Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

HÉTFŐ, 1992. március 16. Hazai tudósítások Magyar Német 5 A toll mint ősi kard Megalakult a MÚK Alkotmánytan Könyv a hatalom jogáról Alkotmánytan a címe annak az új könyvnek, amely április köze­pén jelenik meg a Századvég Ki­adónál, s amely végre megfelelő hátteret ad az alkotmányjog egye­temi oktatásához.­­ A kötet neve is elárulja, hogy nemcsak egyetemi tankönyv, de kézikönyv is kíván lenni - mondja a könyv szerkesztője, dr. Kukorelli István, a budapesti jogi kar alkot­mányjogi tanszékének vezetője. - Igyekeztünk a közjog és az alkot­mányjog valamennyi szabályozási területéről alapos és friss ismeretet nyújtani, a hatályos joganyag fel­dolgozásán kívül megismertetni a reménybeli olvasókat egy-egy in­tézmény történeti kialakulásával és bemutatni, miként néz ki más or­szágok szabályozása. A mű, amelyet a tanszék munka­társai írtak, a hatályos joganyag tük­rében dolgozza fel az alkotmányjog tudományának tételeit, s megismer­hető belőle a mai hatalom joga, vagyis az az alkotmányos berendez­kedés, amely alkotmánymódosítá­sokkal, új törvényekkel, számtalan alkotmánybírósági határozattal ala­kult ki. Az ELTE jogi karán ősztől már ebből a könyvből tanulhatnak a hallgatók, de valószínűleg az ország többi jogi fakultásán is ez ma szolgál majd az oktatás alapjául. - Régi rögeszmém, hogy el kelle­ne érnünk oda, hogy a tízmillió al­kotmányjogász országa legyünk. Olyan kézikönyre volna tehát szük­ség, amit haszonnal forgathat minden érdeklődő. Ma, amikor nem múlik el nap közjogi konfliktus nélkül, egy ilyen forrás segíthet a dolgok megíté­lésében, s a tárgyilagos véleményal­kotásban. Kérdés, kikhez jut majd el az Al­kotmánytan, hiszen a tankönykiadás állami dotációja megszűnt, s miköz­ben a tankönyvírás változatlanul a meglehetősen rosszul fizetett mester­ségek közé tartozik, ez a könyv is igen borsos áron - körülbelül nyolc­száz forintért - kerül bolti forgalom­ba. (A diákok fél áron vehetik meg a számukra nélkülözhetetlen tanköny­vet.) (s.l.) Az oly sokat emlegetett pluraliz­mus az újságíró-társadalmat is elérte. Szombaton tartotta egész napos ala­kuló közgyűlését a Földművelésügyi Minisztérium nagytermében az új magyar újságíró-szövetség, a Ma­gyar Újságírók Közössége (MÚK). A Sajtószabadság Klub vezetősége nevében elsőként Moldoványi Ákos köszöntötte a vendégekkel együtt kö­rülbelül négyszáz fős közgyűlést, amelyen részt vett együttműködésé­nek bizonyítékaként dr. Lepies György, a Sajtószakszervezet elnöke, és a Lengyel Forradalmi Újságíró­szövetség küldöttsége is. A tanácsko­zás díszelnöke, Benedek István pro­fesszor megnyitó beszédében kijelen­tette, hogy a sajtószabadság fogalma csak akkor állja meg a helyét, ha saj­tótisztességgel párosul, különben az erkölcsi korlátok hiánya utat enged a hazugságoknak, a ferdítéseknek, a mocskolódásoknak. A MÚK feladata a tollal mint „ősi karddal" a sajtótisz­tességért harcolni. Ezután az újságol­vasók nevében Makovecz Imre épí­tész köszöntője következett, aki az országban kialakult hangulatért rész­ben a sajtót tette felelőssé. Stefka István, a közgyűlés előké­szítő bizottságának képviseletében elmondta, milyen okok vezettek a MÚK megalakulásának gondolatá­hoz, mi az ars poeticájuk, kiket látnak szívesen leendő tagjaik között. A MÚK mindenki számára nyitott, aki magáénak vallja a nemzeti gondolko­dást, aki képes a hiteles újságírásra. Véleményük szerint a MÚK a ma­gyar demokrácia kiteljesedésében fontos szerepet tölt majd be. A beszé­dek után Kása Csaba elnökletével a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az új szövetség alapszabályát, azzal a ki­tétellel, hogy legkésőbb ősszel kong­resszust hívnak össze, melyen figye­lembe veszik az alapszabályhoz írás­ban benyújtott módosító indítványo­kat. Az alapszabályról csak a Sajtó­­szabadság Klub tagjai szavazhattak, elfogadásával a klub automatikusan megszűnt és megalakult a MÚK. A közgyűlés elénekelte a Himnuszt. Ez­után húszfős jelölőlistáról a tagok tit­kos szavazással megválasztották a szövetség tizenöt fős elnökségét, majd a vezetőséget. Az elnök Kósa Csaba, az ügyvezető titkár Stefka Ist­ván lett. Az elnökségben helyet kapott többek között Moldoványi Ákos, Pálfy G. István, Chrudinák Alajos, Vödrös Attila, Murányi Lász­ló, Fekete Gyula, Bánó Attila. Köz­ben a délután is folytatódó közgyűlést a Magyar Anyanyelvi Szövetség el­nökeként Bánffy György, majd a len­gyel újságíró-szövetség vezetője kö­szöntötte, aki figyelmeztette a MÚK- ot, hogy a Magyar Rádió meg akarja szüntetni varsói tudósítói helyét. A szövetség hétfőtől a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Andrássy úti székházában szeretné megkezdeni működését, ha ezt a MÚOSZ lehetővé teszi számára. D.M.* (MTI) Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára nem tudja elképzelni azt a lehetőséget, hogy a MÚOSZ hozzá­járulása nélkül a szervezet által bir­tokolt területen bárki más is meg­kezdje tevékenységét hétfőn. Ezt an­nak kapcsán mondta az MTI-nek, hogy a Magyar Újságírók Közössé­gének szombati közgyűlésén a hírek szerint elhangzott: a MÚK március 16-án a MÚOSZ Andrássy úti szék­házában szeretné megkezdeni műkö­dését. A MÚOSZ főtitkára hozzátet­te: szívesen meghallgatja a MÚK igényeit, de nincs abban a helyzet­ben, hogy a MÚOSZ nevében bármit is ígérjen. Kisgazdák és szociáldemokraták Választási szövetségben Ma már a Magyarországi Szociál­demokrata Párt két szárnya is tud bár­mikor határozatképes választmányi ülést tartani. A hét végén a Dohány ut­cai „nép-nemzeti” csoport tanácsko­zott 68 fővel. Az ülést követő sajtótájé­koztatón szóltak arról is, miként visel­kedik majd a párt a május 10-i békés­csabai képviselőválasztáson, ahol az FKGP-vel állítanak közös jelöltet. Mi­vel a mostani pártok nem teljesen egyeznek meg az akkoriakkal, így ki­sebb szenzációnak tekinthető a frigy. A jelölt Botyánszky György, a Békés Me­gyei Víz- és Csatorna Művek energeti­kusa, aki győzelme esetén Ugrin Eme­se frakcióját erősítené. Információink szerint Petrasovitsék eredetileg az MDF-zászlók alatt induló Kádár Bélát akarták támogatni, de a helyi szervezet másként döntött. Ha netán nem sike­rülne a jelöltet kvalifikálni a második fordulóra, akkor már - természetesen továbbjutása esetén - a külgazdasági minisztert ajánlanák a Dohány utcából. Szinte rutinszerűen szögezte le a választmány, hogy nem hajlandók senkivel semmiféle egyesülést előké­szíteni. Számos egyéb határozatuk leltára: felemelték szavukat a terjedő antiszemitizmus, cigány- és idegenel­­lenesség ellen; tiltakoztak az abortusz minden megszigorítási kísérlete ellen; nyugtázták a párton belüli keresztény­szövetség beszámolóját; fájlalták az Alkotmánybíróság szerintük kénysze­rű döntését a Zétényi-Takács törvény kapcsán és új alkotmány elkészítésé­nek szükségességét hangsúlyozták. Ormándlaky Ernő főtitkár el­mondta, hogy továbbra sem jutnak hozzá a költségvetési támogatáshoz, a Postabank csak jogerős bírósági döntés után folyósít pénzt annak, aki ilyenformán a párt legitim képviselő­je lesz. A mostanában esedékes má­sodik negyedévi összeg ugyanarra a számlára kerül, így ez a pillanatnyi helyzeten nem változtat. (krajczár) Összefogás Eszékért A Keresztény Demokrata Néppárt székházában tájékoztatta a sajtó kép­viselőit Horvát­h. Zoltán, a Keresz­tény Vállalkozók elnöke céljukról. Az „Összefogás Eszékért” jelszó alatt működő mozgalom feladata ka­ritatív és üzleti vállalkozás keretén belül segítséget nyújtani a háború sújtotta városoknak. A mozgalom­nak hozzávetőleg kétezer tagja van. A sajtótájékoztatón Kórogy és Vin­­kover város polgármesterei videofel­vételekkel és diaképekkel támasztot­ták alá beszámolójukat. A dokumen­táció bemutatta azt az óriási pusztí­tást, amit a háború okozott. A helyre­­állítás hatalmas feladat, elsődleges cél Kórogy újjáépítése. (till) Tavaszi fesztivál Debrecenben A tavalyi sikeres debütálás után az idén újra megrendezik a Debre­ceni Tavaszi Fesztivált március 16- tól 29-ig. A rendezvénysorozat 24 kulturális eseményre és hat kiállítás­­­ra invitálja az érdeklődőket. A két hét alatt hat ország közel 1500 művé­sze lép majd a közönség elé. Az eseménysorozat a debreceni tavaszi tárlat megnyitójával veszi kezdetét, melyen 38 hivatásos haj­dú-bihari képzőművész mutatkozik be alkotásaival. A sokszínű prog­ramajánlatból kiemelkedik a debre­ceni Kodály kórus és a Kardos Tri­­kolidis által vezényelt Debreceni fil­harmonikus zenekar hangversenye, Shaolin Parvez indiai szitárművész koncertje, Michel Portai francia klarinétművész és a Concentus Hungaricus kamarazenekar hang­versenye, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező Paul Taylor modern balettegyüttesének fellépése. A­ fesztiválvárosi rangra pályázó Debrecen idei megmozdu­lásának költségeit egyrészt az Inter­­art Fesztivál Center, a helyi önkor­mányzat és a (remények szerint) jegybevételek fedezik majd. . (k. r. r.) Koszorúzás és ellentüntetés (MTI) Rendőrsorfal és rögzített kordon zárta körül szombat délelőtt Debrecen főterét, a református Nagy­templom előtti Kossuth teret. A kor­donon belül a Munkáspárt (MSZMP) március 15-ei megemlékezésére gyűl­tek össze több százan, míg a kordonon kívül a Pofosz és a TIB felhívására hasonló létszámban egybegyűlt tö­meg tiltakozott az általuk provokáció­nak ítélt ünnepség ellen. Thürmer Gyula, a Munkáspárt el­nöke kijelentette: múltunkat nem le­het felosztani, az nem pártoké és nem politikusoké, hanem az egész nemze­té, minden magyaré, akiben tiszta visszhangra talál 1848 márciusának üzenete. A munkáspárt elnöke sze­rint felbomlott az a társadalmi szer­ződés, amit két évvel ezelőtt a ma­gyar választók többsége a kormány­zó pártokkal kötött. A rendszerváltás csak hatalmi elitváltást és nem kor­szerű Magyarországot hozott. A kordonon kívül rekedtek eköz­ben Szálasihoz, Rákosihoz és Kádár­hoz hasonlították a Munkáspárt elnö­két, s tudtára adták: ne Kossuth szob­rát, hanem Leninét és Sztálinét ko­­szorúzza. " A Munkáspárt képviselői megko­szorúzták Kossuth Lajos szobrát, majd a rendőrök sorfala között - az ellende­­monstrálók éles­ szavaitól kísérve - el­hagyták a teret Az Aranybika Szálló előtt Thürmer induló kocsijához odalé­pett Szabó Lukács MDF-es országgyű­lési képviselő, s egy „Kommunista gyilkosok, hogy mertek idejönni?” fel­iratú plakátot nyomott a kocsi esőáztat­ta szélvédőjére. A rendezvény után az addig a kordonon kívül rekedt tüntetők lemosták a Kossuth-szobor talapzatát, mondván: „lemossuk a gyalázatot...” Amikor a Munkáspárt koszorúit el akarták távolítani, Cseh Sándor, a Füg­getlen Kisgazdapárt ügyvezető alelnö­­ke lépett a szobor talapzatára, s méltó­ságuk megőrzésére kérte az ott lévőket Kijelentette: a kommunisták negyven évig még a piros színt is lemosták már­cius 15-e napjáról, fekete betűs ünne­pet csináltak belőle, s most ismét meg­alázták az újra piros betűs, szent nem­zeti ünnepet. Azt viszont sikerült meg­akadályoznunk, hogy a kommunisták provokációjukkal nemzeti gyásznappá silányítsák március 15-ét - mondta Cseh Sándor. . Thü­rmer Gyula a megemlékezést követő debreceni­­sajtótájékoztatóján­­ ízléstelen , provokációnak minősítet­te,­hogy egyes politikai erők megza­varták megemlékezésüket. Tervek európai egyeztető­ és döntőbíróságra (MTI) Vezető európai nemzetkö­zi jogászok részvételével vitatták meg Párizsban egy európai egyeztető és döntőbíróság létrehozásának ter­vezetét.­ A tanácskozáson részt vett dr. Hercegh Géza, az Alkotmánybí­róság helyettes elnöke is. A szakértői konferenciát Robert Badinter, a francia Alkotmányta­nács elnöke kezdeményezte, aki el­mondta: a tanácskozás javaslatát előreláthatólag előterjesztik az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködé­si Konferencia Helsinkiben megtar­tandó értekezletén. A javaslat szerint az új nemzet­közi jogi testület, amely a biztonsá­gi konferencia keretei között mű­ködne, elsősorban arra lenne hiva­tott, hogy közvetítsen azoknak az államoknak a nemzetközi jogi vitá­iban, amelyek csatlakoznak a bíró­ság létrehozásáról szóló nemzetkö­zi szerződéshez. Szükség esetén azonban - az EBEÉ miniszteri ta­nácsának felkérésére - véleményt mondhat az ilyen vitákról, s döntő­­bíróságként is közreműködhet azok megoldásában. A testület felállítá­sának célja, hogy a döntőbírásko­dás bevezetésével teremtsék meg Európában a nemzetközi konfliktu­sok megoldásának egyik lehetséges módját. A Magyar Nemzet és a Mareco Kft. felmérése az abortuszról A többség a liberális szabályozás híve A Magyar Nemzet megbízásából a Mareco Kft. minden hónapban fel­mérést végez arról, miként vélekednek az emberek a közvéleményt fog­lalkoztató kérdésekről. A kormányzat és az ellenzék munkájának, a kü­lönböző társadalmi intézmények tevékenységének megítélésére vonat­kozó kérdéseken kívül minden hónapban néhány aktuális problémáról is megtudakolják a polgárok véleményét. Ezúttal arról számolunk be, miként vélekedtek a megkérdezettek az abortuszról. A válaszok tanúsága szerint a polgárok véleménye a terhesség­­korábbi közvélemény-kutatásokhoz megszakításról. Annak­ ellenére képest nem változott lényegesen a nem, hogy az Alkotmánybíróság ha­tározatot hozott az abortuszjog­szabályok alkot­mányellenességé­ről és ennek nyo­mán újra sokat vi­tatkoznak a kü­lönböző nézetek képviselői arról, milyen tartalmú törvény szülessen az Alkotmánybí­róság által meg­szabott határidő­ig, 1992. decem­ber 31-éig. A válaszolók majd hetvenöt szá­zaléka az abortusz engedélyezése­­m m­ellett voksol. A mainál is liberáli­sabb szabályozást helyeselne 53 szá­zalék, 21 százalék szerint pedig leg­alább a jelenlegi gyakorlatot meg kellene őrizni. Az így válaszolók azt vallják, hogy az abortusz a nő ma­gánügye, meg kell adni neki a sza­badságot, hogy belátása szerint dönt­hessen. A megkérdezettek 17 százaléka híve a szigorításnak, s 14 százalékuk értene egyet a csupán néhány kivételt engedő általános tiltással. A közvélemény-kutatás adatai szerint nincs számottevő különbség a férfiak és a nők vélekedése kö­zött, s igazából nagy eltérést nem találni a különböző korosztályok megítélése között sem. A nyolc ál­talánosnál kevesebb osztályt vég­zők közül kicsit többen tartanák szükségesnek az abortuszszabályok szigorítását, de közöttük is inkább a hatvan éven felüliek pártolnák ezt a megoldást. A diplomás válasz­adók közül minden negyedik a je­lenleginél szigorúbb szabályokat látna szívesen, de a nagy többség (hetven százalék) itt is ellenez min­denféle szigorítást. Van különbség a különböző te­lepülésen élők között is: a budapes­tiek hatvanhat százaléka a jelenlegi szabályozást is túl korlátozónak vé­li. A fővárosi válaszolók közül csu­pán egy százalék ért egyet a teljes abortusztilalom­mal. Pártrokon­­szenvük alapján csoportosítva a válaszolókat, a kormánykoalíció pártjaival szimpa­tizálók hatvankét százaléka a mai szabályok szigorí­tása ellen foglalt állást. Az ellenzé­ki pártok táborá­ban ez a szám még magasabb (76 százalék). A vallásos és a nem hívő emberek válaszai nem térnek el lényegesen egymástól. A hívők 26 százaléka válaszolt csupán igennel arra, hogy szigorúbb törvényt lát-e szükségesnek. Ugyanez az arány a nem vallásos embereknél 16 száza­lék volt. 1.L HÍREK ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓKRÓL szóló kétoldalú dokumentum aláírásáról állapodott meg Ausztria Magyar­­országgal és Romániával. A meg­állapodás lehetővé teszi, hogy azonnal visszatoloncolják azokat, akiket illegális határátlépésen tet­­tenérnek, illetve akik átlépéskor nem rendelkeznek érvényes útlevél­lel. Szakértők szerint a megál­lapodás életbe lépésével megszűn­het az embercsempész csoportok működése. BALSAI ISTVÁN igazságügy-minisz­ter vasárnap az Egyesült Államokba utazott. Az ötnapos látogatás során találkozik William Barr szövetségi igazságügy-miniszterrel (főállam­­ügyészszel), Thurmond szenátorral, a szenátus igazságügyi bizottságá­nak tagjával, valamint kongresszusi képviselőkkel. A Washingtoni Keres­kedelmi Kamara felkérésére üzlet­embereknek és befektetőknek is tájé­koztatást ad a magyar jogviszonyok alakulásáról. TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS kezdeménye­zésére kérte fel levelében az or­szággyűlési képviselőket Simon Ká­roly, Balatonfüred polgármestere. Erre a lépésre a tóparti város lako­sai a kárpótlással foglalkozó lakos­sági fórumon hatalmazták fel, attól tartván, hogy a Balatonfelvidéken apró parcellákon „bódék és bunke­rek" jelennek meg. Füred határában ugyanis jóval kisebb a kiosztható föld, mint amire az érdeklődők igényt tarthatnak. A SVÉD JÓSZOLGÁLATI ALAPÍTVÁNY küldeményét, hidraulikus kórházi ágyakat és rokkantkocsikat vehettek át szombaton hét budapesti kórház igazgató főorvosai mozgássérültek jelenlétében. A PRO-FITT Alapítvány segítségével folyamatosan érkeznek Magyarországra kórházi berende­zések és tolókocsik. Mező Katalin, a PRO-FITT kuratóriumának elnöke elmondta: a skandináv országban készek arra, hogy a svéd kórházak­ban leszerelt, ám az itthoni gondo­kon enyhíteni tudó berendezéseket a magyar egészségügyi intézmé­­­­nyeknek adományozzák. HAZAÉRKEZETT AMERIKÁBÓL Tor­gyán József. A politikus egy hetet töl­tött az óceán túlpartján, ahová a Szabadságharcosok Világszövetsége hívta meg. Torgyán számos megbe­szélést folytatott az emigráció vezető­ivel, s hazaérkezésekor kijelentette: az FKGP harcot indít azért, hogy va­lamennyi, a határokon kívül élő ma­gyar teljes jogú választópolgár le­gyen. Vizsgálat Aszódon és Tökölön (MTI) Társadalmi bizottság felál­lításáról döntöttek vasárnap Rácke­vén a fiatalkorú bűnözők helyzetével foglalkozó országos tanácskozás résztvevői. Az 50 tagú testület- or­vosok, pszichológusok, pedagógusok - elsősorban az állami gondozott gye­rekek testi-lelki fejlődésének meg­könnyítésén munkálkodik majd. Az esélyegyenlőség reményének megte­remtésére a konferencián megállapí­tották: fő tennivaló a bűnöző életmód kialakulásának megelőzése. Ennek érdekében a nevelőintézetekben a te­hetséges gyerekeket megpróbálják kiemelni, számukra a továbbtanulás lehetőségét biztosítani. Hamarosan átfogó vizsgálódást végeznek majd az aszódi intézetben a társadalmi ak­tivisták, feltárják, hogy a színvonal növekedéséhez milyen feltételek kel­lenek. Ugyanígy a tököli fiatalkorúak börtönében is megvizsgálják, hogy a nevelési módszerek és a humánum szinkronban vannak-e egymással. Partner a szakszervezet (MTI) Washingtonban az ameri­kai szakszervezeti szövetség és a Vi­lágbank képviselővel tárgyalt a ma­gyar szakszervezeti vezetők küldött­sége. A magyar delegáltak kérték, hogy a szakszervezetek is vélemé­nyezhessék a tervezett pénzügyi programokat. Jóllehet, az ENSZ-in­­tézmények tárgyalópartnerei a kor­mányok, a Világbank lehetőséget lát arra, hogy döntéseik előtt kikérjék a szakszervezetek véleményét is. Ezt szolgálhatja az intézmény közép-eu­rópai tájékoztatási központja is, ame­lyet a tervek szerint Budapesten állí­tanának fel.

Next