Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

4 Izombat, 1986. augusztus 30. Magyar Nemzet A szeptember elsején életbe lépő sajtótörvény nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit A szakértelem hiányát kifogásolja az exportfővállalkozói tevékenységben a népi ellenőrzés KÖZÉLETI HÍREK Horn Gyula külügyminiszté­rium! államtitkár és Jaakko Numminen oktatásügyi államtit­kár, a Finn—Magyar Kulturális Vegyesbizottság társelnökei augusztus 28-án, csütörtökön Hel­sinkiben aláirták a két ország három évre (1986—89) szóló kor­mányközi kulturális, oktatási és tudományos együttműködési munkatervét. Horn Gyula állam­titkár helsinki látogatása során megbeszélést folytatott Paavo V&yrynen külügyminiszterrel, Ake Wihtol államtitkárral, Seppo Pietinnnel, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével, valamint Jaakko Kalevalával, a köztársasági elnöki hivatal veze­tőjével a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, különös tekin­tettel az európai biztonság és együttműködés további erősítésé­t nek lehetőségeire. Horn Gyula találkozott Arvo Aaltóval, a Finn Kommunista Párt elnökével és Matti Ahde környezetvédelmi mi­niszterrel, a Finn Szociáldemok­rata Párt alelnökével. Burján Sándor, a Magyar Táv­irati Iroda vezérigazgatója augusztus 27-től 29-ig Bukarest­ben tárgyalásokat folytatott Ale­xandra lonescuval, az Agerpres román hírügynökség vezérigaz­gatójával a két hírszolgálati iro­da együttműködéséről. Az MTI vezérigazgatóját fogadta Constan­tin Mitea, az RKP KB sajtó- és propagandaosztályának he­lyettes vezetője, valamint Maria Groza külügyminiszter-helyettes. A találkozókon részt vett Szüts Pál bukaresti magyar nagykö­vet. Véget ért a szocialista fővárosok fiataljainak találkozója (MTI) A szocialista országok fő­városai XIII. Ifjúsági (találkozója pénteken a Vígszínházban rende­zett gálaműsorral ért véget. A gálaesten mondott záróbeszédé­ben Kiss Péter, a KISZ budapesti bizottságának első titkára elmon­dotta: a (találkozót jó hangulat és sok munka jellemeke. A rész­vevők egymás életének, gondola­tainak, érzéseinek megismerésé­vel hozzájárultak népeik barát­ságának erősítéséhez is. A szak­mai versenyek és a kulturális programok segítették a tapaszta­laitok kicserélését. A politikai ta­nácskozáson tó hasznos tudnivaló­kat adtak át egymásnak a kül­döttek. A delegátusok egyetértet­tek abban, hogy fel kell hívni a világ békeszerető fiataljait, mun­kálkodjanak a béke megszilárdí­tásáért. A rendezvény, zárónapján — pénteken — a küldöttségek ve­zetőit fogadta Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottságának titkára és Szépvölgyi Zoltán, Bu­dapest Főváros Tanácsának el­nöke a budapesti pártbizottság székiházában. Ezt követően a de­legációk vezetői látogatást tettek a KISZ központi Bizottságán, ahol Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára fogadta őket. Termelési nagydij a szabadegyházi Vörös Csillagnak (MTI) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter termelési nagydijat adományozott a sza­badegyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetnek tartósan magas színvonalú, költség- és energia- takarékos gazdálkodásáért, kivá­ló termelési eredményeiért, a termelés hatékonyságának folya­matos' javításáért, valamint a ha­zai és az export árualapok bőví­téséhez való hozzájárulásáért. Az oklevelet, valamint a nagydíjat — Kiss Ferenc szobrászművész Búzakalász című alkotásának ki­csinyített mását — pénteken Ün­nepi közgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára adta át Pallag Tibor tsz- elnöknek. államtitkári rendelkezés Is ké­szült a Tájékoztatási' Hivatalban. — Az első, vagyis az időszaki lapalapitásról szóló rendelkezés tisztázza a lap engedélyezésére és megszüntetésére, illetve szünetel­tetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű ívolt jogszabállyal rendezni a he­lyi stúdiók, Ismertebb nevükön a kábeltelevíziók működését is. Lényege az, Hogy ha helyi poli­tikai, gazdasági és kulturális igényt elégítenek ki, s biztosítot­tak a szükséges feltételek is, ak­kor nincs akadálya az alapítás­nak. A (harmadik, a szerkesztősé­gek vezetőinek jogállásával fog­lalkozó rendelkezés a korábbiak­nál még egyértelműbben leszöge­zi, hogy a főszerkesztők, a fele­lős szerkesztők a szerkesztőségek igazi gazdái. A negyedik rendel­kezés az újságíró alkalmazási fel­tételeiről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nélkülöz­hetetlen követélményeket taglal­ja — a színvonal, a mérce eme­lésének igényével. — Véleménye szerint a sajtó — most már törvény által is — ki­bővített mozgástere növeli-e a tá­jékoztatás társadalmi hasznát, kö­zösségi felelősségérzetét? — A törvény nemcsak az alkot­mányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, hanem a nép­nek a tájékoztatáshoz való jogát is magában (foglalja. Kodifikál­ja az újságírók jogait és köteles­ségeit, előírja a felvilágosítási és válaszadási kötelezettséget is. Jogi garanciákat nyújt a jól be­vált sajtópolitika gyakorlásához: nem szigorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségeinek vezetői, a ro­vatoknak határozott arculatot adó újságírók most még több infor­máció birtokában végezhetik felelősségteljes munkájukat, nö­velhetik hitelüket az olvasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. A nyomtatott és az elektronikus sajtó műhelyeinek élén felelős szerkesztők, szakmájuk felké­szült mesterei állnak. Így hát minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény szé­leskörűen érvényesüljön, tájékoz- tatásunk megfeleljen fontos tár­sadalmi küldetésének. Az Ehlöki Tanács módosította a belkereskedelmi törvényt (MTI) Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács elő­terjesztése alapján módosította a belkereskedelemről szóló 1978. évi í. törvény, valamint a magánke­reskedelemről szóló törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a meg­alkotása óta a gazdasági életben bekövetkezett változások — a vállalatirányítási rendszer korsze­rűsítése, a tevékenységi kör sza­badabb meghatározása, új üze­meltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosítása tette szüksé­gessé. Az új jogszabály a belke­reskedelem alapvető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevé­kenység helyett a kereslethez iga­zodó árukínálat kialakítását, a ke­reskedelmi, a vendéglátási és az idegenforgalmi szolgáltatások bő­vítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásénak és vá­sárlási lehetőségeinek javítása ér­dekében a kistelepüléseken, illet­ve a megfelelően el nem látott területeken lehetségessé válik a magánkereskedés és a kisipari te­vékenység együttes gyakorlása. Az új szabályozás a magáinkétes- •kedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály által megha­tározott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem te­vékenységét kiegészítve, vendég- látási, kereskedelmi és idegenfor­galmi szolgáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanáéi törvényerejű rendeletet hozott egyes szövetke­zeti jogszabályok módosítására. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntési .rendszer fejlesz­tése és a választott szövetkezeti testületek irányító szerepének fo­kozottabb érvényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésével össze­függésben az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőok­tatási intézményeiről. Ezen in­tézményrendszerben bekövetke­zett változások szeptember 1-jén lépnek hatályba, s végrehajtásuk folyamatosan történik. A továbbiakban a testület kine­vezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója Bányám Rezső államtitkár nyilatkozata. (MTI) Szeptember 1-én lép életbe az Országgyűlés által már­ciusban elfogadott sajtótörvény. Ennek kapcsán nyilatkozott Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. — A sajtótörvényt mindenek­előtt a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének szándéka szül­te. Az a tapasztalat, hogy az em­berek mind jobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jellegű tájé­koztatást, a szűkebb és itágabb környezetünk ,történéseiről, ese­ményeiről való gyors, hiteles és pontos beszámolókat. A közvéle­mény — minit az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanácstagi fogadóórákon, s más alkalmakkor kinyilvánított állampolgári véle­mények jelzik — egyetértéssel fogadta a sajtótörvény megszü­letését Rendkívül - nagy nemzetközi visszhangja is volt a sajtótör­vénynek. Úgyszólván minden ve­zető lap, rádióadás foglalkozott — persze eszmei-politikai elköte­lezettsége szerint — új törvé­nyünkkel. Nemcsak a szocialista országokban találkozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. — On parlamenti felszólalásá­ban sem titkolta: a paragrafusok formálódásakor, az előzetes szak­mai eszmecserék során több kér­désről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is el­fogadott törvény miként segíti majd a tájékoztatáspolitika gya­korlatának fejlődését? — Elsősorban a kormányzati szervek, az intézmények, vállala­tok, azaz: az informátorok felvi­lágosítási kötelezettségéről szól­nék itt. Nem titok, hogy a törvény előkészítésekor sokan aggályos­kodtak, mások őszintén aggódtak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan információkat, té­nyeket, adatokat, álláspontokat is nyilvánosságra hoz, amelyek vol­taképp valamely intézmény, szerv belső titkai, s amelyeknek közzé­tétele Itthon vagy külföldön hát­rányos helyzetibe hozhatna pél­dául egy vállalatot Magától érte­tődő^ hogy az alapvető a társa­dalom összérdeke, ez felette áll minden részérdeknek. De a tör­vény elismeri a tájékoztatás terén is a kisebb közösségek és az egyén érdekelt is. — A sajtótörvény határozottan kimondja az újságírók jogát a közérdekű információk megszer­zéséhez és közreadásához. A fel­világosítás megtagadására a tör­vény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad felhatal­mazást. Külön is szeretném alá­húzni, hogy nincs semmiféle ih- dókolatlan koriáit, tilalmi lista a tájékoztatásban. Elkötelezetten, felelősséggel bármiről irhát a sajtó. Mindenkor határozottan, szigorúan fellépünk, ha az újság­írót —i önérdekből — megfoszt­ják az információtól vagy félre­tájékoztatják, de következetesek leszünk a felelőssógrevonásban akkor is, ha az újságíró szegi meg írott vagy íratlan szabályait. i— A sajtótörvény nem rendel­kezhet tételesen a sajtójog egy sor időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készülnek-e a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hiva­talában e témakörökben eligazító végrehajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jogo­kat és kötelezettségeket rögzítő alapszabály, amelynek rendelke­zései (közvetlenül és azonnal hat­nak. Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a részlet­szabályokat e végrehajtási ren­deletek és más jogterületek ren­delkezései fogalmazzák meg. A törvénnyel egyidobén, az abban 'kapott felhatalmazásnak megfe­lelően — többek között — négy Béke hétvége Munkásnagygyűlés (MTI) A békéért és a leszere­lésért folytatott harc szakszerve­zeti akciónapja alkalmából a bé­ke hétvége nyitó eseményeként munkásnagygyűlést rendeztek pénteken Székesfehérvárott, a Videoton Elektronikai Vállalat oktatási és továbbképzési köz­pontjának sportcsarnokában. A fórumon jelen volt Barabás Mik­lós, az Országos Béketanács fő­titkára is. A munkásnagygyűlés résztve­vőit Kratochvil Lászlóné, a Vi­deoton szakszervezeti bizottságá­nak szervezőtitkára köszöntötte. Az egészségügyi intézmények műszerellátottságának vizsgálatá­ról készített jelentést vitatta meg tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Czravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Juszt La­jos egészségügyi miniszterhelyet­tes. A KNEB az előterjesztést el­fogadta, és ügy döntött, hogy a Minisztertanács elé terjeszti. A KNEB elnöke tájékoztatta időszerű kérdésekről a testület tagjait, így arról, hogy a Gazda­sági Bizottság megtárgyalta és jó­váhagyta a komplett berendezés­export utóvizsgálatáról készített jelentést. A népi ellenőrök vizs­gálati összegzésükben megállapí­tották, hogy az 1982-ben végzett alapvizsgálat óta jelentősen javult a vállalatok ez irányú tevékeny­sége. A vállalati munka javulása el­Székesfehérvárott majd Baranyai Tibor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. — A legnagyobb szenvedést mindig a dolgozó embereknek okozták a háborúk — mondotta —, ők az elsőszámú áldozatai a vérontásnak, ők viselik az anya­gi terheket, a munkájukkal lét­rehozott értékek pusztulnak el. A béke ügye elválaszthatatlan a munkásosztálytól; a munkás em­ber legmélyebben rejlő termé­szetes tulajdonsága, hogy óvja azt, amit létrehozott Ebben egy­ségre találnak a dolgozók, élje­nek bárhol a világon. lenére is visszaesett azonban a komplett berendezések exportja. Ennek alapvető okát a nehezebbé vált külgazdasági helyzetben és abban találták meg a népi ellen­őrök, hogy a fejlődő országokban csökkent a fizetőképes kereslet. Változatlanul sok gondot okoz az exportfővállalkozói tevékenység­ben a szervezési tapasztalatok és a szakértelem hiánya. Ezt követően a KNEB megtár­gyalta azoknak a közérdekű jelzé­seknek a vizsgálati tapasztalatait, melyek azt tették sióvá, hogy az 1983-ban a Balaton partján beve­zetett építési korlátozásokat a ta­nácsok nem tartják meg. Sőt, esetenként a tanácsi dolgozók ad­nak segítséget az építési tilalmat elrendelő határozatok megkerülé­séhez. A vizsgálatok igazolták a jelzések jogosságát. Ezek során jelentős számú szabálytalansággal és a rendelkezésnek tudatos meg­sértésével találkoztak a népi el­lenőrök, akik kezdeményezték a A KNEB megtárgyalta a komplett berendezések exportját, a balatoni építési tilalmak megsértését törvényes állapot helyreállítását és 1 mények alapos gyanúja esetén a felelős tanácsi dolgozók felelős- I büntető feljelentést tettek, ségrevonását, illetve bűnesetek- | (cs. n. L) Korszerűsödik a felsőoktatási intézmények rendszere (MTI) A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és a Miiniisztertaiiács — a felsőoktatás fejlesztési prog­ramjában és az oktatásról szóló 1985. évii I. törvény végrehajtá­saként — újonnan határozta meg a felsőoktatási intézmények rend­szerét, illetőleg ez egyetemek karri «tagozódását. Néhány korábban önálló felső- oktatási intézmény más szerve­zeti keretek között, illetőleg más felsőoktatási intézmény része­ként, esetenként módosult fel­adattal folytatja működését. Ugyanakkor az egyetemi képzést és kutatási feladatok kiteljesedé­se, egyes tudományágak korszerű összekapcsolásai, a pedagóguskép­zés fejlesztése érdekéiben új egyetemi karok is létrejönnek. A döntésének megfelelően a soproni és a hajdúböszörményi óvónőképző intézet a jövőben a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, il-. letőleg a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola részeként folytatja működését; a Kecskeméti Óvónőképző Intézet ta­nítóképző főiskolává alakul, ahol — más tanítóképző főiskolához hason­lóan — óvodai pedagógusokat és ál­talános iskolai tanítókat képeznek. A műszaki felsőoktatásban a Buda­pesti Műszaki Egyetemen Természet­es Társadalomtudományi Kar létesül; a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem kazincbarcikai Vegyipari és Auto­matizálási Főiskola Karának felada­tait az egyetem Gépészmérnöki Ka­ra, illetőleg a Veszprémi Vegyipari Egyetem veszi át. Az agrárfelsőoktatásban a gödöHői Agrártudományi Egyetemhez kerül a Mezőtúron működő Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolai Kar. A gö­döllői egyetem ugyanakkor Társa­dalomtudományi Karral bővül: az új karon folytatja tevékenységét a gyön­gyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kar. A Kertészeti Egyetem a jövőben Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­temként működik, s az élelmiszeripar egyetemi bázisának megerősítése ér­dekében a Tartósítóipari Kar Élelmi­szeripari Karrá alakul. Egyidejűleg a szegedi Élelmiszeripari Főiskola az új egyetem keretében, változatlan szék­hellyel Élelmiszeripari Főiskolai Kar­ként folytatja tevékenységét. Az Ál­lató rvostudomónyi Egyetem hódmező­vásárhelyi Állategészségügyi Főisko­lai Kara — feladatának részbeni vál­tozásával — a debreceni Agrártudo­mányi Egyetembe integrálódik, annak Állattenyésztési Főiskolai Karaként. A kaposvári Mezőgazdasági Főisko­la — feladatéinak kibővítésével -- a keszthelyi Agrártudományi Egyetem egyetemi szintű képzést is adó Állat­tenyésztési Karaként folytatja tevé­kenységét. Az Orvostovábbképző Intézet elne­vezése Orvostovábbképző Egyetemre változik. A szervezeti intézkedéseket 1986. szeptember 1. napjától — folyamatosan — 1987. augusztus 31-ig hajtják végre. m A Művelődési Minisztérium 1986. szeptember 12-ig meghosz- szabbitotta a pedagógusképző in­tézményekben az 1986—87-es tan­évre meghirdetett intenzív peda­gógustovábbképzés jelentkezési határidejét. Az óvónőképző inté­zeteket, a budapesti és a sáros­pataki itanítóképző főiskolákat, az ELTE általános dskolaii (tanárkép­ző főiskolai kar magyar szakát és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűtanára szakát ki­véve minden, meghirdetett intéz­ményben tudnak még pályázókat fogadni. Jelentkezni a megyei pedagógiai intézetekben lehet. ♦ A nem iskolarendszerű felnőtt­oktatás helyzetéről kezdődött or­szágos tanácskozás pénteken az esztergomi Ipari Vezetőképző In­tézetben. A kétnapos konferen­ciát a házigazdák az Országos Pedagógiai Intézettel, valamint a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társasággal közösen hívták össze. Szabó Imre, az Ipari Miniszté­rium és Drecin József, a Műve­lődési Minisztérium államtitkára tartott vitaindító előadást. Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács Joó Sándor rendőr alezredest, a Bel­ügyminisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül nyugállományba vo­nulása alkalmából a Vörös Csil­lag Érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács Csöglei Ist­ván tűzoltó alezredest több évti­zedes eredményes munkája elis­meréseként nyugállományba vo­nulása alkalmából az Április Ne­gyediké Érdemrenddel tűntette ki. Az Elnöki Tanács dr. Csatlós Béla határőr ezredest, a Belügy­minisztériumban végzett több év­tizedes eredményes munkája el­ismeréséül nyugállományba vo­nulása alkalmából a Vörös Csil­lag Érdemrenddel tüntette ki. Kapolyi László ipari minisz­ter, a Művelődési Minisztérium és az ágazati szakszervezetek kép­viselőinek jelenlétében pénteken a minisztériumban Kiváló Mun­káért kitüntetést adott át húsz népművelőnek az ipari dolgozók közművelődésének fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként. * (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa a ma­gyar-vietnami kapcsolatok elmé­lyítésében szerzett érdemeik el­ismeréseként a Vietnami Szo­cialista Köztársaság megalakulá­sának 41. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából ki­tüntetéseket adományozott ma­gyar kollektíváknak és szemé­lyeknek. Barátság Érdemrenddel tüntet­ték ki a Magyar—Vietnami Ba­rátság Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet és a Csepel Művek Szer­szám- és Egyedi Gépgyár kollek­tíváját, továbbá Deák Líviát, a Magyar Szolidaritási Bizottság el­nökhelyettesét, Kende Istvánt, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének tagját, Sarkod! Ist­vánt, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság Titkárságának tagját, Dér Józsefet, a Ho Sí Minh Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet elnö­két, Győri Józsefnél, a Hámán Kató általános iskola igazgatóját, Balogh Lajost, a Pataky István Művelődési Központ igazgatóját, Nagy András alezredest, a Rend­őrtiszti Főiskola tanszékvezetőjét, valamint Bognár Róbertnét és Szabó Máriát, a Rendőrtiszti Fő­iskola tanárait. A Barátság Ér­demérmet hárman vehették át. A kitüntetéseket Nguyen Lung nagykövet pénteken adta át, * A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gén Ondrej Durej nagykövet ben­sőséges ünnepségen köszöntötte Jakab Róbertnét, a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége főtitkárát 50. születésnap­ja alkalmából, és átadta a Cseh­szlovák Nemzetközi Kapcsolatok Társasága, Aranyérem” kitünte­tését a két ország népei közötti barátság elmélyítésében kifejtett tevékenysége elismeréséül.-------A NAP------------------------------------­I dőszerűség-játék Be jó lenne egyszer már nem időszerű témáról s gondról Imi! Olyasmiről, ami senkinek se fáj, senkit sem zavar,' senkit sem bosszant. De vajon van ilyen? Töröm a fejem, és képtelen vagyok valamilyen időszerűt­len gondot kiötölni. Végigpörgetem gyorsan memóriareke­szeimet: hiába. Nem tudok olyan bajról, amely ne akadna gazdájára. Pedig be sokszor gondoltam rá: be jó lenne egyszer meg­írni, megszerkeszteni egy napilap teljesen időszerűtlen, te­hát majdnem örökérvényű számát. Nem írni rá dátumot — napot sem, hónapot sem, de még évet sem — egy lap­számot csinálni, amely bármikor elolvasható. El lehet ten­ni, mint jófajta bort, és elővenni bármikor. Mondjuk egy ünnepnapon, amikor nem jelenik meg újság. Avagy olyan­kor, amikor szívesen olvasnánk újságot, de nem akarunk tudni a világ rossz híreiről. Lenne benne egy időszerűtlen (vagy mondjuk így: mindenkor időszerű?) vezércikk, len­nének benne mindenkor (vagy bármikor? vagy semmikor?) lehetséges hírek, valószínű riportok, elképzelhető krimik — s ha az ember lapot akar olvasni és mégsem, csak előve­szi a pótnapilapot, amely mindig érvényes, akár az örök­naptár, és izgatottan, kiváncáian végigolvassa. Aztán rájövök: ha sikerülne is egy ilyen, bármikor elol­vasható lapot csinálni — hát csak azért, mert az olvasó beleérezné, beleolvasná, akár a sorok közé, legaktuálisabb önmagát. Mert ha nem olyan lenne ez az örök lapszám, hogy magába foglalja az örök mulandót, kevesebbet érne, mint a kofferbélésként megsárgult ócska lap. Hiába, nem tudok semmi időszerűtlent kitalálni. Mert úgy rémlik: minden, ami emberi gond és baj és öröm, örökké időszerű. Még ha vannak is lapok, amelyek mintha az ócskaságtól eleve sárgán születnének meg. DIURNUS

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék