Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-29 / 178. szám
Olimpiai melléklettelII Munkatársaink tudósításai BarcelonábólMar Nmet fSQt Színes teleMAGAZIN melléklettel Ára: 17,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. július 29., LV. évfolyam, 178. szám Egerszegi Krisztina és Repka Attila újabb két aranyat szerzett Gazdátlanul Bűnös a döglött angolna, az élő szúnyog s a mindezeket kitere-tető, felnagyító sajtó is abban,ogy a hazai idegenforgalom az idén nem nyújtja megszokott, az előző évet felülmúló formáját. Panaszra mégsem lehet okunk: az idei szezon jó közepesnek ígérkezik, megfelel majd a tavalyi évi szintnek - hangzott el az Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara tegnapi sajtótájékoztatóján. Szinte hihetetlen, hogy pontos statisztika és nyilvántartás nélkül is milyen számok jellemzik a magyar idegenforgalmat: tavaly 35 millióan jártak nálunk, akárcsak Franciaországban és Olaszországban - a mienkénél ötször nagyobb államokban. Az országra nyugodtan ki lehetne tenni a táblát: megtelt. Jönnek tehát az idegenek, de közülük ki számít igazi turistának? Valójában nem is ez a kérdés izgatja a szakembereket, hanem az, hogy miként növelhető a beutazóktól származó bevétel. Elvben ez akkor is gyarapítható, ha kevesebben lépik át az országhatárt, ám csak akkor fognak több pénzt itthagyni a külföldiek, ha jól el tudjuk adni magunkat, portékáinkat. Most már a kínálat is szélesebb, szállodából, vendéglőből is több van, mint korábban, viszont baj van a koncepcióval. Koncepció ugyanis nincs, pedig az idegenforgalmi szakma szeretné, ha lenne. Már csak azért is, mert a sikerterületnek, húzóágazatnak titulált szféra csak fejős tehénnek jó, nincs igazi államigazgatási gazdája. Hiába van a szakmának 5-6 éve kidolgozott, állandóan naprakészre igazított koncepciós javaslata, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ennek elfogadásához kevés, a kormánynak kellene kijelölni a főbb célokat. Gyanúsan ismerős ez a megközelítés, amit lehet, hogy kínjukban találtak ki a szakmabeliek, akik saját maguk között sem tudják igazán „kiosztani a lapokat"; a frekventáltabb területeket többen is szeretnék a magukénak tudni, a problémásabbakat viszont tologatják ide-oda. Így fordulhat elő az, hogy a döglött halakat csak nehezen és nem rendszeresen szedik ki a magyar tengerből, hogy idén a szúnyogirtásra későn érkezett a pénz, így ezt akkor kezdték meg, miután több száz vendég elmenekült más tájakra - kinek jó ez? A kényszer azonban nagy úr: az idegenforgalmisták inkább elfogadnák azt, ha felsőbb szinten jelölnék ki és osztanák szét a feladatokat, legalább a teljesítéshez szükséges erőforrások kiharcolása is másra maradna. Európába megyünk? Akkor viselkedjünk európai módra! Ilyen és ehhez hasonló jelszavak is elhangzottak, miközben kiderült, hogy a jövő évi idegenforgalmi alap léte vagy nemléte még bizonytalan, senki sem tudja, miként változik az áfarendszer, miközben a jövő évi ajánlatokat már az idén illik elküldeni az európai partnereknek, és nem szerencsés, sőt veszélyes utólag közölni a vendéggel az árváltozást. Mintha csak maguk - s mindannyiunk ellen dolgoznának azok, akik zsebre teszik a vendéglátás nem szerény bevételét, eltüntetvén a hasznot is. Az idegenforgalomnak pedig nincsenek már tartalékai ahhoz, hogy előfinanszírozza az állami bizonytalanságot. Egyre-másra alakulnak a szakmai érdekközösségek, hogy tagjaik szempontjait egységesen továbbítsák - de nincs hová. Az idegenforgalom gazdátlan. Kuczik Andrea Történelmi csapdában a bosnyákok Zsákutcába jutott a londoni közvetítési kísérlet újabb fordulója ÚJVIDÉK - A boszniai hármak londoni közvetett tárgyalásai - mint várható is volt - zsákutcába jutottak. Pontosabban: már eleve kudarcra voltak ítélve. A muzulmán fél hallani sem akar a köztársaság kantonizálásáról. Ha Silajdzics bosnyák külügyminiszter nem kap időközben más instrukciókat Szarajevóból, márpedig nemigen fog kapni, a londoni próbálkozás befejezettnek is tekinthető. Az újságirók felfigyeltek arra, hogy Carrington, aki meghívta a boszniai vezetőket, nem vesz részt a megbeszélésekben, a háttérből segít, magát a munkát pedig Cutilheiro portugál diplomata irányítja. Feltehetőleg maga Carrington sem hisz a sikerben, s nem akarja nagyon exponálni magát. A tárgyalásokon mindenesetre az egész Boszniát képviselni akaró muzulmán fél van a legnehezebb helyzetben. Ezt elemzi a szarajevói Oslobodjenje című újság is. Megállapítja, hogy Carringtonék békéjét nem fogadhatják el. A Lord szemében, véli az újság, Izetbegovics a harcias, Karadzsics pedig a békeharcos, mert Izetbegovics, lám, nem akar tárgyalóasztalhoz ülni, nem tartja tiszteletben a tűzszünetet, Tudjmannal szövetséget köt. Horvátország Boszniának valóban reális és természetes szövetségese, írja a lap. Az azonban nincs benne a megállapodásban, hogy Boszniának milyen politikai árat kell ezért fizetni. Vajon ez az ár a megígért konföderáció vagy valami más? Ami világos: Tudjmannak szükséges Izetbegovics segítsége, hogy elhárítsa a nemzetközi szankciók veszélyét, Boszniának is kellett a segítség a horvát védelmi tanács erőinek megfegyelmezéséhez a terepen, és a más jellegű segítség is jól jött Az újság úgy összegez, hogy Bosznia-Hercegovina történelmi csapdába került. A mostani helyzetre épülő békére semmiképpen sem állhat rá, mert több tízezer ember meggyilkolása és több mint egymillió elűzése után e köztársaság polgárainak nem béke kell, hanem szabadság. Azt pedig nem adják ingyen, hanem harcolni kell érte, szögezi le az Oslobodjenje elkeseredett hangú kommentárja. S a muzulmánoknak minden okuk megvan az elkeseredésre. Miután a szerbek és a horvátok elfoglalták a „maguk” területeit Boszniában, fokozottabban folytatódik a lakosság etnikai összetételének erőszakos megváltoztatása. A „tisztogatásokért” leginkább a szerbeket vádolják, s leginkább a muzulmánokat sújtja. Független források állítása szerint azonban a felelősség egy kisebb része a másik két etnikum képviselőire is hárul. A muzulmánok egyelőre nemzetközi téren sem számíthatnak eredményre. A világ képes-e visszaállítani a mostani „realitásokat"? A közvélemény felháborodása eddig nemigen hatott ki a kormányok keményebb fellépésére. Clinton amerikai elnökjelölt véleménye, hogy szigorítani kell a blokádot Szerbia ellen, ismét csak arra utal - hisz a választási kampányban hangzott el hogy az amerikai közvélemény határozottabb szerepvállalást vár a kormányzattól. Ankara pedig állítólag kérni fogja a nemzetközi fórumoktól a szerbek boszniai nehézfegyverzeteinek bombázását. Az európai kormányok közül azonban kevesen vannak hasonló véleményen. Úgy látszik, továbbra is a diplomáciai labirintusban keresik a megoldás útját. Panics kis-jugoszláv kormányfőnek mindazonáltal az a véleménye, hogy a háború beszüntethető, mert - szerinte - egyik fél sem akar harcolni. Panics egyébként folytatja világ körüli útját. Madridból Genfbe utazott, onnan pedig Londonba veszi útját A szerb politikai színtéren továbbra is a Politika államosításának kérdése az első számú téma. A Bozsovics-kormány visszakozásra kényszerült (most egy új, szintén elfogadhatatlan törvénytervezettel próbálkozik), egyelőre nem tudja végrehajtani szándékát, hogy a hosszú ideig a Milosevics-rendszer szekerét toló, a nacionalizmustól sem mentes, újabban azonban nem mindig a hatalom szája íze szerint szerkesztett, tárgyilagosabbá váló politikát a tulajdonreform ürügyén (állítólag először államosítani kell, hogy utána privatizálni lehessen) megregulázza. Sebestyén Imre Menekültügyi konferencia Genfben Családegyesítő kezdeményezések Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szervezésében ma nemzetközi értekezletet tartanak Genfben az egykori Jugoszlávia területén dúló konfliktusok áldozatai humanitárius megsegítéséről. A tegnap elutazott magyar delegációt Jeszenszky Géza külügyminiszter vezeti, a Belügyminisztériumot a menekültügyért felelős politikai államtitkár, Morvay István képviseli. Várhatóan több mint 30 állam vesz részt az értekezleten, s a legtöbb ország a magyar küldöttséghez hasonlóan magas szinten képviselteti magát. Vegyes reményekkel utazom a konferenciára - válaszolta Jeszenszky Géza külügyminiszter a Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy mit vár a magyar fél a tárgyalásoktól. A jugoszláviai menekültek helyzetével kapcsolatos kilátások nem valami kedvezőek, hisz a végső megoldás nyilván az lenne, ha megszűnnének a menekülést kiváltó okok. A holnapi tanácskozás céljaival kapcsolatban hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy megoldást kell keresni a menekültek elhelyezésére és az ebben részt vevő országok nagyobb nemzeti támogatására. Ez sem egyszerű, hiszen például a nálunk jóval nagyobb terheket vállaló Horvátország segítése a legsürgetőbb. A Külügyminisztérium migrációs és menekültügyi osztálya vezetőjétől, Sándor Istvántól megtudtuk, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság nem várt, jelentős támogatást ajánlott fel. Ez 75 000 dollárnak megfelelő természetbeni segítséget jelent, továbbá vállalták, hogy átvesznek közel 400 Magyarországon tartózkodó háború elől menekülő boszniai állampolgárt. A Magyar Nemzet kérdésére Morvay István elmondta, hogy a magyar delegáció szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ védnökségével Horvátországban menekülttáborokat létesítsenek. A magyar politikusok előtt ismertek azok az aggályok, amelyek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán felvetődtek ezzel a tervvel kapcsolatban. A magyar fél mindent el fog követni, hogy meggyőzze a főbiztosságot: az osztrákok által is támogatott terv megvalósítása nem vezetne el a palesztin táborokhoz hasonló helyzet kialakulásához. A belügyi államtitkár nagy reményeket fűz ahhoz és mindenképp nagy sikernek tartaná, hogy ha sikerülne megoldani a családegyesítési kérdéseket. Nagyon sok Magyarországon menedéket találó boszniai családnak van rokona Olaszországban, Németországban és Ausztriában. Két hete a június 14-ei magyar-osztrák idegenrendészeti és menekültügyi tárgyaláson az osztrák félnek át is adtunk már egy ilyen listát. Mint megtudtuk, erre még nem érkezett válasz az osztrák belügyminisztériumtól. A genfi menekültügyi értekezletet előkészítő konkrét konzultáció ugyan nem volt, ám ennek tekinthető a már említett magyar-osztrák kétoldalú tárgyalás, illetve a Közép-európai Kezdeményezésben nemrég lezajlott megbeszélések. (if) Újrakezdés és cáfolat A németek mentik meg a felszámolástól az ÁVB-t? Keddtől az Általános Vállalkozási Bank újból folytatja mindazon tevékenységeket, amelyeket a pénzintézeti törvény a bank számára biztosított. Azaz az ÁVB többek között az érvényes folyószámla-szerződések alapján a vállalatoktól, a gazdálkodó szervezetektől megbízásokat fogad el, a folyószámlákról különböző kifizetéseket, átutalásokat (mint például adó, társadalombiztosítási és munkabér jellegű kifizetéseket) teljesít, valamint betéteket fogad el - mondta Márkus Mária, az Általános Vállalkozási Bank megbízott vezérigazgatónője. Véleménye szerint az első időszakban természetesen nagyobb összegű kifizetések jelentkeznek a banknál, mint amekkora betétet helyeznek el, mivel a moratórium alatt a gazdálkodó szervezetek nem fizethettek folyószámlájukról. A megbízott vezérigazgatónő szerint eddig még nem jelentkezett drasztikus nagyságú kifizetés, kezelhető mértékben teljesítettek kifizetéseket a pénzintézetnél folyószámlát vezető gazdálkodó szervezetek. Az Állami Bankfelügyelet hétfői döntése alapján a pénzintézeti tevékenységek folytatásához továbbra is az újból kirendelt bankfelügyeleti biztos ellenjegyzése szükséges. Az ÁVB szanálási eljárása során a Westdeutsche Landesbank valószínűleg 57 százalékra emeli eddigi 34 százalékos részesedését - közölte a bank szóvivője kedden Düsseldorfban -jelentette a WWD. (Folytatás az 5. oldalon) Több mint kétmillió délszláv hontalan Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának hétfőn közzétett összesítése szerint az elmúlt egy év alatt a jugoszláviai konfliktus következményeként több mint 2,2 millió ember menekült el hazájából, főleg Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból A háború kitörése előtt valamivel több mint 9 millió lakosa volt a két köztársaságnak. Az érintett kormányok július 22- én adták át a menekültek sorsára vonatkozó információjukat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának. Az összesített adatok szerint mintegy 1,81 millió menekült az egykori Jugoszlávia területén tartózkodik. Külföldön pedig 416 ezren találtak ideiglenes vagy végleges menedéket. A külföldi országok közül Németország vállalta a legnagyobb terhet: mintegy 200 ezer hontalanról gondoskodik. Magyarország és Ausztria területén 50-50 ezer menekült tartózkodik. Svédország több mint 44 ezer főt fogadott be, Svájc pedig 17,5 ezer ember előtt nyitotta meg határait Olaszországban 7 ezren, Hollandiában 6300-an várakoznak. Az egykori Jugoszlávián belül Horvátország területén van a legtöbb hontalanná vált: csaknem 630 ezer emberről van szó. XXV. nyári olimpiai játékok Két arany és egy ezüst Egerszegi Krisztina, ahogy joggal vagy jogtalanul, de az egész ország várta, 100 méteres hátúszásban is aranyérmet szerzett, s a perthi világbajnoksághoz hasonlóan ismét Szabó Tünde lett az ezüstérmes. A magyar világcsúcstartó szokásától eltérően nem húzott el a mezőnytől, sőt az amerikai Loveless nagyon is ott volt a nyomában. Az utolsó huszonöt méteren aztán, amikor ténylegesen kiderül, kinek mi rejlik az izmaiban, szinte faképnél hagyta a mezőnyt. Jellemzően Szabó is ekkor hajrázta le az amerikait. Hatalmas magyar siker született a birkózócsarnokban: Repka Attila bölcs birkózással győzte le a döntőben Dogucsijevet. Arra készült, hogy az első három percben kivédi az orosz kezdeményezéseit, s a végén csinál akciót ellene. Ez annyira sikerült, hogy a rendes időben pont nélkül végeztek, pedig Dogucsijev még meg is harapta Repkát. A hosszabbításban aztán minden úgy történt, ahogy az elterveztetett, s máris négy aranynál tart a magyar küldöttség. Mélyről kellett indulniuk az öttusázóknak, s kegyetlen körülmények között kellett fúrniuk. A hőség mellett igen nehéz pályát jelöltek ki a rendezők, 99 méteres szintkülönbség volt a kétezer méteres körön belül, amit kétszer kellett megtenniük. Mindhárom fiú teljesen kifutotta magát, még ha pusztán az időeredmények alapján a szakvezetők többet is vártak tőlük. Hatalmas időt futott Zenovka, aki ezzel át is vette egyéniben a vezetést, s a csapatban is az Egyesített csapat áll az élen. Hátrányunk hat verőhiba. MA BELFÖLDÖN Elsejétől kamatcsökkentés az OTP-nél 5. oldal Menekültügy: teherbírása határán az ország 6. oldal Balsai István igazságügy-miniszter a bíróságokról 7. oldal KÜLFÖLDÖN Amerikai környezetvédők bojkottal fenyegetik Ausztriát 3. oldal S Új szövetségek, régi kötődések 9. oldal HOLNAP Szakszervezeti bumeráng 6. oldal Pokoli disznótor Kapolcson 8. oldal Sietség és jogtudomány - interjú Vékás Lajos rektorral 9. oldal A csütörtöki EXPOFÓRUM Bazdasasia mellékletének tartalmából: A bombaügyről bombahír nélkül Budapesten járt a BEE elnöke Vidéki munkacsoporttal a világkiállításért Kiss Gyula miniszter a Foglalkoztatási Alaptól Retteghetnek a csomagküldő hálózatok .Hungaroton tervek .