Magyar Nemzet, 1987. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
Szerda, 1967. március 25. Majd ha nem fagy... Vödör a mennyezeten Két éve, egy zord februári napon a föltámadó szél megbontotta a panelház tetejét, a súlyos kátránypapír-lepedők tíz emeletnyi magasságból zuhantak le. A felsőlakások az első eső után ázni kezdtek. Alakók természetesen az IKV-hoz fordultak. Nem eredménytelenül. „Tárgy: Szóbeli panaszára válasz. A cím alatti lakóépület tetőszigetelését 1985. február 9-én a vihar feltépte, az ideiglenes helyreállítást a területileg illetékes X/5 Házkezelőségünk elvégezte. Mivel az épület teljes tetőfelületének szigetelése indokolt, vállalatunk külső kivitelező felé intézkedik ... Kérjük fentiek szíves tudomásul vételét." Aláírás, pecsét: Fővárosi X—XVII. ker. Ingatlankezelő Vállalat 2. Ez volt a múlt. A jelen: felmosóvödör lóg a csillár helyén, a plafonból kimeredő vezetékek mellett, közölt, alatt könnyezik a tető, mély csöndet hozó szünetekkel lassan csöppenget a víz: platty, platty, platty ... Ismét itt a tavasz, az 1987-es. Vízhólyag a falon Hát nem történt az elmúlt két év alatt semmi a X. kerületi Gyakorló közben álló épületben? Hogyne történt volna! Az elmúlt éveknek talán az egyik legfontosabb állomása volt az, hogy amikor a becsurgó víz Lengyelfi Miklós lakásában helyet változtatott. Egyik héten még az előszoba mennyezetén szivárgott át, a következőben viszont már a hálóban jelent meg a szoba kiürítésére kényszerítve a bérlőt, mert hát nem kellemes dolog nedves ágynemű között fölébredni. De félre a tréfával. Mert hát a lakónak is inkább sírhatnékja, mint nevethetnékje volt — és van. Na persze azért nem búslakodik nagyon, mert tudja, hogy az övénél sokkal súlyosabb dolgok is vannak a világban. Meg aztán: a kára sem tetemes, nem éri el tán még a 10 ezer forintot sem. — De azért higgye el — győzköd Lengyelt! Miklós — szörnyű érzés az, amikor éppen telefonon beszélek az illetékes IKV vezetővel, itt van a készülék a kezemben, a zsinór túlsó végén meg az elvtárs, s köbben mellettem csak csöpög, csak csurog, csak tovább ázik a lakásom és ez ellen senki nem tud tenni semmit. Ez a tehetetlenség, ez a kiszolgáltatottság a legrosszabb. Hát azért ne túlozzunk, Lengyelei Miklós egyáltalán nem tehetetlen ember. Mert ha az lenne, nem cserélte volna ki a csillárt vödörrel, s nem jutott volna eszébe az sem, hogy a műanyag tapéta alá becsurgó, ott lesebbnagyobb hólyagokat képző vizet injekciós tűvel szivattyúzza ki. Meg aztán rest sem volt. Telefonált, s ment személyesen is elégszer az ingatlankezelőhöz, az igazáért. Helyesebben: a hiba gyors elhárításáért. Tény — s ezt sem tagadja — az IKV-ban soha nem viselkedtek vele ellenségesen. Mindig figyelmesen meghallgatták, segítséget ígértek, sőt, a segítség előbb-utóbb meg is érkezett. Csak hát az eső ellen a megjelenő mesterek ugyanolyan hatástalannak bizonyultak, mint a visszatérőbeázás okainak, a hibaelhárítást gátló tényezőiknek a részletes ismertetése. De mire ez kiderült... A lakó eleinte hitt a szakembereknek: az elmúlt évben a tető egyik rendbetétele után — 100 ezer forintos kölcsönt felvéve — felújíttatta a több helyen átázott lakását. A múlt nyáron szárazság volt, gyönyörködhetett a tiszta falakban, meg a száraz padlószőnyegben. Karácsony előtt viszont esni kezdett, s rögvest meg is jelent az első sárga folt a vadonatúj tapétán. Aztán lekerült a csillár, fel pedig a vödör... Leverik a lakatot? Az LKV gyorsszolgálatánál készségesen és részletekbe menően elmagyarázták neki, hogy Magyarországon egyenlőre nincs olyan lapostető szigetelési eljárás, ami tökéletes volna. Meg aztán, ha hideg van, vagy esik az eső, hozzá sem lehet kezdeni a munkáikhoz. Meg aztán a vállalatnak csak egyetlenegy tetőfedője van. Ez az ember kimehet és bekenheti ismét a hibás tetőrészt azzal az anyaggal, amely már eddig sem vált be. A jó megoldás: a teljes tetőfelújítás, ami legalább 2 millió forint. De amíg erre sor kerül, várjon türelmesen, és reménykedjen, hogy száraz lesz a tavasz, a nyár. De ha nem? Hívom a XXXVII. kerületi IKV-t. Morvai Róbert műszaki igazgatóhelyettes figyelmesen végighallgat. Ígéri, utánanéz a Gyakorló közi dolognak és jelentkezik. Három hét után ismét én tárcsázom. Elnézést kér, a munkatársa elfelejtett visszahívni. De most már ő is ismeri az esetet . A tetőbeázás megszüntetése az elmúlt évben még garanciális téma volt, de kiderült, hogy az egész tető felújításra szorul, és ez a munka szerepel az idei terveinkben, s rögtön hozzákezdünk, mihelyst jóra fordul az idő. — Mégis, ön szerint, mitől áznak be gyakran a házgyári lapos tetők ? — Elsősorban a figyelmetlen építés, a rossz kivitelezés miatt De, ez a tapasztalatunk, sok beázásért a lakók is felelősek. — Hogyan? — Ezeken a tetőkön ugyanis nem szabad járkálni — mondja a szakember. — De hiába van a kijárati ajtókon lakat leverik azt, kimennek a gyerekek, a felnőttek is, például antennát szerelni. És bizony elég a szigetelésen egy kavicslyuk, a víz máris utat talál lefelé ... A minap a Fogyasztók Országos Tanácsa lakásépítési szakértő bizottsága a lakásszavatossági perek okait tapasztalatait tekintette át. A testület megállapította, hogy jelenleg ötezer per folyik, a minőségi kifogások jelentős hányadát pedig a beázások teszik ki. Miért van sok baj a lapos tetőkkel? Mert gondatlan munkát végez az építő, és azért ment majd mindenhol elmarad ezeknek a tetőknek a rendszeres karbantartása. Ugyanis egy lapostető élettartama nem több 25—30 évnél, ám csak akkor él meg ezt a kort ha állandóan gondozzák és legalább 10— 15 éventeteljesen felújítják. A száraz igazság Jakab Istvántól, az Építéstudományi Intézet tudományos tagozatvezetőjétől kérdezem: lapos tetőt építeni és javítani tényleg csak verőfényes időben lehet? — Ma nincs olyan technológia, amellyel fagypont alatt vagy esőben lehetne ezt a munkát elvégezni. De ez — teszi rögtön hozzá — csak a végleges megoldásokra érvényes. Ideiglenes védelem ugyanis bármely időben adható, például a különféle lepedőszigetelési eljárásokkal. Ilyen módszert kínál a Taurus, illetve a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat is. Tény viszont, hogy ezek a korszerű módszerek drágábbak a hagyományos bitumenes technológiáknál. Persze ez utóbbi sem olcsó, hőszigetelés nélküli tetőfelújítás ára négyzetméterenként 1000 forint, vagyis egy lakótelepi lépcsőház tetejének generáljavítása legalább 240 —300 ezer forintba kerül. — Ha jól értem, egy beázás akár télen is megszüntethető? — Ez műszakilag megoldható. De ahhoz sem kell két év, hogy az ideiglenes védelmet véglegessé tegyék. Az, hogy egy lakás ne ázzon be, csaknem ugyanolyan követelmény, minthogy ne dőljön össze. Maradjunk e száraz igazságnál. Horváth L. István Ifj bolgár számítógéprendszer (MTI) Kedden a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galéria C épületében bolgár számítástechnikai kiállítás nyílt az Isotimpex Külkereskedelmi Vállalat szervezésében. A bemutatót Ivan Tenev, a bolgár elektronikai egyesülés elnöke és Szabó Imre ipari államtitkár nyitotta meg. Ott volt Venelin Todorov Kocev, Bulgária budapesti nagykövete is. Az Isotimpex a bolgár számítástechnika legújabb eredményeit mutatjabe. A magyar szakemberek megismerkedhetnek egy olyan új, nagyteljesítményű számítógéprendszerrel, amely másodpercenként egymillió műveletet tud elvégezni, továbbá személyi számítógépeteket, memóriaegységekkel, különböző felhasználói programcsoportokkal és egy szállodai ügyviteli rendszerrel. A magyar—bolgár árucsere-forgalom 1986-ban nem érte el az államközi megállapodás szerinti előirányzatot. Megtorpant a számítástechnikai termékek kölcsönös forgalma is, pedig akorábbi években az ilyen termékek cseréje dinamikusan fejlődött. A magyar—bolgár kereskedelem fejlesztése kölcsönös érdek, a bolgár import növelése megteremti a magyar export bővítésének lehetőségét is. Ezért széles körű piackutatás indult meg, amelynek célja, hogy a magyar termelők és felhasználók az eddiginél alaposabban megismerjék a bolgár ipar kínálatát Ezt a célt szolgálja a mostani kiállítás is. A bemutató március 29-ig tart nyitva. A következő tanévben legföljebb 14 szünnapot adhatnak az iskolák (MTI) A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1987/88-as tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán a tanév 1987. szeptember 1-jén, az első tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A zeneiskolákban szeptember első hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, s a gimnáziumok I—III. évfolyamán 1988. június 10-e. Az érettségizők május 13-án mennek utoljára iskolába. Az első félév 1988. január 31-ig tart. Az iskolák február 5-ig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket a diákok első félévi munkájának eredményéről. A téli szünet 1987. december 19-től 1988. január 3-ig tart A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát december 18., a szünet utáni első tanítási nap január 4. A tavaszi szünet 1988. április 2-től április 10-ig tart, így a szünet előtti utolsó tanítási nap április 1., a szünet utáni első tanítási nap április 11. Az érettségi Írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1988. május 16-án, a nemzetiségi gimnáziumokban május 13-án, az esti és levelező tagozatokon pedig május 30-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát 1988. május 23-tól kell tartani. A tanév során — a téli és tavaszi szüneten kívül — az iskolák legfeljebb 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásokra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb célra. Ha különleges indokok alapján a téli, illetőleg a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napját a fentiektől eltérően állapítja meg a nevelőtestület, ezzel nem növelheti a tanítás nélküli munkanapok számát. Magyar Nemzet A Magyar Nemzet megkérdezte: Milyen számon és mikortól hívható az AIDS-tudakozó? Az AIDS ma már minden kétséget kizáróan az emberiség egyik első számú közegészségügyi problémája. A század pestiseként emlegetett pusztító kór elleni hatásos gyógyszer és vakcina felfedezésére még a legbizakodóbb szakemberek szerint is legalább öt évet kell várni. Addig a járvány megfékezésének leghatásosabb eszköze a lakosság és azon belül is elsősorban a különböző rizikócsoportokhoz tartozók tájékoztatása. — Mit tervez ennek érdekében az Országos Egészségnevelési Intézet? — kérdeztük dr. Botta Ádámné főelőadót. — A Magyar Posta közreműködésével hamarosan egy telefonautomataszolgálat kezdi meg működését, amely időszerű tájékoztatást ad az AIDS-szel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ez a háromperces szolgáltatás abban is különbözik az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben működő AIDS-vonaltól, hogy munkaidő után, hét végén és egyéb ünnepnapokon hívható. A mindenkori szöveget mi fogalmazzuk meg, természetesen azok után,hogy konzultálunk az élő AIDS- vonal munkatársaival. Így tudhatjuk meg ugyanis, hogy milyen kérdések érdeklik elsősorban a lakosságot. — Mi lesz 02 AIDS-tudakozó száma is mikortól hívható? — A budapesti szám 384-555, és április 6-án, délután 5 órától áll az érdeklődők rendelkezésére — Milyen egyéb felvilágosító tevékenységet tervez az országos intézet? — Hamarosan nyomdába kerül egy az AIDS-szel kapcsolatos alapismereteket tartalmazó kiadványunk, amely négymillió példányban készül, és még a tavasz folyamán a vöröskeresztes aktívák közreműködésével jut el minden családhoz. A szórólapokon ismertetjük magát a betegséget, terjedését, a védekezés módozatait, s természetesen azt is, hogy kik vannak leginkább kitéve a fertőzésnek. (kerten) Háttér-sorozat másodszor Megjelent a Háttér újabb folyamsorozata, pontosabban még csak a gimnazistáknak szóló füzetek. Mint arról már hírt adtunk, az Országos Pedagógiai Intézet és a Delta Szaklapkiadó Vállalat — módszertani kiadványként — a tizenhárom—tizennyolc esztendős gyerekek számára korosztályonkénti bontásban évenként két-sél „háttérújságot" jelentet meg. Az iskolai tantervekhez kapcsolódó, színes ifjúsági folyóiratok a tananyag hátterét próbálják felvillantani; olyan érdekességek, újdonságok és aktualitások kapnak helyet a lapban, amelyek a gyerekek kíváncsiságára joggal tarthatnak számot. A magyar pedagógia történetében, mondhatni, szinte előzmény nélküli ez a Japánból „importált” ötlet, s a Háttér második folyama tartja az első magas színvonalát. Belelapozva például a legnagyobbaknak, tehát az érettségi előtt álló tizennyolc éveseknek készült lapba, az ott olvasható ismeretterjesztő írások egy „felnőtt” újságban is megállnák helyüket. A fényképekkel, rajzokkal illusztrált cikkek mentesek a didaktikus magyarázgatásoktól csakúgy, mint a nagyképű tudományoskodástól. Példát mutató az is, ahogy a cikkek szerzői eltalálták az olvasóiknak szóló hangot, ahogy a fontos és az érdekes egyensúlyát megtartva szólnak, mondjuk, az Ormánság tájnyelvéről, Malonyay Dezső A magyar nép művészete című kötetéről, temetőink ősi művészetéről, a tárgyak zenéjéről, vagy a XX. századi komolyzenéről, a környezetvédelemről, Papp László és Charles Humer ökölvívó sikereiről, vagy éppenséggel a koalíciós Magyarország négy esztendejéről a karikatúrákban. De ugyanígy említhetnénk egy kivonatos tartalomjegyzéket a tizenhat és a tizenhét éveseknek szóló füzetekből is. Hiszen az akupunktúra, a tiszaeszlári vérvádper, a világűr fényképekben, a szamuráj-életvitel vagy éppenséggel Petőfi Sándor és Tompa Mihály viszályokkal terhes kapcsolata egyaránt helyet kapott a Háttér hasábjain. Bizonyos, hogy a szép kivitelű, jól szerkesztett Háttér új színfolt a pedagógiában, bár arról még nincs hír, hogy a lapot végül is miként fogadták az érintettek, maguk a tanulók. S azt sem tudni, hogy a pedagógusok mennyiben használják fel munkájuk során ezt a készen kapott oktatási segédeszközt. (lányt) . Ha hinni lehet a lexikonoknak, a világon az első önálló szemklinika egyetemi tanszékkel Magyarországon létesült 1801-ben. 1808-ban pedig Pesten két szobában hat ággyal megnyílt az egyetem „szemkóronája”, bár a szemészet és annak egyetemi jellegű művelése hazánkban lényegileg 1817-ben kezdődött, amikor a pályázók közül Fabini Theofil Jánost nevezték ki a magyar szemészet első nyilvános rendes tanárává. Persze ez orvosi szakág hivatalos elismerésekor a szemészetnek még ugyancsak mostoha sorsa volt nálunk, ám a tudománytörténeti kutatások szerint a neves professzorok és munkatársaik majd háromnegyed évszázadon át tartó sanyarú viszonyok között is nemzetközileg értékelt gyakorlati és tudományos munkát folytattak. Kedvezőtlenebb kilátással Nemzetközileg mennyire értékelt ma a gyakorlati és tudományos munka, netán napjainkban is alkotói tehetséggel pótoljuk technikai hiányosságainkat? Dr. Imre György professzornak, a BOTE II. számú Szemklinikája igazgatójának tettem fel a kérdést. — Nekem mindig az volt a véleményem, hogy a világon a legjobb szemorvosok a magyarok, mert sokkal kezdetlegesebb műszerekkel is jók voltak az eredményeik. Ez igaz volt körülbelül tíz évvel ezelőttig. Ma már nem igaz. És azért nem igaz, mert bár változatlanul nagyon jók a szemorvosok, és mindig tudják, hogy mit kellene tenni, ám a szükséges modern műszerek hiányában mégsem tudják ezt a legjobb színvonalon elvégezni. A felkészülés, a képzés megfelelő ... Természetesen bizonyos új műtéti eljárások s sikeres alkalmazása, például a világszerte alig másfél, itthon egy évtizedes múltú intrektómia bevezetése — az üvegtest-műtétek, ideghártya-leválás gyógyítása a vitrektom nevű műszerrel a speciális teamek kialakulását teszi szükségessé. Ehhez elkerülhetetlen, hogy a magyar szakemberek kimenjenek (saját költségükön) e műtéti eljárásra szakosodott külföldi intézményekbe, ott pontosan megtanulják a legújabb műszerekkel történő eljárásokat. —’ Nálunk önmagában minden ilyen operáció, esemény. A vitrektómiával foglalkozó munkacsoportok fantasztikus eredményeket érhetnek el és fognak a jövőben elérni. Ebben vagyunk talán a legjobban elmaradva a nemzetközi mezőnytől. És az a körülmény, hogy nálunk a nemzetközinél jóval kedvezőtlenebb kilátással szállnak harcba legjobb orvosaink a látás visszanyeréséért — az nem képességeik, hanem objektív lehetőségeik hiánya miatt van. — Hogyan és mint segít a vitrektómia? — A szemgolyó belsejét az üvegtest, a corpus vitreum tölti ki. Mögötte helyezkedik el a látást szolgáló ideghártya, a retina. A retina érrendszeréből sérülés, vagy például cukorbetegség miatt ismételten többször is vérzés juthat az üvegtestbe és a bevérzés nemcsak a látást rontja, hanem szervülhet, erek és kötőszövet szövődhet az üvegtestbe. A kötőszövet úgynevezett hártyákat képez az üvegtestben és e hártyák zsugorodva ideghártya-leválást okozhatnak. Ezen a helyzeten csak úgy lehet segíteni, hogy a beteg üvegtestet leszívjuk (a szemgolyó burkain készített nyíláson juttatjuk be az eszközt a szem belsejébe), a már kialakult kötőszövetes hártyákat a vitrektom guillotine-szerűen mozgó miniatűr késével feldaraboljuk és kiszívjuk. A készülék automatikusan pótolja a kiszívott folyadékot. Természetesen csak akkor érhető el kifejezett javulás ezzel a műtéttel, ha még aránylag ép az ideghártya és a látóideg. Különben csak — s ez főleg akkor fordul elő, ha már régóta fennállt a betegség — az anatómiai viszonyokat állítottuk helyre. A korszerű intrektomok nagyon drága készülékek, és ahhoz, hogy minden szemklinikán biztonsággal legyenek végezhetők az ilyen műtétek, mindenüvé két készülék kellene. Mert ha műtét közben hibásodik meg ez a műszer, a hibás részt azonnal pótolni kell. Jelenleg mi is csak egy készülékkel rendelkezünk, ami nem is a legkorszerűbb. Drágák a műlencsék — Ám az a tény, hogy bizonyos területeken a kevés modern műszer miatt nem vagyunk a csúcson, még nem jelenti azt, hogy a szembetegségek gyógyításának fejlődésében a nemzetközi színvonaltól nagyon elmaradtunk — folytatja a professzor. — Például a szürkehályog és a zöldhályog, a glaukóma gyógyítása terén sem állunk rosszabb helyen. De a szürkehályog újfajta műtéti megoldásához is (amikor műlencsét ültetünk be a szemgolyóba az elszürkült szemlencse helyébe, mert speciális szemüveg vagy kontaktlencse alkalmazása helyett ez biztosítja, illetve javítja legtökéletesebben a látást) óriási szemléletváltozás kellett Nemcsak hazánkban, világszerte. Ez a szemléletváltozás tulajdonképpen az utolsó negyedszázadban indult el Amerikában is csak 10—15 éve váltak gyakoribbá e műtétek, de ma már hazánkban is több vidéki és pesti kórházban alkalmazzák. Ehhez a hályogműtét technikáját meg kellett változtatnunk, át kellett térnünk egy másfajta hályogműtéti módra. Ez a másfajta mód azt jelenti, hogy a beteg szemlencsét eltávolítjuk, de a szemlencsének a hátsó tokját benne hagyjuk a szemben. E hátsó tokon — az esetek 40—50 százalékában — hónapokkal, évekkel később megvastagodások, elszürkülések támadhatnak, és akkor vagy újabb műtétet kell végezni, vagy az úgynevezett maglézer készülékkel kell ezen az elszürkült hátsó fokon látást biztosító nyílást ejteni. Röviden: a műlencse beültetésének nagyon sok előnye van, ám csak akkor szabad ezt a műtéti eljárást választani, ha megoldott az utólagos Yag-lézer készülékes kezelés is. — És megoldott? — A mi klinikánkon nem. E százezer nyugatnémet márkába kerülő különleges lézerkészülékből egy darab van az országban, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházában. Az ilyen utókezelésre szoruló betegeket tehát oda kell irányítanunk De máshová kell küldjük betegeinket egyéb lézerkezelésre is, olyanokra, amelyek leggyakrabban a cukorbetegek szemfenéki elváltozásainak gyógyításában nélkülözhetetlenek. A költséges új műtéti eljárásokkal kapcsolatban engedje meg, hogy újra rákérdezzek a műlencsére. Az Ofztért vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott: foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy az Egészségügyi Minisztérium közreműködésével műtétileg beépíthető lencséket szereznek be és hoznak forgalomba. Ez mennyiben jelentene segítséget a magyar szemészetnek? — Évente több műlencse-beültetéses operációt végezhetnénk. Most azért nem tudunk elegendő ilyen műtéti eljárást alkalmazni, mert nagyon drágák e kis műlencsék és jelenleg az egyetem, a klinika költségvetéséből kell fedezni az árukat. Addig nem is emelkedhet e műtétek száma, amíg nem valósul meg az a tudomásom szerint is folyamatban levő elképzelés, hogy majd az Of etért hozza be a műlencséket, a szemész felírja és a betegek megvehetik. Gyermeknek nem — Minthogy minden műanyag protézist egy idő múltán cserélni kell tapasztalatuk szerint a szem hogyan tűri a többszöri műlencsecserét, operációt? — Nincs tudomásunk arról, hogy a mai, korszerű műlencséket, ha hosszabb ideig viselik is, el kellene távolítani a szemből. Ez nem testidegen anyag, gyulladást nem okoz, nem oldódik a szemben, szóval: nagyon jól viselkedik. Az esetek többségében idős betegek szemébe kerül (hiszen a szürkehályog főleg az idős emberek betegsége) s ha 10—20 évig viselik is szemükben a műlencsét, semmiféle problémát nem okoz. Bizonyos esetekben, amikor aránylag fiatal emberek szemészeti elváltozásai miatt biztosítani akarjuk a kétszemes látást, a tér- és éleslátást, akkor is csak a műlencse-beültetés a lehetséges megoldás. Mert valóban ezzel a legjobb a látás korrekciója. Viszont mindig ellenzem a műlencse beültetését gyermekek szemébe, mert a gyereknek 50—70 évig kell viselnie ezt, és ilyen hosszú idő alatt előfordulhat valami előre nem látott komplikáció. Hiszen még nem él olyan ember, akinek negyed századnál hosszabb ideje van beültetett szemlencséje... A műlencse-beültetéssel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy ehhez szükség van egy szintén nagyon drága ultrahangkészülékre is, aminek a segítségével akkor is meghatározható a beültetendő műlencse erőssége, ha ez más módon nem volna kiszámítható. De korszerű, úgynevezett A és B képes szemészeti ultrahang-készülék is alig van Magyarországon ... Csákváry Margit Szemünk világa (1.) A tét nagy, a műszer kevés