Magyar Nemzet, 1990. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-24 / 249. szám
Erélyes cáfolatok Hiladtól Moszkváig Ellentmondó értesülések a bagdadi rezsim szándékairól A Szovjetunió kérte a Varsói Szerződés csúcsértekezletének elhalasztását A külpolitikai helyzet PRÓBALÉGGÖMB, megalapozatlan híresztelés, egyszerű félreértés, netán a bagdadi rezsim megingásának első jele? — nagyjából így találgattak a távirati irodák a hét első két világpolitikai munkanapján azt követően, hogy felröppent a hír, Szaúd-Arábia esetleg hajlandó beleegyezni abba, hogy Irak megtartsa az elfoglalt kuvaiti területek egy részét. Rijádban cáfolták ezeket a jelentéseket, az ország védelmi minisztere félreértésnek minősítette az értesüléseket. A Londonban tárgyaló száműzött kuvaiti emírnek Thatcher asszony azt mondta, London szerint Iraknak feltétel nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból. Ugyancsak határozottan nyilatkozott Bush elnök, aki egy választási gyűlésen igen keményen beszélt a bagdadi rezsimről, az iraki vezért Hitlerhez hasonlítván. A hírügynökségek értékeléseivel egyet lehet érteni: az éles hangnem valószínűleg arra utal, hogy Washington nem mérlegeli a kompromisszum lehetőségét. Ugyancsak cáfolt ez amerikai hadsereg vezérkari főnöke, aki közölte, szó sincs iraki csapatkivonásokról. Powell tábornok egyszersmind azt mondta, az iraki csapatmozgásokat az amerikai hadvezetés tanulmányozni fogja. TALÁN TÁPOT ADOTT a találgatásoknak, hogy egy bagdadi személyiség arról beszélt, Irak kész lenne tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal; bizonyos részleges eredményeket hozott a Heath-misszió, s végül Szaddám Huszein a japán televíziónak adott nyilatkozatában dicsérte Mitterrand elnök béketervét. Párizs azonban nem hajlandó külön tárgyalni Irakkal, még akkor sem, ha az összes francia túszt szabadon engedik a bagdadi rezsim illetékesei. Moszkvában a szovjet külügyminisztérium szóvivője gyorsan cáfolta a The Washington Post értesülését, amely szerint a közelmúltban Primakov elnöki tanácsadó Gorbacsov „titkos ultimátumát" adta volna át az iraki rezsim első számú emberének, s ebben a szovjet államfő háborút helyezett volna kilátásba, ha Bagdad nem vonja ki egységeit Kuvaitból. A szovjet külügyi szóvivő szerint a Post értesülésének semmi köze a valósághoz. Az elkövetkező napok fejleményei megmutathatják, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó értesülések és a cáfolatok sorozata véletlen-e, vagy pedig valamilyen fordulat készülődik az Öböl-válság ügyében.7. INDULATOK mindenesetre mind szélsőségesebbek a tágan értelmezett térségben; erre utal, hogy Izraelben élő arabok sorozatos támadásokat hajtottak végre késsel, dorongokkal zsidók ellen, ugyancsak ennek jele, hogy Libanonban lemészároltak egy neves keresztény politikust. A Chamoun ellen elkövetett gyilkos merényletet — meghalt a politikus felesége és két kiskorú gyermeke is —, elítélte a szír elnök és a PSZF is. Egyes vélemények szerint a merénylet célja a keresztény lakosság megfélemlítése. Feltehetően a rendkívül kiélezett helyzettel függ össze, hogy váratlanul Bejrútba érkezett a szíriai alelnök. (M. J.) találkozó előtt tartanák meg — közölték Prágában. Egy lengyel kormányilletékes arról tájékoztatta a Reutert, hogy a Varsói Szerződés valamennyi tagállama beleegyezett a budapesti találkozó elhalasztásába. A varsói forrás szerint a tanácskozást feltehetőleg még az év vége előtt megtartják. Az AFP hírügynökség szerint Szófiában kelet-európai források elmondták: Moszkva azt szeretné, ha a Varsói Szerződés tanácskozásait a párizsi EBEÉ-csúcs után rendeznék meg. A 34 állam részvételével tartandó legfelső szintű értekezleten a tervek szerint a NATO 16 és a VSZ 6 tagországának vezetői az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodást írnának alá.Az AP amerikai hírügynökség bécsi keltezésű jelentésében egy magyar diplomatát idéz, aki szerint a budapesti VSZ-tanácskozást azért halasztották el, hogy megvárják a párizsi csúcstalálkozó eredményét. Bécsben a NATO és a VSZ szakértőinek részvételével jelenleg is folyik a Párizsban aláírandó hagyományos leszerelési megállapodás szövegezése. Göncz mgadta Landsbergisst A litván fiatalok megtagadják a bevonulást a szovjet hadseregbe Az MTI jelenti: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke kedden parlamenti dolgozószobájában fogadta a hazánkban nem hivatalos látogatáson tartózkodó Vytautas Landsbergist, a Litván Legfelsőbb Tanács elnökét. A találkozón — amelyen részt vett Szabad György, az Országgyűlés elnöke is — a litván—magyar kapcsolatok kilátásairól, fejlesztésének lehetséges módjairól esett szó.A magas rangú litván vendég ugyancsak kedden találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, továbbá a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség képviselőivel. A szívélyes légkörű beszélgetésen Vytautas Landsbergis Litvánia jelenlegi helyzetéről, az ország nemzeti függetlenségéért vívott békés harcáról adott tájékoztatást. Mint elmondta: a demokratiikusan megválasztott litván parlament és kormány működését a szovjet birodalom meggyengülése és a nemzetközi támogatás tette lehetővé. A litván nép saját, egyelőre ideiglenes alkotmánya, saját törvényei szerint él és cselekszik, egyebek között a többpártrendszer megteremtését, a piacgazdaság kiépítését, a gazdaság és benne a mezőgazdaság reprivatizációját kívánja megvalósítani. Végső célja elérésére, a nemzeti függetlenség kivívására a békés ellenállást választotta: nem engedelmeskedik a moszkvai hivatalnokoknak, s a litván hadköteles fiatalok — csakúgy, mint tavasszal — remélhetőleg most őszszel is megtagadják a bevonulást a szovjet hadseregbe. Dálamfalájlgatiisiolli Szovjet kérésre elhalasztják a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének november 3—4-ére tervezett budapesti ülését — jelentette kedden a Reuter hírügynökség bécsi kelet-európai diplomatákra hivatkozva. A jelentés szerint a bécsi hagyományos leszerelési tárgyalásokon részt vevő diplomaták elmondták: Moszkva közelebbről meg nem nevezett nehézségekre hivatkozva kérte a tanácskozás elhalasztását. A bolgár külügyminisztérium kelet-európai osztályának vezetője kedden Szófiában megerősítette, hogy a Szovjetunió kérésére elhalasztják a tervezett tanácskozást. A Reuter szerint a novemberi budapesti ülésen a hat VSZ-tagállam legfelső színtű vezetői az európai hagyományos leszerelési megállapodás alapján a hat tagállam között elosztandó fegyverzetekről, illetve a Varsói Szerződés Szervezetének katonai szervezetből politikai testületté történő átalakításáról tárgyaltak volna. A brit hírügynökségnek nyilatkozó kelet-európai diplomaták szerint elképzelhető, hogy a szovjet döntést Václav Havel csehszlovák elnök vasárnapi nyilatkozata váltotta ki. A csehszlovák államfő rádióbeszédében bejelentette, hogy Csehszlovákia a Politikai Tanácskozó Testület ülésén javasolni fogja a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának felszámolását. Moszkva a Jetek szerint el akarja kerülni az összeütközést Budapesten Csehszlovákiával és Magyarországgal, amely bejelentette, hogy ki fog lépni a szervezetből. „A szervezet gyakorlatilag halott, de Moszkva nem kíván ezzel a ténnyel éppen most szembenézni" — idézte a Reuter az egyik Bécsben nyilatkozó diplomatát. Hírügynökségi értesülések szerint csehszlovák külügyi források megerősítették, hogy a Szovjetunió a Politikai Tanácskozó Testület ülésének elhalasztását kérte, s közölték, hogy a csúcsértekezlet új dátumáról jelenleg tárgyalások folynak. Csehszlovákia a VSZ soros elnökeként azt szeretné, ha a tanácskozást az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) november 19— 21-én Párizsban tartandó csúcs- Magyar Resek Szerda, 1990. október 24.s Moszkvai tndósítónk felese A szovjet külügyminiisztérium kategorikus cáfolata Moszkva, október 23. Semmi köze a valóságos helyzethez, elejétől a végéig kitaláció. Ezeket a szavakkal kommentálta Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő a The Washington Post keddi számában közölt értesülését, amely szerint bagdadi látogatása során Jevgenyij Primakov „titkos ultimátumot" nyújtott volna át Szaddám Huszeinnek. A neves amerikai lap washingtoni hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy Gorbacsov különmegbízottja egyértelműen kijelentette volna: amenynyiben Irak nem hagyja el Kuvaitot, úgy a Szovjetunió háborút indít ellene. Gremitszkih a TASZSZ kérdésére válaszolva kategorikusan cáfolta a tengeren túli kiszivárogtatást. Irakban egyébként, mint a külügyi szóvivő megjegyezte, még jelenleg is 4300 szovjet állampolgár tartózkodik, hazaszállításuk „a szükséges formalitások elintézésének ütemében” folyik — vagyis, ahogyan azt a bagdadi hatóságok megszabják. Októberben az Aeroflot öt különjárata tért viszsza Irakból, a legutóbbi hétfőn 118 emberrel a fedélzetén. Burkolt, ám határozott támadást intézett a Szovjetuniónak az Öböl-válság kapcsán elfoglalt álláspontja ellen a konzervatívok orgánuma, a Szovjetszkaja Roszszija. A lap Irakban járt tudósítója szerint a közel-keleti válság éleződését elősegítette, hogy Moszkva nagyhatalmi szerepe megrendült, s az erőviszonyok átrendeződtek. „Mindenesetre csak a meglevő rakéta-kozmikus komplexum teszi lehetővé, hogy a világpolitikában a szovjet faktort figyelembe vegyék." Az átrendeződés azonban már folyik, és semmi garancia, hogy más térségekben nem bukkannak fel új ellentmondások. „Kétséges, hogy az új Németország elfelejtkezik majd hagyományos közel-keleti politikájáról. És valószínűleg Japán nem egyezik többé bele abba, hogy a Csendes-óceán csupán az Egyesült Államok beltengere." A Szovjetszkaja Rosszija sejtetni engedi, hogy az arab országok is sokat tehetnek a szovjet gazdasági válság enyhítésére (a cikk szerint az ország valutabevételeinek egyharmada származik Irakból) és azt tanácsolja, hogy Moszkvának nem kellene részt vennie az élelmiszer- és gyógyszerblokádban, nem beszélve az esetleges katonai akcióról. A Szovjetunió tekintélye tovább csökkent az arabok között, írja a cikk, és a békeküldetés humánusabb lenne, mint „a megbeszélések Cheneyvel az Öböl térségében kialakult helyzet katonai aspektusairól." Javasolni kellene, hogy a konfliktus minden résztvevője kötelezze el magát: elsőként nem kezd katonai akciót — helyezkedik szembe a kompromisszumokat elutasító állásponttal a Szovjetszkaja Rosszija. Meg nem erősített hírek szerint a Szovjetunió a november 3-i, budapesti VSZ-csúcstalálkozó elhalasztását kezdeményezte. Moszkvai elemzők szerint amenynyiben a hír igaz, úgy az a hét végi, a Varsói Szerződésen belüli katonai együttműködés beszüntetését javasló kelet-európai hivatalos megnyilatkozásokkal állna összefüggésben. Szovjet elképzelések szerint így a párizsi csúcstalálkozó nyújtana lehetőséget a VSZ-en belüli egyeztetésre. A halasztási indítvány valószínűségét erősíti az az — egyelőre ugyancsak meg nem erősített — információ, hogy Gorbacsov még november 7. előtt ellátogat Németországba. Lambert Gábor Munkatársunk párizsi telefonjekentése Mohamed proféta huszein álmában . A román kormányfő a KAI® központjában Tanácskoznak a kelet-európai csúcs új időpontjáról Párizs, október 23. Az Irak-ellenes „egységfront" megbontását célozza Szaddám Huszein elnöknek a bagdadi parlamenthez intézett javaslata, hogy a Párizs iránt táplált „baráti érzelmek megerősítéseként" engedjék szabadon távozni az országból az összes francia állampolgárt, 330 főt. A francia politikusok azon nyomban elutasították a különalkut Bagdaddal, s a párizsi lapok is egybehangzóan a „túsz-póker" újabb látványos mozzanataként értékelik az iraki bejelentést. Húszévi tovább űzi „túszkésztetővel”, mintegy ötezer külföldi állampolgárral az idegek játékát, a franciáknak felajánlott nem várt „ajándékkal" a nyugatiak eltökéltségét kívánja próbára tenni. Bár a francia illetékesek nem titkolták, hogy örülnének honfitársaik mielőbbi kiszabadulásának, de mint a külügyi szóvivő hangoztatta: Párizs továbbra is szilárdan ragaszkodik az ENSZ- határozatokhoz, azaz Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból, és feltétel nélkül biztosítania kell minden „visszatartott külföldinek" a szabad távozást. Chévenement francia hadügyminiszter az „Igazság órája” című népszerű televíziós műsorban úgy vélte, hogy az Öbölben még mindig nagyobb az esélye a háborúnak, mint a békés rendezésnek. E veszélyt még az sem enyhíti, hogy az AFP Úiböl menti forrásokra hivatkozva felettébb furcsa hírről számolt be. Az arab lapok szerint Huszein a közelmúltban Irakikatonai és politikai vezetők előtt arról szólt, hogy álmot látott, melyben megjelent előtte az igen Ingerült Mohamed próféta, s a következőket mondta neki: „Szaddám, rossz felé irányítod rakétáidat." A bagdadi elnök az említett találkozón — tudni vélik a források — először beszélt annak lehetőségéről, hogy csapatai néhány stratégiai sziget kivételével esetleg elhagyják Kuvaitot. Párizsban megoszlanak a vélemények a rejtélyes álom és a túszelengedési ajánlat ügyében, vajon újabb bagdadi időhúzó akcióról van-e szó, vagy tényleg az iraki álláspont változását lehet üdvözölni. Több elemző összefüggést lát — figyelemelterelést gyanítva — az öböl-beli helyzet és a volt libanoni elnök, a néhai Camille Samun fia, Dany Samun, valamint családja könyörtelen lemészárlása között. A vasárnap hajnalban Bejrútban irtóztató hidegvérrel végrehajtottmerénylet, amelyben szinte szó szerint kivégezték az ötvenhat esztendős Samun feleségét, valamint két kisgyermekét, pár napnyi remény után ismét a bosszú végtelen láncolatát indíthatja el Libanonban. Dany La- mun közel állt a kormány ellen lázadó Aun tábornokihoz, akinek erőit a minap számolták fel a Szíriai hadsereg katonái. az Ifjabb Samun a maronita politikai mozgalmat irányította. Abarbár gyilkosság a francia szokások szerint mindenki számára egyértelmű figyelmeztetés Libanonban: el kell fogadni a „PAX- sziriánát", a szírek diktálta békát. Számos szakértő épp emiatt Damaszkuszt gyanítja a gyilkosság mögött. A merénylet minden bizonnyal a maronita keresztények tömeges menekülését sváltja ki a hatalmas temetővé változott Libanonból, ahol vasárnap hajnalban talán végleg meggyilkolták a nemzeti megbékélés esélyét. Pósa Tibor Washingtoni tudósítónktól Bandar nagykövet: Szaúd-Arábia rendíthetetlen Washington, október 23. Miként a Mask Twain haláláról, úgy a kormányom engedékenységéről terjesztett hírek is erősen túlzóak , kedélyeskedett a State Department bejárata előtt, távozván James Baker külügyminisztertől Bandar herceg, szaúdi nagykövet. Nem sokkal később, napi sajtótájékoztatóján Margaret Tutcher külügyi szóvivő ,"ötéves benyomásnak” minősítette a világszerte izgalmaikat keltő értelmezéseket a szaúdi védelmi miniszter hétfői szavainak. Eszerint szó sem volt a diplomata „berendeléséről”, pláne magyarázatkérésről, netán „cáfolat szükségességéről”. Baker ,már korábban számított e találkozóra, a témát nem is az amerikai külügyminiszter hozta szóba, hanem Rijad nagykövete, s a nyolcvanöt perces megbeszélésből „mindössze négy percet vett igénybe”. Ehhez képest a bejáratnál rögtönzött sajtóértekezleten a herceg vagy ötször ennyi ideig magyarázgatta a kétkedő kedvű tudósítóknak, hogy „szó sincs a szaúdi politika módosulásáról". Szaúd-Arábia nem jelez engedékenységet Bagdad felé — ismételgette Bandar, megerősítve, hogy Rijad rendíthetetlenül követeli a BT-határozatok „feltétel nélküli végrehajtását", vagyis Irak kivonulását Kuvaitból. A területi viták békés megoldására tettminiszteri utalás éppenséggel a normális, az iraki agresszió előtti arab-félszigeti gyakorlatra, ha úgy tetszik, arra a bizonyos „araib megoldásra” célzott. Szaddám tehát attól tért el a háborúval, amely valójában a Kuvaitiba behatolással meg is kezdődött. Szaúd-Arábia mindig is híve volt a békés megoldásnak, azt Szaddám Huszein utasította el — mondta a herceg, aki szerint az iraki diktátor „nem annyira álmot, hanem rémálmot láthatott”. Bandar sem erősítette meg a híresztelést az iraki tankcsapatok Kuvaitból való részleges kivonásáról, miként utána Tutchier ,sem volt abban a helyzetben, hogy kommentálhassa”. Avar János Washingtoni tudósítónktól Bush vétója Washington, október 23. George Bush beváltotta tavaszi fenyegetését, és megvétózta az 1990-es polgárjogi törvényt, hatalmas felzúdulást keltve nemcsak a néger, hanem a nőszervezetek körében is. Edward Kennedy, hangadó liberális szenátor megállapította, hogy az elnök ezek szerint „Inkább érdekelt pártja szélsőségeseinek megbékítésében, mint az egyszerű igazságosság biztosításában”. Valóban elképzelhető, hogy ha nem alakul a költségvetési küzdelem a Fehér Ház számára oly kínosan, s főként nem kell Bushnak számolnia pártjareaganista szárnyának nyílt lázadásával, akkor talán nem kerít sort e vétóra, amely gyaníthatóan semmivé teszi a republikánusok erőfeszítését a feketék legalább egy részének pártjukhoz csábítására (ironikus módon azt éppen Bush elnöksége segítette eddig elő, s próbálta a Fehér Házat lebeszélni a törvény alá nem írásáról a néger egészségügyi miniszter). A politikai szakértők azonban egyelőre nem tudják megítélni, kinek hoz mához két hétre hasznot a törvényhozási választásokon a vétó. Bár 62—34 arányban fogadta el a törvényt a szenátus és 273—154 arányban a képviselőház, kétharmados többség híján aligha sikerül felülbírálni a vétót. Minden attól függ, kinek sikerül e vétócsata saját értelmezését elfogadtatni a szavazók többségével. Az elnök azzal érvelt, hogy a foglalkoztatási megkülönböztetést tiltó törvény voltaképpen „kvótarendszert” eredményezne: a jogalkotók a konzervatívabbá vált Legfelsőbb Bíróság több, újabb keletű és a kiszorított vagy fel sem vett kisebbségek pernyerési esélyeit jócskán megcsappantó döntését óhajtották ellensúlyozni, ám Bush szerint így a büntetéstől félő cégek inkább számszerű kereteket fognak megállapítani. Azokat pedig a fehérek sérelmezik, kik példákat sorolnak, hogy ily módon velük szemben előnyt szereznek képzetlenebb színesek. A. J. ..Lelete mutató tendencia'* Kohl! aggasztja a kelet-európai térség Bonnból jelenti az MTI. Helmut Kohl német kancellár számára a világ két térsége ad aggodalomra okot: az egyik az Egyesült Államok, különösen annak gazdasági fejlődése, ami még „problémákat” okozhat. A másik terület a kelet-európai országok, ahol „lefelé mutató tendencia" érvényesül. Mindezt a kancellár a CDU CSU parlamenti frakciójának ülésén mondotta az ülés résztvevőinek beszámolója szerint. Egyebekben Kohl óvott attól, hogy a kresztény pártok már megnyertnek tekintsék a december 2-i össznémet parlamenti választást, még akkor sem, ha a legutóbbi tartományi választások is a keresztény pártok sikerét hozták. Kohl úgy vélekedett, hogy a szociáldemokraták választási stratégiája teljesen összeomlott. Kelet-Németország vonatkozásában „horror-forgatókönyveket" dolgoznak ki. A kancellár hozzáfűzte, hogy a kritikus időszak a keletnémet tartományokban csak ezután következik majd. Bukarest új kapcsolatokra törekszik Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója jelenti: Petre Roman személyeiben először látogat román politikus a NATO-ba, ahol előtte már több VSZ-ország külügyminisztere és Antall József magyar miniszterelnök tett látogatást. Petre Roman összesen két órát töltött Manfred Wörner NATO-főtitkár, majd azt követően a NATO-tagállamok nagyköveteinek társaságában, a NATO-tanácsban. Mint mondotta, egy héttel ezelőtt még maga sem hitte volna, hogy fogadni fogják és ilyen kitűnőtalálkozóra kerülhet sor. Manfred Wörner főtitkár szintén elismerően nyilatkozott a megbeszélésekről, amelyeken a NATO oldaláról igen őszinte kérdéseket tettek fel a román kül- és belpolitikáról, és a főtitkár értékelése szerint nem kevésbé nyílt és őszinte válaszokat kaptak vendégüktől. Wörner kijelentette: Petre Roman látogatása igen fontos, megnyitja az utat a gyümölcsöző politikai párbeszéd fejlesztéséhez a NATO és Románia között a NATO arra irányuló törekvése keretében, hogy folytassa a kétoldalú kapcsolatok kiépítését a Varsói Szerződés országaival. Petre Roman biztosított bennünket a román kormány abbéli eltökéltségéről és akaratáról, hgoy a demokrácia, az emberi jogok, a liberalizálás és a gazdasági reform útján haladjon — mondotta. A román politikus méltatta a NATO stabilizáló szerepét és kifejezte reményét, hogy keddi találkozója megveti az alapját a Románia és a NATO közötti új kapcsolatnak. Pakisztán az urnák elől Iszlámábádból jelenti az MTI. Általános törvényhozási választások kezdődnek szerdán Pakisztánban, az ország függetlenné válása óta ötödször, és ezúttal minden eddiginél nagyobb bizonytalanság közepette. A 110 milliós Pakisztánban mintegy 49 millió a szavazásra jogosult állampolgárok száma. A korábbi választásokon a részvételi arány átlagosan 50 százalék körül volt. A 217 tagú nemzetgyűlésben 207 muzulmán képviselő foglal helyet (tíz mandátumot a különféle kisebbségeknek tartanak fenn), és a helyekért most összesen 1331 jelölt verseng. A nem hivatalos végeredmény várhatóan már csütörtök reggel ismertté válik.