Decker legnagyobb riválisa nem örvend nagy népszerűségnek, az Egyesült Államokban a különbö­ző, apart­heid-ellenes csoportok máris jelezték, hogy tüntetéseket szerveznek Zola Butich szereplésének idejére.★ A SZÖULI OLIMPIÁN még­is lesznek reggeli atlétikai dön­tők? Elképzelhető, hogy igen, mert fordulat következett be az ügyben. Az amerikai televízió­sok műsorpolitikai okokból szorgalmazták a korai atléti­kai finálékat, de a Nemzetközi Atlétikai Szövetség decemberi, Canberrai ülése után a szerve­zet elnöke, az olasz Primo Ne­­biolo elzárkózott a gondolat­tól. A nemzetközi szövetség vezetője orvosi szempontokra hivatkozott a szokatlan idő­pont elutasításakor. A nem­rég véget ért párizsi atlétikai Világjátékokon Primo Nebiolo tárgyalásokat folytatott Juan Antonio Samaranch-csal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével, majd kijelentette, elképzelhető, hogy a Szöulban délutánonként várható nagy melegre való tekintettel hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a gya­logló számok, a maratoni futás valamint a 10 000 méteres sík­ futás döntője reggel legyen. További engedményekre azon­ban már semmiképpen sem hajlandó a Nemzetközi Atléti­kai Szövetség.A vállalkozói most 9x18 centi­­méteres darabokra bontották a műanyagborítást, s szuvenír formájában áruba bocsátották a­­300 négyzetméter területű szőnyeg mind a húszezer da­rabkáját. Mondani sem kell, az emlékgyűjtő amerikaiak vitték, mint a cukrot. A kész­let pillanatok alatt elfogyott, pedig 25 dollárt kellett leszur­kolni egy-egy műanyagsze­letért. A szövetség bevétele fél­millió dollár volt. Ebből az ösz­­szegből nem hogy az egyébként is felújításra szoruló, immár el­árverezett padlóborítást lehet pótolni, de akár egy új csar­nokot­ is építhetnek a röplab­­dázók számára. Mitt Dar­onnal pQ RT 1 1 -L ---- - 1 -- -■______________: r-r ..r.......... | . • • • . r ' • ' .. . . . s Nagyszerű küzdelemben jutott tovább a Vasas Baku, január 27. Vasárnap este nem volt szebb város széles e világon, mint Baku. Legalábbis így ítélték a Vasas kézilabdázó lányai, amikor késő este meg­érkeztek a Hotel Azerbaj­dzsánba, IHF-mérkőzésük visszavágója után. Nyolcgólos előnyt hoztak magukkal a budapesti 23:15- ös mérkőzésről, de a szerény 9:7-es első félidő után akkor nagyon kellett a későbbi né­hány perces bakui rövidzárlat. Bikádé István edző lidérces álmaiban kísértett ilyen rossz periódus, mi lesz, ha most meg mi kerülünk, pláne a mérkőzés elején, ilyen hullám­völgybe. Az ugyanis biztos volt, hogy az ellenfél nem fe­lejtette el Gödömé pesti ti­zenkét gólját. Ma tehát a tá­madósor bal oldalának kellett többet tennie a végső sikerért. Rácz — Hajdú K., Gödömé, Krémerné, Hajdú T., Kalmár, Gombay kezdett és az első perctől nem járt az eszükben a nyolcgólos előny. Ez külön­ben sem olyan sportág, ahol eredményesen lehet labdára, időre „ráülni”, itt hamar bün­teti a játékvezetői sípszó az ilyen taktikát. Dicséretükre szóljon, mind­össze egyszer adtak erre okot az angyalföldiek. Kitűnő szel­lemű, nyerő embereknek bizo­nyultak. A játék csúnyább, de fontosabb elemét, a védekezés rabszolgamunkáját is kellő fe­gyelemmel látták el. És bár 754 válogatottság áll a játéko­sok mögött, de az „All Star” csapat csak a támadásban en­gedte meg magának a villo­gást. A hibátlan védekezés nyomán jól értékesítették a kicsikart, kigyörtött labdákat. 8:3-nál érték el először az el­lenfelet, majd a végére ma­gabiztos hajrával egygólos előnnyel mentek pihenni. A csapat tartását mutatja, hogy kétszer is emberhátrányból voltak eredményesek. Szünet után pedig még szebb volt a folytatás. Az ide­gen pálya, a felelősség görcse végképp feloldódott, most már nemcsak hasznos, hanem szép megoldások is eredményezték, hogy 14:11 is volt a táblán. Ekkor egy sérülés az egész csapat szerkezetét felforgatta, s ez rögtön büntetők, ember­­hátrányok sorát jelentette. De fegyelemből, összmunkából nagyon felkészült a társaság. Az utolsó percekig döntetlen körül hullámzott az eredmény. Az Avtomobilszk Baku csak a legvégén tudott szépíteni, de ez már csak a, 23:21-es hazai győzelemhez volt elég. A Va­sas megnyugtató összered­­ménnyel várja következő el­lenfelét a legjobb négy között Zsolt István Labdarúgó-válogatottunk Ha­m­b­urgban Vasárnap, a kora délutáni órákban megérkezett Ham­burgba, a kedd esti, NSZK el­leni mérkőzés színhelyére Spa­nyolországból. 1l. magyar labda­­rúgó-válogatott. Mára várja Mezey György sz­övetségi ka­pitány a két „légióst”, Nyilasit és Esterházyt. Mint elmondta, hétfőn 18 órakor edzést tart, s utána hirdet csapatot. Varga, sajnos, a valenciai mérkőzés óta nincs rendben, játéka kér­déses. Közben Szepesi György, az MLSZ elnöke megállapodott az NSZK szövetségének ille­tékeseivel, hogy 1987-ben Ma­gyarországon találkozik ismét a két országi válogatottja , ugyancsak jótékony célú mér­kőzésen. ELADTÁK A PÁLYÁT, így segítettek anyagi gondjaikon az Egyesült Államok Röplabda Szövetségének vezetői. Nemré­giben nagyszabású kiárusítást tartottak Kaliforniában, mely­nek során elárverezték a Long Beach-i sportcsarnok padló­­, borítását , azt a műanyag­­szőnyeget, melyen a Los Ange­­les-i olimpián az USA férfi röplabda csapata aranyérmet, női együttese pedig­ ezüstöt nyert. A szövetség élelmes HÚSZÉVES KORÁBAN még egyetlen játékos sem nyerte el Európa legjobb kosárlabdázója címet. Az elmúlt esztendőben a sorozat megszakadt, edzők, játékosok, újságírók szavazatai alapján a szovjet Arvidasz Szabonisz lett az öreg konti­nens legjobbja, ő éppen 20 éves. A Zalgirisz -Kam­asz ko­sárlabdázójának már a mére­tei is tekintélyt parancsolóak, ugyanis 220 centiméteres ma­gasságához 130 kilogrammos testsúly párosul. A fizikai ada­tok persze még nem jelentené­nek sokat, hiszen hozzá hason­ló testi felépítésű „kollégái" nem minden esetben váltanak ki osztatlan elismerést a pa­­lánkok környékén. Szabonisz azonban némiképp más, hiszen a rendkívüli testméretei elle­nére is nagyon,gyors, s ez nem csak a futására, hanem a gon­dolkodására is igaz. Szabonisz egyébként kizárólag termeté­nek köszönheti, hogy kosárlab­dázó lett belőle. Szülei ugyanis nem sportoltak, apja szabó, anyja pedig könyvelő, mind­ketten átlagos testméretetek. Fiuk rendkívüli méreteit lát­ván azonban úgy gondolták, aki nagyra nőtt, az menjen ko­sárlabdázni. Választásuk he­lyénvalóságát gyermekük fé­nyesen igazolta. Hétfő, 1985. január 28. Tíz százalékkal lassabban két magyar a nagy alpesi síversenyeken Szombat este a tévéhíradó második kiadásában fél perc­re feltűnt a garmischi sílesik­­lópálya. A győztest mutatta a kép, aki 120 km-es sebesség­gel száguldott a cél felé. Kérdem Völgyesi Andrást, aki Gótzy Antal mellett a magyarországi alpesi síelés legjobbja, képes-e ő is ilyen félelmetes iramra. — Amikor Gótzynak és ne­kem jól megy a versenyzés, a Világ Kupa legjobbjai kö­rülbelül tíz százalékkal érnek el különb időeredményt, mint mi. Ha nagyon kijön nekünk a lépés, akkor hét százalék a különbség. — Nem helyezést számol­nak, hanem százalékot? — Természetesen helyezést is, de a sísportban jelentősége van annak, ki mennyire ma­rad el a győztestől. Idehaza például eszerint sorolják osz­tályba az alpesi sízőket. Az a versenyző kap első osztályú minősítést, akinek időeredmé­nye legfeljebb három száza­lékkal rosszabb a győztesénél. Egy szezonban három alka­lommal kell ezt az eredményt felmutatni az I. osztályú szint megszerzéséhez. — Idehaza tehát Gótzyhoz és Völgyesihez viszonyítják a minősítést? — Furcsa, de így van. Az utóbbi két esztendőben itthon egyszer fordult elő velem, hogy — ha végigmentem a versenyen — Gótzyn kívül más is megelőzött volna. Úgy emlékszem, Gótzy teljesítmé­nye is ugyanilyen, őt én előz­hetem meg. Idén ketten-hár­­man tudták mögöttünk az I. osztályú szintet teljesíteni, vagyis képesek voltak tartani a 3 százalékos különbéget. Mielőtt a Kedves Olvasó­ ar­ra gondolna, hogy Völgyesi András ennyire lekezeli tár­sait, gyorsan leszögezem: csu­pán a „keresztkérdéseimre” alakultak így a válaszai. Sze­rény, a versenyzőtársait segí­teni kívánó versenyző Völgye­si. Jellemző,­ hogy őszintén örült a nemrégen hivatalba lépett válogatott edző," Dör­­flinger János döntésének: az edző 6—7 egészen fiatal, 15— 18 éves fiút vett be a felnőtt legjobbak közé. Völgyesi sze­rint csak akkor lehet némi esély a nemzetközi helytállás­­ra, ha ennyire korán bejut a síelő a világversenyek mező­nyébe, ő maga szintén 15 éve­sen került a válogatott keret­be. 17 évesen nyerte első fel­nőtt magyar bajnokságát. En­nek a korai kezdésnek köszön­heti, hogy 18 évesen már Vi­lág Kupa pontokat szerzett. Kitzbühelben. 1983-ban az al­pesi összetettben Gótzy a 10., Völgyesi a II. helyen végzett és Völgyesi 1984-ben pontosan megismételte ezt az ered­ményt. Egy magyar síelőtől nem akármilyen teljesítmény az élmezőnyben végezni. Hi­szen az alpesi országok ver­senyzői eltölthetnek évente 7— 8 hónapot havon, a magyarok — akiknek egyáltalán van módjuk az edzőtáborozásra — négy, négy és fél hónapot. És mennyit versenyezhetnek? — Idén decemberben Olasz­országban Getzyval mindössze kétszer állhattunk rajthoz. Ja­nuárban­ újra az Alpokban voltunk, de sorra elmaradtak a versenyek, hóhiány miatt. Egyszer versenyeztünk a sváj­ci Wengenben. Ott az edzésen buktam. Getzy lesiklásban 9 —10 százalékkal végzett­­ a győztes mögött. Ez a 90—92 in­duló között körülbelül a 70— 72. helyre került. Ha sikerült volna a decembert és a ja­nuárt végig versen­yez­n­i, akkor tisztes eredményre számíthat­nánk a pénteken kezdődő bor­­miói világbajnokságon." A magyarok az alpesi síelés­ben nem tartoznak és nem is tartozhatnak a világ leg­jobbjaihoz. Ő­­ van a­ helyze­tük, mint mondjuk egy póló­sé, aki az év nyolc hónapján át nerre lát vizet. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: van-e ér­telme egyáltalán pénzt költe­ni a sízők versenyeztetésére Vajon mennyit vesz el a szö­vetség költségvetéséből a V**­lág Kupa-szereplés? — Egy fillért sem! — hang­zik a válasz. — A versenyek rendezői, gondoskodnak szál­lásról és ellátásról. A nem al­pesi országok sízői közül ket­tőt-kettőt vendégül látr­ak, nekünk csak az útiköltségről kell gondoskodnunk, bár né­hol még ezt is megtérítik. A felszerelést a nagy cégektől ingyen kapjuk, többet is, mint amennyire szükségünk van. Jómagam Head lécen, Tiron­a kötéssel, Nordica cipőben ver­senyzők. Gótzy kocsiján uta­zunk, Dörflinger János társa­ságában. Az edzőt szintén vendégként fogadják, sőt még két vezető számára is lenne ingyenes hely. — Van-e remény felzárkó­zásra? — A sísportban váratlan ki­ugrás nincsen, a versenyzők évről évre fokozatosan dolgoz­hatják fel magukat. A rajt­sorrendet a versenyeken szer­zett,­ úgynevezett FIS pontok alapján állapítják meg, s aki­nek magas a rajtszáma, tehát sokadiknak indul, az felette nehezen juthat jó helyezéshez. Mire ránk kerül a sor, addig­ra kriminálisan rosszá válik a pálya. Wengenben is azért buktam, mert mire elrajtol­hattam, az egész mezőny már kétszer­ lezúdult a lejtőn, s lyukasak voltak a kanyarok. Egy árnyékos részen nem lát­tam meg a pályahibát, össze­akadt a lécem. A Világ Kupa futamokon, lesiklásban és mű­lesiklásban egyaránt vízzel je­gessé teszik a pályát, hogy a mezőny végén levők se kerül­jenek túl nagy hátrányba. Ilyenkor is az első tíz-tizenöt síelő van a legkedvezőbb helyzetben, mert az előfutók a­­számukra kicsit felvágják a jejet. Mire mi sorra kerülünk, már jégbordák vannak a pá­lyán, sokkal nehezebbé válik a siklás. Tudom persze, hogy a legnagyobbak is így kezdték — de hát mi azok közé Sosem ke­rülhetünk. — A világbajnokságon tehát nincs remény jobb helyezés­re? — Bormióban nyilván előbbre kerülünk, mint egy­­es­ Világ Kupa futamon. A világbajnokságon ugyanis li­mitálják a résztvevők számát, a sísportban vezető országok 4— 4 versenyzőt indíthatnak, a többiek 2—2-t. Tehát nem kilencvenen, hanem mondóik negyvenen mennek le előt­tünk, különb pályán verse­­nyezhetü­nk, nyert a Világ Ku­pában. Gótzyval együtt 7—7.5 százalékos eredményt szeret­nénk elér­ni s majd meglátjuk, ez mire lesz jó. — És Kozma Péter? — Novemberben megsérült a dereka, decemberben pi­hent, de januárban már szer­zett műlesiklásban egy hato­dik helyezést Ausztriában. Ő a vilgbajnokságon közelebb tud kerülni az élvonalhoz, mint mi. Ha elindul az éve­­te-H- versenyben is, az epohóly­ közé kerülhet. Az olimpián ba szerencséje volt, most re­mélem, sikerül neki a jó ered­mény kivívása. Remek síző és nsovszerű barát, végtelenül éridöik, hogy svájci létére köz­tünk versenyez. Völffress szavaihoz még az­ v­­a­nyit, hogy mi többnyíre egy kézlegyíntéssel intézzük el a 60. és 70. helyeket, sőt még ironizálásra is huzamosak va­gyunk. . Holott értékelni, sőt tisztelni kellene azokat az erő­­feszítéseket, amelyek révért egy kilátástalan helyzetben­ levőt s­ nortávat sikerül nem­­zetközileg felszínen tartani .’irópának mindössze ó­­var­ országa van. a m ni .ük­ben ha'ón'ónk van- m­é-j rosz-5- 7­.WpgY a s.'slés köd !': rrint minapunk. a rwavarok m­égsin­csenek az utolsók közt a kontinensen. Sőt. mint a ta­­va’vs. tavalyelőtti kitzhüheni példa rml+aHn. egy«t er-»­*vs*ez a v’!á°sztrárokat is képesek legyőzni. 1 Zsolt Róbert

Next