Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

Rádiótelefon-lánc a déli parton Segít a mentésben, a fosztogatók lefülelésében Bartha László rádióamatőr, vál­lalkozó és Baranya Károly őrnagy azon kezdtek tanakodni, hogyan le­hetne a polgári védelem katasztrófa­­elhárítási rendszerét a mindennapok békés munkájában hasznosítani hu­mán érdekből. Öt alapító tag: Bartha úr vállalko­zói irodája, Siófok város polgári vé­delmi parancsnoka, a Rádiósok Or­szágos Egyesülete, az Albafunk szé­kesfehérvári kft., valamint Zamárdi nagyközség önkormányzata összefo­gott, alapítványt létesített és kérésükre a Polgári Védelem Országos Parancs­nokságától külön frekvenciát kaptak. Az alapítványt számos intézmény és települési önkormányzat is szponzo­rálja. A támogatások váltak fonásává annak, hogy korszerű hírközlő techni­kával lássák el a különben egymástól függetlenül működő és eddig egyszerre össze nem kapcsolható rendőrségi, tűzoltósági, mentő és a technikával egyáltalán nem rendelke­ző orvosi ügyeleteket, szolgálatokat a kis mögöttes településeket éjjel, nap­pal közös vonalban tartsák. Valamennyi állomást szünet­­mentes áramforrással láttak el, ame­lyek veszik a segélykéréseket és ha­ladéktalanul kapcsolatba lépnek az illetékesekkel. A balesetek alkalmá­val „vezénylik” a betegszállítást, jelzik a kórháznak, ha operációra, vérátömlesztésre kell felkészülni. Ennek különös jelentősége van a csúcsszezonban, amikor nagy tö­meg nyaral a tóparton.­­ Az elmúlt héten például két sé­rült gyermek jutott helikopteren a győri kórházba e lánc jóvoltából rendőrségi, mentős és helikopter kö­zös akcióban. A háziorvos az infark­tusos beteget e frekvencia segítségé­vel a telefon nélküli faluból tudta a kórházba juttatni - még idejében - mondta dr. Kovács Zsolt, Siófok mentőfőorvosa. Az avartüzek ködfü­ggönyét is gyors riasztással semlegesíthettük,­­ veszi át szót Baranya Károly. - Elő­segítettük a rendőrség gyors beavat­kozását tolvajok, fosztogatók lefüle­lésében. Zamárdiban e rendszer se­gítségével áramtalanították a villany­­vezetéket, amikor egy sínek közé akadt teherautót kellett eltávolítani. Hosszan lehetne sorolni még a példá­kat az alapítvány hatékony működé­séről. Jelenleg 34 URH-rádió zárt tele­fonlánccal működik az alapítványon belül, melynek célja természetesen a hálózat további bővítése, s melyhez strandok, szállodák és egyéb helyek bekapcsolódását várják azért, hogy gyorsan, önzetlenül segíthessenek mindenütt, ahol veszélybe kerül az emberi élet, az egyéni vagy közös vagyon. S hogy mi is segítsünk, megadjuk a címüket: az „SOS Zamárdi Regio­nális Rádiós Segélyhívó Alapít­vány”, 8621 Zamárdi, Pf. 15., tele­fonja: 84-10-339. S.P Egy kis etimológia Bánya-balnea-balatin-Balaton A Dunántúl közepén terül el Nyugat-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Nevének eredetére vonatko­zóan többféle felfogás alakult ki. Mi­előtt ennek feltárásához fognánk, fej­tegetéseinket előbb a bá­nya szó etimologizálásával (szófejtés - A szek­.) kezd­jük. E szóval először egy 1240-ből származó okle­vélen találkoztunk, a „ba­­naz legeneknek” kifejezés pedig egy 1544-ben kelet­kezett okmányon olvasha­tó. A banya, bana, banja szláv szó, eredetileg sóle­párló üreget jelentett. Ké­sőbb kibővült a jelentése a nagyobb üregek, só- és ércbányák kifejezésére. A bánya szó a latin balnea-banea (egyes számban: balneum, bane­­um) alakból származott át a szláv nyelvekbe banya, a román nyelvbe pedig báie formában, s mindkét alak­ban fürdőt jelent. E latin szó az ógö­rög nyelvből ered, ahol a balana - einon főnévvel a fürdőt jelezték. Egyedül a magyar nyelv tartotta meg e görög-latin eredetű szó bala és ba­na szógyökének kettős változatát a bánya és a Bala­ton szóban. Balaton szavunk eredetével A ma­gyar nyelv történeti-etimológiai szó­tára nem foglalkozik. Kiss Lajos is a földrajzi neveket szófejtő szótárában nyelvtudósaink véleményét véve ala­pul csak lehetőségként említi a szláv blatno jezero (mocsaras, sáros tó) ki­fejezésből való származtatást. Szerin­tünk Balaton szavunk honfoglaláskori eredetű, összetett szó, amelynek első része a balnea latin szó népiesített változata, a balai fürdő jelentésben. A hazánkba érkező keresztény hithirde­tők latin nyelven írtak, beszéltek. Év­századokon át a latin nyelv volt a hi­vatalos nyelvünk. A római időben használt balnea alakból a román nyelvhez hasonlóan kivetettük az „n” hangot, de megtartottuk az „Γ-t, mi­ként ezt a római kori ásatásairól híres Veszprém megyei Baláca név is iga­zolja. A rómaiak fürdőszeretetét nem kell bizonyítanunk. A Balaton második része, a „tón” - feltevésünk szerint - finnugor ere­detű, és utalást jelent a fürdő tójelle­gére. A finnugor nyelvek jó részében ugyanis (a vogul, osztják, szamojéd változatokban) a tó neve: tó-tou, a zűrjében pedig ti. A tihanyi apátsági alapító oklevélen (1055) a „bolatin" helynév ol­vasható, igazolva ezzel azt, hogy a „blatno” szláv szóhoz nincs közünk, másrészt azt, hogy a „tón” és „tin” kettős al­kalmazásával a honfogla­ló magyarság körében többféle nyelvjárás ural­kodott. Amíg a Balaton később a „tin” forma he­lyett a „ton”-t vette fel, addig Tihany „tic­on” nevében a „ti” alak ma­radt fenn, és nyelvünkben ma is meg­levő­­n helyhatározó raggal a „tónál” levő helyre utal. A Balaton szó onomasztikai (névtan - A szerk.) szófejtése tehát: fürdőtó. Ezzel az értelmezéssel pedig a Balatonnak sáros, mocsárszerű szó­­magyarázata kétségesnek tűnik. Meg kell jegyeznünk: nemcsak dunántúli tavunk viseli a Balaton ne­vet, van még egy Bélapátfalva és Borsodnádasd közelében fekvő kis­község is, amely e névre hallgat. Dr. Tóth István Herrin­g Térkép a XVIII. századból Menjünk beljebb Somogyba Hallott ön a Deseda tóról? A Balaton és a Dráva között elte­rülő Somogy megye lankás völgyei­vel, erdőségeivel, termékeny patakjai­val számtalan lehetőséget kínál ven­dégeinek, akik az egészséges környe­zetet, a sportos pihenést vagy a nagy kirándulásokat, természetjárásokat kedvelik. A Kaposvár közelében lévő Deseda tó például 8 kilométer hosszan nyúlik el, szélessége pedig 300-400 méter között váltakozik, s át­lagos vízmélysége 3 méter. A vízi sportok, a fürdőzés és a horgászat kedvelőinek paradicsoma ez a víz, amelynek tőszomszédságában egy 250 fős Siótour-kemping is található. A tó kitűnő horgászvíz, de úszó-, eve­zős és széllovasversenyek lebonyolí­tására is remek lehetőséget kínál. Nagyatád, amely a megye egyik legnagyobb települése, fürdővel, hévízzel várja az ízületi, gerinc-, nő­­gyógyászati, idegrendszeri és lelki panaszokkal bajlódó embereket, aki­ket a 32,38 és 42 C-fokos medencék, valamint fejlett műszeres technika segít a gyógyulásban. Mindezeken túl van még szauna és szabadtéri me­dence is. Hagyományosan ismert és híres fürdőjéről igáz, amely 53 C-fokos 651 méter mélyről feltörő vize a reumás és mozgásszervi betegségek, a baleseti bénulások, a nőgyógyászati, az uroló­giai bajok és a keringési betegségek gyógyítása mellett alkalmas ivókúrára is. Csokonyavisontán is gyógyító hé­víz várja az enyhét keresőket. A tó vizének hőmérséklete ma: 26 fok KEDD, 1992. július 28. Magyar Nemzet Veszprém Zenei rendezvények Augusztus 1., 20 óra TORONYZENE A TŰZTO­RONYBAN 20.30 óra VÁRKONCERT. Műsor: Beet­hoven: ΙΠ. Leonóra nyitány, Schu­bert: Befejezetlen szimfónia, Weber: G-dúr mise. Közreműködik: JO­HANNES MOSUS Augusztus 5., 20 óra ZENÉLŐUDVAR. Kamukon­­cert a VEAB-udvarban. CAVLER ETELKA ária- és dalestje. Közre­működik: Prunyi Ilona zongoramű­vész. A műsorban Schubert-, Mo­zart-, Verdi-, Rossini-, Donizetti-, Chopen- és Liszt-dalok, művek hangzanak el. Augusztus 12., 20 óra ZENÉLŐUDVAR. Kamarakon­cert a VEAB-udvarban a Veszprémi vonósegyüttes koncertje. Művészeti vezető: KOVÁTS PÉTER. Műsor: - Händel: a-moll Concerto grosso (op.6. no. 2.) - Vivaldi: a „Kedves” - hegedűverseny. Hegedűszóló: Ko­­váts Péter. - Sul: Szerenád (op.6.). - Bartók: Román népi tánc. Augusztus 20.19.30 óra TORONYZENE A TŰZTO­RONYBAN Augusztus 26., 20 óra ZENÉLŐUDVAR. Kamarakon­cert a VEAB-udvarban. A Zsidó ze­ne világa. Liturgiai énekek, jidis és ladino népdalfeldolgozások, zenei­rodalmi adaptációk. Közreműköd­nek: Rásonyi Leila hegedűművész, Mayer Erika zongora, Fekete László főkántor, Klein Ervin főkántor. Mű­sorvezető: dr. Szécsi József. Hidegfront halad át térségünk felett, hatására országszerte megerősödik az északi szél, pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A felhőátvonulások mellett több órára kisüt a nap, számottevő eső nem lesz. Várható országos középhőmérséklet: 20-25 fok között. Orvosmeteorológiai elő­rejelzés: hidegfronti hatás várható. Napkelte: 5 óra 17 perc. Napnyugta: 20 óra 23 perc. A Duna vízállása tegnap Budapestnél: 205 cm, 22,4 C-fok. Légszennyezettség A fővárosban tegnap 7 és 15 óra között mért maximális szennyezettség: mg/m­^ A levegőminőségi határérték %-ában S02: 0,049 10 CO: 4,0­40 N07: 0,163 163 A légszennyezettség mára várható alakulása­ nem változik. Szeretné elkerülni az időjárás okozta károkat? Rendelje meg az Országos Meteo­rológiai Szolgálat veszélyjelzési és riasztási szolgáltatásait! Telefon: 127-3018, telex: 225809, fax: 178­ 7929. A Fővinform hírei: Angyalföldön gázvezetéket javítanak a Béke utca-Gyöngyö­­si utca kereszteződésében, ezért a Béke utcában mindkét irányban leszűkül az útpá­lya. A XII., Győri út teljes átépítését ma kezdik el, ezért a Márvány utca és a Kis Já­nos altábornagy utca között lezárják az utat a forgalom elől. Az útépítés ezen a szaka­szon augusztusz 20-ig tart. Csatornát javítanak Budán, a Városmajor utcában, a vas­úti híd közelében, a kétirányú forgalmat jelzőőrök irányítják. A XI., Bartók Béla úton azért lassul le a haladás a Hamzsabégi út után, mivel a Kosztolányi Dezső tér fe­lé a belső sávot elkerítették. A budai alsó rakparton a déli vasúti összekötő hídtól a Petőfi híd felé tartóknak útszűkületen kell áthajtaniuk, mert a külső sávot lezárták. A XIII., Fáy utcában nem lehet közlekedni a Lomb utca és a Teve utca között csatorna­­javítás miatt. Kidöntöttek egy kandelábert a Szentenderi úton, a Pók utcánál. Meg­rongálódtak a forgalmi jelzőlámpák, így várhatóan több napon keresztül a lámpák jel­zése nélkül kell itt az autósoknak közlekedniük. A 4-es és a 6-os villamosok helyett villamospótló autóbuszok közlekednek vágányfelújítás miatt a Moszkva tér és a Bla­­ha Lujza tér között. Napközben különösen lelassul a haladás a Szent István kör­­út-Margit híd-Margit körút útvonalon, mert időnként a belső sávban munkagépek tor­laszolják el az utat. Régi történetek (Részletek a századfordulón meg­jelent ,,Balaton” című könyvből.) „A keszthelyi öböl vize gyakran hullámzik, s így kitűnő fürdő esik benne. A talaj homokos, ami feltűnő jelenség a zalai oldalon. Magyaráza­ta igen egyszerű: Keszthely városa mint a fürdőtelep tulajdonosa téli időben telehordatta a Balaton jegét finom, bársonyos homokkal, s tava­szig, jégolvadáskor alászállt a vízfe­nékre a homok...”* „Az erdő és a vasút között vezet el az út a lóversenytér felé. Hej, mennyi nép siet ezen a lóversenyek idején kifelé. Egy-két napra szokatla­nul megnépesedik ilyenkor Siófok. Előkelő közönség seregük össze messze földről. Egy kis időre a sport­kedvelő világnak Siófok a közép­pontja...”* Egy hirdetés a könyv hátsó olda­lairól: „Kozma István sütő, Balaton-Fü­­red. Naponként háromszor frissen sült sütemény házhoz szállítva. Na­ponta kétszer friss rozskenyér, továb­bá ízletes fehér­­ grahamkenyér.” A Tourinform adattárából: Műemlékek ábécéje Folytatólag, hetente két-három al­kalommal közöljük a Balaton környé­kén található rangos műemlékek, lát­nivalók rövid ismertetését amolyan kedvcsinálónak is. Aki összegyűjti a tájékoztatókat, kezében tudhatja e táj műemlékjegyzékét. Azok, akik kivá­lasztott program céljukról bővebb is­meretanyagot igényelnének, megkap­hatják azt a „Tourinform”-al. 1052 Budapest, Sütő u. 2.1364 Bp. Pf. 185. Tel.: 117-9800, fax: 117-9578, telex: 223086­­info. (Folytatása következik!) BALATONSZEMES Volt Hunyadi-kastély, Gárdonyi Géza u. 1. Barokk stílusban épült a XVIII. században. Részben átalakít­va és bővítve. (Iskola) Magtár, Gárdonyi Géza u. 4. Ba­rokk stílusban épült a XVIII. század­ban. Egykori uradalmi istálló, Bajcsy- Zsilinszky u. 46. Barokk stílusban épült a XVIII. század közepén. (Pos­tamúzeum) R. k. templom. Fő u. 33. A XIII-XV. században épült. Átalakít­va és bővítve barokk stílusban, 1740 körül. Szentélyében reneszánsz pász­­torfórium. BALATONSZENTGYÖRGY Szent Vendel-szobor, Csillagvár u. 57. Talpazata 1801-ben, a szobor 1900 körül készült. Szent György-szobor, Csillagvár u. 52. A szoboralak késő barokk stí­lusban készült 1800-ban. Szentháromság-szobor, Csillag­vár u. 40. Barokk eredetű, 1616-ból való. Átalakítva 1931-ben. Népi lakóház, Csillagvár u. 68. 1836-ban épült, népi lakóház. (Táj­ház) Csillagvár, Irtási dűlő. Kora ro­mantikus. 1820-23-ban épült. (Mú­zeum) Magtár, Battyánpuszta. 1780-ban épült. BALATONSZÁRSZÓ Református templom, fő u. 73. 1810-ben épült, klasszicizáló, késő barokk stílusban. BALATONUDVARI Lakóházak, Árpád u., Kerkápoly u. Városképi érték. Református templom, Kerkápoly u. 2. Késő barokk stílusban épült 1790 körül. Berendezése késő ba­rokk. R. k. templom. Román stílusban épült, a XIII. században. Klasszicista stílusban újjáépítették 1840 körül. BOGLÁR Nepomuki Szent János-szobor, Szövetség u. 47. 1797-ben készült, késő barokk stílusban. R. k. kápolna. Kishegy. A műem­lék típusa: kápolna. A műemlék jel­lege: műemléki jellegű, a XVIII. szá­zadban épült késő barokk stílusban. R. k. templom. Templom u. A műemlék típusa: templom. A műem­lék jellege: műemléki jellegű, 1932- ben épült. Volt Gaál-kastély, Szőlőskislak, Epres u. 1901-ben épült eklektikus stílusban, ma bormúzeum és irodák. Volt Algya-Papp-kúria, Kossuth u. 2. 1838-ban épült, ma művelődési ház. DÖRGICSE Lakóházak és présházak, Fő u., Agy águ­k dűlő, Kishegy dűlő, Kisles­­hegy. Városképi értékű. Templomrom, Alsódörgicse. Ro­mán stílusú templom romjai. Kettős templom romja, Felsődör­­gicse. Az eredeti templom kora ro­mán stílusú, a ΧΙ-ΧΠ. századból. A hozzáépített templom XIII. századi késő román. Kőhíd, Kisdörgicse, Akali-Pé­­csely úton. Templomrom, Pusztatemplomi dűlő. Román stílusú templom a XII. századból. FELSŐÖRS R. k. volt Prépostsági templom, Dózsa tér, XIII. század első feléből. Átalakítva barokk stílusban, 1749- ben. Berendezése román stílusú, a XIII. századból. Bűnbánó Magdolna­­szobor. Bíró Márton címere, barokk 1746-60-ból. Rokokó a XVIII. szá­zad második feléből. Volt Prépostság, Dózsa tér 3. Korábbi épületek felhasználásával épült barokk stílusban, a XVIII. század első felében.­­R. k. plébánia, könyvtár, múzeum, késő barokk stí­lusban épült 1792-ben. (Napközi otthon)

Next