Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Autizmus - ■ az ismeretlen betegség I Az allergiás gyerekek* ■ gyógyításáért I Tudomány rovatunk a 8. oldalon Együttműködést kínálnak a hetek Közép- és Kelet-Európának Jelcin napja a müncheni csúcstalálkozón Bírófélsz (Munkatársunktól) MÜNCHEN - Jelcinnel kezdő­dött és vele is zárult a müncheni világgazdasági csúcstalálkozó harmadik napja, amelyen a hét leggazdagabb ország veze­tői üdvözölték Csehszlovákia, Lengyelország és Magyaror­szág „különleges együttműkö­dését”­ és kifejezték reményü­ket, hogy hamarosan szabad­dá válik a kereskedelem e há­rom ország között. Záró sajtó­­értekezletén Kohl kancellár kü­lönlegesen fontosnak nevezte a bővülő együttműködést Közép- és Kelet-Európa országaival. A terjedelmes közlemény persze igényeket, s nem is akármilyeneket fo­galmaz meg, fölszólítva Közép- és Kelet-Európa államait, hogy egymás között, s a korábbi Szovjetunióból ki­vált független államokkal piacgazda­sági alapokon, a GATT elveknek megfelelően alakítsák kapcsolataikat. Ugyancsak felszólításszámba megy, hogy a hetek sürgetik, az átmenet álla­maiban fogadják pozitívan a külföldi beruházásokat. A volt szovjet köztár­saságokban - vélik a hetek - főként a mezőgazdaságban és az energiaszek­torban érhetők el gyors eredmények. A leggazdagabb országok elismerik, hogy „az alkalmazkodás fájdalmas”, ezért átfogó együttműködést kínál­nak, segítséget nyújtanak azért, hogy „önmagukon segítsenek” az újonnan függetlenné vált országok, de a tá­mogatás mértéke függ ezen államok felelősségteljes magatartásától a nem­zetközi küzdőtéren, s például a kato­nai kiadások csökkentésétől is. Mindebből helytelen lenne arra kö­vetkeztetni, hogy Közép- és Kelet-Eu­rópa a hetes csúcs egyetlen témája volt: „az együttműködés a gazdasági növe­kedésért és egy biztonságosabb vilá­gért” elnevezésű terjedelmes zárókom­müniké első és leghosszabb fejezete a világgazdasággal foglalkozik. A hetek állást foglalnak egy növekedésorientált világgazdaság mellett, de továbbra is „szilárd pénzügyi politikát” kívánnak folytatni, nehogy fölélesszék az inflá­ciót. Ebből is kiderül, hogy a lényeget tekintve érvényesült a német álláspont, de még világosabb ez a következő mondatból: az alacsonyabb kamatlá­bakhoz az út a költségvetési deficitek mérséklésén és az átfogó takarékossá­gon keresztül vezet, tehát a hetek nem tartják kívánatosnak a gazdaságok mesterséges fölpörgetését, élénkítését. A csúcstalálkozó résztvevői a közleményben elismerik, hogy Lon­don óta „csak lassan” haladnak előre a GATT tárgyalások. A GATT huzavo­náról igen sok szó esett szerdán a ba­jor fővárosban, sajtóértekezletén Ma­jor brit miniszterelnök jelezte, hogy mindent megtesz a tárgyalások fel­­gyorsításáért. Mitterrand francia el­nök visszautasította, hogy a lassú ha­ladásért Párizst terhelné a felelősség, Kohl kancellár viszont azt mondta, hogy a késlekedésnek „a naptár az oka”, ami nyilvánvaló utalás arra, hogy sem az újjáválasztásáért ringbe szálló Bush elnök, sem a szeptember­ben esedékes EK népszavazásra ké­szülő Mitterrand nem tudott most olyan kötelezettséget vállalni, amely a legcsekélyebb mértékben is hátrányos lenne a paraszti népességnek, így a lé­nyegében az Európai Közösség és az Egyesült Államok agrárexport vitáját takaró GATT dilemma feloldása az év végére marad, amint azt a hetek ta­valy is ígérték Londonban - csakhogy akkor 1991 végére gondoltak. (Folytatás a 3. oldalon) Változnak az idők: évtizede­ken át a bűnözők­­élték a nagyte­kintélyű bíróságot, mostanság a bí­rók félnek a vádlottaktól. Legalább­is Miskolcon és környékén ez a helyzet, amint azt az igazságügy­­miniszter közölte a Borsod megyei összbírói értekezleten szerzett tpasztalatai alapján. Eszerint a bí­rák nemegyszer rettegve mennek a tárgyalásra, mert nem tudhatják, megússzák-e az ítélethozatalt ép bőrrel, szitkok, fenyegetőzések, netán pofonok nélkül. A nyolcvanas években a bírák szintén kényelmetlenül és kissé me­­glázva érezhették magukat, ami­­ot a csalással, lopással, üzérke­déssel vagy más hasonló bűnöcs­­kével vádoltak hetykén és elegán­san álltak a pulpitus elé, s a „mennyi a havi jövedelme?" szok­ványkérdésre nem titkolt büszke­séggel közöltek olyan összeget, aminek a bíró jó ha a felét megke­reste egy esztendőben. A bírói pá­lya anyagi és erkölcsi megbecsü­­letlensége tucatjával tartotta távol a végzős joghallgatókat, vagy kényszerítette távozásra a gyakor­ló bírákat, akik jogtanácsosként, ügyvédként a többszörösét vitték haza korábbi fizetésüknek. Az igazságügyi kormányzatok nagy sikernek könyvelhették el, ha sike­rült a költségvetéstől némi plusz­pénzt kiharcolniuk a bírók fizeté­sének emelésére, nem véletlenül volt ez a „bérharc" egyik első ak­ciója a mostani miniszternek is. Az igazságszolgáltatás szín­vonalának emelése és tekintélyének visszaszerzése nélkül ugyanis a jogállamról legfeljebb szónokolni és ábrándozni lehet. Független és magas színvonalú bíráskodás nél­kül az emberek mindent érezhet­nek, csak jogbiztonságot nem, min­denben bízhatnak, csak az igaz­ság kiderülésében nem. Az anyagi­akon túl a bírók munkakörülmé­nyei, a bírósági épületek állaga és sok egyéb más nem mellékes körül­mény várt és vár javításra. Nem használt túlságosan a bírósági köz­hangulatnak az a vita sem, amelyet a bírósági elnökök kinevezési mód­jának sajátos miniszteri értelmezé­se váltott ki. Ezek után már valóban más se hiányzott, mint hogy a bíró ne csak egzisztenciálisan és moráli­san, de fizikailag se érezhesse biz­tonságban magát. Csak bízhatunk abban, hogy azért mégsem válik általánossá a borsodi példa, s a magyar jogal­kalmazóknak nem kell a testi épsé­güket félteniük egy-egy kemé­nyebb büntetés kiszabása után. Hiszen a félelem állapotában jám­bor óhaj mradna csupán a tör­vénytisztelő polgárok jogos igé­nye, az, hogy a bíró szerezzen ér­vényt a jognak, hogy törvények uralma mindenkire vonatkozzék, s a törvény előtti egyenlőség ma­gasztos elve valóban maradékta­lanul érvényesüljön. A bíró akkor tud ezeknek az eszményeknek megfelelni, ha nem kiszolgáltatott. Sem egzisztenciálisan, sem önér­zetét, lelkiismeretét illetően, sem fi­zikailag. Sem a vádlottaknak, sem a politikának. Tiszteletre méltó ítéleteket ho­gyan is hozhatna, ha őt magát nem tisztelik, ha a szakmák rang­sorában valahol a középmezőny végén foglal helyet a bíráskodás. Az átmenet szükségszerű­ zűrzava­rában, amikor régi normák egész seregét kell felváltani újakkal, ami­kor amúgy is megejtő és csábító lehet az a vélekedés, hogy a jog kiskapuinak felkutatása nemcsak bocsánatos bűn, de egyenesen az életrevalóság bizonyítéka, akkor a bírónak még kevésbé szabad gyengének, határozatlannak, bi­zonytalannak mutatkoznia. Főként nem szabad félnie. Egyedül a törvényt félheti. Javorniczky István Mar Nemzet­i EXPOFÓRUM MELLÉKLETÜNKBEN: Barsiné Pataki Etelka az ingatlanfejlesztésről Szállodaipari barométer Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. július 9., LV. évfolyam, 161. szám Felfüggesztik Jugoszlávia tagságát Ma ülnek össze az állam- és kormányfők Helsinkiben (Munkatársunktól) HELSINKI - Többnapos csú­szással, de még az állam és kormány­fők csütörtökön kezdődő csúcstalál­kozója előtt sikerült elfogadnia a Hel­sinkiben tárgyaló küldöttségeknek a helsinki Π­ értekezlet záródokumen­tumait. Megállapodtak a politikai deklaráció tervezetében, amelyet majd az állam és kormányfők hagy­nak jóvá, valamint ennek döntési ré­szében sikerült közös nevezőre jutni a jugoszláv státus kérdésében. Mint Gyarmati István nagykövet, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője lapunkat tájékoztatta, Jugoszlávia részvételét október 13-ig felfüggesztik az EBEÉ munkájában. Ezt követően a Badin­­ter-féle vizsgálóbizottság véleménye alapján döntenek majd arról, hogy a­­Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia jogutódnak tekinthe­tő-e, amennyiben nem - és a helsinki együttműködésben részt vevő orszá­gok jelentős része így gondolja -, ak­kor Kis-Jugoszláviának felvételiznie kell a tagságért. További fontos elem, hogy a Vajdaságba, Koszovóba és Szandzsákba tényfeltárásó misszi­ókat küldenek. A hosszas viták után kidolgozott határozatban érződik a kompromisz­­szumos jelleg. Hiszen mint a finn la­pok megemlítik, hétfőn Milan Panics az új jugoszláv kormányfő arra kérte az EBEÉ-t: biztosítson számára pár nap haladékot, amíg kormánya bizo­nyíthatna. Álláspontját pedig erőtel­jesen támogatta Jevgenyij Gutarov az orosz delegáció vezetője is. Az­­Október 13-a így lényegében komp­romisszumnak tűnik,, hiszen ekkor jár le a 100 nap. Gyarmati István elmondta, hogy az utótalálkozón az EBEÉ komplex válságmenedzselő intézkedéseket dolgozott ki. Ezek a válság előtti helyzet kezelésétől egészen a fegyve­res konfliktusok megfékezéséig ter­jednek. Lényegi elem, hogy létrehoz­zák a nemzeti kisebbségek főbiztosá­nak intézményét, magát a főbiztost valószínűleg az EBEÉ tanácsa de­cemberi stockholmi tárgyalásán ne­vezik ki. A főbiztosnak lehetősége van arra, hogy amennyiben a nemzeti kisebbségek helyzete szükségessé te­szi, úgy saját maga lépjen fel, avagy az EBEÉ elé terjessze a problémát. Lambert Gábor Levél Dubinyin tábornoktól Moszkva tárgyalni kíván Lassan egy éve lesz, hogy gya­korlatilag állnak a tárgyalások a szovjet csapatkivonás után maradt helyzet és az elszámolások ügyében. Tavaly decemberben Antall József és Borisz Jelcin elvileg egyetértett ab­ban, hogy mindkét fél tekintsen el a követeléseitől. Lapunk Annus Antal államtitkártól érdeklődött az azóta eltelt időszak történéseiről. Antall József miniszterelnök Moszkvából való visszatérte után egy levélben visszaigazolta azokat a kérdéseket, amelyeket megvitattak, melyekben egyetértésre jutottak. Er­re az írásra a másik fél máig nem re­agált. Közben a tárgyalások álltak, mivel az oroszok nem kezdeményez­tek, a magyar fél pedig várta, hogy partnerénél tisztázódjanak a viszo­nyok. Egy idő után az államtitkár ki­küldte az ügyben meghatalmazott helyettesét, hangsúlyozottan csak konzultációra, amitől nem sokat ha­ladt előre az ügy. Később arról kaptak információ­kat, hogy Gracsov honvédelmi mi­niszterhelyettes tárgyalni jönne Bu­dapestre. Közben Moszkvában egy másik vonalon olyan tartalmú infor­máció látott napvilágot a várható tárgyalási álláspontról, mely a régi szovjet állásponthoz képest is vissza­lépést jelentene, már azért is fizettetni szeretnének, hogy itt voltak. Ekkor Annus Antal azt javasolta, hogy elő­ször csak konzultációkra kerüljön sor, hiszen egy gyors fiaskó sokat árt­hatna az ügynek. A Gracsovnak el­küldött ilyen tartalmú levélre ugyan egy másik funkcionárius válaszolt, de az megerősítette ezt a felfogást. Nemrégiben levél érkezett Dubi­­nyin tábornoktól, aki Gracsov helyet­tese. Ebben javaslatot tesz előkészítő tárgyalásokra, s egyben megkérdője­lezi azt az elvi megállapodást is, mely Antall József és Borisz Jelcin között jött létre, így most a magyar térfélen van a labda, folyik a levél ér­tékelése. Az az álláspont látszik kör­vonalazódni, hogy a magyar fél így is hajlandó lenne asztalhoz ülni, az­zal az egy feltétellel, ha kezdetben csak a környezeti károk kérdése ke­rülne terítékre. Ha ezt az oroszok el­fogadják, a magyarok nem ragasz­kodnak a konzultációhoz. Megjegy­zendő, hogy a Dubinyin-levélnek is van egy olyan eleme, mely a környe­zeti károkat az egész komplexum legbonyolultabb ügyének nevezi. További elmozdulást hozhat egy esetleg Helsinkiben sorra kerülő újabb Antall-Jelcin találkozó. (krtyczár) Orosz-ukrán felhívás az EBEÉ-hez Ivan Aboimov orosz nagykövet szerdán délelőtt átnyújtotta Antall József miniszterelnöknek Borisz Jelcinnek, az Orosz Föderáció, és Leonyid Kravcsuknak U­­rajna el­nökének a csütörtökön Helsinki­ben kezdődő EBEÉ-csúcs résztve­vőihez intézett közös felhívását. A kormányszóvivői irodától kapott információ szerint a dokumentum felhívja a figyelmet az Európa kü­lönböző részeiben fellángoló konf­liktusok veszélyeire, sürgeti haté­kony válságkezelő mechanizmu­sok kidolgozását és alkalmazását. Javaslatuk szerint e célból a legrö­videbb időn belül össze kell hívni az EBEÉ külügyminiszteri bizott­ságának a NATO és a Nyugat-eu­rópai Unió képviselőivel kibővített ülését. Tovább nőtt a költségvetési deficit A költségvetés hiánya júniusban meghaladta a 108 milliárd forintot, ami 29 milliárdos növekedést jelent a májusi szinthez képest. Ehhez nagy­ban hozzájárult, hogy az elmúlt hó­napban kellett visszafizetni a keres­kedelmi bankoknak a múlt évi nyere­ségadó-előlegük egy részét, ami 16,6 miliárddal terhelte a büdzsét, míg az adósságszolgálat 19,2 milliárdot vitt el. Többek között ez is szóba került a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtó­­tájékoztatóján, amit a költségvetés idei alakulásáról, és a ‘93-as költség­­vetési tervek irányelveiről tartottak. Mint ismeretes, az idei defficit jó­val meghaladja a tervezettet, ám a mi­nisztérium számítása szerint nem lépi túl a 180 milliárd forintos határt, ami még nem okoz gondot a finanszírozás szempontjából. Ugyanakkor a vártnál nagyobb hiány miatt a jövőben újabb pénzforrásokra lesz szüksége a PM- nek, ezért kérni fogják a parlament felhatalmazását, 100 milliárd forint­nyi értékpapír kibocsátásához. Mivel az Államháztartási Tör­vény előírja a kormánynak, hogy jú­nius 30-ig tájékoztassa az Ország­­gyűlést a következő évi gazdaságpo­litikai programról, ezért a pénzügyi tárca elkészítette és tegnap nyilvános­ságra hozta a jövő évi költségvetési politika fő irányelveiről készített tájé­koztatóját is. A dolgozat a jövő évre az export 7-8, az import 4-7 százalékos növe­kedésével számol, aminek eredmé­nyeként 2-300 millió dolláros export­­többlet várható. Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy az importigény bővülése esetén külkereskedelmünk­ben 100 millió dolláros deficit alakul ki jövő év végére. Csökkenni fognak az adósságszolgálat terhei. Míg ka­matfizetésre ‘93-ban is 1,4 milliárd dollárt kell áldoznunk, tőketörlesztés­re az ideinél 500 millióval keveseb­bet, 2,2 milliárdot kell fordítanunk. Konvertibilis fizetési mérlegünkben 200 millió dolláros aktívum keletkez­het. Ha az előrejelzések beválnak, a termelés és a GDP volumene 1-3 szá­zalékkal emelkedik jövőre. Eközben a termelői és fogyasztói árak lassuló növekedésével számolnak, míg az előbbinél 12-13, az utóbbinál 17-18 százalékos emelkedést várnak. A tár­ca a munkanélküliség terén a helyzet további súlyosbodására számít, prog­nózisuk szerint a munkájukat elvesz­tettek tábora a következő évben 900 ezerre emelkedhet a feltételek mellett, a költségveté­si politika 1993-as irányelveit két vál­tozatban is kidolgozta a minisztérium. Ezek szerint a költségvetés hiánya jö­vőre 150 illetve 190 milliárd forint körül alakul. Hogy végül is mennyi lesz, az döntően attól függ, sikerül-e bevezetni a kétkulcsos ÁFA-t. (alkonyt) MA BELFÖLDÖN Honfitársaink a bosnyák menekültekért 5. oldal Felvételi ponthatárok az egészségügyi felsőoktatási intézményekben és az iparművészeti főiskolán 10. oldal KÜLFÖLDÖN Walesa elfogadta Hanna Suchocka miniszterelnöki jelölését 2. oldal Mélyül a válság Romániában 2. oldal Lázongó Dél-Afrika 2. oldal HOLNAP A hadak útja mindig rajtunk keresztül vezetett 7. oldal Konszolidált légiriadó 7. oldal Felvételi ponthatárok a közgazdasági felsőoktatási intézményekben 10. oldal SZOMBATON -­“'—*··.· ' -A : -·« . Magyarság az ezredfordulón Az augusztusra összehívott magyarok ΙΠ. világtalálkozójára készülve, szellemi életünk nagyja­it bevonva cikksorozatot indítunk lapunkban Magyarság az ezredfor­dulón címmel. A nemzet önvizs­gálatát, számvetését kívánjuk szol­gálni, szellemi hidat építve múlt és jelen között. Az első elemzést szombati számunkban adjuk közre - Keresztury Dezső írása fél év­század múltán ismét azt firtatja: Mi a magyar?

Next