Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

Ezredvég a Dunánál A nagy vizek, a nagy zenék, a nagy szövegek örök hullámai megállíthatatlanul olvadnak egy­másba, „küzdelmes láncban mind előre ringva" az idő áradásában, mély örök és végtelen. A Duna partjai mentén élő né­pek kultúráját, gazdaságát, törek­véseit valóságos köldökzsinórként köthetné össze a lomha és hatal­mas test, minden változásával, szeszélyével, valamennyi titkával és színével, gyengédségével és pusztító erejével. Most, az ezredforduló küszöbé­hez közelítvén, e partok történelmi távlatainak higgadt tanulmányozá­sa kötelességünk. A gazda pillantá­sában természetesen benne vannak lelkünk szavakkal kifejezhetetlen rezdülései is; az örök Dunáról van szó, mely bár elsiet, mégis mindig velünk és bennünk marad. A folyó bölcsességéhez kell fohászkodnunk, miként a rakodópart alsó kövén ülő költő cselekedte volt, s arról kell most beszélnünk: miről hallgat a mély? A felszín fecsegéséből elég volt, ami­képpen az emberi bölcsességből is, mely újabban úgynevezett „kihívá­sokban" fejezi ki magát. Úgy tűnik, nem elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani, fel kell ismernünk, hogy e múlt nem adós a szelíd jövővel e partok né­peinek, s hogy az emlékezés nem old békévé semmit. Évek óta szenved hajótörést, s mállik szét a humanista töltésű ter­mészettudomány, az elemi logika, az emberség azokon a betonszir­­teken, melyekben lényegesen több minden testesül meg a vasnál, a cementnél és sódernél. Azokon a partszakaszokon hosszú ideje gépmonstrumok bő­­gése roncsolja az emberek nap­palait, éjszakáit, morzsolja szét az álmukat. Mi az, ami itt valójában meg­semmisülhet? Ebben a helyzetben, amikor ismét ócska lemezek forog­nak - kémkedés, agresszió -, a re­csegő, eszelős hangzavarban igen halknak és törékenynek tűn­nek ezek a dolgok. Folyókat elterelni, megfordítani (Szibériában kis híján ez is sike­rült) a természet világában olyan szörnyzett, mint népeket kiszaggat­ni szülőföldjükről, „vagonproblé­mává" minősíteni az elemi életjo­gokat. A civilizált világ tehetetlen­ségének, önzésének szégyenletes bizonyítéka és vádpontja ez. Hogy mit pusztít el mindez az emberi kapcsolatokban, a nemzetek szellemében, azt egyelőre éppúgy nem lehet felmérni, mint az öteológi­­ai következményeket. Példák már vannak. Szánják rá magukat esetleg egy kaszpi-tengeri tanulmányútra, azokon a partokon, ahol a tápláló folyók eszeveszett „szétindáztatása" jóvoltából virágzó kikötők kerültek szárazra, hajócsontvázak aszalód­nak a sós homokban, melyet felkap a szél, és kiéget vele minden életet, úgy hogy tíz- és százezrek kénysze­rültek elvándorolni szülőföldjükről. Kérdezzék őket, hogy vélekednek a természet átalakításáról? Végül a filozófus örök monda­taira hívom fel figyelmüket, melyek évezredek óta mormolnak a min­­denségben: „Minden elválasztha­tatlan apály és dagály. Ahogyan a gyermek játszik a homokkal, per­geti, öntögeti és szétszórja, úgy játszik a nem vénülő örökkévaló­ság a világgal. Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, ugyanazokba a folyókba lépőkre már más víz árad. Folyik testünk, akár a folyó, és anyaga örökké megújul, akár a folyók vize." Megújulni­, mi csakis utódaink­ban tudunk. Örökségeink apáinktól maradtak ránk - ám az olyan örök dolgokat, mint a folyók és a tenge­rek, unokáinktól kaptuk kölcsön. Ha­marosan vissza kell nekik adnunk. Nem lesz menekvés rettenetes kérdéseik előli Baráti Szabolcs A szlovák kormányülés után várható válasz a magyar jegyzékre Találgatások az elterelés időpontjáról (Munkatársunktól) A szlovák kormány ma ülést tart, s dönt várha­tóan a Duna elterelésének az időpontjáról. Közben az MTI prágai tudósítója arról értesült, hogy a Du­na új mederbe terelését nem kezdik meg kedden. A pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat egyik alkalmazottja, aki magát megnevezni nem óhajtotta, szivárogtatta ezt ki. A CSTK csehszlo­vák hírügynökség viszont azt jelentette, hogy hét­főn éjféltől elrendelték a hajózási tilalmat a Duna 1853 folyaikkilométeres jelzésű szakaszán az elre­­kesztési munkák miatt, amelyek két hétig tartanak, erre az időre várakozási helyeket jelölnek ki a vízi járművek számára. Magyar szakemberek szerint viszont az eltereléshez uszályhidat kell kialakítani, de ez is csak kedden lehetséges. Szlovák részről korábban azt jelezték, hogy műszakilag huszadikára készen állnak az elterelés­re, ám nyilvánvaló, hogy az ügy politikai döntést igényel. Erre utalt a szlovák környezetvédelmi mi m­­niszter, aki Binder vízügyi igazgató kíséretében Brüsszelben, EK-körökben puhatolózott. Mint saj­tóértekezletén kifejtette, Pozsony továbbra is nyit­va hagyja az ajtót a tárgyalások és a megegyezés előtt. Hétfőn Karel Van Miert, az EK-bizottság közlekedési és környezetvédelmi ügyekért felelős tagja fogadta Jozef Zlocha szlovák környezet­védelmi minisztert. A német-magyar fórum második éves gyűlé­sén Bonnban Dieter Kastrup, a német külügymi­nisztérium államtitkára óvta Szlovákiát az egy­oldalú lépésektől. A magyar diplomácia ezért feszülten figyelte hétfőn az eseményeket, annak tudatában, hogy a következő huszonnégy-harminchat óra sorsdöntő lehet mind a bősi erőmű, mind a magyar-szlovák viszony sorsát illetően. Külügyi hivatalnokok úgy fogalmaztak, hogy a budapesti kormány továbbra is kész a tárgyalásokra. Emlékeztettek arra, hogy vasárnap szóbeli jegyzéket adtak át a csehszlovák nagykövetnek. A két fél képviselőinek következő tárgyalásáig a szlovák kormány valószínűleg nem kezdi meg a Duna elterelését. Erre lehet következtetni a Po­zsonyból, magas szintű forrásból származó értesülé­sekből, amelyeket hétfőn kapott a magyar Külügy­minisztérium. A kérdés a szlovák kormány keddi, a cseh és szlovák szövetségi kormány szerdai ülésén kerül napirendre. Minderről Herman János tájékoz­tatta a Magyar Távirati Irodát az esti órákban. A külügyi szóvivő beszámolt arról, hogy Klaus Kinkel hétfőn délután telefonon felhívta Je­szenszky Géza külügyminisztert. A német külügy­miniszter arról tájékoztatta a magyar diplomácia vezetőjét, hogy a bősi erőmű ügye felmerült az Eu­rópai Közösség hét végi birminghami csúcsérte­kezletén. Ennek alapján Kinkel külügyminiszter ismételten megerősítette: az Európai Közösség vé­leménye szerint békés úton, higgadtan kell rendez­ni a kérdést. Ebben kiemelkedő fontosságú, hogy mielőbb üljön össze az Európai Közösség szakér­tőinek részvételével a tervezett háromoldalú bi­zottság. A testületnek az Európai Közösségnek az Andriessen bizottsági elnökhelyettes levelében foglalt feltételek alapján kell létrejönnie. (További információink a 4. oldalon) Duray a szlovákiai magyarok tömeges kivándorlásától tart A függetlenség felé haladó Szlo­vákiában etnikai válság körvonalai rajzolódnak ki - figyelmeztetett Du­ray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom vezetője hétfői genfi saj­tóértekezletén. Duray - akit a Reuter a jelentős számú szlovákiai magyar­ság vezetőjeként említett - közölte, hogy a nemzeti kisebbségeknek fo­kozódó diszkriminációval kell szem­benézniük, s hogy a magyarok úgy látják: számukra az autonómia jelen­ti az egyedüli lehetőséget érdekeik megvédésére. - A helyzet most, a de­mokratikusan megválasztott kormá­nyok időszakában rosszabb, mint a kommunisták alatt - mondotta. A szlovákiai magyar vezető meg­említette: az új szlovák alkotmány értelmében a magyarok immár nem használhatják nyelvüket a hivatalos ügyek intézésében, illetve az állami életben. A hatóságok nem adtak en­gedélyt, hogy visszaállítsák a kom­munista rendszerben a szlovák isko­lákkal összeolvasztott magyar isko­larendszert, s elutasították a magyar egyetem létrehozására vonatkozó képviselői indítványt is. Míg az 1948 után szövetkezetekbe vont mezőgaz­dasági területeket általában visszaad­ták eredeti tulajdonosaiknak, a ma­gy­aroktól elkobzott földeket nem jut­tatták vissza. Úgy gondoljuk, hogy január elseje (Csehország és Szlová­kia szétválása) után a helyzet további romlására lehet számítani - mondta Duray, hozzátéve: bár a magyar ki­sebbség mindent meg fog tenni a konfliktusok elkerülésére, de a pro­vokációk lehetőségét nem lehet ki­zárni. (A magyar politikus nem tar­totta kizártnak egy polgárháború le­hetőségét sérti.) Duray végezetül úgy vélte: a hi­vatalos politika a jelek szerint egy­fajta etnikai tisztogatásra törekszik. - Egy nemzeti államot akarnak létre­hozni, ahol az etnikai határok egyben államhatárt is jelentenek - mondotta. - Ha a szlovák kormánypolitika je­lenlegi nacionalista jellege folytató­dik, akkor a magyarok tömegesen ki fognak vándorolni. Számos szlovák ezt is akarja - közölte. Egyébként a sajtóértekezletről tudósító brit hír­­ügynökség maga is megjegyezte: számos, a térséggel foglalkozó szak­értő úgy látja a magyar kisebbségek kérdését, hogy az - a jugoszláv konf­liktus mellett - potenciálisan az egyik legveszélyesebb tényező, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Clinton külpolitikai tanácsadójának nyilatkozata Hazánk fontos szerepet játszik Közép-Európa demokratikus átalakításában (Tudósítónktól) ARKANSAS - Már csak 15 nap a győzelemig - hirdeti egy lelkes kampánymunkás asztala fölött a kézzel írott önbiztatás Clinton Little Rock-i országos választási főhadi­szállásán, ahol persze mindenki óv­ná a másikat az elbizakodottságtól, a tudósító benyomása szerint egyre sikertelenebből. Hiszen a friss fel­mérések is 12-17 százalékos előnyt mutatnak az arkansasi kormányzó­nak Bush elnökkel szemben (50:33- at hétfő, reggel a CBS-tévé), s Perot harmadikként 12:15-tel mintha megállt volna. Hogyne, a hétfői lap­zártánk után (magyar idő szerint éj­félkor) kezdődött harmadik és utol­só elnökjelölti tévévitára készülve a Fehér Ház emberei megpróbálnak lelket önteni a republikánus kam­pányba, a szakadék szűküléséről, a százalékos különbség tíz alá csök­kenéséről nyilatkozgatnak, a ver­seny megfordíthatóságát emlegetik, ám ennek megalapozottságát a Clin­­ton-munkatársak mosolya, kézmoz­dulatai, s persze a hétfő reggeli tévé­elemzések éppúgy cáfolják, mint az árulkodó kampányprogramok. Bush a michigani tévévita után még most is hagyományos republikánus fel­legvárakba kényszerül látogatni, miközben demokrata ellenfele­­ ugyanezt teszi. Clintonék láthatóan komolyan hisznek a „földcsuszam­lásszerű” elektori győzelem lehető­ségében, szóhasználatukban mind többször bukkan fel a „mandátum”, vagyis a nagy politikai felhatalma­zás igénye. Ehhez persze túl kellett jutniuk az „utolsó akadályon”, tehát a hétfői tévévitán. Az egész hétvégén láza­san találgatta mindenki, „melyik Bush" lépett hétfő este pódiumra: az elszántan harcias, avagy az elnökien komoly. Clinton minden eshetőség­re felkészült, s ezért vasárnap­­ elővágott. Kifejtvén, hogy szerinte a „negatív kampány" csak rontott az elnök megítélésén, a demokrata úgy vélte, „ezzel csak ösztökéli az em­bereket, hogy az ő karakterére fi­gyeljenek”. S e támadások látványa „nagyon lehangoló" Clinton szerint. (Folytatás a 3. oldalon) Jena San-kun elnök, Csiang Cö-min főtitkár és­­ Peng kormányfő felállva, tapssal köszöntik a XIV. pártkongresszus befejezését (Kom­mentárunk a 3. oldalon) (Reuter külföldi képszolgálat] Két nappal október 23-a előtt Göncz­ Jelcin találkozó a Kremlben (Tudósítónktól) MOSZKVA - Keddtől az orosz főváros vendége Göncz Árpád. Noha a magyar államfő magánlátogatásra érkezik Moszkvába, nem hivatalos megbeszéléseket folytat orosz köz­életi személyiségekkel is. Göncz Ár­pád szerdán a Kremlben találkozik Borisz Jelcinnel, fogadja őt II. Alek­­szij pátriárka,­­ s várhatóan tárgyal még Ruszlan Haszbulatovval, a leg­felső tanács elnökével is. Göncz Árpád kedd este részt vesz Kő a kövön című drámájának a be­mutatóján, amelynek alkalmából a moszkvai magyar nagykövetség te­vőleges közreműködésével a darab könyv formában, orosz nyelven is megjelent. Az elnök kedden találko­zik a moszkvai magyar kolónia tag­jaival, csütörtökön pedig hazautazá­sa előtt még megjelenik az október 23-i nemzeti ünnep tiszteletére a ma­gyar nagykövet által adandó diplo­máciai fogadáson. Útjának tapaszta­latairól Göncz Árpád csütörtökön nemzetközi sajtóértekezleten számol be a moszkvai magyar kulturális in­tézetben. (v.­) A válság, az aszály ellenére tisztes exportbevétel A mezőgazdaság nem számíthat növekvő állami segítségre Kijuthat-e a válságból a mező­­gazdaság? A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövet­sége (MOSZ) országos tanácsának tegnapi ülésén, áttekintetve az agrár­ágazat jelenlegi helyzetét, a szövet­kezetek átalakulásának eddigi ta­pasztalatait, erre keresték a választ. Az édekvédelmi szervezet társel­nöke, Nagy Tamás vitaindító előadá­sában egyebek mellett megállapította: a mezőgazdaság válsága tovább tart, az elmúlt két évben sem történt érde­mi javulás. Ez jórészt annak köszön­hető, hogy a rendszerváltást megelőző EKA-tárgyalásokon csak politikai kérdésekre próbáltak jó válaszokat ta­lálni, a gazdaság, azon belül a mező­­gazdaság bajainak orvoslására pedig nem helyeztek kellő hangsúlyt, így a korábbi hibák okozta terheket az ága­zatnak tovább kell cipelnie. A mező­­gazdaság öt, elsietetten megalkotott, ezért számos hibát tartalmazó törvény szorításában igyekszik helytállni, ter­melni, de ma már az utolsó tartalékait éli fel. A termelés visszaesett, állandó­sultak az értékesítési és a fizetési ne­hézségek, az üzemek több mint a fele fizetésképtelen, a csődeljárások nem hozzák meg a kívánt eredményt, hihe­tetlenül leromlott a mezőgazdaság el­­tartóképessége, a falvak jelentős há­nyadában a munkanélküliségi ráta meghaladja már a 30-40 százalékot. A jelenlegi pénzügyi rendszer alkal­matlan az ágazat finanszírozására, a földművelésügyi tárca anyagi segítsé­ge, amely elsősorban az aszálykárok mérséklését szolgálta, későn érkezett és nem is volt elégséges. (Folytatás a 9. oldalon) Paraziták vagy mazochisták? 6. oldal Rejt-e titkot a szülőszoba? Akadályok a felsőoktatási tövény útjában Universitas rovatunk a 10. oldalon■ Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1992. október 20., LV. évfolyam, 248. szám MA BELFÖLDÖN Milyen a jó médiumelnök? 4. oldal Ki fizeti a 13. havi bért? 5. oldal Szapáry György: Van lehetőség a költségvetési hiány csökkentésére Dr. Kovács István: A pénzhiány megtizedeli a vállalkozásokat 8. oldal A belpiac ünnepén 9. oldal Hamlet Shell-emblémás pólóban 11. oldal KÜLFÖLDÖN Iliescu első találkozója Tőkéssel az éhségsztrájk óta 2. oldal Jelcin és a triumvirátus 2. oldal Milosevics és Panics is felkészült a politikai leszámolásra 3. oldal Van-e kiút a valutaválságból? 9. oldal HOLNAP A „Peyer­összeesküvés” túlélői 6. oldal Szatmári indulatok 7. oldal Kiss Dénes ’56-ban 11. oldal

Next