Magyar Nemzet, 1990. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-24 / 249. szám

Erélyes cáfolatok Hiladtól Moszkváig Ellentmondó értesülések a bagdadi rezsim szándékairól A Szovjetunió kérte a Varsói Szerződés csúcsértekezletén­ek elhalasztását A külpolitikai helyzet PRÓBALÉGGÖMB, megalapozatlan híresztelés, egyszerű félreértés, netán a bagdadi rezsim megingásának első jele? — nagyjából így ta­lálgattak a távirati irodák a hét első két világpolitikai munkanap­ján azt követően, hogy felröppent a hír, Szaúd-Arábia esetleg hajlandó beleegyezni abba, hogy Irak megtartsa az elfoglalt kuvaiti területek egy részét. Rijádban cáfolták ezeket a jelentéseket, az ország védelmi minisztere félreértésnek minősítette az értesüléseket. A Londonban tárgyaló száműzött kuvaiti emírnek Thatcher asszony azt mondta, London szerint Iraknak feltétel nélkül ki kell vonulnia Kuvait­­ból. Ugyancsak határozottan nyilatkozott Bush elnök, aki egy vá­lasztási gyűlésen igen keményen beszélt a bagdadi rezsimről, az iraki vezért Hitlerhez hasonlítván. A hírügynökségek értékeléseivel egyet lehet érteni: az éles hangnem valószínűleg arra utal, hogy Washing­ton nem mérlegeli a kompromisszum lehetőségét. Ugyancsak cáfolt ez amerikai hadsereg vezérkari főnöke, aki közölte, szó sincs iraki csapatkivonásokról. Powell tábornok egyszersmind azt mondta, az iraki csapatmozgásokat az amerikai hadvezetés tanulmányozni fogja. TALÁN TÁPOT ADOTT a találgatásoknak, hogy egy bagdadi sze­mélyiség arról beszélt, Irak kész lenne tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal; bizonyos részleges eredményeket hozott a Heath-misszió, s végül Szaddám Huszein a japán televíziónak adott nyilatkozatában dicsérte Mitterrand elnök béketervét. Párizs azon­ban nem hajlandó külön tárgyalni Irakkal, még akkor sem, ha az összes francia túszt szabadon engedik a bagdadi rezsim illetékesei. Moszkvában a szovjet külügyminisztérium szóvivője gyorsan cáfolta a The Washington Post értesülését, amely szerint a közelmúltban Primakov elnöki tanácsadó Gorbacsov „titkos ultimátumát" adta volna át az iraki rezsim első számú emberének, s ebben a szovjet államfő háborút helyezett volna kilátásba, ha Bagdad nem vonja ki egységeit Kuvaitból. A szovjet külügyi szóvivő szerint a Post érte­­sülésének semmi köze a valósághoz. Az elkövetkező napok fejle­ményei megmutathatják, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó értesülések és a cáfolatok sorozata véletlen-e, vagy pedig valamilyen fordulat készülődik az Öböl-válság ügyében.­­7. INDULATOK mindenesetre mind szélsőségesebbek a tágan értelmezett térségben; erre utal, hogy Izraelben élő arabok soroza­tos támadásokat hajtottak végre késsel, dorongokkal zsidók ellen,­­ ugyancsak ennek jele, hogy Libanonban lemészároltak egy neves keresztény politikust. A Chamoun ellen elkövetett gyilkos merényle­tet — meghalt a politikus felesége és két kiskorú gyermeke is —, el­ítélte a szír elnök és a PSZF is. Egyes vélemények szerint a merény­let célja a keresztény lakosság megfélemlítése. Feltehetően a rend­kívül kiélezett helyzettel függ össze, hogy váratlanul Bejrútba ér­kezett a szíriai alelnök. (M. J.) találkozó előtt tartanák meg — közölték Prágában. Egy lengyel kormányilletékes arról tájékoztatta a Reutert, hogy a Varsói Szerződés valamennyi tagállama beleegyezett a buda­pesti találkozó elhalasztásába. A varsói forrás szerint a tanácsko­zást feltehetőleg még az év vége előtt megtartják. Az AFP hírügynökség szerint Szófiában kelet-európai források elmondták: Moszkva azt szeretné, ha a Varsói Szerződés tanácsko­zásait a párizsi EBEÉ-csúcs után rendeznék meg. A 34 állam rész­vételével tartandó legfelső szintű értekezleten a tervek szerint a NATO 16 és a VSZ 6 tagországá­nak vezetői az európai hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentésé­ről szóló megállapodást írnának alá.Az AP amerikai hírügynökség bécsi keltezésű jelentésében egy magyar diplomatát idéz, aki sze­rint a budapesti VSZ-tanácsko­­zást azért halasztották el, hogy megvárják a párizsi csúcstalálko­zó eredményét. Bécsben a NATO és a VSZ szakértőinek részvételé­vel jelenleg is folyik a Párizsban aláírandó hagyományos leszere­lési megállapodás szövegezése. Göncz m­g­adta Landsbe­rgisst A litván fiatalok megtagadják a bevonulást a szovjet hadseregbe Az MTI jelenti: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke ked­den parlamenti­­ dolgozószobájá­ban fogadta a hazánkban nem hi­vatalos látogatáson tartózkodó Vytautas Landsbergist, a Litván Legfelsőbb Tanács elnökét. A ta­lálkozón — amelyen részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke is — a litván—magyar kapcsolatok kilátásairól, fejlesz­tésének lehetséges módjairól esett szó.A magas rangú litván vendég ugyancsak kedden találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak tagjaival, továbbá a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség képviselői­vel. A szívélyes légkörű beszél­getésen Vytautas Landsbergis Litvánia jelenlegi helyzetéről, az ország nemzeti függetlenségéért vívott békés harcáról adott tájé­koztatást. Mint elmondta: a demokrati­i­kusan megválasztott litván par­lament és kormány működését a szovjet birodalom meggyengülé­se és a nemzetközi támogatás tet­te lehetővé. A litván nép saját, egyelőre ideiglenes alkotmánya, saját törvényei szerint él és cse­lekszik, egyebek között a több­pártrendszer megteremtését, a piacgazdaság kiépítését, a gazda­ság és benne a mezőgazdaság reprivatizációját kívánja megva­lósítani. Végső célja elérésére, a nemzeti függetlenség kivívására a békés ellenállást választotta: nem engedelmeskedik a moszkvai hi­vatalnokoknak, s a litván hadkö­teles fiatalok — csakúgy, mint ta­vasszal — remélhetőleg most ősz­szel is megtagadják a bevonulást a szovjet hadseregbe. Dálamfalájlgatiisiolli Szovjet kérésre elhalasztják a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének november 3—4-ére tervezett budapesti ülé­sét — jelentette kedden a Reuter hírügynökség bécsi kelet-európai diplomatákra hivatkozva. A je­lentés szerint a bécsi hagyomá­nyos leszerelési tárgyalásokon részt vevő diplomaták elmondták: Moszkva közelebbről meg nem nevezett nehézségekre hivatkozva kérte a tanácskozás elhalasztá­sát. A bolgár külügyminisztérium kelet-európai osztályának veze­tője kedden Szófiában megerősí­tette, hogy a Szovjetunió kérésé­re elhalasztják a tervezett ta­nácskozást. A Reuter szerint a novemberi budapesti ülésen a hat VSZ-tag­­állam legfelső színtű vezetői az európai hagyományos leszerelési megállapodás alapján a hat tag­állam között elosztandó fegyver­zetekről, illetve a Varsói Szerző­dés Szervezetének katonai szer­vezetből politikai testületté tör­ténő átalakításáról tárgyaltak volna. A brit hírügynökségnek nyi­latkozó kelet-európai diplomaták szerint elképzelhető, hogy a szov­jet döntést Václav Havel cseh­szlovák elnök vasárnapi nyilat­kozata váltotta ki. A csehszlo­vák államfő rádióbeszédében be­jelentette, hogy Csehszlovákia a Politikai Tanácskozó Testület ülé­sén javasolni fogja a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának fel­számolását.­­ Moszkva a Jetek szerint el akarja kerülni az összeütközést Budapesten Csehszlovákiával és Magyarországgal, amely bejelen­tette, hogy ki fog lépni a szer­vezetből. „A szervezet gyakorla­tilag halott, de Moszkva nem kí­ván ezzel a ténnyel éppen most szembenézni" — idézte a Reuter az egyik Bécsben nyilatkozó dip­lomatát. Hírügynökségi értesülések sze­rint csehszlovák külügyi források megerősítették, hogy a Szovjet­unió a Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésének elhalasztását kér­te, s közölték, hogy a csúcsérte­kezlet új dátumáról jelenleg tár­gyalások folynak. Csehszlovákia a VSZ soros elnökeként azt szeret­né, ha a tanácskozást az Európai Biztonsági és Együttműködési Ér­tekezlet (EBEÉ) november 19— 21-én Párizsban tartandó csúcs- Magyar Resek­ Szerda, 1990. október 24.s Moszkvai tndósítónk felese A szovjet külügyminiisztériu­m kategorikus cáfolata Moszkva, október 23. Semmi köze a valóságos hely­zethez, elejétől a végéig kitalá­­ció. Ezeket a szavakkal kommen­tálta Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő a The Washing­ton Post keddi számában közölt értesülését, amely szerint bagda­di látogatása során Jevgenyij Primakov „titkos ultimátumot" nyújtott volna át Szaddám Hu­­szeinnek. A neves amerikai lap washingtoni hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy Gorba­csov különmegbízottja egyértel­műen kijelentette volna: ameny­­nyiben Irak nem hagyja el Ku­­vaitot, úgy a Szovjetunió háborút indít ellene. Gremitszkih a TASZSZ kérdésére válaszolva kategorikusan cáfolta a tengeren túli kiszivárogtatást. Irakban egyébként, mint a kül­ügyi szóvivő megjegyezte, még jelenleg is 4300 szovjet állampol­gár tartózkodik, hazaszállításuk „a szükséges formalitások elinté­zésének ütemében” folyik — vagy­is, ahogyan azt a bagdadi ható­ságok megszabják. Októberben az Aeroflot öt különjárata tért visz­­sza Irakból, a legutóbbi hétfőn 118 emberrel a fedélzetén. Burkolt, ám határozott táma­dást intézett a Szovjetuniónak az Öböl-válság kapcsán elfoglalt ál­láspontja ellen a konzervatívok orgánuma, a Szovjetszkaja Rosz­­szija. A lap Irakban járt tudósí­tója szerint a közel-keleti válság éleződését elősegítette, hogy Moszkva nagyhatalmi szerepe megrendült, s az erőviszonyok át­rendeződtek. „Mindenesetre csak a meglevő rakéta-kozmikus komp­lexum teszi lehetővé, hogy a vi­lágpolitikában a szovjet faktort figyelembe vegyék." Az átrende­ződés azonban már folyik, és semmi garancia, hogy más térsé­gekben nem bukkannak fel új el­lentmondások. „Kétséges, hogy az új Németország elfelejtkezik majd hagyományos közel-keleti politi­kájáról. És valószínűleg Japán nem egyezik többé bele abba, hogy a Csendes-óceán csupán az Egyesült Államok beltengere." A Szovjetszkaja Rosszija sejtetni engedi, hogy az arab országok is sokat tehetnek a szovjet gazdasá­gi válság enyhítésére (a cikk sze­rint az ország valutabevételeinek egyharmada származik Irakból) és azt tanácsolja, hogy Moszkvá­nak nem kellene részt vennie az élelmiszer- és gyógyszerblokád­ban, nem beszélve az esetleges katonai akcióról. A Szovjetunió tekintélye tovább csökkent az arabok között, írja a cikk, és a bé­keküldetés humánusabb lenne, mint „a megbeszélések Cheney­­vel az Öböl térségében kialakult helyzet katonai aspektusairól." Javasolni kellene, hogy a konf­liktus minden résztvevője köte­lezze el magát: elsőként nem kezd katonai akciót — helyezkedik szembe a kompromisszumokat elutasító állásponttal a Szovjetsz­kaja Rosszija. Meg nem erősített hírek sze­rint a Szovjetunió a november 3-i, budapesti VSZ-csúcstalálko­­zó elhalasztását kezdeményezte. Moszkvai elemzők szerint ameny­­nyiben a hír igaz, úgy az a hét végi, a Varsói Szerződésen belü­li katonai együttműködés beszün­tetését javasló kelet-európai hi­vatalos megnyilatkozásokkal áll­na összefüggésben. Szovjet elkép­zelések szerint így a párizsi csúcs­­találkozó nyújtana lehetőséget a VSZ-en belüli egyeztetésre. A halasztási indítvány valószínű­ségét erősíti az az — egyelőre ugyancsak meg nem erősített — információ, hogy Gorbacsov még november 7. előtt ellátogat Né­metországba. Lambert Gábor Munkatársunk párizsi telefonjekentése Mohamed profét­a h­u­szein álmában . A román kormányfő a KAI® központjában Tanácskoznak a kelet-európai csúcs új időpontjáról Párizs, október 23. Az Irak-ellenes „egységfront" megbontását célozza Szaddám Huszein elnöknek a bagdadi par­lamenthez intézett javaslata, hogy a Párizs iránt táplált „baráti érzelmek megerősítéseként" en­gedjék szabadon távozni az or­szágból az összes francia állam­polgárt, 330 főt. A francia poli­tikusok azon nyomban elutasítot­ták a különalkut Bagdaddal, s a párizsi lapok is egybehangzóan a „túsz-póker" újabb látványos mozzanataként értékelik az iraki bejelentést. Húszévi tovább űzi „túszkész­­tetővel”, mintegy ötezer külföldi állampolgárral az idegek játékát, a franciáknak felajánlott nem várt „ajándékkal" a nyugatiak el­tökéltségét kívánja próbára ten­ni. Bár a francia illetékesek­ nem titkolták, hogy örülnének honfi­társaik mielőbbi kiszabadulásá­nak, de mint a külügyi szóvivő hangoztatta: Párizs továbbra is szilárdan ragaszkodik az ENSZ- határozatokhoz, azaz Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból, és felté­tel nélkül biztosítania kell min­den „visszatartott külföldinek" a szabad távozást. Chévenement francia hadügy­miniszter az „Igazság órája” cí­mű népszerű televíziós műsorban úgy vélte, hogy az Öbölben még mindig nagyobb az esélye a há­borúnak, mint a békés rendezés­nek. E veszélyt még az sem eny­híti, hogy az AFP Úiböl menti forrásokra hivatkozva felettébb furcsa hírről számolt be. Az arab lapok szerint Huszein a közel­múltban Iraki­­katonai és politikai vezetők előtt arról szólt, hogy ál­mot látott, melyben megjelent előtte az igen Ingerült Mohamed próféta, s a következőket mondta neki: „Szaddám, rossz felé irá­nyítod rakétáidat." A bagdadi el­nök az említett találkozón — tud­ni vélik a források — először be­szélt annak lehetőségéről, hogy csapatai néhány stratégiai sziget kivételével esetleg elhagyják Ku­­vaitot. Párizsban megoszlanak a vélemények a rejtélyes álom és a túszelengedési ajánlat ügyében, vajon újabb bagdadi időhúzó ak­cióról van-e szó, vagy tényleg az iraki álláspont változását lehet üdvözölni. Több elemző összefüggést lát — figyelemelterelést gyanítva — az öböl-beli helyzet és a volt li­banoni elnök, a néhai Camille Sa­mun fia, Dany Samun, valamint családja könyörtelen lemészárlá­sa között. A vasárnap hajnalban Bejrútban irtóztató hidegvérrel végrehajtott­­merénylet, amelyben szinte szó szerint kivégezték az ötvenhat esztendős Samun felesé­gét, valamint két kisgyermekét, pár napnyi remény után ismét a bosszú végtelen láncolatát in­díthatja el Libanonban. Dany La- mun közel állt a kormány ellen lázadó Aun tábornokihoz, akinek erőit a minap számolták fel a Szí­riai hadsereg katonái. az Ifjabb Samun a maronita politikai moz­galmat irányította. A­­barbár gyilkosság a francia szokások szerint mindenki számára egyér­telmű figyelmeztetés Libanon­ban: el kell fogadni a „PAX- sziriánát", a szírek diktálta bé­kát. Számos szakértő épp emiatt Damaszkuszt gyanítja a gyilkos­ság mögött. A merénylet minden bizonnyal a maronita kereszté­nyek tömeges menekülését sváltja ki a hatalmas temetővé változott Libanonból, ahol vasárnap haj­nalban talán végleg meggyilkol­ták a nemzeti megbékélés esélyét. Pósa Tibor Washingtoni tudósítónktól Bandar nagykövet: Szaúd-Arábia rendíthetetlen Washington, október 23. Miként a Mas­k Twain halálá­ról, úgy a kormányom engedé­kenységéről terjesztett hírek is erősen túlzóak , kedélyeskedett a State Department bejárata előtt, távozván James Baker kül­ügyminisztertől Bandar herceg, szaúdi nagykövet. Nem sokkal később, napi sajtótájékoztatóján Margaret Tutch­er külügyi szó­vivő ,"ötéves benyomásnak” minő­sítette a világszerte izgalmaikat keltő értelmezéseket a szaúdi vé­delmi miniszter hétfői szavainak. Eszerint szó sem volt a diploma­ta „­berendeléséről”, pláne ma­gyarázatkérésről, netán „cáfolat szükségességéről”. Baker ,­már korá­bban számított­ e találkozó­ra, a témát nem is az amerikai külügyminiszter hozta szóba, ha­nem Rijad nagykövete, s a nyolc­vanöt perces megbeszélésből „mindössze négy percet vett igénybe”. Ehhez képest a bejárat­nál rögtönzött sajtóértekezleten a herceg vagy ötször ennyi ideig magyarázgatta a kétkedő kedvű tudósítóknak, hogy „szó sincs a szaúdi politika módosulásáról". Szaúd-Arábia nem jelez enge­dékenységet Bagdad felé — ismé­telgette Bandar, megerősítve, hogy Rijad rendíthetetlenül kö­veteli a BT-­határozatok „feltétel nélküli végrehajtását", vagyis Irak kivonulását Kuvaitból. A területi viták békés megoldásá­ra tett­­miniszteri utalás éppen­séggel a normális, az iraki ag­resszió előtti ara­b-félszigeti gya­korlatra, ha úgy tetszik, arra a bizonyos „araib megoldásra” cél­zott. Szaddám tehát attól tért el a háborúval, amely valójában a Kuvaitiba behatolással meg is kezdődött. Szaúd-Arábia mindig is híve volt a békés megoldás­nak, azt Szaddám Huszein utasí­totta el — mondta a herceg, aki szerint az iraki diktátor „nem annyira álmot, hanem rémálmot láthatott”. Bandar sem erősítette meg a híresztelést az iraki tank­­csapatok Kuvaitból való részle­ges kivonásáról, miként utána Tutchier ,­sem volt a­b­ban a hely­zetben, hogy kommentálhassa”. Avar János Washingtoni tudósítónktól Bush vétója Washington, október 23. George Bush beváltotta tavaszi fenyegetését, és megvétózta az 1990-es polgárjogi törvényt, ha­talmas felzúdulást keltve nemcsak a néger, hanem a nőszervezetek körében is. Edward Kennedy, hangadó liberális szenátor megál­lapította, hogy az elnök ezek sze­rint „Inkább érdekelt pártja szélsőségeseinek megbékítésében, mint az egyszerű igazságosság biztosításában”. Valóban elkép­zelhető, hogy ha nem alakul a költségvetési küzdelem a Fehér Ház számára oly kínosan, s fő­ként nem kell Bushna­k számol­nia pártja­­reaganista szárnyának nyílt lázadásával, akkor talán nem kerít sort e vétóra, amely gyaníthatóan semmivé teszi a re­publikánusok erőfeszítését a feke­ték legalább egy részének párt­jukhoz csábítására (ironikus mó­don azt éppen Bush elnöksége se­gítette eddig elő, s próbálta a Fe­hér Házat lebeszélni a törvény alá nem írásáról a néger egész­ségügyi miniszter). A politikai szakértők azonban egyelőre nem tudják megítélni, kinek hoz mához két hétre hasz­not a törvényhozási választáso­kon a vétó. Bár 62—34 arányban fogadta el a törvényt a szenátus és 273—154 arányban a képvise­lőház, kétharmados többség hí­ján aligha sikerül felülbírálni a vétót. Minden attól függ, kinek sikerül e vétócsata saját értel­mezését elfogadtatni a szavazók többségével. Az elnök azzal ér­velt, hogy a foglalkoztatási meg­különböztetést tiltó törvény vol­taképpen „kvótarendszert” ered­ményezne: a jogalkotók a konzer­vatívabbá vált Legfelsőbb Bíró­ság több, újabb keletű és a kiszo­rított vagy fel sem vett kisebb­ségek pernyerési esélyeit jócskán megcsappantó döntését óhajtották ellensúlyozni, ám Bush szerint így a büntetéstől félő cégek in­kább számszerű kereteket fognak megállapítani. Azokat pedig a fehérek sérelmezik, kik példákat sorolnak, hogy ily módon velük szemben előnyt szereznek képzet­lenebb színesek. A. J. ..Lelete mutató tendencia'* Kohl! aggasztja a kelet-európai térség Bonnból jelenti az MTI. Hel­mut Kohl német kancellár szá­mára a világ két térsége ad ag­godalomra okot: az egyik az Egyesült Államok, különösen an­nak gazdasági fejlődése, ami még „problémákat” okozhat. A másik terület a kelet-európai országok, ahol „lefelé mutató tendencia" érvényesül. Mindezt a kancellár a CDU CSU parlamenti frakció­jának ülésén mondotta az ülés résztvevőinek beszámolója sze­rint. Egyebekben Kohl óvott attól, hogy a kresztény pártok már megnyertnek tekintsék a decem­ber 2-i össznémet parlamenti vá­lasztást, még akkor sem, ha a legutóbbi tartományi választások is a keresztény pártok sikerét hoz­ták. Kohl úgy vélekedett, hogy a szociáldemokraták választási stra­tégiája teljesen összeomlott. Ke­­let-Németország vonatkozásá­ban „horror-forgatókönyveket" dolgoznak ki. A kancellár hozzá­fűzte, hogy a kritikus időszak a keletnémet tartományokban csak ezután következik majd. Bukarest új kapcsolatokra törekszik Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója jelenti: Petre Roman személyeiben először látogat ro­mán politikus a­ NATO-ba, ahol előtte már több VSZ-ország kül­ügyminisztere és Antall József magyar miniszterelnök tett láto­gatást. Petre Roman összesen két órát töltött Manfred Wörner NA­­TO-főtitkár, majd azt követően a NATO-tagállam­ok nagykövetei­nek társaságában, a NATO-ta­­nácsban. Mint mondotta, egy hét­tel ezelőtt még maga sem hitte volna, hogy fogadni fogják és ilyen kitűnő­­találkozóra kerülhet sor. Manfred Wörner főtitkár szintén elismerően nyilatkozott a megbeszélésekről, amelyeken a NATO oldaláról igen őszinte kér­déseket tettek fel a román kül- és belpolitikáról, és a főtitkár ér­tékelése szerint nem kevésbé nyílt és őszinte válaszokat kaptak vendégüktől. Wörner kijelentette: Petre Ro­man látogatása igen fontos, meg­nyitja az utat a gyümölcsöző po­litikai párbeszéd fejlesztéséhez a NATO és Románia között a NA­TO arra irányuló törekvése kere­tében, hogy folytassa a kétoldalú kapcsolatok kiépítését a Varsói Szerződés országaival. Petre Ro­man biztosított bennünket a ro­mán kormány abbéli eltökéltsé­géről és akaratáról, hgoy a de­mokrácia, az emberi jogok, a li­beralizálás és a gazdasági reform útján haladjon — mondotta. A román politikus méltatta a NATO stabilizáló szerepét és ki­fejezte reményét, hogy keddi ta­lálkozója megveti az alapját a Románia és a NATO közötti új kapcsolatnak. Pakisztán az urnák elől Iszlámábádból jelenti az MTI. Általános törvényhozási válasz­tások kezdődnek szerdán Pakisz­tánban, az ország függetlenné vá­lása óta ötödször, és ezúttal min­den eddiginél nagyobb bizony­­­talanság közepette. A 110 milliós Pakisztánban mintegy 49 millió a szavazásra jogosult állampolgárok száma. A korábbi választásokon a részvé­teli arány átlagosan 50 százalék körül volt. A 217 tagú nemzetgyű­lésben 207 muzulmán képviselő foglal helyet (tíz mandátumot a különféle kisebbségeknek tarta­nak fenn), és a helyekért most összesen 1331 jelölt verseng. A nem hivatalos végeredmény vár­hatóan már csütörtök reggel is­mertté válik.

Next