Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

Olimpiai melléklettelI­I Munkatársaink tudósításai BarcelonábólMar Nmet fSQt Színes teleMAGAZIN melléklettel Ára: 17,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. július 29., LV. évfolyam, 178. szám E­gerszegi Krisztina és Repka Attila újabb két aranyat szerzett Gazdátlanul Bűnös a döglött angolna, az élő szúnyog s a mindezeket kitere-tető, felnagyító sajtó is abban,­ogy a hazai idegenforgalom az idén nem nyújtja megszokott, az előző évet felülmúló formáját. Pa­naszra mégsem lehet okunk: az idei szezon jó közepesnek ígérke­zik, megfelel majd a tavalyi évi szintnek - hangzott el az Idegen­­forgalmi és Vendéglátó Kamara tegnapi sajtótájékoztatóján. Szinte hihetetlen, hogy pontos statisztika és nyilvántartás nélkül is milyen számok jellemzik a magyar idegenforgalmat: tavaly 35 millióan jártak nálunk, akárcsak Francia­­országban és Olaszországban - a mienkénél ötször nagyobb államok­ban. Az országra nyugodtan ki le­hetne tenni a táblát: megtelt. Jönnek tehát az idegenek, de kö­zülük ki számít igazi turistának? Va­lójában nem is ez a kérdés izgatja a szakembereket, hanem az, hogy mi­ként növelhető a beutazóktól szár­mazó bevétel. Elvben ez akkor is gyarapítható, ha kevesebben lépik át az országhatárt, ám csak akkor fognak több pénzt itthagyni a külföl­diek, ha jól el tudjuk adni magunkat, portékáinkat. Most már a kínálat is szélesebb, szállodából, vendéglő­ből is több van, mint korábban, vi­szont baj van a koncepcióval. Koncepció ugyanis nincs, pedig az idegenforgalmi szakma szeret­né, ha lenne. Már csak azért is, mert a sikerterületnek, húzóágazat­nak titulált szféra csak fejős tehén­nek jó, nincs igazi államigazgatási gazdája. Hiába van a szakmának 5-6 éve kidolgozott, állandóan nap­rakészre igazított koncepciós javas­lata, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium ennek elfogadásához ke­vés, a kormánynak kellene kijelölni a főbb célokat. Gyanúsan ismerős ez a megkö­zelítés, amit lehet, hogy kínjukban találtak ki a szakmabeliek, akik sa­ját maguk között sem tudják iga­zán „kiosztani a lapokat"; a frek­­ventáltabb területeket többen is szeretnék a magukénak tudni, a problémásabbakat viszont tologat­ják ide-oda. Így fordulhat elő az, hogy a döglött halakat csak nehe­zen és nem rendszeresen szedik ki a magyar tengerből, hogy idén a szúnyogirtásra későn érkezett a pénz, így ezt akkor kezdték meg, miután több száz vendég elmene­kült más tájakra - kinek jó ez? A kényszer azonban nagy úr: az idegenforgalmisták inkább el­fogadnák azt, ha felsőbb szinten jelölnék ki és osztanák szét a fel­adatokat, legalább a teljesítéshez szükséges erőforrások kiharcolása is másra maradna. Európába megyünk? Akkor vi­selkedjünk európai módra! Ilyen és ehhez hasonló jelszavak is elhangzottak, miközben kiderült, hogy a jövő évi idegenforgalmi alap léte vagy nemléte még bi­zonytalan, senki sem tudja, miként változik az áfarendszer, miköz­ben a jövő évi ajánlatokat már az idén illik elküldeni az európai partnereknek, és nem szerencsés, sőt veszélyes utólag közölni a vendéggel az árváltozást. Mintha csak maguk - s mind­annyiunk­­ ellen dolgoznának azok, akik zsebre teszik a vendég­látás nem szerény bevételét, eltün­tetvén a hasznot is. Az idegenfor­galomnak pedig nincsenek már tartalékai ahhoz, hogy előfinanszí­rozza az állami bizonytalanságot. Egyre-másra alakulnak a szak­mai érdekközösségek, hogy tagja­ik szempontjait egységesen továb­bítsák - de nincs hová. Az idegenforgalom gazdát­lan. Kuczik Andrea Történelmi csapdában a bosnyákok Zsákutcába jutott a londoni közvetítési kísérlet újabb fordulója ÚJVIDÉK - A boszniai hármak londoni köz­vetett tárgyalásai - mint várható is volt - zsákutcá­ba jutottak. Pontosabban: már eleve kudarcra vol­tak ítélve. A muzulmán fél hallani sem akar a köz­társaság kantonizálásáról. Ha Silajdzics bosnyák külügyminiszter nem kap időközben más instruk­ciókat Szarajevóból, márpedig nemigen fog kapni, a londoni próbálkozás befejezettnek is tekinthető. Az újságirók felfigyeltek arra, hogy Carrington, aki meghívta a boszniai vezetőket, nem vesz részt a megbeszélésekben, a háttérből segít, magát a mun­kát pedig Cutilheiro portugál diplomata irányítja. Feltehetőleg maga Carrington sem hisz a sikerben, s nem akarja nagyon exponálni magát. A tárgyaláso­kon mindenesetre az egész Boszniát képviselni aka­ró muzulmán fél van a legnehezebb helyzetben. Ezt elemzi a szarajevói Oslobodjenje című újság is. Megállapítja, hogy Carringtonék békéjét nem fo­gadhatják el. A Lord szemében, véli az újság, Izet­­begovics a harcias, Karadzsics pedig a békeharcos, mert Izetbegovics, lám, nem akar tárgyalóasztalhoz ülni, nem tartja tiszteletben a tűzszünetet, Tudjman­­nal szövetséget köt. Horvátország Boszniának való­ban reális és természetes szövetségese, írja a lap. Az azonban nincs benne a megállapodásban, hogy Boszniának milyen politikai árat kell ezért fizetni. Vajon ez az ár a megígért konföderáció vagy valami más? Ami világos: Tudjmannak szükséges Izetbe­govics segítsége, hogy elhárítsa a nemzetközi szankciók veszélyét, Boszniának is kellett a segítség a horvát védelmi tanács erőinek megfegyelmezésé­­hez a terepen, és a más jellegű segítség is jól jött Az újság úgy összegez, hogy Bosznia-Hercego­vina történelmi csapdába került. A mostani hely­zetre épülő békére semmiképpen sem állhat rá, mert több tízezer ember meggyilkolása és több mint egymillió elűzése után e köztársaság polgárai­nak nem béke kell, hanem szabadság. Azt pedig nem adják ingyen, hanem harcolni kell érte, szöge­zi le az Oslobodjenje elkeseredett hangú kommen­tárja. S a muzulmánoknak minden okuk megvan az elkeseredésre. Miután a szerbek és a horvátok el­foglalták a „maguk” területeit Boszniában, foko­zottabban folytatódik a lakosság etnikai összetéte­lének erőszakos megváltoztatása. A „tisztogatáso­kért” leginkább a szerbeket vádolják, s leginkább a muzulmánokat sújtja. Független források állítása szerint azonban a felelősség egy kisebb része a má­sik két etnikum képviselőire is hárul. A muzulmánok egyelőre nemzetközi téren sem számíthatnak eredményre. A világ képes-e vissza­állítani a mostani „realitásokat"? A közvélemény felháborodása eddig nemigen hatott ki a kormá­nyok keményebb fellépésére. Clinton amerikai el­nökjelölt véleménye, hogy szigorítani kell a bloká­dot Szerbia ellen, ismét csak arra utal - hisz a vá­lasztási kampányban hangzott el hogy az ameri­kai közvélemény határozottabb szerepvállalást vár a kormányzattól. Ankara pedig állítólag kérni fogja a nemzetközi fórumoktól a szerbek boszniai nehézfegyverzeteinek bombázását. Az európai kormányok közül azonban kevesen vannak hason­ló véleményen. Úgy látszik, továbbra is a diplomá­ciai labirintusban keresik a megoldás útját. Panics kis-jugoszláv kormányfőnek mindazonál­tal az a véleménye, hogy a háború beszüntethető, mert - szerinte - egyik fél sem akar harcolni. Panics egyébként folytatja világ körüli útját. Madridból Genfbe utazott, onnan pedig Londonba veszi útját A szerb politikai színtéren továbbra is a Politika államosításának kérdése az első számú téma. A Bo­­zsovics-kormány visszakozásra kényszerült (most egy új, szintén elfogadhatatlan törvénytervezettel próbálkozik), egyelőre nem tudja végrehajtani szán­dékát, hogy a hosszú ideig a Milosevics-rendszer sze­kerét toló, a nacionalizmustól sem mentes, újabban azonban nem mindig a hatalom szája íze szerint szer­kesztett, tárgyilagosabbá váló politikát a tulajdonre­form ürügyén (állítólag először államosítani kell, hogy utána privatizálni lehessen) megregulázza. Sebestyén Imre Menekültügyi konferencia Genfben Családegyesítő kezdeményezések Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága szervezésében ma nemzetközi értekezletet tarta­nak Genfben az egykori Jugo­szlávia területén dúló konflik­tusok áldozatai humanitárius megsegítéséről. A tegnap el­utazott magyar delegációt Je­szenszky Géza külügyminisz­ter vezeti, a Belügyminisztériu­mot a menekültügyért felelős politikai államtitkár, Morvay István képviseli. Várhatóan több mint 30 állam vesz részt az értekezleten, s a legtöbb or­szág a magyar küldöttséghez hasonlóan magas szinten kép­viselteti magát. Vegyes reményekkel utazom a konferenciára - válaszolta Jeszenszky Géza külügyminiszter a Magyar Nem­zetnek arra a kérdésére, hogy mit vár a magyar fél a tárgyalásoktól. A jugo­szláviai menekültek helyzetével kap­csolatos kilátások nem valami kedve­zőek, hisz a végső megoldás nyilván az lenne, ha megszűnnének a menekü­lést kiváltó okok. A holnapi tanácsko­zás céljaival kapcsolatban hangsú­lyozta a külügyminiszter, hogy megol­dást kell keresni a menekültek elhelye­zésére és az ebben részt vevő országok nagyobb nemzeti támogatására. Ez sem egyszerű, hiszen például a nálunk jóval nagyobb terheket vállaló Hor­vátország segítése a legsürgetőbb. A Külügyminisztérium migrációs és menekültügyi osztálya vezetőjétől, Sándor Istvántól megtudtuk, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság nem várt, jelentős támogatást ajánlott fel. Ez 75 000 dollárnak megfelelő termé­szetbeni segítséget jelent, továbbá vállalták, hogy átvesznek közel 400 Magyarországon tartózkodó háború elől menekülő boszniai állampolgárt. A Magyar Nemzet kérdésére Morvay István elmondta, hogy a ma­gyar delegáció szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ védnökségével Hor­vátországban menekülttáborokat lé­tesítsenek. A magyar politikusok előtt ismertek azok az aggályok, amelyek az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságán felvetődtek ezzel a terv­vel kapcsolatban. A magyar fél min­dent el fog követni, hogy meggyőzze a főbiztosságot: az osztrákok által is támogatott terv megvalósítása nem vezetne el a palesztin táborokhoz ha­sonló helyzet kialakulásához. A bel­ügyi államtitkár nagy reményeket fűz ahhoz és mindenképp nagy siker­nek tartaná, hogy ha sikerülne meg­oldani a családegyesítési kérdéseket. Nagyon sok Magyarországon mene­déket találó boszniai családnak van rokona Olaszországban, Németor­szágban és Ausztriában. Két hete a június 14-ei magyar-osztrák idegen­­rendészeti és menekültügyi tárgyalá­son az osztrák félnek át is adtunk már egy ilyen listát. Mint megtudtuk, erre még nem érkezett válasz az osztrák belügyminisztériumtól. A genfi menekültügyi értekezle­tet előkészítő konkrét konzultáció ugyan nem volt, ám ennek tekinthető a már említett magyar-osztrák kétol­dalú tárgyalás, illetve a Közép-euró­pai Kezdeményezésben nemrég le­zajlott megbeszélések. (if) Újrakezdés és cáfolat A németek mentik meg a felszámolástól az ÁVB-t? Keddtől az Általános Vállalkozá­si Bank újból folytatja mindazon te­vékenységeket, amelyeket a pénzinté­zeti törvény a bank számára biztosí­tott. Azaz az ÁVB többek között az érvényes folyószámla-szerződések alapján a vállalatoktól, a gazdálkodó szervezetektől megbízásokat fogad el, a folyószámlákról különböző kifi­zetéseket, átutalásokat (mint például adó, társadalombiztosítási és munka­bér jellegű kifizetéseket) teljesít, va­lamint betéteket fogad el - mondta Márkus Mária, az Általános Vállal­kozási Bank megbízott vezérigazga­tónője. Véleménye szerint az első időszakban természetesen nagyobb összegű kifizetések jelentkeznek a banknál, mint amekkora betétet he­lyeznek el, mivel a moratórium alatt a gazdálkodó szervezetek nem fizet­hettek folyószámlájukról. A megbí­zott vezérigazgatónő szerint eddig még nem jelentkezett drasztikus nagyságú kifizetés, kezelhető mér­tékben teljesítettek kifizetéseket a pénzintézetnél folyószámlát vezető gazdálkodó szervezetek. Az Állami Bankfelügyelet hétfői döntése alap­ján a pénzintézeti tevékenységek folytatásához továbbra is az újból ki­rendelt bankfelügyeleti biztos ellen­­jegyzése szükséges. Az ÁVB szanálási eljárása során a Westdeutsche Landesbank való­színűleg 57 százalékra emeli eddigi 34 százalékos részesedését - közölte a bank szóvivője kedden Düsseldorf­ban -­jelentette a WWD. (Folytatás az 5. oldalon) Több mint kétmillió délszláv hontalan Az ENSZ Menekültügyi Főbizott­ságának hétfőn közzétett összesítése szerint az elmúlt egy év alatt a jugo­szláviai konfliktus következménye­ként több mint 2,2 millió ember mene­kült el hazájából, főleg Bosznia-Herce­govinából és Horvátországból A há­ború kitörése előtt valamivel több mint 9 millió lakosa volt a két köztársaság­nak. Az érintett kormányok július 22- én adták át a menekültek sorsára vonat­kozó információjukat az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának. Az összesí­tett adatok szerint mintegy 1,81 millió menekült az egykori Jugoszlávia terü­letén tartózkodik. Külföldön pedig 416 ezren találtak ideiglenes vagy végleges menedéket. A külföldi országok közül Németország vállalta a legnagyobb terhet: mintegy 200 ezer hontalanról gondoskodik. Magyarország és Auszt­ria területén 50-50 ezer menekült tar­tózkodik. Svédország több mint 44 ezer főt fogadott be, Svájc pedig 17,5 ezer ember előtt nyitotta meg határait Olaszországban 7 ezren, Hollandiában 6300-an várakoznak. Az egykori Jugo­szlávián belül Horvátország területén van a legtöbb hontalanná vált: csak­nem 630 ezer emberről van szó. XXV. nyári olimpiai játékok Két arany és egy ezüst Egerszegi Krisztina, ahogy jog­gal vagy jogtalanul, de az egész or­szág várta, 100 méteres hátúszásban is aranyérmet szerzett, s a perthi vi­lágbajnoksághoz hasonlóan ismét Szabó Tünde lett az ezüstérmes. A magyar világcsúcstartó szokásától eltérően nem húzott el a mezőnytől, sőt az amerikai Loveless nagyon is ott volt a nyomában. Az utolsó hu­szonöt méteren aztán, amikor tényle­gesen kiderül, kinek mi rejlik az iz­maiban, szinte faképnél hagyta a me­zőnyt. Jellemzően Szabó is ekkor hajrázta le az amerikait. Hatalmas magyar siker született a birkózócsarnokban: Repka Attila bölcs birkózással győzte le a döntő­ben Dogucsijevet. Arra készült, hogy az első három percben kivédi az orosz kezdeményezéseit, s a vé­gén csinál akciót ellene. Ez annyira sikerült, hogy a rendes időben pont nélkül végeztek, pedig Dogucsijev még meg is harapta Repkát. A hosszabbításban aztán minden úgy történt, ahogy az elterveztetett, s máris négy aranynál tart a magyar küldöttség. Mélyről kellett indulniuk az öt­tusázóknak, s kegyetlen körülmé­nyek között kellett fúrniuk. A hőség mellett igen nehéz pályát jelöltek ki a rendezők, 99 méteres szintkülönbség volt a kétezer méteres körön belül, amit kétszer kellett megtenniük. Mindhárom fiú teljesen kifutotta ma­gát, még ha pusztán az időeredmé­nyek alapján a szakvezetők többet is vártak tőlük. Hatalmas időt futott Ze­­novka, aki ezzel át is vette egyéniben a vezetést, s a csapatban is az Egyesí­tett csapat áll az élen. Hátrányunk hat verőhiba. MA BELFÖLDÖN Elsejétől kamatcsökkentés az OTP-nél 5. oldal Menekültügy: teherbírása határán az ország 6. oldal Balsai István igazságügy-miniszter a bíróságokról 7. oldal KÜLFÖLDÖN Amerikai környezetvédők bojkottal fenyegetik Ausztriát 3. oldal S Új szövetségek, régi kötődések 9. oldal HOLNAP Szakszervezeti bumeráng 6. oldal Pokoli disznótor Kapolcson 8. oldal Sietség és jogtudomány - interjú Vékás Lajos rektorral 9. oldal A csütörtöki EXPOFÓRUM­­ Bazdasasi­a mellékletének tartalmából: A bomba­ügyről bomba­hír nélkül Budapesten járt a BEE­ elnöke Vidéki munkacsoporttal a világkiállításért Kiss Gyula miniszter a Foglalkoztatási Alaptól Retteghetnek a csomagküldő hálózatok .Hungaroton tervek .

Next