Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Autizmus - ■ az ismeretlen betegség I Az allergiás gyerekek* ■ gyógyításáért I Tudomány rovatunk a 8. oldalon Együttműködést kínálnak a hetek Közép- és Kelet-Európának Jelcin napja a müncheni csúcstalálkozón Bírófélsz (Munkatársunktól) MÜNCHEN - Jelcinnel kezdődött és vele is zárult a müncheni világgazdasági csúcstalálkozó harmadik napja, amelyen a hét leggazdagabb ország vezetői üdvözölték Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország „különleges együttműködését” és kifejezték reményüket, hogy hamarosan szabaddá válik a kereskedelem e három ország között. Záró sajtóértekezletén Kohl kancellár különlegesen fontosnak nevezte a bővülő együttműködést Közép- és Kelet-Európa országaival. A terjedelmes közlemény persze igényeket, s nem is akármilyeneket fogalmaz meg, fölszólítva Közép- és Kelet-Európa államait, hogy egymás között, s a korábbi Szovjetunióból kivált független államokkal piacgazdasági alapokon, a GATT elveknek megfelelően alakítsák kapcsolataikat. Ugyancsak felszólításszámba megy, hogy a hetek sürgetik, az átmenet államaiban fogadják pozitívan a külföldi beruházásokat. A volt szovjet köztársaságokban - vélik a hetek - főként a mezőgazdaságban és az energiaszektorban érhetők el gyors eredmények. A leggazdagabb országok elismerik, hogy „az alkalmazkodás fájdalmas”, ezért átfogó együttműködést kínálnak, segítséget nyújtanak azért, hogy „önmagukon segítsenek” az újonnan függetlenné vált országok, de a támogatás mértéke függ ezen államok felelősségteljes magatartásától a nemzetközi küzdőtéren, s például a katonai kiadások csökkentésétől is. Mindebből helytelen lenne arra következtetni, hogy Közép- és Kelet-Európa a hetes csúcs egyetlen témája volt: „az együttműködés a gazdasági növekedésért és egy biztonságosabb világért” elnevezésű terjedelmes zárókommüniké első és leghosszabb fejezete a világgazdasággal foglalkozik. A hetek állást foglalnak egy növekedésorientált világgazdaság mellett, de továbbra is „szilárd pénzügyi politikát” kívánnak folytatni, nehogy fölélesszék az inflációt. Ebből is kiderül, hogy a lényeget tekintve érvényesült a német álláspont, de még világosabb ez a következő mondatból: az alacsonyabb kamatlábakhoz az út a költségvetési deficitek mérséklésén és az átfogó takarékosságon keresztül vezet, tehát a hetek nem tartják kívánatosnak a gazdaságok mesterséges fölpörgetését, élénkítését. A csúcstalálkozó résztvevői a közleményben elismerik, hogy London óta „csak lassan” haladnak előre a GATT tárgyalások. A GATT huzavonáról igen sok szó esett szerdán a bajor fővárosban, sajtóértekezletén Major brit miniszterelnök jelezte, hogy mindent megtesz a tárgyalások felgyorsításáért. Mitterrand francia elnök visszautasította, hogy a lassú haladásért Párizst terhelné a felelősség, Kohl kancellár viszont azt mondta, hogy a késlekedésnek „a naptár az oka”, ami nyilvánvaló utalás arra, hogy sem az újjáválasztásáért ringbe szálló Bush elnök, sem a szeptemberben esedékes EK népszavazásra készülő Mitterrand nem tudott most olyan kötelezettséget vállalni, amely a legcsekélyebb mértékben is hátrányos lenne a paraszti népességnek, így a lényegében az Európai Közösség és az Egyesült Államok agrárexport vitáját takaró GATT dilemma feloldása az év végére marad, amint azt a hetek tavaly is ígérték Londonban - csakhogy akkor 1991 végére gondoltak. (Folytatás a 3. oldalon) Változnak az idők: évtizedeken át a bűnözőkélték a nagytekintélyű bíróságot, mostanság a bírók félnek a vádlottaktól. Legalábbis Miskolcon és környékén ez a helyzet, amint azt az igazságügyminiszter közölte a Borsod megyei összbírói értekezleten szerzett tpasztalatai alapján. Eszerint a bírák nemegyszer rettegve mennek a tárgyalásra, mert nem tudhatják, megússzák-e az ítélethozatalt ép bőrrel, szitkok, fenyegetőzések, netán pofonok nélkül. A nyolcvanas években a bírák szintén kényelmetlenül és kissé meglázva érezhették magukat, amiot a csalással, lopással, üzérkedéssel vagy más hasonló bűnöcskével vádoltak hetykén és elegánsan álltak a pulpitus elé, s a „mennyi a havi jövedelme?" szokványkérdésre nem titkolt büszkeséggel közöltek olyan összeget, aminek a bíró jó ha a felét megkereste egy esztendőben. A bírói pálya anyagi és erkölcsi megbecsületlensége tucatjával tartotta távol a végzős joghallgatókat, vagy kényszerítette távozásra a gyakorló bírákat, akik jogtanácsosként, ügyvédként a többszörösét vitték haza korábbi fizetésüknek. Az igazságügyi kormányzatok nagy sikernek könyvelhették el, ha sikerült a költségvetéstől némi pluszpénzt kiharcolniuk a bírók fizetésének emelésére, nem véletlenül volt ez a „bérharc" egyik első akciója a mostani miniszternek is. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelése és tekintélyének visszaszerzése nélkül ugyanis a jogállamról legfeljebb szónokolni és ábrándozni lehet. Független és magas színvonalú bíráskodás nélkül az emberek mindent érezhetnek, csak jogbiztonságot nem, mindenben bízhatnak, csak az igazság kiderülésében nem. Az anyagiakon túl a bírók munkakörülményei, a bírósági épületek állaga és sok egyéb más nem mellékes körülmény várt és vár javításra. Nem használt túlságosan a bírósági közhangulatnak az a vita sem, amelyet a bírósági elnökök kinevezési módjának sajátos miniszteri értelmezése váltott ki. Ezek után már valóban más se hiányzott, mint hogy a bíró ne csak egzisztenciálisan és morálisan, de fizikailag se érezhesse biztonságban magát. Csak bízhatunk abban, hogy azért mégsem válik általánossá a borsodi példa, s a magyar jogalkalmazóknak nem kell a testi épségüket félteniük egy-egy keményebb büntetés kiszabása után. Hiszen a félelem állapotában jámbor óhaj mradna csupán a törvénytisztelő polgárok jogos igénye, az, hogy a bíró szerezzen érvényt a jognak, hogy törvények uralma mindenkire vonatkozzék, s a törvény előtti egyenlőség magasztos elve valóban maradéktalanul érvényesüljön. A bíró akkor tud ezeknek az eszményeknek megfelelni, ha nem kiszolgáltatott. Sem egzisztenciálisan, sem önérzetét, lelkiismeretét illetően, sem fizikailag. Sem a vádlottaknak, sem a politikának. Tiszteletre méltó ítéleteket hogyan is hozhatna, ha őt magát nem tisztelik, ha a szakmák rangsorában valahol a középmezőny végén foglal helyet a bíráskodás. Az átmenet szükségszerű zűrzavarában, amikor régi normák egész seregét kell felváltani újakkal, amikor amúgy is megejtő és csábító lehet az a vélekedés, hogy a jog kiskapuinak felkutatása nemcsak bocsánatos bűn, de egyenesen az életrevalóság bizonyítéka, akkor a bírónak még kevésbé szabad gyengének, határozatlannak, bizonytalannak mutatkoznia. Főként nem szabad félnie. Egyedül a törvényt félheti. Javorniczky István Mar Nemzeti EXPOFÓRUM MELLÉKLETÜNKBEN: Barsiné Pataki Etelka az ingatlanfejlesztésről Szállodaipari barométer Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. július 9., LV. évfolyam, 161. szám Felfüggesztik Jugoszlávia tagságát Ma ülnek össze az állam- és kormányfők Helsinkiben (Munkatársunktól) HELSINKI - Többnapos csúszással, de még az állam és kormányfők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt sikerült elfogadnia a Helsinkiben tárgyaló küldöttségeknek a helsinki Π értekezlet záródokumentumait. Megállapodtak a politikai deklaráció tervezetében, amelyet majd az állam és kormányfők hagynak jóvá, valamint ennek döntési részében sikerült közös nevezőre jutni a jugoszláv státus kérdésében. Mint Gyarmati István nagykövet, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője lapunkat tájékoztatta, Jugoszlávia részvételét október 13-ig felfüggesztik az EBEÉ munkájában. Ezt követően a Badinter-féle vizsgálóbizottság véleménye alapján döntenek majd arról, hogy aSzerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia jogutódnak tekinthető-e, amennyiben nem - és a helsinki együttműködésben részt vevő országok jelentős része így gondolja -, akkor Kis-Jugoszláviának felvételiznie kell a tagságért. További fontos elem, hogy a Vajdaságba, Koszovóba és Szandzsákba tényfeltárásó missziókat küldenek. A hosszas viták után kidolgozott határozatban érződik a kompromiszszumos jelleg. Hiszen mint a finn lapok megemlítik, hétfőn Milan Panics az új jugoszláv kormányfő arra kérte az EBEÉ-t: biztosítson számára pár nap haladékot, amíg kormánya bizonyíthatna. Álláspontját pedig erőteljesen támogatta Jevgenyij Gutarov az orosz delegáció vezetője is. AzOktóber 13-a így lényegében kompromisszumnak tűnik,, hiszen ekkor jár le a 100 nap. Gyarmati István elmondta, hogy az utótalálkozón az EBEÉ komplex válságmenedzselő intézkedéseket dolgozott ki. Ezek a válság előtti helyzet kezelésétől egészen a fegyveres konfliktusok megfékezéséig terjednek. Lényegi elem, hogy létrehozzák a nemzeti kisebbségek főbiztosának intézményét, magát a főbiztost valószínűleg az EBEÉ tanácsa decemberi stockholmi tárgyalásán nevezik ki. A főbiztosnak lehetősége van arra, hogy amennyiben a nemzeti kisebbségek helyzete szükségessé teszi, úgy saját maga lépjen fel, avagy az EBEÉ elé terjessze a problémát. Lambert Gábor Levél Dubinyin tábornoktól Moszkva tárgyalni kíván Lassan egy éve lesz, hogy gyakorlatilag állnak a tárgyalások a szovjet csapatkivonás után maradt helyzet és az elszámolások ügyében. Tavaly decemberben Antall József és Borisz Jelcin elvileg egyetértett abban, hogy mindkét fél tekintsen el a követeléseitől. Lapunk Annus Antal államtitkártól érdeklődött az azóta eltelt időszak történéseiről. Antall József miniszterelnök Moszkvából való visszatérte után egy levélben visszaigazolta azokat a kérdéseket, amelyeket megvitattak, melyekben egyetértésre jutottak. Erre az írásra a másik fél máig nem reagált. Közben a tárgyalások álltak, mivel az oroszok nem kezdeményeztek, a magyar fél pedig várta, hogy partnerénél tisztázódjanak a viszonyok. Egy idő után az államtitkár kiküldte az ügyben meghatalmazott helyettesét, hangsúlyozottan csak konzultációra, amitől nem sokat haladt előre az ügy. Később arról kaptak információkat, hogy Gracsov honvédelmi miniszterhelyettes tárgyalni jönne Budapestre. Közben Moszkvában egy másik vonalon olyan tartalmú információ látott napvilágot a várható tárgyalási álláspontról, mely a régi szovjet állásponthoz képest is visszalépést jelentene, már azért is fizettetni szeretnének, hogy itt voltak. Ekkor Annus Antal azt javasolta, hogy először csak konzultációkra kerüljön sor, hiszen egy gyors fiaskó sokat árthatna az ügynek. A Gracsovnak elküldött ilyen tartalmú levélre ugyan egy másik funkcionárius válaszolt, de az megerősítette ezt a felfogást. Nemrégiben levél érkezett Dubinyin tábornoktól, aki Gracsov helyettese. Ebben javaslatot tesz előkészítő tárgyalásokra, s egyben megkérdőjelezi azt az elvi megállapodást is, mely Antall József és Borisz Jelcin között jött létre, így most a magyar térfélen van a labda, folyik a levél értékelése. Az az álláspont látszik körvonalazódni, hogy a magyar fél így is hajlandó lenne asztalhoz ülni, azzal az egy feltétellel, ha kezdetben csak a környezeti károk kérdése kerülne terítékre. Ha ezt az oroszok elfogadják, a magyarok nem ragaszkodnak a konzultációhoz. Megjegyzendő, hogy a Dubinyin-levélnek is van egy olyan eleme, mely a környezeti károkat az egész komplexum legbonyolultabb ügyének nevezi. További elmozdulást hozhat egy esetleg Helsinkiben sorra kerülő újabb Antall-Jelcin találkozó. (krtyczár) Orosz-ukrán felhívás az EBEÉ-hez Ivan Aboimov orosz nagykövet szerdán délelőtt átnyújtotta Antall József miniszterelnöknek Borisz Jelcinnek, az Orosz Föderáció, és Leonyid Kravcsuknak Urajna elnökének a csütörtökön Helsinkiben kezdődő EBEÉ-csúcs résztvevőihez intézett közös felhívását. A kormányszóvivői irodától kapott információ szerint a dokumentum felhívja a figyelmet az Európa különböző részeiben fellángoló konfliktusok veszélyeire, sürgeti hatékony válságkezelő mechanizmusok kidolgozását és alkalmazását. Javaslatuk szerint e célból a legrövidebb időn belül össze kell hívni az EBEÉ külügyminiszteri bizottságának a NATO és a Nyugat-európai Unió képviselőivel kibővített ülését. Tovább nőtt a költségvetési deficit A költségvetés hiánya júniusban meghaladta a 108 milliárd forintot, ami 29 milliárdos növekedést jelent a májusi szinthez képest. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt hónapban kellett visszafizetni a kereskedelmi bankoknak a múlt évi nyereségadó-előlegük egy részét, ami 16,6 miliárddal terhelte a büdzsét, míg az adósságszolgálat 19,2 milliárdot vitt el. Többek között ez is szóba került a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján, amit a költségvetés idei alakulásáról, és a ‘93-as költségvetési tervek irányelveiről tartottak. Mint ismeretes, az idei defficit jóval meghaladja a tervezettet, ám a minisztérium számítása szerint nem lépi túl a 180 milliárd forintos határt, ami még nem okoz gondot a finanszírozás szempontjából. Ugyanakkor a vártnál nagyobb hiány miatt a jövőben újabb pénzforrásokra lesz szüksége a PM- nek, ezért kérni fogják a parlament felhatalmazását, 100 milliárd forintnyi értékpapír kibocsátásához. Mivel az Államháztartási Törvény előírja a kormánynak, hogy június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést a következő évi gazdaságpolitikai programról, ezért a pénzügyi tárca elkészítette és tegnap nyilvánosságra hozta a jövő évi költségvetési politika fő irányelveiről készített tájékoztatóját is. A dolgozat a jövő évre az export 7-8, az import 4-7 százalékos növekedésével számol, aminek eredményeként 2-300 millió dolláros exporttöbblet várható. Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy az importigény bővülése esetén külkereskedelmünkben 100 millió dolláros deficit alakul ki jövő év végére. Csökkenni fognak az adósságszolgálat terhei. Míg kamatfizetésre ‘93-ban is 1,4 milliárd dollárt kell áldoznunk, tőketörlesztésre az ideinél 500 millióval kevesebbet, 2,2 milliárdot kell fordítanunk. Konvertibilis fizetési mérlegünkben 200 millió dolláros aktívum keletkezhet. Ha az előrejelzések beválnak, a termelés és a GDP volumene 1-3 százalékkal emelkedik jövőre. Eközben a termelői és fogyasztói árak lassuló növekedésével számolnak, míg az előbbinél 12-13, az utóbbinál 17-18 százalékos emelkedést várnak. A tárca a munkanélküliség terén a helyzet további súlyosbodására számít, prognózisuk szerint a munkájukat elvesztettek tábora a következő évben 900 ezerre emelkedhet a feltételek mellett, a költségvetési politika 1993-as irányelveit két változatban is kidolgozta a minisztérium. Ezek szerint a költségvetés hiánya jövőre 150 illetve 190 milliárd forint körül alakul. Hogy végül is mennyi lesz, az döntően attól függ, sikerül-e bevezetni a kétkulcsos ÁFA-t. (alkonyt) MA BELFÖLDÖN Honfitársaink a bosnyák menekültekért 5. oldal Felvételi ponthatárok az egészségügyi felsőoktatási intézményekben és az iparművészeti főiskolán 10. oldal KÜLFÖLDÖN Walesa elfogadta Hanna Suchocka miniszterelnöki jelölését 2. oldal Mélyül a válság Romániában 2. oldal Lázongó Dél-Afrika 2. oldal HOLNAP A hadak útja mindig rajtunk keresztül vezetett 7. oldal Konszolidált légiriadó 7. oldal Felvételi ponthatárok a közgazdasági felsőoktatási intézményekben 10. oldal SZOMBATON -“'—*··.· ' -A : -·« . Magyarság az ezredfordulón Az augusztusra összehívott magyarok ΙΠ. világtalálkozójára készülve, szellemi életünk nagyjait bevonva cikksorozatot indítunk lapunkban Magyarság az ezredfordulón címmel. A nemzet önvizsgálatát, számvetését kívánjuk szolgálni, szellemi hidat építve múlt és jelen között. Az első elemzést szombati számunkban adjuk közre - Keresztury Dezső írása fél évszázad múltán ismét azt firtatja: Mi a magyar?