Magyar Nemzet, 1987. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

Szoro­bat, 1987. április 25. SA­­SPORT Labdarúgás Négyen már elbúcsúztak a kerettől Pénteken ismét délelőtti és délutáni edzés szerepelt a két magyar labdarúgó-válogatott ke­ret­műsorán. Pontosabban: az olimpiai együttes, amely kedden 18 órakor Franciaországban ját­szik olimpiai selejtezőt, délután edzőmérkőzést vívott a Dunaúj­várossal. (Az A-válogatott szer­dán 20 órakor Rotterdamban Hollandia ellen játszik EB-selej­­tezőt.) A kora délutáni pihenő során két szakvezető adott rövid össze­foglalót a két keretről. Molnár Ferenc, az olimpiások egyik ed­zője elmondta, hogy Szeibert, Pintér és Herédi sérülése nem javult, rájuk nem is számíthat a franciák ellen, így vasárnap délután a következő 18 labdarúgó utazik Aix-en-Provence-ba: Gás­pár, Mező, Farkas, Kékesi, Vö­rös Cs., Szalay, Kovács E., Kel­ler, Duró, Szijjártó, Rubold, Bites, Rozás, Szekeres, Plotár, Dzurják, Mörtel, Vincze I. Délután egyébként az olimpiai válogatott 4—0 (0—0) arányban nyert a Dunaújváros ellen. Az első félidőben nem esett gól, a másodikban Plotár (2), Bücs és Kovács E. volt eredményes. Bolla Péter, az A-együttesnél Verebes József szövetségi kapi­tánynak segítő fiatal edző arról számolt be, hogy Varga István ideggyulladása nem javult, ő el is hagyta már a főhadiszállást, a Stadion Szállót. „ Abban még reménykedünk, hogy Bognár sérülése rendbejön. Ha nem, akkor csak 17 játékos utazik hétfő délelőtt Hollandiá­ba. Az A-keret: Szendrei, Zsiborás, Sallai, Végh, Hires, Garaba, Pre­­szeller,­ Hannich, Kardos, Détá­­ri, Péter, Kiprich,­­ Kovács K., Boda, Burcsa, Disztl L., Hajszán. ★ ■ Rinus Michels, a Hollandia labdarúgó válogatottjának szövet­ségi kapitánya majdnem ugyan­azt a 16-os keretet jelölte ki a magyarok elleni selejtező előtt, mint legutóbb, amikor — szintén Rotterdamban — Görögország el­len csalódást keltő 1—1-es dön­tetlent ért el csapata. A szakvezető örömmel fogad­ta, hogy a belga Anderlechtet erősítő Adri van Tiggelen ezút­tal engedélyt kapott klubjától ar­ra, hogy részt vegyen a holland válogatott közös felkészülésén, és ha Michels úgy dönt, akkor játsz­hat is Magyarország ellen. Mi­chels a görögök elleni 90 percet megelőzően is igényt tartott van Tiggelen­re, akkor azonban az Anderlecht nemet mondott. A Belgiumban játszó van Tiggelen­­re Michelsnek égetően szüksége van, hiszen sérülés miatt a ha­zaiak nem számíthatnak ez Ajax söprögetőjére, Ronald Spelbosra. Rinus Michels vasárnapra ren­delt el játékosai számára talál­kozót. A zeisti edzőtáborban két jelölt, Hiele és Troost csak ké­sőbb jelentkezik a szövetségi ka­pitánynál,­­mert ők aznap baj­noki mérkőzésen érdekeltek. Michels a közös találkozó után rövid megbeszélést tart, majd egy amatőr együttessel játszik edzőmérkőzést válogatottja. Hogy nem lehet minden rend­ben, arra utal a holland hírügy­nökség jelentése, mely szerint Michels mereven elzárkózik attól, hogy akárcsak egy tervezett kez­dőcsapatot is megnevezzen. Mint mondta, közvetlenül a szerdai ösz­­szecsapás előtt jelöli ki a pályá­ra lépő tizenegyet. A hollandok 16-os kerete: Hans van Breuke­­len (PSV Eindhoven), Joop Hiele (Feyenoord), Wouters, Rijkaard, Silooy, Muhren, van Basten, van ’t Schip, Winter, Bosm­an (mind. Ajax), Koeman, Gullit, van der Gijp, Vanenburg (mind PSV Eindhoven), van Tiggelen (Anderlecht), Troost (Feyenoord). „ Szűnjön meg az egymásra mutogatás”” Pénteken több mint három­órás együttes ülésen vettek részt az MLSZ vezetői, továbbá a szö­vetség Edző- és Játékvezető Bi­zottságának képviselői. A meg­beszélések során áttekintették a labdarúgó NB I-es küzdelmek eddigi legfőbb tapasztalatait, kü­lönös tekintettel a játékvezetők tevékenységének megítélésére, és arra, hogy az utóbbi időszakban az élvonalbeli edzők és játékve­zetők kapcsolatában nem kevés negatív tendencia jelentkezett. Szlávik András, a Játékvezető Bizottság elnöke hangsúlyozta: három éve nem volt hasonló együttes ülés játékvezetők és edzők között, pedig erre szük­ség lenne. Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke arról beszélt, hogy a most folyó NB I-es bajnok­ságban sok az egyforma képessé­gű csapat, emiatt a küzdelmek a szokásosnál lényegesen éleseb­bek. Ebből fakadóan több a sportszerűtlen esemény a játék­téren, következésképpen a bírók dolga is nehezebb. Az MLSZ el­nöke azt kérte: a magyar lab­darúgás érdekében a jövőben is maradjon meg ez a „párbeszéd” gyakorlatként. A játékvezetőket arra kérte, hogy folyamatosan javítsák szakmai felkészültségü­ket, az edzőktől pedig azt: nyi­latkozataikban ne feltétlenül a bírókat jelöljék meg a vereségek, nem várt eredmények legfőbb okozójául. — Szűnjön meg az egymásra mutogatás, mert az hibás mód­szer, és csakis rosszra vezet — hangsúlyozta az MLSZ elnöke. Budapesten, a Béke Szállóban pénte­ken megkezdődött a Nemzetközi Sport­­horgász Szövetség (CIPS) 28. kongresz­­szusa. A kétnapos tanácskozáson 23 ország nemzeti szövetségeinek képvi­selői vesznek részt. Az első napon a CIPS három szakágazata: az édes­vízi, a tengeri és a dobó sporthorgá­szok nemzetközi szövetsége tartott közgyűlést, amelyen szervezetük két­éves munkáját tekintették át és érté­kelték a halfogó- és dobó Európa- és világbajnokságok lebonyolításának ta­pasztalatait. A PÉNZ HELYE Nemrégiben idegen területre tévedtem. Lett is belőle hatalmas felzúdulás. Történt, hogy megír­tam életem első lóval foglalkozó cikkét, egy olyan négylábúról, amelyet szerintem drágán, ráadá­sul valutáért vásároltak. Meg az­tán a hírek szerint jelenleg nincs is a legnagyobb formában. Mind­ezek a tények fogattak velem tollat, annak ellenére, hogy be­vallom, nem igazán értek a lovas­sporthoz. Szeretem az öttusát, benne természetesen a lovaglást, meg aztán szívesen nézegetem a „tisztán” lovas eseményeket is. Sőt, bár ezt többen megkérdője­lezték az írás után, élőben is láttam lovat, még ültem is rajta. No persze nem ilyen előzmények után vettem a bátorságot a véle­ményem közzé­tételére, hanem a sportvilág, az ország gazdasági helyzetének bizonyos fokú isme­rete indította el gondolataimat. De miről is van szó? Magyar­­országra került egy A1 Capone nevezetű ló, amelynek ára 40 ezer nyugatnémet márka volt. A vétel indoklásában egyebek mellett az is szerepelt, hogy a magyar díjug­ratók régóta szeretnének Európa­­bajnokságon részt venni, három lovunk volt, kellett egy negyedik. S lett is. Azt tettem szóvá, hogy amikor igencsak pénzszűkében vagyunk, miért kell valutáért lo­vat venni, még ha olyannyira áhítják is a lovasok az EB-n való részvételt. Tudtam, hogy a lovas­sport kedvelőinek, művelőinek nem tetszik majd az írás, mert hiszen mindenkinek a maga te­rülete a legérzékenyebb. Hibát is követtem el, mert egy alkalom­mal díjlovaglást írtam díjugratás helyett, meg nem a Magyar Lo­­­­vas Szövetség, hanem a Buda­pesti Lovas Klub vásárolta Al Caponét, no és a lovat „herész fajtának” tituláltam, utóbb kiok­tattak,­­más a fajta és más az ivar. Többen kifogásolták, kollé­gám megjegyzését is. No és min­den reagáló egyértelműen kinyil­vánította: nem volt drága a ló. A hibákért utólag elnézést ké­rünk, de mondanivalóm továbbra sem változott: talán fölösleges volt negyvenezerért lovat venni. Éppen azokban a napokban, amikor „dúlt a lóháború”, akkor tartott sajtótájékoztatót Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, s bejelentette, alapít­ványt létesít a MOB. Azt várják, hogy a lakosság, a vállalatok, az intézmények, a külföldön élő ma­gyarok ajánlják fel forintjaikat, dollárjaikat, egyéb fajta fizetési eszközeiket, ha lehet, minél na­gyobb mennyiségben. Mindezt annak érdekében, hogy ezzel is segítsék az olimpiákra készülődő magyar sportolókat, csapatokat. A MOB „közérdekű célú köteles­ségvállalás” címén saját pénzé­ből 1 millió forintot ajánlott fel az alapítvány céljaira. (Csak zá­rójelben jegyezném meg, hogy a valuták jelenlegi árfolyama sze­rint 40 ezer márka, azaz Al Ca­pone vételára ennél néhány ezer forinttal többnek felel meg.) Úgy hiszem, az alapítvány életre hívá­sa jelez valamit, még ha a világ más tájain ez a módszer már korábban is honos volt. A MOB főtitkára feketén-fehéren ki­mondta, a testület az elmúlt években nem tudott annyi pénzt félretenni, amennyi szükséges lenne az egyre növekvő költsé­gek fedezésére. Tudjuk egy ideje már, pénz­szűkében vagyunk. A példákat mindenki hosszan sorolhatná, s nemcsak a sport területéről. Az ország határain túl is nagy vissz­hangot kiváltott gyűjtés indult meg a leendő Nemzeti Színház építésére, jelezvén, az állam ugyan fontosnak tartja a célt, ám a maga eszközeivel nem vághat­na neki a megvalósításnak. Más példa: örömtől elcsukló hangon számolt­­ be a gyermekkórház egyik vezetője, hogy felajánlást kaptak, 150 ezer forintért (!) élet­be vágóan fontos műszereket ve­hetnek. Más, szintén egészség­ügy: két beteg szemű gyermek látásának megmentéséhez szük­ség volt pár százezer forintra. Újfent gyűjteni kellett, szeren­csére ez is összejött. Talán a fen­tiek ismeretében nem volt túlzás azt mondani, hogy Al Caponét drágán és kicsit feleslegesen is vették. Megállapításommal nem vo­nom kétségbe azt a tényt, hogy a lovasok megszállott emberek, s nagyon fárasztó munkát végez­nek, keményen küzdenek az el­ismerésért. Meg azt sem tagadom, hogy Magyarországon nemigen lehet jó lovat kapni. Egy levél­ből azt is megtudtam, hogy az alagi árverésen egy-másfél éves csikók, amelyeknek még semmi­féle képességéről nem lehetett számot kapni, milliókért kelnek el. Az is tudott, hogy ha vélet­lenül felbukkan egy igazán ki­váló négylábú, azt „magától érte­tődően” külföldön árulják. A fent felsoroltak egyaránt tények, ám megkockáztatható a kijelentés: ezek éppen úgy egyfajta szegény­séget jeleznek, mint az, hogy százezrekért gyűjtést kell tarta­ni. Már hallom is az ellenérveket. Biztos sokan a labdarúgást em­lítik majd, főleg olyan vonat­kozásban, hogy ott milyen nagy pénzeket lehet keresni, többnyire megalapozatlan teljesítménnyel. Meg kell nyugtatnom a vitára készülőket, osztom véleményüket szerintem is labdarúgásunk egyik komoly baja, hogy sokkal többen élnek jól ebből a sportág­ból, mint amennyinek kellene. Igaz ez játékosokra, vezetőkre, olykor kideríthetetlen beosztású és feladat nélküli emberekre is. Én sem tudok tapsolni örömöm­ben, amikor azt hallom, hogy­­egy magyar bajnoki futballmér­kőzésen egy idegenben szereplő csapat tagjai még a döntetlen eredményért is kaptak volna több tízezer (!) forintot. Egy olyan bajnokságban, amelynek nem túlságosan magas színvonaláról hétről hétre meggyőződhetünk- A negatív jelenségek persze távol­ról sem csak a futballpályák kör­nyékén fedezhetők fel, jócskán lehet ilyet találni más sportágak­ban is. Másutt is vannak utazni szerető emberek, vannak olyanok, akik a sport „oldalvizein” érde­keivé építgetik karrierjüket, nem kevés pénzt vonva el fontosabb helyekről. Igaz, őket nem lehet egy kalap alá venni a tényleg becsületesen készülő — marad­junk a kiindulási pontnál — lo­vasokkal. Ám az egyre gyengébb sugárban folydogáló forintokat minden helyen illik megfogni. Természetesen ezzel az érvelés­sel is vitába lehet szállni. Pél­dául a bevezetőben említett írás­ra reagálva többen kifejtették: a lovassport sikerei arányban vannak a lovak iránti kereslet­tel. Azaz, ha van eredmény, ak­kor többen jönnek hozzánk lóért, növelve ezzel az ország deviza­­számláját. Igen ám, de a szó­ban forgó ló külföldi eredetű, te­hát még ha esetleg sikerei is len­nének, a vásárlók oda mennének, ahol Al Capone született, nem pedig Magyarországra. Napvilá­got látott egy adat is: 1985-ben 236 millió devizaforint volt a ma­gyar állam bevétele a­dóeladásból. Mindez elismerésre méltó, ám a 40 ezer nyugatnémet márka ak­kor is hiányzik valahonnan. Le­het, hogy — képletesen szólva — a Magyar Olimpiai Bizottság pénztárcájából, vagy éppen a Heim Pál Gyermekkórház műsze­reire lehetne fordítani, akár újabb téglákat lehetne vásárolni belőle a Nemzeti Színházhoz. Mint tudjuk, van hova tenni a fo­rintokat, bocsánat, márkákat különben is, ha valamilyen te­vékenységből bevétele van az or­szágnak, korántsem biztos, hogy ugyanezen a területen kell elköl­teni. Sőt. Napról napra érezzük, olyan világban élünk, ahol minden ed­diginél nagyobb szerepe van az anyagiaknak. A sportban is mind gyakrabban idézik az olasz szár­mazású, osztrák császári hadve­zér, Montecuccoli mondását amely ugyan a háborúról szólt ám ott is három fontos kellék szükségeltetik, azaz pénz, pénz és pénz. A világ sportja olyan irányba halad, hogy csak azt a sportágat ismerik el, vagy éppen veszi szárnyai alá az üzleti élet amelyikre kíváncsi a közönség, s nem utolsósorban ezért jó rek­lámhordozó. Lehet sőt kell is sportolgatni amatőr alapon, de annak költségeit mindenkinek magának kell viselni, még ha az állam, vagy egyes intézményei az alapfeltételeket meg is teremtik. Nem tudom, kik és honnan vesz­nek az alagi lóárverésen több millió forintot ez is sok pénz, de most nem erről van szó. A téve­déseimet elismerve azonban to­vábbra is úgy vélem: igenis sok a 40 ezer nyugatnémet márka. Len­ne (lett volna) máshol is helye. No persze, nem a gyengén fut­ballozó játékosok prémiumára gondolok. Iglói Nagy István Magyar Nemzet Bécsi telefonjelentés Vasárnap félidejéhez érkezik az A-csoportos jégkorong világ­bajnokság Bécsben. Összesen negyven mérkőzést játszik a vi­lág jelenleg legjobb nyolc válo­gatottja, nyolc olyan ország kép­viseletében, ahol ezt a rendkí­vül gyors, látványos sportot tíz­ezrek támogatják, százezrek űzik és millióan nézik önfeledt elragadtatással. Húsz mérkőzés után tisztázódtak az erőviszo­nyok, kialakul egyfajta — ha nem is végleges — sorrend. A legnagyobb meglepetést ed­dig az NSZK szállította, 3—1-re legyőzte Finnországot, 5—2-re Kanadát, de utólag mindez sem­mivé foszlott, a Nemzetközi Jég­korong Szövetség — a finnek óvása után — úgy döntött, hogy a lengyel származású Miroslav Sikora jogtalan szerepeltetése miatt eddig lejátszott mérkőzé­seiket 0—5-ös gólaránnyal az el­lenfeleknek ítéli, kivéve a Szov­jetunió elleni mérkőzést, ahol Si­korával együtt 7—0-ra kaptak ki, így ezt nem csökkentették két góllal. Sikora nem is játszhat a továbbiakban, és miatta — pon­tosabban a vezetők miatt, akik a szabályokat ismerve mégis megkockáztatták csapatba állítá­sát — az NSZK keservesen küzd­het a későbbiekben a kiesés el­len. Ugyanis miközben az első négy csapat a világ- és Európa-bajnoki címért csatázik, a másik négy elkeseredett harcot vív egymás ellen a kiesés elkerüléséért. A B-csoportból felkerült svájciak valószínűleg csak látogatóba jöt­tek az A-csoportba, bár látszó­lag kitűnően játszanak, számukra túl gyors és túl kemény ez a játék a nagyok között, 39 gólt kap­tak eddig , és még nem győz­tek. Sok múlik majd a ma dél­utáni Egyesült Államok elleni mérkőzésükön. Pénteken az első kör utolsó előtti fordulójának két mérkőzé­sét játszották a Stadthalle-ban. Előbb az északi rangadót vívták, ahol némi meglepetésre a finnek 4—1-re verték a svédeket. Két harmadot követően még 1—1-re álltak a csapatok, ám a finnek a befejező játékrészben megtálto­sodtak, még nagyobb arányban is nyerhettek volna. Két harmad után ugyancsak döntetlen volt — 2—2 — a szovjet—kanadai ösz­­szecsapás is, végül hatalmas küz­delemben 3—2 lett a szovjetek­nek. Vasárnap újabb két izgalmas mérkőzést játszanak, amely egy­úttal eldönti az Európa-bajnoki cím sorsát is. Finnország Kana­da ellen lép majd a bécsi Stadt­­halle jegére délután, míg este a Szovjetunió csapata Svédország ellen játszik, és ha győz, akkor Európa-bajnokként játszhat to­vább­­ a világbajnoki címért Egri János Félidő előtt IBUSZ-maratoni Tizenhat ország futói a rajtnál Minden jel szerint a futás ed­digi legnagyobb és legszebb hazai ünnepe lesz a vasárnapi IBUSZ- maratoni, melyen 16 ország kép­viselői indulnak. A szervezőbi­zottság legkevesebb 5 ezer futóra számít, amiből ezernél jóval többen a 42,195 méternek vágnak neki, a többiek a félmaratonnak, a 10, illetve az 5 km-nek. A ne­gyedik alkalommal megrendezés­re kerülő utcai futóverseny ugyanakkor részese is az olim­­piai­­­ ötpróba tömegsport-akció­nak, hiszen mind a négy verseny­távon lehetőség nyílik a pont­szerzésre.­­ A négy táv valamennyi in­dulója 11 órakor rajtol, s ettől kezdve este hatig a BRFK biz­tosítja a pályát, ilyen módon gondoskodik a futók zavartalan haladásáról — tájékoztatta az MTI munkatársát Bresztyénszky László, az IBUSZ-maraton szer­vező bizottságának titkára. — Igen nagy segítséget kaptunk a BKV-tól is, amely a táv érin­tett pontjain átszervezte jára­tait, ezzel támogatva a budapes­ti tömegsport legrangosabb ese­ményét. Számítunk a közleke­désben részt vevők megértésére. Kérjük az autósokat, lehetőleg fél 11-ig induljanak el kirándul­ni, s csak 18 ut­a után térjenek vissza a fővárosba. Segítségkép­pen , különösen a Népstadion környékén, a Népköztársaság út­ján, a Váci úton és a Szentend­rei úton kell lezárásra számítani, más szóval a rajt és a cél szín­helyén kívül ezt a három utat ajánlatos elkerülni. A közelmúltban lebonyolított „Szeresd a várost !” futás olasz díszvendége, a nemzetközi futó­akció szervezőbizottságának el­nöke csak azt kifogásolta, hogy a budapesti futók nem kaptak kellő biztosítást és alig akadt szurkolójuk az útvonal mentén. A­ szervezőbizottság a főváro­siakat arra is kéri: tegyék szeb­bé, emlékezetesebbé a versenyt úgy, hogy biztatják az IBUSZ­ maratoni résztvevőit. A tervezettnél néhány nappal ké­sőbb, ezen a hét végén kezdik bajnoki küzdelemsorozatukat a legjobb hazai salakmotorosok. Szombaton 16 órakor Debrecenben kerül sor a csapatbaj­nokság első fordulójára, vasárnap — ugyancsak 16 órától — az első osztályú egyéni bajnokság első futamát rende­zik. (A párosok május 7-én, Gyulán érdekeltek az első bajnoki versenyen.) A csapatbajnokság első fordulójában a Hajdú Volán (korábban Debreceni Vo­lán néven szerepelt), a Nyíregyházi Volán-Dózsa, a Tisza Volán és a Bor­sodi Építők-Volán verseng. A győztes jogot szerez a döntőben való rész­vételre. A további helyezettek augusz­tus 1-jén Gyulán a b Bék­éscsabai Volán­nal veszik fel a küzdelmet a három továbbjutó helyért. A finálét október 11-én Miskolcon bonyolítják le. Az aranyéremért várhatóan a debrece­niek és a nyíregyháziak csatáznak. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né u. 4—6.) ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tome­k u. 0.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM: (III., Szent­endrei út 130.) BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. II.): (Ny: K, Cs: 15—10-ig, Szó, V: 11—-16-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók-emlék­kiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyege­ken (idősz. kiáll). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Szent György tér 6.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda kirá­lyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Műemléki fürdőépüle­tek (zár. május 3-án). (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kos­suth-relikviák — Eperjesi mártírok emlékezete. FÜRDŐ MÚZEUM (in., Flórián tér) GÜL BABA TURBE (II., Mecset u. 15-8.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1846 49 es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Ma­gyar Monarchia és az első világhá­ború — A Magyar Tanácsköztársa­ság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború kö­zött és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Nép­hadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. Id­án.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1605 — Magyar kép­zőművészek rajzai az első világhá­borúról (idősz. kiáll.) (Ny: 9—17-ig, V: 10—18-ig). HERKULES VILLA (VL, Meggyfa u. 19—9.). (Ny. H. kiv. 10­44-ig, Szó, V: 10—18-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VL, Népköztár­saság u. 103.). India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.). Művészet és mesterség (áll. kiáll.) — Régi bécsi porcelán. — Zeisel Éva, a porcelán tervezés úttö­rője (Budapest—New York) (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XI., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (HL, Fő tér 1.): „Hommage a • Kassáik” — Kas­sák Lajos irodalmi és képzőművé­szeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (Xm, Visegrádi u. 16.). (Ny. V. kir. 10—17-ig.). KIS­CELLI MÚZEUM (HL, Kispesi Út 106.): Az „Arany Oroszlán’’-patika — Pest-budai nyomdák a xvm— XIX. sz.-ban (ui. kiáll.) — Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790— 1650 — Pest-budai városképek a XIX. SZ.-ban KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (L. Tán­csics u. 26.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig. Szó, V. 10—18-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: Zárva! LAKÁSMÚZEUM (HL, Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—18- ig, Szó: V: 10—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VL, Vörösmarty u. 35.). (Ny: H—P-ig u —­17-ig, Szó: 9—13-ig, V: Zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VTL, Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. U—17-ig). MAGYAR KERESKCEIE CT mi és VEN­DÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (L, For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cuk­rászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐIS­KOLA (XVI., Népköztársaság útja Ti.): Farkas István festő emlékkiál. (zár: május 2-án). (Ny. V. kir. 10—18-ig, Szó: 10—13-ig.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom tör­ténete — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) — Sajtófo­­­­tó ’86 (idősz. kiáll.). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota, B. C. D. ép.). Magyar­­országi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet Ifjú 1800-ig — Későgótikus szárnyas­­oltárok — Középkori kőtár — Góti­kus faszobrok és táblaképek a XIV— XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paél László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat (111. kiáll.) — Kassák Lajos-életm­ű kiáll. — Demján József grafikus (USA) kiáll. (zár. 30-án) (idősz. kiáll.). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VUL. Múzeum krt. 14—16.): Magyarország története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfog­lalástól 1649-ig — Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — A török eilend hadjáratok és Buda vissza­foglalásának érmei — Őskori szob­rok Lepenask­i Virrai (jugoszláv ven­­dégkiáll.) (zár. 26-én) (Idősz. k­iáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (L. Szenthárom­ság tér): Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., V­aj­dahuny­ad-vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magya­rok és a kora Árpád-kor háziálla­tai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés törté­nete — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés törté­nete — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás — Természetvéde­lem — A magyar halászat története (áll. kiáll.) — 90 éves a Mezőgaz­dasági Múzeum (Ny. H. kV. 16—17- ig, V: 10—16-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Ma­­gyarországon (áll. kiáll.) — Bartók műhelyében (kiesz. kiáll.) (Ny. K. Uv. 10—16-ig, H: 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXH., Csókász P. u. 9—11.): Euró­pai bútorok a XV—XVIL sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIL sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a ci­vilizációkig (áll. kiáll) — Restaurá­torok munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Könyvtá­runk nemzetközi kapcsolatai — Raj­nai népi kerámiák — Magyar népi kerámiák (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.). Nyugat-emlék­­kiáll (áll. kiáll.) — Tóth Árpád­­emlékkiáll (idősz. kiáll.) (Ny. lé— 18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (HL, Fő tér 1.). Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer, Tó­biás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig.). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Közgyűjte­ményeink új szerzeményei és kiadvá­nyai 1666 (nyit. 27-én). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II. Bem­­. UI. 20.) . PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási álo­odásl. (A Közleke­dési Múzeum kiállítása) PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Petőfi és kora kiáll. — Jókai Mór relikviái — Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsig­­mond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiál. Móricz Zsig­­mond-kiáll. — József Attila-kiáll — Gábor Andor-emlékszoba (ál. ki­áll.) — Károlyi-emlékszobák (a Ká­rolyi-emlékszobák nyitva tartása: — K—P-ig: 10—14-ig, Szó. V: 14— 18-ig) — A múzeum kiadványaiból m. kiáll. — A reneszánsz és barokk kora (1500—1750) (zár: 30-án) — Szov­jet könyvkiáll. — Képvers — vers kép (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársa­ság útja 3.). Posta- és távközlés­tör­téneti kiál. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.). Ké­pek a gyógyítás múltjából (ál. ki­áll.) — Magyar orvosok régi fény­képeken — Éremművészet és medi­cina, a 80 éves Borsos Miklós élet­művében (idősz. kiálL) (Ny. 10-30— 18-ig.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiál. — Antik kiáll. (ál. kiáll.) — Az európai gra­fika hatszáz éve (idősz. kiáll.) — A hónap műtárgya: Francesco Rustic­: Salome. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében : VIII. Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörté­net emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll) — A Hal­­ley-üstökös nyomában (Idősz. ki­áll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (X., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő­hurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny: 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HL, Laktanya u. 7.): BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (in., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Szoborsorsok (Budapest köztéri szobrai (1692—4946). BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Grafikák az ÉS- ben (zár: május 3-án) — Paul Almás­­sy fotóm, kiáll. (zár: 26-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTE­­REM: Fucs Péter plakátjai, (zár: má­jus 2-én). DUNA GALÉRIA: Kun Kovács László fotóm, kiáll. ERNST MÚZEUM: 7 művész Mán. (nyit: 28-én). FÉNYES ADOLF TEREM: Szekeres Mihály belsőépítész Idán. (zár: má­jus 3-án). GULÁCSY GALÉRIA: Papp Oszkár festőm, kiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM : Kiadványok a Kassák-centenárium­ra. MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 65.). (Ny. K, Sze, Cs: 16—49-ig). MŰCSARNOK: Gedő Ilka festőm. Mán — Mai dolgok — A nyolcvanas évek brit művészete — Paizs László man­ ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Boros Ist­ván „Tanulmányok"* c. kiáll. (zár: 26-án). STÚDIÓ GALÉRIA: Szirtes János fes­tőm. leáll. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIÁJA: Lippsy Ágnes fotóriporter mail VIGADÓ GALÉRIA: Borbereki Ko­vács Zoltán szobrász kiáll, (zár: 26- án) — Oskar Kokoschka kiáll, (zár: 26-én). A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 19—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 ­ A Független Színpad megalakulá­sának 80. évfordulója alkalmából ünne­pi emlékműsort rendezett a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Szín­házi Dolgozóik Szakszervezete, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­sége pénteken a vasasszakszervezet székházénak­ dísztermében. A fél év­századdal ezelőtt hivatásos színészek­ből, színpadtervezőkből, drámaírókból, munkásokból szerveződött munkakö­zösség szoros kapcsolatban állt a falu­kutatók és a népi írók által létreho­zott Márciusi Fronttal Az emlékmű­­sorban közreműködött a Független Színpad hajdani munkatársai közül Bánki Zsuzsa és Horváth Ferenc.­­ Az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermei április 30-án, csütörtökön 9-től 21 óráig tartanak nyitva, május 1-jén, 2-án és 3-án, pénteken, szomba­ton és vasárnap pedig zárva lesznek.

Next