Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

SZOMBAT, 1992. október 24. Hazai tudósítások Magyar Nemi 5 56-ban háború zajlott Magyarországon A legfőbb ügyész elrendelte a nyomozást A Legfőbb Ügyészség a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t: ,A legfőbb ügyész dr. Zétényi Zsolt, dr. Fekete Gyula és dr. Bogdán Emil országgyűlési képviselők 1992. október 12-én kelt feljelentésében foglaltakra figyelemmel nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek ellen a Btk 165. paragrafusába ütköző és az 1956. évi forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elkövetett háborús bűntett alapos gyanúja miatt.” Az említett képviselők a legfőbb ügyésznél azok ellen tettek büntetőfeljelentést, akik a különféle közokiratok és magánokiratok tanúsága, valamint a köztudomásúnak tekinthető események egyéb tényei szerint 1956 októberében és azután a magyar forradalommal és szabadságharccal összefüggésben olyan cselekményeket követtek el, amelyek háborús bűncselekményeknek minősülnek. A feljelentők állítják: a rendelkezés jövőre szóló érvénnyel változatlanul hatályos, s a büntethetőség elévülése kizárt. A feljelentés szerint háborús bűncselekményeket követtek el azok, akik a legitim kormány ellenében 1956 októberében és novemberében a Szovjetunió agresszióját kezdeményezték és segítették a megszállást; az idegen hatalmat a legitimitás nélküli kormány tagjaként vagy az uralmat gyakorló párt vezetőiként kiszolgálták; a szovjet csapatokkal fegyveresen szembeszálló magyar katonák, nemzetőrök és más honvédő fegyveresek megbüntetését és kivégzését akár statáriális jogszabályok kibocsátásával, akár a jogalkalmazás irányításával vagy más módon előmozdították, akadályozták a kelet-európai térség demokratikus átalakulását. Balsai István igazságügy-miniszter pénteken a Kál községben tartott '56-os emléktábla-avatáson kijelentette: 1956 őszétől háború zajlott Magyarországon. Az elkövetkező napokban ennek megfelelően három törvény is beterjesztésre kerül, amely révén kielégíthetők lesznek az igazságtételre vonatkozó elvárások. Az akkori bűnelkövetőket háborús büntetőjog alapján vonják majd felelősségre. Magyar-szlovén együttélés A magyar-szlovén hídépítés jegyében tartotta legutóbbi rendezvényét a Hunyadi Szövetség budapesti szervezete, ahol először Hornyik Miklós író, a Világszövetség című folyóirat főszerkesztője nyitotta meg Kocsis Gyulának, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatójának Szarajevó - békében című fotókiállítását. A várost 1984-ben megörökítő békés képek immár dokumentumok, hiszen halotti beszéddé váltak a mostani háborúban romba döntött városról. Ezután a Chicagóban megjelenő Szivárvány című folyóirat szlovéniai magyar tematikus számát mutatták be az érdeklődőknek. Magyarként délnyugaton címmel Székely András Bertalan művelődésszociológus készítette az összeállítást szlovéniai kisebbségi irodalmunkról és művészetünkről. Az est befejezéseként Székely András Bertalan A Rábától a Muráig című, a Püski Kiadónál megjelent tanulmánykötetét mutatták be, amely a magyarországi szlovén, illetve a szlovéniai-muravidéki magyarság tizenegy évszázados együttélését mutatja be a kölcsönösség jegyében. (botlik) · ": -~1 ···w a: * · r -Éhségsztrájk az áfa ellen ^ Az újonnan csatlakozottakkal együtt - az ország nyolc településén - immár huszonhárman folytatnak éhségsztrájkot a Létminimum Alatt Élők Táraságának felhívására. A tiltakozó akció célja a kormánnyal visszavonatni a kétkulcsos áfa bevezetésére benyújtott törvényjavaslatot Lapunk érdeklődésére Valencsik Ferenc, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy - bár éhségsztrájkjukat készek a legvégsőkig folytatni - bíznak benne, hogy a parlament szerdai ülésén már nem kerül sor a kifogásolttörvénytervezet tárgyalására. A sztrájkolók csak üres kávét, kristályvizet és vitaminkészítményeket hajlandók magukhoz venni. A tiltakozó akcióban részt vesz a tavasszal önkéntes tűzhalált halt taxisofőr özvegye, valamint Ilkei Csaba országgyűlési képviselő is. Pénteken az Állampolgári Jogvédő Liga támogatásáról biztosította az éhségsztrájkolókat, akik - egyelőre - elutasították az orvosi felügyeletet. (rt) Csökkent a Cavinton ára Drágulnak az importgyógyszerek November közepétől öt-hat százalékkal emelkedik az importgyógyszerek ára. Az áremelés az összes gyógyszerforgalom hozzávetőlegesen negyven százalékát érinti. Utoljára augusztus elején drágultak a gyógyszerek. Akkor a társadalombiztosítás a gyógyszerár-támogatási keret hiányának mérséklését remélte az intézkedéstől. Dr. Matejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerésze szerint az augusztusi áremelés óta sem csökkentek látványosan a társadalombiztosító gyógyszerkiadásai. Az 1992-re előirányzott 27 milliárd forintos keret már október elején elfogyott. Év végéig tízmilliárd forint fölé emelkedhet a hiány, ez azt jelenti, hogy a gyógyszerkeret 37 százalékkal szűkösebb a tényleges szükségleteknél Az országos főgyógyszerész hangsúlyozta: a „szorító gondokat" csak súlyosbítja, hogy a lakosság már a jelenlegi árakat sem tudja megfizetni. Ennek oka, hogy az orvosok a gyógyszerrendeléskor nem figyelik az árakat, holott a kínálat alkalmat adna a beteg anyagi helyzetéhez való alkalmazkodáshoz. Matejka Zsuzsanna adatokkal igazolta, hogy miközben a lakosság egyes rétegei nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek, egyre gyakoribb a drágább gyógyszerek rendelése. A társadalombiztosítást az idei igen jelentős hiány kényszeríti arra, hogy az importgyógyszerek fogyasztói árát megemelje. A főgyógyszerész leszögezte: ezt a lépést az ismétlődő forintleértékelések indokolják, amelyekre az OTF-nek nincs befolyása. (A Magyar Nemzet információi szerint a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés beterjesztése miatt hozták másfél hónappal előbbre az importkészítmények áremelését. Ezzel ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy újabb, igen jelentős áremelkedésekre számíthatunk az elkövetkező esztendőben. A jövő év elején ismét áremelésre kerül sor a forintleértékelések miatt - mondotta a főgyógyszerész. A napokban kezdődik a társadalombiztosítás és a gyártók közötti áralku, amelynek tétje: a bejelentett húszszázalékos termelői áremelkedésből mennyit sikerül leszorítani a biztosítónak. A jövő évi költségvetés ismeretében ugyanis csaknem bizonyos, hogy a termelői árdrágítás hatására a lakossági terhek is megnőnek. Matejka Zsuzsanna véleménye szerint ekkora áremelkedés mind a társadalombiztosítás, mind a lakosság szempontjából elfogadhatatlan. Az OTF ,keményen tiltakozik” a kétkulcsos áfa bevezetése ellen, szeretnék elérni, hogy a gyógyszerek után ne kelljen adót fizetni. Az áfa nyolc százalékkal emelné meg a gyógyszerárakat. A jövő évi költségvetés 37 milliárd forintot szán gyógyszertámogatásra. (Ez az idei keret és a hiány összege.) Amennyiben a társadalombiztosítás tartaná magát ehhez, akkor 35-40 százalékos fogyasztói gyógyszeráremelésre lenne szükség - mondotta a főgyógyszerész. Matejka Zsuzsanna szerint ez politikailag vállalhatatlan. Ugyanakkor a gyógyszerár-támogatás racionalizálása néhány biztató eredményt is hozott. Augusztus óta a társadalombiztosítás az azonos hatóanyagú készítményeket azonos mértékben támogatja. Eredményeként elsősorban a külföldi gyártók termékei drágultak, aminek hatására visszaesett forgalmuk. Ennek megakadályozására sorra csökkentik áraikat. A Cavinton támogatását a nyáron 95 százalékról 80 százalékra módosította a társadalombiztosítás, a forgalomesés megakadályozására a gyártó 199 forint helyett 168 forintot kér, cserébe a tb visszaállította az eredeti fogyasztói árat Olcsóbb az inzulin Az utóbbi hónapokban nagy felháborodást keltett a hazai cukorbetegek mintegy 150 ezres táborában, hogy az újonnan behozott humáninzulin-készítményeknek csupán ampullis változatát kapták térítésmentesen, a patronos formáért fizetniük kellett. A társadalombiztosítás nehéz helyzete azonban nem tette lehetővé, hogy ehhez is minden cukorbeteg ingyen jusson hozzá, mivel egy biztosítottra évenként 2560 forint jut a tb gyógyszertámogatási keretéből, és a patronos humáninzulint használó cukorbajosok ennek tizenötszörösét használják fel. A megtakarítások érdekében a társadalombiztosító eredményes tárgyalásokat folytatott a gyártó cégekkel: azok 13 százalékkal csökkentették a patronos humáninzulin termelői árát, cserébe a társadalombiztosító kiterjesztette a kedvezményezettek körét. Ezentúl a 18 év alatti cukorbeteg, a gyermeket váró vagy tervező súlyos diabéteszes nők és az intenzív inzulinkezelésre szorulók is térítésmentesen juthatnak hozzá a készítményhez. (C) Az orvosi kamara egyetért a reformmal A Magyar Orvosi Kamara támogatja a H élsőségügy reformjának jövő évre tervezett lépéseit - derül ki dr. Surján"László népjóléti"miniszternek és dr. Brooser Gábor, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a hét végén aláírt együttes állásfoglalásából. A lépésnek az ad különös jelentőséget, hogy eddig a jövő évi változásokkal kapcsolatban csupán a kételyeit hangoztatta az orvostársadalom és az egészségügy gazdasági menedzsmentje. A közös nyilatkozat minden bizonnyal összefüggésben van a kamarai törvény késésével. A törvényjavaslatot még nem terjesztették a kormány elé, holott enélkül piaci körülményeket bevezetni az egészségügyben csaknem lehetetlen. Az orvosi kaman állásfoglalása leszögezi, hogy a jelenlegi ellátórendszer súlyos anyagi gondokkal küzd, az intézmények működtetésére szánt öszszeg nem fedezi az inflációból, a kétkulcsos áfa tervezett bevezetéséből eredő többletkiadásokat, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók, ezen belül különösen az orvosok bérhelyzete messze elmarad a nemzetközi szinten elfogadott arányoktól. Megállapították, hogy a következő években várható súlyos gazdasági helyzet menedzselése csak olyan eszközökkel történhet, amelyek az egészségügy távlati átalakításának irányába hatnak. Egyetértettek- a teljes körű betegbiztosítás fenntartása mellett - az egyes piaci eszközök fokozatos bevezetésével az egészségügyi ellátórendszer minden szektorában, különös tekintettel a teljesítményfitanszírozásra. Az előkészítő munkálatokra munkacsoportok felállítását határozták el, melyek - többek között - kiemelten foglalkoznak a reform további folyamatával, a közalkalmazotti törvény egészségügyi szektorban való alkalmazásával. Egyetértettek a Magyar Orvosi Kamara jogainak törvényi szintű szabályozásainak fontosságában. A Népjóléti Minisztérium az orvosi kamaráról szóló törvénytervezet kormányhoz való benyújtása érdekében a szükséges lépéseket megteszi. (é.a.) New York és NewyorkA történet a múlt század hetvenes éveiben kezdődik. Egy sovány felvidéki fiatalember tanítói diplomával és könnyű kofferével megérkezik Pestre. Fővárosi állást szeretne, amihez ajánlólevelet is hozott hazulról Popper Ármin nagykereskedőhöz címezve. Szerencséjét naivitásának és egy darab ezüstforintosának köszönhette. Még aznap kiderül, hogy az állásra jobb esetben is évekig kell várnia. Kevés pénze gyorsan olvad, így elhelyezkedik egy lipótvárosi nagykereskedő családjánál házitanítóként. Néhány év alatt jogot végez és megtanul franciául. Rövid idő múlva már dr. Arányi Miksaként, állami kiküldetéssel Párizsba utazik. Egy kávéházban megismerkedik a századvég legnagyobb biztosítótársaságának - a Newyorknak - a képviselőjével. Megbízatással tér haza magyarországi fiókhálózat kiépítésére. Mivel a társaságnak Európa minden fővárosában van már palotája, s mivel a saját ház mindenütt kitűnő referencia, az amerikaiak felépítik Erzsébet körúti „felhőkarcolójukat”. Dollárban nem volt hiány, a millennium előtti években meg amúgy is felgyorsultak az építkezések a fővárosban. Az 1892 tavaszán még üresen tátongó telek helyén két év múlva már készen áll a csodálatos palota - egy csepp az igazi New Yorkból. A túlméretezett reklámötletből a világ talán legnagyobb és legszebb kávéháza lett. Az épületet a kor neves építésze, Hauszmann Alajos tervezte, aki a költségvetést tekintve teljesen szabad kezet kapott. Itt minden valódi, semmilyen hamis anyagot nem használnak. Nincs habarcsmárvány és pléh-bronz! Falait faragott kőburkolat fedi, lábazata sárga és vörös gránit. A homlokzatot allegorikus szobrok díszítik, a mennyezetet Magyar-Mannheimer olajfestményei. Pazar berendezése világot járt embereket is meghökkentett: a csavart márványoszlopok, a szökőkút, az újszerű erkélymegoldás, a karzatlépcső bronzszobrokkal díszített feljárata, a velencei csillárok szikrázó fénye soha nem látott pompával veszi körül a belépőt. A közönség tódul a kávéházba. Úgy tűnik, a biztosítótársaság jó befektetést csinált. „Nem lekicsinylendő dolog az, ha naponta néhány ezer ember elmegy reggelizni, feketézni a Newyorkba, pár száz asszony itt zsúfol délután, s színház után ismét a Newyork a találkozóhely, így aztán mindig és mindenki a Newyorkot emlegeti!" Páratlan reklám egy ilyen közismert palota. S ha valaki hébe-hóba óvatosan érdeklődik, vajon jó-e a biztosítóintézet - amely ügyfeleit is ott fogadja az ügynökök pókerarccal válaszolnak: „nézzen körül a kávéházban és nézze meg ezt a vityillót!" Pest legújabb nevezetességére mindenki kíváncsi. Az emberek kiöltöznek, és elmennek megcsodálni a kávéházat, de csak egyszer. Úgy érzik, nem nekik valóez a kávéházi nagytemplom, s visszatérnek a józsefvárosi és tabáni kiskocsmákba. S néhány hónap múlva a fényes termekben már több a pincér, mint a vendég. Közben az Élet- és Járadékbiztosító (fény derülvén szélhámosságra alapított üzleti vállalkozásokra) lassan egész európai hálózatát kezdi felszámolni. S ha a New York-társaság ki is vonul az országból, a Newyork itt marad. Lassan kezd kialakulni a vendégköre is, bár az első években még nagyon tarka a publikuma. Nagy Lajos így emlékezik vissza a régi időkre: „ Van olyan vendég is, aki itt könyvel a kávéházban, aki itt írja versét, aki itt árusítja könyvét, aki itt keres állást, aki itt gyártja cikkeit... És olvasnak... Kapni lapokat - napilapokat és hetilapokat, belföldieket és külföldieket, képeseket vagy szövegeseket, sőt képteleneket is...” A pestiek a maguk módján veszik birtokba a kávéházat. Ekkor már újságírók, filmesek, muzsikusok, festők, színészek is járnak ide. A közeli Otthon-körből az írók is sűrűn benéznek, így szenvedélyes irodalmi viták színhelye lesz a kávéház, a karzatra költözik a Nyugat híres szerkesztőségi asztala is . Itt bírálta Osvát szerkesztő a Nyugatnak beküldött műveket, itt ültek Karinthy, Kosztolányi, Somlyó Zoltán, Tóth Árpád, az ifjú nyugatosok. Itt foglaltak helyet a befutottak és a nagy reményű névtelenek, a született arisztokraták és a szellem arisztokratái. Nevük és műveik új korszakot jelentett irodalmunkban. Kellér Andort idézve: „Molnár Ferenc a karzaton írta a „Liliom"-ot. Viszont Heltai Jenő a földszinten a bejárat melletti ajtónál rótta egymás mellé a „ János vitéz” verssorait, mely munkájáért egy összegben és örökáron 300 koronát kapott. Tóth Árpád ugyancsak a karzaton álmodta és rendelte betűkbe legszebb versét, a „Hajnali szerenád”-ot, reggel fejezvén be a poémát, így: „Álmodban, amit reggelre elfelejtesz. Sirasd el az én züllött életem”. A papos képű, az írást ujja hegyében érző Osvát, mint gondoskodós üldögélt csibéi: Karinthy, Kosztolányi, Somlyó, Csáth és Tóth Árpád között... Itt kérte meg Beöthy László, a Nemzeti akkori igazgatója Gárdonyit, hogy írjon parasztdarabot. Gárdonyi nagy előleget kért, Beöthy tudta, hogy állami színház olyan nagy summát nem adhat. Erre a Nemzeti nagy tekintélyű igazgatója felment az Otthonba kártyázni, „kinyerte” az előleget, visszajött a kávéházba és átadta az írónak a pénzt, így készült el a „Bor”. Szomaházy István két parti alsós között írta folytatásokban gépírókisasszonyról szóló regényét, amely kimutathatóan egyetlen őse az összes női karrierregénynek, filmnek és színdarabnak. A kilencszázas években a Newyork gazdái az irodalompártoló Harsányi fivérek lettek. Nevükhöz fűződik az „írótál” vagy „kis irodalmi” bevezetése: „kevés sonka, szalámi és sajt csinosan tálalva fillérekért, csak íróknak”. Ehhez jött még Reisz Gyula, ,minden idők legirodalmiabb főpincére” támogatása, aki írószert, cégjelzéses kutyanyelvet és biztatást éppúgy adott, mint aszpirint A kávéház külön nevezetessége a „veseasztal” volt. Terítékre került minden művészeti és irodalmi esemény, s a kávéval együtt egy-két eleven írót is elfogyasztottak - ahogy ezt Szomaházy megjegyzi. De ekkor már 1913-at írunk, s a kávéházat a Harsányi fivérek kénytelenek eladni a Bánó és Szabó cégnek. A Newyork élete kezd megváltozni. Az étlap egyre szegényesebb, s a törzsasztalok üresen állnak. Újfajta publikum jelenik meg a hadiszállítóké. 1918-ban újra eladó a kávéház. Az írók szétszóródnak, a Nyugat visszaköltözik a Centrálba. A húszas évek elején a kávéházat részvénytársaságok veszik bérbe. Versek már nem születnek, csak kiírások a hamutartókra: „Ne politizálj, szórakozz!" És akkor jött Tarján Vilmos újságíró, korának legjobb riportere, aki kártyán nyert félmilliós nyereségéből harmadmagával megvásárolta a Newyorkot. Renováltatta és korszerűsítette. Akkoriban a legtöbb kávéház már café-restauránt, s az emberek hozzászoktak, hogy ebédelni is a kávéházba járjanak. Az óriási helyiség alsó szuterén része lett az étterem, amit a pesti zsargon „mély víznek” keresztelt el. A nyitás napján Molnár Ferenc és egy jókedvű újságírótársaság a Dunába dobják a kávéház kulcsát, hogy azt ne lehessen bezárni. Tarján néhány hét alatt idecsalogatta a Nemzeti Kaszinó legelőkelőbb vendégeit. 1920-1936 között a Newyork Budapest éjszakai életének központja. Eleinte nem volt műsor sem, mert a nagy attrakció maga a közönség volt. Világhírességek énekeltek jókedvükben a Newyork-bárban: Alpár Gitta, Richard Tauber, sőt még Saljapin is. Később kabarékat játszottak az asztalok között. Ha egy világhírű ember Pestre jött, biztosan elment a Newyorkba vacsorázni, s a névsor Josephine Bakertől Ramon Navarróig oldalakat tesz ki. „Specialitása volt a Newyorknak, hogy egy és ugyanazon időben a legkülönbözőbb kategóriájú publikum foglal helyet benne. Egy király, egy cigány."A nap mind a huszonnégy órájában zajlott benne az élet 1936- ig, míg Tarján Vilmos volt a gazdája. Utódairól nem szólnak a krónikák. És hogy mi történt 1945 után? „A háború után melaszt és krumplit árultak a kávéházban, később cipőket. 1954 óta Hungária néven ismét vendéglátóhely" - írja Gundel Imre A vendéglátás emlékei című könyvében, a többi pedig már egy másik történet. Nagyváthy Éva HÍREK GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök csütörtökön táviratban üdvözölte II. János Pál pápát trónra lépésének évfordulója alkalmából. EMLÉKNAPOT RENDEZ október 30 án Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek szabadulásának évfordulóján Felsőpetényben és Rétságon a Nógrád megyei közgyűlés, a rétsági 31. Hunyadi János gépesített lövészdandár, a váci egyházmegyei hatóság és a felsőpetényi önkormányzat. Az ünnepségsorozat keretében a bíboros fogva tartása idején használt oltárnál ünnepi szentmisét celebrál dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. KISEBBSÉGELLENESNEK tartja a kisebbségi törvény tervezetét a Magyarországi Romaparlament. Különösen hátrányosnak tartják azt a kitételt, amely szerint csak azon a településen alapítható kisebbségi önkormányzat, ahol a kisebbség számaránya az összlakosságon belül meghaladja az ötven, vagy a képviselő-testületben a harminc százalékot. A Romaparlament olyan törvényt szeretne, amely a kisebbségek jogait maximálisan garantálja, emellett lehetővé teszi egy polgárosodó, emancipálódó cigányság kialakulását. TILTAKOZÓ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS kezdődött a nők nyugdíjkorhatárának a kormány által tervezett felemelése ellen a Kereskedelmi Szakszervezetek Zala megyei szövetségéhez tartozó szervezeteknél. Az idevágó s a parlament elnökéhez továbbítandó levél társadalomellenesnek, gazdasági, egészségügyi és szociális szempontból indokolatlannak tartja a tervezett intézkedést. ESKÜT TETTEK PÉNTEKEN Székesfehérvár főterén Tolna megye új rendőrei, akiknek többsége a Szegedi Tiszthelyettesképző Iskola szekszárdi kihelyezett tagozatának hallgatója. A 70 új rendőr az év második felében került állományba a dél-dunántúli megyében. AZ UTÓBBI IDŐK legnagyobb fővárosi beruházásáról írtak alá megállapodást csütörtökön. A Józsefvárosban felépítendő bevásárló- és üzletközpont-létesítésről szóló, 950 millió márkás beruházás alapszerződését Sárközi Ákos, a Viki kerületi önkormányzat ügyvezető polgármestere és a Credicom ingatlanfejlesztéssel és beruházással foglalkozó belga cég alelnöke írta alá Budapesten a Kempinski Szállóban. DOKUMENTUMként sorozatot ad ki az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni nyírségi megtorlásokról a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az első kötetet, amely a nagykállói volt járás területén történt leszámolások hiteles iratait tartalmazza, közel hároméves gyűjtőmunkával Németh Péterné Dikán Nóra muzeológus állította össze.