Magyar Nemzet, 1988. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
Kedd, 1988. március 1. SZOT-elnökség Csak az önmagát becsülő nemzet tud a gondokból kilábalni A Fogyasztók Országos Tanácsának árfigyelő szolgálata a drágulásról és a szállítások visszatartásáról KÖZÉLETI HÍREK Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben fejezte ki jókívánságait Georgiosz Vasziliunak abból az alkalomból, hogy a Ciprusi Köztársaság elnökévé megválasztották. A levelet Heltai Imre, hazánk ciprusi nagykövete adta át. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a magyar —algériai kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottság társelnöke február 26—29 között küldöttség élén hivatalos látogatást tett Algériában. Fogadta őt Abdel-Hamid Brahimi miniszterelnök. Váncsa Jenő megbeszéléseket folytatott a magyar—algériai gazdasági kapcsolatok és a mezőgazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről Mohamed Ruigi mezőgazdasági miniszterrel, Ahmed Benfrena vízügyi, erdészeti és halászati miniszterrel, a kormányközi vegyesbizottság algériai társelnökével, valamint Mohand Seriff kereskedelmi, Kaszdi Merbah egészségügyi és Abdelaziz Helle pénzügyminiszterrel. Látogatása során aláírta a magyar algériai állategészségügyi megállapodást. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének meghívására Hazafias Népfront-küldöttség utazott hétfőn Moszkvába. A Garamvölgyi József országos titkár vezette delegáció megbeszélést folytat az SZBTSZ vezetőivel a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről és az együttműködés kiterjesztéséről. A látogatás során a két mozgalom vezető képviselői aláírják az 1988. évi együttműködési jegyzőkönyvet. Afgán gazdasági-kereskedelmi delegáció érkezett a fővárosba (MTI) Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Szaid Amanuddin Amin, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese, és az általa vezetett gazdasági-kereskedelmi delegáció. A nap folyamán Marjai József és Szaid Amin, valamint a két fél szakértői és vállalati képviselői megkezdték tárgyalásaikat a magyar—afgán gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés időszerű kérdéseiről. Együttes cselekvéssel Állásfoglalás a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről (MTI) Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett információk szerint, széles körben alapvetően pozitív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támogatja az ágazati szakszervezetek és a SZOT felelős álláspontját, fellépését a dolgozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország társadalmi-politikai tényezőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi-gazdasági problémáink megoldásához. Támogatás és kritika A magyar szakszervezeti mozgalom történelmi útja, tagsága, támogatásából származó politikai ereje bizonyítja, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folyamatokat formált és formál. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy munkáját meghatározott társadalmi-gazdasági körülmények között végzi, ezért a realitásokkal mindenkor számolnia kell. Mindemellett arról sem mondhatle, hogy működésének korlátait újra és újra legyőzve, munkájához új feltételeket teremtsen, felelősen kinyilvánított szándékai, törekvései megvalósításához a tagság támogatásában rejlő erőre támaszkodjék. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szervek munkájával szemben megerősödött a tagság jogos kritikája. Ennek a bírálatnak az indokait részben a mozgalom tevékenységén kívüli okokban kell keresni. A szakszervezetek ismerik a tagság jogos igényeit, és fáradoznak a legtöbb áldozatot hozó munkások és értelmiségiek, pályakezdők, nagycsaládosok, nyugdíjasok terheinek a könnyítésén, ha ennek anyagi feltételeit a stabilizáció nehézségeivel küzdő gazdaság nem is tudja biztosítani. Nyitottan Mindez nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy a szakszervezetek némák maradnának, hiszen ismerik a legalapvetőbb problémákat, feszültségeket és van véleményük azok lehetséges megoldásáról. Ez azonban számos területen nem jár kielégítő eredménnyel, ezért teljes mértékig érthető, hogy tagságunk jelentős része keresi érdekvédelmi, érdekképviseleti munkánk javításához a mainál jobb szervezeti kereteket, feltételeket, és számos területen vátozásokat sürget. Emiatt keresik egyre erőteljesebben több szakma, foglalkozás képviselői is szakmai érdekeik jobb kifejezésének a szakszervezeti mozgalom keretein belüli lehetőségeit. A SZOT elnöksége ezeket a törekvéseket helyesli és támogatja; ebben a szellemben foglalt állást a szakszervezetek legutóbbi kongresszusa. Ezért ismételten leszögezi álláspontját: nyitott minden, jó szándékú, a szakszervezetek munkájának eredményességét javító szervezeti és a munka tartalmát, felfogását jobbító törekvésre, és messzemenően támogatja az ágazati-iparági szakszervezetek ilyen irányú kezdeményezéseit is. Támogatja az egyes szakszervezeteken belüli erőteljesebb szakmai- szakmacsoportos szerveződéseket, tagozatok, önálló szervezeti formák, keretek létrehozását, illetve az erre irányuló szándékokat. Lehetségesnek■ tartja, hogy az egyes szakmai-ágazati szakszervezetek keretében szerveződő tagozatok, vagy más szervezeti formák egymással a szakmai-ágazati kereteken túlmenő, szakmaközi érdekképviseleti kapcsolatokat létesítsenek. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy az alapszervezeteken belül is legyen lehetőség az azonos érdekű csoportok törekvéseinek szervezett kifejezésére. Tárgyilagos megítélést! A legutóbbi időkben új jelenségekkel is találkoztunk, és ez tette szükségessé a SZOT elnöksége állásfoglalásának megjelentetését. Egy szűk csoport, a szakszervezetek egységének megbontására, a mozgalmon kívüli szervezetek létrehozására irányuló szándékát fejezte ki. Egyes személyek, csoportok a kétségkívül fennálló problémákat — amelyek megoldása érdekében a szakszervezetek is több ízben felléptek —, arra használják ki, hogy sanda politikai szándékoktól sem mentes megfontolásból a gazdaság, a politikai intézményrendszer működésében fellelhető valamennyi konfliktus miatt a szakszervezeteket ültessék a vádlottak padjára. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvéleménytől igényli munkáját tárgyilagos meg Első alkalom NATO-tagállamok közös parlamentjének küldöttsége Budapesten (MTI) Az Országgyűlés vendégeként hivatalos látogatásra hazánkba érkezett az észak-atlanti közgyűlés — a NATO-tagállamok közös parlamentje — Ton Frinking elnök vezette tizennyolc tagú küldöttsége. A látogatás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk politikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgyaló csoporttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés alelnöke vezetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Országgyűlés különböző állandó bizottságaiban tevékenykedő magyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági törekvéseit, szóltak a törvényhozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nemzetközi életben betöltött szerepéről. Az új területek felé utat törő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegezve szóltak arról, hogy a gazdasági átalakulás a politikai és a társadalmi életben egyaránt jelentős változásokkal jár együtt Külpolitikai kérdéseket érintve magyar részről hangsúlyozták: hazánk üdvözli a Szovjetunió átalakítási politikáját, és az új gondolkodásról tanúskodó békekezdeményezéseket. Ezek belső építőmunkánk kiteljesítéséhez is jó alapot biztosítanak — fogalmazták meg a magyar képviselők. A megbeszélésen elhangzottakat összegezve a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy első alkalommal jött létre találkozó a NATO-tagállamok parlamenti testülete és a Varsói Szerződéhez tartozó ország törvényhozó testülete között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként értékelték a kelet-nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a vendégek több szekcióban kötetlen eszmecserét folytattak az Országgyűlés honvédelmi, jogi igazgatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, valamint terv- és költségvetési bizottságának tagjaival. Magyar Nemzet ítélését, beleértve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor határozottan visszautasítja az alaptalan hangulatkeltést, és elutasítja azok szándékát, akik a szakszervezeti mozgalommal szemben álló szervezetek létrehozására tesznek kísérletet. A SZOT elnökségének meggyőződése, hogy a fentiekben kifejtett álláspontját a tagság túlnyomó többsége támogatja. Ez a bizalom arra kötelez, hogy a szakszervezeti mozgalom még felelősségteljesebben vegyen részt a gazdasági és a politikai intézményrendszer gyorsabb ütemű fejlesztésében, a tagság érdekeinek szolgálatában, s még határozatabban álljunk ki megteremtett érdekeink lekicsinylése, semmibevétele ellen. Csak egy önmagát becsülő nemzet képes a gondokból kilábalni, jövőjét biztonsággal kimunkálni. A SZOT elnöksége hazánk jövőjéért érzett felelősséggel dolgozik, a mozgalom értékeinek megőrzéséért,az ország gyarapításáért, a szervezett dolgozók érdekeinek védelméért. Árucsere-forgalom Növekvő magyar kivitel Kínába (MTI) Dr. Ambrus János, kereskedelmi miniszterhelyettes és Lu Hszüe-csien kínai külgazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton Pekingben aláírták, az 1988. évre szóló magyar—kínai árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az 1988-ra tervezett 540 millió klíring svájci frank összegű forgalom megfelel a két ország közötti hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény ez évi előirányzatának, és lehetőséget biztosít arra, hogy az elmúlt évihez viszonyítva elsősorban a magyar kivétel tekintetében növekedjen az áruszállítások volumene. Hazánk főleg mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezéseket, szerszámgépeket, kikötői berendezéseket, autóbuszokat, energetikai berendezéseket, továbbá kohászati termékeket, kábelt és műtrágyát szállít Kínának. Behozatalunkban elsősorban a lakosság körében ismert és keresett könnyűipari fogyasztási cikkek, gyümölcs és gombakonzervek, továbbá mezőgazdasági és ipari nyersanyagok és különféle gépipari termékek szerepelnek. Hat ország összefogása A nemzetközi szállítások gyorsításáért (MTI) Hétfőn befejeződött Debrecenben a szocialista országok vasúti együttműködési szervezete által rendezett egyhetes tanácskozás. Az eszmecserén Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia vasúti szakemberein kívül az említett országok külkereskedelmi minisztériumainak, és kereskedelmi vállalatainak képviselői is részt vettek. A küldöttségek értékelték a múlt évi észak-déli irányú nemzetközi vasúti szállítások eredményeit, s meghatározták a tagországok közötti idei export-import szállításokkal, valamint a tranzitfuvarozással kapcsolatos feladatokat. Rámutattak, hogy az észak-déli fuvarozásban érdekelt hat tagország vasútjai a múlt évben a külkereskedelmi vállalatok összes szállítási igényeit kielégítették, s ebben fontos szerepe volt a MÁV- nak. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a nemzetközi áruszállítások terén elért javulás ellenére további összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a fuvarozás teljes zökkenőmentessé tételéért. A tanácskozás befejeztével aláírt jegyzőkönyv szerint a tagországok vasútjainak a jövőben gyorsítaniuk kell a romlandó és élő áruk továbbítását, s tovább kell növelniük a határállomások átbocsátó képességét. Az árukínálat személyes kapcsolatokon múlik Január 1-e óta is drágultak a termékek Megérkeztek a megyékből az első visszajelzések a Fogyasztók Országos Tanácsa árfigyelő szolgálatához. A FOT munkatársai januárban kiválasztottak 51 terméket — közöttük 17 élelmiszert, hat háztartási és vegyi árut, nyolc építőipari, 10 tartós fogyasztási cikket , amelyeket a leggyakrabban vásárolunk. Ezeknek január elsejei, induló árait listába gyűjtve elküldték valamennyi megyei fogyasztói tanácshoz, kérve, kísérjék figyelemmel az árak esetleges változását. Február 12-ig tizenegy megye 88 településéből küldték vissza az árfigyelőt. Ezek alapján már kitűnik: jó néhány termék ára már a januárihoz képest is emelkedett. A baromfi termékeknél például helyenként 10—14 százalékos áremelkedés tapasztalható — ez valószínűleg más osztályba sorolt termékeket jelent, de azt is jelzi, hogy olcsóbb fajták nem kaphatóak. Az alma és a burgonya árainál — 18, illetve 16 forintos kilónkénti átlagárat alapul véve — már jelentősebb eltérések tapasztalhatók. A legtöbb helyen 18—20 forintért árulják a krumplit, illetve 22—27 forint között az almát, s ez 20—50 százalékos áremelkedést jelent. Az építőanyagoknál a beharangozott kínálati helyzet Állami gondozottak, alapítványok Együttműködés az ifjúságért (MTI) A közelmúltban értékelte az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a Művelődési Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásában foglaltak teljesítését. A megállapodás a felnövekvő nemzedékek oktatásával, nevelésével, művelődésével, egészségvédelmével összefüggő ágazati és felügyeleti tennivalók összehangolására született meg egy évvel ezelőtt. A két intézmény közösen készítette elő a számítástechnikai ismeretek terjesztését, a diákfoglalkoztatás fejlesztését, egységes rendszerének kialakítását szorgalmazó intézkedéseket. A megálapodás szellemében az ÁISH képviselője helyet kap a minisztériumi alapítványok kuratóriumában is, míg a hivatal felülvizsgálja a saját kezelésében levő alapítványokat, s az esetleg működésképtelennek bizonyulókat megszünteti. A hivatal támogatja a volt állami gondozottak lakáshoz juttatását. Anyagi segítséget ad a minisztérium intézményeinek ahhoz a megelőző munkához, amely az ifjúságot veszélyeztető káros szenvedélyek visszaszorítását szolgálja, s támogatja azt a kísérleti programot, amelyben az Országos Kardiológiai Intézet Szivesházának szakmai közreműködésével a XVII. kerület iskolái vesznek részt. E kísérlet célja egy komplex egészségtan tantárgy kidolgozása. A tanórán kívüli mindennapos testedzés általánossá tételét, az ehhez szükséges feltételek megteremtését a két intézmény — pályázat útján — anyagilag támogatja. Az ifjúság szabadidős tevékenységét, művelődését, szórakozását az amatőr művészeti, valamint a közművelődési szakemberek számára odaítélt ösztöndíjjal, továbbá a „Ki mit tud?" finanszírozásával segítette eddig is a hivatal és a minisztérium. A helyi szabadidős közösségeket napjainkig azonban csak az ÁISH támogatta, de erre az évre már ezen is részt vállalt a minisztérium. A két intézmény közösen rendezte meg tavaly az első gyermekszínházi találkozót, nemrég pedig létrehozta a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Alapot; jelenleg a pályázati kiírás feltételeit dolgozzák ki. 3 nem érezhető, az árfigyelőben szereplő építőanyagok választéka nagyon hiányos. A január elsejével nyilvánosságra hozott és a telepeken tapasztalt árak között — az azóta divattá vált „átlagfuvarár hatására — a gyártók és a telepek közötti szállítások eltérő díjai miatt a cementet, téglát, födémbéléstestet, égetett cserepet 5—45 százalékos felárral adják. A legtarkább a kép a lakossági szolgáltatásoknál. A fővárosi induló árakhoz képest szinte mindenütt más áron jutnak az emberek egyes szolgáltatásokhoz: a fodrászati árak —40 +80 százalék, a tüzelőanyag-szállítás 10—30 százalék, az autó-motor revízió-olajcsere —10 +60 százalék, a kilós mosás díja 20—50 százalék, a színesfénykép-nagyítás 10—25 százalék eltérést mutat. A megyei fogyasztói tanácsok közölték azt is, hogy a korábbinál iskisebb a választék bébiételekből, diabetikus készítményekből. Bosszantja az embereket, hogy az ipar és a kereskedelem képtelen megegyezni abban, ki tüntesse fel az árakat az egyes termékeken. A ruházati cikkek forgalma nagyon visszaesett, a vevők szerint azért, mert a kínálat szegényes, a minőség és az ár nincs összhangban egymással. Szinte mindenütt hiánycikk a tetőfedő anyag, sok épület ezért befedetlenül áll. A tartós fogyasztási cikkekből akadozik az utánpótlás, hiány van mosógépből, olajradiátorból, színes tévéből. Gyakori az árukapcsolás, előfordul, hogy három darab Energomat mosógép szállítását kétszázezer forint értékű nem kurrens áru átvételéhez kötik (Skála Sztráda, Fehérvár-áruház). A monopólhellyzetben lévő vállalatok — például Hajdúsági Iparművek, FÉG, Lampart — nem kötnek szerződést kisebb kereskedelmi egységekkel, illetve javító szervizekkel. A fogyasztók és a kereskedők egyre inkább azt feltételezik, hogy a szállításokkal a termelő vállalatok április elsejét várják, amikor megszűnik az árváltoztatási tilalom. Az alapanyagárak bizonytalansága miatt sok vállalat ugyanis az ez évre megrendelt termékeknek csak 15 százalékára kötötte meg szerződését a kereskedőkkel. A FOT információi szerint főként a ruházati illetve a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletekben egyre inkább a személyes kapcsolatokon múlik az áruellátás. (1. 1.) Két hónapig engedményes vásár a papírboltokban Ami nem fogy eléggé, fél áron adják Nagyobbat kockáztat, aki nem nem kockáztat , gondolták az ÁPISZ vezetői és meghirdették március 1-től az ötvenszázalékos árengedményes tavaszi vásárt. Dr. Somogyi István, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, több száz árucikket azért adnak féláron, mert nem fogy eléggé, viszont a készletek felgyűltek. Jó néhány árucikk kiváló minőségű ugyan, de az áremelkedések miatt ma már nem veszik meg a régi árakon, vagy szegényesebb a csomagolásuk, s a vevők csak olcsóbban hajlandók megvenni. Íróeszközöket, irodá- Iban, iskolában használatos papír- I árut, füzetborítékokat adnak el- I csókban, ám üzletenként változik a kínálat — az iskolatáskáktól a Commodore tartozékokig. Szóba kerültek a Sajtótájékoztatón az „örökzöldnek” számító hiánycikkek, mint például a W. C.-papír — ebből az idén sem jobb a helyzet, mint tavaly volt. A hazai papíripar 16 ezer tonnát gyárt, Kínából ötezer tonnánnyit hozunk, az igény viszont évente 25—26 ezer tonnányi. A Kereskedelmi Minisztérium pályázatot hirdetett tőkés importra, amelyet a Piért nyert el — talán ezzel megoldódik e kényes papír ügye. Papírzsebkendőből viszonylag több van, ám a kelleténél még mindig kevesebb. —rács— Naptárreform Február elteltével mindig eszembe jut, hogy januárban voltunk a legszegényebbek, mert decemberben voltunk a leggazdagabbak, karácsonykor beruháztunk, növeltük adósságállományunkat, szilveszterkor meg előre ittunk a januári fizetésünkre. Aztán persze nem győztük kivárni a februári borítékot. Januárban mindig bosszant, hogy 31 napos. Túl hosszú. Miért nem cserél helyet a naptárban februárral? Karácsony és szilveszter után jól fogott volna egy 28, maximum 29 napos január. (Habár idén február is szörnyű hosszúnak tetszett...) A kormányprogramot tehát ki kellene terjeszteni a naptárra is. Naptárreformot a hazának! Ahogy nő az infláció és a drágaság, meg kell kurtítani a hónapokat. Tíz százalék infláció? Három nappal rövidebb hónapot! Fizetésemelés helyett is jöhet a hónapkurtítás. Három nap helyett legyen öttel rövidebb a hónap — a két nap plusz fizetésemenés. Igaz, így az év lassan 330, 320, 310 naposra apad. Mégiscsak könnyebb kibírni 310 napot, mint 365-öt. Talán a 310 napos tervet is könnyebb teljesíteni, mint a 365 naposat. Hogy mit csinálunk a maradék, föl nem használt napokkal? Elhalasztjuk. Áttesszük jövőre, meg azutára. Tíz év múlva már egy esztendővel tartozunk majd a jövőnek. Mit számít, ahol egy-két évtizeddel úgyis le vagyunk maradva. S ha minden kötél szakad, kölcsönkérünk valahonnan. Hátha vannak országok, amelyek félretettek egy kicsi időt, előttünk járnak egy-két évtizeddel. S talán nem tagadnak meg tőlünk némi baráti segítséget. Legfennebb kamatot fizetünk. Csak attól félek, a valuta mintájára idő is kétféle lesz. Kemény idő, meg kevésbé kemény idő. S nem kételkedem benne, hogy milyen időben kellene fizetnünk a kamatokat. DIURNUS