Magyar Nemzet, 1990. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
Szerda, 1990. február 28. Huszonöt törvényjavaslat a napirenden Módosították a családjogi törvényt Várhatóan a jövő hét elején is folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti harmincból 25, helyenként összevont napirendi pontot fogadott el tárgysorozatául az Országgyűlés. Elsőként a családjogi törvény módosításáról döntöttek a képviselők. Mint ismeretes, a legutóbbi ülésszakon elnapolták a szavazást, ugyanis az igazságügy-miniszter és az egyik képviselő ellentétesen vélekedett arról: e törvény alkotmányerejű-e vagy sem. A parlament e kérdés eldöntésére az Alkotmánybíróságot kérte fel. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a családjogi törvény alkotmányerejű, így elfogadásához minősített többség, a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A mostani szavazás során a plénum először a módosító indítványokról döntött, majd — a már elfogadott módosításokkal együtt — 312 igenlő, 7 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló — korábban már többször módosított — 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslatot. A csjt. március 1-jén lép hatályba. Napirend előtt egy személyi kérdést is megtárgyalt a testület. Balsai István, az Országos Választási Bizottság tagja lemondott e tisztségéről, mivel a Magyar Demokrata Fórum országos listáján jelöltként indul a közelgő választáson. Helyébe — Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár javaslatára — Németh Jánost, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara polgári eljárásjogi tanszékének vezetőjét választották meg. Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) felhívta a figyelmet arra, hogy a családi pótlék reálértékének megőrzésére programot kell kidolgozni. A törvényjavaslat általános vitájában Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.) utalt arra, hogy sok szülő elhanyagolja a gyermeke nevelését, ezért mielőbb meg kell erősíteni a gyámhatóságok, a gyermekvédő-gyermeknevelő intézetek szerepét. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) — a Magyar Néppárt parlamenti csoportja nevében —, az anyák, a családok védelmében javasolta: a kormány a törvény végrehajtási utasításának elkészítésekor, az igényjogosultság meghatározásakor konkrétan fogalmazza meg, hogy a családi pótlék külön kérelem nélkül, anyai jogon jár, és elsődlegesen a szülő anyákat illeti meg. A részletes vitában Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) a törvényjavaslatnak arra a súlyos hiányosságára hívta fel a figyelmet, hogy hatálya nem terjed ki az egyetemeken, a főiskolákon tanuló szülőkre. Csehák Judit válaszában, erre a javaslatra ezt válaszolta: nem a jelenlegi törvényben veszik figyelembe, hanem a felsőoktatás reformja és támogatási rendszerének átalakítása keretében hasznosítják. Ezután határozathozatal következett. A szavazás során a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel az illetékes szakbizottság nem értett egyet, elvetették. Végül a bizottság által jóváhagyott indítványokkal kiegészíve, általánosságban és részleteiben — 229 egyetértő, 10 ellenző, és 25 tartózkodó szavazattal —, a törvényjavaslatot elfogadták. Csak a kétkamarás parlament hozhat igazi megoldást Ezt követően a képviselők úgy döntöttek, hogy az alkotmány módosításáról, valamint a nemzeti és a nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek vezetői ragaszkodnak a garantált parlamenti képviselethez. Két lehetőség van arra, hogy a választások során az Országgyűlés 386 képviselőjén feiül miként kooptálják a nemzetiségek képviselőjét. A jelölésekre vagy az Országgyűlés elnöke, vagy pedig a pártok és a független képviselők küldöttjeiből álló jelölőbizottság tenne javaslatot. A Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján, nemzeti, etnikai kisebbének vallja, egy-egy képviselővel rendelkeznek. A miniszter véleménye szerint tökéletes megoldást csak a kétkamarás parlamenti rendszer hozhat, amelynek kidolgozása már elkezdődött. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében Nagy József (Baranya m., 6. vk.) ismertette a bizottsági vita során fölmerült különböző véleményeket. Ezután került sor a törvényjavaslat általános és részletes vitájára. Tóth Károly református püspök (országos lista) javasolta, hogy a nemzeti kisebbségekhez hasonlóan az egyházak is kapjanak tíz képviselői helyet. Horváth Jenő (Budapest X. vk.) véleménye szerint a megoldást utalják a következő parlament hatáskörébe. Ezzel Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) is egyetértett. Mezei Károly (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 14. vk.) a javasolt 8 képviselő helyett tizennyolcat tart elfogadhatónak. Filó Pál (Budapest, 18. vk.) a mostani törvénytervezetet csak átmeneti megoldásnak véli, végső megoldást csakis a kétkamarás parlamenti rendszer hozhat. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) a mostani törvénytervezet elfogadása mellett érvelt. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) bár maga is egyházi ember, mégsem javasolta az egyházak parlamenti képviseletét. Peták Emil (Budapest, 56. vk.) szerb anyanyelvűként úgy vélte, hogy a nemzetiségekre kell bízni a képviselőikről való döntést. Tamás Gáspár Miklós ezt elvetette. Mándity Maria (országos lista) kifejtette, hogy átmenetinek tartják ezt a törvényjavaslatot. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a zsidóság nemzetiségi kategóriába történő sorolása mellett érvelt. Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) hasonló véleményen volt, azzal, hogy akik vallásos alapon közelítik meg a kérdést, szintén jussanak képviselőhöz. Bognár József (országos lista) úgy gondolta, hogy szükség van a nemzeti kisebbségek képviseletére ahhoz, hogy a köztársaság a határokon túli magyar kisebbség érdekeiben is felléphessen. Rózsa Edit szerint akkor sincs késő, ha az új parlament az első vagy a második ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. Márk György (országos lista) a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára a mostani elfogadás mellett érvelt Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) úgy vélte, hogy a legjobb megoldás a kétkamarás parlament kialakítása. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) hangoztatta, hogy a döntést, már nem lehet halogatni. Ezt követően a törvényjavaslat részletes vitájára került sor. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) javasolta, hogy a zsidóságnak azon tagjait, akik nemzetiségnek kívánják nyilváníttatni magukat, tekintsék kisebbségnek. Nagy Gyula evangélikus püspök (országos lista) szerint, a pártok képviseletében mandátumot szerző egyházi személyiségek nem jelentik automatikusan az egyházak jelenlétét a törvényhozásban. Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) indítványozta,hogy az Országgyűlés megalakulását követő harminc napon belül a kisebbségek képviseletéről, azok érdekképviseleti szervei tájékoztassák a Parlamentet. A vita lezárását követően a szünetben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a módosító javaslatokat. Családi pótlék a gyermek léte jogán Szünet után bejelentették: határozathozatalra csak szerdán kerül sor. Ezért a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról szóló — az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítását is igénylő — törvényjavaslat került terítékre. Kovács Mátyás, a honvédelmi bizottság előadója szóbeli kiegészítésében elmondta: Sebők János Veszprém megyei képviselő javaslatára egyhangúan egyetértenek azzal, hogy a Magyar Néphadsereg nevét változtassák Magyar Honvédségre. A tervezethez nem jelentkezett senki hozzászólásra, döntés szerdán várható. Ezután a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó, ugyancsak alkotmánymódosítást igénylő törvényjavaslatot vették sorra, amelyet az indítványozó Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) terjesztett elő. A javaslatot Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) ellenezte, akárcsak Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.). Támogatta viszont Hámori Csaba (országos lista) a maga és a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja nevében, Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Maróthy László (Békés m., 13. vk.), valamint Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.). A vita végén Tamás Gáspár Miklós hangsúlyozta, hogy az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kérdése az elnökválasztás időpontjára és nem a módjára vonatkozott. Az általános vitát ezzel lezárták, s mert a részletes vitában hozzászóló nem volt, Király Zoltán válaszolt az elhangzottakra, majd a határozathozatalt ugyancsak szerdára napolták el. Ezt követően a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter előterjesztésében hangsúlyozta: az eddigi gyakorlattól eltérően a családi pótlék ezentúl nem társadalombiztosítási ellátás lesz, folyósításának előfeltétele pedig nem a szülők munkaviszonya, hanem a gyermek léte jogán folyósítják. A magyar állampolgárokkal csaknem azonos jogállású nem magyar állampolgárokra is terjedjen ki ez a jogosultság. A változás, a jogosultak körét 80-90 ezer gyermekkel növeli, s ennek költségkihatása az áprilisi bevezetéssel számolva, az idén valamivel több, mint egymilliárd forint. A szociális és egészségügyi bizottság képviseletében Moravcsik Magyar Nemzet Feladják az állam Ezt követően a képviselők áttértek az oktatási törvényt módosító javaslat tárgyalására. Glatz Ferenc művelődési miniszter expozéjában elmondta: a javasolt módosítások nyomán a tárca fel kívánja adni az állam iskolaalapítási monopóliumát. Lépést tesznek az alternatív közoktatás irányába, annak kimondásával, hogya középiskolákban folyhat nyolcosztályos oktatás. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban egyetlen lényeges ponton, mégpedig az egyetemi autonómia növelésében javasolnak változtatást. Végezetül tolmácsolta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemnek azt a kérését, hogy az országgyűlési határozattervezetben — amely felsorolja a hazánkban jelenleg működő felsőoktatási tanintézeteket —, már mint Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem szerepeljen. Fehér Tibor, a kulturális bizottság előadója elmondta: vitát váltott ki a közoktatás ingyenességének az ügye. Megfelelőbb volna inkább a térítésmentesség fogalmát használni. A képviselők szerint egyébként a jövőben úgy célszerű a tankötelezettségi kört meghatározni, hogy az a 8. osztály befejezéséig, de legkésőbb a gyerek 16. életévéig tartson. A vitában elsőként felszólalt Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) a többi között örömmel üdvözölte, hogy a módosítás közvetett módon lényegében deregulációt hajt végre a Művelődési Minisztérium területén is. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.) iskolapárti társadalmi közszellemet sürgetett hozzászólásaiban. Földy Ferenc (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 18. vk.) javasolta, hogy a határozattervezet egészüljön ki a főiskolák felsorolásával, köztük a hajdúböszörményi és a soproni óvónőképző főiskolával, amelyek a parlamenttől önállóságuk visszaállítását remélik. A kérést támogatta Szigethy Dezső (Győr-Sopron m 14. vk.). Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) véleménye szerint a törvénynek nem szabad túlzottan részletesnek lennie. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette, és bejelentette, hogy szerdán alkotmányerejű törvényjavaslatok feletti döntéssel folytatják a munkát. A Ofei „Hagyjuk már abba a demokrácia fiatalságára való örökös hivatkozást, és ne igyekezzünk ily módon mentséget és alibit találni az antidemokratikus kilengésekre. Köztudomású, hogy mindig a demokrácia fiatalságára hivatkoznak azok, akik mentséget keresnek antidemokratikus céljaik és cselekedeteik, kilengéseik számára” — több mint negyven évvel ezelőtt hangzottak el e szavak a Tisztelt Házban. Aki akkor ezt mondta, az ötvenes években börtönben halt meg, s a 301-es parcellában temették el. Tegnap az Országgyűlés, leánya jelenlétében emlékezett rá, Zsedényi Bélára, akit 1944-ben választottak Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökévé. A kialakuló magyar demokrácia jelképe lehetett volna. Ám amikor az ország szép álmai szertefoszlottak, Zsedényi Bélát a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A Kozma utcai börtönben halt meg 1955- ben. — Halála után többször adtam be rehabilitációs kérelmet — mondta tegnap Zsedényi Béla leánya, Zsedényi Lilla a Parlament folyosóján a tévé riporterének. — Huszonöt éven át még azt sem tudhattam, hogy egy másodfokú eljárásban halála után felmentették. Ez is „dupla nullás” ügy volt. A mostani parlamenti megemlékezés, ahogy a tragikus sorsú elnök lánya fogalmazott, „kis gyógyír az elszenvedett sérelmekre”. Mire a végére érünk, kialakul a T. Ház új arca. Talán fél esztendeje, hogy Avar István megkezdte az átalakulást, a vastag keretes szemüvege alá bajszot és szakállat növesztett. Majd az utóbbi napokban tovább alakította arcát, s a szakáll megszűnt. Nem így a Vas megyei képviselő, Mayer Bertalan, ő hónapokkal ezelőtt Kossuth-szakállat kezdett növeszteni. A legújabb fizimiskaváltoztató az egykorvolt MSZMP Békés megyei első titkára, Szabó Miklós, s az ötévi parlamenti változatlanság után tegnap legényes bajusszal örvendeztette meg képviselőtársait. A baj csak az, hogy a T. Ház nemcsak kívül szőrösödik, hanem belül is: most beterjesztett törvénytervezetekkel az istennek sem akarnak róluk dönteni, amit lehet, rálőcsölnek az új parlamentre. Hát hogy lehetnek enynyire szőrös szívűek ... ★ Tegnap, az ebédszünetben a belbiztonsági ügyekkel foglalkozó parlamenti munkacsoportot ülésezésre hívták. Az első napirend az esketés volt, aki részt akar venni a munkában, az szavát adja: megtart minden titkot, semmit nem mond el az elhangzottakról, a döntésekről. A honatyák fogadalmat tettek, majd meghallgatták a következő bejelentést: a résztvevők három évig nem utazhatnak külföldre. Ügyes!* Maholnap virágoskert lesz a T. Ház. Virít már a szocialisták vörös szegfűje, a szocdemek vörös rózsája és az emdéefesek nemzeti színekben pompázó tulipánja. A szép kompozíció fölött pedig ott köröznek az eszdécsek libressemadárkái. Ja, és ne feledjük: van, aki gyomlálni szeretne. Sarlóval.* Kissé megilletődött emberek gyülekeztek tegnap az elegáns delegációs terem bejárata előtt. Az Országgyűlés elnöke néhány szóval üdvözölte a választási csatározások során országos listát is állítani képes pártok delegált képviselőit, majd elhangzott az eskü szövege. Kolossváry István, az MDF, Salamon Ferenc, az SZDSZ, dr. Schmidt Péter, a Hazafias Választási Koalíció, dr. Wiener György, az MSZP, dr. Fehér József, a Független Kisgazdapárt, Wirth Ádám, az MSZMP, dr. Hallatha Máriusz, a Kereszténydemokrata Néppárt, dr. Borbély Endre, az MSZDP, Kónya László, a Magyar Néppárt, dr. Filipsz László, az Agrárszövetség, Bordás Vilmos, a Fidesz, és Fejes Imre, a Vállalkozók Pártja nevében esküdött, hogy az Országos Választási Elnökségben mindent megtesznek a választás tisztaságának megőrzése érdekében. * Miközben a jogi bizottság vitázott, Király Zoltán és Raffay Ernő közös indítványán, amihez csatlakozott Hámori Csaba is a szocialista párt nevében, bent az ülésteremben megkezdődött a disputa arról, hogy miként, mikor és hogyan válasszunk köztársasági elnököt. Ez annál is inkább furcsa volt, mivel amíg a bizottság nem foglal határozottan állást, nem szokás vitára bocsátani egy napirendet. Ráadásul a bizottsági ülés legvégén kapták kézhez az immár új javaslat végleges szövegét a képviselők, amit emiatt nem is tárgyaltak meg, hanem úgy döntöttek, hogy annak részleteiről majd akkor vitáznak, ha ismét elrendeli a Ház elnöke. Szóval többszörös zavar keletkezett a T. Ház működésében. Tamás Gáspár Miklós nem is takargatta indulatait a szünetben. — Ez így, ebben a megoldásban felér egy puccsal. Miért kell ismét felkavarni a választópolgárokat ezzel a kérdéssel, amikor erről világos és egyértelmű eredményt hozott a népszavazás?! Nem értem a parlamentet. Ráadásul vagy nem akarják észrevenni, vagy pedig tudatosan manipuláljva a régi struktúrát védik. Azt a, egypárti diktatúrát, amiben semmi keresnivalójuk nem volt más politikai szereplőknek. Mintha azt akarnák bizonygatni, hogy a többpárti parlament, egyáltalán a többpártrendszer csak káoszt, zavart és bizonytalan politikai döntéseket hoz majd a jövőben. Mulatságos az erőlködés, de egyáltalán nem lesz tőle tréfás kedvem. Parlamenti tudósítóink: Császár Nagy László, Dési János, Gergely László, Gyulay Zoltán, Szendrei Lőrinc és Weyer Béla. ( 1990. február DEMOKRÁCIA — Mivel 40 éven keresztül nem szidhattuk a kormányt, nem csoda, hogy most folyton szidjuk... (Brenner György rajza) Az MDF-nek kedvezett a szerencse az országos lista sorsolásán Kedden este a Parlament gobelintermében nyilvános ülést tartott az országos listát állító pártok képviselőivel tizenhét tagúra bővült Országos Választási Bizottság. Itt mutatkozott be a sajtó képviselőinek a bizottság délután megválasztott elnöke, dr. Németh János egyetemi docens. Ezután került sor az országos listák sorsolására. Bár a március 25-i választás napján a polgárok közvetlenül nem szavaznak az országos listára, a sorsolás eredményeként kialakult sorrend mégsem közömbös. Az úgynevezett töredékszavazatok kiszámításánál ugyanis adott esetben a sorszám dönti majd el, hogy melyik párt jut a kérdéses mandátumhoz. A sorsolásnál a szerencse istennőjét ezúttal egy fiatal, bőrszoknyás hölgy, az Országos Lottóigazgatóság munkatársa személyesítette meg, aki egy öblös üvegpohárból először a sorszámokat, majd egy másik ugyanolyan pohárból az országos listát állító párt nevét húzta ki. Néhány perc múlva eldőlt a sorrend: a listavezető a Magyar Demokrata Fórum lett. Az utána következő pártok a következők: Magyar Néppárt, MSZMP, Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz, SZDSZ, Vállalkozók Pártja, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt és MSZDP. —kbp— A Fidesz teljes nyilvánosságot kíván az országos pártok találkozójának .A Szabad Demokraták Szövetsége a március 15-i ünnepségekről (OS) Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök megbeszélést kezdeményezett hétfőre, március 5-re azzal a 12 párttal, amely az egyéni választókerületekben kapott támogatottság alapján területi, illetve országos listát állíthat. A Fidesz országos választmánya ezzel kapcsolatban nyílt levélben fordult az érintettekhez, és előkészítő egyeztetést javasol március 2-ára. A Fidesz lényegesnek tartja, hogy a résztvevők előre rögzített szabályok szerint kaphassanak szót. Napirendként a szovjet csapatok kivonásáról kötendő egyezménynek, a volt MSZMP vagyonelszámoltatásának, a jelenlegi parlamenti törvénykezési korlátoknak és a tömegkommunikációs esélyegyenlőségnek a megvitatását ajánlja. Elfogadja emellett az eddig felmerült kérdéseket, nevezetesen a békés átmenet és a választási versengés tisztaságának biztosítását, valamint a választások utáni átmeneti helyzetre való felkészülést. A Fidesz nyílt levele szerint a hétfői pártközi megbeszéléseket élőben kellene közvetítenie a televíziónak. Az SZDSZ nyilatkozatban ad hangot megütközésének amiatt, hogy a március 15-i ünnep politikai semlegesítését tervezik, és csorbítani akarják a tájékoztatást. Úgy vélik, még nem érkezett el a közös ünneplés ideje, és természetellenesnek tartják, hogy a választásra készülő országban ne szólalhassanak meg ezen a napon a képviselőjelöltek. Visszatetszőnek nevezik továbbá, hogy a szabad sajtó ünnepén a televízióból ne szerezhessen tudomást az ország az elhangzó beszédekről. * (MTI) Választási nagygyűlést tartott kedden a móri művelődési központban a Szabad Demokraták Szövetsége. A szónok, Pető Iván történész, a párt ügyvivője elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy az SZDSZ ma az egyik legerősebb, legnépszerűbb párt Magyarországon, s tömegbefolyása tovább nő. Kérdésekre válaszolva Pető Iván szólt pártja koalíciós elképzeléseiről is. Az SZDSZ elsősorban természetes szövetségesére, a Fideszre számít. E két párt azonban természetesen nem tudja kormányozni az országot, ahhoz más partnerekre is szükség lesz. Az SZDSZ két párttal már együttműködött a népszavazás során, ez a két párt az MSZDP és a Független Kisgazdapárt volt. E két párt és az SZDSZ között — mondta a szónok — viszonylag kevés politikai véleménykülönbség van, s ez is áthidalható. A szociáldemokratákkal a szakszervezetekhez való viszonyban, a kisgazdákkal pedig a földkérdésben nem ért egyet a Szabad Demokraták Szövetsége. Az MSZMP- vel, az Agrárszövetséggel és a Hazafias Választási Koalícióval nem kívánnak koalícióra lépni — mondta a szónok —, s e tekintetben az MSZP sem jöhet számításba. A Magyar Demokrata Fórummal kapcsolatosan az SZDSZ ügyvivője elmondta: nagy nézetkülönbségeik ellenére, elvileg elképzelhető, hogy végül is kénytelenek lesznek a koalícióról tárgyalni. 3