Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

2 MagjarNml Nemzetközi élet PÉNTEK^ 1992. január 31. KÜLFÖLD GIUUO ANDREOTTI olasz miniszterel­nök csütörtökön előbb a képviselő­höz, majd a szenátus előtt megvonta közel kétéves kormányzása mérlegét és bejelentette a törvényhozási idő­szak végét valamivél annak rendés lejárta előtt. A kormányfői előterjesz­tést vita követi, majd szombaton, a válasz után Andreotti benyújtja le­mondását a köztársasági elnöknek, . aki (eloszlatja a parlamentet. Az új/r, választásokat április 5-ére tűzik ki. A törvényhozási időszak rendesen júni­us 15-én járt volna le. 1£CH WALESA lengyel köztársasági elnök, aki az iskolai szünidőt gyermekeivel a hegyekben pihenéssel akarta tölteni, megbetegedett. Az államfőt, feleségét és négy gyermekét súlyos vírusfertőzéssel kezelik. Mivel további orvosi kezelésük szükséges, az elnöki kabinetiroda szerint kérdésessé vált, részt tud-e venni Walesa az eredeti terveknek megfelelően február 4-én az Európa Tanács ülésén Strasbourgban. ÉSZAK-KOREA Bécsben aláírta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) biztonsági szerződését, amely lehetővé teszi nukleáris létesítményei­nek nemzetközi ellenőrzését. A hír- ügynökségek emlékeztetnek rá: Dól- Korea, az Egyesült Államok és Japán tart attól, hogy Phenjan egy éven be­lül képes lesz atombomba gyártásá­ra. Észak-koreai illetékesek mindig cáfolták a nukleáris fegyverek fejlesz­tésének vádját, és már Korábban je­lezték, hogy a KNDK csatlakozik az IAEA biztonsági szerződéséhez. Dél- Korea mindazonáltal úgy véli: az el­lenőrzés június előtt nem kezdődik meg, és ezzel Phenjannak elég ideje marad arra, hogy befejezze a nukle­áris fegyver kifejlesztését. ÚJ NÉVEN, ITAR-TASZSZ jelzéssel je­lentkezik mostantól az évtizedek óta TASZSZ-kénf ismert, egykori szovjet hírügynökség. Ezzel az orosz elnök rendelete értelmében megkezdődött Oroszország önálló hírügynökségé­nek létrehozása. A függetlenné vált köztársaságokból érkező jelentések a jövőben eltérő jelzéssel jelennek meg, mint például Ukrinform-TASZSZ. Ez a forma az egykori szovjet köztár­saságok független hírügynökségeinek együttműködését jelzi. A „TASZSZ" rövidítés jelentése is megváltozott: a korábbi Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza (a Szovjetunió Hírügynöksége) helyett Tyelegrafnoje Agensztvö Szuverennih Sztran (Szu­verén Országok Hírügynöksége). AZ AMERIKAI KORMÁNY 450 millió dolláros támogatást javasol a közép- kelet-európai országoknak az októ­berrel kezdődő költségvetési évben. A térség hat országának szóló, álla­monként nem elkülönített összeg kö­rülbelül megfelel annak, mint amennyit a folyó évre irányoztak elő. Kereteiről egyébként mindmáig nincs megállapodás a törvényhozásban. A Független Államok Közössége, amely milliárdos értékű gabonahitelekben, valamint humanitárius támogatásban részesült, további 620 millió dollár értékű amerikai segélyt kap a kővel· kező évben. UKRAJNA ÉS IRÁN négy évre szóló, kétmilliárd dollár értékű csereegyez­ményt írt alá; ennek értelmében a volt szovjet köztársaság olajért cserébe ócskavasat, vegyi anyagokat és be­rendezéseket, köztük olajkompresszo­rokat, illetve esetleg fegyvereket szál­lít Teheránnak. Nem esett szó arról, milyen típusú fegyverek kerülhetnek szóba, de a megfigyelőket aggaszl· ja, hogv Ukrajna egyike a nukleáris arzenállal rendelkező volt szovjet tag­köztársaságoknak. AZ OROSZ „MAFFIA' NAGYJAI megegyeztek abban, hogy a kisebb moszkvai üzletek és vendéglátóipari egységek 50-80 százalékát ellenőr­zésük alá vonják a privatizálás so­rán. E meglepő jelentést az AFP által idézett - és egyébként bűnügyi ese­ményekre specializálódott - Krim- Press hírügynökség adta közre. Mi több, a Krim-Press forrásai szerint a Í jrivatizáció mindeddig éppen az env ített egyezkedés miatt késlekedett az orosz fővárosban. A „keresztapák" állítólag az orosz kormánnyal is kap­csolatban állnak. EGY TIZENHÁROM TAGÚ KUBAI CSA1ÁD a guantanamói amerikai tá­maszpont felé próbált menekülni, s a kubai biztonsági szolgálat tagjai tü­zet nyitottak rájuk, Egy fiú és leány megsebesült. Az eset a múlt hét vé­gén történt, s a szökés egyébként csak egyetlen férfinek sikerült, a töb­bieket letartóztatták. Amerikai hadi­tengerészeti adatok szerint az elmúlt csaknem 30 évben 3730 kubai szö­kött a támaszpontra. A kellemetlen közjátékok ellenért Óvatos derűlátás Jeruzsálemben 1 a moszkvai értekezlet után JERUZSÁLEM - Hónapok óta csütörtökön első ízben erősödtek föl az izraeli sajtóban a derűlátó vélemények. A megszólaló politiku­sok, gazdasági szakemberek többfé­leképpen bíznak a közel-keleti térség - és benne Izrael - helyzetének jobb­ra fordulásában. Optimizmusuknak egyik oka, hogy most már szinte bi­zonyosra vehető, Izrael megkapja az amerikai bankgaranciát, és mint hír­lik, még jobb feltételek mellett, mint ahogy azt az elmúlt napokban az itte­ni sajtó beharangozta. A másik ok, ami reménnyel tölti el a megfigyelőket is, a moszkvai sokoldalú békeértekezlet eddigi fej­leményei. Politikai hírmagyarázók úgy vélik, hogy ugyan a korábban pontosított, de már azóta is megvál­toztatott helyszínek még módosul­hatnak, ám az valószínű, hogy május elején, a bizottsági ülések folytatása­kor már konkrétabb eredményekről számolhatnak majd be a tárgyaló fe­lek. Éppen e reményteljes moszkvai kezdet ösztönözte az izraeli belpoliti­kai élet ellenlábasait - köztük a nagy, több pártból álló baloldali ellenzéket - az egyezségre a Likud vezette je­lenlegi kormánykoalícióval. Megál­lapodtak abban, hogy a választásokat. június második felére előrehozzák, de ezek előkészületei nem zavarhat­ják meg a jól induló békefolyamatot. Hogy mi adott ekkora optimiz-1 musra okot az izraeli politikai körök­ben, ma még érthető okokból minden részletében nem hozták nyilvános­ságra. Hiszen ahogy azt a nemzetközi sajtó is világgá röpítette, a tárgyalá­sok idején ezúttal szintén sor került kellemetlen közjátékra, amikor a pa­lesztin delegáció igyekezett elismer­tetni és a külföldön élő palesztinok képviselőivel kibővíteni küldöttségét, és ez végül saját távolmaradásukat vonta maga után a menekültügyekkel foglalkozó bizottsági ülésről. Ugyanakkor éppen ez a bizottság - amelynek a munkájában részt vett Izrael és valamennyi jelen lévő arab ország - jutott leghamarabb a témák kijelölésében és a jövendő helyszín, valamint időpont kiválasztásában megegyezésre: Kanadában április vé­gén folytatják a megbeszéléseket, re­mélhetőleg akkor már a palesztinok részvételével. A másik négy bizottság munkájáról hasonló értelemben nyi­latkoztak az izraeli delegációk vezetői, így például David Ivry hadügyi állam­titkár a fegyverkezési bizottság érteke­zéseit konstruktívnak és nagyon jó légkörűnek nevezte. A legérdekesebb nyilatkozat azonban Frenkel pro­fesszor, az Izraeli Nemzeti Bank elnö­kétől volt hallható. A gazdasági bizott­ság izraeli csoportjának vezetője azt mondta: annyira előrehaladtak a tár­gyalások, hogy mesterségesen kellett fékezniük a tempót, figyelembe véve a társbizottságok lassúbb ütemét Való­jában ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az élet néha sok szempontból megelőzi a politikai rendezések hozta szabályozókat Izrael és a környező arab országok között kimondatlanul is évek óta léteznek látens gazdasági kapcsolatok, mi több, még együttmű­ködésre is akad elvétve példa. Még egy megjegyzés a konferen­cia hangulatáról: az orosz fővárosban fordult elő először az, hogy az izraeli és a jordán, valamint a Perzsa-öböl országainak képviselői nemcsak az üléstermekben, hanem a szünetekben is szinte baráti hangulatú beszélgeté­seket folytattak. E konferencia létrejöttének tulaj­donítja Izrael újabb diplomáciai sike­rét, miszerint negyvenhárom év után és a már meglévő konzuli kapcsola­tokra építve az indiai miniszterelnök bejelentette, hogy a két ország legrö­videbb időn belül fölveszi a teljes kö­rű diplomáciai kapcsolatokat. Ennek egyszerre örül a néhány évtizeddel ezelőtt ide vándorolt nagy számú in­diai zsidóság és a még Indiában élő zsidóközösségek. Izrael 1991-et és 1992-t máris diplomáciai sikerévnek könyveli el. Az elmúlt hónapok súlyos belpoliti­kai csatározásai után a szakemberek most egyre inkább a gazdasági kibon­takozás esélyeit latolgatják. Tervbe vették, hogy esetleg elindítják a bér­lakást akciót, s mintegy százezer új munkahelyet szeremének teremteni. Persze mindez az amerikai bankga­ranciától függ. Beck Anna Izraeli jogsértések Londonból jelenti az MTI: A lon­doni székhelyű Amnesty Internatio­nal jelentése szerint Izrael a kihallga­tások során kínzásokat alkalmaz. Az emberi jogi szervezet az ENSZ genfi emberi jogi bizottságához is benyúj­totta észrevételeit a jelentésben fog­laltak azonnali orvoslását követelve. Az Amnesty a tapasztaltakkal kapcsolatban felszólította a zsidó ál­lamot: bizonyítsa, hogy a kihallgatá­sokra vonatkozó titkos irányelvek megfelelnek a világon általánosan al­kalmazott módszereknek, és Izrael­ben teljesítik a nemzetközi jognak azt a követelményét, amely a vallatá­sok során tiltja a kínzást és az ember­telen bánásmódot. A szervezet jelentéséből kiderült: Izraelben a kihallgatások során gyako­ri a verés, a hosszan tartó megbilincse- lés a legkülönbözőbb fájdalmas test­helyzetekben, és az is, hogy a vallatás alatt a gyanúsított fejére zsákot húz­nak. Az Amnesty aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a megszállt területek palesztin lakosait vádemelés, illetve tárgyalás nélkül tartják vizsgálati fog­ságban akár fél évig is, s a fellebbezé­si eljárás sokszor csak hónapokkal az őrizetbe vétel után indul meg. & British Airways A Világ kedvenc .légitársasága. Budapest, Rákóczi út 1-3. 118-3299, 118-3041 A VILÁG LEGJOBB AJÁNLATA UTÁN A VILÁGOT AJÁNLJUK ÖNNEK! ■ ΦΜ New York 45 810 Ft-tól, Los Angeles ó9 498 Ft-tól, Montreal 57 573 Ft-tól, Rio De Janeiro 149 013 Ft-tól, Australia 149 900 Ft-tól, London 19 000 Ft-tól. Vegye meg repülőjegyét a BRITISH AIRWAYS járataira a WAGONS· LITS utazási irodánál. Budapest, Dorottya u. 3. 118-2569, 118-2788 0107 Bírálják Busht a találkozóért t Li Penggel· Viták a BT-ben a pénteki csúcsnyilatkozatról (Tudósltónktól) NEW YORK - Az ENSZ fennál­lása óta először tart ma csúcs- szintű ülést a Biztonsági Ta­nács, melynek nyilatkozata megerősíteni kívánja a világ- szervezet békefenntartó sze­repét. Az ülés alkalmat kínál több csúcstalálkozóra is. Ha­zánkat a lapzártakor ideérke­zett Jeszenszky Géza külügy­miniszter képviseli. Jelcin világpolitikai és Oroszor­szág ENSZ-beli helyfoglalása jelké­peként értékelte egy moszkvai szó­vivő az ABC tévé reggeli híradójá­ban a Biztonsági Tanács történelmi ülését. Gyaníthatóan a BT többi ál­landó és jó néhány nem állandó tag­ja is nagyjából megállna e „névvál­tozásnál”. S mivel egy német szóvi­vő New Yorkban magától értetődő természetességgel közölte, hogy a maastrichti egyezség értelmében az Európai Közösséget (és így országát is) kellően képviselik a britek és franciák, komoly kopogtatás a BT ajtaján legfeljebb Japántól volna várható. így a fő érdeklődés az idén nem állandó tagként résztvevő japán mi­niszterelnök pénteki beszédére irá­nyul: vajon Mijazava tartja-e magát a Tokióból előre jelzett „csendes je­lenléthez”, s akként legfeljebb fi­nom utalást tesz a testület kibővíté­sére, átalakítására, avagy követe- lőbben kívánná kihasználni a ritka alkalmat. A csütörtöki lapzártánk utáni, alig húszpercesre tervezett New York-i Bush-Mijazava mini­csúcs talán az amerikai elnöknek is alkalmat kínál beletekinteni a japán felszólalásba. Busht azonban aligha foglal­koztatja különösebben a saját be­széde, amit rábízhatott diplomatái­ra. Két kritikus csúcsra kell-készül- nie, persze eltérő módon. A BT- ülés pénteki lapzártáhk tájára várt befejezése ■ után kerül- * sölr: 'New Yorkban a Tienanmen téri vérfürdő óta első amerikai-kínai csúcsra: az elnök a tiltakozásokkal (közte Ken­nedy és húsz szenátortársa levelé­vel) sem törődve fogadja Li Penget, ezzel ismét a legmagasabb szintre emelve a két ország kapcsolattartá­sát. S szombaton Bush és Jelcin Camp Davidben egyezteti kettejük immár a héten bejelentett leszerelé­si lépéseit, hogy a várakozásoknak megfelelően jókorával meg is told­ják ezt az amerikai-orosz lefegy­verzési „nagy ugrást”. Jelcin itt nyilatkozó előőrsei persze hang­súlyt helyeznek a gazdasági témák, magyarán a támogatás megvitatá­sára is. A BT-csúcson a tizenöt tagállam vezetője, valamint az ENSZ főtitká­ra mond rövid, tíz-tizenöt percesre tervezett beszédet. S a végén a BT januári soros elnökeként a tanácsko­zás kezdeményezője, Major brit mi­niszterelnök tesz nyilatkozatot a tes­tület nevében. Ennek a deklaráció­nak a szövegén még csütörtökön, magyar idő szerint délután is dolgo­zott a tizenöt ENSZ-nagykövet, köz­te Erdős André is. A végleges válto­zatot lapzártánk idejére várták, de nyilvánosságra persze csak pénteken kerülhet. A tervezetről és vitájáról termé­szetesen már szinte minden részlet kiszivárgott. Értesülések alapján te­hát megállapítható, hogy a BT-nyi- latkozat a megváltozott és kedvező­nek minősített nemzetközi helyzet­ben új lehetőséget lát a világszerve­zet és kivált a Biztonsági Tanács ere­detileg elképzelt szerepének megva­lósítására és „elsődleges felelősségé­nek”, tehát békefenntartó tevékeny­ségének megfelelni. Az utolsó pilla­natig vitatkoztak viszont azokon a megfogalmazásokon, amelyekkel a BT-csúcs nyomatékot kívánna adni az emberi jogok aktívabb védelmé­nek és a demokrácia elteijesztésének. Elsősorban Kína, de India és más, ún. harmadik világbeli tagállam kép­viselője óvta a testületet a „bel- ügyekbe történő beavatkozástól”. Miként ugyanők a BT leszerelési erőfeszítéseit is „behatárolták” vol­na. Holott a tervezet erélyesebb har­cot sürgetne a nemzetközi terroriz­mus, az agresszió ellen, megfelelően az új világrend tételének. Vagyis az ENSZ szembe kíván nézni az „új kihí­vásokkal”. Egyértelműnek tűnik azonban, hogy a Biztonsági Tanács úgy pró­bálná megkerülni a testület átalakítá­sát sürgető próbálkozásokat, hogy nyári'^határidővel Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárra bízná a javaslatte­vést a világszervezet megerősítésére -ts-az alapokmány előírásain belül. A hűséget az alapokmányhoz tagállami követelménynek minősítik. A főtit­kár saját szerepének pedig külön is nyomatékot óhajt adni a csúcs. A 25 pontosra tervezett BT-elnöki nyilat­kozat tehát nem az ENSZ átszervezé­sét, hanem - a három fő deklaráció­tételnek megfelelően - a változáso­kat, a békefenntartást, fegyverkorlá­tozást és fe'gyverkezésfékezést előse­gítő világszervezeti hathatósságot kívánja megvalósítani. A BT-csúcs meg fogja erősíteni a kollektív biz­tonság elvével való elkötelezettsé­get, s hírek szerint hangsúlyozza majd a preventív diplomácia szüksé­gességét. Avar János A portugál elnökségre vár az EK agrárreformja PORTO - A közös agrárpolitika az 1960-ban megfogalmazott alapel­vek alapján működik, időszerű tehát az egész rendszer tervezett alapvető reformja. Eddig minden fél év elején az úgynevezett mezőgazdasági tanács megállapodott az egyes termékek „orientációs” áraiban, körülbelül 10 százalékkal ezek alatt a tanács kitűz úgynevezett garantált árakat, ezeknél olcsóbban pedig a termelő nem köte­les eladni termékeit. Ha a piac már nem képes felvenni az árukészletet, akkor azt a közös piaci intervenciós szervezetek „garantált áron” megve­szik. Ezt a rendszert a termelés növe­lése érdekében hozták létre, és sike­resnek, sőt túlságosan is sikeresnek mondható. 1975 óta a Közös Piac önellátó, mégis továb növekszik a termelés, hiszen akármilyen nagy a termés, a közös piaci szervezeteknek fel kell vásárolniuk mindent. Az eredmény ijesztő: jelenleg több mint 20 millió tonna gabonát, 1 millió tonna tejterméket és 750 ezer tonna marhahúst kell a Közös Piac­nak óriási raktározási költségek mel­lett tárolnia. És a hústartalék hetente 15-20 tonnával növekszik. Ami a világpiaci árakat illeti, a közös piaci termelési költségek nem teszik a termékeket versenyképessé, például az amerikai konkurenciával szemben. Csak szubvenciókkal tudja a Közös Piac a kivitelt fenntartani. E közös agrárpolitikai gépezet feltehetően nem sokáig maradhat mű­ködőképes, és akadályozza a GATT- tárgyalásokat is. Elkerülhetetlen tehát a portugál közös piaci elnökség szá­mára a reform kidolgozása, elfogad­tatása. Arlindo Cunha portugál mező- gazdasági miniszter január 7-e óta tárgyalásokat folytat a Közös Piac egyes országaiban, a felelős miniszte­rekkel tárgyal, s tervei szerint a közös piaci termékek árai a közeljövőben 35 százalékkal esni fognak, ami a ter­melők számára nagy veszteséget je­lenthet Az optimisták hangsúlyoz­zák, hogy a minőség átveszi majd a mennyiség helyét, mások viszont nem hisznek az európai mezőgazda­ság versenyképességében és remény­telennek tartják a helyzetet. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy csupán az árak leszállítása csökkentheti a túltermelést. Az ezzel járó termelői veszteségek valószínű­leg kisebbek lesznek, mint a jelenle­gi rendszer fenntartásához fűződő költségek. A javaslatok radikálisak, de agrárreform nélkül nem születhet meg GATT-egyezmény és veszé­lyeztetve van a világkereskedelem növekedése is. B.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék