Magyar Nemzet, 1985. július (48. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
6 Hermán Ottó színikritikái Ritka az olyan lakás, vagy abban csak egy szoba is, amelyre lakója még évtizedek múlva is lelkileg „feltekint”, ha benne lakik. így próbálom megőrizni saját írószobám múltjának „tudományos hangulatát” ma is, holott még az első világháború kezdetekor volt Hermán Ottó dolgozószobája, talán ebben is búcsúzott el nehéz betegen a látható világtól, miután 1994 őszén egy kétlovas stráfkocsi elgázolta a Nemzeti Múzeum előtt. Hogy a nagy magyar polihisztor, Hermán Ottó, a Krisztina körútnak a Maros és a Városmajor utcai közötti részén lakott, folyosói szomszédja pedig Pintér Jenő irodalomtörténész volt, azt Pintér professzor lányától, Vilmától, sokszor hallottam. Az 1912- ben még kicsi Vilmácska kipirult arcát, ha találkoztak, Ottó bácsi sose felejtette el megsimogatni. A Maros utcai ötemeletes sarokház 1912-ben épült. Jól tervezett, jól megszerkesztett, 1944-ig remekül rendben tartott bérpalota volt. 1944—45- ben százhuszonnyolc belövést, bombát kapott, lezuhant egy lépcsőháza is, de kibírta. Fasor övezte, s nyilván a ház kényelmes volta, a Vérmező zöld környéke, a táj akkori üdesége késztette Hermán Ottóékat arra, hogy az ötszobás lakásba azon frissiben beköltözzenek. Sajnos azonban csak két esztendőt élt itt a tudós, írónő feleségével, a meseköltő Borosnyay Kamillával együtt. Az 1900-as években Hermán Ottó unokahúga, dr. Sárospataky Józsefné kegyeletből meg akarta jelöltetni Hermán Ottó utolsó lakóházát egy márvány táblával a ház utcai frontján. Évekig járta az illetékes hivatalokat, agitált azért, hogy a nagy tudós a felfrissült Vérmező virágos, madárdalos környezetében illő emléket kapjon. Bár mi, lakók ennek ilyen örültünk volna, s a lakóbizottság is kérte, minden fórumon elutasításra talált. Végül dr. Sárospataky Józsefné a saját költségén csináltatta meg az emléktáblát, de sem a kerületi tanács, sem a főváros műemléki hivatala nem engedélyezte a tábla felhelyezését, azzal az indoklással, hogy van már sok emlékműve Hermán Ottónak. Így került az emléktábla házunk lépcsőházának belső falára, a kapu mellé, két keretbe foglalt emlékképpel együtt. Kis ünnepséget rendeztünk, Sárospatakiné már igen beteg volt,, nemsokára el is hunyt. Közben azt is megvizsgáltuk, mennyi az a „sok” Hermán Ottó-emlék. Mindössze egy utcanév a Rózsadomb alján, egy mellszobor a Nemzeti Múzeum kertjében és sokkal később egy Hermán Ottó-kút, illetve vízcsorgó medencék sora a Vérmezőn, szemben a Déli pályaudvarral. Maga a medencék szélére épített kettős kőtömb érdekes munka: nyitott tenyeret ábrázol, viszont a beléje faragott betűk aprók és olvashatatlanok lettek. Hogy a kút kinek az emlékezetére készült, azt csak igen közelről lehet kisilabizálni. Együtt azonban, a zuhogó „forrás” bő vizével méltón emlékeztet a nagy tudósra, már csak azért is, mert nyáron sok kisgyerek és még több madár mártózik meg benne. S most valamit még — az érzelmekről. Amikor a múlt század utolsó negyedében Herman Ottó már a kolozsvári múzeum alkalmazottja volt, egyben színikritikákat is írt. Ugyanakkor debütált Jászai Mari is a kolozsvári színházban. Hermán Ottó rajongó kritikái kapcsán szép szerelem fejlődött ki köztük. Egy városban laktak bár, de sok levelet váltottak. Szinte naponta. Némely levél elveszett, sok megmaradt. Nemcsak Hermán Ottó őrizte őket, hanem az ő halála után a felesége is, őszinte kegyelettel. Hermán Ottóné a megmaradt tucatnyi levelet halála előtt a család jó barátjának, Pósa Lajosnak adta át, majd Pósa özvegye örökölte. Pósáné halála után pedig a leveleket tovább őrizte nagy becsben dr. Kiss Istvánná — Pósa Sárika. A Pósa famíliával — és sok nemesradnói Pósával is — a Gömörben szokásos atyafiságban lévén, Pósa Sárika néhány évvel halála előtt a titkon őrzött leveleket nekem adta: használjam fel őket. Egyetlen képes heti folyóiratot kérdeztem meg — erre illetékeseket —, tart-e igényt arra, hogy közölje a leveleket, de választ nem kaptam. S különben is illetéktelennek éreztem magam arra, hogy én bontogassam két ember szerelmének múltját; a leveleketvisszaadtam Sárikának. Nemsokára Sárika is meghalt: irodalmi hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum örökölte, viszont a Jászai-levelek — tudomásom nélkül — Miskolcra kerültek, a Herman Ottó Múzeumba. A legjobb kezekbe jutott a hányatott sorsú kis levélcsomag, a Borsod megyei múzeumok főigazgatója, dr. Szabadfalvi József kezébe. ő 1979-ben — csaknem száz évvel keletkezésük után — igen gondos, szakszerű magyarázatok kíséretében a Borsod megyei Múzeumok Évkönyvében kiadta. Különlenyomat is készült belőle. Így vált örökéletűvé a Breznóbányán született „Herrmann”-fiú rövid, de szép szerelme. Csak szülővárosában nincs semmi emléke. Szombathy Viktor A bizalom tanúsága Az egyik általános iskola igazgatója levelet kapott, amelyben sok szülő aláírásával, kéréssel fordulnak az iskolavezetőséghez: gyermeküket a következő tanévben is az az idős pedagógus tanítja, aki ebben a tanévben helyettesként vezette az osztályt. Hogy mi lesz a helyzet a következő tanévben az egyes pedagógusok beosztása körül, most van csak kialakulóban. De a tény, a levél, egy pedagógus számára minden szónál ékesebb bizonyíték. Napjainkban, amikor az iskolák kapui egy időre bezárulnak, és amikor annyi szó esik a pedagógiáról, a pedagógusok munkájáról, a fenti eset egy csepp abból a bizalomból, amit a pedagógus munkájával kiérdemelhet. Gyakran hallunk vagy olvasunk elmarasztalást és felületes, kósza hírek szálldosnak a pedagógusok olykor elkövetett hibáiról. Kell, hogy elhangoznék olyan szó is, amely ennek a felelősségteljes, nagy energiát kívánó munkának, ha nem is rangos, de igazi elismerése. A pedagógus a legfinomabb anyaggal, a legformálhatóbbal, a gyermekkel való munka szerelmese. Biztos vannak, akik tagadják ezt, vagy legyintenek rá. Elharapózott az általánosítás. Nem tudom, hogy híres festő, építész vagy szobrász mit szólna, ha őt egy kalap alá vennék a tehetségtelenekkel, a gicscset alkotókkal? Vagy irodalmi érték alkotóját egy fércmunka elkövetőjével? A pedagógus, ha hivatásának magaslatán áll, akár idős, gyakorlott, akár a közép korosztály tagja, vagy kezdő a pályán, olyan magot vet, amely a jövőt virágoztatja ki. Egyegy nem sikerült tankönyvből általános következtetést vonnak le. Sokszor általánosítanak egyes elkövetett hibákból. Hát általánosítsanak most abból a levélből, amely látszólag nem is fontos levél, tartalma mégis magasfokú elismerés. B. I.-né Magyar Nronzot Vas Károly emlékezete Most kaptuk a szomorú hírt, hogy Vas Károly, az érsekújvári gimnázium egykori tanára, a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium első igazgatója, a Felsőbüki Nagy Pál Népi Kollégium hajdani szervezője és vezetője, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, 79 éves korában Pécsett elhunyt. Halálával érzékeny veszteség érte a magyar szellemi életet. Rokonszenves embert, a történelemtanítás és a helytörténeti kutatás jeles képviselőjét veszítettük el benne. Vas Károly igazi pedagógusegyéniség volt. De jóval több annál. Ahogy ő életében egyszer megfogalmazta: „forradalmár népnevelő”. Egy Veszprém megyei kis községben, Nyaradon született, 1906-ban, parasztcsaládban. A tehetséges félárva fiú a pápai bencés gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Majd a Teológiai Főiskolára került, mint sok szegénysorsú gyermek. Végül mégis a világi tanári pálya mellett döntött. Ebben valószínűleg szerepet játszott az ifjú nagy érzékenysége a társadalom égető kérdéseiiránt. Felháborodással töltötte el övét embertelen életmódja, szenvedése, társadalmi kitaszítottsága. Mindennek nem passzív szemlélője, hanem „hárommillió koldus” sorsának megváltoztatója akart lenni. Középiskolai történelem— latin szakos tanárként néhány évig házitanítóskodott egy ajkai földbirtokosnál, majd, 1939-ben Érsekújvárott kapott középiskolai tanári állást. Itt kapcsolatba került a magyar— szlovák progresszióval, parasztfőiskolát szervezett. Tagja lett a Makón megalakuló Nemzeti Parasztpártnak, barátai voltak a népi írók, Keresztúri Dezsőtől Erdei Ferencig. Szervezték a parasztságot, földosztást követeltek, a tehetséges parasztfiatalok továbbtanulását szorgalmazták. Kapcsolatba került a Györffy Kollégiummal is. 1945 őszén a győri Révai Miklós Gimnáziumban találjuk igazgatóhelyettesként. Közben Keresztúri Dezső vallás- és közoktatási miniszter felkérte az 1946 végén megalapított Celldömölki Állami Gimnázium vezetésére. 1947 őszén már nemcsak az új intézményt, hanem a hozzákapcsolódó, s általa szervezett Felsőbüki Nagy Pál Népi Kollégiumot is igazgatta. Hároméves kemenesaljai működése meghatározó volt Celldömölk nagyközség társadalmi-politikai és kulturális életében. Az országos politikában a Nemzeti Parasztpárt választmányi tagjaként is szerepet vállalt. Mi, akik a Celldömölki Állami Gimnázium első növendékei és az általa szervezett népi kollégium tagjai voltunk, rajongtunk érte. Nagy műveltsége, sokoldalúsága, humánuma elbűvöli mindnyájunkat. Néhány mozgalmas év után a Pécsi Tanárképző Főiskola Történelmi Tanszékének vezető tanáraként dolgozott 1971-ig. A két évtized alatt tanárnemzedékek egész sorát nevelte. Kitűnő előadó volt. Megírta A történelemtanítás módszertana című kézikönyvet, melyet nemcsak idehaza, hanem a szocialista országokban is ismernek és használnak. Azóta sem írtak korszerűbbet, használhatóbbat. Személyiségét a magyar pedagógiatörténet számon tartja, írt mintegy 2000 oldalt, az utókorra vár a feladat, hogy életművét kötetben jelentesse meg. Valamennyi tanulmánya fontos társadalmi-politikai-pedagógiai mondanivalót tartalmaz, beleértve a Celldömölki Állami Gimnázium első évkönyvét, melyben a szerző megindokolta Kemenesalja jogos igényét középiskola alapítására. A helytörténeti kutatómunka egyik jelentős kezdeményezője volt Magyarországon. Intézete azóta is a helytörténeti kutatás jelentős bázisa, központja a magyar felsőoktatásban. Az elmúlt 20 évben egy ősi foglalkozást is űzött, a szőlőművelést. Kezdetben a szellemi munka kiegészítéseként, később, 65 éves korától már szinte fő foglalkozásként, méghozzá magas fokon, a Pécs melletti Meszes-hegyen. Egykori tanártársai és tanítványai állandó vendégei voltak, öt évvel ezelőtt megalakították a Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium öregdiák Baráti Körét. Boldogan kapcsolódott be a közös munkába. Egyetértett, vitatkozott, tanácsot adott sok kérdésben. Örült tanítványai sikerének. Amikor az új iskolai reform terve 1972-ben felmerült, a jeles szakembert felkérték, mondjon véleményt a kérdésben. Vas Károly terjedelmes tanulmányban válaszolt, melynek lényege, hogy a mai iskolának a NÉKOSZ-mozgalom pedagógiai módszereit kell átkor követelményeihez igazítva. A tanulmány mindhárom bírálója kiadásra javasolta. Ez volt utolsó tudományos munkája. Életében nagy szeretet és megbecsülés vette körül. Örökös tagja volt a Pécsi Tanárképző Főiskola intézeti tanácsának. Vas Károly közeli rokona volt — anyja révén — Nagy László költőnek. Halála mindnyájunkat megdöbbentett. Nem láthatjuk többé örökké mosolygós, jóságos arcát, nem hallhatjuk okos szavát. Szellemi hagyatékát féltve őrizzük, s amennyire erőnkből telik, tanítványainknak továbbadjuk. Dr. Tungli Gyula Balesetveszély Mint zenekedvelőt, mindig eltolt az öröm, ha az újjászületett Operaházba mehetek. Tudom, hiszenolvastam, a gépészettel vannak még problémák, és ezt teljesen rendbe hozni bizonyára nem egyszerű ügy. Én egy kisebb, ám sokak számára veszélyt jelentő hibára hívom fel a figyelmet. A harmadik emeleti oldalerkélyhez vezető meredek lépcső korlátja az újjáépítés óta hiányzik. Mivel ez a nézőszektor elsősorban a kispénzű öregembereké, a balesetveszély még fokozottabb. Nagyon szeretném, bar — nagy költséget nem jelentő — korlátpótlást mielőbb elvégeznék. Fokozza a bafét hogy az újjáépítés előtt a lépcső tapadó bársonnyal volt bevonva, s ezt most csúszós parkettával helyettesítették. Gondolom, olcsóbb a javításokat elvégezni, mint megvárni, míg valaki kitöri a nyakát. MARTIN JÓZSEFNÉ, egy régi operalátogató Milyen nyelven írták? A budai Bécsi kapu térre érkező Jámbor idegent Hatalmas, rikító színű plakát tájékoztatja a MUSICHOF nyári műsoráról. Nem tudom eldönteni, hogy ez reklámlélektani fogás, avagy takarékosságból egyszerre akarják tájékoztatni az angol és német utazókat, de gyanítom, hogy ez a félig angol, félig német szó-szörnyeteg csak magunk nevetségessé tételére alkalmas. (Aki nem tud arabusul .. .) Jó lenne minél előbb eltüntetni vagy kiigazítani. Grynaeus Tamás Budapest Kevés Újpesten a gyógyszertár A felszabadulás óta Budapest IV. kerületében az alábbi gyógyszertárakat szüntették meg: Mátyás téri patika, a Nádor utca és a Deák utca sarkán levő patika, a Rózsa utca a az Árpád út sarkán volt patika, továbbá a közelmúltban a Bajcsy-Zsilinszky s Árpád út sarkán levő patikát zárták be. Jelenleg már a második hónapja zárva tart tatarozás címén az SZTK épületében levő patika. A Szilas patak, Attila utca, Leiningen utca, s az Árpád út bezárta négyszögben egyetlenegy patika van nyitva a Bajcsy-Zsilinszky úton a Tanácsházával szemben. Ez a patika is a közeljövőben bezár. Az új lakótelepen a központtól távol van az SZTK-patika, a Pozsonyi úton létesült új patika s egy kisegítő gyógyszertár a Rózsa utcában. Az említett területen lakó 30—10 ezer ember gyógyszerellátását jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky úti patika látja el, itt folyamatosan tumulturozus jelenetek vannak. Ügyeletes patikaként a Pozsonyi úti gyógyszertárt jelölték ki állandó jelleggel. Ez például az új Tungsramlakóteleptől körülbelül 5 kilométernyire van. Tervbe vették egy új patika létesítését a központtól távol, az új lakótelep kellős közepén. A gyógyszertárak tömeges bezárásának indokaként azt hozták fel, hogy a patikák forgalma igen csekély, s így nem gazdaságos?! Kérem, segítsenek az áldatlan helyzet megjavításában. Nyissák ki újból a központban levő Nádor utcai patikát, mely egy szoba konyhái lakás kiváltásával megnagyobbítható. Most papírraktár foglalja el a helyét. Szabó Ernő Hétfő, 1985. július 8. Századok, félszázadok... 1685., JÚLIUS 8.: Érsekújvárhoz érkezett Lotharingiai Károly szövetséges főserege. Az erőd a Nyitra folyó jobb partján negyvenhét holdnyi területet ölelt fel, amelyet harmincnyolc méter széles — a Nyitra folyótól táplált — vizesárok vett körül. Lotharingiai Károly seregének megérkezésekor azonban a török csapatok — Ibrahim pasa vezetésével — már Eszék előtt álltak. JÚLIUS 12., 1935.: Belgium felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. JÚLIUS 13., 1935.: Miután — Roosevelt javaslatára — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai jegyzéket cseréltek, diplomáciai kapcsolat jött létre a két állam között. Ennek köszönhető a két ország gazdasági kapcsolatainak kiszélesedése és az egyéves kereskedelmi szerződés, amelyet ezen a napon írtak alá. JÚLIUS 14., 1935.: A Bastille bevételének évfordulóján harmincötezer jobboldali tűzkeresztes tartott díszszemlét Párizsban, az ismeretlen katona sírjánál. A dolgozók ugyanezen a napon országszerte nonfront-találkozókat szerveztek. Párizsban ötszázezer ember tüntetett, a Place de la Bastilleon, a köztársasági trikolór alatt az Internacionálét és a Marseillaise-t énekelte. Jean Perrin, Nobel-díjas fizikus olvasta fel, s a százezres tömeg utána mondta a népfront híveinek esküjét. 1935. JÚLIUS ELEJÉN, Brazíliában, a népfront a Vargas-kormány elnyomása ellen jött létre. Erősödött a brazil fasiszták, az úgynevezett integristák tevékenysége. A Nemzeti Felszabadító Szövetséghez (népfront-jellegű szervezet) csatlakoztak a munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák. Programjuk a nép legfontosabb követeléseit tartalmazta: demokráciát, nemzeti függetlenséget, a létfeltételek megjavítását. A szövet ég taglétszáma másfél millió volt. Amikor július elején felhívásukban minden hatalmat a Nemzeti Felszabbadító Szövetségnek követeltek, a Vargas-kormány beoltotta a szövetséget, s hajszát indított tagjai ellen. 1935 NYARA, KÍNA: A Japánok — nem ütközve ellenállásba a Kuomintang - kormány részéről — tovább szélesítették expanziójukat Észak-Kínában. Ho-Jing-zsen, a Kuomintang-kormány hadügyminisztre titkos tárgyalások eredményeképpen megállapodást kötött az észak-kíreai japán csapatok parancsnokával, amelynek értelmében a Kuomintang csapatait kivonták Hoipej tartományból, s a kínaiak megszüntetik a japán-ellenes propagandát. (összeállította: Balogh Ágnes) Heti kulturális rendezvények Fővárosi Operettszínház: H, K, Sze: Egy kis hazai (7). Vidám Színpad: H, K, P, Szó, V: Őrült nők ketrece (8) — Sze, Cs, Jövő H: Szeretem a feleségem (8). Hajószínház: H, K, Sze, Cs, P: Túl az Egyenlítőn (8. Esőnapok: 13., II.) Kürszínház: H, K, Sze, Cs, JÖVŐ H: Dekameron (fél 8) . Lézerszínház: Cs: V: Mike Oldsfield (6, V: fél 8) — Cs: Egy kiállítás képei (fél 8) — P: V: Sztá- Rock (8), — P: Lézer-Hullám (fél 8). Az utolsó óra (9) — Szó: Lézeretika (6), Eroica (fél 8), Lézerock (9). Hűvösvölgy! Szabadtéri Színpad: V: Ezüstfurulya (az Állami Bábszínház vendégjátéka, de. 11). Városmajori Színpad: H, K, Cs, P, Szó, V, Jövő H: A kalóz (fél 9) Hilton Szálló Dominikánus udvara: A Corelli Kamarazenekar hangversenye (fél 9) — K: Carmina Burana et Hungarica (fél 9) — Cs, P: A kékszakállú herceg vára — Fából faragott királyfi — A csodálatos mandarin (a Zalaegerszeg: Hevesi Sándor Színház vendégjátéka, fél 9) — V: A kamarazene gyöngyszemei (fél 9) — Jövő H: Benkő Dániel estje — A reneszánsz pop (fél 9). Budai Parkszínpad: K. Sze. Cs. P. Szó: America Tropical revü (8) — Jövő H: Kovács Kati estje (8). Margitszigeti Színpad: P: Carmen (Bemutató, fél 9) — Szó: V: A csárdáskirálynő (fél 9). Pest megyei Tanács díszudvara: H: A Magyar Kamarazenekar koncertje (Kamarazenekari hangverseny 2., 8 — Esőnap: 9-én) — Jövő H: A Budapesti Fúvósegyüttes hangversenye (8). Zenélő udvar: Szó: A Régi Zenei Stúdió hangversenye (Esti muzsika a Várban 1/4., 8 — Fsónap: 11-én). Zichy-kastély: Jövő H: A Benkó Dixieland Band hangversenye (8. Esőnap: 17-én) Mátyás-templom: Cs. Jacob Wittner (Svájc) orgonaestje (8) — P. Olivier Eisemann (Svájc) orgonaestje (8). Pesti Vigadó Hangversenyterem: H: Szól a táncnak, muzsikának ... A KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó Zenekarának és Tánckarának műsora (8) — K, Sze. Cs, P: Bécsi keringő . .. Részletek Johann Strauss operettjeiből (8) — Jövő H: Vallomások a néptáncról ... A Magyar Állami Népi Együttes új műsora (3). Fővárosi Nagycirkusz: Sze. Cs, P, Szó, V: Attrakciók ’85. (du. fél 4 és este fél 8, Szó: de. 10 is!, V: de. 10 és du. fél 4). Szereposztás és rövid tartalom a Pesti Műsorban található! Értesítjük • • tisztelt ügyfeleinket, hogy a METALLOGLOBUS Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat TARNASZENTMIKLÓSI ALAPANYAG RAKTÁRA Tarnaszentmiklós (Heves megye) Metalloglobus telep, Telefon: 02. 1985. JÚLIUS 15-TŐL 26-IG LELTÁROZ. A leltár ideje alatt az áruforgalom szünetel. Felvilágosítást ad: MrrAI.LCCI.0801 VEV&ZOLQALAI XIM. Dozsa György út ff. 40V121 A Csepel Vendéglátó Vállalat azonnali felvételre keres: kezdő és gyakorlott — ÜZEMKÖNYVELŐKET, — BÉRELSZÁMOLÓKAT, — GÉPKÖNYVELŐKET, — ELSZÁMOLTATÓKAT. ösztönző bérezés, rugalmas munkaidő, szociális kedvezmények, kedvező munkafeltételek. Jelentkezés a közgazdasági és munkaügyi osztályvezetőnél, Budapest IX., Soroksári út 98. Személyesen vagy 144-315 telefonon.