Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

Kereszténység István előtt? Utánpótlás nélkül a Donnál Tudomány rovatunk a 10. oldalon Magyar Nemzet Gazdasági mellékletünkben: Új szabályzat a tőzsdén Verseny az agrártermelésben Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1992. november 9., LV. évfolyam, 264. szám Ki ítél? Ki ítél és hogyan? Mire figyel a bíró? Mit tart szem előtt a pulpitu­son? Fundamentális kérdései ezek minden jogállamnak. De különö­sen kényes kérdés napjainkban nálunk, a rendszerváltás után, az­óta, hogy a parlamentáris demok­rácia jogforrásából merített a ma­gyar alkotmány. Legutóbb a fővárosi összbírói értekezleten mindez mégsem ke­rült közvetlenül szóba. Pedig nem is olyan régen, hasonló értekezle­teken bírák százait traktálták a jog alkalmazásával összefüggő politi­kai és szakmai igényekkel. Az igazságügy-miniszter most viszont elsősorban az igazságszolgálta­tás változó feltételeiről beszélt, vázolva a bírói munka tárgyi és személyi változásainak kétéves mérlegét. Aláhúzta az egységes joggyakorlat fontosságát, de a bí­rói szakma jelesei előtt - számos elődjével ellentétben -, szerencsé­re, nem bontotta le utolsó paragra­fusig a nagypolitikát. Beérte annyival: türelmetlenül várja a Legfelsőbb Bíróság iránymutatá­sát. Néhány régi vágású szakma­beli talán csalódottan kelt fel a he­lyéről az értekezlet végén, mert nem kapta meg a szokásos „eliga­zítást". De bízzunk benne: ma már ez a kisebbségi vélemény. S ne is jöjjön vissza az az idő, amikor a politikus mondta meg a bírónak, hogyan ítélkezzen. Elmagyarázva a törvény tudójának, hogy mi hasz­nos az országnak, a népnek, a so­kat hangoztatott szocialista törvé­nyességnek. És ilyen összbírói érte­kezletek után az ember nem cso­dálkozhatott, ha arról hallott, hogy olykor - kényesebb büntetőügyek­ben - még a legutóbbi években is a politikai bizottság ülésein dőlt el, mikor indul büntetőeljárás, netán azt is megszabva, hány ember el­len emeljenek vádat. (S talán mon­dani sem kell, a Fehér Házba tele­fonáló igazságügyi bennfentes Demszky Gábor perében is hama­rabb megtudhatta, mi lesz az ítélet, mint a Fő utcai tárgyalóterem hall­gatósága.) Az összbírói értekezle­tekeken a miniszter rendre meg­moshatta a bírák fejét, ha azok­­ haladjunk a történelmi kronológia sorrendjében­­ nem a nép jogérzé­ke szerint ítélkeztek, ha lágyszívűek voltak az „ellenforradalmárokkal" szemben, vagy a legutóbbi idők­ben pusztán azért, mert törvénysér­tő gyakorisággal alkalmazták a Btk. enyhítő szakaszát... Ma már önálló hatalmi ág kép­viselőit tiszteli az alkotmány a bí­rói karban, amely aprólékos politi­kai direktívák nélkül (pusztán a tör­vényre, saját lelkiismeretére, no meg szaktudására hagyatkozva) jól elboldogul a pulpituson. Fontos ezt hangsúlyozni, hi­szen a politika számára mindig nagy a kísértés, hogy átlépje a bí­rói autonómia demarkációs vona­lát. Friss még az emléke a megyei bírósági elnökök kinevezése körüli B­erpatvarnak. Előfordul az is, egy bíróságra tartozó ügyben, kompetenciáját túllépve a parla­ment egyik szakbizottsága mond „jogvéleményt". S minisztériumok is hajlamosak erre. Ám akár tet­szik a politikának, akár nem, ma már alkotmányos kötelezettség, hogy mindenki tartsa tiszteletben a bírák függetlenségét, a bírói au­tonómiát. Akkor is, ha a bíróság mondjuk egy nemszeretem pártel­nököt legitimál ítéletével (lásd kis­gazdaügy). Akkor is, ha az ügyész tesz látszólag „keresztbe" egy politikai precedenspernek, megtagadva a nyomozást. Különben ismét jönnek azok az unalmas, hosszú összbírói érte­kezletek, ahol ismét csak üres szó­lam lesz a bírói autonómia, és a politika, a végrehajtó hatalom en­gedelmes szolgálóleányává fo­kozza le Justitiát. Bodnár Lajos Méltatások a prágai tavasz vezéréről Dubcek történelmi szerepe HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Világszerte számos vezető po­litikus méltatta a szombaton elhunyt Alexander Dubcek történelmi érdemeit. Mikor a „bársonyos forradalmat” követően Václav Havel 1989 decem­berében elfogadta az elnöki széket, legfőbb feltételeinek egyike volt, hogy Alexander Dubcek, a forradalom má­sik jelképe, bármilyen poszton, de ott álljon mellette. A szövetségi gyűlés el­nökévé választott, hetvenéves korában elhunyt Dubcek előtt tisztelgő első bú­csúztatójában Havel a csehszlovák történelem „kétségkívül kiemelkedő egyéniségének” nevezte a szlovák po­litikust, a mindvégig az „emberarcú szocializmus” mellett kiálló reform­kommunistát, akit „kedves, nyílt és egyszerű” embernek ismert. Mélyen megrázott a halála - mondta Havel. A szeptember elsején a Prága és Bru­nn közötti autópályán autóbalesetet szenvedett és szombaton bekövetke­zett haláláig a prágai Na Homolce kór­házban ápolt Dubcek a prágai tavasz elfojtását követően a szabadságért és a totalitarizmus ellen folytatott harc szimbólumává vált - utalt rá Bohuslav Géci, a szlovák kormány szóvivője. (Folytatás a 2. oldalon) Keresztes K. Sándor: Érdemi tárgyalásokat! Közös megoldást kell találni Bősre A bősi erőmű építési munkálatainak leállítását sürgető EK-levél értékelésére és a mind súlyosab­bá váló válság lehetséges megoldásának vázolásá­ra kérte lapunk Keresztes K. Sándor környezetvé­delmi minisztert. - Hogyan értékeli az EK-bizottság levelét, illetve az abban foglalt felszólítást arra, hogy november 21- én le kell állítani a bősi erőmű építését célzó munká­latokat? - Örömmel és megnyugvással tölt el az a két tény, hogy a csehszlovák szövetségi kormány né­hány nappal ezelőtt jóváhagyta a londoni jegyző­könyvet, továbbá főként az, hogy vállalta a hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös megjelenést. Ez lehetővé teszi, hogy a fennálló jogi és pénzügyi vi­tás kérdéseket ott rendezzük. De tisztán kell lát­nunk azt, hogy a bíróság nem tudja megoldani a problémát, nem fogja elsimítani a nézeteltéréseket. Ezért tartom nagyon fontosnak a másik döntést, nevezetesen azt, hogy az EK az építési munkálatok leállítására határidőt szabott. Ezáltal lehetővé válik, hogy reményeink szerint érdemi tárgyalások kezdődjenek a probléma konkrét megoldásáról. E tárgyalásoknak mindeddig az volt az akadálya, hogy a csehszlovák fél nem volt hajlandó leállítani az építkezést. Úgy gondolom, hogy amennyiben a pénteken kezdődött, két hétre tervezett szakértői munka eredménnyel végződik - és ennek a szakér­tők közötti nézeteltérések ellenére van valószínű­sége - mindez alapot adhat valamifajta állásfogla­lásra Brüsszelben. És ha sikerülne az építési mun­kálatok további felfüggesztésére vonatkozó dön­tést meghozni, akkor a felfüggesztés ideje alatt újabb és kibővített szakértői munka kezdődhet, amelyről már korábban szó volt. Csak most nem azzal a céllal, hogy a szakértők az erőmű milyensé­géről foglaljanak állást, hanem azzal a céllal, mi­ként lehetne a problémát megoldani. Meggyőződé­sem, hogy ez a munka is csak az EK részvételével lesz igazán sikeres. Ám hozzá kell tennem azt is, hogy erre mind a szlovák, mind pedig a magyar fél rá van kényszerítve. E problémát ugyanis egyolda­lú tervezéssel, illetve egyoldalú kivitelezéssel nem lehet megoldani.­­ A bizottság november 21-ét szabta meg az építé­si munkálatok leállításának határidejeként De nem túl hosszú az addig hátralévő időszak arra, hogy a szlovák fél további jelentős építkezési munkálatokat hajtson végre az úgynevezett állagmegóvás ürügyén?­­ Egybehangzó jelentések szerint, sőt az épít­kezést vezető Julius Binder közlése szerint az erő­mű építésének befejezésére irányuló kivitelezési munka leállt. Erre bizonyítékok vannak. Remélem, hogy ezeket a munkálatokat nem kezdik újra, ha­nem ténylegesen azokat az elsősorban javítás jelle­gű munkálatokat végzik el, amelyekre szükség van - például nem működik a négy vízleeresztő zsilip­kapu mindegyike -, illetve azokat a munkákat, amelyek az általuk megígért 95 százalékos vízho­zam átadásához szükségesek. Hiszen a mostani műszaki paraméterek mellett ez nem teljesíthető. Úgy ítélem meg, hogy a mostani döntés a hátralé­vő két hétben elsősorban ezekre a munkálatokra vonatkozik. Az első szakértői bizottság által össze­állított jegyzőkönyvből nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül sok provizórikus építési megoldást al­kalmaztak, s ezek korrekciója például azért szük­séges, hogy az átmeneti helyzetben a megígért víz­hozamot biztosítani tudják. - Az EK levelében foglaltak, illetve a hágai Nem­zetközi Bírósággal kapcsolatos jegyzék mindenképp pozitív jelnek számít. De a szlovákok partnerek lesz­­nek-e? - Ennek van egy jogi és egy politikai aspek­tusa. Azt hiszem, hogy a jogutódlás terén egy ilyen jellegű döntés éppúgy köti a szlovák kormányt, mint bármilyen más szerződés. De van egy politi­kai vetülete a dolognak, amely nézetem szerint legalább olyan jelentős, mint a jogi. Nevezetesen, ha Szlovákia valóban európai integrációra törek­szik, valóban európai állam kíván lenni, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a konfliktus meg­oldásához ehhez méltó európai formákat kell talál­nia. S ki kell használnia azt a lehetőséget, amelyet ezen a téren az EK nyújt. Ha ezt nem venné igény­be, megítélésem szerint az olyan negatív politikai következményekkel járna, amelyet egy józanul, fe­lelősen gondolkodó kormány nem vállalhat. (Folytatás a 4. oldalon) „Csernobil-vita” Bécsben (Tudósítónktól) WASHINGTON - Múlt heti bé­csi megbeszéléseiken az orosz nukle­áris szakértők tudatták nyugati kollé­gáikkal, hogy időhatár nélkül működ­tetni kívánják „csernobili típusú” atomerőműveiket, s amennyiben a Nyugat fokozni kívánja ezek bizton­ságát, nyújtson hozzá anyagi támoga­tást - jelenti címoldalas, terjedelmes beszámolójában a vasárnapi The New York Times. Ebből akár újabb vita is keletkezhet Moszkva és Washington között, mivel a hivatalos amerikai ál­láspont szerint e reaktorokat le kellene zárni, s evégett a Bush-kormány kife­jezetten megtiltaná az effajta „feljaví­tás” finanszírozását. Az amerikaiak véleménye szerint ezeket az erőmű­veket sohasem lehet a nyugatiakéval azonos biztonságúvá alakítani, amit az orosz szakértők hír szerint hevesen vitattak. S olykor állítólag keserűen kifakadtak. A.J. Hárshegyi Frigyes: Le akartuk hűteni a várakozásokat Mától forintleértékelés Mától 1,9 százalékkal leérté­­keli a forintot a Magyar Nemzeti Bank - jelentette az MTI. A döntés hátteréről va­sárnap délután Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét kérdeztük, aki elmondta: Az MNB reálértékben enyhén felértékelő politikájának logikus következménye volt a mostani lé­pés. Ezenkívül a jegybank vezetésé­nek feltétlenül célja volt az is, hogy az előttünk álló hónapokra a leérté­kelési várakozásokat lehűtse. Tehát nem elsősorban a gazdaság mostani helyzete indokolja a nemzeti valuta devalválását, jóllehet a infláció ná­lunk nagyobb, mint a nyugati orszá­gokban. A mostani jegybanki lépés afféle „megelőző-megelőlegező” le­értékelésnek számít, a központi bank nem utólag akart reagálni. Arra a kérdésre, a keresztárfo­lyamok alakulása mennyiben járult hozzá a forintleértékeléshez, Hárs­hegyi Frigyes elismerte, hogy ez is az okok között szerepel. Az utóbbi időben ugyanis a dollár erősödése miatt a márka, az osztrák schilling és a többi nyugati valuta is relatíve leértékelődött a forinthoz képest, a német fizetőeszköz árfolyama az utóbbi időben 52 forint körüli szint­re csökkent. Egyébként a mától érvényes le­értékeléssel az idei esztendőben a Nemzeti Bank összesen 5,4 száza­lékkal devalválta a forintot, a múlt évben a leértékelés 20,8 százalé­kos volt. (muzslai) Súlyos rendzavarás Berlinben BONN - Szomorú kilengéssel végződött az a vasárnapi berlini tüntetés, amelyen a német demokra­tikus erők a szélsőséges kilengések ellen akartak tüntetni. A demonstrá­cióra Hanna-Renate Laurien, a ber­lini tartományi parlament keresz­ténydemokrata elnök asszonya hí­vott föl, a védnökséget Richard von Weizsäcker szövetségi elnök vállal­ta. Hétfőn van a nácik kristályéjsza­kájának 54. évfordulója, és három évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg a berlini fal, amikor a németek milliói először nyújthattak szaba­don kezet egymásnak. E két évfor­duló előestéjén, vasárnap délelőtt a főváros több temploma elől több mint háromszázezer ember indult útnak, hogy békésen tüntessen az elmúlt hetek-hónapok riasztó jelen­ségei ellen. A külföldiellenes pog­romok, a menedékszállások elleni gyújtogató támadások és zsidó te­metőkben sírgyalázások sokakban aggodalmat keltenek német földön. A felvonulásnak azt kellett (volna) igazolnia, hogy a németek döntő többsége nem idegengyűlölő, csu­pán egy törpe kisebbség hozza rossz hírbe az országot. A tüntetés népünnepélynek in­dult. Az élen szinte kivétel nélkül ott vonultak a vezető politikusok. (Folytatás a 3. oldalon) Mikor emelik a nyugdíjkorhatárt? Juhász Judit kormányszóvivő pénteken megemlítette: a népjóléti tárca irányadónak fogadja el a szak­­szervezet indítványát a nyugdíjkor­határ módosításáról. Jávor András népjóléti államtitkár kérdésünkre el­mondta: a kormány nem tárgyalta a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos ja­vaslatot. Erre várhatóan e héten ke­rül sor, a kormány és a szakszerve­zetek tárgyalásai után. Elképzel­hető, hogy a korhatár emelésére csak 1994-től kerüljön sor. Jávor András hangsúlyozta: csak halasz­tásról lehet szó, a társadalom elöre­gedése miatt az aktív lakosság kép­telen lesz eltartani a nyugdíjasok növekedő táborát. A Magyar Nem­zet értesülései szerint a kormány ja­vaslata azt jelenti: a nyugdíjemelés kérdésében a javaslattevés felelős­ségét átengedi a márciusban megvá­lasztandó társadalombiztosítási ön­­kormányzatnak. (élő) BELFÖLDÖN Nyilatkozatok a médiakérdésről 4. oldal Egyben marad-e a koalíció? 5. oldal Bibó István nem tartozott egy irányzathoz sem 5. oldal Az 1945 előtti politikai szótár öröksége 6. oldal Interjú Pető Ivánnal és Tölgyessy Péterrel megválasztásuk esélyeiről 7. oldal Parlagon a föld és a tudás 9. oldal KÜLFÖLDÖN Meciart rendreutasították a pozsonyi parlamentben 2. oldal Clinton kulcsemberei keresik a kormánytagokat 3. oldal Szőcs Géza az erdélyi magyarság autonómia­­törekvéseiről 4. oldal A félelem kölcsönössége 6. oldal Népfőiskola Sopronban 10. oldal Sárkány Oszkár és a cseh-magyar kapcsolat 11. oldal

Next