Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

VIN­ ÖN ÉS A TERMÉSZET 1992. ÁPRILIS 11 Ezen a hétvégin túlnyomóan száraz, de kissé hűvös, mind kirándulásra, mind az ilyenkor szokásos kerti munkák elvégzésére alkalmas idő lesz. Időjárásunkat ugyanis az északkelet felől áramló száraz, hűvös levegő alakítja. Hatására változóan felhős idő várható, de több-kevesebb napsütésre mindenütt számíthatunk. Kisebb eső inkább csak a déli megyékben valószínű. Nap­közben az északkeleti szél sokfelé megélénkül. Az éjszakák hidegek lesznek, hajnalra általában -1, -3 fokig hűl le a levegő, de a kevésbé felhős, szélvédett helyeken -2, -4 fokos fagy várható. A hőmérséklet csúcsértéke kevéssel 10 fok felett alakul, amely 3 fokkal alacsonyabb, mint a sok­évi átlag. A jövő héten változékonyra fordul az idő. Hétfőn átmenetileg emelkedik a hőmérsék­let, majd keddtől északnyugat felől több hullámban hűvösebb levegő éri el a Kárpát-medencét. A gyakran változó felhőzet mellett többször várható zápor, sőt a hét elején néhol zivatar is kia­lakulhat. A nyugati, északnyugati szél gyakran megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában 1,6 fok között alakul, de szélvédett helyeken gyenge fagy is lehet. A csúcshő­mérséklet a hét elején 12,17, majd a továbbiakban 10, 15 fok között valószínű. A kerti és a szántóföldi munkákat előreláthatólag nem akadályozzák tartós esők a közeli napokban. A talaj nedvességtartalma országszerte megfelelő. A fagyra érzékeny növények ki­ültetésével még érdemes várni, gyenge fagyokkal ugyanis még feltétlenül számolni kell. Orvosmeteorológia Jó néhány napig még eléggé „ csöndes" marad időjárásunk, a frontok vagy elkerülnek, vagy éppen csak megközelítenek bennünket. Érdemes ezért a száraz, derült időszakokban sokat a sza­badban lenni, sportolni, vagy dolgozni. A későbbiekben a közeledő, vagy éppen fölöttünk vonuló frontok meglehetősen megterhelik szervezetünket, kisebb szív-érrendszeri panaszaink lehetnek. Kíméljük magunkat a „frontos” napokon. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS VASÁRNAP 1 HÉTFŐ 1 KEDD 1 SZERDA 11csütörtök1j PÉNTEK 1 Ihm V ■ V f e é éH VM Mezőgazdasági meteorológia Nevek virágai Az elkövetke­zendő hét napon ismét olyan ne­vekkel találkoz­hatunk a kalen­dárium lapjain, amelyeket isme­rőseink, baráta­ink, rokonaink vérbeli hírességektől, történelmi, mitológiai, az egyház, a zene a próza és a versirodalom nagy­­jaitól örököltek. 11- én szombaton Leót jelez a naptár. E görög, latin eredetű név je­lentése: oroszlán. A szentek soraiban két Leót is találni, de ünnepük más­korra esik. A magyar zeneirodalom Weiner Leóval büszkélkedhet, aki - mint tudjuk - a Zeneművészeti Főis­kola tanára volt és számos szerzemé­nye mellett nevéhez fűződik Bach és Liszt több művének zenekari feldol­gozása is. Szaniszló is ma szerepel az ünnepelendők között. E szláv eredetű név jelentése: állandó dicsőség. Ma Szent Szaniszló püspök és vértanúra emlékezik az egyház. Krakkó püspö­ke volt Szaniszló, B. Sándor pápa ne­vezte ki 1072-ben, de nézeteltérése támadt Π. Boleszlával, aki koholt vádak alapján kivégeztette. Mind Leó, mind Szaniszló ismerősünket az oroszlánszáj kedves virága az Antir­rhinum majus illetné meg, de ez csak június végén nyílik, így nyújtsunk át orchideát a Búvárkosbor fajtából. 12- én vasárnap a Gyulák várják köszöntésüket a bolgár, török, ma­gyar eredetű méltóságnév jelentése: a nádor elődje. A honfoglalás előtti időkben sokféle nép lakta az országot, egyikük vezére Gyula oláh fejedelem, majd később Gyula erdélyi vezér, aki fellázította a népet Szent István ellen. De kerüljünk közelebb napjainkhoz és emlékezzünk Krúdy Gyulára, a ma­gyar prózairodalom neves személyisé­gére. Ajándékozzuk meg Gyula isme­rősünket egy cserép hegyi pálmával, a Chamaedorea elegansszal. 13- án hétfőn Ida napot jelez a ka­lendárium. E germán, ó-német erede­tű név jelentése: harci istennő, tevé­keny, serény, erős. Ajándékunk le­gyen egy cserép díszbors, illetve a Pi­per ornatum, mely az erőst szimboli­zálja és tevékenységet, serénységet is igényel gazdájától, mert locsolni kell. 14- én kedden a Tiborokat kö­szöntsük. E név latin eredetű, jelen­tése: tiburi. Tibor ismerősünket, ba­rátunkat ajándékozzuk meg rózsával, a Silver Star fajtájú teahibriddel. 15- én szerdán az Anasztáziák vár­ják az ünneplést. E név görög erede­tű jelentése: feltámadott. Köszöntsük őket Juhász Gyula versével: Föltáma­dó: így hívták nagyanyámat: Akinek arcán másvilági bánat/ Hervatag őszi mosolya ragyog,/ így néznek ránk a bús őrangyalok. E névhez egy cserép leheletfinom, hófehér orchidea a Ha­­emaria discolor illik. Tas is ma szere­pel a naptárban. E név török, magyar eredetű, jelentése: kő, megtelt, jólla­kott. A hét vezér egyike volt Tas. E harcokban edzett név örököseit lep­jük meg a kardra emlékeztető Sanse­­vieria randicupsissal. Az Oktáviákat is ma üdvözöljük. Nyolcadik, Octavi­um nemzetséghez tartozó a jelentése e latin eredetű névnek. Ajándékba kapjanak néhány szál Iris Pumilát és egy doboz desszertet. 16- án csütörtökön Csongor szere­pel a kalendáriumban. E török, ma­gyar eredetű név jelentése: vadászma­dár. Ajándékunk mellé díszíttessünk fel nekik egy szál Strelitzia Regináét. 17- én pénteken a Rudolfok ülik névnapjukat. E germán, ó-német ere­detű név jelentése: dicső, farkas, hí­res. Mind a történelemben, mind a ze­neirodalomban vannak képviselői. A Rezsőket is ma keressük fel. Nevük eredete magyar, de jelentése ismeret­len. Kapjanak kárpótlásul rózsát a Bu­dapest fajtából, ami a Rudolfoknak is­­ minden bizonnyal örömet szerez. -érte- Közlekedik, szállít, termel, épít, tervez vagy szervez? Védené értékeit, technikáját az időjárás veszélyei ellen? Érdekli, hogy akkor és ott milyen idő volt, van vagy lesz? Rendelje meg az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT célszolgáltatásait, célprognózisait. Telefon: 1-273-018 Az Ön és... mellékletet szerkeszti: Rácz Judit 25-35 MÉTER magasra is meg­növő, szabálytalan lombkoronájú fa a fűzek családjából. Törzsének színe fiatalon szürkésfehér, ami később egyre sötétedik, a kéreg mélyen bere­pedezik és sarjcsomóssá válik. Ápri­lisban virágzik, amikor piros színű porzós és hosszabb zöldes termős barkát növeszt még valamivel levél­­rügyfakadás előtt. Szőrös toktermése még a tavasz folyamán beérik. Több fajrokona (fehérnyár, jege­nye nyár, rezgő nyár, balzsamnyár) mellett sok hibridje is kifejlődött. A friss rügyes hajtás szemei zöl­­desbarna színűek, helyenként feke­tén foltosak. Pikkelyleveleik tetőcse­­répszerűen borulnak egymásra és kí­­vül-belül enyvesek, mézgásak. Elér­hetik a 3x0,6 centiméteres nagyságot is. A drog kellemesen balzsamillatú, kesernyésen fűszeres ízzel. A rügy árnyékos, szellős helyen szárítandó. Két kiló friss rügyből egy kiló szárítmányt kapunk, amely 1 évig használható fel. A drog (Populi gemma) 0,5 % il­lóolajat (alfa-humulén és alfa-karo­­fillén tartalommal), 0,25 % krízint, fenolos glikozidot (szalicin és popu­­lin), gyantát, valamint cserzőanyago­kat tartalmaz. Gyógyszerül felhasz­nálják még a feketenyár kérgét (cor­tex) és faanyagát (carbo) is. Hatás és alkalmazás: teája csök­kenti a köszvény és reumatikus fáj­dalmakat, a krónikus többizületi gyulladás kezelésére ajánlják. Főzete (teája): 20 gramm nyár­farügy vagy 10-10 gramm nyárfar­ügy és kéreg (szárított). Ezt főzzük 2-3 percig 1/2 liter vízben. A szüre­­déket forrón kell elfogyasztani. Régebben igen népszerű ház­iszer volt a „pipom-pápom kenőcs”, amelyet viszeres és aranyeres bán­­talmak, podagra, daganatok, ótvar, fagyási és égési sebek, gyulladások kezelésére, repedt ajkak gyógyítá­sára használták. Receptje: 10 gramm nyárfarügy, 5 gramm fűzfa­kéreg (szárított), 20 gramm faggyú és 10 gramm étolaj, vagy helyettük 30 gramm vazelin. E keveréket ad­dig kell melegíteni lassú tűzön, míg a nedvesség elpárolog belőle, illet­ve a rügyek felúsznak az olvadék tetejére. Szűrés után tégelybe önt­jük és hűvös helyen tároljuk.A nyárfa barkája szél megporzású vi­rágzat, ami azt jelenti, hogy virág­por termése nemcsak bőséges, ha­nem nagyon könnyű és felülete sem sima, így a levegőben messzire el­vitorlázik és ott is allergiát okozhat, ahol a közelben nem is tenyészik. DAL Fűben-fában orvosság Feketenyárfarügy Salátaboglárka A TÉLI, VITA­­MINHIÁNYOS hónapok után minden „zöld­ség” iránt csilla­píthatatlan vá­gyat érzünk. Kü­lönösen értékes az a növény, amelyet sajátkezűleg gyűjtünk, szedünk. Egy-egy hétvégi kirándulás programja is lehet a friss salátának való boglárka szedése. Fa­lun jól ismert növény, hosszú idő óta fogyasztják nemcsak gyógynövény­ként, hanem friss salátaként is. Igaz, kissé kesernyés, de sokak szerint ép­pen ez adja meg a kellemes zamatát. Latin neve: Ranunculus ficaria. Hol keressük a salátaboglárkát? Nedvesebb talajú erdők kora tavaszi virága. Kicsiny, évelő növény, fé­nyes sárga virágai már messziről vi­rítanak. Levelei kerekdedek, ugyan­csak fényesek és meglehetősen húso­sak. Az egész növény azt a hatást kelti, mintha be lenne lakkozva. A leveleit gyűjtsük. Rövid levél­nyéllel együtt csipegessük le. Salátá­nak azonnal fogyasztható, úgy elké­szítve, mint bármelyik zöldsalátát. Ha gyógyteának szánjuk, akkor szá­rítsuk meg. A belőle készített drog különböző alkaloidákat, szerves sa­vakat, C-vitamint és szaponint tartal­maz. Alkalmazása is ennek megfele­lő. A belőle főzött tea vértisztító, vér­nyomáscsökkentő, veseműködést ser­kentő. Aranyeres bántalmak enyhíté­sére ülőfürdőként alkalmazzák. A népgyógyászatban a friss növényt hólyaghúzóként is használták. (b) A természet patikája Bokrétafa E szép nevű, dísznövény­ként ültetett hatalmas ter­metű fa igazi hazája a déli Balkán és Elő- Ázsia. Nálunk sétányok fasorai, parkok árnyéka­­dó fái, temetők meghitt hangula­tát adó faóriásai. Közismertebb neve: vadgesztenye vagy lógesz­tenye. Latin neve: Aesculus hip­­pocastanum L. Harminc méter magasra is megnő, ha kedveli a helyet, ahová ültették. Koronája gömbölyű, kérge eleinte sima, ké­sőbb szürkés-barna, vékony le­mezekbe leváló. Levelei kereszt­be átellenesek, levélnyele a 20 cm-t is eléri, levélkéinek száma 5-7 közötti, tenyeresen összetett. Virágzata dús, egy-három deci­méter hosszú, felálló buga. Virág­zása idején mint egy-egy kis ka­rácsonyfa, úgy állnak virágai. Sziromlevele fehér vagy kissé pi­rosló, a tövén sárgás. Húsos tok­termése gömbös, sárgászöld, tüs­kés, ritkán sima. Magja­­ a „gesz­tenye” - felülről összenyomot, fényes, barna. Szinte minden részét drogként használják; kérgét, levelét, virág­ját, magját. A kérgét kora ta­vasszal gyűjtik a fiatalabb ágak­ról. Darabolás után mesterséges hővel vagy padláson szárítják. Levelét vagy virágzás előtt, vagy virágzás alatt szedik. Nap­­fémből elzártan, szellős helyen szárítják. Könnyebb szedni, mint a kérget. Magját ősszel gyűjthet­­jük be. Szinte felsorolni is nehéz, mi mindent tartalmaz a drogja. Leve­le eszkalint, frakszin glikozidát, C-vitamint, kolint, purin-szárma­­zékokat, szaponint eszkaletint és sok egyéb hatóanyagot tartalmaz. Teáját háziszerként bélhurut és belső vérzések ellen használják belsőleg, külső lemosószerként pattanásos bőrre ajánlják. Koz­metikai arcvizeket is készítenek hatóanyagaiból. A magból gyártott készítmé­nyek az érrendszert erősítik, a lábszárfekélyt, a trombózist, a visszérgyulladást gyógyítják, a véralvadást lassítják, enyhítik a fájdalmas havivérzést. A kérgé­ből készített kivonatot fényvédő szerek, napolajak gyártásához használják, ugyanis elnyeli az ult­raibolya sugarak egy részét, szep­lő ellen is alkalmazzák. A virág­drog összehúzó szerként ismert, emellett teája gyomor-­s bél­­görcsoldó, valamint trombózis­megelőző. (hankó) f­­ellebbentettük már olvasóink réi előtt az arborétumok szépségét, elve­zettük az országos jelentő­ségű természetvédelmi terüle­tekre. Most tallózzunk más természeti ritkaságaink között, ezúttal a kövek biro­dalmába, geológiai érdekességek nyomába eredve.­­ A KAPTÁRKÖVEK REJTÉLYE MÁIG MEGOLDATLAN. Egertől keletre, a Mész-hegy déli lejtőjén­­ (megközelíthető Egerszalók, vagy Demjén felől, a műúttól harminc perces sétával)­­ a „Nyerges” határészen és a Mész-völgyben jel­legzetes kúp alakú „kaptárkövek” vannak, s ben­nük fülke. Bár egy időben az emberi kéz munkájá­nak tartották ezeket, a kutatások arra utalnak, hogy e különlegességek a vulkáni utánhatások követ­keztében erősebben átkovásodott riolittufa sajátsá­gos lepusztult formái. Feltevés, hogy e kövek kul­tikus bálványtartó, urna­temető céljait szolgálhat­ták, hisz bejáratuk mind keleti tájolású. Etimoló­­gusok szerint nevük úgy maradt fent, hogy régeb­ben méhészkedésre használták. Az itt talált cserép­leletek arra utalnak, hogy a XI-XV. században még használatban is voltak.­­ A PÁSZTORKUNYHÓ, EGERSZALÓK HATÁRÁBAN a belterülettől 30 perc sétával ér­hető el a Maklány dűlőben, a „Csikójárás lápa (völgy)” bejáratánál. A kőbevájt kunyhót a nép- Természeti csodák A Tourinform ajánlatából nyelv betyár-bújának hívta. A természeti képződ­ménybe kefekhelyet, polcokat is alkotott a készítő­je. Néhány évszázada a völgy volt a csikók éjjeli szállása és a csikósok szállásnak használták ezt a sajátos riolittufa-képződményt.­­ AZ ISTENMEZEJEI NOÉ SZŐLŐJE az Istenmezeje község szomszédságában mere­dő hegyoldalon (megközelíthető Egerből, vagy Pétervásárról autóbusszal is) és a Várasztótól északra húzódó völgyek feletti kopár, meredek falakon látható. E csillámló ritkaságokat az ér­tők­ homokkő kopárnak nevezik. A törések mentén a meszes homokkő apró „ördögfal" módjára áll ki. A homokkő főleg csillám, kie­sebb mértékben kvarcszemcsékből áll. Az al­sóbb szinteken megkeményedett homokkőrész­letek cipóalakú és gömbös szőlőfürtképződmé­­nyeket mutatnak.­­ A SIROKI-VÁR KÖRÜLI vadregényes vi­dék is rejteget meglepetést A várból a Szarvaskő fe­lé vezető úton haladva (K-jelzés), az alacsony hegy­gerincen kőalakok bukkannak elő, meghökkentő em­beri hasonlósággal. A várhoz legköze­lebbi kőcsoport a „Barát” és az „Apá­ca" nevet kapta. A népi rege szerint a két egyházi személy buja szerelmük büntetéseként vált kővé. Mögöttük ha­talmas „Szfinx" őrzi a Szalonika-völ­­gyét. Egy sziklahídon átkelve a „Kőoltár" képződ­mény áll. Nemcsak gyönyörű kilátás tárulkozik in­nen, de egy pillanat szemhunyással visszaidézhetjük tán a kultikus idők áldozóhelyét is.­­ A „BÁBAKŐ” sajátos geológiai érték. (Megközelíthető Gyöngyöstől autóbusszal, kis­vasúnál, a 24. sz. főútvonal Gyöngyössolymosi elágazásánál, 20 méterre délre.) Két vízmosás között parlagtéren áll ez a 5 méter magas megka­pó sziklatömb. A hagyományok szerint a boszor­kányperek idején égetőhelyként használták. E ri­­olitos-kvarcitos gejzirkúp maradványa vulkáni utótevékenység terméke. Még több társát is fel­kereshetjük a gyöngyössolymosi határ északi te­rületén, a Monostor-völgy két oldalán. Ezek megközelítése kissé nehézkesebb, de kárpótol, hogy tájképi megjelenésük, látványosságuk fe­lülmúlja a Rábakövet. További információt kaphatnak a TOURIN­FORM tól. Postacím: 1364 Bp. Pf. 185. 1052 Budapest, Sütő u. 2. (Telefon: 117-9800 Telefax: 117-9578 Telex: 22-3086.) Százszorszép KORA TAVA­SZI rétek, me­zők kedves kis virága az egész évben virító százszorszép. Évelő növény, így a nap első sugarai hamar kicsalogatják kerek virágait. A fészkesvirágzatúak csa­ládjába tartozik; az egész növény mindössze 15 centiméter. Gyökér­törzse rövid, hengeres, sok járulé­kos gyökér borítja és több száz hajt ki belőle. Latin neve: Bellis peren­nis L. Magyar neveinek változatos­sága közkedveltségét jelzi: boglár­ka, böjtika, földi pere, gömöstűvi­­rág, pityérfű, százforint, böjtike, ta­­vaszthozófű és sorolhatnám tovább. Szórt állású tőlevelei visszás­ to­­jásdadok, lekerekített vagy kicsípett csúcsúak, csipkésen fogazottak, gyengén szőrösek vagy kopaszok. A kinyílt fészek 1,5-3 cm átmérőjű, alig látszik ki a fű közül. A nyelves virágok fehérek, csúcsukon pirosak. Nemesített változatát ültetik, az igen virágok tettebbek, nagyobbak és ál­talában piros színűek. Gyűjtendő a virágja. Teljes ki­nyíláskor, száraz időben csipkedjük le a virágfejeket. Ha egy helyen töb­bet találunk, gazdaságosabb, ha fé­sűvel szedjük le. Mesterséges hővel (sütő, mikrohullám) vagy, ahol le­hetséges, padláson szárítsuk. Hatóa­nyagokban gazdag, inulint, nyálkát, szaponint, keserűanyagot, csersavat tartalmaz. A népgyógyászatban va­laha hashajtóként, fájdalomcsillapí­tóként és görcsoldóként használták. Ma teáját vizelethajtóként, izzasztó­ként, vértisztítóként és vérnyomás­­csökkentőként alkalmazzák. Megfá­záskor kiváló köptető, nyálkaoldó hatása miatt. (H.L) A tavasz hírnöke Nárciszok ünnepe Sok országban rendeznek ünnepsé­geket e szép sárga virágok megjelené­sének tiszteletére. Idén 33. alkalommal kerül sor az ausztriabeli Ausseerland­­ban május 28-31. között a Nárcisz­­ünnepélyre. A háromnapos ünnepség­­sorozat bővelkedik programokban: lesz nárciszfutás, nárciszkirálynő-válasz­­tás, népviseletek felvonulása, oldtimer­­utazás, autó- és csónakkorzó. A 65 helybeli vendéglő mellett virslistandok, teázók és sörsátor várják a vendégeket - a három nap alatt 130 hordó sör, 1500 csirke és 3000 pár virsli elfogyasztására számítanak. Több mint 3000 közreműködőt szá­moltak a rendezők, a motívumokat és az autók díszítését 500 személy végzi. 650 gyerek szedi a virágot, 150 tűzol­tó áll készenlétben, 70 csendőrtiszt gondoskodik a rend fenntartásáról, 7 fúvós-, 5 hegedű-, 1 vonós- és egy nemzetközi show-zenekar, 5 stájer ze­nekar, 4 énekkar szolgálja a jó hangu­latot, 25 lövész segít az íjászatnál, 15 pedig a célbalövésnél. 25 hegyimentő tart bemutatót és 450-en vesznek részt a zenekar- és népviselet-felvonuláson. N­ *Újmódi házi gyógymódok (4.) Sebek gyorsab­ban gyógyulnak, ha cukros vízzel kenjük le; ez még a baktériu­mokat is megöli. Méh- és da­rázscsípés ke­vésbé fájdalmas és gyorsabban gyó­gyul, ha bedörzsöljük zúzott citrom­fű- vagy borostyánlevéllel. Lumbágó, csúz okozta fájdalom enyhíthető vadállatszőrmékkel, me­legük következtében fellazulnak az izmok és csökken a fájdalom. Ter­mészetgyógyászok meggyőződése, hogy a vadprém nemcsak enyhíti, de minden második esetben teljesen el is mulasztja a „hexensúszt”. Gyomorrontást édesítés nélküli kakukkfű-teával gyógyíthatunk. S végül a medúza-csípés: az égő bőrfelületet tengervízzel le kell öblí­teni és homokkal befedni. Ha erősen feldagadna, mégis menjünk orvos­hoz. A Südbayerische Zeitung alapján: Sándory Ferencné

Next