Magyar Nemzet, 1990. július (53. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-23 / 171. szám

Hétfő, 1990.július 23. A hétvégi tanácskozás eredményeként koalíciós pártok megegyeztek a földtörvény alapelveiben Külkereskedelem: 550 millió dolláros aktívum Magyarország, július 22. A JELEK SZERINT a megoldás felé közelít a magyar belpolitika talán legnagyobb vihart kavaró kérdése. A Hans Seidel­ Alapít­­vány támogatásával a budai Agro Hotelben megtartott háromnapos tanácskozás eredményeként megszületett a megegyezés a kormány­pártok között a földtörvény alapelveinek kérdésében. A jogszabály alapgondolata nem a rehabilitáció, hanem a tulajdonjog rendezése. A földmagántulajdon elve alapján álló törvény elsősorban azoknak a természetes magánszemélyeknek kíván földet juttatni, akik képe­sek gondoskodni annak műveléséről. Ha a szakértőknek a részlet­­kérdésekben is sikerül a koalíciós pártok számára elfogadható komp­romisszumos megoldásokat kidolgozniuk, akkor a földtörvény ter­vezetét várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán — első napirendi pontként — beterjesztik. LAKITELEKEN zenés ébresztővel, birkavágással kezdődött a va­sárnap. A Magyar Demokrata Fórum szülőhelyére a nap folyamán a világ minden részéről érkeztek a vendégek, köztük Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A Bács-Kiskun megyei köz­ségbe a távoli Canberrából eljött Gyuricza Béla és családja is. Mint elmondták, ők legjobban annak örültek, hogy a rendszerváltás Ma­gyarországon békés körülmények között zajlott le, s elmaradtak a hazánk legújabb kori történelmét jellemző testvérháborúk, akasz­tások. KEDVEZŐEN ALAKULT külkereskedelmünk első féléves mér­lege — derült ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériu­mának gyorsjelentéséből. 1990. első hat hónapjában tovább növe­kedett a nem rubelelszámolású kivitel, egész pontosan 17 száza­lékkal az előző évihez képest. A közös piaci országok között legna­gyobb külkereskedelmi partnerünk az NSZK, az első félévben kö­zel 650 millió dollár értékben szállítottunk oda árut. A tőkés import a tavalyihoz képest szerényebb mértékben, 1,3 százalékkal emel­kedett; 72 százalékuk a liberalizált áruk körébe tartozó anyagok, alkatrészek, gépek és korszerű berendezések voltak. Összességében a nem rubelelszámolású forgalom a számunkra kedvező 550 millió dolláros aktívummal zárult. A rubelelszámolású export ezzel szemben 29 százalékkal csökkent az első félévben, legnagyobb mértékben a Csehszlovákiába irányuló export szorult vissza. Importunk a rubelelszámolású országokból 20 százalékkal csökkent. A KGST-országokkal folytatott külkereskedel­münk 58 millió rubeles passzívumot mutatott az év első hat hónap­jában, ami kevesebb a tervezettnél. A kivitel május vége óta kisebb mértékben csökkent, mint a behozatal. (K. B. P.) Számolják fel a vállalati tanácsokat — sürgeti a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (MTI) Most lehet elmondani először, hogy a liga már szakmai­lag és területileg is reprezentálja a magyar munkavállalókat — mondotta Forgács Pál, a Függet­len Szakszervezetek Demokrati­kus Ligájának elnöke vasárnap a Budapesten megtartott rendkívü­li tanácsülést követő sajtótájékoz­tatón. Az ülésen 21 független szakszervezet felvételéről döntöt­tek. A liga együttműködési meg­állapodást kötött a Munkástaná­csok Országos Szövetségével, a Szolidaritás Szakszervezeti Mun­kásszövetséggel, valamint a Bá­linkat Bányászok Független Szak­­szervezetével is. A liga döntött arról, hogy haj­landó bekapcsolódni a szakszer­vezeti kerekasztal munkájába, an­nak ellenére, hogy nem sikerült megegyezniük az MSZOSZ-szel a liga működési feltételeinek bizto­sítása ügyében. A liga szerint szükséges a vállalati tanácsok fel­számolása. Javasolják egy orszá­gos konfliktuskezelő hálózat lét­rehozását. Nem fogadják el azt a gyakorlatot, hogy a minimálbé­rekről csak a drasztikus áremelé­seket követően tárgyalnak a szak­­szervezetekkel. A liga határozat­ban ítélte el — s emiatt a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezetnél is tiltakozott —, hogy Nagy Sán­dor, a szervezet 77. genfi közgyű­lésén élesen bírálta az új magyar kormányt, valamint a ligát. Ír nagygyűlés Szentesen A parasztság visszahúzódása már nem igazolható — jelentette ki Gerbovits Jenő tárc­ai nélküli miniszter (MTI) — A parasztság vissza­húzódása a politikai közélettől tovább már nem igazolható — je­lentette ki szombaton Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter. A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei és szentesi szervezeteinek rendezésében tartott nagygyűlé­sen a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára azt hangoztat­ta, hogy a parasztság a helyható­sági választásokon nem lehet olyan passzív, mint a parlamenti választások idején volt. El­ kell érni — mondotta —, hogy a Kis­gazdapárt minél több tagja kerül­jön önkormányzati posztokra. Az előadó sürgette a parasztság igazi érdekképviseletének megte­remtését. Azt már kérdésre vála­szolva tette hozzá: olyan agrár­­érdekvédelem kell, amely a kis- és nagyüzemeket egyaránt szol­gálja. A Kisgazdapárt bukását jelenti, ha a földtulajdon rendezésére vo­natkozó, az 1947-es állapot visz­­szaállítását szorgalmazó javasla­tot a parlament, a kormány nem fogadja el. Pedig az országot a kátyúból csak az agrárszféra húz­hatja ki — jelentette ki Szentesen Gerbovits Jenő. Földtörvénytervezet Akiktől törvénysértő módon elvették, azoknak ingyen jár (MTI) Megegyeztek a kormány­zó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvényterve­zet elveiben. A budai Agro Ho­telben, a Hanns Seidel-alapít­­vány támogatásával rendezett há­romnapos tanácskozás vasárnapi zárt ülése után erről nyilatkozott Zsíros Géza, a Független Kisgaz­dapárt parlamenti képviselője. A pártok képviselői abból in­dultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részletkérdésekben is közös álláspontot elfogadni. Így elvileg augusztus 20-ig elfo­gadható a törvény — mondotta —, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága miatt maximálisan figyelembe vették a tárgyaló felek a földet Magyar Nemzet ma is művelő, falun élő tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók ér­dekeit. Racionális sorrend szük­séges a földigénylések teljesítésé­nél — hangsúlyozta Zsíros Géza. Először azok kapják meg a föl­det, akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő téeszta­­gok és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtu­lajdonukat, azok ingyen nyerhe­tik vissza, mások viszont e kör­ből kedvezményes összegért jut­hatnának földhöz. Az ebből nyert bevételből célszerű lenne kártala­nítási vagy földvédelmi alapot képezni. Személyes becslésem sze­rint — mondotta — a silányabb földön 20—30 ezer forintért, a jobb termőföldön 40—80 ezer fo­rintért juthatnának hozzá a gaz­dák egy-egy hektárhoz. Ezeket a földeket a magántulajdonon ala­puló, önkéntes szövetségbe tömö­rülve, együttesen művelhetnék meg a családok. Így már szántó­földi növénytermelésnél is rentá­bilissá válhat a gazdálkodás. Arra az észrevételre, hogy a haszon­­bérletbe kiadott földtulajdonok bérleti költségei megdrágítják a termelést, növelik a mezőgazda­­sági termékek árát, kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági ter­mékek önköltség-számításánál helyére kerül a föld használati ér­téke. Zsíros Géza elmondta, hogy a megegyezésről részletesen hét­főn, a Parlamentben tájékoztat­ják az újságírókat és a közvéle­ményt. Habsburg Ottó repülővel érkezett.­ Három év múlva konvertibilis forint? Falunap az MDF bölcsőhelyén Eljöttek Erdélyiből, a Felvidék­ről, Újvidékről és Magyarország minden részéről a Magyar De­mokrata Fórum szervezte lakite­leki falunapra. Ott volt az auszt­rál Canberrából Gyuricza Béla és családja, ők annak örültek, hogy a rendszerváltás a legbékésebb körülmények között zajlott le, mert eddig nem volt testvérhá­ború, akasztás, ami hazánk leg­­újabbkori történetét jellemezte. Münchenből megérkezett a Nem­zetőr című havilap főszerkesztő­je, Tollas Tibor is, aki a falu pi­acterén barátai és ismerősei kö­rében hírül adta, hogy a 34. év­folyamát taposó lap továbbra is létezik, sőt négy nyelven jelenik meg. A romániai példából tanul­va jöttek rá a szerkesztők, hogy Magyarországot világnyelveken érdemes népszerűsíteni. A Magyar Demokrata Fórum bölcsőhelyén, Lakiteleken vasár­nap már korán reggel zenével ébresztették a lakosságot, s alá­gyújtottak a bográcsoknak. Tíz birkát vágtak le, hogy az ínyes­­mesterek bizonyítsák, ki főzi a legjobb pörköltet. Magam is meg­kóstoltam az egyik konyhamű­vész, Sípos Lajos főztjét, még jó, hogy idejében érkeztem, mert a pörkölt hamar elfogyott. Egész délelőtt folyt a kispályás labda­rúgótorna, volt hőlégballon, sár­kánybemutató, s a helyi gazda­kör kezdeményezésére megtartot­ták a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok szaktanácsadással egybekötött kiállítását és vásá­rát. A közönség egy részét a hor­gászverseny kötötte le. Ezenkí­vül egész nap fáradhatatlanul játszott a Budapesti Térszínház. A program ebéd után a tőser­­dei Holt-Tisza partján folytató­dott a szabadtéri színpadon késő estig nonstop műsorral. Rendkí­vüli érdeklődés mellett tartották a politikai fórumot, amelyre el­jött Bethlen István, az MDF el­nökségi tagja, Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő, olimpiai bajnok vízilabdázó, Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke — aki feleségével, két fiával Németor­szágból repülővel érkezett és a kecskeméti reptéren szállt le — Horváth Balázs belügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügyve­zető alelnöke és Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője. Először Bethlen Istvántól kér­dezték, hogy mikor lesz konver­tibilis a forint. A válasz szerint körülbelül három év múlva, ha most térnének át a konvertibili­tásra, a szegények még szegé­nyebbek lennének. Gálfalvi György felhívta a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban több román osztály indult, mint eddig bármi­kor, pedig magyar iskolának sze­rették volna átminősíteni. Szólt arról is, hogy aki Magyarországon szerez diplomát, az Romániában nagyon nehezen tud elhelyezked­ni. Gyarmati Dezső a Sportmi­nisztérium létrehozásának szük­ségességét hangsúlyozta. Habs­burg Ottótól megkérdezték: a magyar nép meddig bírja még a nehézségeket, illetve mennyi idő kell ahhoz, hogy hazánk az Euró­pa Parlament tagja legyen? Ő nyugalomra intette a többezres tömeget, és rámutatott arra, hogy a legnehezebb megpróbál­tatásokon már túlvagyunk. Lesz­nek még ugyan kemény évek, mivel a marxizmus a gazdaságot tönkretette. Feltételezése szerint az Európa Parlamentben magyar képviselők 1995—98-ban foglal­hatnak helyet. Horváth Balázs összefoglalta az önkormányzati vita lényegét, amivel most a közvélemény rend­kívüli módon foglalkozik, s fel­hívta a figyelmet, a parttalan au­tonómia következtében a telepü­lések 90 százaléka elnyomorodna, összeroppanna. Lezsák Sándort arról kérdezték, mikor lesz az MDF-nek saját lapja, ami a kor­mányt is támogatja. Az MDF ügy­vezető alelnöke egyebek között aláhúzta, hogy a nyilvánosság nagy részében torz és hamis, ke­vés az az újság, televízió- és rá­dióműsor, amely tárgyilagosan foglalkozna az új hatalom törek­véseivel. Bírálta lapunkat, a Ma­gyar Nemzetet is, a miniszterel­nök külföldi útjának tálalása mi­att, mivel az MN azt kiruccanás­nak nevezte. Végül arról szólt, hogy az MDF nem nyúl tisztes­ségtelen pénzekhez, olyan anyagi forrásokhoz, amelyeket tíz év múlva számon kérhetnének. Az anyagi megalapozottság nélkül pedig nem könnyű új lapot indí­tani, bár erre az MDF októberben kísérletet tesz. (halász) Nem a pedagógusok bérkeretéből Délelőtt is leh­et hitoktatás­ ­,művelődési államtitkár az egyeztető tárgyalásokról (MTI) A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium vezetői 35 egyház képviselőivel a napokban egyeztető megbeszélést tartottak a vallásoktatásról, s — miként a sajtó hírül adta — némiképp mó­dosítottak a korábbi elképzelése­ken. Ezen újabb egyeztetés hátte­réről, valamint a hitoktatás beve­zetésének további részleteiről nyilatkozott Lukáts Miklós, a Mű­velődési és Közoktatási Miniszté­rium politikai államtitkára.­­ Az egyeztetés alkalmával módosítottunk a hitoktatók dotá­lásának eredeti tervén — közölte az államtitkár. — Eredetileg úgy foglaltunk állást, hogy a hitokta­tókat az iskola fizesse. Ez ellen­érzéseket keltett a pedagógusok­ban: úgy érezték, mindez saját bérkeretük terhére történne, így hátrányosabb helyzetbe kerülné­nek. Elfogadtuk az érvet, de to­vábbra is úgy ítéltük meg, hogy a hitoktatókat díjazni kell. Ezért végül olyan megoldásra gondol­tunk, hogy a központi keretből vagy az iskola, vagy az egyház kapjon bizonyos külön keretet a hitoktatók számára.­­ Jóllehet, a minisztérium elő­ször azt szorgalmazta, hogy a hit­oktató legyen tagja a tantestület­nek, változás történt e kérdésben is. Beláttuk ugyanis, hogy a­z­ i­ sebb települések lelkészei nem vállalhatják azokat a követelmé­nyeket, amelyeket az érvényes rendelet szerint a tantestület tag­jaitól elvárnak. — Az egyházak képviselőivel úgy ítéltük meg, hogy ne az isko­lák, hanem az egyházak szervez­zék meg a hitoktatást — folytatta az államtitkár.­­ Ez nem azt je­lenti, hogy ne lehetne beiratkozni az iskolában, hanem arról van szó, hogy az egyházak döntenek a hitoktatók személyéről és a tan­anyagról, valamint ők ellenőrzik az oktatás folyamatát. Azt, hogy az iskolai bizonyítványba kerül­jön-e a hittanon való részvétel, vagy sem, a megbeszélésen meg­jelentek nem tartották fontos kér­désnek. Mégis, nehogy úgy tűn­jék, bármi módon át kívánjuk hágni a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt, úgy döntöttünk: amennyiben igényli, az egyház adjon ki bizonyítványt. — Az egy héttel ezelőtti megál­lapodásra érkezett visszajelzések szerint bizonytalanságot okozott a lelkészek körében, mit is jelent a „védett idő", amit a hitoktatás számára biztosítani kell. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak délután tarthatók meg a hittan­órák, amikor a gyerekek már el­fáradtak. Ez nem így van — han­goztatta Lukáts Miklós. A védett­ség csupán arra vonatkozik, hogy az iskolának hetenként két órát kell biztosítania hitoktatásra, de nem köti ki, hogy az délután le­gyen. A hittanoktatás bevezetésé­nek részleteit a minisztérium vég­rehajtási utasításban szabályozza, amelyet még jóval a tanévkezdet előtt megküld az iskoláknak. Látogatóban a Czittra-alapítványnál A művészetek templomában , PÁRIZSTÓL mintegy ötven kilométernyire fekvő kisváros, Senlis, Franciaország ,,személyi igazolványának” tekinthető. Egy valaha volt római castrum helyén építették föl azt az erődöt, mely­nek falai között olyan történelmi események zajlottak le, amelyek évszázadokra meghatározták az ország sorsát. Itt mondták ki a Karoling-dinasztia trónfosztását, és itt kiáltották ki királlyá Capet Hugót. Az erőd helyén 993-ban királyi kápolnát emeltek Szent Framburg tiszteletére, alapítója Adelaid királyné Capet Hugó fe­lesége volt. A II—III. századból maradt római őrtornyot a király­né beépíttette a kápolnába. VII. Lajos később részben lebontatta az eredeti falakat és 1177-ben építtette föl a ma is látható temp­lomot. Az egy hajóból álló épület a tiszta gótika szép példája. Mé­retei lenyűgözőek: 45,5 méter hosszú, 9,75 széles és 14 méter magas. Cziffra György zongoraművész és felesége, Sob­ilka 1972-ben vet­ték meg a pusztulás szélén álló műemléket, ami az idő tájt — hihetetlen, de igaz — fizető autó­parkoló volt. Két ember hite, te­hetsége és szorgalma kellett ah­hoz, hogy hatalmas anyagi áldo­zatok révén újra régi fényében tündököljön a „minden művésze­tek temploma”. A bejárat fölött gótikus ívek koszorújában újkori felirat olvasható: Fondation Cziff­ra és Auditórium Franz Liszt. E HÓNAP 8-a és 23-a kö­zött nemzetközi mesterkurzust tartott Cizifra György. A kurzus­ra húsz zongorista jelentkezését fogadták el, akiknek egy előre megadott listáról két darabot kel­lett kiválasztani és megtanulni. A repertoárban Mozart-, Schubert-, Brahms-, Mendelssohn-, Schu­­man-, Chopin- Ravel- és termé­szetesen Liszt-művek szerepeltek. A kurzuson olaszok, franciák voltak és egy japán hölgy Hiro­simából. Cziffra György töretlen energiával, utánozhatatlan szug­­gesztivitással, a szükséges szigor­ral, de még nagyobb szeretettel foglalkozott tanítványaival. A hallgatóság számára az igazi él­ményt mégis az jelentette, ami­kor Cziffra György játszott, mert a gyakorlatban is bemutatta, ho­gyan hangzik valójában például Liszt Mefisztó-keringője vagy Chopin Polom­éz-fantáziája. A szemlélőnek hihetetlennek tűnt, de napi nyolc órát tartott a Maestro a fáradtság legcsekélyebb jele nélkül. A kurzus végén a résztvevők hangverseny kereté­ben mutatták be, mit sajátítottak el a két hét alatt. AZ AUDITÓRIUM falait más­sal össze nem téveszthető hazai tájakat, portrékat ábrázoló akva­­rellek díszítették, a franciák nem kis érdeklődését váltva ki. A mű­vésznő Magyarné Derszik­eti, a Cziffra-alapítvány meghívására és ösztöndíjasként állította ki ké­peit Senlis-ben. A soproni művész­nő rajztanár, tizenhárom éves ko­ra óta fest. Elmondása szerint kü­lön öröm számára, hogy eljutha­tott Renoir, Monet és Degas hazá­jába, mivel éppen a francia imp­resszionisták csodálata inspirálta festészetét. Több, kisebb kiállítása után az első itthoni bemutatkozá­sa a Hotel Intercontinentálban volt 1988-ban, ugyancsak a Cziff­ra-alapítvány rendezésében. A neves Le Parisien című lap nívós cikkben mutatta be a magyar mű­vésznőt, aki már megkapta má­sodik meghívását is Bretagne-ba, a híres Gauguin-centrumba, 1992- re. Az alapítvány programjában még egy magyar festő neve sze­repel, Bálint Imréé, akinek októ­berben lesz kiállítása Seblis-ben. AZ ALAPÍTVÁNY szervezőjét és vezetőjét, Cziffra Györgynél — Sob­ilkát — kérdezte terveikről. Elmondta, hogy mint annak ide­jén a sajtó is napvilágra hozta, januárban szerződést írtak alá a Magyar Tudományos Akadémiá­val egy magyar Cziffra-alapít­­vány létrehozásáról. Ennek műkö­dését is elősegítené, ha lenne egy olyan megfelelő épület, amelyik méltó otthont adna tudósok, mű­vészek munkájának bemutatá­sára. Hankó Ildikó Széchenyi-ta­lá­lkozó (MTI) A magyar történelemben évszázadokon át kiemelkedő sze­repet játszó Széchenyi család 130 leszármazottja látogatott el a hét végén Nagycenkre, a Széchenyiek ismert ősi fészkébe. A második világháború után a család a világ minden részébe szétszóródott .A találkozó ötlete Széchenyi László­tól ered, aki Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszárma­zottja, az Egyesült Államokban él és az IBM világcég szakembe­re. Eljött Nagycenkre Széchenyi István egyetlen élő leszármazott­ja, Széchenyi Géza is, aki az M NSZK-ban építész. ---- A NAP ------------------------------------­Burgonyabogár Szedem a burgonyabogarakat. Gyűlölettel és undorral: idén hihetetlenül szaporák. Tegnap reggel órák hosszat guggoltam végig a sorokat — ma estére még több hem­zseg. Az imént tizenhetet pöcköltem egyetlen törös a gyűj­tőbögrébe. Talán irtás útján szaporodnak. A permetezés legfennebb napokra tartóztatja fel seregük. Különben sem merek már permetezni: a készülék (TK 4, gyártja a Vegy­­épszer, Tiszakécske), piros gumicsöve munka közben el­hasadt, a méreg feleségem arcába, szemébe fröccsent*­­Szemügyre vettem: nem csoda; a vászonerősítés nélküli tömlőt bizony nem úgy készítették, hogy ellenálljon a nyomásnak. Micsoda felelőtlenség ... Asszonyomat a na­gyobb bajtól nyilván az mentette meg, hogy a méreg, a Decis is, tán épp oly gyönge lehet, mint a kecskeiek „sla­­ugja”. Hál’ istennek. A kolorádó bogaraknak sem sokat árt, a feleségem szemének sem vét.) Lekaparom a levelekről a sárga peterajokat, összesze­dem a lágy testű lárvákat, s közben ismétlem magamban a bogár előkelő, latin nevét — leptinotarsa decemlineata — hátha jót tesz undor ellen. Szedem a bogarat — istenkém, mennyivel szebb mál­nát szedni! Büszkén pislogni a nyakamba akasztott tás­kába: gyönyörű, s rengeteg! Valami dühös vadászörömet a bogárszedés is nyújt. Ha nem restellném-utálnám, meg is számolnám: ma hány százat öltem meg. De furcsa: a kártevő, a gyom, a burján mindig ellen­­állóbb, szaporább; nem kell babusgatni, egyelni, takarni, permetezni, locsolni, kapálni, trágyázni — diadalmasan növekszik ellenünk szakadatlan. Csak a jó, a hasznos, törékeny, sebezhető?! Ki kellene találni, mire jó a burgonyabogár. Ha tenyész­teni akarnám, biztos könnyen pusztulna ... DIURNUS 3

Next