Magyar Nemzet, 1990. július (53. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-23 / 171. szám
Hétfő, 1990.július 23. A hétvégi tanácskozás eredményeként koalíciós pártok megegyeztek a földtörvény alapelveiben Külkereskedelem: 550 millió dolláros aktívum Magyarország, július 22. A JELEK SZERINT a megoldás felé közelít a magyar belpolitika talán legnagyobb vihart kavaró kérdése. A Hans Seidel Alapítvány támogatásával a budai Agro Hotelben megtartott háromnapos tanácskozás eredményeként megszületett a megegyezés a kormánypártok között a földtörvény alapelveinek kérdésében. A jogszabály alapgondolata nem a rehabilitáció, hanem a tulajdonjog rendezése. A földmagántulajdon elve alapján álló törvény elsősorban azoknak a természetes magánszemélyeknek kíván földet juttatni, akik képesek gondoskodni annak műveléséről. Ha a szakértőknek a részletkérdésekben is sikerül a koalíciós pártok számára elfogadható kompromisszumos megoldásokat kidolgozniuk, akkor a földtörvény tervezetét várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán — első napirendi pontként — beterjesztik. LAKITELEKEN zenés ébresztővel, birkavágással kezdődött a vasárnap. A Magyar Demokrata Fórum szülőhelyére a nap folyamán a világ minden részéről érkeztek a vendégek, köztük Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A Bács-Kiskun megyei községbe a távoli Canberrából eljött Gyuricza Béla és családja is. Mint elmondták, ők legjobban annak örültek, hogy a rendszerváltás Magyarországon békés körülmények között zajlott le, s elmaradtak a hazánk legújabb kori történelmét jellemző testvérháborúk, akasztások. KEDVEZŐEN ALAKULT külkereskedelmünk első féléves mérlege — derült ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának gyorsjelentéséből. 1990. első hat hónapjában tovább növekedett a nem rubelelszámolású kivitel, egész pontosan 17 százalékkal az előző évihez képest. A közös piaci országok között legnagyobb külkereskedelmi partnerünk az NSZK, az első félévben közel 650 millió dollár értékben szállítottunk oda árut. A tőkés import a tavalyihoz képest szerényebb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedett; 72 százalékuk a liberalizált áruk körébe tartozó anyagok, alkatrészek, gépek és korszerű berendezések voltak. Összességében a nem rubelelszámolású forgalom a számunkra kedvező 550 millió dolláros aktívummal zárult. A rubelelszámolású export ezzel szemben 29 százalékkal csökkent az első félévben, legnagyobb mértékben a Csehszlovákiába irányuló export szorult vissza. Importunk a rubelelszámolású országokból 20 százalékkal csökkent. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmünk 58 millió rubeles passzívumot mutatott az év első hat hónapjában, ami kevesebb a tervezettnél. A kivitel május vége óta kisebb mértékben csökkent, mint a behozatal. (K. B. P.) Számolják fel a vállalati tanácsokat — sürgeti a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (MTI) Most lehet elmondani először, hogy a liga már szakmailag és területileg is reprezentálja a magyar munkavállalókat — mondotta Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke vasárnap a Budapesten megtartott rendkívüli tanácsülést követő sajtótájékoztatón. Az ülésen 21 független szakszervezet felvételéről döntöttek. A liga együttműködési megállapodást kötött a Munkástanácsok Országos Szövetségével, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséggel, valamint a Bálinkat Bányászok Független Szakszervezetével is. A liga döntött arról, hogy hajlandó bekapcsolódni a szakszervezeti kerekasztal munkájába, annak ellenére, hogy nem sikerült megegyezniük az MSZOSZ-szel a liga működési feltételeinek biztosítása ügyében. A liga szerint szükséges a vállalati tanácsok felszámolása. Javasolják egy országos konfliktuskezelő hálózat létrehozását. Nem fogadják el azt a gyakorlatot, hogy a minimálbérekről csak a drasztikus áremeléseket követően tárgyalnak a szakszervezetekkel. A liga határozatban ítélte el — s emiatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél is tiltakozott —, hogy Nagy Sándor, a szervezet 77. genfi közgyűlésén élesen bírálta az új magyar kormányt, valamint a ligát. Ír nagygyűlés Szentesen A parasztság visszahúzódása már nem igazolható — jelentette ki Gerbovits Jenő tárcai nélküli miniszter (MTI) — A parasztság visszahúzódása a politikai közélettől tovább már nem igazolható — jelentette ki szombaton Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter. A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei és szentesi szervezeteinek rendezésében tartott nagygyűlésen a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára azt hangoztatta, hogy a parasztság a helyhatósági választásokon nem lehet olyan passzív, mint a parlamenti választások idején volt. El kell érni — mondotta —, hogy a Kisgazdapárt minél több tagja kerüljön önkormányzati posztokra. Az előadó sürgette a parasztság igazi érdekképviseletének megteremtését. Azt már kérdésre válaszolva tette hozzá: olyan agrárérdekvédelem kell, amely a kis- és nagyüzemeket egyaránt szolgálja. A Kisgazdapárt bukását jelenti, ha a földtulajdon rendezésére vonatkozó, az 1947-es állapot viszszaállítását szorgalmazó javaslatot a parlament, a kormány nem fogadja el. Pedig az országot a kátyúból csak az agrárszféra húzhatja ki — jelentette ki Szentesen Gerbovits Jenő. Földtörvénytervezet Akiktől törvénysértő módon elvették, azoknak ingyen jár (MTI) Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben. A budai Agro Hotelben, a Hanns Seidel-alapítvány támogatásával rendezett háromnapos tanácskozás vasárnapi zárt ülése után erről nyilatkozott Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részletkérdésekben is közös álláspontot elfogadni. Így elvileg augusztus 20-ig elfogadható a törvény — mondotta —, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága miatt maximálisan figyelembe vették a tárgyaló felek a földet Magyar Nemzet ma is művelő, falun élő tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók érdekeit. Racionális sorrend szükséges a földigénylések teljesítésénél — hangsúlyozta Zsíros Géza. Először azok kapják meg a földet, akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő téesztagok és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtulajdonukat, azok ingyen nyerhetik vissza, mások viszont e körből kedvezményes összegért juthatnának földhöz. Az ebből nyert bevételből célszerű lenne kártalanítási vagy földvédelmi alapot képezni. Személyes becslésem szerint — mondotta — a silányabb földön 20—30 ezer forintért, a jobb termőföldön 40—80 ezer forintért juthatnának hozzá a gazdák egy-egy hektárhoz. Ezeket a földeket a magántulajdonon alapuló, önkéntes szövetségbe tömörülve, együttesen művelhetnék meg a családok. Így már szántóföldi növénytermelésnél is rentábilissá válhat a gazdálkodás. Arra az észrevételre, hogy a haszonbérletbe kiadott földtulajdonok bérleti költségei megdrágítják a termelést, növelik a mezőgazdasági termékek árát, kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági termékek önköltség-számításánál helyére kerül a föld használati értéke. Zsíros Géza elmondta, hogy a megegyezésről részletesen hétfőn, a Parlamentben tájékoztatják az újságírókat és a közvéleményt. Habsburg Ottó repülővel érkezett. Három év múlva konvertibilis forint? Falunap az MDF bölcsőhelyén Eljöttek Erdélyiből, a Felvidékről, Újvidékről és Magyarország minden részéről a Magyar Demokrata Fórum szervezte lakiteleki falunapra. Ott volt az ausztrál Canberrából Gyuricza Béla és családja, ők annak örültek, hogy a rendszerváltás a legbékésebb körülmények között zajlott le, mert eddig nem volt testvérháború, akasztás, ami hazánk legújabbkori történetét jellemezte. Münchenből megérkezett a Nemzetőr című havilap főszerkesztője, Tollas Tibor is, aki a falu piacterén barátai és ismerősei körében hírül adta, hogy a 34. évfolyamát taposó lap továbbra is létezik, sőt négy nyelven jelenik meg. A romániai példából tanulva jöttek rá a szerkesztők, hogy Magyarországot világnyelveken érdemes népszerűsíteni. A Magyar Demokrata Fórum bölcsőhelyén, Lakiteleken vasárnap már korán reggel zenével ébresztették a lakosságot, s alágyújtottak a bográcsoknak. Tíz birkát vágtak le, hogy az ínyesmesterek bizonyítsák, ki főzi a legjobb pörköltet. Magam is megkóstoltam az egyik konyhaművész, Sípos Lajos főztjét, még jó, hogy idejében érkeztem, mert a pörkölt hamar elfogyott. Egész délelőtt folyt a kispályás labdarúgótorna, volt hőlégballon, sárkánybemutató, s a helyi gazdakör kezdeményezésére megtartották a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok szaktanácsadással egybekötött kiállítását és vásárát. A közönség egy részét a horgászverseny kötötte le. Ezenkívül egész nap fáradhatatlanul játszott a Budapesti Térszínház. A program ebéd után a tőserdei Holt-Tisza partján folytatódott a szabadtéri színpadon késő estig nonstop műsorral. Rendkívüli érdeklődés mellett tartották a politikai fórumot, amelyre eljött Bethlen István, az MDF elnökségi tagja, Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő, olimpiai bajnok vízilabdázó, Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke — aki feleségével, két fiával Németországból repülővel érkezett és a kecskeméti reptéren szállt le — Horváth Balázs belügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke és Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője. Először Bethlen Istvántól kérdezték, hogy mikor lesz konvertibilis a forint. A válasz szerint körülbelül három év múlva, ha most térnének át a konvertibilitásra, a szegények még szegényebbek lennének. Gálfalvi György felhívta a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban több román osztály indult, mint eddig bármikor, pedig magyar iskolának szerették volna átminősíteni. Szólt arról is, hogy aki Magyarországon szerez diplomát, az Romániában nagyon nehezen tud elhelyezkedni. Gyarmati Dezső a Sportminisztérium létrehozásának szükségességét hangsúlyozta. Habsburg Ottótól megkérdezték: a magyar nép meddig bírja még a nehézségeket, illetve mennyi idő kell ahhoz, hogy hazánk az Európa Parlament tagja legyen? Ő nyugalomra intette a többezres tömeget, és rámutatott arra, hogy a legnehezebb megpróbáltatásokon már túlvagyunk. Lesznek még ugyan kemény évek, mivel a marxizmus a gazdaságot tönkretette. Feltételezése szerint az Európa Parlamentben magyar képviselők 1995—98-ban foglalhatnak helyet. Horváth Balázs összefoglalta az önkormányzati vita lényegét, amivel most a közvélemény rendkívüli módon foglalkozik, s felhívta a figyelmet, a parttalan autonómia következtében a települések 90 százaléka elnyomorodna, összeroppanna. Lezsák Sándort arról kérdezték, mikor lesz az MDF-nek saját lapja, ami a kormányt is támogatja. Az MDF ügyvezető alelnöke egyebek között aláhúzta, hogy a nyilvánosság nagy részében torz és hamis, kevés az az újság, televízió- és rádióműsor, amely tárgyilagosan foglalkozna az új hatalom törekvéseivel. Bírálta lapunkat, a Magyar Nemzetet is, a miniszterelnök külföldi útjának tálalása miatt, mivel az MN azt kiruccanásnak nevezte. Végül arról szólt, hogy az MDF nem nyúl tisztességtelen pénzekhez, olyan anyagi forrásokhoz, amelyeket tíz év múlva számon kérhetnének. Az anyagi megalapozottság nélkül pedig nem könnyű új lapot indítani, bár erre az MDF októberben kísérletet tesz. (halász) Nem a pedagógusok bérkeretéből Délelőtt is lehet hitoktatás ,művelődési államtitkár az egyeztető tárgyalásokról (MTI) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetői 35 egyház képviselőivel a napokban egyeztető megbeszélést tartottak a vallásoktatásról, s — miként a sajtó hírül adta — némiképp módosítottak a korábbi elképzeléseken. Ezen újabb egyeztetés hátteréről, valamint a hitoktatás bevezetésének további részleteiről nyilatkozott Lukáts Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók dotálásának eredeti tervén — közölte az államtitkár. — Eredetileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitoktatókat az iskola fizesse. Ez ellenérzéseket keltett a pedagógusokban: úgy érezték, mindez saját bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Elfogadtuk az érvet, de továbbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan megoldásra gondoltunk, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára. Jóllehet, a minisztérium először azt szorgalmazta, hogy a hitoktató legyen tagja a tantestületnek, változás történt e kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy az i sebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a követelményeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tantestület tagjaitól elvárnak. — Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az iskolák, hanem az egyházak szervezzék meg a hitoktatást — folytatta az államtitkár. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne beiratkozni az iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a hitoktatók személyéről és a tananyagról, valamint ők ellenőrzik az oktatás folyamatát. Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerüljön-e a hittanon való részvétel, vagy sem, a megbeszélésen megjelentek nem tartották fontos kérdésnek. Mégis, nehogy úgy tűnjék, bármi módon át kívánjuk hágni a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyítványt. — Az egy héttel ezelőtti megállapodásra érkezett visszajelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő", amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittanórák, amikor a gyerekek már elfáradtak. Ez nem így van — hangoztatta Lukáts Miklós. A védettség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának hetenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután legyen. A hittanoktatás bevezetésének részleteit a minisztérium végrehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak. Látogatóban a Czittra-alapítványnál A művészetek templomában , PÁRIZSTÓL mintegy ötven kilométernyire fekvő kisváros, Senlis, Franciaország ,,személyi igazolványának” tekinthető. Egy valaha volt római castrum helyén építették föl azt az erődöt, melynek falai között olyan történelmi események zajlottak le, amelyek évszázadokra meghatározták az ország sorsát. Itt mondták ki a Karoling-dinasztia trónfosztását, és itt kiáltották ki királlyá Capet Hugót. Az erőd helyén 993-ban királyi kápolnát emeltek Szent Framburg tiszteletére, alapítója Adelaid királyné Capet Hugó felesége volt. A II—III. századból maradt római őrtornyot a királyné beépíttette a kápolnába. VII. Lajos később részben lebontatta az eredeti falakat és 1177-ben építtette föl a ma is látható templomot. Az egy hajóból álló épület a tiszta gótika szép példája. Méretei lenyűgözőek: 45,5 méter hosszú, 9,75 széles és 14 méter magas. Cziffra György zongoraművész és felesége, Sobilka 1972-ben vették meg a pusztulás szélén álló műemléket, ami az idő tájt — hihetetlen, de igaz — fizető autóparkoló volt. Két ember hite, tehetsége és szorgalma kellett ahhoz, hogy hatalmas anyagi áldozatok révén újra régi fényében tündököljön a „minden művészetek temploma”. A bejárat fölött gótikus ívek koszorújában újkori felirat olvasható: Fondation Cziffra és Auditórium Franz Liszt. E HÓNAP 8-a és 23-a között nemzetközi mesterkurzust tartott Cizifra György. A kurzusra húsz zongorista jelentkezését fogadták el, akiknek egy előre megadott listáról két darabot kellett kiválasztani és megtanulni. A repertoárban Mozart-, Schubert-, Brahms-, Mendelssohn-, Schuman-, Chopin- Ravel- és természetesen Liszt-művek szerepeltek. A kurzuson olaszok, franciák voltak és egy japán hölgy Hirosimából. Cziffra György töretlen energiával, utánozhatatlan szuggesztivitással, a szükséges szigorral, de még nagyobb szeretettel foglalkozott tanítványaival. A hallgatóság számára az igazi élményt mégis az jelentette, amikor Cziffra György játszott, mert a gyakorlatban is bemutatta, hogyan hangzik valójában például Liszt Mefisztó-keringője vagy Chopin Poloméz-fantáziája. A szemlélőnek hihetetlennek tűnt, de napi nyolc órát tartott a Maestro a fáradtság legcsekélyebb jele nélkül. A kurzus végén a résztvevők hangverseny keretében mutatták be, mit sajátítottak el a két hét alatt. AZ AUDITÓRIUM falait mással össze nem téveszthető hazai tájakat, portrékat ábrázoló akvarellek díszítették, a franciák nem kis érdeklődését váltva ki. A művésznő Magyarné Dersziketi, a Cziffra-alapítvány meghívására és ösztöndíjasként állította ki képeit Senlis-ben. A soproni művésznő rajztanár, tizenhárom éves kora óta fest. Elmondása szerint külön öröm számára, hogy eljuthatott Renoir, Monet és Degas hazájába, mivel éppen a francia impresszionisták csodálata inspirálta festészetét. Több, kisebb kiállítása után az első itthoni bemutatkozása a Hotel Intercontinentálban volt 1988-ban, ugyancsak a Cziffra-alapítvány rendezésében. A neves Le Parisien című lap nívós cikkben mutatta be a magyar művésznőt, aki már megkapta második meghívását is Bretagne-ba, a híres Gauguin-centrumba, 1992- re. Az alapítvány programjában még egy magyar festő neve szerepel, Bálint Imréé, akinek októberben lesz kiállítása Seblis-ben. AZ ALAPÍTVÁNY szervezőjét és vezetőjét, Cziffra Györgynél — Sobilkát — kérdezte terveikről. Elmondta, hogy mint annak idején a sajtó is napvilágra hozta, januárban szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiával egy magyar Cziffra-alapítvány létrehozásáról. Ennek működését is elősegítené, ha lenne egy olyan megfelelő épület, amelyik méltó otthont adna tudósok, művészek munkájának bemutatására. Hankó Ildikó Széchenyi-találkozó (MTI) A magyar történelemben évszázadokon át kiemelkedő szerepet játszó Széchenyi család 130 leszármazottja látogatott el a hét végén Nagycenkre, a Széchenyiek ismert ősi fészkébe. A második világháború után a család a világ minden részébe szétszóródott .A találkozó ötlete Széchenyi Lászlótól ered, aki Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszármazottja, az Egyesült Államokban él és az IBM világcég szakembere. Eljött Nagycenkre Széchenyi István egyetlen élő leszármazottja, Széchenyi Géza is, aki az M NSZK-ban építész. ---- A NAP ------------------------------------Burgonyabogár Szedem a burgonyabogarakat. Gyűlölettel és undorral: idén hihetetlenül szaporák. Tegnap reggel órák hosszat guggoltam végig a sorokat — ma estére még több hemzseg. Az imént tizenhetet pöcköltem egyetlen törös a gyűjtőbögrébe. Talán irtás útján szaporodnak. A permetezés legfennebb napokra tartóztatja fel seregük. Különben sem merek már permetezni: a készülék (TK 4, gyártja a Vegyépszer, Tiszakécske), piros gumicsöve munka közben elhasadt, a méreg feleségem arcába, szemébe fröccsent*Szemügyre vettem: nem csoda; a vászonerősítés nélküli tömlőt bizony nem úgy készítették, hogy ellenálljon a nyomásnak. Micsoda felelőtlenség ... Asszonyomat a nagyobb bajtól nyilván az mentette meg, hogy a méreg, a Decis is, tán épp oly gyönge lehet, mint a kecskeiek „slaugja”. Hál’ istennek. A kolorádó bogaraknak sem sokat árt, a feleségem szemének sem vét.) Lekaparom a levelekről a sárga peterajokat, összeszedem a lágy testű lárvákat, s közben ismétlem magamban a bogár előkelő, latin nevét — leptinotarsa decemlineata — hátha jót tesz undor ellen. Szedem a bogarat — istenkém, mennyivel szebb málnát szedni! Büszkén pislogni a nyakamba akasztott táskába: gyönyörű, s rengeteg! Valami dühös vadászörömet a bogárszedés is nyújt. Ha nem restellném-utálnám, meg is számolnám: ma hány százat öltem meg. De furcsa: a kártevő, a gyom, a burján mindig ellenállóbb, szaporább; nem kell babusgatni, egyelni, takarni, permetezni, locsolni, kapálni, trágyázni — diadalmasan növekszik ellenünk szakadatlan. Csak a jó, a hasznos, törékeny, sebezhető?! Ki kellene találni, mire jó a burgonyabogár. Ha tenyészteni akarnám, biztos könnyen pusztulna ... DIURNUS 3